32009L0148[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 2009/148/EK irányelve ( 2009. november 30. ) a munkájuk során azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről (EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009/148/EK IRÁNYELVE

(2009. november 30.)

a munkájuk során azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről

(kodifikált változat)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 137. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (2),

mivel:

(1) A munkájuk során azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló, 1983. szeptember 19-i 83/477/EGK tanácsi irányelvet (második egyedi irányelv a 80/1107/EGK irányelv 8. cikke értelmében) (3) több alkalommal jelentős mértékben módosították (4). Az átláthatóság és az ésszerűség érdekében az említett irányelvet kodifikálni kell.

(2) Az azbeszt számos munkahelyzetben előforduló, különösen veszélyes anyag, amely súlyos betegségeket okozhat, és ezért sok munkavállaló lehetséges egészségügyi kockázatnak van kitéve. A krokidolit különösen veszélyes azbesztfajtának minősül.

(3) A tudomány jelenlegi állása szerint azonban nem állapítható meg olyan szint, amely alatt az egészségügyi kockázatok megszűnnének, az azbesztexpozíció mérséklése azonban mindenképpen csökkentené az azbeszt által okozott betegségek kialakulásának kockázatát. Ezért a munkavállalók azbeszttel szembeni védelmére vonatkozó harmonizált egyedi intézkedések kidolgozását szükséges előírni. Ez az irányelv minimumkövetelményeket tartalmaz, amelyeket az e területen szerzett tapasztalatok és a technológia fejlődése alapján felülvizsgálnak.

(4) Az optikai mikroszkópia, noha nem teszi lehetővé az egészségre ártalmas legkisebb rostok megszámlálását, mégis a legújabban használt módszer az azbeszt rendszeres mérésére.

(5) Fontosak az azbesztnek kitett munkavállalók egészségének védelmére irányuló megelőző intézkedések és a tagállamok részére a munkavállalók egészségének felügyeletére vonatkozóan előirányzott kötelezettségek.

(6) A rostok egyértelmű meghatározása érdekében azokat vagy ásványtani megnevezésük, vagy CAS-számuk (Chemical Abstract Service) szerint szükséges meghatározni.

(7) Az azbeszt forgalomba hozatalára és felhasználására vonatkozó egyéb közösségi rendelkezések sérelme nélkül az azbesztnek való kitettséggel járó tevékenységek korlátozásának igen fontos szerepet kell játszania az ilyen kitettséggel összefüggő megbetegedések megelőzésében.

(8) Az azbesztnek való kitettséggel járó tevékenységek bejelentési rendszerét az új munkahelyzetekhez szükséges igazítani.

(9) Az azbeszt porlasztással történő felhasználásának tilalma elégtelen annak megakadályozására, hogy az azbesztrostok a levegőbe jussanak. Eképpen tekintettel a munkavállalók kitettségének magas és nehezen megjósolható szintjére, szintén szükséges megtiltani azon tevékenységeket, amelyek esetén a munkavállalók az azbeszt kitermelése, azbeszttermékek előállítása és feldolgozása, vagy a szándékosan hozzáadott azbesztrostokat tartalmazó termékek előállítása és feldolgozása során azbesztrostoknak vannak kitéve.

(10) Tekintettel a legújabb műszaki ismeretekre, szükséges meghatározni a levegő azbesztkoncentrációjának mérésére szolgáló mintavételi eljárásokat, valamint a rostszámlálási módszert.

(11) Annak ellenére, hogy eddig nem sikerült megállapítani azt az expozíciós határértéket, amely alatt a rákbetegség kockázata nem áll fenn, indokolt a munkavállalók azbeszttel kapcsolatos foglalkozási expozícióját minimálisra csökkenteni.

(12) Feltétlenül szükséges a munkáltatókat arra kötelezni, hogy az azbesztmentesítési munkálatok megkezdését megelőzően állapítsák meg az azbeszt tényleges vagy feltételezett jelenlétét az épületekben vagy berendezésekben, és adják át ezen információkat azoknak, akik az épület használata, illetve az épületen végzett karbantartási munkálatok, vagy az azokban, vagy azokon végzett tevékenységek során azbesztnek lehetnek kitéve.

(13) Biztosítani kell, hogy a bontási vagy azbesztmentesítési munkálatokat csak olyan vállalkozások végezzék, amelyek ismerik a munkavállalók védelmére megteendő valamennyi óvintézkedést.

(14) Szükséges gondoskodni az azbesztnek ténylegesen vagy esetlegesen kitett munkavállalók külön oktatásáról annak érdekében, hogy jelentősen csökkenteni lehessen az ilyen expozícióval összefüggő kockázatot.

(15) Az azbeszt okozta megbetegedések korai felismerésére vonatkozó legújabb orvosi ismeretekre tekintettel indokolt előírni az azbesztnek kitett munkavállalók klinikai felügyeletére vonatkozó gyakorlati ajánlásokat.

(16) Mivel a tervezett intézkedés célját, nevezetesen a munkájuk során azbeszttel összefüggő kockázatnak kitett munkavállalók védelmét, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az intézkedés léptéke és hatása miatt az közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(17) Az ebben az irányelvben szereplő rendelkezések konkrét hozzájárulást jelentenek a belső piac szociális dimenziójának megvalósításához. Ezek a rendelkezések a lehető legkisebb mértékűre korlátozódnak, hogy ne nehezítsék szükségtelenül a kis- és középvállalkozások alapítását és fejlődését.

(18) Ez az irányelv nem érinti a II. melléklet B. részében említett irányelvek nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

(1) Ennek az irányelvnek az a célja, hogy védje a munkavállalókat azoktól az egészségüket érintő kockázatoktól, amelyek munkájuk során az azbesztexpozícióval kapcsolatosan merülnek vagy merülhetnek fel, valamint hogy az ilyen kockázatokat megelőzzék.

Az irányelv az azbesztexpozíció határértékét, valamint más különös követelményeket állapít meg.

(2) Ez az irányelv nem érinti a tagállamok azon jogát, hogy a munkavállalók számára nagyobb védelmet biztosító törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseket alkalmazzanak vagy vezessenek be, különösen az azbeszt kevésbé veszélyes anyagokkal történő helyettesítésére vonatkozóan.

2. cikk

Ennek az irányelvnek az alkalmazásában "azbesztnek" minősülnek a következő rostos szerkezetű szilikátok:

a) aktinolit azbeszt, CAS-szám: 77536-66-4 (5);

b) grünerit (amozit) azbeszt, CAS-szám: 12172-73-5 (5);

c) antofillit azbeszt, CAS-szám: 77536-67-5 (5);

d) krizotil, CAS-szám: 12001-29-5 (5);

e) krokidolit, CAS-szám: 12001-28-4 (5);

f) tremolit azbeszt, CAS-szám: 77536-68-6 (5).

3. cikk

(1) Ez az irányelv olyan tevékenységekre alkalmazandó, amelyek folyamán a munkavállalók munkájuk során azbesztből vagy azbeszttartalmú anyagokból származó pornak vannak vagy lehetnek kitéve.

(2) Abban az esetben, ha bármilyen tevékenység esetlegesen magában foglalja az azbesztből vagy azbeszttartalmú anyagokból keletkező pornak való kitettség kockázatát, ezt a kockázatot oly módon kell értékelni, hogy meg lehessen határozni a munkavállalók azbesztből vagy azbeszttartalmú anyagokból származó pornak való kitettségének jellegét és mértékét.

(3) Amennyiben a munkavállalók expozíciója csak szórványos és alacsony intenzitású, és amennyiben a (2) bekezdésben említett kockázatértékelés eredményeiből egyértelműen kitűnik, hogy a munkaterület levegőjében az azbesztre megállapított expozíciós határértéket nem lépik túl, a 4., 18. és 19. cikk alkalmazásától el lehet tekinteni a következő munkáknál:

a) rövid idejű, nem folyamatos karbantartási munkálatok, amelyek során csak nem porló anyagokkal dolgoznak;

b) olyan, nem sérült anyagok roncsolásmentes eltávolítása, amelyekben az azbesztrostok szilárdan kötődnek valamilyen ágyazathoz;

c) jó állapotban lévő azbeszttartalmú anyagok betokozása, illetve beburkolása;

d) a levegő megfigyelése és ellenőrzése, illetve mintavétel annak megállapítására, hogy valamely adott anyag tartalmaz-e azbesztet.

(4) A tagállamok a szociális partnerek képviselőivel a nemzeti jognak és gyakorlatnak megfelelően folytatott konzultációt követően, gyakorlati iránymutatásokat állapítanak meg a (3) bekezdés szerinti szórványos és alacsony intenzitású expozíció meghatározására.

(5) A (2) bekezdésben említett értékelés a vállalkozás vagy telephely munkavállalóival és/vagy munkavállalói képviselőivel folytatott konzultáció tárgyát képezi; ezt az értékelést felül kell vizsgálni, amikor okkal vélhető, hogy az nem pontos, vagy a munkában lényeges változás történt.

4. cikk

(1) A 3. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül meg kell tenni a (2)-(5) bekezdésben említett intézkedéseket.

(2) A 3. cikk (1) bekezdésében említett tevékenységek a tagállam felelős hatósága által kezelt bejelentési rendszer alá kell, hogy tartozzanak.

(3) A (2) bekezdésben említett bejelentést a munka megkezdése előtt a munkáltatónak kell megtennie a tagállam felelős hatóságánál, a nemzeti törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseknek megfelelően.

A bejelentésnek legalább a következők rövid leírását kell tartalmaznia:

a) a munkaterület helye;

b) a felhasznált vagy kezelt azbeszt fajtái és mennyisége;

c) a végzett tevékenységek és az alkalmazott eljárások;

d) a részt vevő munkavállalók száma;

e) a munkálatok kezdete és időtartama;

f) a munkavállalók azbesztnek való kitettségének korlátozására tett intézkedések.

(4) A vállalkozás vagy telephely munkavállalói és/vagy a munkavállalók képviselői a nemzeti jogszabályoknak megfelelően hozzáférhetnek a (2) bekezdésben említett bejelentési kötelezettség alá eső, a vállalkozásukra vagy telephelyükre vonatkozó dokumentumokhoz.

(5) Minden alkalommal, amikor a munkakörülményekben olyan változás áll be, amely jelentősen növelheti az azbesztből vagy az azbeszttartalmú anyagokból származó pornak való kitettséget, új bejelentést kell tenni.

5. cikk

Az azbeszt porlasztásos eljárással történő felhasználását, valamint az alacsony (1 g/cm3-nél kisebb) sűrűségű, azbeszttartalmú szigetelő vagy hangszigetelő anyagok alkalmazásával járó tevékenységeket be kell tiltani.

Az azbeszt forgalomba hozatalára és felhasználására vonatkozó egyéb közösségi rendelkezések alkalmazásának sérelme nélkül be kell tiltani azokat a tevékenységeket, amelyek során a munkavállalók az azbeszt kitermelése, azbeszttermékek előállítása és feldolgozása vagy szándékosan hozzáadott azbesztrostokat tartalmazó termékek előállítása és feldolgozása során azbesztrostoknak vannak kitéve, kivéve a bontásból és azbesztmentesítésből származó termékek kezelését és ártalmatlanítását.

6. cikk

A 3. cikk (1) bekezdésében említett valamennyi tevékenység esetében a munkavállalóknak a munkájuk során az azbesztből vagy azbeszttartalmú anyagokból származó pornak való kitettségét a lehető legalacsonyabbra, de minden esetben a 8. cikkben megállapított határérték alá kell csökkenteni, különösen a következő intézkedések révén:

a) az azbesztből vagy az azbeszttartalmú anyagokból származó pornak ténylegesen vagy esetlegesen kitett munkavállalók számát a lehető legalacsonyabbra kell korlátozni;

b) a munkafolyamatokat úgy kell megtervezni, hogy ne keletkezzék azbesztpor, vagy ha ez nem lehetséges, akkor elkerülhető legyen az azbesztpornak a levegőbe bocsátása;

c) az azbeszt kezelésére szolgáló helyiségeknek és berendezéseknek rendszeresen és hatékonyan tisztíthatónak és karbantarthatónak kell lenniük;

d) az azbesztet vagy az azbesztport kibocsátó, illetve azbeszttartalmú anyagokat megfelelően zárt csomagolásban kell tárolni és szállítani;

e) a hulladékokat össze kell gyűjteni, és a lehető leghamarabb el kell távolítani a munkahelyről, az azbeszttartalmat feltüntető címkével ellátott, megfelelően zárt csomagolásban; ezt az intézkedést bányászati tevékenységekre nem kell alkalmazni; az ilyen hulladékot a veszélyes hulladékokról szóló, 1991. december 12-i 91/689/EGK tanácsi irányelvvel összhangban (6) kell kezelni.

7. cikk

(1) A kezdeti kockázatértékelés eredményeitől függően, és a 8. cikkben megállapított határérték betartásának biztosítása érdekében rendszeresen mérni kell a munkahelyi levegőben lévő azbesztrostok koncentrációját.

(2) A mintavételnek reprezentatívnak kell lennie a munkavállalók egyéni, azbesztből vagy azbeszttartalmú anyagokból származó porexpozíciót illetően.

(3) A mintavételt a vállalkozás vagy telephely munkavállalóival és/vagy munkavállalói képviselőivel folytatott konzultációt követően kell elvégezni.

(4) A mintavételt megfelelően képesített személyeknek kell végezniük. A vett mintákat ezt követően a (6) bekezdéssel összhangban rostszámlálásra felszerelt laboratóriumokban kell elemezni.

(5) A mintavétel időtartamának olyannak kell lennie, hogy a mérések vagy az idővel súlyozott számítások alapján a reprezentatív expozíció megállapítható legyen a nyolcórás referenciaidőre (egy műszakra) vonatkoztatva.

(6) A rostokat, amennyiben van rá mód, fáziskontraszt-mikroszkóp (PCM) segítségével kell számlálni az 1997-es Egészségügyi Világszervezet (WHO) által ajánlott módszerrel (7) vagy más, egyenértékű eredményeket biztosító módszerrel.

A levegőben található azbesztnek az (1) bekezdés szerinti mérése céljából csak az öt mikrométernél hosszabb, három mikrométernél vékonyabb rostokat kell figyelembe venni, amelyeknél a hosszúság és szélesség aránya 3:1-nél nagyobb.

8. cikk

A munkáltatók biztosítják, hogy a nyolcórás, idővel súlyozott átlagot (TWA) tekintve egyetlen munkavállaló se legyen 0,1 rost/cm3-nél nagyobb, levegőben lévő azbesztkoncentrációnak kitéve.

9. cikk

Az ezen irányelv I. mellékletének a műszaki fejlődéshez történő igazításához szükséges módosításokat a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló, 1989. június 12-i 89/391/EGK tanácsi irányelv (8) 17. cikkében említett eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

10. cikk

(1) A 8. cikkben megállapított határérték túllépése esetén meg kell állapítani a túllépés okait, és a helyzet orvoslására a lehető leghamarabb megfelelő intézkedéseket kell tenni.

A munka nem folytatható az érintett területen, amíg megfelelő intézkedéseket nem tesznek az érintett munkavállalók védelmére.

(2) Az (1) bekezdés első albekezdésében említett intézkedések eredményességének ellenőrzése érdekében újból meg kell határozni a levegőben található azbeszt koncentrációját.

(3) Amennyiben az expozíció más eszközökkel nem csökkenthető, és ha a határérték betartásához egyéni légzésvédő eszköz viselése válik szükségessé, ez az állapot nem lehet tartós, és az egyes munkavállalókat csak a feltétlenül szükséges ideig érintheti. Az ilyen eszköz használatát szükségessé tevő munkavégzés tartama alatt gondoskodni kell a fizikai és klimatikus feltételeknek megfelelő szünetek beiktatásáról, szükség esetén a vállalkozás vagy telephely munkavállalóival és/vagy munkavállalói képviselőivel konzultálva, a nemzeti jognak és gyakorlatnak megfelelően.

11. cikk

A bontási vagy karbantartási munkálatok megkezdése előtt a munkáltatók, szükség esetén a helyiség tulajdonosától beszerezve a megfelelő információkat, megteszik a szükséges intézkedéseket a feltételezhetően azbeszttartalmú anyagok azonosítására.

Amennyiben valamely anyagban vagy építményben az azbeszt jelenléte kétséges, be kell tartani ennek az irányelvnek az alkalmazandó rendelkezéseit.

12. cikk

Ha egyes tevékenységek, például bontás, azbesztmentesítés, javítás és karbantartás esetében előrelátható, hogy a 8. cikkben megállapított határértéket a levegőben található azbeszt koncentrációjának korlátozására szolgáló műszaki megelőző intézkedések ellenére túllépik, a munkáltató meghatározza az ilyen tevékenységek végzésére kötelezett munkavállalók védelmének biztosítására tervezett intézkedéseket, különösen a következőket:

a) a munkavállalók ellátása megfelelő légzőkészülékkel és más egyéni védőeszközzel, amelyet viselniük kell;

b) figyelmeztető jelzések kifüggesztése arról, hogy a 8. cikkben megállapított határértéket előreláthatóan túllépik; és

c) az azbesztből vagy azbeszttartalmú anyagokból keletkező por szétterjedésének megakadályozása a helyiségeken, illetve a munkaterületen kívülre.

A vállalkozás vagy telephely munkavállalóival és/vagy munkavállalói képviselőivel konzultálni kell ezekről az intézkedésekről, mielőtt az érintett tevékenységeket elvégzik.

13. cikk

(1) Bontási munkák előtt vagy az azbesztnek és/vagy azbeszttartalmú anyagoknak épületekből, szerkezetekből, készülékekből, létesítményekből és hajókból történő eltávolítására szolgáló munkák megkezdése előtt munkatervet kell készíteni.

(2) Az (1) bekezdésben említett tervnek elő kell írnia a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének biztosításához szükséges intézkedéseket.

A tervben meg kell határozni különösen azt, hogy:

a) az azbesztet és/vagy az azbeszttartalmú anyagokat a bontási technikák alkalmazása előtt el kell távolítani, kivéve, ha ez nagyobb kockázatnak tenné ki a munkavállalókat, mint ha az azbesztet, illetve az azbeszttartalmú anyagokat otthagynák;

b) szükség esetén biztosítani kell a 12. cikk első bekezdésének a) pontjában említett egyéni védőeszközt;

c) a bontási vagy azbesztmentesítési munka befejeztével a nemzeti jogszabályoknak és gyakorlatnak megfelelően igazolni kell az azbesztnek való kitettséggel járó kockázat megszűntét a munkahelyen.

Az illetékes hatóságok kérésére a terv a következőkről tartalmaz információt:

a) a munka jellege és várható időtartama;

b) a munkavégzés helye;

c) az alkalmazott módszerek abban az esetben, ha a munkával együtt jár az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok kezelése;

d) az eszköz jellemzői, amelyet arra használnak, hogy:

i. a munkát végzőket megvédjék és dekontaminálják;

ii. a munkavégzés helyszínén vagy annak közelében tartózkodó más személyeket megvédjék.

(3) A tervezett munka megkezdését megelőzően az illetékes hatóságokat kérelmükre értesíteni kell az (1) bekezdésben említett tervről.

14. cikk

(1) A munkáltatók kötelesek minden olyan munkavállalót, aki azbesztből vagy azbeszttartalmú anyagokból származó pornak van vagy lehet kitéve, megfelelő oktatásban részesíteni. Az oktatásnak rendszeres időközönként kell történnie, és a munkavállaló számára ingyenesnek kell lennie.

(2) Az oktatásnak tartalmilag könnyen érthetőnek kell lennie a munkavállalók számára. Lehetővé kell tennie számukra, hogy megszerezzék a megelőzéshez és biztonsághoz szükséges ismereteket és szakértelmet, különös tekintettel a következőkre:

a) az azbeszt tulajdonságai és hatása az egészségre, beleértve a dohányzás ezt erősítő hatását;

b) az esetlegesen azbesztet tartalmazó termék-, vagy anyagfajták;

c) a feltehetően azbesztnek való kitettséggel járó munkálatok, és az expozíció minimalizálására szolgáló megelőző ellenőrzések fontossága;

d) biztonságos munkavégzési módok, ellenőrzések és védőeszközök;

e) a légzőkészülékek szerepe, választéka, kiválasztása, korlátai és helyes használata;

f) sürgősségi eljárások;

g) dekontaminációs eljárások;

h) hulladékártalmatlanítás;

i) az orvosi felügyelet követelményei.

(3) Az azbesztmentesítésben dolgozó munkavállalók oktatására vonatkozó gyakorlati iránymutatásokat közösségi szinten kell kidolgozni.

15. cikk

A bontási vagy azbesztmentesítési munkálatok végrehajtása előtt a vállalkozásoknak igazolniuk kell e területre vonatkozó alkalmasságukat. Az igazolás a nemzeti jogszabályoknak és/vagy gyakorlatnak megfelelően történik.

16. cikk

(1) A 3. cikk (1) bekezdésében említett tevékenységek esetében - a 3. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül - megfelelő intézkedéseket kell tenni annak biztosítására, hogy:

a) azok a helyek, ahol a fenti tevékenységeket végzik:

i. egyértelműen el legyenek határolva, és figyelmeztető jelzésekkel legyenek ellátva;

ii. ne legyenek hozzáférhetők más munkavállalók számára, kivéve azokat, akiknek munkájuk vagy szolgálati kötelezettségük szükségessé teszi az oda történő belépést;

iii. olyan területeket képezzenek, ahol tilos a dohányzás;

b) legyenek kijelölt területek, ahol a munkavállalók azbesztporral történő szennyeződés kockázata nélkül étkezhetnek és ihatnak;

c) a munkavállalókat megfelelő munkaruhával vagy védőöltözettel lássák el; ez a munkaruha vagy védőöltözet a vállalkozás területét ne hagyja el; tisztításuk azonban elvégezhető a vállalkozáson kívüli, mégpedig az ilyen munka elvégzéséhez szükséges felszereléssel ellátott tisztítókban, ha a vállalkozás maga nem végez tisztítást; ebben az esetben a ruházatot zárt konténerekben kell elszállítani;

d) elkülönített tárolók álljanak rendelkezésre a munkaruha vagy a védőöltözet, illetve az utcai ruha elhelyezésére;

e) megfelelő mosdók és illemhelyek álljanak a munkavállalók rendelkezésére, porral járó tevékenységek esetében zuhanyozók is;

f) védőeszközöket helyezzenek el egy megfelelően beazonosított helyen, ezeket minden használat után ellenőrizni és tisztítani kell; megfelelő intézkedéseket tegyenek a hibás eszközök javítására vagy cseréjére a további használat előtt.

(2) Az (1) bekezdés alapján tett intézkedések költségei nem terhelhetik a munkavállalókat.

17. cikk

(1) A 3. cikk (1) bekezdésében említett tevékenységek esetében megfelelő intézkedéseket kell tenni annak biztosítása érdekében, hogy a vállalkozás vagy a telephely munkavállalói és munkavállalói képviselői megfelelő tájékoztatást kapjanak:

a) az azbesztből vagy az azbeszttartalmú anyagokból keletkező pornak való kitettségből származó lehetséges, egészséget érintő kockázatokról;

b) az előírt határértékek létezéséről és a levegő ellenőrzésének szükségességéről;

c) a higiéniai követelményekről, beleértve a dohányzástól való tartózkodás szükségességét is;

d) az óvintézkedések megtételéről a védőeszköz és -öltözet viselése és használata tekintetében;

e) az azbesztnek való kitettség minimalizálására tervezett különleges óvintézkedésekről.

(2) Az (1) bekezdésben említett intézkedéseken felül, és a 3. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül, megfelelő intézkedéseket kell tenni annak biztosítása érdekében, hogy:

a) a vállalkozás vagy telephely munkavállalói és/vagy a munkavállalók képviselői hozzáférhessenek a levegőben található azbeszt koncentrációjára vonatkozó mérési eredményekhez, és felvilágosítást kapjanak ezeknek az eredményeknek a jelentéséről;

b) ha az eredmények túllépik a 8. cikkben megállapított határértéket, akkor a vállalkozás vagy telephely érintett munkavállalóit és azok képviselőit a lehető leggyorsabban tájékoztassák az ilyen túllépésről és annak okáról, továbbá a vállalkozás vagy telephely munkavállalóival és/vagy munkavállalói képviselőivel konzultáljanak a meghozandó intézkedésekről, vagy sürgős esetben tájékoztassák őket a megtett intézkedésekről.

18. cikk

(1) A 3. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül meg kell hozni a (2)-(5) bekezdésben előírt intézkedéseket.

(2) Az egyes munkavállalók egészségi állapotára vonatkozó értékelésnek rendelkezésre kell állnia az azbesztből vagy az azbeszttartalmú anyagokból származó pornak való kitettség kezdete előtt.

Ennek az értékelésnek tartalmaznia kell egy külön mellkasi vizsgálat eredményét is. Az I. melléklet gyakorlati ajánlásokat ad, amelyekre a tagállamok hivatkozhatnak a munkavállalók orvosi vizsgálatánál; ezeket az ajánlásokat a műszaki fejlődéshez kell igazítani a 89/391/EGK irányelv 17. cikkében említett eljárásnak megfelelően.

Új értékelést kell készíteni háromévente, mindaddig, amíg az expozíció tart.

A nemzeti jogszabályoknak és/vagy gyakorlatnak megfelelően valamennyi munkavállalóra vonatkozóan egyéni egészségügyi dokumentációt kell vezetni.

(3) A (2) bekezdés második albekezdésében említett orvosi vizsgálatot követően a munkavállalók egészségügyi felügyeletéért felelős orvosnak vagy hatóságnak a nemzeti jogszabályok alapján tájékoztatást kell adnia, illetve meg kell határoznia a szükséges egyéni óvintézkedéseket vagy megelőző intézkedéseket.

Ezek az intézkedések szükség esetén jelenthetik az érintett munkavállaló kivonását az azbesztből vagy az azbeszttartalmú anyagokból származó pornak való kitettség alól.

(4) A munkavállalóknak tájékoztatást és tanácsot kell adni egészségi állapotuk minden olyan vizsgálati lehetőségéről, amelyben az expozíciót követően részt vehetnek.

A munkavállalók egészségügyi felügyeletéért felelős orvos vagy hatóság jelezheti, hogy az egészségügyi felügyeletet az expozíciót követően mindaddig folytatni kell, amíg ezt az érintett személy egészségének védelme érdekében szükségesnek tartja.

Ezt a folytatólagos felügyeletet az egyes tagállamok nemzeti jogszabályainak és/vagy gyakorlatának megfelelően kell végezni.

(5) Az érintett munkavállaló vagy munkáltató a nemzeti jogszabályokkal összhangban kérheti a (3) bekezdésben említett vizsgálatok felülvizsgálatát.

19. cikk

(1) A 3. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül meg kell hozni a (2), (3) és (4) bekezdésben előírt intézkedéseket.

(2) A munkáltatónak nyilvántartásba kell vennie a 3. cikk (1) bekezdésében említett tevékenységek elvégzéséért felelős munkavállalókat, feltüntetve a tevékenység jellegét és időtartamát, továbbá az elszenvedett expozíciót. A munkavállalók egészségügyi felügyeletéért felelős orvos és/vagy hatóság részére hozzáférést kell biztosítani ehhez a nyilvántartáshoz. Minden munkavállaló hozzáférhet a személyére vonatkozó nyilvántartások adataihoz. A vállalkozás vagy telephely munkavállalói és/vagy képviselői hozzáférhetnek a nyilvántartások névtelen, csoportos információihoz.

(3) A (2) bekezdésben említett nyilvántartást és a 18. cikk (2) bekezdésének negyedik albekezdésében említett egészségügyi dokumentációt az expozíció végétől számított legalább 40 évig meg kell őrizni, a nemzeti jogszabályoknak és/vagy gyakorlatnak megfelelően.

(4) Ha a vállalkozás megszünteti tevékenységét, a (3) bekezdésben említett dokumentációt a nemzeti jogszabályoknak és/vagy gyakorlatnak megfelelően a felelős hatóság rendelkezésére kell bocsátani.

20. cikk

A tagállamok megállapítják az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megszegése esetén alkalmazandó szankciókat. Ezeknek a szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

21. cikk

A tagállamok nyilvántartást vezetnek a felismert azbesztózis- és mesothelioma-megbetegedésekről.

22. cikk

A tagállamok ötévente jelentést nyújtanak be a Bizottságnak ezen irányelv gyakorlati végrehajtásáról a 89/391/EGK irányelv 17a. cikkének (1), (2) és (3) bekezdésében említett, és a Bizottság által ugyanezen irányelv 17a. cikke (4) bekezdésének megfelelően elvégzendő értékelés alapját képező egységes jelentés önálló fejezeteként.

23. cikk

A tagállamok közlik a Bizottsággal a nemzeti joguknak azokat a rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadtak el.

24. cikk

A II. mellékletben említett irányelvek által módosított 83/477/EGK irányelv hatályát veszti, a II. melléklet B. részében említett irányelveknek a nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségek sérelme nélkül.

A hatályon kívül helyezett irányelvre történő hivatkozásokat erre az irányelvre való hivatkozásként kell értelmezni a III. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban.

25. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

26. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2009. november 30-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

J. BUZEK

a Tanács részéről

az elnök

B. ASK

(1) 2009. június 10-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2) Az Európai Parlament 2009. október 20-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2009. november 26-i határozata.

(3) HL L 263., 1983.9.24., 25. o.

(4) Lásd a II. melléklet A. részét.

(5) A Chemical Abstract Service (CAS) jegyzékében szereplő szám.

(6) HL L 377., 1991.12.31., 20. o.

(7) A levegő szálkoncentrációjának meghatározása. Ajánlott, fáziskontraszt-optikai mikroszkópos (membránszűrős) módszer. ISBN 92 4 154496 1, WHO, Genf, 1997.

(8) HL L 183., 1989.6.29., 1. o.

I. MELLÉKLET

A 18. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében említett gyakorlati ajánlások a munkavállalók orvosi vizsgálatára

1. A jelenlegi ismeretek szerint a szabad azbesztrostoknak való expozíció a következő betegségeket okozhatja:

- azbesztózist,

- mesotheliomát,

- hörgőkarcinómát,

- gyomor-bélcsatorna karcinómát.

2. Az azbesztnek kitett munkavállalók orvosi felügyeletéért felelős orvosnak és/vagy hatóságnak ismernie kell az egyes munkavállalókat érintő expozíció feltételeit vagy körülményeit.

3. A munkavállalók egészségügyi vizsgálatát a foglalkozás-orvostan elveinek és gyakorlatának megfelelően kell elvégezni. A vizsgálatnak magába kell foglalnia legalább a következő intézkedéseket: Az egészségi felügyeletért felelős orvos és/vagy hatóság dönt a legújabb foglalkozás-orvostani ismeretek figyelembevételével a további vizsgálatokról, pl. köpetcitológiai vizsgálatokról, mellkas-röntgenről vagy tomodenzitometriás vizsgálatról.

- a munkavállalók egészségügyi és munkaköri dokumentációjának létrehozása,

- személyes beszélgetés,

- általános klinikai vizsgálat, különös tekintettel a mellkas vizsgálatára,

- légzésfunkciós vizsgálatok (légzési térfogat és légzésszám).

II. MELLÉKLET

A. RÉSZ

A hatályon kívül helyezett irányelv és a későbbi módosításainak listája

(a 24. cikk szerint)

B. RÉSZ

A nemzeti jogba való átültetésre előírt határidők

(a 24. cikk szerint)

(1) Az azbesztbányászati tevékenységek esetében e dátum helyébe 1989. december 31. lép.

(2) A Görög Köztársaság esetében az irányelv átültetési határideje 1996. január 1. Az azbesztbányászati tevékenységek esetében azonban a rendelkezések átültetési határideje 1996. január 1. valamennyi tagállamra, és 1999. január 1. a Görög Köztársaságra vonatkozóan.

III. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat