20/2024. (IX. 30.) HM rendelet

a hivatásos és a szerződéses állomány tagjának illetményéről

A honvédek jogállásáról szóló 137/2024. (VI. 28.) Korm. rendelet 30. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 27. § tekintetében a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény 93. § 4. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 112. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. Általános rendelkezések

1. § (1) E rendelet hatálya a hivatásos és szerződéses állomány tagjára (a továbbiakban együtt: állomány tagja) terjed ki.

(2) E rendeletet az egészségügyi beosztású katonákra miniszteri rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

2. Az alapilletmény megállapítása

2. § (1) A döntésre jogosult elöljáró az állomány tagjának alapilletményét, a honvédek jogállásáról szóló 137/2024. (VI. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hjkr.) 19. § (1) bekezdése szerinti besorolás alapján, valamint - szolgálati viszonyra vonatkozó szabály keretei között - mérlegelési jogkörben állapítja meg a Hjkr. 24. § (3) bekezdése és az e rendelet szerint irányadó illetménysáv alsó és felső sávhatára között.

(2) Az irányadó illetménysáv alsó sávhatáránál alacsonyabb alapilletmény kizárólag a 7. § (2) bekezdése alapján állapítható meg.

(3) Az irányadó illetménysáv felső sávhatáránál magasabb alapilletmény nem állapítható meg.

3. § (1) Az irányadó illetménysávot az állomány tagja által betöltött vagy betölteni tervezett szolgálati beosztásnak vagy álláshelynek (a továbbiakban: szolgálati beosztás) műveleti vagy adminisztratív besorolása és az ehhez rendszeresített rendfokozatnak megfelelő besorolási kategória határozza meg. E rendelkezést abban az esetben is alkalmazni kell, ha az állomány tagja a rendelkezési állomány időtartama alatt tölt be szolgálati beosztást.

(2) A rendelkezési állomány ideje alatt, ha az állomány tagja nem tölt be szolgálati beosztást, az irányadó illetménysávot a Hjkr. 24. § (3) bekezdés b) pontja szerinti adminisztratív besorolás és a viselt rendfokozata szerinti besorolási kategória határozza meg.

(3) A rendelkezési állomány ideje alatt, ha az állomány tagja Magyarországon települő nemzetközi szervezetnél teljesít szolgálatot, az irányadó illetménysávot a Hjkr. 24. § (3) bekezdés a) pontja szerinti műveleti besorolás és a rendszeresített rendfokozatnak megfelelő besorolási kategória határozza meg.

4. § (1) Miniszter által haderőfejlesztés szempontjából kiemelt jelentőségű szolgálati beosztásnak minősített beosztásba történő áthelyezés vagy kinevezés esetén az állomány tagja a miniszter által a Hjkr. 24. § (3) bekezdése figyelembevételével meghatározott mértékű alapilletményre jogosult.

(2) Az állomány tagjának alapilletményét - az (1) bekezdés szerinti miniszteri döntés alapján - a döntésre jogosult elöljáró állapítja meg.

5. § Az állomány tagja a Hjkr. 24. § (3) bekezdés b) pontja szerinti adminisztratív besorolású szolgálati beosztásból a Hjkr. 24. § (3) bekezdés a) pontja szerinti műveleti besorolásba tartozó szolgálati beosztásba történő áthelyezéskor vagy kinevezéskor alapilletményként legalább a Hjkr. 2. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat szerint rá irányadó illetménysáv alsó határa szerinti összegre jogosult.

6. § Az állomány tagjának alapilletményét magasabb szolgálati beosztásba történő kinevezés esetén meg kell emelni. Az alapilletmény-emelés mértéke a magasabb szolgálati beosztáshoz tartozó illetménysáv alsó határa legfeljebb 10%-ának megfelelő összeg.

7. § (1) Az állomány tagjának alapilletményét csökkenteni kell, ha kérelme alapján alacsonyabb szolgálati beosztásba kerül áthelyezésre. Az alapilletmény-csökkentés mértéke legfeljebb az áthelyezést megelőző alapilletménye 20%-ának megfelelő összeg.

(2) Ha a döntésre jogosult elöljáró az állomány tagját a hivatásos és szerződéses állomány tagjára vonatkozó személyügyi szabályokról szóló 6/2024. (VI. 28.) HM rendelet (a továbbiakban: Személyügyi rendelet) 63. § (1) bekezdés a) pontja alapján a Személyügyi rendelet 32. § (1) bekezdése szerinti rendelkezési állományba áthelyezi, az áthelyezés napjával az állomány tagjának rendelkezési állományba áthelyezést megelőző alapilletményét 20%-kal csökkenteni kell.

(3) Ha a döntésre jogosult elöljáró az állomány tagját a Személyügyi rendelet 63. § (1) bekezdés b) pontja vagy (2) bekezdése alapján a Személyügyi rendelet 32. § (1) bekezdése szerinti rendelkezési állományba áthelyezi, mérlegelési jogkörben dönthet a rendelkezési állományba helyezést megelőző alapilletmény legfeljebb 20%-kal történő csökkentéséről.

8. § (1) A 2-7. §-t a rendelkezési állomány tagjára is alkalmazni kell.

(2) Az illetményt száz forintra kerekítve, a hivatalos magyar pénznemben kell megállapítani.

(3) A törthavi illetményt a tárgyhónap munkanapjainak száma alapján kell megállapítani.

3. Az egyedi illetmény megállapítása

9. § (1) A döntésre jogosult elöljáró az állomány tagja részére egyedi illetményt a Hjkr. 24. § (4) bekezdése szerinti miniszteri döntés alapján állapít meg.

(2) Az egyedi illetményre való jogosultság kezdő napját a miniszter határozza meg, és a jogosultság a szolgálati beosztás betöltésének idejére szól.

10. § (1) Az egyedi illetmény összegét a miniszter határozza meg, azzal, hogy az nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét.

(2) Egyedi illetmény megállapítása esetén az állomány tagja részére további egyéb illetményelem nem jár.

11. § (1) Az egyedi illetmény bármikor indokolás nélkül megszüntethető. Az egyedi illetményt a miniszter erről szóló előzetes döntésében foglalt naptól kell megszüntetni.

(2) Megszűnik az állomány tagjának egyedi illetményre való jogosultsága

a) azon a napon, amikor az irányadó illetménysáv felső határa eléri az egyedi illetmény összegét,

b) ha az egyedi illetmény szolgálati beosztás betöltésének idejére szól, az egyedi illetményre jogosító szolgálati beosztásból más szolgálati beosztásba áthelyezés vagy kinevezés vagy rendelkezési állományba áthelyezés kezdő napját megelőző napon.

(3) Az egyedi illetmény megszűnése vagy megszüntetése esetén a döntésre jogosult elöljáró az állomány tagjának illetményét az alapilletmény megállapításának általános szabályai szerint állapítja meg.

4. Az egyéb illetményelemek

12. § (1) Az állomány tagja részére egyéb illetményelemként a 13. § szerinti eseti illetménypótlék jár.

(2) Az illetménypótlékra való jogosultságot a döntésre jogosult elöljáró jognyilatkozatban állapítja meg.

(3) Az illetménypótlékot legkésőbb a jogosultság (2) bekezdés szerinti megállapítását követő hónapra járó alapilletménnyel együtt kell a jogosult részére kifizetni.

13. § (1) Tűzszerész tevékenységért veszélyességi pótlékra jogosult az állomány azon tagja, aki az aknazár telepítését, elaknásított terület mentesítését, lőtér lövészet utáni mentesítését, ismeretlen fizikai állapotú lőszer, robbanóanyag vagy robbanótest felkutatását - ideértve a külföldön műveleti területen feltételezett robbanótestek felkutatása céljából tűzszerészeti tevékenység keretében végzett személy- és gépjármű átvizsgálást is -, hatástalanítását, megsemmisítését, továbbá szállítását végző aknakutató, aknász vagy tűzszerész szolgálati beosztást tölt be.

(2) Nem jogosult az (1) bekezdés szerinti illetménypótlékra az állomány azon tagja, aki kiképzés, gyakorlat keretében hajtja végre az (1) bekezdés szerinti feladatokat.

(3) Az (1) bekezdés szerinti illetménypótlék megállapításának alapja

a) belföldön a tűzszerész feladatot elrendelő parancs, a névre szóló megbízólevél, valamint a járőrnapló,

b) külföldön, műveleti területen a tűzszerész feladatot elrendelő parancs és a járőrnapló.

14. § (1) A tűzszerész tevékenységért járó veszélyességi illetménypótlék óránkénti mértéke

a) annak, aki az aknazár telepítését, elaknásított terület mentesítését, lőtér lövészet utáni mentesítését, ismeretlen fizikai állapotú lőszer, robbanóanyag vagy robbanótest felkutatását, hatástalanítását vagy megsemmisítését közvetlenül végzi, 7600 Ft, és

b) az ismeretlen fizikai állapotú lőszer, robbanóanyag, robbanótest szállítását végző gépjármű, hajó vezetőjének, hajó személyzetének 3800 Ft.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően az (1) bekezdés a) pontjába tartozó feladat víz alatti végzése esetén a tűzszerész tevékenységért járó veszélyességi illetménypótlék óránkénti mértéke 9000 Ft.

(3) A pótlékra jogosító időtartam megállapításakor az (1) és a (2) bekezdés szerinti feladatok ellátásának időtartamait naponta, díjazási mértékenként külön-külön kell összeszámítani. Ha az összeszámított időtartam egész órával maradék nélkül nem osztható, a fennmaradó időt a pótlék összegének megállapításakor egy teljes óra pótlékra jogosító időtartamként kell figyelembe venni.

(4) A tűzszerész tevékenységért járó veszélyességi illetménypótlékot legkésőbb a tárgyhónapot követő hónapra járó illetménnyel együtt kell kifizetni.

5. A megbízáshoz kapcsolódó illetményjogosultsági szabály

15. § (1) Az eredeti szolgálati beosztás ellátása alóli mentesítéssel történő megbízás időtartama alatt az állomány tagjának alapilletményét a megbízás helye szerinti döntésre jogosult elöljáró jognyilatkozatban állapítja meg a megbízással ellátott szolgálati beosztás szerint irányadó illetménysáv alapján.

(2) Az (1) bekezdés szerint megállapított alapilletmény nem lehet kevesebb, mint a megbízást megelőző napon érvényes alapilletmény.

6. Az illetmény folyósításával kapcsolatos szabályok

16. § (1) Az illetményt az állomány tagja részére kell folyósítani, kivéve, ha erre mást felhatalmaz, vagy bírósági vagy hatósági határozat ebben korlátozza.

(2) Az illetmény késedelmes folyósítása esetén, ha az a honvédelmi szervezet hibájából következik be, az állomány tagja a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti késedelmi kamatra jogosult.

(3) A honvédelmi szervezet viseli az illetményfolyósítás költségét.

(4) Az illetményt utalvány vagy fizetőeszköz helyettesítésére szolgáló más formában kifizetni nem lehet.

(5) Az állomány tagja részére a folyósított illetményről részletes, írásbeli elszámolást kell adni, amelyből mind a kiszámítás helyessége, mind a levonások jogcíme és összege ellenőrizhető.

(6) Az állomány tagját, ha az illetmény tárgyhónapra vonatkozó elszámolását követően bekövetkező ok miatt az elszámolás módosítása szükséges, a tárgyhónapra vonatkozó illetményelszámolás módosításáról legkésőbb a következő havi illetmény elszámolásakor tájékoztatni kell. Az illetménykülönbözetet a következő havi illetménnyel egyidejűleg ki kell fizetni.

(7) Az állomány tagjának elhalálozása esetén a halál bekövetkezésének napjáig járó, e rendelet szerinti időarányos illetményét az örököse vagy törvényes képviselője részére a jogerős hagyatékátadó végzés vagy az öröklési bizonyítvány alapján, annak az állományilletékes honvédelmi szervezet részére történő benyújtásának napját követő hónap végéig kell kifizetni.

(8) A Hjkr. 23. § (6) bekezdése szerinti esetben az állomány tagja részére szolgálatmentesség-megváltás címén járó juttatás összege megegyezik a ki nem adott szolgálatmentesség időtartamával arányos összegű alapilletménnyel.

(9) A (8) bekezdés szerinti ki nem adott szolgálatmentesség egy napjára eső alapilletményt úgy kell meghatározni, hogy a szolgálati viszony megszűnése napját, a szolgálati viszony szünetelése esetén a szünetelés első napját, más szervhez történő vezénylés esetén a vezénylés első napját megelőző napon érvényes alapilletményt osztani kell 21 nappal.

17. § (1) Az állomány tagja részére folyósított illetmény összege az állomány tagjára irányadó illetménysáv alsó határánál kevesebb is lehet.

(2) Nem folyósítható az illetmény

a) az illetmény nélküli szolgálatmentesség időtartamára vagy a rendelkezési állomány azon tagja részére, aki a szolgálati feladatait más, önhibáján kívüli okból nem tudja ellátni, legfeljebb az ok megszűnéséig,

b) a más szervhez vezénylés esetén, ha az illetményre a más szerv foglalkoztatottjaira vonatkozó szabályok az irányadók,

c) a jogellenes távollét időtartamára.

(3) Nyilván kell tartani, és - különösen jogszabályváltozás, általános illetményfejlesztés vagy előmenetelben bekövetkező változás alkalmával - felül kell vizsgálni az állomány tagjának illetményét a szolgálati viszony fennállása alatt arra az időszakra is, amikor részére jogszabály alapján illetmény nem folyósítható.

18. § (1) Az illetménye időarányos része jár az állomány tagjának a Személyügyi rendelet 89. §-a szerinti alap- és pótszolgálatmentesség időtartamára, valamint akkor, ha a Személyügyi rendelet 95. § (1) és (5) bekezdése alapján mentesül a szolgálatteljesítési kötelezettsége alól.

(2) Az állomány tagja a szülői szolgálatmentesség időtartamára az illetménye 10 százalékára jogosult, amelyet csökkenteni kell az erre az időszakra az állomány tagjának megfizetett, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/A. § (1) bekezdése vagy 42/E. § (1) bekezdése szerinti gyermekgondozási díj, valamint a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 20. § (1) bekezdése szerinti gyermekgondozást segítő ellátás összegével.

(3) Az állomány tagja az apasági szolgálatmentesség első 5 munkanapjára illetményére, a 6. munkanapjától az illetménye 40 százalékára jogosult.

19. § (1) Az illetménye időarányos része

a) jár az állomány tagjának a szolgálati kötelmekkel összefüggő balesete, sérülése vagy szolgálati eredetű betegsége miatt engedélyezett egészségügyi szolgálatmentesség időtartamára,

b) jár az állomány tagjának a hivatásos és a szerződéses katonai szolgálatra való egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelmények és ellenőrzésük keretszabályairól szóló 9/2024. (VI. 28.) HM rendelet 25. § (4) bekezdése szerinti gyermekápolási célú, valamint a nem szolgálati kötelmekkel összefüggő balesete, sérülése vagy a nem szolgálati eredetű betegsége miatt engedélyezett egészségügyi szolgálatmentesség időtartamára évente összesen 30 naptári napig,

c) 90%-ának megfelelő összeg jár az állomány tagjának a b) pont szerinti egészségügyi szolgálatmentesség időtartamára a 31. naptári naptól,

d) 90%-ának megfelelő összeg jár az állomány tagjának évente a b) pont szerinti egészségügyi szolgálatmentesség időtartamára a 31. naptári naptól a baleset, sérülés szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegének vagy a betegség szolgálati eredetének megállapításáig,

e) összegéből legfeljebb annak 50%-a megvonható, ha az állomány egészségügyi szolgálatmentességen lévő tagjának betegsége vagy sérülése súlyos gondatlanságának következménye,

f) összegéből legfeljebb annak 50%-a megvonható, ha az állomány tagja az egészségügyi szolgálatmentesség ideje alatt munkavégzésre irányuló tevékenységet folytat, ide nem értve a gyakorolható tevékenységet,

g) megvonásra kerül, ha az állomány egészségügyi szabadságon lévő tagja a betegségét vagy sérülését szándékosan maga okozta,

h) részben vagy egészben visszatartható az egészségügyi szolgálatmentesség alatt a 22. § alkalmazásával,

i) részben vagy egészben megvonható, ha az állomány tagja a gyógyulását felróhatóan késleltette, az orvos utasításainak felróhatóan nem tett eleget, vagy az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható indok nélkül nem jelent meg, vagy

j) részben vagy egészben megvonható, ha az állomány tagja az egészségügyi szolgálatmentességgel össze nem függő okból külföldre távozik.

(2) Az (1) bekezdés d) pontja esetén a baleset és a sérülés szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegének vagy a betegség szolgálati eredetének megállapítása esetén a különbözetet az állomány tagja részére egy összegben kell folyósítani.

(3) Év közben kezdődő szolgálati viszony esetén az állomány tagja a naptári évre járó, az (1) bekezdés b) pontja szerinti 30 nap időarányos részére jogosult, amely azonban - ha az állomány tagja az év folyamán már szolgálati viszonyban állt - nem lehet több, mint a naptári évre járó időtartam még igénybe nem vett része. A naptári évben igénybe nem vett rész később nem igényelhető.

20. § (1) A szülési szolgálatmentesség idejére járó illetmény személyi jövedelemadóval és a munkavállalót terhelő társadalombiztosítási járulékkal csökkentett - az adó- és járulékkedvezmények figyelmen kívül hagyásával számított - havi összege nem lehet kevesebb, mint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény szerinti csecsemőgondozási díj személyi jövedelemadóval csökkentett - az adókedvezmények figyelmen kívül hagyásával számított - naptári napi összegének a harmincszorosa.

(2) Nem folyósítható illetmény a szülési szolgálatmentesség alatt az állomány tagjának, ha bármilyen jogviszonyban - ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet - díjazás ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja, ide nem értve a gyakorolható tevékenységet.

21. § (1) Ha a döntésre jogosult elöljáró a Személyügyi rendelet 95. § (6) bekezdése alapján mentesíti az állomány tagját a szolgálatteljesítési kötelezettsége alól, annak időtartamára az állomány tagja részére az időarányos illetményének az 50%-a folyósítható.

(2) Az állomány Személyügyi rendelet 43. § (1) bekezdés b) pontja szerinti rendelkezési állományba helyezett tagja részére a Személyügyi rendelet 43. § (3) bekezdése szerinti meghosszabbítás időtartama alatt a rendelkezési állományba helyezést megelőző illetménye 50%-a folyósítható.

22. § (1) Az illetmény legalább 5, de legfeljebb 50 százalékát vissza kell tartani

a) tábornok esetében, aki a szolgálati viszonya megszűnésére, megszüntetésére vonatkozó előterjesztési javaslattal szemben bírósághoz fordult, a kereset jogerős elbírálásának,

b) az állomány azon tagja esetében, akivel szemben méltatlansági eljárást rendeltek el, annak befejezéséig, ha a méltatlansági eljárás felfüggesztésre kerül, és az állomány tagja nem tölt be szolgálati beosztást, annak,

c) a szolgálati beosztásból történő felfüggesztés,

d) az olyan bűnügyi felügyelet esetén, amelynek során a bíróság a terhelt számára előírta, hogy meghatározott területet, lakást, egyéb helyiséget, intézményt vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el, annak,

e) a letartóztatás,

f) az előzetes kényszergyógykezelés, valamint

g) a katonai fogdán végrehajtani rendelt szabadságvesztés büntetés

időtartama alatt.

(2) A döntésre jogosult elöljáró az (1) bekezdésben meghatározott esetekben az illetmény 50 százalékot meghaladó mértékű, de legfeljebb a szociális vetítési alap összegét meghaladó részének visszatartásáról is dönthet, ha

a) az állomány tagja letartóztatását, olyan bűnügyi felügyeletét, amelynek során a bíróság a terhelt számára előírta, hogy meghatározott területet, lakást, egyéb helyiséget, intézményt vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el, vagy előzetes kényszergyógykezelését a bíróság meghosszabbítja,

b) az állomány tagjával szemben vádemelésre kerül sor,

c) az állomány tagja vezetői szolgálati beosztást tölt be, vagy

d) az illetmény visszatartását megalapozó magatartás ismétlődő jellegű vagy a szolgálati beosztással közvetlenül összefügg.

(3) Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően az illetménynek a szociális vetítési alap összegét meghaladó részét kell visszatartani

a) a szolgálatra méltatlanság megállapítását megalapozó határozat kézbesítésétől,

b) a szolgálati viszony megszüntetését vagy lefokozást kimondó fegyelmi határozat kézbesítésétől vagy

c) a szolgálati viszony megszüntetését, a közügyektől eltiltást vagy a lefokozást kimondó bírósági ügydöntő határozat kihirdetésétől.

(4) A visszatartott illetményre az állomány tagja a mindenkori jegybanki alapkamattal növelt összegben utólag akkor jogosult, ha

a) a fegyelmi eljárást felelősség megállapítása nélkül szüntetik meg,

b) a büntetőeljárást megszüntetik, vagy annak során felmentő ítéletet hoznak,

c) a méltatlansági eljárást méltatlanság megállapítása nélkül szüntetik meg, vagy

d) a kereset jogerős elbírálásával a tábornok szolgálati viszonya nem szűnik meg.

(5) A döntésre jogosult elöljáró - a felmerült körülményeket figyelembe véve, mérlegelési jogkörében - az illetmény (1) és (2) bekezdés szerinti visszatartásáról, ideértve a visszatartott illetményrész mértékének meghatározását is, jognyilatkozatban dönt.

23. § (1) Az illetményből levonásnak jogszabály vagy - a levonásmentes illetményrészig - végrehajtható határozat vagy az állomány tagja írásbeli hozzájárulása alapján van helye. A honvédelmi szervezet az előlegnyújtásból eredő követelését a (7) bekezdés szerinti eset kivételével - a levonásmentes illetményrészig - az állomány tagja illetményéből levonhatja. Az illetménnyel szemben beszámításnak nincs helye. A levonásmentes illetményrész nem engedményezhető.

(2) A jogalap nélkül folyósított illetmény 60 napon belül az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályok szerint az állomány tagjától levonható.

(3) Ha a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül a jogalap nélkül folyósított illetménynek csak egy része vonható le, a fennmaradó rész a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül írásbeli fizetési felszólítással vagy fizetési meghagyással követelhető vissza.

(4) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően elévülési időn belül írásbeli fizetési felszólítással vagy fizetési meghagyással visszakövetelhető a jogalap nélkül folyósított illetmény, ha annak jogtalanságáról az állomány tagja tudott, vagy tudnia kellett volna.

(5) Az állomány tagja az illetményre vonatkozó igényéről előre nem mondhat le, és a levonásmentes illetményrészét nem ruházhatja át.

(6) Az illetményből való levonásra, a fizetési felszólítás vagy a fizetési meghagyás végrehajtására - a jogerőre emelkedést követően - a bírósági végrehajtás szabályai az irányadóak.

(7) Az állomány hősi halottá nyilvánított tagjával szemben a volt munkáltató által nyilvántartott követelést a nyilvántartásból törölni kell.

7. A honvéd tisztjelöltekre vonatkozó eltérő szabályok

24. § (1) A honvéd tisztjelölt az állományba vétel napjától az első tiszti rendfokozatba történő kinevezést megelőző napig, vagy ha az első tiszti rendfokozatba kinevezésre nem kerül sor, akkor a Személyügyi rendelet 105. § (1) bekezdése szerinti szerződéses szolgálati viszonya megszűnésének napjáig illetményre jogosult.

(2) A honvéd tisztjelölt illetményére ezen alcímet, valamint a 16-23. §-t kell alkalmazni.

(3) A honvéd tisztjelölt alapilletményének összege

a) az első évfolyamon 368 900 Ft,

b) a második évfolyamon 387 200 Ft,

c) a harmadik évfolyamon 406 400 Ft,

d) a negyedik évfolyamon 424 600 Ft.

(4) A honvéd tisztjelölt egyéb illetményelemként tanulmányi díjra jogosult.

(5) Az első évfolyamot megkezdő honvéd tisztjelölt az első szemeszterben tanulmányi díjra nem jogosult. A honvéd tisztjelölt tanulmányi díjának összege - az első évfolyam második szemeszterétől - az előző szemeszterben elért - nem a korrigált kreditindex szerint meghatározott - tanulmányi átlag figyelembevételével

a) 3,51-4,50 tanulmányi átlag esetén 21 900 Ft,

b) 4,50 tanulmányi átlag fölött 44 200 Ft.

(6) A honvéd tisztjelölt

a) az adott évfolyamon járó alapilletményre a következő évfolyam első szemeszterének,

b) az adott szemeszteren neki biztosított tanulmányi díjra a következő szemeszterének

megkezdését megelőző napig jogosult.

(7) A (6) bekezdés b) pontjától eltérően a honvéd tisztjelölt tanulmányi díjra a 8. szemeszter esetén az első tiszti rendfokozatba történő kinevezést megelőző napig, vagy ha az első tiszti rendfokozatba kinevezésre nem kerül sor, a Személyügyi rendelet 105. § (1) bekezdése szerinti szerződéses szolgálati viszonya megszűnésének napjáig jogosult.

(8) A honvéd tisztjelölt illetményét, az egyéb illetményelemre való jogosultságát - a Nemzeti Közszolgálati Egyetem igazolása alapján - a döntésre jogosult elöljáró határozza meg.

8. A KNBSZ állományára vonatkozó eltérő szabályok

25. § (1) A KNBSZ állományának tagja esetén nem alkalmazható a 10. § (1) bekezdése.

(2) A KNBSZ állományának tagja esetében a Hjkr. 2. melléklete szerinti illetménytáblákban foglalt felső sávhatároktól a KNBSZ főigazgatója eltérhet.

9. Záró rendelkezések

26. § Ez a rendelet 2024. október 1-jén lép hatályba.

27. §[1]

28. §[2]

29. §[3]

Szalay-Bobrovniczky Kristóf s. k.,

honvédelmi miniszter