2024. évi XIV. törvény
az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény, valamint az egyes törvényeknek a közigazgatás fejlesztésével összefüggő módosításáról szóló 2023. évi XXI. törvény módosításáról
1. Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosítása
1. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (a továbbiakban: At.) 3. § p) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
"p) családi név korrekciója: az 1953. január 1-jén hatályba lépett, a kötőjel kötelező használatával és megkülönböztető betűjel eltörlésével, valamint az anyakönyvbe korábban bejegyzett ragadványnévvel kapcsolatos rendelkezések következtében, továbbá az anyakönyvbe korábban bejegyzett ä betű és az annak mellőzése miatt kialakult névviselés rendezése,"
2. § Az At. 43. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Elhalt magyar állampolgár esetén, amennyiben a születési anyakönyvi bejegyzése vagy a házassági anyakönyvi bejegyzése, valamint a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai a születési név tekintetében eltérnek, az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzés során úgy kell eljárni, mintha számára korábban névváltoztatást engedélyeztek volna. A születési nevet, illetve a házassági nevet érintő adatváltozás időpontja ilyen esetben megegyezik a házasságkötés időpontjával, vagy ennek hiányában a haláleset időpontjával.
(4) Az elhalt magyar állampolgár házastársa vagy leszármazója kérelmezheti, hogy az elektronikus anyakönyvbe bejegyzett adatokat az elhalt személy születését nyilvántartó anyakönyvvezető a (3) bekezdés rendelkezései alapján vizsgálja felül. A születést nyilvántartó anyakönyvvezető az adatváltozás anyakönyvbe történő bejegyzésével egyidejűleg az adatváltozásról haladéktalanul értesíti az elhalt személy házasságát, továbbá a halálesetét nyilvántartó anyakönyvvezetőt.
(5) Amennyiben az elhalt magyar állampolgár külföldön történt születését a Magyarországon őrzött papír alapú anyakönyv nem tartalmazza, az elhalt magyar állampolgár születési nevét a házassági anyakönyvi bejegyzése, ennek hiányában a személyiadat- és lakcímnyilvántartás vagy - azon személy esetében, akinek az adatait a személyiadat- és lakcímnyilvántartás sem tartalmazza - a magyar útlevél igazolja."
3. § Az At. a következő 44/B. §-sal egészül ki:
"44/B. § (1) Annak a magyar állampolgárnak, akinek a születési anyakönyvi bejegyzésében és a személyiadat-és lakcímnyilvántartásban szereplő születési családi neve vagy utóneve eltér, és a személyazonosságot igazoló hatósági igazolványa alapján megállapítható, hogy a nevét a kért formában használta, kérelmére az anyakönyvvezető a születési nevét érintő adatváltozást az elektronikus anyakönyvbe bejegyzi.
(2) A szülő családi nevének változtatása a szülő családi nevét viselő kiskorú gyermek családi nevére is kiterjed.
(3) Ha a kérelmező nevét a házastársa házassági névként viseli, az adatváltozás hatálya rá is kiterjed."
4. § Az At. 45. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az elektronikus anyakönyvbe magyar állampolgárnak - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - két utónevet lehet bejegyezni. Annak a magyar állampolgárnak, akinek a papír alapú születési anyakönyvi bejegyzése kettőnél több utónevet tartalmaz, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő egy vagy két utónevet kell bejegyezni. Annak a magyar állampolgárnak, akinek az adatait a személyiadat- és lakcímnyilvántartás nem tartalmazza, írásban nyilatkoznia kell, hogy melyik két utónevét vagy kizárólagosan melyik utónevét kívánja viselni."
5. § Az At. 45. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Elhalt magyar állampolgár esetén, ha a születési anyakönyvi bejegyzése kettőnél több utónevet tartalmaz, az elhalt személy 1953. január 1-je után kötött házassága esetén a házassági anyakönyvi bejegyzésében, ennek hiányában a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványában szereplő egy vagy két utónevet kell az elektronikus anyakönyvbe bejegyezni."
6. § Az At. 55. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) Az ä betű helyett eltérő betűvel bejegyzett születési családi nevet, házassági nevet viselő személy családi név korrekciójára irányuló eljárásban kérheti a saját vagy az egyenes ági felmenője születési anyakönyvi bejegyzésében szereplő ä betű bejegyzését. Az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzést megelőzően, az anyakönyvvezető erre irányuló felhívásának kézhezvételétől számított tizenöt napon belül az érintett nyilatkozatával kérheti családi nevének korrekcióját. Ha az érintett úgy nyilatkozik, hogy az anyakönyvbe korábban bejegyzett ä betűt tartalmazó családi nevet nem kívánja viselni, vagy nem tesz nyilatkozatot, az ä betű anyakönyvbe történő bejegyzését mellőzni kell. A családi név korrekciója iránti eljárás a határidő lejártát követően is bármikor kérelmezhető.
(1b) Az (1a) bekezdéstől eltérően az anyakönyvvezető mellőzi a nyilatkozattételre történő felhívást, amennyiben az érintett személy személyiadat- és lakcímnyilvántartásba bejegyzett családi neve tartalmazza az ä betűt. Az anyakönyvvezető ebben az esetben hivatalból, a személyiadat- és lakcímnyilvántartás által igazolt adattal jegyzi be a családi név korrekcióját."
7. § Az At. 59. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Ha a születési nevet érintő adatváltozás esetén a kérelmező házasságára vagy bejegyzett élettársi kapcsolatára, valamint kiskorú gyermekének születésére vonatkozó papír alapú anyakönyvi bejegyzés az elektronikus anyakönyvben nem szerepel, a kérelem benyújtásának helye szerinti anyakönyvvezető megkeresi az érintett eseményt nyilvántartó anyakönyvvezetőt az anyakönyvi esemény elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzése érdekében. A megkeresett nyilvántartó anyakönyvvezető a papír alapú anyakönyvi bejegyzés adatainak az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzéséről a megkereséstől számított nyolc napon belül gondoskodik, és erről értesíti a megkeresőt."
8. § Az At. 68. §-a a következő (3) és (3a) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Elhalt magyar állampolgár külföldön történt születésének vagy házasságkötésének a hazai anyakönyvezése során a születési nevet, valamint a házassági nevet - nyilatkozat hiányában - a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nyilvántartott adattal kell bejegyezni az anyakönyvbe.
(3a) Az elhalt magyar állampolgár házastársa vagy leszármazója kérelmezheti, hogy az elektronikus anyakönyvbe bejegyzett adatokat az anyakönyvi szerv a (3) bekezdés rendelkezései alapján vizsgálja felül. Az anyakönyvi szerv az adatjavítás anyakönyvbe történő bejegyzésével egyidejűleg az adatjavításról haladéktalanul értesíti az elhalt személy házasságát, továbbá a halálesetét nyilvántartó anyakönyvvezetőt."
9. § Az At. 69/B. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Amennyiben az érintett születési anyakönyvi bejegyzése vagy a személyiadat- és lakcímnyilvántartás az érintett anyjának születési családi és utónevét az elhalt anyja születési anyakönyvi bejegyzésétől eltérő adatokkal tartalmazza, az érintett kérelmezheti, hogy az anyja nevét a személyiadat- és lakcímnyilvántartás vagy a személyazonosító igazolványa által igazolt adattal jegyezzék be."
10. § Az At. 69/D. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az elektronikus anyakönyv a házassággal kapcsolatban nyilvántartja)
"i) a házasság megszűnését követően a 69/B. § (1) bekezdés b) pont bi) alpontja szerinti adat anyakönyvi eljárásban történő változását és annak időpontját,"
11. § (1) Az At. 73/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az anyakönyvi kivonat - a (3a) bekezdésben foglalt kivétellel - a kiállítás időpontjában érvényes adatokkal közhitelesen tanúsítja az anyakönyvi eseményhez kapcsolódóan az anyakönyvbe bejegyzett adatokat."
(2) Az At. 73/A. § (3) bekezdés d) pontja a következő dc) alponttal egészül ki:
(A házassági anyakönyvi kivonat tartalmazza
a házasság)
"dc) megszűnése vagy érvénytelenné nyilvánítása esetén annak tényét, hogy a házassági anyakönyvi kivonat az adatokat a házasság megszűnésének vagy érvénytelenné nyilvánításának időpontjában nyilvántartott adatokkal tartalmazza,"
(3) Az At. 73/A. § (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A házassági anyakönyvi kivonat tartalmazza)
"e) fennálló házasság esetén a házastársak házassági neve változásának tényét a hatálybalépés megjelölésével,"
(4) Az At. 73/A. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
"(3a) Házasság megszűnése esetén a házassági anyakönyvi kivonat a 69/D. § (1) bekezdés i) pontja szerinti adatot nem tartalmazza."
12. § Az At. 89. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
"(2) Az anyakönyvi szerv, valamint a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv az 1980. december 31-ig vezetett anyakönyvben található bejegyzés lezárásáról a bejegyzés folyószámának és az anyakönyv azonosító adatainak továbbításával, papír alapú anyakönyvenkénti bontásban évente, március hó utolsó napjáig az illetékes közlevéltárat az elektronikus anyakönyvi nyilvántartás informatikai rendszeréből kiállított jegyzékkel értesíti."
13. § Az At. 93/A. § (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) Az anyakönyvek,
a) halotti anyakönyv esetében az anyakönyv keletkezési évét követő harminc év,
b) születési anyakönyv esetében az anyakönyv keletkezési évét követő száztíz év,
c) házassági anyakönyv esetében az anyakönyv keletkezési évét követő nyolcvanhat év után válnak bárki számára kutathatóvá.
(2) Az anyakönyv keletkezési évének az anyakönyv lezárásának évét kell tekinteni.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott védelmi idő lejárta előtt is jogosult az anyakönyvi bejegyzés megismerésére
a) a kutató a saját bejegyzése tekintetében, vagy
b) ha ahhoz az érintett, az érintett halálát követően leszármazója, leszármazó hiányában bármely, a Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója, hozzátartozó hiányában más örököse írásban hozzájárult.
(4) Különleges adatok az anyakönyv kutatása során személyazonosításra alkalmas módon nem rögzíthetők és nem használhatók fel az érintett halálát követő 60 éven belül, kivéve, ha
a) a kutatás az (5) bekezdésben foglalt módon tudományos célból történik, vagy
b) az adat rögzítésére az érintett, annak halálát követően bármely örököse, a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója által, illetve az általuk erre felhatalmazott személy által kerül sor."
14. § Az At. 101/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) E törvénynek az egyes törvényeknek a közigazgatás fejlesztésével összefüggő módosításáról szóló 2023. évi XXI. törvénnyel megállapított 69/D. § (1) bekezdés i) pontjára figyelemmel az elektronikus anyakönyvbe, valamint a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba bejegyzett adatokat 2026. június 1-jéig a házasságot nyilvántartó anyakönyvvezető köteles felülvizsgálni és a házasság megszűnését követő adatváltozást hivatalból bejegyezni."
15. § Az At.
a) 51. § (2) bekezdésében a "három évig" szövegrész helyébe az "a levéltári átadásig" szöveg,
b) 61. § (3) bekezdés c) pontjában az "adatokat, valamint" szövegrész helyébe az "adatokat." szöveg,
c) 63. § (5) bekezdésében az "elhunyt" szövegrészek helyébe az "elhalt" szöveg,
d) 69/J. §-ában a "három évig" szövegrész helyébe az "a levéltári átadásig" szöveg,
e) 81/D. § (6) bekezdésében a "(10)" szövegrész helyébe a "(7a)" szöveg,
f) 82. § (2) bekezdésében az "ellenkező bizonyításáig" szövegrész helyébe az "e törvényben foglalt eltérő rendelkezés hiányában, ellenkező bizonyításig" szöveg
lép.
2. Az egyes törvényeknek a közigazgatás fejlesztésével összefüggő módosításáról szóló 2023. évi XXI. törvény módosítása
16. § Nem lép hatályba az egyes törvényeknek a közigazgatás fejlesztésével összefüggő módosításáról szóló 2023. évi XXI. törvény
a) 21. §-a,
b) 25. §-a,
d) 30. §-a és
e) 33. §-a.
3. Záró rendelkezések
17. § (1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(2) A 16. § 2024. június 1-jén lép hatályba.
(3) A 7. §, 10. §, 11. § és a 14. § 2025. június 1-jén lép hatályba.
Dr. Sulyok Tamás s. k.,
köztársasági elnök
Kövér László s. k.,
az Országgyűlés elnöke