2023. évi XXI. törvény

egyes törvényeknek a közigazgatás fejlesztésével összefüggő módosításáról[1]

1. A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítása

1. § A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény (a továbbiakban: Ápt.) 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A nem magyar állampolgár szülő gyermekének magyar állampolgársága a születés napjára visszaható hatállyal keletkezik, ha a gyermek születése időpontjában magyar állampolgársággal rendelkező személy és a gyermek közötti leszármazáson alapuló egyenes ági rokoni kapcsolat a gyermek születését követően jön létre."

2. § Az Ápt. 5/A. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A köztársasági elnökhöz címzett írásbeli nyilatkozatával - a nyilatkozattétel napjától - megszerzi a magyar állampolgárságot az a személy:)

"d) aki Magyarország területén született és hontalanná vált, feltéve, hogy a nyilatkozat megtételét közvetlenül megelőzően legalább öt éve Magyarország területén lakik."

3. § Az Ápt. 8. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A magyar állampolgárság lemondással történő megszűnésére az eljárás megindításakor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni."

4. § (1) Az Ápt. 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az állampolgárság visszavonására okot adó tény fennállását az állampolgársági ügyekben eljáró szerv határozattal állapítja meg. A határozattal szemben indított közigazgatási perre a Fővárosi Törvényszék illetékes. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya van. A közigazgatási per időtartama nem számít bele az (1) bekezdés és a 17. § (2c) bekezdése szerinti határidőbe."

(2) Az Ápt. 9. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A magyar állampolgárság visszavonással történő megszűnésére az eljárás megindításakor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni."

5. § Az Ápt. 11. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az állampolgársági bizonyítvány tartalmazza:)

"c) a magyar állampolgárságra vonatkozó tényt, valamint ezzel összefüggésben az érintett által igazolni kért adatot,"

6. § Az Ápt. 14. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az állampolgársági kérelem - kormányrendeletben meghatározott formanyomtatványok szerint - az (1) bekezdésben foglaltakon túl a 4. § (1) bekezdés d) pontja szerinti feltétel vizsgálata érdekében tartalmazza az érintett

a) élettársa és élettársa szülei nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát,

b) házastársa, élettársa, volt házastársa, felmenője, nagykorú gyermeke, testvére foglalkozására, munkahelyére vonatkozó adatokat."

7. § Az Ápt. 16. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) A honosított az (5) bekezdéstől eltérően az esküt vagy fogadalmat abban az esetben is leteheti, ha

a) a részére hivatalból kiállítandó állandó személyazonosító igazolvány kiállítására irányuló eljárást az eljáró hatóság (a továbbiakban e § alkalmazásában: hatóság) az okmánykiállításhoz szükséges jogszabályban előírt feltételek hiánya miatt megszüntette,

b) az a) pont szerinti eljárás megszüntetéséről a hatóság a honosított személyt az eskü- vagy fogadalomtétel helye szerint illetékes polgármester vagy külképviselet útján megküldött döntésében értesítette,

c) a hatóság a b) pontban megjelölt szerv vagy személy részére megküldte a honosított személy arcképmását, és

d) a honosított személy rendelkezik más érvényes, személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvánnyal és azzal a személyazonossága kétséget kizáró módon megállapítható."

8. § (1) Az Ápt. 17. §-a a következő (2b) és (2c) bekezdéssel egészül ki:

"(2b) Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a 9. § (2) bekezdése szerinti döntését a magyar állampolgárság visszavonására okot adó körülményről való tudomásszerzéstől számított hat hónapon belül hozza meg, amely időtartamba a tényállás tisztázása érdekében tett intézkedések ideje nem számít bele.

(2c) A miniszter a 9. § (3) bekezdésében foglalt előterjesztést a magyar állampolgárság visszavonására okot adó tény megállapításáról hozott határozat közlését követő hatvan napon belül nyújtja be a köztársasági elnöknek."

(2) Az Ápt. 17. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

"(6a) Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv az eljárást megszünteti, ha az eljárása során megállapítja, hogy a kérelmező vagy a visszavonásra irányuló eljárásban érintett magyar állampolgár elhalálozott, valamint amennyiben a magyar állampolgárság visszavonásának feltételei nem állnak fenn."

(3) Az Ápt. 17. §-a a következő (10) és (11) bekezdéssel egészül ki:

"(10) Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a magyar állampolgárság visszavonására irányuló eljárás megindításáról tizenöt napon belül vagy a (11) bekezdés b) pontjában meghatározott határidő elteltét követő tizenöt napon belül értesíti az érintett magyar állampolgárt. Az értesítés közlésére a 17/A. §-t megfelelően alkalmazni kell.

(11) Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv az értesítést mellőzi, ha

a) a magyar állampolgárság visszavonására okot adó körülményről a magyar állampolgár meghallgatása során jegyzőkönyv készült, és

b) az eljárás megindítását követően a magyar állampolgárság visszavonására okot adó tény fennállásáról hatvan napon belül dönt."

9. § (1) Az Ápt. 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének helye szerint illetékes anyakönyvvezető, illetve a 4. § (2a), (3), (3a) és (7) bekezdése, továbbá az 5. § alapján honosított esetében az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének helye szerint illetékes anyakönyvvezető, külképviseleten történt állampolgársági eskü- vagy fogadalomtétel esetén az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a magyar állampolgárság honosítással vagy visszahonosítással történő megszerzéséről - az eskü- vagy fogadalomtétel időpontjának, a honosított 14. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a 20/A. § szerinti adatainak közlésével - elektronikus úton értesítést küld

a) a honosított anyakönyvi eseményeit, valamint a gyermeke születését nyilvántartó anyakönyvvezetőnek,

b) a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szervnek,

c) a külföldön élő személyek kivételével az idegenrendészeti hatóságnak, és

d) a menekült, oltalmazott, menedékes vagy befogadott jogállású személy esetében a menekültügyi hatóságnak."

(2) Az Ápt. 19. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A polgármester előtt tett eskü vagy fogadalom esetén az anyakönyvvezető, külképviseleten tett eskü vagy fogadalom esetén az állampolgársági ügyekben eljáró szerv továbbítja a Központi Statisztikai Hivatalnak a hivatalos statisztikáról szóló törvény felhatalmazása alapján elrendelt, a honosított önkéntes adatszolgáltatásán alapuló adatokat. A Központi Statisztikai Hivatal az adatszolgáltatás körében közölt adatokat a statisztikai célú feldolgozást követően haladéktalanul személyazonosításra alkalmatlanná teszi."

(3) Az Ápt. 19. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a magyar állampolgárság megszűnéséről a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szervet és az útlevélhatóságot, a magyar állampolgárság megállapításáról, valamint a magyar állampolgárság megszűnéséről a születést, a fennálló házasságot vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot, valamint az érintett gyermekének születését nyilvántartó anyakönyvvezetőt elektronikus úton értesíti."

(4) Az Ápt. 19. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A (3) bekezdés d) pontja szerinti véleményező szervek a kérelmezőt meghallgathatják.

(3b) A rendőrség, valamint a feladat- és hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálat az állampolgársági ügyekben eljáró szerv megkeresésére hatvan napon belül ad véleményt. A véleményadás határideje egy alkalommal hatvan nappal meghosszabbítható."

10. § Az Ápt. 20/A. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A honosítást kérő külföldi egyidejűleg kérheti)

"c) utónevének magyar megfelelőjét, valamint többtagú utónevéből egy vagy több tag elhagyását;"

11. § (1) Az Ápt.

a) 4. § (1) bekezdés e) pontjában a "mentesül" szövegrész helyébe a "mentesül és magyar nyelvtudását igazolja" szöveg,

b) 5/A. § (1a) bekezdésében a "b) pontja" szövegrész helyébe a "b) és d) pontja" szöveg

lép.

(2) Az Ápt.

a) 16. § (4) bekezdésében az "azonosítja a honosított személyt" szövegrész helyébe az " - a cselekvőképtelen honosított kivételével - azonosítja a honosított személyt" szöveg,

b) 16. § (5) bekezdésében a "honosított személy" szövegrész helyébe a "cselekvőképtelen honosított kivételével a honosított személy" szöveg,

c) 17. § (4) bekezdésében az "(1)-(3)" szövegrész helyébe az "(1)-(2a) és (3)" szöveg,

d) 18. § b) pontjában a "szervek" szövegrész helyébe a "szervek, valamint a miniszter és az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter" szöveg,

e) 19. § (3) bekezdés b) pontjában az "útiokmány-nyilvántartásba, valamint" szövegrész helyébe az "útiokmány-nyilvántartásba, az ingatlan-nyilvántartásba, valamint" szöveg,

f) 26. §-ában a "8. § (4) bekezdése, 9. § (1) és (4) bekezdése" szövegrész helyébe a "8. § (4) és (5) bekezdése, 9. § (1), (4) és (5) bekezdése" szöveg

lép.

12. § Hatályát veszti az Ápt.

a) 11. § (5) bekezdése,

b) 17. § (9) bekezdése,

c) 19/A. §-a,

d) 25/B. §-a.

2. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosítása

13. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Díjtv.) 32/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A közigazgatási- vagy fekvéshatár-változás bejegyzésének díja a változással érintett ingatlanonként az (1) bekezdésben meghatározott díj, de legfeljebb összesen 200 000 forint."

14. § A Díjtv. a következő 34. §-sal egészül ki:

"34. § E törvénynek az egyes törvényeknek a közigazgatás fejlesztésével összefüggő módosításáról szóló 2023. évi XXI. törvénnyel (a továbbiakban Módtv2.) megállapított 32/A. § (3) bekezdését a Módtv2. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell."

3. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása

15. § Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 59. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter, valamint az építésgazdaságért felelős miniszter e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint a Nyilvántartás működtetéséről, fenntartásáról és fejlesztéséről, valamint a fenntartást biztosító, a Nyilvántartás elektronikus alkalmazásai jogszabályban előírt kötelező használatának - a rendszerhasználattal arányos díj ellenében történő - biztosításáról a Lechner Tudásközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság útján gondoskodik."

16. § Az Étv.

a) 59/A. §-ában az "a Kormány által rendeletben kijelölt szervezet" szövegrész helyébe az "az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter" szöveg,

b) 62. § (4) bekezdésében az "az agrárpolitikáért" szövegrész helyébe az "a térképészetért" szöveg

lép.

17. § Hatályát veszti az Étv. 59. § (3) bekezdés b) pontja.

4. Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosítása

18. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (a továbbiakban: At.) 4. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) A névváltozási hatósági bizonyítványt az anyakönyvvezető állítja ki."

19. § (1) Az At. 9. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A házassági névviselési forma módosítására)

"c) elektronikusan benyújtott kérelem esetén a házasságkötés helye szerint illetékes anyakönyvi szerv,"

(illetékes.)

(2) Az At. 9. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A házassági névviselési forma módosítására)

"d) elektronikusan benyújtott kérelem alapján indult automatikus döntéshozatali eljárásban a kijelölt anyakönyvi szerv"

(illetékes.)

20. § Az At. 12. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Névváltozási hatósági bizonyítvány kiállítására a nyilvántartó anyakönyvvezető illetékes."

21. § Az At. a következő 44/B. §-sal egészül ki:

"44/B. § Annak a magyar állampolgárnak, akinek a születési anyakönyvi bejegyzésében és a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő születési családi nevének írásmódja eltér és igazolja, hogy a nevét a kért formában használta, kérelmére az anyakönyvvezető a születési nevét érintő adatváltozást az elektronikus anyakönyvbe bejegyzi."

22. § Az At. 48. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A házassági névviselési forma módosítása anyakönyvbe történő bejegyzésének feltétele, hogy a házastársak e törvény hatálya alá tartozó születési anyakönyvi bejegyzését az elektronikus anyakönyv tartalmazza."

23. § (1) Az At. 49. § (4)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(4) A (7) bekezdésben foglalt esetet kivéve nem lehet engedélyezni

a) a magyar hagyományoktól eltérő hangzású, a magyar családnevek rendszerében nem szereplő vagy kis számban előforduló családi nevet,

b) történelmi nevet,

c) régies írásmóddal írott családi nevet,

d) az előző névváltoztatás hatálybalépésétől számított öt éven belül újabb névváltoztatást,

e) személyhez fűződő jogot sértő családi nevet.

(5) A névváltoztatási eljárásban e törvény születési névre vonatkozó rendelkezéseit - a 44. § (2a) és (6) bekezdése, a 44/A. §, a 45. §, valamint a 46. § (1) és (5) bekezdése kivételével - megfelelően alkalmazni kell.

(6) A (4) bekezdés a) pontja szerinti családi név engedélyezésére irányuló kérelem esetén az anyakönyvi szerv a Nyelvtudományi Kutatóközpont nyilatkozatát kérheti. Az anyakönyvi szerv a Nyelvtudományi Kutatóközpont nyilatkozatának kérése esetén akkor adhat helyt a kérelemnek, ha a Nyelvtudományi Kutatóközpont nyilatkozata szerint a névváltoztatás nem ütközik a (4) bekezdés a) pontjába."

(2) Az At. 49. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén engedélyezhető

a) a (4) bekezdés a)-c) pontja alá tartozó név és

b) az előző névváltoztatás hatálybalépésétől számított öt éven belül újabb névváltoztatás.

(8) Ha a névváltoztatással érintett anyakönyvi esemény külföldön történt, a névváltoztatás engedélyezésének feltétele a hazai anyakönyvezés."

24. § Az At. 50. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A névváltoztatási kérelem személyesen vagy az e törvényben meghatározott esetben elektronikus úton terjeszthető elő."

25. § Az At. 59. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a születési nevet érintő adatváltozás esetén a kérelmező házasságára vagy bejegyzett élettársi kapcsolatára, valamint kiskorú gyermekének születésére vonatkozó papír alapú anyakönyvi bejegyzés az elektronikus anyakönyvben nem szerepel, a kérelem benyújtásának helye szerinti anyakönyvvezető megkeresi az érintett eseményt nyilvántartó anyakönyvvezetőt az anyakönyvi esemény elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzése érdekében. A megkeresett nyilvántartó anyakönyvvezető a papír alapú anyakönyvi bejegyzés adatainak az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzéséről a megkereséstől számított nyolc napon belül gondoskodik, és erről értesíti a megkeresőt."

26. § Az At. 61/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"61/B. § (1) A bíróság a házasság vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat nemlétezésének, érvénytelenségének megállapításáról, felbontásáról, a közjegyző a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetéséről értesíti a nyilvántartó anyakönyvvezetőt.

(2) Az (1) bekezdés szerinti értesítés tartalmazza

a) a házastársak vagy bejegyzett élettársak természetes személyazonosító adatait,

b) a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyét és idejét,

c) a házasság vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnésének, nemlétezésének vagy érvénytelenítésének tényét, valamint

d) a bíróság vagy közjegyző megnevezését, a határozat számát és jogerőre emelkedésének időpontját."

27. § Az At. a következő 61/C. §-sal egészül ki:

"61/C. § A magyar állampolgár köteles bejelenteni és igazolni az anyakönyvi eseményeit érintő, külföldön bekövetkezett adatváltozásokat."

28. § (1) Az At. 63. § (10) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az anyakönyvi eljárás ügyintézési határideje)

"c) hazai anyakönyvezési kérelem esetén - a (10a) bekezdésében foglalt kivétellel - hetvenöt nap."

(2) Az At. 63. §-a a következő (10a) bekezdéssel egészül ki:

"(10a) Ha a hazai anyakönyvezési eljárás lefolytatásához további külföldi okirat beszerzése vagy a magyar állampolgárság vizsgálata szükséges, a hazai anyakönyvezési eljárás ügyintézési határideje hat hónap."

(3) Az At. 63. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(11) A kijelölt anyakönyvi szerv - kormányrendeletben meghatározott feltételek teljesülése esetén - az elektronikus úton előterjesztett házassági névviselési forma módosítására irányuló kérelem alapján az automatikus döntéshozatali eljárás szabályai szerint folytatja le az eljárást."

(4) Az At. 63. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

"(12) A névváltoztatási eljárásban, valamint a hazai anyakönyvezési eljárásban a sommás eljárás alkalmazásának nincs helye."

29. § (1) Az At. 69/D. § (1) bekezdés i) pontja a következő id) alponttal egészül ki:

(Az elektronikus anyakönyv a házassággal kapcsolatban nyilvántartja

a házasság megszűnését követően)

"id) a 69/B. § (1) bekezdés b) pont bi) alpontja szerinti adatnak a névváltoztatás következtében történt változását és annak időpontját,"

(2) Az At. 69/D. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az elektronikus anyakönyv a házassággal kapcsolatban nyilvántartja)

"i) a házasság megszűnését követően a 69/B. § (1) bekezdés b) pont bi) alpontja szerinti adat anyakönyvi eljárásban történő változását és annak időpontját,"

30. § (1) Az At. 73/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az anyakönyvi kivonat - a (3a) bekezdésben foglalt kivétellel - a kiállítás időpontjában érvényes adatokkal közhitelesen tanúsítja az anyakönyvi eseményhez kapcsolódóan az anyakönyvbe bejegyzett adatokat."

(2) Az At. 73/A. § (3) bekezdés d) pontja a következő dc) alponttal egészül ki:

(A házassági anyakönyvi kivonat tartalmazza

a házasság)

"dc) megszűnése vagy érvénytelenné nyilvánítása esetén annak tényét, hogy a házassági anyakönyvi kivonat az adatokat a házasság megszűnésének vagy érvénytelenné nyilvánításának időpontjában nyilvántartott adatokkal tartalmazza,"

(3) Az At. 73/A. § (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A házassági anyakönyvi kivonat tartalmazza)

"e) fennálló házasság esetén a házastársak házassági neve változásának tényét a hatálybalépés megjelölésével,"

(4) Az At. 73/A. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Házasság megszűnése esetén a házassági anyakönyvi kivonat a 69/D. § (1) bekezdés i) pontja szerinti adatot nem tartalmazza."

31. § Az At. 75. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha anyakönyvi eljárásban megváltozott név igazolását kérik, a nyilvántartó anyakönyvvezető névváltozási hatósági bizonyítványt állít ki."

32. § (1) Az At. 81/D. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az elektronikus anyakönyvből közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni, vagy a papír alapú anyakönyvből jogosult megtekinteni és átvenni az anyakönyvi kivonat adattartalmát képező adatokat a 84. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatok megadásával]

"e) a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a nyugellátások és a hatáskörébe tartozó egyéb ellátások megállapítása és ellenőrzése céljából,"

(2) Az At. 81/D. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

[Az elektronikus anyakönyvből közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni, vagy a papír alapú anyakönyvből jogosult megtekinteni és átvenni az anyakönyvi kivonat adattartalmát képező adatokat a 84. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatok megadásával]

"h) az ingatlanügyi hatóság a földhasználati nyilvántartásból való törlés iránti eljárásban a gyermek és szülő, valamint a házastársak vagy bejegyzett élettársak közötti közeli hozzátartozói viszony megszűnésének megállapítása céljából."

(3) Az At. 81/D. § (1) bekezdése a következő i)-l) ponttal egészül ki:

[Az elektronikus anyakönyvből közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni, vagy a papír alapú anyakönyvből jogosult megtekinteni és átvenni az anyakönyvi kivonat adattartalmát képező adatokat a 84. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatok megadásával]

"i) a pártfogó felügyelői szolgálat a pártfogó felügyelet végrehajtása céljából,

j) a Kormány által a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátására kijelölt szerv a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos eljárások lefolytatása céljából,

k) az állami foglalkoztatási szerv a foglalkoztatási és közfoglalkoztatási adatbázis vezetésével összefüggő feladatai ellátása céljából,

l) a Családi Csődvédelmi Szolgálat a természetes személyek adósságrendezési eljárásának lefolytatása céljából."

33. § Az At. 101/A. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) E törvénynek az egyes törvényeknek a közigazgatás fejlesztésével összefüggő módosításáról szóló 2023. évi XXI. törvénnyel megállapított 69/D. § (1) bekezdés i) pontjára figyelemmel az elektronikus anyakönyvbe, valamint a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba bejegyzett adatokat 2025. június 1-jéig a házasságot nyilvántartó anyakönyvvezető köteles felülvizsgálni és a házasság megszűnését követő adatváltozást hivatalból bejegyezni."

34. § Az At.

a) 11. § (3) bekezdésében az "anyakönyvvezető" szövegrész helyébe az "anyakönyvvezető vagy anyakönyvi szerv" szöveg,

b) 12. § (2) bekezdés b) pontjában a "bejegyzésről" szövegrész helyébe a "bejegyzésről - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével -" szöveg,

c) 12. § (3) bekezdésében az "elektronikus anyakönyvben szereplő bejegyzésről elektronikus úton" szövegrész helyébe az "elektronikus úton" szöveg,

d) 14. § (3d) bekezdésében a "kiállított okiratokhoz" szövegrész helyébe a "kiállított, kormányrendeletben meghatározott anyakönyvi okiratokhoz" szöveg,

e) 15. § (1) bekezdésében a "szervnél" szövegrészek helyébe az "anyakönyvi szervnél" szöveg,

f) 15. § (3) bekezdés e) pontjában az "esetei" szövegrész helyébe az "esete" szöveg,

g) 59. § (1) bekezdésében az "érdekében" szövegrész helyébe az "érdekében, valamint az állampolgársági ügyekben eljáró szerv megkeresése esetén" szöveg,

h) 69/C. § (1) bekezdés f) pontjában az "az anya" szövegrész helyébe az "a szülők" szöveg,

i) 87. §-ában a "d) és e) pontja" szövegrész helyébe a "d) pontja" szöveg

lép.

35. § Hatályát veszti az At.

a) 4. § (6) bekezdés e) pontja,

b) 47. § (5) bekezdése,

c) 59/A. § (1) bekezdésében a "fennálló" szövegrész,

d) 68. § (3) bekezdése.

5. Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény módosítása

36. § Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civil tv.) 52. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(A civil közösségi szolgáltató központok 51. § szerinti tevékenységük keretében az alábbi feladatokat látják el:)

"k) részt vesznek az elektori gyűlések szervezésében és lebonyolításában."

37. § Hatályát veszti a Civil tv. 56. § (1) bekezdés l) pontjában a "működésének" szövegrész.

6. A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény módosítása

38. § A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Hungarikum törvény) III. Része a következő 12. alcímmel egészül ki:

"12. Digitális közszolgáltatás

18/B. § (1) Az állam a külhoni magyarság digitális tájékozódási igényének kielégítése, a magyar nemzeti értékek és a hungarikumok megismertetése, a magyar kultúra megőrzése, védelme, a magyar nyelv ápolása, továbbá a külhoni magyarság közügyeinek Magyarországon történő ügyintézése és a demokratikus közéletben való részvételének elősegítése érdekében az interneten ingyenesen elérhető információs portált üzemeltet.

(2) Az információs portál igénybevételét, az elérhető szolgáltatásokat és tartalmakat az információs portál üzemeltetője (a továbbiakban: Üzemeltető) megkülönböztetés nélkül, ingyenesen, átlátható és objektív feltételek alapján biztosítja. A regisztráció részletes feltételeit az Üzemeltető vagy a virtuális magánhálózatot (VPN) biztosító szolgáltató által rögzített felhasználási feltételek tartalmazzák."

39. § A Hungarikum törvény 19. §-a a következő i) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

"i) a 12. alcímben meghatározott digitális közszolgáltatásra vonatkozó részletes szabályokat és jelölje ki az Üzemeltetőt."

7. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosítása

40. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 460. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az elsőfokú bíróság a keresetnek helyt adó ítélet jogerőre emelkedése után

a) az anyakönyvi eljárásról szóló törvényben foglalt adatokat megküldi az illetékes anyakönyvvezetőnek, valamint

b) a hivatalos statisztikáról szóló törvényben és annak végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározottak szerint - az illetékes anyakönyvvezető útján - teljesíti a népmozgalmi statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségét."

8. A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény módosítása

41. § A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Turizmus törvény) 9/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"9/A. § A szálláshely-szolgáltató, a vendéglátó üzlet üzemeltetője és a turisztikai attrakció üzemeltetője adminisztrációs kötelezettségének könnyítése és adatelemzés, valamint hivatalos statisztikai adatok előállításának segítése, továbbá az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) szerinti egyszerűsített számla-, illetve nyugtaadási és az ehhez kapcsolódó, az állami adóhatóság felé történő adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére alkalmas, a 9/G. § (2) és (4) bekezdése szerinti szoftver üzembe helyezésének elősegítése céljából informatikai rendszer (a továbbiakban: Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ) működik, amelynek üzemeltetőjét a Kormány rendeletben jelöli ki."

42. § A Turizmus törvény 9/B. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ közreműködik az Áfa tv. szerinti egyszerűsített számla-, illetve nyugtaadási és az ehhez kapcsolódó, az állami adóhatóság felé történő adatszolgáltatási kötelezettség 9/G. § (2) és (4) bekezdése szerinti szoftverrel történő teljesítésének az állami adóhatóságnál történő bejelentésében."

43. § A Turizmus törvény 9/G. §-a a következő (5)-(7) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A (2) és (4) bekezdés szerint biztosított szoftvernek alkalmasnak kell lennie az (1) és (3) bekezdésben foglalt kötelezettség teljesítése mellett az Áfa tv. szerinti egyszerűsített számla-, illetve nyugtaadási, és az ehhez kapcsolódó, az állami adóhatóság felé történő adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére is.

(6) A Kormány rendeletében meghatározottak szerint a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ részére adatszolgáltatásra kötelezett vendéglátó üzlet és a turisztikai attrakció üzemeltetője az Áfa tv. szerinti egyszerűsített számla-, illetve nyugtaadási és az ehhez kapcsolódó, az állami adóhatóság felé történő adatszolgáltatási kötelezettségét az állami adóhatóság részére - a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központban elektronikusan - tett bejelentése alapján a (2), illetve a (4) bekezdés szerinti szoftverrel is teljesítheti. A bejelentő azonosítását és képviseleti jogosultságának ellenőrzését a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ végzi a 9/C. §-ban meghatározott azonosítási szolgáltatások és nyilvántartások útján.

(7) Az állami adóhatóság a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ útján közli a vendéglátó üzlet, illetve a turisztikai attrakció üzemeltetőjével a (6) bekezdés szerinti bejelentés alapján képzett, az Áfa tv. szerinti egyszerűsített számla-, illetve nyugtaadási és az ehhez kapcsolódó, az állami adóhatóság felé történő adatszolgáltatási kötelezettség (2), illetve (4) bekezdés szerinti szoftverrel való teljesítésének megkezdéséhez szükséges üzembehelyezési kódot."

44. § A Turizmus törvény

a) 4. § (1a) bekezdés b) pont nyitó szövegrészében a "100%-ban állami tulajdonú gazdasági társaság, amely" szövegrész helyébe a "gazdasági társaság, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat külön-külön vagy együttesen 100%-os részesedéssel rendelkezik, és az állami tulajdoni részesedést illetően" szöveg,

b) 12/A. § (1) bekezdésében a "2023. január 1. napjától" szövegrész helyébe a "2023. július 1. napjától" szöveg,

c) 12/B. § (1) bekezdésében a "2023. január 1. napjától" szövegrész helyébe a "2023. július 1. napjától" szöveg

lép.

9. A fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi CX. törvény módosítása

45. § Nem lép hatályba a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi CX. törvény 69. § (5) bekezdése.

10. A veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló 2021. évi CXXX. törvény módosítása

46. § A veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló 2021. évi CXXX. törvény 28. §-ában a "2022. december 31. napjáig" szövegrész helyébe a "2023. december 31. napjáig" szöveg lép.

11. A honvédelmi adatkezelésekről szóló 2022. évi XXI. törvény módosítása

47. § Hatályát veszti a honvédelmi adatkezelésekről szóló 2022. évi XXI. törvény

a) 19. § m) pontja,

b) 20. § (1) bekezdés f) pontja.

12. A turizmus-vendéglátás ágazatot segítő intézkedésekről szóló 468/2022. (XI. 21.) Korm. rendelet módosítása

48. § Hatályát veszti a turizmus-vendéglátás ágazatot segítő intézkedésekről szóló 468/2022. (XI. 21.) Korm. rendelet 2. alcíme.

13. Záró rendelkezések

49. § (1) Ez a törvény - a (2)-(7) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 2. alcím, a 44. § b) és c) pontja, a 10. alcím és a 12. alcím az e törvény kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

(3) A 6. alcím az e törvény kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba.

(4) Az 1. alcím, a 18-20. §, a 22-24. §, a 26-28. §, a 29. § (1) bekezdése, a 31. §, a 32. § (1) bekezdése, a 34. §, a 35. §, a 7. alcím, a 41-43. § és a 11. alcím 2023. július 1-jén lép hatályba.

(5) A 15. § és a 17. § 2023. augusztus 1-jén lép hatályba.

(6) A 21. §, a 25. §, a 29. § (2) bekezdése, a 30. §, a 32. § (2) bekezdése és a 33. § 2024. június 1-jén lép hatályba.

(7) A 32. § (3) bekezdése és a 9. alcím 2025. január 1-jén lép hatályba.

50. § E törvény 1-3. §-a, 4. § (2) bekezdése és 11. § (1) bekezdése az Alaptörvény G) cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

Novák Katalin s. k.,

köztársasági elnök

Dr. Latorcai János s. k.,

az Országgyűlés alelnöke