2023. évi XCII. törvény

a köznevelés területén alkalmazandó diszkriminációellenes intézkedésekről[1]

Az Országgyűlés a Magyarország által vállalt, az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz szerinti támogatások kifizetésének előfeltételeként a 2021-2027 programozási időszak kohéziós célú támogatásainak kifizetését lehetővé tevő 4.3. tematikus feljogosító feltételek, valamint a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében foglaltak teljesítése érdekében, a hátrányos helyzetű tanulók oktatási eredményeinek javulása, kompetencia-fejlesztésének növelése céljából a következő törvényt alkotja:

1. § (1) A Kormány a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatot úgy nyújtja be az Országgyűlés elé, hogy az adott évi költségvetési támogatás összegét 10%-kal csökkentett mértékben állapítja meg azon a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 7. § (1) bekezdés b) pontja szerinti köznevelési intézmény (a továbbiakban: általános iskola) esetében, amely tekintetében a több általános iskolát magában foglaló településeken a hátrányos helyzetű tanulók aránya az általános iskolában

a) több mint 20 százalékponttal alacsonyabb, mint az e törvény hatálybalépésének évében, valamint az azt követő évben indult tanév elején meghatározott átlagos arány azon településen, ahol az általános iskola működik,

b) több mint 15 százalékponttal alacsonyabb, mint az e törvény hatálybalépését követő második évben indult tanév, valamint az azt követő tanévek elején meghatározott átlagos arány azon településen, ahol az általános iskola működik.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában település az Európai Unió által meghatározott helyi közigazgatási egység.

2. § Az 1. § (1) bekezdésében foglaltakat a vizsgált tanév kezdetét követő második évre vonatkozó központi költségvetésről szóló törvény tervezése során kell alkalmazni.

3. § Ez a törvény 2024. január 1-jén lép hatályba.

4. §[2]

Novák Katalin s. k.,

köztársasági elnök

Dr. Latorcai János s. k.,

az Országgyűlés alelnöke