488/2024. (XII. 31.) Korm. rendelet
a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartására irányuló és az azzal kapcsolatos beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 208/2015. (VII. 23.) Korm. rendelet módosításáról
A Kormány a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (2) bekezdés a), b), c, d) és g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § A Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartására irányuló és az azzal kapcsolatos beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 208/2015. (VII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) a következő 2/A. és 2/B. §-sal egészül ki:
"2/A. § (1) A Beruházás során megvalósuló, az ingatlan-nyilvántartás szerinti Paks belterület 8802/35, 8802/36, 8802/37, 8802/38, 8802/39 és 8802/45 helyrajzi számú ingatlanokon, valamint az ezen ingatlanokból a telekalakítási eljárásban hozott döntés véglegessé válását követően kialakított ingatlanokon a beépítés szabályait és az egyedi építési követelményeket a (2) bekezdés állapítja meg azzal, hogy
a) a hatályos településrendezési terv és az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásait a (2) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni, és
b) ha a hatályos településrendezési terv vagy az OTÉK a beépítés (2) bekezdésben meghatározott sajátos szabályaival ellentétes vagy azzal nem összeegyeztethető előírást tartalmaz, akkor a településrendezési tervet és az OTÉK-ot nem lehet alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott ingatlanokon szállás jellegű, szolgáltató, kereskedelmi és azokat kiegészítő egyéb rendeltetésű építmények, irodaépület, sportépítmény, parkoló rendeltetésű építmények, továbbá azok kiszolgáló építményei helyezhetők el, a következő sajátos beépítési szabályok és egyedi építési követelmények alkalmazásával:
a) a telek legkisebb zöldfelületi aránya 15%,
b) az elő-, az oldal- és hátsókert legkisebb mérete 5 méter,
c) az elő-, az oldal- és hátsókertben épület és építmény elhelyezhető,
d) az épületek megengedett legnagyobb épületmagassága 22 méter,
e) a parkolóhelyek kialakításánál az építmények és önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatához az OTÉK 42. §-ában, valamint 4. és 7. számú mellékletében előírt személygépkocsi- és autóbusz-várakozóhelyet, motorkerékpár-parkolóhelyet és kerékpártárolót nem kell biztosítani,
f) a parkolóhelyek kialakításánál az építmények és önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatához legfeljebb kettő elektromos gépjármű töltőállomást kell biztosítani,
g) a felszíni parkolófelületek árnyékolását biztosító, és egyéb kötelezően előírt fásítást az OTÉK által előírt mennyiségű legalább 150 db fa telepítésével kell megoldani, azzal, hogy a telken belüli kötelező fasor telepítése nem írható elő,
h) az OTÉK akadálymentes használathoz szükséges feltételekre vonatkozó előírásait nem kell alkalmazni,
i) a csapadékvíz elvezető rendszerbe vagy azzal egyenértékű más élővízbe való bevezetés megvalósulásáig a szikkasztásos csapadékvíz elhelyezés csak abban az esetben alkalmazható, ha a csapadékvíz elhelyezésre geotechnikai vizsgálatokkal, talajmechanikai és geotechnikai szakvéleménnyel alátámasztott dokumentáció készül, amely nem korlátozódik a lokális elszikkasztás tárgykörére, hanem a talajvízáramlást figyelembe véve a befogadóig rögzíti a kockázatokat és ez alapján szakértői nyilatkozat igazolja, hogy a szikkasztás nem jelent kockázatot az érintett területre, a létesülő és a meglévő nukleáris létesítményekre és Paks város közigazgatási területére sem,
j) a többlet csapadékvíz közvetlenül, a víz visszatartását szolgáló medence kialakítása nélkül a közhálózatba vezethető,
k) főutak és egyéb határoló utak felé alárendelt homlokzat kialakítása megengedett,
l) országos közút 100 méteres védőtávolságán belül épület, építmény és sportpálya feltétel nélkül elhelyezhető,
m) a közmű- és energiaszolgáltató, valamint a közút- és a vízilétesítmény-kezelő a benyújtott tervek jóváhagyása tekintetében a tervek benyújtásától számított három munkanapon belül köteles nyilatkozni, ha az eljáró közmű- és energiaszolgáltató, a közút- vagy vízilétesítmény- kezelő három munkanapon belül nem nyilatkozik, hozzájárulását megadottnak kell tekinteni a jóváhagyásra benyújtott terv szerinti tartalommal,
n) a hagyományostól eltérő tömegformálás, anyaghasználat, egyedien karakteres színezés megengedett, valamint
o) a hatályos településrendezési terv szerinti szabályozási vonalat nem kell alkalmazni, a telken szabályozási tervlapon rögzített közlekedési célú területet nem kell kialakítani, a telekalakítás az övezeti határokra tekintet nélkül megengedett, továbbá az új építmény a telken belül jelölt építési övezeti határ figyelembevétele nélkül elhelyezhető.
(3) Az (1) bekezdéssel összefüggésben az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet 4. §-át, 5. §-át és 4. mellékletét nem kell alkalmazni.
(4) Az (1) bekezdéssel összefüggésben településkép-védelmi tájékoztatásnak és szakmai konzultációnak, településképi bejelentésnek nincs helye, településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni, építészetiműszaki tervtanácsi véleményt, valamint az Országos Építészeti Tervtanács véleményét nem kell beszerezni.
2/B. § (1) A Beruházás során megvalósuló, az ingatlan-nyilvántartás szerinti Paks belterület 8802/47 és Paks külterület 024 és 023/50 helyrajzi számú ingatlanokon, valamint az ezen ingatlanokból a telekalakítási eljárásban hozott döntés véglegessé válását követően kialakított ingatlanokon közmű infrastruktúra, azok műtárgyai és kapcsolódó létesítményei helyezhetőek el.
(2) A Kormány a 2/A. § és 2/B. § (1) bekezdése szerinti beruházásokkal összefüggő kiemelt jelentőségű ügyekben koordinációs feladatokat ellátó főispánként a Tolna Vármegyei Kormányhivatalt vezető főispánt jelöli ki."
2. § Az R. a következő 2/C. §-sal egészül ki:
"2/C. § (1) A 2/A. § (1) bekezdésében és a 2/B. §-ban meghatározott ingatlanokon kívüli, a Beruházással érintett ingatlanokon a beépítés szabályait és az egyedi építési követelményeket a (2) bekezdés állapítja meg azzal, hogy
a) a hatályos településrendezési terv, településképi rendelet és a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: TÉKA) előírásait a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel kell alkalmazni és
b) ha a hatályos településrendezési terv, településképi rendelet vagy a TÉKA a beépítés (2) bekezdésben meghatározott sajátos szabályával ellentétes vagy azzal nem összeegyeztethető előírást tartalmaz, akkor a településrendezési tervet és a TÉKA-t nem lehet alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott ingatlanokon megvalósuló Beruházásra vonatkozó sajátos építési szabályok:
a) az épületmagasság megállapítása során a párkányvonal magassága, a párkánymagasság és az épület homlokzati síkjának folytatásában a párkányvonal fölé nyúló attika magasság együttes összege számítandó, amelybe nem kell beszámítani a ba)-bc) és be)-bi) alpontokban meghatározott szerkezetek magasságait,
b) a párkányvonalra illesztett 45 fokos síkok fölé nyúlhat magassági és felületi méretkorlátozás nélkül
ba) kémény, szellőzőkürtő,
bb) tetőszerelvény,
bc) reklámhordozó,
bd) attika,
be) az épület homlokzati síkjának folytatásában túlnyúló épületrész, tetőkiemelés,
bf) tetőfelépítmény,
bg) torony, kupola vagy egyéb tetőrész, díszítőelem,
bh) helyi építési szabályzatban meghatározott egyéb épületrész és
bi) technológiai berendezés,
c) a Beruházás építményei vonatkozásában az épület legmagasabb pontjának értéke a párkányvonaltól mért 7,00 méter és 50,00 m között is lehet, továbbá az épület legmagasabb pontjával meghatározott vízszintes magassági sík fölé nyúlhatnak a b) pontban felsorolt építményrészek,
d) a Beruházás területén a telek legnagyobb beépítettsége meghatározásánál a TÉKA 5. § 145. pontját kell figyelembe venni,
e) a Beruházás építményeinek a telek terepszint alatti beépített területe 100% is lehet,
f) egyvágányú vasút elhelyezése esetén 0,5-10 méter között is helyezhető el építmény,
g) az üzemi területen - őrzött zónán és fokozottan őrzött zónán - belüli iroda rendeltetésű vagy iroda rendeltetést is tartalmazó épületeket a sajátos építmény technológiájára és nem közhasználatú jellegére tekintettel nem szükséges akadálymentesen kialakítani,
h) ha a huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiség légcseréjét szellőztető rendszer biztosítja, akkor a helyiség relatív páratartalma lehetőség szerint 20-80% közötti legyen,
i) a helyiség legkisebb alaprajzi méretét úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy
ia) nem huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiség szabad szélessége 0,8 méternél kevesebb nem lehet,
ib) a huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiség szabad mérete 2,00 méternél kisebb nem lehet,
j) a helyiség belmagasságát a rendeltetésének és a lehetséges legnagyobb befogadóképességének megfelelően kell meghatározni, de a helyiség átlagos belmagassága legalább
ja) 2,50 méter az irodai munkahelyen, ahol az építmény 300 m2 összes hasznos alapterületet meg nem haladó irodarendeltetést tartalmaz,
jb) 2,75 méter azon irodai munkahelyeknél, ahol az építmény 300 m2 összes hasznos alapterületet meghaladó irodarendeltetést tartalmaz,
jc) 2,50 méter a ja) és jb) alpontba és a TÉKA 111. § (3) bekezdés a) pontjába nem tartozó, huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiségben,
jd) 2,20 méter a nem huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségben,
k) a szabad belmagasság a tetőtéri helyiségek kivételével
ka) a nem huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségekben - a kb) alpontban foglalt kivétellel - legalább 2,20 méter,
kb) a tároló helyiségekben legalább 1,90 méter.
(3) Az (1) bekezdéssel összefüggésben településkép-védelmi tájékoztatásnak és szakmai konzultációnak, településképi bejelentésnek nincs helye, településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni, építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt, valamint az Országos Építészeti Tervtanács véleményét nem kell beszerezni."
3. § Az R. a következő 7. §-sal egészül ki:
"7. § E rendeletnek a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartására irányuló és az azzal kapcsolatos beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 208/2015. (VII. 23.) Korm. rendelet módosításáról szóló 488/2024. (XII. 31.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: MódR3.) megállapított 2/A. és 2/B. §-át, valamint módosított 2. mellékletét a MódR3. hatálybalépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazni kell."
4. § Az R. a következő 8. §-sal egészül ki:
"8. § E rendeletnek a MódR3.-mal megállapított 2/C. §-át a 2025. július 1-jén folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazni kell."
5. § Az R.
a) 2. melléklet a) pontjában a "8802/9" szövegrész helyébe a "8802/9, 8802/14" szöveg,
b) 2. melléklet b) pontjában a "023/50" szövegrész helyébe a "023/50, 024" szöveg, a "050/4" szövegrész helyébe a "050/4, 050/12" szöveg
lép.
6. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 2. § és a 4. § 2025. július 1-jén lép hatályba.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök