2025. évi XVIII. törvény

az automata bankjegykiadó gépek telepítéséről[1]

Veszélyhelyzeti normák

[1] A pénzügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés alapvető feltétele a készpénzhez jutás biztosítása minden állampolgár számára, függetlenül lakóhelyének földrajzi elhelyezkedésétől.

[2] A modern pénzforgalmi infrastruktúra országos lefedettsége hozzájárul a gazdasági aktivitás erősítéséhez, a pénzügyi tudatosság növeléséhez, valamint a digitális és készpénzes fizetési módok közötti egyensúly megőrzéséhez.

[3] Magyarország teljes területén kiemelt jelentőséggel bír, hogy a lakosság készpénzhez való hozzáférése megvalósuljon és erősödjön. E törvény célja, hogy a pénzforgalmi szolgáltatók közötti együttműködés ösztönzésével, valamint az önkormányzatok közreműködésének biztosításával garantálja az ATM-hálózat településszintű működését.

[4] A szabályozás elő kívánja segíteni a lakosság biztonságos készpénzellátását, különös tekintettel a vidéki és alacsonyabb népsűrűségű térségekben élők igényeire. Kiemelt cél, hogy a lakosság készpénzellátása erősödjön, és az ország bármely területén a készpénzhez való hozzáférés minél könnyebb és sokrétűbb legyen.

[5] A Magyar Nemzeti Bank számára biztosított szankciós eszközök biztosítják a törvény végrehajthatóságát és a közérdek érvényesítését, miközben megóvják a már működő ATM-hálózat integritását.

[6] A fentiekre tekintettel az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

1. Automata bankjegykiadó gépek kihelyezése

1. § E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában

1. automata bankjegykiadó gép: a bankjegyek feldolgozásáról, forgalmazásáról, valamint hamisítás elleni védelmével kapcsolatos technikai feladatokról szóló 1/2023. (I. 17.) MNB rendelet 2. § 1. pontja és 2. § 5. pont b) alpontja szerinti berendezés;

2. bankfiók fizetési számláról történő készpénzkifizetési szolgáltatás: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 6. § (1) bekezdés 87. pont b) alpontjában meghatározott, bankfiókban kizárólag pénztár útján végezhető művelet.

2. § (1) Fizetési számláról történő készpénzkifizetést lehetővé tevő szolgáltatás biztosítása érdekében a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben meghatározott fogyasztónak minősülők számára fizetési számla vezetése, és készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása szolgáltatást nyújtó pénzforgalmi szolgáltatók (a továbbiakban: pénzforgalmi szolgáltató) az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban foglaltak szerint biztosítják a fogyasztónak minősülő számlatulajdonosok számára a készpénzfelvételi szolgáltatást bármely településen.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatás biztosítása automata bankjegykiadó géppel (a továbbiakban: ATM) teljesíthető.

(3) A pénzforgalmi szolgáltatók megállapodhatnak abban, hogy az ATM-et közösen telepítik és működtetik. A pénzforgalmi szolgáltatóknak az (1) bekezdésben meghatározott cél elérését szolgáló bármely megállapodása nem sérti a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényben foglaltakat.

(4) Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatás nyújtásának biztosításában az adott település önkormányzata köteles ingyenesen megfelelő helyszínt biztosítani és a feltételek kialakításában együttműködni a pénzforgalmi szolgáltatóval. A pénzforgalmi szolgáltató abban az esetben is köteles az (1) bekezdés szerinti kötelezettségét teljesíteni, ha az önkormányzat nem tudja biztosítani a feltételeket.

(5) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltak megsértése esetén a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) a pénzforgalmi szolgáltatóval szemben kétmillió forinttól kétszázmillió forintig terjedő bírságot szab ki, amely bírság - a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 170. § (1) bekezdés b) pontjától eltérően - a központi költségvetés közvetlen bevételét képezi.

(6) Az MNB az (5) bekezdés szerinti bírság kiszabásáról rendelkező határozata közlését követő 3 hónap elteltével ellenőrzi, hogy a jogsértő állapotot a pénzforgalmi szolgáltató megszüntette-e. Ha a jogsértő állapotot a pénzforgalmi szolgáltató nem szüntette meg, az MNB

a) újabb bírság keretében ötmillió forint bírsággal sújtja a szolgáltatót és újabb 3 hónapos határidőt rendel el a határozatban foglaltak teljesítésére,

b) az első bírság kiszabását követő 6 hónap eredménytelen eltelte után az MNB újbóli bírság keretében tízmillió forint bírsággal sújtja a szolgáltatót,

c) az első bírság kiszabását követő 9 hónap eredménytelen eltelte után az MNB újbóli bírság keretében húszmillió forint bírsággal sújtja a szolgáltatót,

d) az első bírság kiszabását követő 12 hónap eredménytelen eltelte után az MNB újbóli bírság keretében harmincmillió forint bírsággal sújtja a szolgáltatót,

e) az első bírság kiszabását követő 15 hónap eredménytelen eltelte után az MNB újbóli bírság keretében ötvenmillió forint bírsággal sújtja a szolgáltatót,

f) az első bírság kiszabását követő 18 hónap eredménytelen eltelte után az MNB újbóli bírság keretében hetvenötmillió forint bírsággal sújtja a szolgáltatót,

g) az első bírság kiszabását követő 21 hónap eredménytelen eltelte után az MNB újbóli bírság keretében százmillió forint bírsággal sújtja a szolgáltatót,

h) az első bírság kiszabását követő 24 hónap eredménytelen eltelte után az MNB újbóli bírság keretében százötvenmillió forint bírsággal sújtja a szolgáltatót, és

i) az első bírság kiszabását követő 30 hónap eredménytelen eltelte után az MNB újbóli bírság keretében kettőszázmillió forint bírsággal sújtja a szolgáltatót.

3. § (1) Fizetési számláról történő készpénzkifizetést lehetővé tevő szolgáltatás biztosítása érdekében

a) ATM-et üzemeltető hitelintézet az e törvény hatálybalépésekor már meglévő ATM üzemeltetését - ide nem értve az ATM cseréjét -, valamint

b) bankfiók fizetési számláról történő készpénzkifizetési szolgáltatását

nem szüntetheti meg.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak megsértése esetén a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró MNB az üzemeltetővel szemben kétmillió forinttól kétszázmillió forintig terjedő bírságot szab ki.

2. Záró rendelkezések

4. § (1) Felhatalmazást kap a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg

a) az 2. § szerinti szolgáltatásnyújtás megvalósításának ütemezését és

b) az 2. § (4) bekezdése szerinti megfelelő helyszín feltételeit, így különösen a rendelkezésre bocsátandó ingatlan vagy ingatlanrész, műszaki, technikai, hozzáférési, elérési megvalósíthatóságot.

(2) Felhatalmazást kap az MNB elnöke arra, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos jogkörében eljárva rendeletben állapítsa meg a pénzforgalmi szolgáltatók e törvény szerinti teherviselésének, költségeinek megosztására, a telepítés szempontrendszerére vonatkozó - ideértve a kötelezett pénzforgalmi szolgáltató településenként való meghatározását is - részletes szabályokat.

5. § (1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

(2) Az 2. § (5) és (6) bekezdése az e törvény kihirdetését követő tizenhatodik napon lép hatályba.

(3) Az 6. § az e törvény kihirdetését követő negyedik hónap első napján lép hatályba.

3. Módosító rendelkezések

6. §[3]

Dr. Sulyok Tamás s. k.,

köztársasági elnök

Dr. Latorcai János s. k.,

az Országgyűlés alelnöke