2025. évi CXXXIV. törvény

a fővárosi önkormányzat csődjének elkerülését szolgáló hitel nyújtásáról[1]

[1] Budapest Főváros főpolgármestere 2025. november 25. napján levélben fordult Magyarország miniszterelnökéhez. A főpolgármester levelében kifejti, hogy "ez év végén Budapest Főváros Önkormányzata nem tudja folyószámla-hitelét a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény rendelkezései szerint nullán zárni", valamint "a jelenlegi cash-flow előrejelzés szerint -33 milliárd forintos folyószámla-hitel fog fennállni ez év december 31-én". A főpolgármester felhívta a Miniszterelnök figyelmét arra, hogy a kialakult helyzetben "az önkormányzat dolgozói január elején nem tudnának bért kapni."

[2] Budapest Főváros közgyűlése a 2025. december 1. napján elfogadott 1083/2025. (XII. 1.) határozata szerint "elengedhetetlennek tartja, hogy Budapest Főváros Önkormányzata 2025. december 31-én az államháztartási jog szempontjából jogszerűen tudja zárni az évet." A főpolgármester a Miniszterelnöknek írt levelében, a fővárosi önkormányzat pedig határozatában kimondta, hogy a fővárosi önkormányzatot csőd fenyegeti. Ugyanebben a határozatában Budapest Főváros közgyűlése rögzíti, hogy "nyitott minden olyan jogtechnikai megoldásra, ami az önkormányzati autonómia biztosítása mellett, a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaságok államosítása vagy állami irányítás alá vonása nélkül, azt kizárva a fővárosi közszolgáltatások és a fővárosi tömegközlekedés zavartalan működését tartósan biztosítja."

[3] A [2] preambulumbekezdésben foglaltakra tekintettel a törvényalkotó olyan jogi konstrukció megalkotását tűzte ki célul, amely finanszírozási lehetőséget nyújt a fizetési nehézséggel küzdő önkormányzat számára a közszolgáltatások aggálytalan ellátása érdekében. A segélyhitel biztosítja a fővárosi közszolgáltatásokban, ezen belül a fővárosi tömegközlekedésben foglalkoztatott dolgozók munkabérének kifizetését, hiszen a fővárosi közszolgáltatások nem eshetnek áldozatul politikai vitáknak: Budapest működőképességének fenntartása nemzeti érdek. Minden budapesti érdeke, hogy a fővárosi közszolgáltatások - ideértve a közösségi közlekedést - működőképesek maradjanak, még akkor is, ha a főváros fizetésképtelen helyzetbe kerül, hiszen a mi fővárosunk - a nemzet fővárosa - működése nem válhat a mindenkori politikai vezetés hibáinak áldozatává.

[4] A fentiekre tekintettel az Országgyűlés a következő törvényt alkotja.

1. A törvény hatálya

1. § (1) E törvény a fizetési nehézséggel küzdő fővárosi önkormányzat (a továbbiakban: fizetési nehézséggel küzdő önkormányzat) számára nyújtható segélyhitel (a továbbiakban: hitel) szabályait tartalmazza.

(2) E törvény szerinti fizetési nehézséggel küzdő önkormányzatnak minősül

a) a fővárosi önkormányzat, vagy

b) az a gazdasági társaság, amely a fővárosi önkormányzat legalább 50%-os tulajdoni részesedésével működik (a továbbiakban: gazdasági társaság),

ha a közszolgáltatási feladatai ellátásához szükséges, foglalkoztatási jogviszonnyal összefüggő személyi jellegű kifizetések és a kapcsolódó közterhek - ideértve az önkormányzat irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek és tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságok kifizetéseit is - (a továbbiakban együtt: bérek) kifizetésére jogszabályban vagy kollektív szerződésben előírt határidő eltelt vagy a bérek kifizetésének esedékessége lejárt és azokat nem fizették ki.

2. A hitelszerződés létrejötte

2. § (1) A fizetési nehézséggel küzdő önkormányzat a bérek kifizetése érdekében hitelt, kölcsönt, illetve hitelkeret rendelkezésre tartását igényelheti az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaságtól (a továbbiakban: MFB Zrt.), a (6) bekezdés szerinti garancia értékéig.

(2) A hitelre vonatkozó szerződés megkötésének feltétele, hogy az 1. § szerinti fizetési nehézséggel küzdő

a) fővárosi önkormányzat közgyűlése vagy

b) gazdasági társaság erre feljogosított szerve

az 1. § (2) bekezdése szerinti fizetési nehézség tényét megállapítsa és a szerződés megkötését az MFB Zrt.-nél kezdeményezze.

(3) A hitelszerződés megkötését a fővárosi önkormányzat tekintetében a főpolgármester is kezdeményezheti.

(4) A gazdasági társaság a tulajdonos fővárosi önkormányzat hozzájárulása nélkül is jogosult a hitelt igényelni.

(5) A hitelszerződés megkötésének további feltétele, hogy

a) a fővárosi önkormányzat kezdeményezése esetén a főjegyző,

b) a gazdasági társaság kezdeményezése esetén a szervezet vezető tisztségviselője

büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozzon arról, hogy a hitel igénylésekor fennálló, bérekhez kapcsolódó, az 1. § (2) bekezdése szerinti tartozás fedezete nem biztosított.

(6) A hitel kapcsán a követelés 100%-áig az államot visszavonhatatlan készfizető kezesség terheli, amely tekintetében az adós fedezetet biztosít. Az ügylet és az állami kezesség feltételeiről - ideértve a futamidőt, kamatot és a fedezetet is - a Kormány nyilvános, egyedi határozatban dönt.

(7) A hitelszerződés az e § szerinti esetben a fővárosi önkormányzat vagy a gazdasági társaság - mint igénylő -, valamint az MFB Zrt. között jön létre.

3. § (1) Ha a hitelszerződés megkötését a fizetési nehézséggel küzdő önkormányzat nem kezdeményezte, de a 1. § (2) bekezdése szerinti fizetési nehézség fennáll, annak tényét Budapest Főváros Kormányhivatala hatósági határozatban állapítja meg. A határozattal szemben azonnali jogvédelem iránti kérelemnek nincs helye.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárás hivatalból vagy kérelemre indul. Kérelmet az 1. § (2) bekezdése által érintett szervnél vagy szervezetnél foglalkoztatottak munkavállalói érdekképviseleti szervezete nyújthat be.

(3) A hitel nyújtására vonatkozó szerződés az (1) bekezdés szerinti esetben a határozat véglegessé válásával jön létre a fővárosi önkormányzat vagy a gazdasági társaság, valamint az MFB Zrt. között.

(4) A hitelszerződés az e § szerinti esetben - attól függően, hogy mely szerv vagy szervezet munkavállalói érdekképviseleti szervezete kezdeményezte Budapest Főváros Kormányhivatala eljárását - a fővárosi önkormányzat vagy a gazdasági társaság - mint adós -, valamint az MFB Zrt. között jön létre.

(5) A hitel kapcsán a követelés 100%-áig az államot visszavonhatatlan készfizető kezesség terheli, amely tekintetében az adós fedezetet biztosít. Az ügylet és az állami kezesség feltételeiről - ideértve a futamidőt, a kamatot és a fedezetet is - a Kormány nyilvános, egyedi határozatban dönt.

3. A segélyhitel tartalma

4. § (1) A hitel esetében a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény rendelkezéseit az e törvény szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A 2. § (1) bekezdése szerint igényelt hitel esetén a hitelt igénylő főkötelezettségként vállalja a szerződés keretében, hogy

a) a fennálló tartozás összegét, a felszámított díjakat és költségeket megfizeti,

b) a folyósítást megelőzően a 2. § (6) bekezdése szerinti fedezetet nyújt az állam számára a fennálló állami garancia mértékéig azzal, hogy a fedezet kizárólag ingatlan, ingóság vagy vagyoni értékű jog lehet.

(3) A 2. § (1) bekezdése szerint igényelt hitel esetén a hitelt igénylő mellékkötelezettségként vállalja, hogy a hitel rendelkezésre állását vagy a 3. § szerinti esetben a kölcsön folyósítását követő 6 hónapon belül

a) az 1. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a Kormány e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározottak szerinti konszolidált - a tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaságokra vonatkozó információkat is magában foglaló - költségvetést készít, illetve fogad el,

b) a Kormány e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározottak szerinti részletes vagyonleltárt készít, valamint

c) irányítási szervezetét és döntési eljárását a gazdálkodás megfelelőségét, átláthatóságát, célszerűségét, gazdaságosságát és hatékonyságát biztosító módon átalakítja, amelyről részletes tájékoztató dokumentumot készít,

amelyet megküld az MFB Zrt. részére.

(4) A 2. § (1) bekezdése szerint igényelt hitel esetén a hitelt igénylő mellékkötelezettségként vállalja azt is, hogy a hitel rendelkezésre állását vagy a 3. § szerinti esetben a kölcsön folyósítását követően kéthetente likviditási tervet készít, illetve fogad el és azt megküldi az MFB Zrt. részére.

(5) A 3. § szerint létrejött szerződés esetén a (2)-(4) bekezdés szerinti kötelezettségeket a hitel első lehívásakor vállalja a fővárosi önkormányzat vagy a gazdasági társaság.

5. § A hitelre való jogosultság megszűnik, ha 12 hónapon keresztül

a) az önkormányzat kötelezettségeinek teljesítésekor az 1. § (2) bekezdése szerinti feltétel már nem áll fenn vagy

b) az adós azt nem hívta le.

4. Lehívás a hitelkeretből

6. § (1) A hitel keretének terhére kifizetést

a) a fővárosi önkormányzat esetében a főpolgármester vagy a főjegyző,

b) gazdasági társaság esetén annak vezető tisztségviselője,

[az a) és b) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: kifizetést igénylő] bérek kifizetésére igényelhet, a kifizetésre vonatkozó teljesítési határidő lejárta előtt legkésőbb öt munkanappal.

(2) A hitel keretének terhére kifizetést igénylő a hitel lehívásakor büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozik arról, hogy az (1) bekezdés szerinti bérek kifizetésének fedezete nem biztosított.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti határidő meg nem tartása esetén a kifizetés csak indokolással és a bérfizetésért felelős vezető ellenjegyzésével igényelhető.

(4) A hitel nyújtására vonatkozó szerződés létrejöttekor fennálló tartozásra az (1) bekezdés szerinti határidő nem vonatkozik.

(5) A teljesítés az MFB Zrt. által az 1. § (2) bekezdése által érintett szerv vagy szervezet számára történik azzal, hogy az haladéktalanul átutalja azt a jogosult részére.

7. § (1) A 6. § szerinti kifizetési igény alapján a hitel keretéből kifizetést az MFB Zrt. folyósít. A kifizetési igényt a Kormány határozata szerinti bizottság (a továbbiakban: Bizottság) megvizsgálja.

(2) A Bizottság a vizsgálatába bevonhatja a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt, illetve a Magyar Államkincstárt.

(3) A Bizottság a vizsgálata során a kifizetési igényt formai és tartalmi ellenőrzésnek veti alá. A tartalmi ellenőrzés során különösen

a) vizsgálja az igényelt kifizetés alapjául szolgáló követeléshez kapcsolódó állami garanciavállalás 1. § (2) bekezdése, illetve 6. § (1) bekezdése szerinti céljával való összhangját;

b) vizsgálja a 4. § (2)-(4) bekezdése szerinti kötelezettségek teljesülését;

c) a kifizetési igényt benyújtó szervtől vagy szervezettől az a) és b) pont szerinti vizsgálatok elvégzése érdekében további felvilágosítást, hiánypótlást kérhet, amelyet a kifizetést igénylő köteles megadni.

(4) Ha a kifizetési igény a formai követelményeknek nem felel meg, a Bizottság javaslatot tesz a teljesítés megtagadására.

(5) A Bizottság a kifizetési kérelem tartalmi hibája okán kifogást emelhet. A kifogás a kifizetés teljesítésének nem akadálya. A kifogás tartalmazza a tartalmi hiba megjelölését. A kifogást a Bizottság indokolni köteles.

(6) A Bizottság a kérelem tartalmi hibája miatt elutasítja a kifizetési igény teljesítését, ha a tartalmi hiba fennállására már többször kifogásban figyelmeztetett, vagy a tartalmi hiba jelentős súlyúnak minősül. Súlyos tartalmi hibának tekintendő a hitelkeretet meghaladó kifizetési kérelem benyújtása.

(7) Olyan kifizetési igény teljesítése nem tagadható meg, amely a fővárosi lakosok jelentős tömegét érintő közszolgáltatás működését lehetetlenné teszi.

(8) A Bizottság a kifizetési igénytől függetlenül is vizsgálhatja a 4. § (2)-(4) bekezdése szerinti kötelezettségek teljesülését.

5. Záró rendelkezések

8. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

a) a vagyonleltár tartalmát és összeállításának részletes szabályait,

b) a konszolidált költségvetés tartalmának és elkészítésének részletes szabályait.

9. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.

10. § E törvény 2. § (3) és (4) bekezdése, 3. § (3) bekezdése és 6. § (1) bekezdése az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

11. §[2]

12. §[3]

13. §[4]

14. §[5]

15. §[6]

Dr. Sulyok Tamás s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke