12/2022. (I. 28.) SZTFH rendelet

a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1b) bekezdés 16. és 36. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 13. § n) és o) pontjában foglalt feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. Általános rendelkezések

1. §[1] A rendelet hatálya az 1. mellékletben felsorolt sajátos építmény (a továbbiakban: sajátos építmény) építésügyi hatósági eljárására és az annak lefolytatásához szükséges műszaki dokumentáció tartalmi követelményeire, valamint a sajátos építmény építésügyi hatósági ellenőrzésére és kötelezési eljárásaira terjed ki. E rendelet hatálya kiterjed a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 1. § (1) bekezdés e) pontja szerinti építési tevékenységek engedélyezésére is.

2. Értelmező rendelkezések

2. §[2] E rendelet alkalmazásában

1. bányavasút: bányászati célokat szolgáló saját használatú vasút, sikló, kötélpálya, távolsági szalagpálya;

2. kitermelt ásványi nyersanyag helyben végzett feldolgozására szolgáló, helyhez kötött építmény: olyan törő-, aprító-, osztályozó vagy mosóberendezés a termelvény közvetlen feladását biztosító berendezésekkel együtt, amelyet teherviselő aljzathoz rögzítettek, és a rögzítés megbontása nélkül máshová át nem helyezhető, el nem szállítható;

3. közmű: a víz-, csatorna-, gáz-, távhő- és villamosenergia-rendszer és a nyomvonalas hírközlési építmény;

4. kutatóakna: földtani szerkezet vagy ásványinyersanyag-előfordulás kutatása érdekében mélyített függőleges vagy lejtősakna;

5. kutatóárok: földtani szerkezet vagy ásványinyersanyag-előfordulás kutatása érdekében a külszínről kialakított, elsősorban az ásványi nyersanyag horizontális elterjedésének megismerésére szolgáló külszíni kutatási építmény, amelynek alapterülete meghaladja a 20 m2-t;

6. kutatótáró: földtani szerkezet vagy ásványinyersanyag-előfordulás kutatása érdekében mélyített vízszintes vagy enyhe, 3°-nál nem nagyobb lejtésű vágat.

3. Az építésügyi hatósági engedély és a bejelentés

3. § A rendelet hatálya alá tartozó építési tevékenység végzéséhez

a)[3] az 1. mellékletben felsorolt sajátos építmények tekintetében a bányafelügyelet engedélye,

b) a 3. mellékletben felsorolt sajátos építmények tekintetében a bányafelügyelethez történő bejelentés megtétele

szükséges.

4. § (1) Építésügyi hatósági engedélyek:

a) az elvi építési engedély,

b) az építési engedély,

c) a használatbavételi engedély,

d) a fennmaradási engedély,

e) a rendeltetés megváltoztatására irányuló engedély, és

f) a bontási engedély.

(2)[4]

(3)[5] Ha a Bt. eltérően nem rendelkezik, az e rendelet hatálya alá tartozó eljárásokban az ügyintézési határidő 25 nap. Ha szakhatóság is részt vesz az eljárásban, az ügyintézési határidő 35 nap.

4. Az építtető kérelme

5. § (1) Az építésügyi hatósági engedély iránti kérelmet - ha e rendelet másként nem rendelkezik - az építtető a 4. melléklet szerinti adattartalmú, a tervezett építési munkának a 22. alcímben meghatározott tartalmú műszaki tervdokumentációjával együtt terjesztheti elő a bányafelügyelethez. A kérelem benyújtásakor igazolni kell

a) azt, hogy a tervezési munka megfelel a 8. § (2) bekezdésében foglaltaknak,

b)[6]

(2)[7]

5. Az építési jogosultság igazolása

6. §[8] (1) Az építtető ingatlant építés céljára akkor vehet igénybe, ha az ingatlan igénybevételére vonatkozó jogosultsággal (a továbbiakban: építési jogosultság) rendelkezik.

(2) Az építési jogosultság különösen a következő okiratokkal igazolható:

a) az építtető tulajdonában lévő ingatlanon történő építési tevékenység végzése esetén az érintett földrészlet tekintetében az építtető tulajdonjogának fennállására vonatkozó nyilatkozatával vagy tulajdonilap-másolattal,

b) jogerős bírósági vagy végleges hatósági határozattal,

c) nem az építtető tulajdonában lévő ingatlanon történő építési tevékenység végzése esetén az ingatlan tulajdonosának hozzájáruló nyilatkozatával,

d) társasház esetében közgyűlési határozattal vagy

e) szövetkezet esetében a szövetkezet hozzájáruló nyilatkozatával.

6. A szakhatóság közreműködése

7. §[9] Ha az építtető előzetes szakhatósági állásfoglalást kér, a szakhatóság a kérelem mellékleteként megküldött műszaki tervdokumentációt az állásfoglalásával megegyező azonosítószámmal, keltezéssel és aláírással záradékolja.

7. A tervezői nyilatkozat tartalma

8. § (1) A tervezői nyilatkozat tartalmazza

a) a felelős tervező és a szakági tervező nevét, címét és tervezői névjegyzéki számát;

b) az általuk tervezett építési tevékenység, és műszaki tervdokumentáció megnevezését, az építtető nevét, megnevezését;

c) a tervezett építési tevékenység

ca) helyét, az ingatlan címét, helyrajzi számát, mélyműveléses bánya esetében a bányatelek védnevét, a bányamező megnevezését és a vágat elnevezését,

cb) rövid leírását, jellemzőit,

cc) környezetének meghatározó jellemzőit, védettségi minősítését, és

d) az a) pontban megnevezett tervezők aláírását.

(2) A tervezőnek nyilatkoznia kell továbbá arról is, hogy

a) az általa tervezett műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, általános érvényű és eseti előírásoknak,

b) a jogszabályokban meghatározottaktól eltérés engedélyezése szükséges-e,

c) a vonatkozó szabványtól eltérő műszaki megoldás alkalmazása esetén a szerkezet, eljárás vagy számítási módszer a szabványossal legalább egyenértékű,

d) az adott tervezési feladatra azonos méretezési módszert alkalmazott a hatások (terhek) és az ellenállások (teherbírás) megállapítására és azt a tervezés során teljeskörűen alkalmazta, és

e) a sajátos építmény tervezésekor alkalmazott műszaki megoldás megfelel a létesítménnyel szemben támasztott általános követelményeknek.

(3) A tervezőnek dokumentált egyeztetést kell lefolytatnia az érintett közmű és vasútvonal üzemeltetőjével, valamint a közút kezelőjével (a továbbiakban együtt: közösségi szolgáltató) a tulajdonukban, kezelésükben vagy üzemeltetésükben lévő közmű és építmény rendeltetésszerű használata, védelme érdekében indokolt feltételekről. Az egyeztetésekről készült dokumentumokat a tervezői nyilatkozathoz csatolni kell.

8. Az építésügyi hatósági engedély tartalmi követelményei

9. § Az építésügyi hatósági engedély rendelkező részének az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben előírtakon túl tartalmaznia kell:[10]

a) az engedélyezett építési tevékenység feltételeit,

b) tájékoztatást arról, hogy

ba) az építésügyi hatósági engedély nem mentesít az egyéb engedélyek, hozzájárulások megszerzésének kötelezettsége alól,

bb)[11] a bányafelügyelet engedélye építési tevékenységgel kapcsolatos polgári jogi igényt nem dönt el,

c) az engedély hatályát, meghosszabbításának lehetőségeit és feltételeit.

9. Az építésügyi hatósági engedély időbeli hatálya

10. § (1) A végleges elvi építési engedély egy évig hatályos, amely nem hosszabbítható meg.

(2) A végleges építési engedély négy évig hatályos. A hatályossága alatt, ha az építési tevékenységet - az építési napló megnyitásával igazoltan - megkezdték, akkor az építési tevékenység megkezdésétől számított 10 éven belül az építménynek használatbavételi engedély megadására alkalmassá kell válnia. Az építési engedély hatálya, ha az építési tevékenységet nem kezdték meg, egy alkalommal két évvel meghosszabbítható.

(3) A bontási és rendeltetésmegváltoztatási engedély két évig hatályos. A bontási és rendeltetésmegváltoztatási engedély a hatályossága alatt a hatályának lejárta előtt előterjesztett kérelemre egy alkalommal egy évvel meghosszabbítható, ha az engedély megadásakor fennálló szabályok vagy kötelező hatósági előírások nem módosultak, vagy ha a módosítások az engedély tartalmát nem érintik.

(4)[12] A végleges használatbavételi vagy fennmaradási engedély határozatlan ideig hatályos. A használatbavételi engedély hatályát veszti, ha a sajátos építmény bontását megkezdik.

10. Egyéb általános eljárási szabályok

11. §[13] (1) Építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenység esetében

a) az építési tevékenység megkezdését annak megtörténte előtt 8 nappal, illetve

b) a 7. mellékletben meghatározott adat változását az adatváltozást követő 8 napon belül

be kell jelenteni a bányafelügyeletnek, továbbá az építési tevékenység során elektronikus építési naplót kell vezetni.

(2) A 7. melléklet 6. pontja szerinti adatok kivételével az (1) bekezdés b) pontja szerinti bejelentést az adatoknak az elektronikus építési naplóban történő átvezetésével, a bejegyzés napjával teljesítettnek kell tekinteni.

12. §[14] Az 1. melléklet 4. pont 4.1. alpont 4.1.2. pontjában, és a 3. melléklet 1. pont 1.2. alpontjában meghatározott sajátos építmény esetében az építési tevékenység akkor kezdhető meg, ha a telephely vizsgálati és értékelési programot a feladat- és hatáskörrel rendelkező hatóság jóváhagyta.

11. Az elvi építési engedélyezési eljárás

13. § Az építési vagy a rendeltetés megváltoztatására irányuló engedély iránti kérelem benyújtása előtt az építtető a településrendezési előírások teljesíthetőségével, továbbá a kulturális örökségvédelmi, természet-, táj- és környezetvédelmi, egészségvédelmi, talajvédelmi, életvédelmi, tűzvédelmi, valamint a sajátos építmény elhelyezésével, kialakításával, a műszaki, geometriai jellemzőivel, új rendeltetése megvalósíthatóságával kapcsolatos műszaki követelmények előzetes tisztázása céljából elvi építési engedélyt kérhet.

14. §[15] Az elvi építési engedély a 9. §-ban előírtakon túl tartalmazza a sajátos építmény rövid leírását.

12. Az építési engedélyezési eljárás

15. § (1) Az építési engedélyt - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - az elvégezni kívánt építési tevékenység egészére kell kérni.

(2) Több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetében az egyes szakaszokban megépítendő sajátos építményekre szakaszonként külön-külön is lehet építési engedélyt kérni, illetve bejelentést tenni.

(3) A sajátos építményekkel kapcsolatos műszaki biztonsági szabályzatban előírt követelményektől eltérő műszaki megoldásra irányuló kérelmet az építési engedély iránti kérelemmel együtt kell előterjeszteni.

16. § (1) Ha az építési tevékenység felelős műszaki vezetője az építési engedély iránti kérelem előterjesztésekor még nem ismert, az építési engedély csak azzal a feltétellel adható meg, hogy az építtetőnek a kivitelező felelős műszaki vezetőjének a nevét, címét és képesítését, az építési tevékenység megkezdése előtt nyolc nappal be kell jelentenie a bányafelügyeletnek. A bejelentés elmulasztása esetén - annak pótlásáig - a bányafelügyelet az építési munkák végzését felfüggeszti.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a felelős műszaki vezető személyében bekövetkező változás esetében is.

17. § Az építési engedély tartalmazza:[16]

a) a sajátos építmény helyét, helyrajzi számát, megnevezését és rendeltetését, mélyműveléses bánya esetében a bányatelek védnevét, a bányamező megnevezését és a vágat elnevezését, továbbá a sajátos építmény biztonsági övezetének mértékét,

b) az építési tevékenység megkezdésének bejelentésére vonatkozó kötelezettség előírását,

c) az esetleges próbaüzemre vonatkozó feltételeket, továbbá szállító-, elosztó vagy célvezeték próbaüzemi feltételei között annak előírását, hogy a vezeték biztonsági övezetével érintett ingatlantulajdonosokat a vezeték gáz alá helyezéséről annak megtörténtét megelőzően 8 nappal korábban értesíteni kell,

d) a sajátos építményre vonatkozó használatbavételi engedély iránti kérelem kötelező benyújtására vonatkozó felhívást, és

e) az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy az építőipari kivitelezési tevékenység folytatása során építtetői fedezetkezelő közreműködése kötelező-e.

18. § (1) Az építtető csak a véglegessé vált építési engedély és az ahhoz tartozó - engedélyezési záradékkal ellátott - műszaki tervdokumentáció alapján, az engedély hatályának időtartama alatt építkezhet.

(2) Az építtető jogutódja az építési engedély alapján jogosított építtető helyébe léphet, köteles azonban a jogutódlást - annak megfelelő igazolása mellett - az építési tevékenység megkezdése vagy folytatása előtt írásban a bányafelügyeletnek bejelenteni.

19. § Ha a bányafelügyelet az építési engedélyt kiadja, annak végrehajthatóvá válásának napját követő 8 napon belül az engedélyezésre benyújtott műszaki tervdokumentáció egy záradékolt példányát az építtetőnek megküldi.

13. A használatbavételi engedélyezési eljárás

20. § (1)[17] Az építési engedélyhez kötött sajátos építmény - az 1. melléklet 1. pont 1.1. alpontjában felsorolt sajátos építmények kivételével - csak használatbavételi engedély alapján vehető használatba és üzemeltethető.

(2) Több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetében az építési engedély szerinti egyes megvalósulási szakaszokban megépített sajátos építményekre vagy a rendeltetésszerű és biztonságos használatra önmagukban alkalmas sajátos építményrészekre önállóan is lehet használatbavételi engedélyt kérelmezni, illetve bejelentést tenni.

21. § A használatbavételi engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:

a) az üzemeltető nevét vagy megnevezését, lakcímét vagy székhelyét,

b) a főbb műszaki-biztonsági jellemzőket; robbanóanyag-raktár esetében a tárolható robbantóanyag mennyiségét, továbbá - szükség szerint - javaslatot az üzemeltetés különös feltételeire, és

c) az 5. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat, ha a kivitelezés során a végleges építési engedélytől és a hozzá tartozó jóváhagyott műszaki tervdokumentációtól, valamint az ezek alapján készült kivitelezési tervektől építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenységgel eltértek.

22. § A bányafelügyelet a használatbavételi engedélyt megadja, ha

a) az építési munkát az építési engedélynek, az ahhoz tartozó tervdokumentációnak, továbbá engedélyezett eltérésnek megfelelően végezték el, és

b) a sajátos építmény az építési engedélyben megjelölt rendeltetésének megfelelő és biztonságos használatra alkalmas állapotban van.

23. § A használatbavételi engedély tartalmazza:[18]

a) az építési engedély számát és keltét,

b) a sajátos építmény helyének, helyrajzi számának és rendeltetésének megjelölését, megállapítva a használat főbb műszaki, biztonsági jellemzőit, mélyműveléses bánya esetében a bányatelek védnevét, a bányamező megnevezését és a vágat elnevezését,

c) a biztonsági övezet és a védőtávolság mértékét és esetlegesen a kapcsolatos idegen ingatlanokra vonatkozó korlátozásokat, tilalmakat,

d) a használatbavétel hatósági feltételeit,

e) a biztonságos használatot nem veszélyeztető kisebb hibák és hiányosságok megszüntetése érdekében szükséges további munkálatok elvégzésére vonatkozó kötelezést határidő tűzésével,

f) ha a sajátos építmény megépítése révén az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmában változást eredményez, figyelmeztetést arra, hogy a használatbavételi engedély közlését követően az építtető köteles - az ingatlan-nyilvántartási átvezetés céljából - a megvalósult állapotról változási vázrajzot és mellékleteit az ingatlanügyi hatósághoz benyújtani,

g) szállítóvezeték esetében a szolgalom alapításának határidejét, és

h) robbanóanyag-raktár esetében a robbanóanyag-tárolás feltételeit.

24. §[19]

14. A fennmaradási engedélyezési eljárás

25. § A fennmaradási engedély kiadására irányuló eljárásban az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel az építési és a használatbavételi engedélyezési eljárásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

26. § (1) A fennmaradási engedély iránti kérelemhez csatolt helyszínrajzon és a műszaki terveken a tényleges - még befejezetlen sajátos építmény vagy sajátos építményrész esetében pedig a további tervezett - állapotot is ábrázolni kell.

(2) A szénhidrogén-szállítóvezeték, továbbá a földgáz-elosztó és célvezeték esetében - a nagynyomású szénhidrogén-vezeték kivételével - a fennmaradási engedélye iránti kérelemhez az e-közmű adatszolgáltatásra kötelezett leendő üzemeltető részére előírt igazolás helyett az üzemeltetőnek a vezeték utólagos beméréséről, adatszolgáltatási szintek szerinti minősítéséről és nyilvántartásba vételéről szóló igazolását kell csatolni.

27. § (1)[20] A bányafelügyelet a fennmaradási engedélyt megadja, ha a megépített sajátos építmény vagy sajátos építményrész megfelel vagy átalakítással megfeleltethető a jogszabályokban foglalt követelményeknek. A sajátos építményrészre vonatkozó fennmaradási engedélyben a bányafelügyelet rendelkezik az építmény befejezésére vonatkozó továbbépítés feltételeiről is.

(2) A fennmaradási engedély egyben a sajátos építményre vonatkozó használatbavételi engedély is, ha ennek feltételei fennállnak. Továbbépítés esetében a továbbépített sajátos építményrész csak használatbavételi engedély alapján vehető használatba és üzemeltethető.

(3)[21] A fennmaradási engedély iránti kérelem elutasítása esetén bányafelügyelet rendelkezik a sajátos építmény bontásáról vagy műszaki felszámolásáról és az eredeti állapot lehetőség szerinti helyreállításáról.

(4)[22]

15. A rendeltetés megváltoztatására irányuló engedélyezési eljárás

28. § (1) A rendeltetés megváltoztatására irányuló engedélyezési eljárásban

a) a bányafelügyelet engedélyéhez kötött építési tevékenység esetében az építési engedélyezési eljárásra vagy

b) bejelentéshez kötött építési tevékenység esetében a bejelentésre

vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel.

(2) A bányafelügyelet az engedélyt megadja, ha

a) a módosított rendeltetésű sajátos építmény megfelel a biztonsági követelményeknek, és

b) a rendeltetés módosításával létrejövő sajátos építmény az érintett területen engedélyezhető.

(3) A rendeltetés megváltoztatására irányuló engedély tartalmazza[23]

a) a létesítménnyel rendelkezni jogosultak nevét, címét, és

b) a rendeltetés megváltoztatásával érintett sajátos építmény vagy földrészlet azonosításra alkalmas adatait, a sajátos építmény eredeti és új rendeltetésének megjelölését.

16. Bontási engedélyezési eljárás

29. § (1)[24] Bontási engedélyezési eljárást a bányafelügyelet építési engedélye alapján megépített sajátos építmény tekintetében kell lefolytatni az 1. melléklet 1. pont 1.1. alpont 1.1.1. pontjában, 1. pont 1.2. alpont 1.2.1. pontjában, 1. pont 1.3. alpont 1.3.2. pontjában, 2. pont 2.2-2.6. alpontjában, 3. pontjában, 4. pont 4.1. alpont 4.1.1. pontjában, 4. pont 4.3. és 4.5-4.8. alpontjában foglalt sajátos építmények kivételével. A bontási engedélyezési eljárás a sajátos építmény tulajdonosának kérelmére indul.

(2) A bontási engedély sajátos építményrészre is kérhető.

(3)[25] Új sajátos építmény építése esetén a bontási és építési engedélyezési eljárás egy eljárás keretében is lefolytatható.

30. § (1) A sajátos építmény bontására irányuló kérelemhez mellékelni kell:

a) a bontási technológia leírását,

b) a sajátos építmény elbontása utáni állapotot tartalmazó helyszínrajzot és

c) a megszűnő sajátos építmény hiányában bekövetkező helyzet biztonsági elemzését.

(2) Mélyműveléses bánya föld alatti sajátos építményei esetében a kérelemhez kizárólag az (1) bekezdés b) és c) pontjában foglaltakat, a műszaki tervdokumentációt és a szükséges műszaki intézkedések leírását kell mellékelni.

31. § (1) A bontási engedély tartalmazza:[26]

a) a bontásra kerülő sajátos építmény megjelölését,

b) a munkálatok végzéséért felelős műszaki vezető nevét, címét,

c) a környezet rehabilitáció során történő kialakításának főbb paramétereit,

d) a tevékenység megkezdésének bejelentésére vonatkozó kötelezettség előírását, és

e) az engedélytől eltérő végrehajtás szankcionálási lehetőségére való figyelemfelhívást.

(2) Ha a bontási tevékenység felelős műszaki vezetője a bontási engedély iránti kérelem előterjesztésekor még nem ismert, a bontási engedély csak azzal a feltétellel adható meg, hogy az építtetőnek a kivitelező felelős műszaki vezetőjének a nevét, címét és képesítését, a bontási tevékenység megkezdése előtt nyolc nappal be kell jelentenie a bányafelügyeletnek. A bejelentés elmulasztása esetén - annak pótlásáig - a bányafelügyelet a bontási munkák végzését felfüggeszti.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a felelős műszaki vezető személyében bekövetkező változás esetében is.

(4) A bontási tevékenység befejezését az építtető 8 napon belül köteles bejelenteni a bányafelügyeletnek.

17. Engedélytől eltérés, az engedély módosítása

32. § (1) Az építésügyi hatósági engedélyben és az ahhoz tartozó műszaki tervdokumentációban foglaltaktól való eltéréshez a bányafelügyelet engedélye szükséges, ha az eltérés

a) megváltoztatja a sajátos építmény rendeltetési célra való alkalmasságát, vagy biztonsági szintjét kedvezőtlenül befolyásolja,

b) megváltoztatja a sajátos építmény befogadó vagy teljesítő képességét vagy geometriai paramétereit, vagy

c)[27] a nyomvonalas (nyomvonal jellegű) sajátos építmény nyomvonalát úgy változtatja meg, hogy emiatt új ügyfél, szakhatóság, közösségi szolgáltató bevonása szükséges az eljárásba.

(2) Az engedély módosítása iránti kérelemhez az eltérés jellegétől függően

a) a helyszínrajzi elhelyezés változása esetén módosított helyszínrajzot,

b) módosított műszaki tervrészletet,

c) a műszaki leírás változása esetén módosított műszaki leírást

kell mellékelni.

(3) A bányafelügyelet teljes körű műszaki tervdokumentáció elkészítésére kötelezi az építtetőt, ha a tervezett módosítás az engedélyezett műszaki tervdokumentáció több részletére terjed ki.

18. Bejelentési eljárás

33. § (1) A 3. melléklet 1. pontjában meghatározott építési tevékenység megkezdését a kezdés előtt legalább 10 nappal, a 6. melléklet szerinti adattartalommal be kell jelenteni a bányafelügyeletnek.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott építési tevékenység a bejelentés megtételétől számított egy évig folytatható.

(3)[28]

34. § A 3. melléklet 2. pontjában meghatározott építési tevékenység befejezését a 8. melléklet szerinti adattartalommal, összevontan, a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig kell bejelenteni.

35. § A bányafelügyelet a 3. melléklet 1. pont 1.9. alpontjában meghatározott építmény tekintetében tett bejelentésről tájékoztatja a környezetvédelmi és a vízvédelmi hatóságot.

19. Építésügyi hatósági, építésfelügyeleti intézkedések

36. § (1) A bányafelügyelet elrendeli az építési tevékenység felfüggesztését és a szabálytalan állapot megszüntetését

a) az állékonyságot, állagot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztető állapot esetében,

b) a kivitelezési tevékenység végzésének, a beépített anyagok, szerkezetek, berendezések minőségében azonnali intézkedést igénylő hatás, állapot esetében,

c) súlyos környezetkárosítás közvetlen veszélyének fennállása vagy súlyos környezetkárosítás esetében,

d) ha a kivitelezési tevékenység felelős műszaki vezető nélkül, vagy jogosultsággal nem rendelkező felelős műszaki vezető részvételével történt, vagy

e) ha jogszabályban meghatározott feltételeknek nem megfelelő anyagok, szerkezetek, berendezések és termékek felhasználását, beépítését állapítja meg.

(2) A bányafelügyelet elrendelheti

a) a sajátos építmény vagy sajátos építményrész építésügyi hatósági engedélyben meghatározott, ennek hiányában az eredeti rendeltetésétől eltérő használatának megszüntetését,

b) szabálytalan építkezés esetében az építési tevékenység megszüntetését és az építést megelőző állapot helyreállítását, a végleges építési engedélynek és a hozzá tartozó, jóváhagyott műszaki tervdokumentációnak megfelelő állapot kialakítását, illetve

c) a műszaki követelményeknek meg nem felelő építési termékek kicserélését.

(3) A bányafelügyelet elrendeli a sajátos építmény vagy sajátos építményrész azon hibájának és hiányosságának megszüntetését, amely a rendeltetésszerű és biztonságos használatot, más ingatlan állékonyságát, az életet és egészséget, vagy a köz- és vagyonbiztonságot veszélyezteti.

(4)[29] Ha a sajátos építmény az egészséget, az élet- vagy közbiztonságot, a természeti vagy épített környezetet vagy kulturális örökségi elemet közvetlenül veszélyezteti, és a veszélyhelyzet másként nem szüntethető meg, a bányafelügyelet elrendeli a sajátos építmény bontását.

20. A műszaki tervdokumentáció

37. § A tervezett építési tevékenység műszaki tervdokumentációját a tervezett sajátos építmény helyének, környezetének, rendeltetésének, a tervezett építési tevékenység jellegének, a tervfajtának, valamint az építésügyi hatósági eljárás jellegének megfelelő tartalommal és részletezettséggel, magyar nyelven kell összeállítani.

38. § A műszaki tervdokumentációban az építési szakmai követelmények teljesítését a vonatkozó szabványok alkalmazása hiányában azokkal legalább egyenértékű műszaki megoldás alkalmazásával kell igazolni.

39. § (1) A műszaki tervdokumentációt aláíró-címlappal, tartalomjegyzékkel és tervjegyzékkel kell ellátni. A címlap az engedélyezés tárgyát képező építési tevékenység megnevezésén túl tartalmazza az építtető nevét vagy megnevezését és a tervező nevét. Az aláírólap tartalmazza a tervezésben részt vett minden tervező nevét, a tervezési jogosultság számát és a tervező saját kezű eredeti aláírását.

(2) Az egyes különálló tervlapokon szerepeltetni kell:

a) a tervezett építési tevékenység megnevezését, az építmény rendeltetését,

b) az építési tevékenységgel érintett ingatlan címét és helyrajzi számát,

c) az adott tervrajz megnevezését és méretarányát önálló ábránként,

d) a tervező vagy tervezők nevét, tervezői névjegyzéki számát és aláírását,

e) a tervlap elkészítésének időpontját, és

f) az építésügyi hatósági engedélyt kérelmező nevét.

40. § (1) A műszaki tervdokumentáció tervrészei:

a) a sajátos építmény általános műszaki leírása,

b) a terület-előkészítési munkák műszaki tervei,

c) a sajátos építményt, és a biztonsági övezetével érintett ingatlanokat tartalmazó, az ingatlanügyi hatóság által hitelesített, 3 hónapnál nem régebbi ingatlan-nyilvántartási térképmásolat, továbbá földalatti és külszíni bányászati sajátos építmény esetében a bányatérképek méretarányára és tartalmára vonatkozó Bányabiztonsági Szabályzatról szóló rendelet szerinti bányaművelési térkép,

d) az Egységes Országos Vetületi Rendszer (EOV) koordináta hálóval ellátott helyszínrajz,

e) a technológiai berendezések tervei és tervrajzai,

f) a közlekedés, a közművek, az energiaátvitel, az adatátviteli és kommunikációs rendszer hálózata, valamint ezek kapcsolatainak tervei,

g) a műszaki- és munkabiztonsági, az egészségvédelmi, a tűzvédelmi és a környezetvédelmi előírások érvényesítésének ismertetése, a sajátos építmény környezetbe illeszkedésének módja, és

h) a tervezett próbaüzem tervei, a próbaüzem szükségességének indokolása.

(2)[30] Az általános műszaki leírás tartalmazza a sajátos építmény főbb adatait és rendeltetését, a technológia főbb, meghatározó berendezéseit, a technológiai folyamat leírását, a termelésirányítás rendszerét és műszerezettségét, az irányítástechnikai berendezéseket, a belső anyagmozgatást, a várható veszélyek ismertetését, valamint a sajátos építményen belül elhelyezésre kerülő, nem technológiai célú berendezések leírását.

(3) A terület előkészítési munkák terveiben ismertetni kell a kivitelezéshez szükséges tereprendezési, bontási és földmunkákat. Ennek keretében kell részletezni a vizek medrét és a vízi létesítményeket érintő, szükségessé váló keresztezések, átalakítások és egyéb beavatkozások munkáit is.

(4) A technológiai berendezések terveit és tervrajzait, valamint a közlekedés, a közművek, az energiaátvitel, az adatátviteli és kommunikációs rendszer hálózata kapcsolatainak terveit olyan részletességgel és méretarányban kell elkészíteni, és annyi magassági adattal kell kiegészíteni, hogy azok alapján elrendezésük, kialakításuk egyértelműen megállapítható legyen.

21. A helyszínrajz

41. § (1) Földalatti bányászati sajátos építmény helyszínrajzát legfeljebb 1:1000 méretarányban, égtájjelöléssel és legalább a biztosítás, a szabad távolságok, a szellőztető légáram iránya és a védőpillér feltüntetésével úgy kell elkészíteni, hogy a sajátos építmény elrendezése, kialakítása egyértelműen megállapítható legyen. Akna, lejtősakna és táró esetében a helyszínrajzot a (3) bekezdés rendelkezéseire is figyelemmel kell elkészíteni.

(2) Külszíni bányászati- és kutató sajátos építmény, továbbá a földalatti bánya külszíni sajátos építménye esetében - figyelemmel a (3) bekezdés rendelkezéseire is - a helyszínrajzot legfeljebb 1:1000 méretarányban, égtájjelöléssel úgy kell elkészíteni, hogy a sajátos építmény elrendezése, kialakítása egyértelműen megállapítható legyen. Külszíni bányavasút vagy személyszállításra szolgáló sajátos építmény esetében a helyszínrajz részét képezi a keresztező építményeket is ábrázoló 1:100 magassági méretarányú hossz-szelvény.

(3) A külszíni bányászati- és kutató sajátos építmény engedélyezéséhez készített helyszínrajzon mérethelyesen fel kell tüntetni

a) a tervezett sajátos építményt és biztonsági övezetét, a védőtávolságokat, valamint - ha a helyrajzi számokat, belterület esetében az utcaneveket és a házszámokat külön jegyzékben nem közölték - a létesítménnyel érintett földrészleteket, azok helyrajzi számait, belterület esetében megjelölve az utca nevét és a házszámot is,

b) a földrészletre vonatkozó szabályozási és építési vonalakat, megjelölve az építési előírásokat és korlátozásokat,

c) az érintett területen meglévő és meghagyni vagy lebontani tervezett, továbbá a létesítendő épületek, épületrészek és más építmények külső határoló körvonalait, megjelölve a terep jellegzetességeit,

d) az érintett közműveket,

e) a sajátos építménynek a közlekedési, az energia- és a közműhálózathoz, továbbá a felszíni vizek medréhez, a felszín alatti vizekhez, a vízi létesítményekhez való csatlakozás szempontjából lényeges adatokat, és

f) az érintett területen lévő védett természeti és kulturális örökségi elemeket.

(4) A kőolaj- és földgázbányászati sajátos építmény helyszínrajzát legfeljebb 1:1000 méretarányban, égtájjelöléssel kell elkészíteni. A kőolaj- és a földgázbányászati mezőbeli vezeték, továbbá a kőolaj- és a földgáz-, valamint azok termékei szállítóvezetékének helyszínrajzát a közigazgatási határokat és megnevezéseket is tartalmazó távvezetéki térképen kell megadni. A vezetékek esetében a helyszínrajz részét képezik a keresztező építményeket is ábrázoló 1:100 magassági méretarányú hossz-szelvények.

(5) Az 1. melléklet 3. és 4. pontja szerinti sajátos építmények helyszínrajzát a (3) bekezdés előírása szerint kell elkészíteni legfeljebb 1:1000 méretarányban.

(6) Külterületi gázelosztó vezeték helyszínrajza a célnak megfelelő legfeljebb 1:2000 méretarányban is elkészíthető. A külterületi gázelosztó vezeték hossz-szelvénye helyettesíthető a keresztező építményeket is ábrázoló keresztszelvénnyel.

22. Záró rendelkezések

42. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2022. február 1-jén lép hatályba.

(2) Az 1. melléklet 4. pont 4.8. alpontja 2022. március 1-jén lép hatályba.

43. §[31] E rendeletnek az egyes, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága feladatkörét érintő, bányászati tárgyú rendeletek módosításáról szóló 17/2024. (X. 28.) SZTFH rendelet (a továbbiakban: Módr.1.) által megállapított 1. melléklet 3. pont 3.1. alpontját és 3. melléklet 2. pont 2.1. alpontját a Módr.1. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

Dr. Biró Marcell s. k.,

elnök

1. melléklet a 12/2022. (I. 28.) SZTFH rendelethez

A bányafelügyelet építésügyi hatósági engedélyéhez kötött sajátos építmények

1. A szilárdásvány-bányászat területén a terület-igénybevétellel járó bányászati sajátos építmények:

1.1. Kutatóépítmények:

1.1.1. 400 méter mélységet meghaladó mélyfúrás,

1.1.2. kutatótáró.

1.2. A külszíni bányászat építménye:

1.2.1. külszíni bányavasút.

1.3. Földalatti bányászat építményei:

1.3.1. külszínre nyíló bányatérségek (akna, lejtősakna, táró, vágat),

1.3.2. a bányaüzem területét elhagyó, bányaüzemi külszíni bányavasút.

2. Kőolaj- és földgázbányászati építmények:

2.1. kőolaj- és földgázkutató-, illetve egyéb termelés-technológiai jellegű mélyfúrás,

2.2. kőolaj- és földgázbányászati célú kút és kútkörzet,

2.3. kőolaj- és földgázbányászati célú mezőbeni csővezeték az átkötő vezetékekkel és a hozzá tartozó gáz-, olaj-, vízleválasztó- és előkészítő-, besajtoló-, gyűjtő-, nyomásfokozó állomás,

2.4. kőolaj- és földgáz továbbfeldolgozásra vagy továbbfelhasználásra való alkalmassá tételére szolgáló technológiai építmény, a hozzá kapcsolódó tartályparkkal,

2.5. szénhidrogén szállítóvezeték és azok alkotórészei, valamint tartozékai,

2.6. földalatti gáztároló földalatti és külszíni építményei.

3. Gázipari sajátos építmények:

3.1. földgáz-célvezeték és a zártkerti ingatlanokon kívüli 500 métert meghaladó külterületi földgáz-elosztóvezeték, valamint tartozékai, az egy külterületi ingatlant ellátó leágazó vezeték kivételével,[32]

3.2. propán-bután töltő és tároló telep technológiai egységeivel,

3.3. az egyéb gázok és gáztermékek vezetékei és tartozékai.

4. Egyéb sajátos építmények:

4.1. az 1. pont 1.1. alpontja szerinti kutatóépítmény, amely

4.1.1. a földtani kutatást szolgálja,

4.1.2. a radioaktívhulladék-tároló telephely földtani alkalmasságának igazolását szolgálja, vagy

4.1.3. nukleáris létesítmény telephely vizsgálati és értékelési programjának végrehajtásához szükséges, és amelynek telephely vizsgálati és értékelési programját jóváhagyták, vagy ahhoz a feladat- és hatáskörrel rendelkező hatóság a földtani, műszaki biztonsági és bányászati szakkérdések tekintetében előzetes szakhatósági állásfoglalást adott,

4.2. A kitermelt felszín alatti vízben oldott állapotban lévő ásványi nyersanyag kinyerésére szolgáló létesítmény.[33]

4.3. polgári felhasználású robbanóanyag raktára,

4.4. építményt magában foglaló bányászati hulladékkezelő építmény,

4.5. szén-dioxidnak a tárolóhelyre történő eljuttatását lehetővé tevő csővezeték-hálózat és ennek tartozékai,

4.6. a geotermikus energia kutatásának, kinyerésének és energetikai célú hasznosításának építményei az erőművi berendezések kivételével,[34]

4.7. a föld alatti szénelgázosításhoz szükséges létesítmények,

4.8. bányaüzemi egyéb gáztechnológiák.

2. melléklet a 12/2022. (I. 28.) SZTFH rendelethez[35]

3. melléklet a 12/2022. (I. 28.) SZTFH rendelethez

A bányafelügyelet engedélye nélkül, bejelentés alapján végezhető építési tevékenységek

1. A 33. § (1) bekezdése alapján bejelentéshez kötött építési tevékenységek[36]

1.1. A szénhidrogén termelésben, továbbfeldolgozásban vagy továbbfelhasználásban használt technológiai építményi csővezeték, a szénhidrogén szállító-, a földgáz elosztó- és célvezeték, valamint az egyéb gázok és gáztermékek szállítóvezetékeinek és ezek tartozékainak a meglévő biztonsági övezeten belüli, többlet szolgalmi jogot vagy vezetékjogot nem igénylő azonos vagy alacsonyabb nyomásfokozatúra történő kiváltása, ha az engedélyezettel azonos vagy korszerűbb műszaki jellemzőkkel és paraméterekkel bír.

1.2. A 400 méter mélységet meg nem haladó mélyfúrás, a kutatóakna és a kutatóárok létesítése.

1.3. A földtani és ásványi nyersanyagkutató mélyfúrások, valamint a geotermikus energia kutatását, kinyerését és hasznosítását szolgáló építmények bontása (felszámolása, tömedékelése), amennyiben azok nem harántoltak szénhidrogén tároló réteget, egyéb gáztároló réteget vagy radioaktív érctestet.[37]

1.4. A kitermelt ásványi nyersanyag helyben végzett feldolgozására szolgáló, helyhez kötött építmény.

1.5. Személyszállításra szolgáló építmény.

1.6. Földalatti bányászat építményei:

1.6.1. főszellőztetést, a főszellőztető légáram fűtését és hűtését szolgáló építmény,

1.6.2. tűz- vagy robbanásveszélyes, továbbá maró hatású anyag, illetve robbanóanyag tárolására szolgáló bányabeli raktár,

1.6.3. a 2 MVA vagy ennél nagyobb összteljesítményű bányabeli villamos energiát elosztó, átalakító és kapcsoló állomás.

1.7. A szénhidrogén termelésben, továbbfeldolgozásban vagy továbbfelhasználásban, szállításban használt technológiai rendszeren történő felújítás, átalakítás, módosítás.

1.8. A propán-bután elosztóvezeték, az elosztóhálózatba történő betáplálását biztosító tartálypark tartozékaival és alkotórészeivel.

1.9. A geotermikus energia felszín alatti víz kitermelését nem igénylő, 150 métert meg nem haladó mélységből történő kinyerésének és energetikai célú hasznosításának építményei az épületgépészeti berendezések kivételével.[38]

1.10. Az 1. melléklet 1. pont 1.1. alpont 1.1.1. pontjában, 1. pont 1.2. alpont 1.2.1. pontjában, 1. pont 1.3. alpont 1.3.2. pontjában, 2. pont 2.2-2.6. alpontjában, 3. pontjában, 4. pont 4.1. alpont 4.1.1. pontjában, 4. pont 4.3. és 4.5-4.8. alpontjában foglalt sajátos építmények bontása.[39]

2. A 34. § alapján összevont bejelentéshez kötött építési tevékenység:[40]

2.1. Gázelosztó-vezeték belterületen, zárkerti ingatlanokon és 500 méteres hosszig külterületen történő építése.[41]

2.2. Üzemelő gázelosztó vezetékhez kapcsolódó új, egy külterületi ingatlan gázellátását biztosító leágazás építése.

2.3.[42]

4. melléklet a 12/2022. (I. 28.) SZTFH rendelethez

Az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem adattartalma

I. Elvi építési vagy építési engedély iránti kérelem esetében:

1. Adószámmal rendelkező építtető esetében az építtető adószáma.

2. A kérelemmel érintett építmény adatai: megnevezése, helye, rendeltetése.

3. Az építési tevékenységgel és a sajátos építmények biztonsági övezetével érintett ingatlan adatai: címe, helyrajzi száma, tulajdonosa, a biztonsági övezettel érintett terület mérete.

4. A kérelmezett engedély fajtája.

5. A kérelem tárgya és annak rövid leírása.

6. A tervezett műszaki megoldásnak az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól való esetleges eltérése engedélyezésének szükségessége.

7. A közreműködő tervező vagy tervezők neve, címe, jogosultsága.

8. A benyújtott mellékletek felsorolása.

9. Az építés elvégzésének tervezett időtartama.

10.[43]

11. Keltezés, az építtető (cégszerű) aláírása.

II. Használatbavételi engedély iránti kérelem esetében:

1. Adószámmal rendelkező építtető esetében az építtető adószáma.

2. A kérelemmel érintett építmény adatai: megnevezése, helye, rendeltetése.

3. A használatbavétellel és a sajátos építmények biztonsági övezetével érintett ingatlan adatai: címe, helyrajzi száma, tulajdonosa, a biztonsági övezettel érintett terület mérete.

4. A kérelem tárgya és annak rövid leírása.

5. Az építési engedély száma, kelte.

6. A benyújtott mellékletek felsorolása.

7. Keltezés, az építtető (cégszerű) aláírása.

III. Bontási engedély iránti kérelem esetében:

1. Adószámmal rendelkező tulajdonos esetében a tulajdonos adószáma.

2. A kérelemmel érintett építmény adatai: megnevezése, helye, rendeltetése.

3. A kérelem tárgya és annak rövid leírása.

4. A kérelem tárgyára vonatkozó használatbavételi engedély száma, kelte.

5. A benyújtott mellékletek felsorolása.

6. A bontás elvégzésének tervezett időtartama.

7. Keltezés, a tulajdonos (cégszerű) aláírása.

8.[44]

IV. Fennmaradási engedély iránti kérelem esetében:

1. Adószámmal rendelkező építtető esetében az építtető adószáma.

2. A kérelemmel érintett építmény adatai: megnevezése, helye, rendeltetése.

3. Az építési tevékenységgel és a sajátos építmények biztonsági övezetével érintett ingatlan adatai: címe, helyrajzi száma, tulajdonosa, a biztonsági övezettel érintett terület mérete.

4. A kérelem tárgya és annak rövid leírása.

5. A tervezett műszaki megoldásnak az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól való esetleges eltérése engedélyezésének szükségessége.

6. A közreműködő tervező vagy tervezők neve, címe, jogosultsága.

7. A benyújtott mellékletek felsorolása.

8.[45]

9. Keltezés, az építtető (cégszerű) aláírása.

V. Rendeltetés megváltoztatására irányuló kérelem esetében:

1. Adószámmal rendelkező építtető esetében az építtető adószáma.

2. A kérelemmel érintett építmény adatai: megnevezése, helye, rendeltetése.

3. Az építési tevékenységgel és a sajátos építmények biztonsági övezetével érintett ingatlan adatai: címe, helyrajzi száma, tulajdonosa, a biztonsági övezettel érintett terület mérete.

4. A kérelem tárgya és annak rövid leírása.

5. A tervezett műszaki megoldásnak az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól való esetleges eltérése engedélyezésének szükségessége.

6. A kérelem tárgyára vonatkozó használatbavételi engedély száma, kelte.

7. A közreműködő tervező vagy tervezők neve, címe, jogosultsága.

8. A benyújtott mellékletek felsorolása.

9. Az építés elvégzésének tervezett időtartama.

10.[46]

11. Keltezés, az építtető (cégszerű) aláírása.

5. melléklet a 12/2022. (I. 28.) SZTFH rendelethez[47]

6. melléklet a 12/2022. (I. 28.) SZTFH rendelethez

A bejelentés adattartalma

1. Adószámmal rendelkező építtető esetében az építtető adószáma.

2. Az építési tevékenységgel érintett ingatlanok címe, helyrajzi száma.

3. A bejelentés tárgya és annak rövid leírása.

4. A sajátos építmény rendeltetésének megnevezése.

5. Az építési tevékenység rövid leírása.

6. A bejelentés tárgyával összefüggésben korábban keletkezett hatósági döntések megnevezése, száma és kelte.

7. Az építtető saját kezű aláírása és nyilatkozata arról, hogy rendelkezik építési jogosultsággal.

8. A 8. § szerinti tervezői nyilatkozat.

9. A kivitelezés megkezdésének tervezett időpontja.

10. A kivitelező adatai:

10.1. Neve.

10.2. Lakóhelye vagy székhelye, értesítési címe.

10.3. Vállalkozói engedélyének vagy cégbírósági bejegyzésének száma.

10.4. Adóazonosító száma.

11. A felelős műszaki vezető adatai:

11.1. Neve.

11.2. Lakóhelye vagy székhelye, értesítési címe.

11.3. Névjegyzéki jele.

12. Az építési műszaki ellenőr adatai:

12.1. Neve.

12.2. Lakóhelye vagy székhelye, értesítési címe.

12.3. Névjegyzéki jele.

13. A kiviteli tervek készítőjének adatai:

13.1. Neve.

13.2. Lakóhelye vagy székhelye, értesítési címe.

13.3. Jogosultsági száma.

14. A tervellenőr adatai:

14.1. Neve.

14.2. Lakóhelye vagy székhelye, értesítési címe.

14.3. Jogosultsági száma.

7. melléklet a 12/2022. (I. 28.) SZTFH rendelethez

Építési tevékenység megkezdésére, illetve az adatok változására vonatkozó bejelentés adattartalma

1. A bejelentés jogcíme (bejelentés vagy adatváltozás).

2. Adószámmal rendelkező építtető esetében az építtető adószáma.

3. Az építési helyszín adatai - cím, helyrajzi szám -, az építési engedély száma.

4. A kivitelezés megkezdésének tervezett időpontja (csak az első bejelentésnél).

5. A kivitelező adatai:

5.1. Neve (elnevezése).

5.2. Címe (lakóhely vagy székhely, értesítési cím).

5.3. Vállalkozói engedély vagy cégbírósági bejegyzés száma.

5.4. Adóazonosító száma.

6. Felelős műszaki vezető adatai:

6.1. Neve.

6.2. Lakóhelye vagy székhelye, értesítési címe.

6.3. Névjegyzéki jele.

7. Építési műszaki ellenőr adatai:

7.1. Neve.

7.2. Lakóhelye vagy székhelye, értesítési címe.

7.3. Névjegyzéki jele.

8. A kiviteli tervek készítőjének adatai:

8.1. Neve.

8.2. Lakóhelye vagy székhelye, értesítési címe.

8.3. Jogosultsági száma.

9. Tervellenőr

9.1. Neve.

9.2. Lakóhelye vagy székhelye, értesítési címe.

9.3. Jogosultsági száma.

10. A benyújtás dátuma.

8. melléklet a 12/2022. (I. 28.) SZTFH rendelethez

A 3. melléklet 2. pontjában meghatározott építési tevékenység befejezésére vonatkozó bejelentés adattartalma

1. Az építtető megnevezése.

2. Az építési tevékenységgel érintett ingatlanok címe, helyrajzi száma.

3. Az építési tevékenység rövid leírása.

4. A sajátos építmény rendeltetésének megnevezése.

5. Az építtető nyilatkozata arról, hogy az építési tevékenységgel érintett ingatlan tekintetében a vezetékjog bejegyzését kezdeményezték, illetve a Bt. 38/A. § (5b) bekezdése szerinti megállapodást megkötötték.

6. A kivitelező adatai:

6.1. Neve.

6.2. Lakóhelye vagy székhelye, értesítési címe.

7. A felelős műszaki vezető adatai:

7.1. Neve és névjegyzéki jele.

7.2. Lakóhelye vagy székhelye, értesítési címe.

8. Az építési műszaki ellenőr adatai:

8.1. Neve és névjegyzéki jele.

8.2. Lakóhelye vagy székhelye, értesítési címe.

9. A kiviteli tervek készítőjének adatai:

9.1. Neve és jogosultsági száma.

9.2. Lakóhelye vagy székhelye, értesítési címe.

10. A tervellenőr adatai:

10.1. Neve és jogosultsági száma.

10.2. Lakóhelye vagy székhelye, értesítési címe.