9/2023. (IV. 27.) MK rendelet

a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos és rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyú állománya részére adható szociális támogatásról és a kegyeleti gondoskodással kapcsolatos egyes feladatokról

A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (1) bekezdés 25. pontjában, valamint 342/A. § (1) bekezdés j) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdés 14. és 15. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. Általános rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában

1. igénylésre jogosult: a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 259. §-ában és 289/G. § (3) bekezdésében meghatározott személyi kör;

2. nyugállományba helyezett: az a személy, akinek a polgári nemzetbiztonsági szolgálattal vagy annak jogelődjével fennálló hivatásos szolgálati jogviszonya vagy rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonya, közalkalmazotti jogviszonya nyugállományba helyezéssel vagy az öregségi, rokkantsági nyugdíjjogosultságra, rokkantsági ellátásra való jogosultságra tekintettel szűnt meg - az ellátásra való jogosultság időtartamára -, ideértve azokat is, akiknek nyugdíja a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetésről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvény alapján korhatár előtti ellátássá vagy szolgálati járandósággá alakult át;

3. polgári nemzetbiztonsági szolgálat:

a) az Alkotmányvédelmi Hivatal,

b) az Információs Hivatal,

c) a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és

d) a Nemzeti Információs Központ;

4. személyi állomány:

a) a polgári nemzetbiztonsági szolgálat hivatásos állományának tagja,

b) a polgári nemzetbiztonsági szolgálattal rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban álló személy.

2. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat az éves költségvetésében a szociális és kegyeleti gondoskodás pénzügyi fedezetére külön keretet (a továbbiakban: szociális és kegyeleti keret) köteles képezni. Ennek mértéke a polgári nemzetbiztonsági szolgálat személyi juttatások kiemelt előirányzaton belül a "K1101. Törvény szerinti illetmények, munkabérek" rovat előirányzatának legalább 0,15%-a, legfeljebb 0,5%-a.

(2) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat költségvetésének jóváhagyása után az elfogadott előirányzat alapján az elemi költségvetés tervezésénél kerül megállapításra a szociális és kegyeleti keret.

2. Szociális bizottság

3. § (1) A szociális és kegyeleti feladatok körültekintő végrehajtásának elősegítésére véleményező és javaslattevő jogkörrel a polgári nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója (a továbbiakban: főigazgató) mellett működő szociális bizottságot kell létrehozni.

(2) A főigazgató szociális gondoskodás körébe tartozó pénzbeli támogatásról szóló döntést csak a szociális bizottság véleményének kikérése után hozhat. A szociális bizottság javaslatától eltérő döntését a főigazgatónak írásban indokolnia kell.

4. § (1) A szociális bizottságot a főigazgató döntése alapján legalább 5 és legfeljebb 15 fővel kell létrehozni és működtetni.

(2) A szociális bizottság titkárát és további tagjait a főigazgató nevezi ki, azzal, hogy legalább 1 fő pénzügyi feladatokat és legalább 1 fő személyügyi feladatokat ellátó személy.

(3) A szociális bizottság tagjai maguk közül elnököt választanak.

(4) A szociális bizottság ügyrendjét a szociális bizottság alakítja ki, és a főigazgató hagyja jóvá.

(5) A szociális bizottság tagjai a főigazgató által visszahívhatók. A megüresedett helyek betöltésére a (2) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.

3. Pénzbeli támogatások

5. § (1) Pénzbeli támogatás - a születési segély alanyi jogon járó része kivételével - a szociális helyzetre figyelemmel, rászorultság alapján nyújtható. A rászorultság egyedileg, a tényleges szociális helyzet figyelembevételével állapítható meg.

(2) Pénzbeli támogatások:

a) a szociális segély,

b) a születési segély,

c) a beiskolázási segély,

d) a temetési segély.

6. § (1) A pénzbeli támogatások körültekintő felhasználásának biztosítására, a személyi állomány tagja, valamint a közeli hozzátartozóik szociális helyzetének folyamatos figyelemmel kísérésére, a támogatásra való jogosultság megállapítására és elbírálására - a szociális bizottsággal együttműködve - a főigazgató intézkedik.

(2) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat felvilágosítást ad a személyi állomány tagja, valamint a közeli hozzátartozóik részére a szociális ügyeik intézéséhez.

4. Szociális segély

7. § (1) Szociális segélyben azt az igénylésre jogosultat lehet részesíteni, akinek jövedelemcsökkenés vagy váratlan kiadások miatt a megélhetése átmenetileg veszélybe került.

(2) A szociális segély egyszeri, bruttó összege nem haladhatja meg a rendvédelmi illetményalap (a továbbiakban: illetményalap) 800%-át.

5. Születési segély

8. § (1) Születési segélyben kell részesíteni a személyi állomány tagját, ha gyermeke született, vagy gyermeket fogadott örökbe, és annak ellátásáról, neveléséről saját háztartásában gondoskodik. A születési segély a (2) bekezdés szerinti alanyi jogon járó segély és a (3) bekezdés szerinti szociális alapon megállapított segély összege.

(2) A születési segély alanyi jogon járó bruttó összege - gyermekenként - az illetményalap 100%-a.

(3) A születési segély szociális alapon megállapított részét a személyi állomány tagjának szociális helyzete alapján kell megállapítani, úgy, hogy a születési segély teljes bruttó összege nem haladhatja meg - gyermekenként - az illetményalap 300%-ának megfelelő összeget.

6. Beiskolázási segély

9. § (1) A személyi állomány tagja a tankötelezettség alapján oktatásban részt vevő vagy középfokú oktatási intézményben nappali munkarend szerint tanuló, vele egy háztartásban élő gyermeke - ideértve a nevelt gyermeket is - után beiskolázási segélyben részesíthető.

(2) A beiskolázási segély bruttó összege gyermekenként legalább az illetményalap 50%-a, de nem haladhatja meg az illetményalap 100%-ának összegét.

(3) A kérelmet minden év augusztus 1-je és szeptember 30-a között lehet benyújtani.

(4) Beiskolázási segélyben kell részesíteni - ha az (1) bekezdésben írt feltételeknek megfelel -

a) a személyi állomány 3 vagy több gyermeket nevelő tagját,

b) a személyi állomány fogyatékkal élő gyermeket, emelt összegű családi pótlékra jogosult, továbbá tartósan beteg gyermeket nevelő tagját,

c) a személyi állomány gyermekét egyedül nevelő tagját.

(5) Beiskolázási segélyben kell részesíteni a személyi állomány hősi halottá, valamint a szolgálat halottjává minősített elhunytnak a tankötelezettség alapján oktatásban részt vevő vagy középfokú oktatási intézményben nappali munkarend szerint tanuló árváját.

7. Temetési segély

10. § (1) Temetési segélyben részesíthető szociális helyzetének figyelembevételével a személyi állomány tagja a közeli hozzátartozója vagy más olyan hozzátartozója halála esetén, akinek eltartására kötelezett volt, feltéve, hogy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján nem részesült temetési segélyben.

(2) Temetési segélyben részesíthető a személyi állomány elhunyt tagjának közeli hozzátartozója, ha a temetéssel járó kiadások elsődlegesen rá hárulnak, és az elhunyt e rendelet szerint nem került minősítésre.

(3) Csak különösen indokolt esetben folyósítható temetési segély akkor, ha a polgári nemzetbiztonsági szolgálat a temetés költségeit 50%-ban átvállalta.

(4) A kérelmet a temetést követő három hónapon belül lehet benyújtani.

(5) A temetési segély bruttó összege nem haladhatja meg a temetési segélyben részesítendő által viselt összeget, de legfeljebb az illetményalap 400%-a lehet.

8. A pénzbeli támogatások közös szabályai

11. § (1) A pénzbeli támogatás nyújtását kérelmezheti

a) az igénylésre jogosult,

b) a szociális bizottság tagja vagy

c) az igénylésre jogosult közvetlen szolgálati elöljárója vagy vezetője.

(2) A pénzbeli támogatás iránti, indokolással ellátott kérelmet a szociális bizottság titkárához kell benyújtani.

(3) A kérelem tartalmazza

a) az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak esetén az igénylésre jogosult nyilatkozatát a saját és a közös háztartásban élő közeli, valamint az indokolásban foglalt további hozzátartozóinak vagyoni helyzetéről,

b) a közvetlen szolgálati elöljáró állásfoglalását a kérelemben foglaltak megalapozottságáról és indokoltságáról,

c) a Hszt. 259. § (1) bekezdés b)-d) pontjában, 259. § (2) bekezdésében, valamint 289/G. § (3) bekezdés b) pontjában foglaltak esetében a polgári nemzetbiztonsági szolgálat állásfoglalását a kérelemben foglaltak megalapozottságáról és indokoltságáról és

d) az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak esetén a szociális bizottság tagjának állásfoglalását.

(4)[1] A kérelemhez a kérelmezőnek csatolnia kell az igénylésre jogosult, a vele közös háztartásban élő, valamint az indokolásban foglalt további személyek a támogatás igénylésére okot adó körülmény felmerülésekor fennálló jövedelmi viszonyokat tanúsító jövedelemigazolását, tankötelezettségnél idősebb gyermek esetében az érvényes diákigazolványának másolatát vagy az álláskeresési támogatás igénybevételéről kiállított igazolást, csatolnia kell továbbá az igény indokoltságát alátámasztó dokumentumokat, nyilatkozatokat.

(5) Pénzbeli támogatásban csak az az igénylésre jogosult részesíthető, aki a szociális helyzetének, rászorultságának megítéléséhez szükséges személyes adatokat a valóságnak megfelelően rendelkezésre bocsátja, azok hitelességét igazolja, és hozzájárul személyes adatai kezeléséhez.

(6) A pénzbeli támogatásokra való jogosultságról és annak mértékéről a szociális bizottság javaslatának figyelembevételével a főigazgató dönt.

9. A nyugállományba helyezettek és a rehabilitáltak szociális gondozása

12. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat a rendelkezésére álló szociális és kegyeleti keret terhére gondoskodik a nyugállományba helyezettek szociális és kegyeleti ellátásáról. Az ehhez szükséges pénzügyi fedezetet a polgári nemzetbiztonsági szolgálat költségvetésében a szociális és kegyeleti keret részeként évente kell tervezni.

(2) A nyugállományba helyezettet, a polgári nemzetbiztonsági szolgálat állományába nem tartozó rendvédelmi egészségkárosodási ellátásban részesülő személyt és ezek közeli hozzátartozóit, valamint a Hszt. 259. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott személyi kört a szociális és kegyeleti ellátás keretében a polgári nemzetbiztonsági szolgálat

a) a 7. § szabályainak alkalmazásával szociális segélyben,

b) a 10. § szabályainak alkalmazásával temetési segélyben

részesítheti.

(3) A nyugállományba helyezettek szociális gondozásba vétele annak a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnak a feladata, ahonnan az érintettet nyugállományba helyezték.

(4) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat megszűnése esetén a nyugállományba helyezettek szociális gondozási feladatait a jogutód szerv látja el.

13. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat a nyugállományba helyezettek szociális gondozásának elősegítésére, a velük való kapcsolattartás biztosítására, a nyugdíjasok ügyeinek intézésére és a nyugállományba helyezettek egyesületeinek támogatására a személyi állomány tagja közül nyugdíjas referenst jelöl ki.

(2) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat a nyugdíjasok által létrehozott egyesületek működését támogatásban részesítheti.

10. A kegyeleti gondoskodás

14. § (1) Hősi halottá kell nyilvánítani a polgári nemzetbiztonsági szolgálat hivatásos állományából elhunytat halálának körülményei, életútja és érdemei figyelembevételével, ha a szolgálat teljesítése során Magyarország alkotmányos rendjének védelme közben kimagasló bátorságot, kiemelkedő személyes helytállást tanúsított, és eközben elszenvedett sérülése következtében életét vesztette.

(2) A szolgálat halottjává kell nyilvánítani a polgári nemzetbiztonsági szolgálat hivatásos állományából elhunytat halálának körülményei, életútja és érdemei figyelembevételével, ha a szolgálat teljesítése közben vagy azzal összefüggésben életét vesztette, de a hősi halottá nyilvánítás feltételei nem vagy csak részben állnak fenn.

(3) Szolgálattal összefüggőnek kell tekinteni azt a halálesetet, amely a hivatásos állomány tagját

a) a hivatásos szolgálattal, valamint beosztásának ellátásával összefüggő kötelezettségeinek, feladatainak szolgálati helyén vagy máshol történt teljesítése közben,

b) választás vagy megbízás alapján ellátott társadalmi kötelezettségének teljesítése közben,

c) az eskü és a rá vonatkozó jogszabályok alapján elvárható, saját akaratból kifejtett tevékenysége során, szolgálaton kívüli időben,

d) a szolgálati helyre utazás során vagy onnan hazafelé menet vagy

e) szolgálati utazás alatt

érte, kivéve, ha a bekövetkezett haláleset nincs összefüggésben a szolgálati feladatok ellátásával.

(4) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat hivatásos állományából elhunyt személy, a hivatásos állományból nyugállományba helyezett - ideértve a szolgálati járandóságban részesülőket is - elhunyt személy, továbbá a halálát közvetlenül megelőzően rendvédelmi egészségkárosodási járadékban részesülő személy a polgári nemzetbiztonsági szolgálat halottjává minősíthető, ha legalább 15 év tényleges szolgálati viszonya alatt feladatait átlag feletti eredményességgel látta el, magatartása példamutató volt, és jelentősen hozzájárult a polgári nemzetbiztonsági szolgálat eredményes működéséhez.

(5) Nem nyilvánítható az (1), (2) és (4) bekezdésben meghatározott halottá (a továbbiakban együtt: minősített halott) az,

a) akinek szolgálati viszonyát bírói ítélet alapján vagy fegyelmi eljárás eredményeként szüntették meg,

b) akit szolgálati viszonya megszüntetésekor vagy nyugállományba helyezését követően rendfokozatától megfosztottak, vagy

c) aki önkezével vetett véget életének.

15. § Az elhunyt

a) hősi halottá, illetve a szolgálat halottjává minősítésére a polgári nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatójának javaslatára a miniszter,

b) a polgári nemzetbiztonsági szolgálat halottjává minősítésére a miniszter munkáltatói jogkörébe tartozó személy vonatkozásában a miniszter, egyéb esetben a polgári nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója

jogosult.

16. § Ha a polgári nemzetbiztonsági szolgálat a 14. § (5) bekezdésében meghatározott esetekben méltányosságból hozzájárul a temetési költségekhez, annak mértéke nem haladhatja meg a Hszt. 264. § (2) bekezdésében meghatározott mértéket.

17. § (1) A hősi halottá, valamint a szolgálat halottjává minősített elhunyt emlékének megőrzésére az a polgári nemzetbiztonsági szolgálat, amelynek állományába az elhunyt tartozott, a polgári nemzetbiztonsági szolgálat központi épületében, méltó helyen emléktáblát köteles állítani.

(2) A hősi halottá, valamint a szolgálat halottjává minősített elhunyt személy részére a közeli hozzátartozója beleegyezésével síremlék állítható.

(3) A hősi halottá, valamint a szolgálat halottjává minősített elhunyt személy temetéséhez - a hozzátartozók véleményének figyelembevételével - a polgári nemzetbiztonsági szolgálat gondoskodik díszalegység és zenekar biztosításáról.

(4) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat halottja esetében a (3) bekezdésben foglaltak biztosíthatóak. A polgári nemzetbiztonsági szolgálat halottja, továbbá az arra érdemes nem minősített halott esetén a hozzátartozók egyetértése mellett az elhunyt ravatalához és sírhelyéhez díszőrség biztosítható.

18. § A hősi halottá, valamint a szolgálat halottjává minősített személy temetéséről és egyéb kegyeleti ellátásáról, valamint ezen minősített személy hozzátartozóinak szociális gondozásáról az állomány szerint illetékes polgári nemzetbiztonsági szolgálat gondoskodik.

19. § (1) A hősi halottá, a szolgálat halottjává, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálat halottjává minősített elhunyt esetében a kegyeleti költségeket - ide nem értve a síremlékállítás költségeit - teljes összegben kell megtéríteni.

(2) A síremlékállítás költsége legfeljebb az illetményalap tízszeresének megfelelő bruttó összegig téríthető meg, amely összegbe nem számítható bele az elhunyt szolgálati helyén állított emléktábla költsége.

(3) A kegyeleti költségek az alábbi kiadásokra számolhatóak el:

a) a halott szállításának, tárolásának, hűtésének és felkészítésének költségei,

b) a sírhelyköltség, ideértve az urnafülke költségeit is,

c) a síremlékállítás költsége,

d) a temetéssel kapcsolatos szolgáltatások és kellékek költségei, a családi koszorú és a gyászhirdetések költségeinek kivételével.

(4) Kettős sírhelyváltás vagy kettős síremlékállítás esetén csak az elhunytra eső arányos költségek számolhatók el.

(5) A (3) bekezdésben meghatározott költségeket az igénylésre jogosult nevére kiállított, eredeti számlával kell igazolni.

(6) A nem minősített elhunyt esetében a kegyeleti költségek legfeljebb 50%-a számolható el.

(7) A nem minősített elhunyt esetében a kegyeleti költségekhez történő hozzájárulás összességében nem haladhatja meg a Hszt. 264. § (2) bekezdésében meghatározott összegeket.

11. Záró rendelkezések

20. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

21. §[2]

22. §[3]

Rogán Antal s. k.,

Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter