32009L0148[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 2009/148/EK irányelve ( 2009. november 30. ) a munkájuk során azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről (kodifikált változat)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009/148/EK IRÁNYELVE

(2009. november 30.)

a munkájuk során azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről

(kodifikált változat)

(EGT-vonatkozású szöveg)

1. cikk

(1) Ennek az irányelvnek az a célja, hogy védje a munkavállalókat azoktól az egészségüket érintő kockázatoktól, amelyek munkájuk során az azbesztexpozícióval kapcsolatosan merülnek vagy merülhetnek fel, valamint hogy az ilyen kockázatokat megelőzzék.

Az irányelv az azbesztexpozíció határértékét, valamint más különös követelményeket állapít meg.

A 2004/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 1 ) rendelkezéseit minden olyan esetben alkalmazni kell, amikor azok a munkavállalók munkahelyi egészségére és biztonságára nézve kedvezőbbek.

(2) Ez az irányelv nem érinti a tagállamok azon jogát, hogy a munkavállalók számára nagyobb védelmet biztosító törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseket alkalmazzanak vagy vezessenek be, különösen az azbeszt kevésbé veszélyes anyagokkal történő helyettesítésére vonatkozóan.

2. cikk

Ezen irányelv alkalmazásában "azbesztnek" minősülnek a következő rostos szerkezetű szilikátok, amelyek az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 2 ) VI. melléklete 3. részének értelmében az 1A. kategóriába besorolt rákkeltő anyagok:

a) aktinolit azbeszt, CAS-szám ( 3 ): 77536-66-4;

b) amozit (grünerit) azbeszt, CAS-szám: 12172-73-5;

c) antofillit azbeszt, CAS-szám: 77536-67-5;

d) krizotil azbeszt, CAS-szám: 12001-29-5;

e) krokidolit azbeszt, CAS-szám: 12001-28-4;

f) tremolit azbeszt, CAS-szám: 77536-68-6.

3. cikk

(1) Ez az irányelv olyan tevékenységekre alkalmazandó, amelyek folyamán a munkavállalók munkájuk során azbesztből vagy azbeszttartalmú anyagokból származó pornak vannak vagy lehetnek kitéve.

(2) Abban az esetben, ha bármely tevékenység magában foglalhatja az azbesztből vagy azbeszttartalmú anyagokból származó porexpozíció kockázatát, az említett kockázatot oly módon kell értékelni, hogy meg lehessen állapítani a munkavállalók azbesztből vagy azbeszttartalmú anyagokból származó porexpozíciójának jellegét és mértékét, továbbá, hogy az azbesztkezelés egyéb formáival szemben előnyben részesítsék az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok eltávolítását.

(3) Feltéve, hogy a munkavállalók expozíciója szórványos és alacsony intenzitású, és ha az e cikk (2) bekezdésében említett kockázatértékelés eredményeiből egyértelműen kitűnik, hogy a munkaterület levegőjében a 8. cikkben megállapított releváns határértéket nem fogják túllépni, a tagállamok eltérhetnek a 4. cikktől a következő munkáknál:

a) rövid idejű, nem folyamatos karbantartási munkálatok, amelyek során csak nem porló anyagokkal dolgoznak;

b) olyan, nem sérült anyagok roncsolásmentes eltávolítása, amelyekben az azbesztrostok szilárdan kötődnek valamilyen ágyazathoz;

c) jó állapotban lévő azbeszttartalmú anyagok betokozása, illetve beburkolása;

d) a levegő megfigyelése és ellenőrzése, illetve mintavétel annak megállapítására, hogy valamely adott anyag tartalmaz-e azbesztet.

(4) A tagállamok a szociális partnerek képviselőivel a nemzeti jognak és gyakorlatnak megfelelően folytatott konzultációt követően, gyakorlati iránymutatásokat állapítanak meg a (3) bekezdés szerinti szórványos és alacsony intenzitású expozíció meghatározására.

(5) A (2) bekezdésben említett értékelés a vállalkozás vagy telephely munkavállalóival és/vagy munkavállalói képviselőivel folytatott konzultáció tárgyát képezi; ezt az értékelést felül kell vizsgálni, amikor okkal vélhető, hogy az nem pontos, vagy a munkában lényeges változás történt.

4. cikk

(1) A 3. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül meg kell tenni a (2)-(5) bekezdésben említett intézkedéseket.

(2) A 3. cikk (1) bekezdésében említett tevékenységek a tagállam felelős hatósága által kezelt bejelentési rendszer alá kell, hogy tartozzanak.

(3) A (2) bekezdésben említett bejelentést a munka megkezdése előtt a munkáltatónak kell megtennie a tagállam felelős hatóságánál, a nemzeti törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseknek megfelelően.

A bejelentés legalább a következők rövid leírását tartalmazza:

a) a munkaterület helye és adott esetben azon konkrét területek, ahol a munkát el kell végezni;

b) a felhasznált vagy kezelt azbeszt fajtái és mennyisége;

c) a végzett tevékenységek és az alkalmazott eljárások, többek között a munkavállalók védelme és dekontaminációja, a hulladékártalmatlanítás, valamint adott esetben zárt térben végzett munka esetén a levegőcsere tekintetében;

d) a részt vevő munkavállalók száma, azon munkavállalók felsorolása, akiket az érintett helyszínre oszthatnak be, a munkavállalók oktatását igazoló dokumentumok, valamint a 18. cikk szerinti, a munkavállalók egészségére vonatkozó legutóbbi értékelés időpontja;

e) a munka kezdőnapja és időtartama;

f) a munkavállalók azbesztexpozíciójának korlátozására tett intézkedések, ideértve a felhasznált felszerelések és berendezések áttekintését.

A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok a nemzeti joggal összhangban a második albekezdés d) pontjában említett információkat legfeljebb annyi ideig őrizzék meg, amennyi ahhoz szükséges, hogy az azbeszttel kapcsolatos munkát végző munkavállalók megfelelő oktatásban részesüljenek, kellő tekintettel az azbesztnek a munkavállalók egészségére gyakorolt hosszú távú hatásaira.

(4) A vállalkozás vagy telephely munkavállalói és/vagy a munkavállalók képviselői a nemzeti jogszabályoknak megfelelően hozzáférhetnek a (2) bekezdésben említett bejelentési kötelezettség alá eső, a vállalkozásukra vagy telephelyükre vonatkozó dokumentumokhoz.

(5) Minden alkalommal, amikor a munkakörülményekben olyan változás áll be, amely jelentősen növelheti az azbesztből vagy az azbeszttartalmú anyagokból származó pornak való kitettséget, új bejelentést kell tenni.

5. cikk

Az azbeszt porlasztásos eljárással történő felhasználását, valamint az alacsony (1 g/cm3-nél kisebb) sűrűségű, azbeszttartalmú szigetelő vagy hangszigetelő anyagok alkalmazásával járó tevékenységeket be kell tiltani.

Az azbeszt forgalomba hozatalára és felhasználására vonatkozó egyéb közösségi rendelkezések alkalmazásának sérelme nélkül be kell tiltani azokat a tevékenységeket, amelyek során a munkavállalók az azbeszt kitermelése, azbeszttermékek előállítása és feldolgozása vagy szándékosan hozzáadott azbesztrostokat tartalmazó termékek előállítása és feldolgozása során azbesztrostoknak vannak kitéve, kivéve a bontásból és azbesztmentesítésből származó termékek kezelését és ártalmatlanítását.

6. cikk

A 3. cikk (1) bekezdésében említett valamennyi tevékenység esetében a munkavállalók azbesztből vagy azbeszttartalmú anyagokból származó munkahelyi porexpozícióját minimális szintre, de minden esetben a 8. cikkben megállapított releváns határérték alatti, műszakilag lehetséges legalacsonyabb szintre kell csökkenteni, különösen a következő intézkedések révén:

a) a lehető legalacsonyabbra kell korlátozni azon munkavállalók számát, akik azbesztből vagy azbeszttartalmú anyagokból származó pornak vannak vagy lehetnek kitéve;

b) a munkafolyamatokat úgy kell megtervezni, hogy ne keletkezzen azbesztpor, vagy ha ez lehetetlennek bizonyul, elkerülhető legyen az azbesztpornak a levegőbe bocsátása, olyan intézkedésekkel, mint például;

i. azbesztpor-elhárítás;

ii. az azbesztpor elszívása a forrásnál;

iii. a levegőben lebegő azbesztrostok folyamatos ülepítése;

ba) a munkavállalók alávetése megfelelő dekontaminációs eljárásnak;

bb) zárt térben végzett munka esetén megfelelő védelmet kell biztosítani;

c) az azbeszt kezelésére szolgáló valamennyi helyiségnek és berendezésnek rendszeresen és hatékonyan tisztíthatónak és karbantarthatónak kell lennie, és azokat rendszeres tisztításnak és karbantartásnak kell alávetni;

d) az azbesztet vagy a port kibocsátó azbeszttartalmú anyagokat megfelelően zárt csomagolásban kell tárolni és szállítani;

e) a hulladékokat - a bányászati tevékenységekből származó hulladékok kivételével - össze kell gyűjteni, és a lehető leghamarabb el kell távolítani a munkahelyről, az azbeszttartalmat feltüntető címkével ellátott, megfelelően zárt csomagolásban, és azután azokat a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel ( 4 ) összhangban kell kezelni.

7. cikk

(1) A kezdeti kockázatértékelés eredményeitől függően, és a 8. cikkben megállapított releváns határérték betartásának biztosítása érdekében meghatározott működési fázisokban rendszeres időközönként el kell végezni a munkahelyi levegőben található azbesztrostok mérését.

(2) A mintavételnek tükröznie kell a munkavállalót érő, azbesztből vagy azbeszttartalmú anyagokból származó porexpozíciót.

(3) A mintavételt a vállalkozás vagy telephely munkavállalóival és/vagy munkavállalói képviselőivel folytatott konzultációt követően kell elvégezni.

(4) A mintavételt megfelelően képesített személyeknek kell végezniük. A vett mintákat ezt követően a (6) bekezdéssel összhangban rostszámlálásra felszerelt laboratóriumokban kell elemezni.

(5) A mintavétel időtartamának olyannak kell lennie, hogy a reprezentatív expozíció - mérések vagy idővel súlyozott számítások útján - megállapítható legyen a nyolcórás referenciaidőre (egy műszakra) vonatkozóan.

(6) A rostszámlálást elektronmikroszkópos módszer vagy bármely olyan alternatív módszer segítségével kell elvégezni, amely azzal egyenértékű vagy pontosabb eredményeket biztosít.

(7) A levegőben található azbesztrostoknak az (1) bekezdés szerinti mérése céljából csak az 5 mikrométernél hosszabb, 3 mikrométernél vékonyabb rostokat kell figyelembe venni, amelyeknél a hosszúság/szélesség arány 3:1-nél nagyobb.

E bekezdés első albekezdésétől eltérve, 2029. december 21-től - a 8. cikk (2) bekezdése a) pontjának alkalmazásában - a 0,2 mikrométernél vékonyabb rostokat is figyelembe kell venni.

8. cikk

(1) A munkáltatók 2029. december 20-ig biztosítják, hogy egyetlen munkavállaló se legyen kitéve a nyolcórás, idővel súlyozott átlagot (TWA) tekintve 0,01 rost/cm3-t meghaladó, levegőben lévő azbesztkoncentrációnak.

(2) A munkáltatók 2029. december 21-től biztosítják, hogy egyetlen munkavállaló se legyen kitéve a következő értékeket meghaladó, levegőben található azbesztkoncentrációnak:

a) a 7. cikk (7) bekezdésének második albekezdésével összhangban a nyolcórás TWA-t tekintve 0,01 rost/cm3; vagy

b) a nyolcórás TWA-t tekintve 0,002 rost/cm3.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy a munkáltatókra a (2) bekezdésben meghatározott határértékek közül legalább egy vonatkozzon.

10. cikk

(1) A 8. cikkben megállapított releváns határérték túllépése esetén, vagy amennyiben okkal feltételezhető, hogy a munka megkezdése előtt nem azonosított azbeszttartalmú anyagokat olyan módon bontottak meg, hogy azokból por keletkezett, a munkát azonnal le kell állítani.

A munka nem folytatható az érintett területen, amíg megfelelő intézkedéseket nem tesznek az érintett munkavállalók védelmére.

A 8. cikkben megállapított releváns határérték túllépése esetén meg kell állapítani a határérték túllépésének okait, és a helyzet orvoslására a lehető leghamarabb megfelelő intézkedéseket kell tenni.

(2) Az (1) bekezdés első albekezdésében említett intézkedések eredményességének ellenőrzése érdekében újból meg kell határozni a levegőben található azbeszt koncentrációját.

(3) Amennyiben az expozíció más eszközökkel nem csökkenthető, és ha a határérték betartásához egyéni légzésvédő eszköz viselése válik szükségessé, ez az állapot nem lehet tartós, és az egyes munkavállalókat csak a feltétlenül szükséges ideig érintheti. Az ilyen eszköz használatát szükségessé tevő munkavégzés tartama alatt gondoskodni kell a fizikai és klimatikus feltételeknek megfelelő rendszeres szünetek beiktatásáról, adott esetben a vállalkozás vagy telephely munkavállalóival és/vagy munkavállalói képviselőivel konzultálva, a nemzeti jognak és gyakorlatnak megfelelően.

11. cikk

A tagállami azbeszttilalom hatálybalépése előtt épült helyiségekben a bontási, karbantartási vagy felújítási munka megkezdése előtt a munkáltatók megtesznek minden szükséges intézkedést a feltételezhetően azbeszttartalmú anyagok azonosítására, így különösen a helyiségek tulajdonosaitól, más munkáltatóktól, valamint más forrásokból, többek között releváns nyilvántartásokból információkat szereznek be. Ha ilyen információk nem állnak rendelkezésre, a munkáltatónak biztosítania kell, hogy a nemzeti jognak és gyakorlatnak megfelelően képzett személy vizsgálja meg az azbeszttartalmú anyag előfordulását, és a munka megkezdése előtt be kell szereznie az ilyen vizsgálat eredményét. Kérésre és kizárólag az e bekezdésben megállapított kötelezettség teljesítése céljából a munkáltató egy másik munkáltató rendelkezésére bocsátja az ilyen vizsgálat keretében szerzett információkat.

Amennyiben valamely anyagban vagy építményben az azbeszt jelenléte kétséges, be kell tartani ennek az irányelvnek az alkalmazandó rendelkezéseit.

12. cikk

Ha egyes tevékenységek, így például bontás, azbesztmentesítés, javítás és karbantartás esetében előrelátható, hogy a 8. cikkben megállapított releváns határértéket - a levegőben található azbesztkoncentráció korlátozására irányuló minden lehetséges műszaki megelőző intézkedés ellenére - túllépik, a munkáltató megállapítja az ilyen tevékenységek végzésére kötelezett munkavállalók védelmét biztosítani hivatott intézkedéseket, különösen a következőket:

a) a munkavállalók ellátása megfelelő egyéni védőeszközzel, amelyet viselniük kell, amelyet megfelelően kell kezelni, és amelyet - különösen a légzésvédő eszközök tekintetében - a 89/656/EGK tanácsi irányelvvel ( 5 ) összhangban az egyénre kell igazítani, beleértve az illeszkedés ellenőrzését is;

b) figyelmeztető jelzések kifüggesztése arról, hogy a 8. cikkben megállapított határértéket előreláthatóan túllépik; és

c) az azbesztből vagy azbeszttartalmú anyagokból keletkező por szétterjedésének megakadályozása a helyiségeken vagy a munkaterületen kívülre, és a zárt térben végzett munka során a zárt tér légmentességének és mechanikus elszívó szellőztetésének biztosítása.

A vállalkozás vagy telephely munkavállalóival és/vagy munkavállalói képviselőivel konzultálni kell ezekről az intézkedésekről, mielőtt az érintett tevékenységeket elvégzik.

13. cikk

(1) Bontási munkák előtt vagy az azbesztnek és/vagy azbeszttartalmú anyagoknak épületekből, szerkezetekből, készülékekből, létesítményekből és hajókból történő eltávolítására szolgáló munkák megkezdése előtt munkatervet kell készíteni.

(2) Az (1) bekezdésben említett tervnek elő kell írnia a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének biztosításához szükséges intézkedéseket.

A tervben meg kell határozni különösen azt, hogy:

a) az azbesztet és/vagy az azbeszttartalmú anyagokat a bontási technikák alkalmazása előtt el kell távolítani, kivéve, ha ez nagyobb kockázatnak tenné ki a munkavállalókat, mint ha az azbesztet, illetve az azbeszttartalmú anyagokat otthagynák;

b) szükség esetén biztosítani kell a 12. cikk első bekezdésének a) pontjában említett egyéni védőeszközt;

c) a bontási vagy azbesztmentesítési munka befejeztével a nemzeti jognak és gyakorlatnak megfelelően ellenőrizni kell a munkahelyi azbesztexpozíciós kockázatok hiányát, az egyéb tevékenységek újrakezdése előtt.

Az illetékes hatóságok kérésére a terv a következőkről tartalmaz információt:

a) a munka jellege és várható időtartama;

b) a munkavégzés helye;

c) az alkalmazott módszerek abban az esetben, ha a munkával együtt jár az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok kezelése;

d) az eszköz jellemzői, amelyet arra használnak, hogy:

i. a munkát végzőket megvédjék és dekontaminálják;

ii. a munkavégzés helyszínén vagy annak közelében tartózkodó más személyeket megvédjék.

(3) A tervezett munka megkezdését megelőzően az illetékes hatóságokat kérelmükre értesíteni kell az (1) bekezdésben említett tervről.

14. cikk

(1) A munkáltatók kötelesek minden olyan munkavállalót, aki azbesztből vagy azbeszttartalmú anyagokból származó pornak van vagy lehet kitéve, megfelelő oktatásban részesíteni. Az oktatásnak rendszeres időközönként kell történnie, és a munkavállaló számára ingyenesnek kell lennie.

(2) Az oktatás tartalmának könnyen érthetőnek kell lennie a munkavállalók számára. Lehetővé kell tennie számukra, hogy megszerezzék a megelőzéshez és biztonsághoz szükséges ismereteket és szakértelmet, összhangban a munkavégzés helyszínén alkalmazandó nemzeti joggal és gyakorlattal.

(3) Az e cikk alapján nyújtott oktatás tartalmára, időtartamára és gyakoriságára, valamint az azzal kapcsolatos dokumentációra vonatkozó minimumkövetelményeket az Ia. melléklet határozza meg.

15. cikk

(1) Azon vállalkozásoknak, amelyek bontási vagy azbesztmentesítési munkát szándékoznak végezni, a munkálatok megkezdése előtt engedélyt kell beszerezniük az illetékes hatóságtól. E célból legalább a 6. cikknek való megfelelés igazolását, valamint a 14. cikkel és az Ia. melléklettel összhangban lévő oktatás elvégzését igazoló dokumentumokat kell benyújtaniuk az illetékes hatóságnak.

(2) A tagállamok a nemzeti joggal és gyakorlattal összhangban nyilvánosan hozzáférhetővé teszik az (1) bekezdés szerinti engedélyt kapott vállalkozások listáját.

16. cikk

(1) A 3. cikk (1) bekezdésében említett tevékenységek esetében - a 3. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül - megfelelő intézkedéseket kell tenni annak biztosítására, hogy:

a) azok a helyek, ahol a fenti tevékenységeket végzik:

i. egyértelműen el legyenek határolva, és figyelmeztető jelzésekkel legyenek ellátva;

ii. ne legyenek hozzáférhetők más munkavállalók számára, kivéve azokat, akiknek munkájuk vagy szolgálati kötelezettségük szükségessé teszi az oda történő belépést;

iii. olyan területeket képezzenek, ahol tilos a dohányzás;

b) legyenek kijelölt területek, ahol a munkavállalók azbesztporral történő szennyeződés kockázata nélkül étkezhetnek és ihatnak;

c) a munkavállalókat megfelelő munkaruhával vagy védőöltözettel lássák el; ez a munkaruha vagy védőöltözet a vállalkozás területét ne hagyja el; tisztításuk azonban elvégezhető a vállalkozáson kívüli, mégpedig az ilyen munka elvégzéséhez szükséges felszereléssel ellátott tisztítókban, ha a vállalkozás maga nem végez tisztítást; ebben az esetben a ruházatot zárt konténerekben kell elszállítani;

d) elkülönített tárolók álljanak rendelkezésre a munkaruha vagy a védőöltözet, illetve az utcai ruha elhelyezésére;

e) megfelelő mosdók és illemhelyek álljanak a munkavállalók rendelkezésére, porral járó tevékenységek esetében zuhanyozók is;

f) védőeszközöket helyezzenek el egy megfelelően beazonosított helyen, ezeket minden használat után ellenőrizni és tisztítani kell; megfelelő intézkedéseket tegyenek a hibás eszközök javítására vagy cseréjére a további használat előtt.

(2) Az (1) bekezdés alapján tett intézkedések költségei nem terhelhetik a munkavállalókat.

17. cikk

(1) A 3. cikk (1) bekezdésében említett tevékenységek esetében megfelelő intézkedéseket kell tenni annak biztosítása érdekében, hogy a vállalkozás vagy a telephely munkavállalói és munkavállalói képviselői megfelelő tájékoztatást kapjanak:

a) az azbesztből vagy az azbeszttartalmú anyagokból keletkező pornak való kitettségből származó lehetséges, egészséget érintő kockázatokról;

b) az előírt határértékek létezéséről és a levegő ellenőrzésének szükségességéről;

c) a higiéniai követelményekről, beleértve a dohányzástól való tartózkodás szükségességét is;

d) az óvintézkedések megtételéről a védőeszköz és -öltözet viselése és használata tekintetében;

e) az azbesztnek való kitettség minimalizálására tervezett különleges óvintézkedésekről.

(2) Az (1) bekezdésben említett intézkedéseken felül, és a 3. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül, megfelelő intézkedéseket kell tenni annak biztosítása érdekében, hogy:

a) a vállalkozás vagy telephely munkavállalói és/vagy a munkavállalók képviselői hozzáférhessenek a levegőben található azbeszt koncentrációjára vonatkozó mérési eredményekhez, és felvilágosítást kapjanak ezeknek az eredményeknek a jelentéséről;

b) ha az eredmények túllépik a 8. cikkben megállapított határértéket, akkor a vállalkozás vagy telephely érintett munkavállalóit és azok képviselőit a lehető leggyorsabban tájékoztassák az ilyen túllépésről és annak okáról, továbbá a vállalkozás vagy telephely munkavállalóival és/vagy munkavállalói képviselőivel konzultáljanak a meghozandó intézkedésekről, vagy sürgős esetben tájékoztassák őket a megtett intézkedésekről.

18. cikk

(2) Az egyes munkavállalók egészségi állapotára vonatkozó értékelésnek rendelkezésre kell állnia az azbesztből vagy az azbeszttartalmú anyagokból származó pornak való kitettség kezdete előtt.

Ennek az értékelésnek tartalmaznia kell egy külön mellkasi vizsgálat eredményét is. Az I. melléklet gyakorlati ajánlásokat ad, amelyekre a tagállamok hivatkozhatnak a munkavállalók egészségügyi felülvizsgálatánál. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 18a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a műszaki fejlődés szerinti kiigazítás érdekében módosítsa az I. mellékletet.

Ha a munkavállalók és más személyek testi egészségét és biztonságát veszélyeztető, azonnali, közvetlen és súlyos kockázatokat magukban foglaló, kellően indokolt és kivételes esetekben rendkívül sürgős okokból nagyon rövid idő alatt szükséges cselekedni, a 18b. cikkben előírt eljárás alkalmazandó az e cikk értelmében elfogadandó felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

Legalább háromévente új értékelést kell készíteni, mindaddig, amíg az expozíció tart.

A nemzeti jogszabályoknak és/vagy gyakorlatnak megfelelően valamennyi, az első albekezdésben említett munkavállalóra vonatkozóan egyéni egészségügyi dokumentációt kell vezetni.

(3) A (2) bekezdés második albekezdésében említett orvosi vizsgálatot követően a munkavállalók egészségügyi felügyeletéért felelős orvosnak vagy hatóságnak a nemzeti jogszabályok alapján tájékoztatást kell adnia, illetve meg kell határoznia a szükséges egyéni óvintézkedéseket vagy megelőző intézkedéseket.

Ezek az intézkedések szükség esetén jelenthetik az érintett munkavállaló kivonását az azbesztből vagy az azbeszttartalmú anyagokból származó pornak való kitettség alól.

(4) A munkavállalóknak tájékoztatást és tanácsot kell adni egészségi állapotuk minden olyan vizsgálati lehetőségéről, amelyben az expozíciót követően részt vehetnek.

A munkavállalók egészségügyi felügyeletéért felelős orvos vagy hatóság jelezheti, hogy az egészségügyi felügyeletet az expozíciót követően mindaddig folytatni kell, amíg ezt az érintett személy egészségének védelme érdekében szükségesnek tartja.

Ezt a folytatólagos felügyeletet az egyes tagállamok nemzeti jogszabályainak és/vagy gyakorlatának megfelelően kell végezni.

(5) Az érintett munkavállaló vagy munkáltató a nemzeti jogszabályokkal összhangban kérheti a (3) bekezdésben említett vizsgálatok felülvizsgálatát.

18a. cikk

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 18. cikk (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2019. július 26-tól kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 18. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban ( 6 ) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 18. cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

18b. cikk

(1) Az e cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok haladéktalanul hatályba lépnek és alkalmazandók mindaddig, amíg az Európai Parlament vagy a Tanács a (2) bekezdésnek megfelelően nem emel ellenük kifogást. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusról az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak küldött értesítésben meg kell indokolni a sürgősségi eljárás alkalmazását.

(2) Az Európai Parlament vagy a Tanács a 18a. cikk (6) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. Ebben az esetben a Bizottság az Európai Parlament vagy a Tanács kifogásáról szóló határozatról való értesítést követően haladéktalanul hatályon kívül helyezi a szóban forgó, felhatalmazáson alapuló jogi aktust.

18c. cikk

(1) A Bizottság a 22. cikkel összhangban a következő értékelés keretében megvizsgálja, hogy a tudományos ismeretek fényében szükség van-e a 2. cikkben meghatározott rostos szerkezetű szilikátok listájának naprakésszé tételére, valamint az azbesztnek való másodlagos munkahelyi expozíció elleni védelmet biztosító további intézkedésekre.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett értékelést követően és miután konzultált az ACSH-val, a Bizottság értékeli, hogy helyénvaló és szükséges-e a 2. cikkben meghatározott rostos szerkezetű szilikátok listájának naprakésszé tétele. A Bizottság értékeli különösen azt, hogy helyénvaló-e ezen irányelv hatályának kiterjesztése további rostos szerkezetű szilikátokra, így például az erionitra, a riebeckitre, a winchitre, a richteritre és a fluoredenitre, valamint hogy helyénvaló-e további intézkedések elfogadása az azbesztnek való másodlagos munkahelyi expozíció elleni védelem biztosítása érdekében. A Bizottságnak adott esetben jogalkotási javaslatot kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e tekintetben.

19. cikk

(2) A munkáltató nyilvántartásba veszi a 3. cikk (1) bekezdésében említett tevékenységeket végző munkavállalókra vonatkozó információkat. Az említett információk tartalmazzák a tevékenység jellegét és időtartamát, továbbá az elszenvedett expozíciót. A munkavállalók egészségügyi felügyeletéért felelős orvos és/vagy hatóság részére hozzáférést kell biztosítani ehhez a nyilvántartáshoz. A munkavállalók hozzáférhetnek a nyilvántartásban szereplő, a személyükkel kapcsolatos adatokhoz. A munkavállalók és/vagy képviselőik hozzáférhetnek a nyilvántartásban szereplő névtelen, csoportos információkhoz.

(3) A (2) bekezdésben említett nyilvántartást és a 18. cikk (2) bekezdésének negyedik albekezdésében említett egészségügyi dokumentációt az expozíció végétől számított legalább 40 évig meg kell őrizni, a nemzeti jogszabályoknak és/vagy gyakorlatnak megfelelően.

(4) Ha a vállalkozás megszünteti tevékenységét, a (3) bekezdésben említett dokumentációt a nemzeti jogszabályoknak és/vagy gyakorlatnak megfelelően a felelős hatóság rendelkezésére kell bocsátani.

20. cikk

A tagállamok megállapítják az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megszegése esetén alkalmazandó szankciókat. Ezeknek a szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

21. cikk

A tagállamoknak nyilvántartást kell vezetniük valamennyi azbeszt okozta és azbeszttel kapcsolatos, orvosilag diagnosztizált foglalkozási megbetegedésről. Az I. melléklet tartalmazza azon betegségek indikatív jegyzékét, amelyeket azbesztexpozíció okozhat.

22. cikk

A tagállamok ötévente jelentést nyújtanak be a Bizottságnak ezen irányelv gyakorlati végrehajtásáról a 89/391/EGK irányelv 17a. cikkének (1), (2) és (3) bekezdésében említett, és a Bizottság által ugyanezen irányelv 17a. cikke (4) bekezdésének megfelelően elvégzendő értékelés alapját képező egységes jelentés önálló fejezeteként.

22a. cikk

(1) A Bizottság 2028. december 31-ig értékeli a határértékek további csökkentésének megvalósíthatóságát a tagállamoknak a 22. cikk alapján benyújtott jelentései, a tudományos bizonyítékok rendelkezésre állása, a műszaki fejlődés, valamint az új analitikai módszerek és a számszerű határérték közötti kapcsolat alapján.

(2) A Bizottság megfelelő műszaki támogatást nyújt az ezen irányelv követelményeit teljesítő munkáltatóknak, valamint tájékoztatást nyújt a releváns uniós forrásokról annak érdekében, hogy segítse a tagállamokat az említett források legjobb felhasználásában és az azokhoz való hozzáférés megkönnyítésében, különösen a kis- és középvállalkozások számára, ideértve a mikrovállalkozásokat is.

23. cikk

A tagállamok közlik a Bizottsággal a nemzeti joguknak azokat a rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadtak el.

24. cikk

A II. mellékletben említett irányelvek által módosított 83/477/EGK irányelv hatályát veszti, a II. melléklet B. részében említett irányelveknek a nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségek sérelme nélkül.

A hatályon kívül helyezett irányelvre történő hivatkozásokat erre az irányelvre való hivatkozásként kell értelmezni a III. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban.

25. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

26. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

I. MELLÉKLET

A 18. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében említett gyakorlati ajánlások a munkavállalók orvosi vizsgálatára

1. A jelenlegi ismeretek szerint a szabad azbesztrostoknak való expozíció legalább a következő betegségeket okozhatja:

- azbesztózis,

- mezotelióma,

- tüdőkarcinóma,

- gyomor-bélcsatorna karcinóma,

- gégekarcinóma,

- petefészek-karcinóma,

- nem rosszindulatú mellkasi betegségek.

2. Az azbesztnek kitett munkavállalók orvosi felügyeletéért felelős orvosnak és/vagy hatóságnak ismernie kell az egyes munkavállalókat érintő expozíció feltételeit vagy körülményeit.

3. A munkavállalók egészségügyi vizsgálatát a foglalkozás-orvostan elveinek és gyakorlatának megfelelően kell elvégezni. A vizsgálatnak magába kell foglalnia legalább a következő intézkedéseket:

- a munkavállalók egészségügyi és munkaköri dokumentációjának létrehozása,

- személyes beszélgetés,

- általános klinikai vizsgálat, különös tekintettel a mellkas vizsgálatára,

- légzésfunkciós vizsgálatok (légzési térfogat és légzésszám).

Az egészségi felügyeletért felelős orvos és/vagy hatóság dönt a legújabb foglalkozás-orvostani ismeretek figyelembevételével a további vizsgálatokról, pl. köpetcitológiai vizsgálatokról, mellkas-röntgenről vagy tomodenzitometriás vizsgálatról.

Ia. MELLÉKLET

Az oktatásra vonatkozó minimumkövetelmények

Azon munkavállalókat, akik azbesztből vagy azbeszttartalmú anyagból származó pornak vannak vagy lehetnek kitéve, kötelező oktatásban kell részesíteni, amely magában foglalja legalább a következő minimumkövetelményeket:

(1) Az oktatást a munkaviszony kezdetekor és további oktatási igények bármikori azonosításakor kell biztosítani.

(2) Az oktatás hosszának megfelelőnek kell lennie az érintett munkavállalók feladataihoz képest.

(3) Az oktatást a nemzeti joggal és gyakorlattal összhangban elismert képesítéssel rendelkező oktatónak kell nyújtania.

(4) Minden munkavállaló, aki megfelelő módon részt vett az oktatáson, az oktatás elvégzését igazoló dokumentumot kap, amely tartalmazza a következőket:

a) az oktatás dátuma;

b) az oktatás időtartama;

c) az oktatás tartalma;

d) az oktatás nyelve;

e) az oktató vagy az oktatást nyújtó intézmény vagy mindkettő neve, képesítése és kapcsolattartási adatai.

(5) Azon munkavállalóknak, akik azbesztből vagy azbeszttartalmú anyagokból származó pornak vannak vagy lehetnek kitéve, elméleti és gyakorlati oktatásban kell részesülniük legalább a következők tekintetében:

a) azon tagállam alkalmazandó joga, ahol a munkát végzik;

b) az azbeszt tulajdonságai és hatása az egészségre, beleértve a dohányzás ezt erősítő hatását;

c) azon termék- vagy anyagfajták, amelyek azbesztet tartalmazhatnak;

d) azon műveletek, amelyek azbesztexpozícióval járhatnak, és az ilyen expozíció minimalizálására irányuló megelőző ellenőrzések fontossága;

e) biztonságos munkavégzési módok, ellenőrzések és védőeszközök;

f) a védőeszközök megfelelő szerepe, választéka, kiválasztása, korlátai és helyes használata, különös tekintettel a légzésvédő eszközökre;

g) veszélyhelyzet esetén követendő eljárások;

h) dekontaminációs eljárások;

i) hulladékártalmatlanítás;

j) az orvosi felügyelettel kapcsolatos követelmények.

Az oktatást a lehető legjobban hozzá kell igazítani a munkavállaló szakmájának sajátosságaihoz és az e szakmával járó konkrét feladatokhoz és munkamódszerekhez.

(6) A bontási vagy azbesztmentesítési munkát végző munkavállalónak - az (5) pont szerint előírt oktatáson felül - ezen irányelvvel összhangban oktatásban kell részesülnie az azbesztrostok munkafolyamatok során történő levegőbe bocsátásának és szétterjedésének megakadályozására szolgáló technológiai berendezések és gépek használatáról.

II. MELLÉKLET

A. RÉSZ

A hatályon kívül helyezett irányelv és a későbbi módosításainak listája

(a 24. cikk szerint)

B. RÉSZ

A nemzeti jogba való átültetésre előírt határidők

(a 24. cikk szerint)

III. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2004/37/EK irányelve (2004. április 29.) a munkavállalóknak a munkájuk során rákkeltő anyagoknak, mutagéneknek és reprodukciót károsító anyagoknak való expozícióval kapcsolatos kockázatokkal szembeni védelméről (hatodik egyedi irányelv a 89/391/EGK tanácsi irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) (HL L 158., 2004.4.30., 50. o.).

( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1272/2008/EK rendelete (2008. december 16.) az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról (HL L 353., 2008.12.31., 1. o.).

( 3 ) A Vegyianyag Nyilvántartási Szolgálat (Chemical Abstract Service, CAS) által adott szám.

( 4 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve (2008. november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2008.11.22., 3. o.).

( 5 ) A Tanács 89/656/EGK irányelve (1989. november 30.) a munkavállalók által a munkahelyen használt egyéni védőeszközök egészségvédelmi és biztonsági minimumkövetelményeiről (harmadik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikk (1) bekezdése értelmében) (HL L 393., 1989.12.30., 18. o.).

( 6 ) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.