2023. évi LXXVII. törvény

a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosításáról[1]

1. § A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 2. §-a következő 34. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

"34. Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alap: az állam által létrehozott alap, amely a víziközmű-fejlesztések és a víziközmű-szolgáltatók működésének ellentételezésére szolgál, és amelybe a víziközmű-szolgáltatók az indokolt költségeikhez képest elért többletbevételeire tekintettel teljesítik a befizetéseket, és ahonnan a víziközmű-szolgáltatók a meg nem térülő elismert indokolt költségeikre tekintettel ellentételezésben részesülnek."

2. § (1) A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 5/H. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha víziközmű-rendszeren több ellátásért felelős önkormányzat is tulajdonnal rendelkezik, az ellátásért felelős önkormányzatok egyszerű többségi döntéssel a víziközmű-rendszeren fennálló tulajdoni részesedésüket, illetve a tulajdonukban álló víziközmű működtető eszköz tulajdonjogát térítésmentesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel is átruházhatják az államra, ahol a szavazati arány az ellátásért felelősök víziközmű-rendszeren fennálló tulajdoni érdekeltsége nettó könyv szerinti értékének megfelelően alakul."

(2) A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 5/H. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A (3) bekezdés szerinti átruházásról szóló döntést követően közös tulajdonban tulajdonostársként maradó önkormányzatok a víziközmű-rendszeren fennálló tulajdoni érdekeltségük nettó könyv szerinti értéke arányában továbbra is viselik a közös tulajdonú víziközmű-rendszerrel kapcsolatos feladatokkal járó terheket és gyakorolják az azzal járó jogokat."

(3) A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 5/H. §-a a következő (4a)-(4c) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) A (4) bekezdése szerint az állam által átvett fejlesztési forrás (e § alkalmazásában a továbbiakban: átvett fejlesztési forrás) összege az érintett víziközmű-vagyon tekintetében a Hivatal által a gördülő fejlesztési tervben jóváhagyott víziközmű-fejlesztési feladatok finanszírozására használható fel.

(4b) Az átvett fejlesztési forrás a (4a) bekezdés szerinti felhasználás időpontjában számolható el költségvetési bevételként, ezt megelőzően az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 4/A. § (5) bekezdésében szereplő bevételekkel azonos módon kell elszámolni.

(4c) A (4a) bekezdés szerinti felhasználás fedezetének biztosítása érdekében a fejezetet irányító szerv a költségvetési bevételként elszámolt átvett fejlesztési forrásnak megfelelő összeg mértékéig új kiadási előirányzat létrehozatalát vagy meglévő kiadási előirányzat növelését engedélyezheti."

(4) A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 5/H. §-a a következő (10) és (11) bekezdéssel egészül ki:

"(10) Ha a (9) bekezdés szerint a víziközmű-szolgáltatóban fennálló társasági részesedés az államra átruházásra kerül, a települési önkormányzat az átruházással egyidejűleg a víziközmű-működtetés körébe tartozó tevékenysége során keletkezett, víziközmű-szolgáltató felé fennálló kötelezettségeinek teljesítése alól mentesül.

(11) Azon társasági részesedés tekintetében, amely esetében az állam a (9) bekezdés szerinti térítésmentes átruházás eredményeként szerez a Polgári Törvénykönyv befolyásszerzésre vonatkozó szabályai szerinti minősített többséget, a Polgári Törvénykönyvnek a minősített többség megszerzése esetére kikötött vételi kötelezettségre vonatkozó szabályait nem kell alkalmazni."

3. § (1) A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 31/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az ideiglenes szolgáltatást végző szerződött víziközmű-szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott kérelemmel együtt - a 74. § (2) bekezdés 3. pontjában foglalt felhatalmazás alapján megalkotott miniszteri rendelet hatályba lépéséig - a lakossági és a nem lakossági felhasználók tekintetében az ideiglenes szolgáltatás díjára (a továbbiakban: átmeneti díj) vonatkozó kérelmet is előterjeszthet azzal, hogy a kérelemben az analitikus és főkönyvi nyilvántartásból vagy más ellenőrizhető adatbázisból származó adatokig követhető módon részletes díjkalkulációt készít az átmeneti díjaiban megtérítésre javasolt víziközmű működtetési költségekről és ráfordításokról (díjigény alátámasztó számítás)."

(2) A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 31/A. §-a a következő (4c) bekezdéssel egészül ki:

"(4c) Az ideiglenes szolgáltatást végző szerződött víziközmű-szolgáltató kizárólag a 74. § (2) bekezdés 3. pontjában foglalt felhatalmazás alapján megalkotott miniszteri rendelet hatálya alá nem tartozó felhasználói kategória tekintetében jogosult benyújtani a (4) bekezdés szerinti kérelmet."

4. § (1) A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 31/B. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A 74. § (2) bekezdés 3. pontjában foglalt felhatalmazás alapján megalkotott miniszteri rendelet lakossági felhasználókra vonatkozó rendelkezésének hatálybalépéséig a Hivatal által megállapított lakossági felhasználókra vonatkozó átmeneti díj tekintetében a számlában meghatározott fizetendő szolgáltatási egységre jutó összeg - ide értve az alapdíjat is - nem haladhatja meg a 74. § (2) bekezdés 3. pontjában foglalt felhatalmazás alapján megalkotott rendelet által a nem lakossági felhasználók vonatkozásában az adott ellátási területre a 65. § (1) bekezdésében meghatározott hatósági díjat."

(2) A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 31/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A szerződött víziközmű-szolgáltató a Hivatal által meghatározott átmeneti díjról szóló határozat kézhezvételét követően a soron következő számlában, a 31/A. § (4) bekezdése szerinti kérelem benyújtásának napjára visszamenőleges hatállyal, a 74. § (2) bekezdés 3. pontjában foglalt felhatalmazás alapján megalkotott miniszteri rendeletnek az ideiglenes szolgáltatási tevékenységgel érintett ellátási területre és felhasználói körre kiterjedő víziközmű-szolgáltatási díjat megállapító rendelkezéseinek hatályba lépéséig érvényesítheti díjigényét az ideiglenes szolgáltatással érintett víziközmű-rendszerre csatlakozott felhasználóval szemben."

(3) A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 31/B. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az átmeneti díjat megállapító határozat hatályát veszti, ha)

"b) a 74. § (2) bekezdés 3. pontjában foglalt felhatalmazás alapján megalkotott és a határozat közlését követően hatályba lépett miniszteri rendeletnek az ideiglenes szolgáltatási tevékenységgel érintett ellátási területre kiterjedő, és valamennyi, az ideiglenes szolgáltatási tevékenységgel érintett felhasználóra vonatkozó víziközműszolgáltatási díjat megállapító rendelkezése hatályba lép."

5. § A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 36. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A Hivatal a működési engedélyt a 78. § (1) bekezdésében előírt vagyonértékelés hiányában kiadhatja, ha az engedély módosítására az ellátásért felelős személyében beállt változás miatt kerül sor, és a korábbi ellátásért felelős a vagyonértékelés elkészítéséről nem gondoskodott. Ezen esetben a Hivatal a vagyonértékelés elvégzésére irányuló feltétel előírásával adja ki a működési engedélyt."

6. § A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény VII. Fejezete a következő 61/F. §-sal egészül ki:

"61/F. § A víziközmű-szolgáltató által nyilvántartott, az oltóvízzel történő ellátást biztosító vízvezeték-hálózatra, létesítményre és berendezésre vonatkozó adatok megismerésére irányuló igényt az adat keletkezésétől számított legfeljebb 30 évig meg kell tagadni, ha az adat megismerése a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 74. § a) pontjának értelmében Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit veszélyezteti. Az igény teljesíthetőségéről - Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit mérlegelve - az adatkezelő dönt."

7. § (1) A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 64. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A fogyasztással arányos díjak, valamint az alapdíjak tekintetében a lakossági, valamint a nem lakossági felhasználókra nézve - a víziközmű-szolgáltatást megalapozó, elsődlegesen a lakossági felhasználói ellátást szolgáló társadalmi érdekre tekintettel - eltérő díjakat eredményező díjrendszer is meghatározható."

(2) A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 64. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A tényleges felhasználási adatok ismeretében lakossági díjon kell elszámolni a lakásbérlők tényleges víziközműszolgáltatás igénybevételét a bérlakás üzemeltetését végző gazdálkodó szervezettel szemben."

8. § A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 65. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A miniszter a lakossági és nem lakossági felhasználókra irányadó hatósági díjakat külön rendeletben is megállapíthatja."

9. § A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény a következő 65/A. §-sal egészül ki:

"65/A. § (1) Az országosan egységes díjon igénybe vehető víziközmű-szolgáltatás biztosítása érdekében a miniszter rendeletben határozza meg - víziközmű-szolgáltatónként - azt az összeget,

a) amelyet a víziközmű-szolgáltató az elismert indokolt költségeihez képest elért többletbevételeire tekintettel az erre szolgáló Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alapba befizet,

b) amelyet a víziközmű-szolgáltató a Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alapból - a meg nem térülő elismert indokolt költségeire tekintettel - ellentételezésként igényelni jogosult, továbbá

c) amelyet a víziközmű-szolgáltató elkülönítetten kezel, és kizárólag a víziközművek fenntartására fordít.

(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerint a víziközművek fenntartására elkülönített összeget a víziközmű-szolgáltató a keresztfinanszírozás tilalmára tekintet nélkül jogosult felhasználni.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti befizetési kötelezettség adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

(4) A miniszter az (1) bekezdésben foglaltakkal együtt rendeletben határozza meg a Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alap tekintetében figyelembe vehető elismert indokolt költségek körét.

(5) A Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alapot a Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság kezeli.

(6) A Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alapba teljesített befizetéseket, valamint az onnan történő kifizetéseket a Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság víziközmű-szolgáltatónként tartja nyilván."

10. § A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 67. §-a a következő (1b) és (1c) bekezdéssel egészül ki:

"(1b) Az átadási szerződés egyoldalúan nem mondható fel a víziközműves kapcsolódó szolgáltatást nyújtó víziközmű-szolgáltató által akkor, ha a felmondás az átadási szerződés alapján fizetésre kötelezett víziközműszolgáltató jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettségének teljesítését veszélyeztetné.

(1c) Az (1b) bekezdés szerinti veszélyeztetésnek minősül különösen, ha az átadási szerződés az adott szolgáltatási terület műszaki körülményeinek egyedi adottságai miatt elengedhetetlen az érintett felhasználók egészséges ivóvízzel való ellátása, valamint az érintett felhasználási helyen keletkező szennyvizek összegyűjtése, elvezetése és tisztítása biztosítása érdekében."

11. § A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 69. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Nem kell víziközmű-fejlesztési hozzájárulást fizetnie a központi költségvetési szervnek és intézményének, a helyi önkormányzatnak és annak költségvetési intézménynek, a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségnek, valamint normatív állami támogatásban részesülő, közfeladatot ellátó, nem nyereség- és vagyonszerzési célt szolgáló egyéb intézménynek, továbbá ha a nem lakossági felhasználó állami tulajdonú ingatlan üzemeltetője, és az ingatlant használó központi költségvetési szerv vagy intézmény."

12. § A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 74. § (2) bekezdés 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben)

"4. állapítsa meg a Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alap működtetésének részletes szabályait, valamint az abba történő befizetés és abból történő kifizetés során a víziközmű-fejlesztési és ellentételezési alapot működtető szerv, valamint a víziközmű-szolgáltatók jogosultságait és kötelezettségeit, továbbá a víziközművek fenntartásához elkülönítetten kezelt összegek mértékét, az újraelosztás alapját képező elismert indokolt költségek körét;"

13. § A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 76. §-a a következő (3)-(6) bekezdéssel egészül ki:

"(3) E törvénynek a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosításáról szóló 2023. évi LXXVII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv4.) megállapított 5/F. § (5) bekezdését és 5/H. § (10) bekezdését a hatálybalépésekor folyamatban lévő átruházásra irányuló eljárásban a létrejött, de még hatályba nem lépett szerződés vonatkozásában is alkalmazni kell.

(4) E törvénynek a Módtv4.-gyel megállapított 36. § (4) bekezdését a hatálybalépésekor folyamatban lévő hatósági eljárásokban is alkalmazni kell.

(5) E törvénynek a Módtv4.-gyel megállapított 67. § (1b) bekezdését a Módtv4. hatályba lépését megelőzően megkötött átadási szerződések esetében is alkalmazni kell.

(6) E törvénynek a Módtv4.-gyel megállapított 31/B. § (1a) bekezdését a Módtv4. hatályba lépését megelőzően kihirdetett átmeneti díjak esetében is alkalmazni kell."

14. § A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 77. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"77. § A víziközmű-szolgáltató az átadási szerződésben rögzített új átadási árban történő megállapodásig a 2023. október 31-én jogszerűen alkalmazott árat alkalmazhatja."

15. § A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 83. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A 2012. július 15-ét megelőzően megkötött üzemeltetési szerződések hatályos jogszabályi rendelkezéseknek való megfelelés érdekében történő, egységes szerkezetbe foglalt módosítását 2024. december 31. napjáig végre kell hajtani azzal, hogy így létrejött üzemeltetési szerződés vonatkozásában a működési engedély módosítási engedélyezési eljárás igazgatási szolgáltatási díj fizetési kötelezettséget nem von maga után."

16. § A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény

1. 1. § (1) bekezdés g) pontjában a "nyújtás," szövegrész helyébe a "nyújtás, amely figyelembe veszi a víziközműszolgáltatást igénybe vevők teherviselési képességét," szöveg,

2. 3. § (4) bekezdés a) pontjában a "bekezdése szerinti" szövegrész helyébe a "bekezdése, valamint a 11. § (2) bekezdése szerinti" szöveg,

3. 5/F. § (5) bekezdésében a "kizárólagos" szövegrész helyébe a "többségi" szöveg,

4. 5/H. § (4) bekezdésében a "(2) vagy (3)" szövegrész helyébe a "(2), (3) vagy (3a)" szöveg,

5. 5/H. § (5) bekezdésében a "(2) vagy (3)" szövegrész helyébe a "(2), (3) vagy (3a)" szöveg,

6. 5/H. § (6) bekezdésében a "(2) vagy (3)" szövegrész helyébe a "(2), (3) vagy (3a)" szöveg,

7. 5/H. § (7) bekezdésében a "(2) vagy (3)" szövegrész helyébe a "(2), (3) vagy (3a)" szöveg,

8. 55. § (6) bekezdés b) pontjában a "szennyvízelvető" szövegrész helyébe a "szennyvízelvezető" szöveg,

9. 55/J. § (1a) bekezdésében az "az igénybejelentést" szövegrész helyébe az "a tervek benyújtását" szöveg,

10. 58. § (10) bekezdésében a "szintkülönbséggel" szövegrész helyébe a "szintkülönbségnek megfelelő távolságra a lakóhelytől" szöveg,

11. 61/B. § (3) bekezdés d) pontjában a "víziközmű" szövegrész helyébe a "víziközmű-rendszer" szöveg,

12. 61/B. § (3) bekezdés e) pontjában a "víziközmű" szövegrész helyébe a "víziközmű-rendszer" szöveg,

13. 62. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "víziközmű-szolgáltatónként vagy víziközmű-rendszerenként és víziközmű-szolgáltatási ágazatonként, a költségekre" szövegrész helyébe a "víziközmű-szolgáltatónként és víziközmű-szolgáltatási ágazatonként a lakossági és a nem lakossági felhasználókra nézve együttesen vagy külön, a költségekre" szöveg,

14. 65. § (1) bekezdésében a "díj)" szövegrész helyébe a "díj), valamint a 65/A. § (1) bekezdése szerinti befizetési kötelezettség és ellentételezés mértékét, a kötelezettek és a jogosultak körét, továbbá a víziközművek fenntartásához elkülönítetten kezelt összegek mértékét" szöveg,

15. 74. (2) bekezdés 3. pontjában az "a víziközmű-szolgáltatás" szövegrész helyébe az "a lakossági és a nem lakossági felhasználók vonatkozásában a víziközmű-szolgáltatás" szöveg,

lép.

17. § Hatályát veszti a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény

a) 67. § (3) és (4) bekezdése,

b) 67/A. §-a.

c) 72/A. § (1) bekezdés b) és c) pontja,

d) 74. § (1) bekezdés 15. és 16. pontja,

18. § Ez a törvény 2024. január 1-jén lép hatályba.

19. § Hatályát veszti:

a) az önkormányzati tulajdonú víziközmű-szolgáltató társaságok további működésének biztosításával kapcsolatban a veszélyhelyzet időszakában alkalmazandó egyes szabályokról szóló 370/2023. (VIII. 7.) Korm. rendelet,

b) a víziközmű-szolgáltató társaságok működésének biztosításával kapcsolatban a veszélyhelyzet időszakában alkalmazandó egyes szabályokról szóló 485/2023. (X. 31.) Korm. rendelet.

Novák Katalin s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke