6/2023. (II. 28.) SZTFH rendelet

egyes bányászati tárgyú rendeletek módosításáról

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1b) bekezdés 16. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 2. alcím tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1b) bekezdés 7. és 12. pontjában, valamint

a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 29. § f) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 13. § n) és o) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. A bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 12/2022. (I. 28.) SZTFH rendelet módosítása

1. § A bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 12/2022. (I. 28.) SZTFH rendelet (a továbbiakban: R1.)

a) 6. § (3) bekezdés b) pontjában a "2.2. és 2.3." szövegrész helyébe a "2.1-2.3." szöveg,

b) 12. §-ában a "4.2. alpontjában" szövegrész helyébe a "4.1. alpont 4.1.2. pontjában" szöveg,

c) 3. melléklet 1. pont 1.3. alpontjában a "mélyfúrások" szövegrész helyébe a "mélyfúrások, valamint a geotermikus energia kutatását, kinyerését és hasznosítását szolgáló építmények" szöveg,

d) 3. melléklet 1. pont 1.9. alpontjában a "120" szövegrész helyébe a "150" szöveg

lép.

2. § Hatályát veszti az R1.

a) 12. §-ában az "az építésügyi engedély birtokában is csak" szövegrész,

b) 20. § (1) bekezdésében az "és 4. pont 4.2. alpontjában" szövegrész,

c) 1. melléklet 4. pont 4.2. alpontja,

d) 1. melléklet 4. pont 4.6. alpontjában a "koncesszióköteles" szövegrész.

2. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet módosítása

3. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet (a továbbiakban: R2.) 6. alcíme helyébe a következő alcím lép:

"6. A geotermikus energia kutatása, kinyerése, hasznosítása, a geotermikus védőidom megállapítása

12. § (1) A geotermikus energia kutatási engedély iránti kérelem tartalmazza

a) a kutatási terület közigazgatási megjelölését az érintett települések megnevezésével, valamint annak az egységes országos vetületi rendszer (a továbbiakban: EOV rendszer) szerinti koordinátákkal történő lehatárolását,

b) a kutatási blokkok EOV rendszer szerinti koordinátákkal történő lehatárolását,

c) a kutatási terület alap- és fedőlapját,

d) az engedélyezni kért kutatási terület, valamint térrész nagyságának indokolását, figyelemmel a kutatással célzott geotermikus energia tervezett hasznosítási formáira és a kutatási terület földtani felépítésének, hidrogeológiai és geotermikus jellemzőinek ismertetésére,

e) a Bt. 21/A. § (3) bekezdése szerinti kutatási munkaprogramot és annak indokolását,

f) az engedélyezni kért kutatási időszakot hónapban megadva és ennek indokolását,

g) az elvégzendő tájrendezési feladatokat és azok ütemezését és

h) a Bt. 21/A. § (3) bekezdése szerinti pénzügyi biztosíték (a továbbiakban: pénzügyi biztosíték) nagyságára és formájára vonatkozó ajánlatot.

(2) A kutatási munkaprogram tartalmazza

a) a tervezett kutatási feladatok leírását,

b) a tervezett, a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 12/2022. (I. 28.) SZTFH rendelet szerinti geotermikus energia kutatására szolgáló építmények (a továbbiakban: kutatólétesítmények) felsorolását,

c) ha ismert, a kutatólétesítményekkel érintett ingatlanok helyrajzi számát,

d) az egyes kutatási tevékenységek mennyiségét, ütemezését, azok tervezett időtartamát, módjának, technológiájának leírását és

e) a kutatás során kinyerni tervezett hő és kitermelni tervezett termálvíz mennyiségét.

(3) A kutatási munkaprogramban egy kutatólétesítmény is tervezhető, ha a rendelkezésre álló archív adattári vagy a hatósági nyilvántartásban szereplő adatok mennyisége és minősége alapján a geotermikus védőidom megállapításához szükséges adatok rendelkezésre állnak.

(4) A kutatási munkaprogramban nem kell kutatólétesítményt tervezni, ha a kérelmező meglévő bányászati létesítmény vonatkozásában - a c) pont tekintetében okirattal - igazolja, hogy

a) annak igénybevételével a szükséges kutatási tevékenység elvégezhető,

b) a geotermikus energia kinyerése megvalósítható, és

c) a bányászati létesítmény használatára jogosult.

(5) A kérelmező a kérelemhez mellékeli a kutatási terület Egységes Országos Térképrendszerben készült, legfeljebb 1:100 000 méretarányú térképét. A térképen ábrázolni kell a kutatási terület és a kutatási blokk határvonalát a határpontok számozásával.

(6) Vízügyi igazgatósági vagyonkezelésben lévő vizek érintettsége esetén a kérelmező a kérelemhez mellékeli a vízügyi igazgatóságnak a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló kormányrendelet) 1/J. §-a szerinti vagyonkezelői hozzájárulását.

(7) A pénzügyi biztosíték a kutatással összefüggésben várható károk rendezésére, a környezet- és természetvédelmi, a tájrendezési és bányakár kötelezettségek teljesítésére szolgáló összeg, amely

a) a természetes felszíntől 1000 méterig történő kutatás esetén kutatási blokkonként legalább 20 millió forint,

b) a természetes felszíntől mért 1000 és 2000 méter közötti kutatás esetén kutatási blokkonként legalább 50 millió forint,

c) a természetes felszíntől mért 2000 méter alatti kutatás esetén kutatási blokkonként legalább 100 millió forint.

(8) A pénzügyi biztosíték összegét költségterv alapján kell meghatározni. A költségtervet a kérelmezőnek úgy kell elkészítenie, mintha harmadik személy végezné el a (7) bekezdés szerinti, a bányavállalkozót terhelő kötelezettségekből származó feladatokat.

(9) A pénzügyi biztosítékra a 41. § (5) és (6), valamint (8) és (9) bekezdését alkalmazni kell.

(10) A bányafelügyelet a kutatási engedély iránti kérelmet elutasítja

a) ha a kérelmező vagy a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 23. pontja szerinti kapcsolt vállalkozása (a továbbiakban: kapcsolt vállalkozás) a korábbi kutatási engedélye alapján vállalt kutatási tevékenységét a kérelmezett területen neki felróhatóan a kérelem benyújtását megelőző öt éven belül nem teljesítette,

b) a kérelmezett kutatási terület azon részére, amelyet a bányavállalkozó vagy kapcsolt vállalkozása öt éven belül már megkutatott,

c) a kérelmezett kutatási terület azon részére, amelyre vonatkozóan a jog megadása más jogosult kutatási engedélyét sértené,

d) - a (4) bekezdés kivételével - ha a kérelmező a kérelemben megjelölt kutatási területen kutatólétesítménnyel történő kutatás elvégzését nem tervezi,

e) ha a kérelmező vagy kapcsolt vállalkozása geotermikus energia kutatására vonatkozó kutatási blokkjainak száma meghaladja a 14. § (3) bekezdése szerinti korlátot,

f) ha a kérelmező vagy kapcsolt vállalkozása geotermikus energia kinyerésére és hasznosítására vonatkozó hatósági szerződésben foglalt kötelezettségét megszegte a kérelem benyújtását megelőző öt éven belül,

g) ha az engedélyezni kért kutatási terület (térrész) nagysága a kérelmező indokai alapján nem megalapozott, vagy

h) ha a kérelem alapján folytatandó kutatási tevékenység más bányászati jogának gyakorlását kizárná.

(11) A bányavállalkozó a kutatási területet vagy annak egy részét a geotermikus védőidom megállapítási kérelem benyújtásáig visszaadhatja. A bányafelügyelet a terület-visszaadást akkor fogadja el, ha a visszaadásra bejelentett területen a bányakárokat megtérítették, továbbá a tájrendezési, környezetvédelmi, földvédelmi és talajvédelmi kötelezettségeket teljesítették. A kutatási terület visszaadását elfogadó határozat véglegessé válásának napján a kutatási engedély a visszaadott terület tekintetében hatályát veszti.

13. § (1) A geotermikus energia kutatását engedélyező határozat - az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben és a Bt.-ben előírtakon túl - tartalmazza

a) a kutatási terület sarokpontjainak koordinátáit, a kutatási terület alap- és fedőlapját,

b) az engedélyezett kutatási tevékenységet, a kutatás során kinyerni tervezett hő és kitermelni tervezett termálvíz engedélyezett mennyiségét,

c) ha ismert, a kutatási létesítménnyel érintett ingatlanok helyrajzi számát,

d) a kutatási időszak hosszát,

e) a műszaki-biztonság és a tulajdon védelme érdekében szükséges feltételeket,

f) a tájrendezési feladatokat és azok elvégzésének ütemezését, a 12. § (2) bekezdés e) pontja szerint kitermelt víz elhelyezési módjának meghatározását, a tájrendezési feladatokat és azok elvégzésének ütemezését, a kitermelésre engedélyezett víz elhelyezési módjának meghatározását,

g) a pénzügyi biztosítékkal kapcsolatos rendelkezést és

h) a bányavállalkozó tájékoztatását arról, hogy a kutatási tevékenység megkezdésének tervezett időpontját a kutatás megkezdését megelőzően legalább nyolc nappal korábban írásban be kell jelentenie a bányafelügyelet részére.

(2) Az engedélyezett kutatási időszak számításának kezdő napja a geotermikus energia kutatását engedélyező határozat véglegessé válásának napja. Ha a kutatási munkaprogram feltételes kutatási feladatokat tartalmaz és azokat a bányavállalkozó nem hajtja végre, akkor a kutatási időszak hossza a feltételes kutatási feladatok ütemtervben meghatározott időtartamával csökken.

(3) A bányavállalkozó a kutatási engedély módosítását kérelmezi, ha a kutatás tekintetében a kutatási tevékenységek módosítása, bővítése vagy csökkentése indokolt, a kutatási időszak meghosszabbítása szükséges, vagy a már megszerezett kutatási adatok alapján a geotermikus védőidom tervezett kiterjedésére tekintettel a kutatási terület módosítása szükséges. A bányavállalkozó - a 12. § (1)-(4) bekezdésének megfelelő alkalmazásával benyújtott - kutatási engedély módosítása iránti kérelme tartalmazza azokat az adatokat, illetve a kérelemhez csatolja azokat a dokumentumokat, melyeket a módosítási kérelem érint. A bányavállalkozó a kutatási engedély módosítása iránti kérelmet a kutatási időszak utolsó napját megelőző 30. napig nyújthatja be a bányafelügyelethez.

(4) A bányafelügyelet a jóváhagyott kutatási időtartam meghosszabbítását akkor engedélyezi, ha a bányavállalkozó

a) igazolja, hogy a kutatási engedélyben engedélyezett kutatási feladatainak elvégzését tőle független körülmény miatt megkezdeni nem tudta,

b) a kutatási engedélyben engedélyezett kutatási feladatainak elvégzését megkezdte, és igazolja, hogy a kutatást az engedélyezett kutatási időtartam alatt tőle független körülmény miatt befejezni nem tudja, vagy

c) a kutatási engedélyben engedélyezett kutatási feladatait igazoltan elvégezte, de a kutatás teljes körű elvégzéséhez a kutatási feladatok bővítése szükséges.

(5) A (4) bekezdés a) és b) pontja alkalmazása szempontjából a bányavállalkozótól független körülménynek kell tekinteni különösen a kutatási tevékenység végzéséhez szükséges más hatósági engedélyek, valamint a kutatólétesítmények elhelyezésére szolgáló ingatlan használati jogának megszerzéséhez szükséges időtartamot.

(6) Ha a kutatási időszak meghosszabbítását a bányavállalkozó a (4) bekezdés c) pontja alapján kérelmezi, akkor a kutatási feladatok bővítésének indokoltságát a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolja, megjelölve a szükséges további kutatási feladatokat is.

(7) A bányafelügyelet a kutatási engedély módosítása iránti kérelmet elutasítja, ha a kérelem megalapozatlan. Ha a bányavállalkozó a kutatási időszak meghosszabbítását a (4) bekezdés c) pontja alapján kérelmezi, a bányafelügyelet a kutatási időszak meghosszabbításával egyidejűleg dönt a kutatási feladatok kibővítésének jóváhagyásáról is.

(8) Ha a kutatási engedély módosítása iránti kérelem az engedélyezett kutatási tevékenység csökkentésére irányul, a bányavállalkozó a kutatási engedély módosítása iránti kérelemben igazolja, hogy a kutatás eredeti célja a kutatási feladatok csökkentése esetén is elérhető, és megadja a kutatás végrehajtásának új ütemezését. A bányafelügyelet a kutatási feladatok csökkentése esetén a kutatási időszakot csökkenti a csökkentéssel érintett kutatási feladatok elvégzésének tervezett időtartamával.

14. § (1) A kutatási területet blokkokban kell megállapítani. A kutatási blokk térképi vetülete egyenes szakaszokkal határolt zárt sokszög. Vetületi határvonal lehet az országhatár, más mesterséges objektum vagy természeti képződmény határvonala is. Egy kutatási területen belül minden blokk legalább egy határoló oldalának érintkeznie kell a szomszédos blokk egy határoló oldalával.

(2) Egy kutatási blokk területe a kutatási tevékenység elvégzéséhez szükséges mértékű lehet, de legfeljebb

a) a természetes felszíntől 1000 méterig történő kutatás esetén 100 km2,

b) a természetes felszíntől mért 1000 és 2000 méter közötti kutatás esetén 200 km2,

c) a természetes felszíntől mért 2000 méter alatt történő kutatás esetén 400 km2.

(3) Egy bányavállalkozó és kapcsolt vállalkozása egyidejűleg legfeljebb nyolc kutatási blokkon rendelkezhet kutatási engedéllyel.

15. § (1) A bányavállalkozó a geotermikus energia kutatásáról kutatási zárójelentést készít a 2. melléklet szerinti tartalommal, amely a geotermikus védőidom megállapításához szükséges adatokat is tartalmazza.

(2) A kutatás során nyert, felhasznált, valamint a korábbi adatokból felhasznált adatokat egységes digitális és térinformatikai adatbázisba kell szervezni olyan részletességgel és formában, hogy azokból a következtetések utólagosan is reprodukálhatóak legyenek.

(3) A bányavállalkozó a kutatási zárójelentést a kutatási időszak utolsó napját követő 90 napon belül megküldi a bányafelügyeletnek, ha a geotermikus védőidom megállapítását nem kezdeményezi.

15/A. § (1) A geotermikus védőidom kijelölésére irányuló kérelem tartalmazza

a) a geotermikus energia kinyerésére alkalmazandó technológia leírását,

b) a kinyerni tervezett geotermikus energia mennyiségét és

c) a kinyerés tervezett időtartamát.

(2) Vízügyi igazgatósági vagyonkezelésben lévő vizek érintettsége esetén a kérelmező a kérelemhez mellékeli a vízügyi igazgatóságnak a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló kormányrendelet 1/J. §-a szerinti vagyonkezelői hozzájárulását, ha a 12. § (1) bekezdése szerinti kérelemhez mellékelt vagyonkezelői hozzájárulásban a vízügyi igazgatóság nem tudott teljes körű nyilatkozatot adni.

(3) A geotermikus védőidomra az elfogadott kutatási zárójelentésben lévő és a kérelemben megadott adatokra és információkra alapozottan a bányavállalkozó javaslatot tesz.

(4) A bányavállalkozó geotermikus védőidomra vonatkozó javaslatát a bányafelügyelet ellenőrzi, és a geotermikus védőidomot ennek figyelembevételével jelöli ki.

(5) A bányafelügyelet a geotermikus védőidomot annál a hatástávolságnál határozza meg, ahol a kinyerni tervezett geotermikus energia mennyisége a kinyerés tervezett időtartama alatt a geotermikus energia-utánpótlódás által biztosított, és

a) felszín alatti víz kivétele nélküli, fluidum mélységi cirkuláltatásával kinyert geotermikus energia esetében a 25 éves időtartamhoz tartozó állapotban a hőmérséklet-változás kisebb, mint 1 °C,

b) a 150 m-nél nagyobb mélységű felszín alatti víztermelő és besajtoló kutak esetében - hidrosztatikus nyomású tároló esetében - a 25 éves időtartamhoz tartozó állapotban a hőmérséklet-változás kisebb, mint 1 °C, vagy az állandósult állapotú termeléshez tartozó nyomásváltozás kisebb, mint 0,2 bar, valamint

c) a 150 m-nél nagyobb mélységű felszín alatti víztermelő és besajtoló kutak esetében - nagy nyomású tároló esetében - a 25 éves időtartamhoz tartozó állapotban a hőmérséklet-változás kisebb, mint 1 °C, vagy az állandósult állapotú termeléshez tartozó nyomásváltozás kisebb, mint 1 bar.

(6) A visszasajtolás nélküli víztermelés esetén védőidomként az a kutatási területen belül elhelyezkedő térrész jelölhető ki, amelynek esetében a 25 éves időtartamhoz tartozó állandósult állapotú termeléshez tartozó nyomásváltozás kisebb, mint 0,2 bar a védőidom kontúrja mentén.

(7) A geotermikus védőidomot megállapító határozat - az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben előírtakon túl - tartalmazza

a) a geotermikus védőidom lehatárolását,

b) a geotermikus védőidomon belüli létesítményeket és

c) a Bt. 21/B. § (4) bekezdésében foglaltakat.

15/B. § (1) A geotermikus védőidom határait a kijelölést követően a bányafelügyelet legalább hat évente - a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló kormányrendelettel összhangban - felülvizsgálja. A felülvizsgálat során figyelembe veszi

a) a bányavállalkozó által a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló miniszteri rendelet alapján szolgáltatott geofizikai, kútszerkezeti és hidrodinamikai,

b) a Bt. 25. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott éves jelentésben megadott mérési és

c) az eltelt időszakban keletkezett

adatokat.

(2) A geotermikus védőidom felülvizsgálata eredményeként indokolt esetben a bányafelügyelet intézkedik a geotermikus energia kinyerésére és hasznosítására vonatkozó szerződés módosításáról, szükség esetén annak felmondásáról.

15/C. § (1) A Bt. 21/B. § (8) bekezdése szerinti nyilvántartás tartalmazza

a) a geotermikus energia kinyerését végző engedélyes megnevezését, az engedélyező határozat számát, az engedélyt kiadó hatóság megnevezését,

b) a geotermikus energiát kinyerő létesítmény megnevezését, közigazgatási helyét, EOV koordinátáit,

c) a geotermikus energiahasznosítás módját,

d) a kitermelt felszín alatti víz vagy cirkuláltatott folyadék kitermelési mennyiséggel súlyozott éves átlaghőmérsékletét a kútfejen és a geotermikus energiát hasznosító berendezés kimeneti pontján,

e) az üzemi vízszintet vagy kútfejnyomást a termelő és besajtoló kútban,

f) a kitermelt és a visszasajtolt víz éves mennyiségét,

g) a kitermelt és a visszasajtolt víz átlaghőmérsékletét a kitermelő, illetve besajtoló kútfejen, havi bontásban,

h) a felhasznált geotermikus energia éves mennyiségét,

i) a termelő és a visszasajtoló kút esetén a termálvíz fajlagos elektromos vezetőképességét,

j) a következő komponenseket:

ja) szervetlen komponensek (főkomponensek, nyomelemek, másodlagosan hasznosítható komponensek),

jb) szerves komponensek (fenolok, gáz-víz arány és gázösszetétel), valamint

jc) azon szerves és szervetlen, makro- és mikroparamétereket, amelyeket a termelés, illetve üzemeltetés során az esetlegesen használt adalékanyagok tartalmaznak és

k) a geotermikus védőidom alakjának egyértelmű meghatározásához szükséges mennyiségű térbeli pontok EOV koordinátáit, a kijelöléshez felhasznált műszaki és földtani alapadatokat, valamint módszereket, számításokat és modelleket.

(2) A geotermikus energia kinyerését végző engedélyes köteles a bányafelügyelet részére a kinyeréssel érintett évet követő év február 28. napjáig az (1) bekezdésben foglalt adatokat szolgáltatni.

15/D. § (1) A geotermikus energia kinyerésére és hasznosítására vonatkozó szerződés megkötése iránti kérelem tartalmazza

a) a geotermikus védőidomot kijelölő határozat iktatási számát,

b) a geotermikus energia kinyerésének célját,

c) a geotermikus energia tervezett hasznosítási formáját,

d) az alkalmazott kinyerési technológiát, a hőhasznosítás százalékos mértékét, a hőhasznosítás növelésére tervezett intézkedéseket,

e) a felhasználni tervezett geotermikus energia éves mennyiségét felhasználási célonkénti bontásban,

f) az engedélyezni kért szerződéses időtartamot és annak indokolását és

g) a hasznosított termálvíz visszasajtolásának módját és mértékét.

(2) A bányavállalkozó az (1) bekezdés szerinti kérelemhez mellékeli a Bt. 21/C. § (2) bekezdés a) pontja szerinti jognyilatkozatot vagy szándéknyilatkozatot.

(3) A bányavállalkozó az (1) bekezdés szerinti kérelmet a geotermikus védőidomot megállapító határozat kézhezvételétől számított 60 napon belül nyújtja be a bányafelügyelet részére.

(4) Ha a bányavállalkozó a (3) bekezdés szerinti határidőn belül az (1) bekezdés szerinti kérelmet nem nyújtja be, vagy a bányafelügyelet a Bt. 21/C. § (2) bekezdése szerinti feltételek teljesülése hiányában végleges döntésével elutasítja az (1) bekezdés szerinti kérelmet, a bányafelügyelet a kijelölt geotermikus védőidomot törli a nyilvántartásából.

15/E. § A geotermikus energia kinyerésére és hasznosítására vonatkozó szerződés - az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben előírtakon túl - tartalmazza

a) a geotermikus energia kinyerésének célját, a geotermikus energiát felhasználó adatait,

b) a geotermikus energia tervezett hasznosítási formáját,

c) az alkalmazott kinyerési technológiát, létesítményeket,

d) az adott hasznosítási célra felhasználni tervezett geotermikus energia éves mennyiségét hasznosítási célonkénti bontásban,

e) a vízvisszasajtolási kötelezettség teljesítésére vonatkozó rendelkezéseket,

f) a bányavállalkozó tevékenységére vonatkozó éves beszámoló elemeit,

g) a szerződés időtartamát,

h) a szerződésmódosítás - ideértve a szerződés időtartamának módosítását - feltételeit,

i) a szerződés megszűnésének eseteit és

j) a szerződésfelmondási okokat.

15/F. § (1) A Bt. 21/C. § (11) bekezdése szerinti pályázat kiírása esetén a pályázati hirdetmény tartalmazza

a) a geotermikus energiát kinyerő létesítmény közigazgatási helyét, EOV koordinátáit, a geotermikus energia kinyerésére és hasznosítására kiépített technológia ismertetését,

b) a geotermikus rendszerhez kapcsolódó ellátatlan fogyasztók számát, az általuk fogyasztott geotermikus energia éves mennyiségét,

c) a geotermikus energia kinyerésére és hasznosítására vonatkozó jog megszerzése esetén fizetendő ellenérték legkisebb összegét, az annak megfizetésére vonatkozó szabályokat,

d) a kizáró feltételeket,

e) a pályázat formai és tartalmi követelményeit,

f) a pályázati díj megfizetésének módját és szabályait,

g) a pályázattal kapcsolatos információk elérhetőségeit,

h) a pályázatok benyújtásának helyét, módját és határidejét,

i) a pályázatok elbírálásának szempontrendszerét, határidejét és

j) a pályázat visszavonásának szabályait.

(2) A pályázat érvénytelen, ha

a) a pályázó a benyújtásra nyitva álló határidő lejártát követően nyújtotta be,

b) nem felel meg a pályázati hirdetményben meghatározott formai vagy tartalmi követelményeknek, vagy

c) a pályázónak bányajáradék, felügyeleti díj, véglegessé vált határozattal megállapított kiesett bányajáradék pótlására megállapított díj, térítési díj vagy bírság tartozása van, vagy a bányajáradék bevallására vonatkozó kötelezettségét nem teljesítette.

(3) A pályázat eredménytelen, ha

a) nem érkezett be érvényes pályázat,

b) a pályázati hirdetményben vagy az e rendeletben foglalt előírásokat figyelembe véve a geotermikus energia kinyerésére és hasznosítására vonatkozó jog jogosultja nem jelölhető ki, vagy

c) a nyertes pályázó

ca) a geotermikus energia kinyerésére és hasznosítására vonatkozó jog megszerzése esetén fizetendő ellenértéket a (6) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem fizeti meg, vagy

cb) a geotermikus energia kinyerésére és hasznosítására vonatkozó jog megszerzésétől eláll, és nincs másik pályázó.

(4) A beérkezett pályázatokat a bányafelügyelet a benyújtásra nyitva álló határidő lejártának napját követő naptól számított húsz napon belül bírálja el.

(5) A pályázatok értékelése keretében az érvényes pályázatokat a bányafelügyelet rangsorolja. A pályázati kiírásban meghatározott értékelési szempontok szerinti legkedvezőbb ajánlat kerül a rangsorban az első helyre. Azonos értékelési pontszám esetén sorsolással kell dönteni a pályázat nyerteséről. Az első helyen rangsorolt pályázóval - a geotermikus energia kinyerésére és hasznosítására vonatkozó jog ellenértékének igazolt megfizetését követően -a bányafelügyelet megköti a szerződést.

(6) A geotermikus energia kinyerésére és hasznosítására vonatkozó jog megszerzése esetén fizetendő ellenérték az államot, a pályázattal kapcsolatos díjak a bányafelügyeletet illetik meg. A nyertes pályázó a geotermikus energia kinyerésére és hasznosítására vonatkozó jog megszerzése esetén fizetendő ellenértéket az eredményhirdetést követő nyolc napon belül fizeti meg.

(7) Ha a nyertes pályázó a geotermikus energia kinyerésére és hasznosítására vonatkozó jog megszerzése esetén fizetendő ellenértékét a (6) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem fizeti meg, vagy a geotermikus energia kinyerésére és hasznosítására vonatkozó jog megszerzésétől eláll, a geotermikus energia kinyerésére és hasznosítására vonatkozó jog megszerzésére érvényes pályázatot benyújtó pályázók közül az (5) bekezdés szerint felállított rangsor alapján következő pályázót kell nyertesnek nyilvánítani."

4. § Az R2. 40. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) A bányafelügyelet a Bt. 36. § (7) bekezdése szerinti hasznosítás lehetőségének vizsgálata érdekében kérelemre engedélyezi a Bt. 36. § (3) bekezdése szerinti létesítmény vizsgálatát, a létesítmény felhasználásával végezhető földtani vizsgálatokat."

5. § Az R2. 2. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

6. § Az R2. 41. § (6) bekezdésében a "zálogjogosultja a bányafelügyelet" szövegrész helyébe a "zálogjogosultja a bányafelügyelet, vagy az ingatlanra közérdekű használati jogot vagy az állam Bt. 48. §-a szerinti elővásárlási jogát jegyezték be az ingatlan-nyilvántartásba" szöveg lép.

3. Záró rendelkezések

7. § Ez a rendelet 2023. március 1-jén lép hatályba.

Dr. Biró Marcell s. k.,

elnök

1. melléklet a 6/2023. (II. 28.) SZTFH rendelethez

"2. melléklet a 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelethez

A kutatási zárójelentés tartalma

1. Általános adatok

1.1. A kutatási terület neve, lehatárolása, közigazgatási helyzete, védendő objektumok és kivett helyek felsorolása.

1.2. A kutatás célja, időszaka, a kivitelezők és jelentéskészítők megnevezése, a kutatási engedély iktatószáma.

1.3. A kutatási engedélyben vagy a terület visszaadását elfogadó határozatban, továbbá a munkaprogramban foglaltak teljesülésének bemutatása, az eltérések indokolása.

2. Az elvégzett kutatás ismertetése

2.1. A kutatási zárójelentéshez felhasznált korábbi kutatások ismertetése, illetve újraértékelése, az engedélyek száma, hivatkozás a kutatási jelentésekre.

2.2. Az elvégzett új kutatási tevékenység ismertetése

2.2.1. Felszíni geofizikai mérések. A mérések, az adatfeldolgozás, a tervezett célok és az eredmények bemutatása módszerenként.

2.2.2. Mélyfúrásos kutatás. A fúrások célja, koordinátái és jellemző műszaki adatai, a harántolt képződmények, formációk. A lyukgeofizikai mérések, a magfúrások, a rétegvizsgálatok.

2.2.3. Földtani kutatás. Új földtani adatok ismertetése a szerkezeti elemek vizsgálatával.

2.2.4. Vízföldtani kutatás. Vízföldtani alapadatok és paraméterek ismertetése, felszín alatti víztest szintű regionális vízföldtani környezet ismertetése.

3. A kutatási terület földtani felépítése

3.1. Az általános földtani, geofizikai, szerkezetföldtani és vízföldtani ismertetek (archív és új kutatási eredmények) összefoglaló értékelése, a felszín alatti áramlási tér jellemzése és a koncepcionális modell ismertetése.

3.2. A geotermikus energia kinyerésére és hasznosítására tervezett rezervoár jellemzése, a hasznosítási alkalmasság megítélése.

3.3. A kutatási területen és környezetében található felszín alatti vízkivételek, szénhidrogén termelések, valamint egyéb fluidum, gáz kitermelések, illetve betáplálások ismertetése a lehetséges kimutatható kölcsönhatások értékelése céljából (számításba véve a már legalább elvi engedéllyel rendelkező tervezett vízkivételeket is).

4. Geotermikus rendszer bemutatása

4.1. Hidrogeológiai, vízkémiai, geotermikus viszonyok. Az egyes tárolókőzetek, vízrekesztők, zárókőzet, a terület geotermikus adottságainak bemutatása (mélységi és kifolyóvíz hőmérséklet, vízhozam, vízkémia, hidrodinamikai paraméterek).

4.2. A kutatás során feltárt tárolóösszletek (rezervoárok) ismertetése. Rétegfluidumok jellemzése. A tárolóösszletek geometriája, rezervoármechanikai, hidrodinamikai jellemzése. Az adatok származása és valószínűsége, megbízhatósága. Hidrodinamikai és hőtranszport modellezés (modell módszertan, modellfelépítés, peremfeltételek, modellezés és modellkalibrálás eredményeinek bemutatása).

4.3. A kutatás és próbatermelés során kinyert geotermikus energiahordozó (termálvíz) mennyiségi és minőségi adatai legalább három hozamlépcsőre.

4.4. Visszasajtolási lehetőségek elemzése és ismertetése.

5. Felhasznált szakirodalom és jelentések jegyzéke

I. MELLÉKLETEK

1. Helyszínrajz [EOV koordinátaháló vagy koordináta keresztek, topográfia, főbb vízrajzi elemek, utak, vasutak, kivett (védett) helyek, szénhidrogén bányászatra megállapított bányatelkek, közigazgatási egységek neve és határvonaluk, a kutatási terület sarokpontjai és határvonala].

2. A korábbi kutatások helyszínrajza.

3. A tervezett és megvalósult kutatások.

4. A terület jellemző földtani és geofizikai szelvényei és térképei.

5. Jellemző lyukgeofizikai szelvények a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet 1. mellékletében meghatározott mérésekre vonatkozóan.

6. A kutatási szempontból fontos földtani felületek (különösen medencealjzat, telep fekü, fedő) mélységtérképe szerkezeti elemekkel és rétegtani egységekkel.

7. A tároló összlet térképi megjelenítése rezervoáronként (fedő, fekü szintvonalas, izovonallal együtt). A tároló összlet (rezervoárok) kontúrjainak digitális térképi formátumban (shp, dxf) történő átadása.

8. A geotermikus védőidom meghatározásához alkalmazott hidrodinamikai és hőtranszportmodell.

9. Szükség esetén további mellékletekkel bővíthető.

II. TÁBLÁZATOK

1. A kutatási terület sarokpontjainak koordinátái EOV rendszerben.

2. A fúrások jellemző adatai (a mélyítés ideje, koordinátái, kivitelező neve, talpmélység, magfúrás, ferdülés, béléscső, nyitott szakasz, lyukfejszerelvény).

3. A fúrások által harántolt képződmények (mélységköz, képződmény, illetve formáció, rétegtani besorolás).

4. A magfúrások adatai (magszám, mélységköz, magnyereség, magrész, kőzettani jellemzés, rétegtani besorolás, szemcseméret, porozitás vizsgálat, kémiai összetétel, ásványos összetétel).

5. A rétegvizsgálatok eredményei fúrásonként (rétegvizsgálatok száma, nyitott szakasz mélységköze, megnyitási mód, termelési mód, beáramlás minősége és mennyisége, nyomás, hőmérséklet).

6. A rétegvizsgálatokhoz kapcsolódóan pontszerű mintavétel vagy rövid nyitott szakaszok mintavétele alapján, a fúrás során besajtolt adalékanyagok vagy az adott réteg vizétől eltérő vízösszetételű víz igazolt kinyerését követően a rétegfluidumok minőségi és mennyiségi jellemzői a következő minimális tartalommal:

a) akkreditált mintavételből és laboratóriumi mérésből származó vízhőmérséklet, pH, fajlagos elektromos vezetőképesség (25 °C), lúgosság (összes és összetett), keménység, KOI, TOC, főkomponensek, fluorid, nyomelemek, összes oldottanyag tartalom, fenolok a mintavételhez tartozó hozam megadásával;

b) átlag adatok rezervoárokra: könnyű és nehéz oldott és szeparált gázok CH4 - C10H22, CO2, N2, gáz-víz arány, H2S, nemesgázok, oxigén és deutérium izotóp, stabil szénizotóp, metán és CO2 stabil izotópjai; és

c) földgáz jelenléte esetén: sűrűség (abszolút, relatív), fűtőérték.

7. A tároló összletek geometriája (mélységköz, vízszintes kiterjedés) és jellemző paraméterei (porozitás, permeabilitás, víztelítettség, szaturáció, formáció térfogati faktor).

8. A vízszint- és nyomásmérések adatai rétegenként, amelyhez meg kell jelölni azok vonatkozási pontjait, és meg kell adni annak mBf szintjét.

9. Védőidom modellezéshez szükséges hidrodinamikai és hőtranszport modellek, valamint az ezekhez szükséges paraméterek, a kalibrálási, validálási adatok megadásával."