2025. évi CI. törvény

a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról

[1] A törvénymódosítás a munkájuk során azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2009/148/EK irányelv módosításáról szóló, 2023. november 22-i (EU) 2023/2668 európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetését szolgálja.

[2] A szabályozás kiemelt célja az azbesztmentesítésben dolgozók és a bontás hatókörében tartózkodók egészségének védelme. A már korábban beépített egészségkárosító építőanyagok elbontásával képződött környezet- és egészségkárosító veszélyes hulladék szakszerű kezelése nagymértékben hozzájárul az egészségmegőrzéshez.

[3] A szabályozás további célja, hogy minél több azbesztet tartalmazó építmény szabályos azbesztmentesítése történjen meg, ezzel is biztosítva a lakosság és a munkavállalók egészségvédelmét, egészségének megőrzését.

[4] A fentiekre tekintettel az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

1. § A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"11. § A munkavédelem alapvető szabályait az Európai Unió kötelező jogi aktusa és e törvény, a részletes szabályait törvényi felhatalmazás alapján kiadott munkavédelmet érintő jogszabályok, valamint az egyes veszélyes tevékenységekre vonatkozóan a feladatkörében érintett miniszter rendeletével hatályba léptetett szabályzatok (a továbbiakban: Szabályzat) tartalmazzák. Munkavédelemre vonatkozó szabálynak minősül a nemzeti szabványosításról szóló törvény figyelembevételével a teljes egészében magyar nyelvű munkavédelmi tartalmú nemzeti szabvány."

2. § Az Mvt. 23. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az időszakos biztonsági felülvizsgálat elvégzése munkabiztonsági szaktevékenység."

3. § (1) Az Mvt. 63/B. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A nyilvántartás tartalmazza)

"e) a tevékenység jellegét."

(2) Az Mvt. 63/B. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Feladatai ellátása érdekében a munkaegészségügyi szaktevékenységet ellátó személy, a munkabiztonsági szaktevékenységet ellátó személy és a munkavédelmi hatóság jogosult a munkáltató által nyilvántartott adatokba betekinteni. A munkavállaló a személyére vonatkozó adatokat, a munkavédelmi képviselő, illetve a munkavállaló a nyilvántartás névtelen, csoportos információit jogosult megismerni."

4. § Az Mvt. 63/G. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"63/G. § (1) Annak a munkáltatónak, aki azbesztbontási vagy azbesztmentesítési tevékenységet akar végezni, annak megkezdése előtt engedélyt kell kérnie a munkavédelmi hatóságtól. A kérelmet a tevékenység megkezdése előtt harminc nappal - a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvényben meghatározott módon - elektronikus úton kell benyújtani a munkavégzés helye szerint illetékes munkavédelmi hatósághoz.

(2) Az azbesztbontási vagy azbesztmentesítési tevékenység engedélyezése iránti eljárás ügyintézési határideje harminc nap.

(3) Az alkalmazandó kérelemmintát a munkavédelmi hatóság a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter hivatalos honlapján közzéteszi. A kérelem tartalmazza

a) az azbesztbontási vagy azbesztmentesítési tevékenységet végző munkáltató nevét, székhelyét, adószámát vagy adóazonosító jelét, telefonszámát, e-mail-címét és a bejelentő, adatszolgáltató személy nevét,

b) az azbesztbontási vagy azbesztmentesítési tevékenység elvégzésre megbízást adó személy vagy szervezet nevét, címét vagy székhelyét, adószámát vagy adóazonosító jelét, telefonszámát, e-mail-címét,

c) ha a b) pont szerinti személy vagy szervezet nem azonos a munkavégzéssel érintett terület, ingó vagy ingatlan tulajdonosával, akkor a tulajdonos személy vagy szervezet nevét, címét vagy székhelyét, adószámát vagy adóazonosító jelét, telefonszámát, e-mail-címét,

d) a munkavégzés pontos helyét, és adott esetben azon konkrét területeket, ahol a munkavégzés történik,

e) az azbesztexpozícióval járó munkavégzés kezdőnapját és a munkavégzés tervezett időtartamát,

f) az azbeszt típusát, kezelt mennyiségét,

g) az azbesztbontási vagy azbesztmentesítési technológia leírását,

h) a munkavállalók védelme és dekontaminációja, a hulladék ártalmatlanítása, valamint zárt térben végzett munka esetén a levegőcsere tekintetében az azbeszttel kapcsolatos tevékenységek és eljárások leírását,

i) az azbesztbontási vagy azbesztmentesítési tevékenység irányításáért felelős személy nevét, elérhetőségét,

j) az érintett munkavállalói létszámot,

k) azon munkavállalók nevét, TAJ számát, születési dátumát, akiket az érintett helyszínre oszthatnak be,

l) a foglalkozás-egészségügyi szolgáltató nevét és a munkavállalók munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatának legutóbbi időpontját,

m) az azbesztexpozíció korlátozására megtett vagy tervezett védőintézkedések, ideértve a használt felszerelések, biztonsági berendezések és egyéni védőeszközök leírását és

n) a munkahelyen, valamint annak közvetlen környezetében egyidejűleg folytatott tevékenységek leírását.

(4) A kérelemhez csatolni kell:

a) a veszélyes hulladék szállítását végző vállalkozás megnevezését, hulladékgazdálkodási engedélyének számát tartalmazó nyilatkozatát,

b) a veszélyes hulladék ártalmatlanítását végző kezelő befogadó nyilatkozatát,

c) a munkavállalók oktatását igazoló dokumentumokat,

d) a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatóval kötött érvényes szerződést és

e) az azbesztbontási vagy azbesztmentesítési tevékenység irányításáért felelős személy szakmai ismeretét, gyakorlatát igazoló dokumentumokat.

(5) A kérelemben szereplő adatokat, valamint dokumentumokat érintő minden változást haladéktalanul be kell jelenteni a munkavégzés helye szerint illetékes munkavédelmi hatóság számára.

(6) Az (1) bekezdés szerinti kérelem benyújtásával a munkáltató teljesíti a munkájuk során azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló, 2009. november 30-i 2009/148/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott bejelentési kötelezettségét is.

(7) Ha a munkavállalót érő azbesztexpozíció alkalomszerű és alacsony intenzitású, és az azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló miniszteri rendelet előírásai szerint elvégzett kockázatértékelés keretében végzett mérés eredménye egyértelműen azt igazolja, hogy a munkaterület levegőjében az azbesztkoncentráció nem haladja meg az azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló miniszteri rendeletben meghatározott - egészségkárosító kockázati szintet jelentő - azbesztexpozíciós határértéket, akkor az (1)-(6) bekezdésben előírtakat nem kell alkalmazni, feltéve, hogy a munkafolyamat

a) rövid ideig tartó, nem folyamatos karbantartási tevékenység, kizárólag nem morzsálódó, illetve nem porló anyagok felhasználásával;

b) olyan nem sérült anyagok roncsolásmentes eltávolítása, amelyben az azbesztszálak szilárdan kötődnek a beágyazó anyaghoz;

c) jó állapotban lévő azbeszttartalmú anyagok, termékek betokozása, illetve beburkolása; vagy

d) a levegő monitorozása és ellenőrzése, valamint mintavétel, amely valamely anyag azbeszttartalmának meghatározására irányul.

(8) A munkavédelmi hatóság annak érdekében, hogy a kockázatok minimálisra csökkentésével elősegítse a munkavállalók védelmét az azbeszt okozta foglalkozási eredetű egészségkárosodásokkal, valamint daganatos megbetegedésekkel szemben, az (1) bekezdésben foglalt kérelem alapján nyilvántartást vezet azon tevékenységekről, ahol a munkavégzés során a munkavállaló azbesztből vagy azbeszttartalmú anyagból, azbeszttartalmú termékből vagy azbeszttartalmú termékkel végzett tevékenységből származó kockázatnak van vagy lehet kitéve.

(9) A munkavédelmi hatóság a nyilvánosság tájékoztatása céljából nyilvántartást vezet az azbesztbontási vagy azbesztmentesítési tevékenység végzésére engedélyt kapott munkáltatókról. A nyilvántartásban szereplő adatok az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény alapján közérdekből nyilvános adatok, amelyeket a munkavédelmi hatóság a honlapján közzétesz.

(10) Az azbesztbontási vagy azbesztmentesítési tevékenység végzésére engedéllyel rendelkezők nyilvántartása tartalmazza

a) az engedély számát, a kibocsátó hatóság megnevezését,

b) a munkáltató székhelyét, adószámát vagy adóazonosító jelét, telefonszámát, e-mail-címét,

c) az engedélyben szereplő azbesztbontási vagy azbesztmentesítési tevékenység megnevezését,

d) az azbeszt típusát, kezelt mennyiségét és

e) a helyszíni ellenőrzés után annak megállapítását, hogy

ea) a munkáltató a tevékenységét az engedélynek megfelelően végezte-e, vagy

eb) az azbesztbontási vagy azbesztmentesítési tevékenységgel összefüggésben a munkavégzés során történt-e a munkavállalókat érintő súlyos és közvetlen veszélyeztetés.

(11) A munkavédelmi hatóság a (3) és (4) bekezdés szerinti adatokat, dokumentumokat - tekintettel az azbeszt munkavállalók egészségére gyakorolt hosszú távú hatásaira - a munkavégzés utolsó napját követő ötven évig megőrzi, valamint a (10) bekezdésben foglalt adatokat - az azbesztbontási vagy azbesztmentesítési tevékenységet végző munkáltatók megismerhetősége céljából - a munkavégzés utolsó napját követő tíz évig közzéteszi és ötven évig megőrzi.

(12) Az (1) bekezdés szerinti kérelem nem mentesít jogszabályban meghatározott, az azbeszttel, mint veszélyes, rákkeltő anyaggal kapcsolatos más bejelentési kötelezettség alól.

(13) Az azbesztbontási vagy azbesztmentesítési tevékenységre vonatkozó engedély kiadása nem érinti az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló Korm. rendeletben előírt kötelezettséget és az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről szóló Korm. rendelet alapján kiadott építési, illetve bontási engedélyt.

(14) Feladatai ellátása érdekében a munkabiztonsági szaktevékenységet ellátó személy, a munkaegészségügyi szaktevékenységet ellátó személy, valamint a munkavállaló, illetve a munkavédelmi képviselő jogosult a kérelemben szereplő adatokba betekinteni.

(15) Ha az (1) bekezdés szerinti kérelem benyújtását követően a munkakörülményekben bekövetkező változás várhatóan megnöveli az azbesztből, illetve azbeszttartalmú termékből származó porexpozíciót, új kérelmet kell benyújtani.

(16) Az (1) bekezdés szerinti kérelem benyújtásáról a munkavédelmi hatóság három munkanapon belül értesíti a területileg illetékes hulladékgazdálkodási hatóságot.

(17) Közmű, berendezés vagy építmény váratlan meghibásodása, megrongálódása miatt végzett, vagy bontás során észlelt, előre nem tervezhető, azbesztexpozíció kockázatával járó, halaszthatatlan munkavégzésről a munkáltatónak a területileg illetékes munkavédelmi hatóságot azonnal értesítenie kell, mely alapján a munkavédelmi hatóság soron kívül helyszíni ellenőrzést tart. Az értesítésért felelős a felek által szerződésben meghatározott munkáltató, ilyen kikötés hiányában az a személy vagy szervezet, aki vagy amely a tényleges irányítást gyakorolja, ennek hiányában, aki a munkahelyért a fő felelősséget viseli, ha ilyen nincs, akkor az, akinek a területén a munkavégzés folyik. A munkavégzés során az azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló miniszteri rendelet előírásait kell alkalmazni.

(18) A (17) bekezdésben előírt értesítés tartalmazza legalább

a) a tevékenységet végző munkáltató nevét, székhelyét, telefonszámát, e-mail-címét és a bejelentő, adatszolgáltató személy nevét, telefonszámát,

b) a munkavégzés pontos helyét,

c) a munkavégzés kezdőnapját és a munkavégzés tervezett időtartamát,

d) ha ismert, akkor az azbeszt típusát, mennyiségét,

e) az érintett munkavállalói létszámot,

f) a munkahelyen, valamint annak közvetlen környezetében egyidejűleg folytatott tevékenységek leírását és

g) az azbesztexpozíció korlátozására megtett vagy tervezett védőintézkedések, ideértve a használt felszerelések, biztonsági berendezések és egyéni védőeszközök leírását.

(19) Az e §-hoz kapcsolódó végrehajtási szabályokat az azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló miniszteri rendelet tartalmazza.

(20) Az azbesztexpozíciónak kitett munkavállalókról a munkáltató nyilvántartást vezet. A nyilvántartás vezetésére és megőrzésére a 63/B. § előírásait kell alkalmazni."

5. § (1) Az Mvt. 82. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A munkavédelmi hatóság munkavédelmi bírságot alkalmaz

a) az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények teljesítését elmulasztó, és ezzel a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető munkáltatóval,

b) a 40. § (2) bekezdésében meghatározott összehangolási kötelezettség megvalósításáért felelős személlyel vagy szervezettel,

c) a 63/G. § (1) bekezdésében meghatározott azbesztbontásra vagy azbesztmentesítésre vonatkozó engedéllyel nem rendelkező vállalkozást megbízó személlyel vagy szervezettel, illetve

d) a 63/G. § (17) bekezdésében meghatározott értesítési kötelezettséget elmulasztó személlyel vagy szervezettel szemben."

(2) Az Mvt. 82. § (2) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

(A munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyezteti különösen)

"l) a 63/G. § szerinti, engedély nélkül vagy nem az engedélyben foglaltaknak megfelelően végzett azbesztbontási vagy azbesztmentesítési tevékenység."

6. § Az Mvt. 84. §-a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A munkavédelmi hatóság köteles a 63/G. § szerint kiadott engedély alapján végzett azbesztbontási vagy azbesztmentesítési tevékenységet ellenőrizni."

7. § Az Mvt. 88. § (6) bekezdése a következő p) és q) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő közösségi jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

"p) a munkájuk során azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló, 2009. november 30-i 2009/148/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv,

q) a munkájuk során azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2009/148/EK irányelv módosításáról szóló, 2023. november 22-i (EU) 2023/2668 európai parlamenti és tanácsi irányelv."

8. § Az Mvt.

a) 9. § (1) bekezdésében a "(2)-(3) bekezdésekben" szövegrész helyébe a "(2)-(4) bekezdésben" szöveg,

b) 23. § (2) bekezdésében és 54. § (8) bekezdésében a "munkabiztonsági, illetve" szövegrész helyébe a "munkabiztonsági és" szöveg,

c) 23. § (2a) bekezdésében a "közegegészségügyi-járványügyi" szövegrész helyébe a "közegészségügyi-járványügyi" szöveg,

d) 40. § (2) bekezdésében a "különösen" szövegrész helyébe az "annak módjáról," szöveg, a "tájékoztatni" szövegrész helyébe az "írásban tájékoztatni" szöveg,

e) 63/B. § (2) bekezdés d) pontjában az "anyagonként." szövegrész helyébe az "anyagonként és" szöveg,

f) 82. § (2) bekezdés k) pontjában a "foglalkoztatása." szövegrész helyébe a "foglalkoztatása; továbbá" szöveg

lép.

9. § Hatályát veszti az Mvt.

a) 54. § (3) bekezdésében az "Az 56. §-ban meghatározottak a kockázatértékelésben kerülnek rögzítésre." szövegrész,

b) 63/B. § (2) bekezdés c) pontjában az "és" szövegrész,

c) 82. § (2) bekezdés i) pontjában a "továbbá" szövegrész.

10. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2025. december 21-én lép hatályba.

(2) Az 5. § az e törvény kihirdetését követő 16. napon lép hatályba.

11. § Ez a törvény

a) a munkájuk során azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló, 2009. november 30-i 2009/148/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek és

b) a munkájuk során azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2009/148/EK irányelv módosításáról szóló, 2023. november 22-i (EU) 2023/2668 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

Dr. Sulyok Tamás s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke