224/2025. (VII. 24.) Korm. rendelet

a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet, valamint a vízügyi igazgatási szerveknél foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának különös szabályairól szóló 391/2017. (XII. 13.) Korm. rendelet módosításáról

[1] A Kormány számára kiemelten fontos természeti értékeink megőrzése és fenntartása, különösen vízkincsünk mennyiségi és minőségi védelme.

[2] A Kormány kiemelt célja a jogszabályok egyszerűbbé, világosabbá tétele a rugalmasabb, gyorsabban reagáló szabályozás érdekében. Ezen deregulációs törekvés jegyében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény egyes hatályon kívül helyezett részletszabályainak kormányrendeleti szinten történő újraszabályozása lehetővé teszi a vízgazdálkodással kapcsolatos jogi környezet alkalmazkodását a szakmai és műszaki fejlődéshez, valamint támogatja a hatósági döntéshozatalt, hozzájárulva a jogalkalmazás következetességéhez.

[3] A rendelet célja a vízgazdálkodási szabályozás átláthatóságának növelése és a gyakorlatban jobban alkalmazható jogszabályi környezet kialakítása. A rendelkezések elősegítik a vízgazdálkodási ágazat hatékonyabb működését és a társadalmi igényekre való rugalmasabb reflektálást.

[4] A Kormány

a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés e) pontjában, 45. § (7c) bekezdés b) pontjában és 45. § (7d) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 9. és a 10. § tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7b) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 12. § tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 6. § (2) bekezdése és a 2. melléklet tekintetében az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 139. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet módosítása

1. § A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 1/E. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (1a)-(1c) bekezdéssel egészül ki:

"(1) A vízügyi hatóság a vízkárelhárítási célú tározó kijelölése során a tényállás tisztázása érdekében tartott közmeghallgatás helyéről, valamint idejéről legalább öt nappal korábban hirdetményi úton értesíti az érintetteket. Ha a közmeghallgatás valós idejű kommunikációt lehetővé tévő, kép és hang egyidejű továbbítására alkalmas elektronikus hírközlő eszköz útján történik, akkor annak módjáról és elérhetőségéről is tájékoztatja az érintetteket.

(1a) A közmeghallgatás az érintettek személyes megjelenése nélkül,

a) a különböző helyszínen jelen lévők között, valós idejű kommunikációt lehetővé tévő, kép és hang egyidejű továbbítására alkalmas elektronikus hírközlő eszköz útján vagy

b) honlapon való közzététel útján

is megtartható.

(1b) A közmeghallgatás időpontját megelőzően lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az érintettek írásban is észrevételeket és kérdéseket tehessenek fel. Az elhangzott, illetve az írásban megfogalmazott javaslatra és kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb a közmeghallgatást követő tizenöt napon belül választ kell adni.

(1c) A hatóság a közmeghallgatás eredményessége érdekében minden alkalmas eszközt, így a helyi műsorszóró szolgáltatást, a hirdetményi vagy a közösségi felületeket is igénybe veheti."

2. § Az R1. 1/F. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"1/F. § (1) A kérelemre indult eljárás megindulásáról az ismert ügyfelet írásban értesíteni kell. Az írásbeli értesítés akkor mellőzhető, ha

a) az eljárás megindítása után a hatóság nyolc napon belül érdemben dönt, a kérelmet visszautasítja, az eljárást megszünteti,

b) azt honvédelmi, nemzetbiztonsági, közbiztonsági okból jogszabály kizárja.

(2) Az írásbeli értesítésnek tartalmaznia kell a) a kérelmező ügyfél nevét,

b) az ügy tárgyát, iktatási számát, az eljárás megindításának napját és az adott ügyfajtára irányadó ügyintézési határidőt, az ügyintézési határidőbe nem számító időtartamokat, az ügyintéző nevét és hivatali elérhetőségét és

c) az iratokba való betekintés és a nyilatkozattétel lehetőségére irányuló tájékoztatást.

(3) Ha a vízügyi hatósági eljárásban legalább ötven ügyfél ismert, az írásbeli értesítés helyett az ismert ügyfeleket az eljárás megindulásáról hirdetményi úton kell értesíteni, továbbá a hatósági határozatot - az írásbeli, Dáptv. szerinti közlés helyett - hirdetmény útján kell közölni.

(4) A kérelmezővel, illetve a bejelentővel és a képviselőjével, valamint az 1/A. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti ügyféllel a hatósági határozatot akkor is írásban kell közölni, ha hirdetményi közlésnek van helye.

(5) Ha a határozat ingatlanra vonatkozó és az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés tárgyát érintő jogot, kötelezettséget, jogilag jelentős tényt tartalmaz, a vízügyi hatóság a véglegessé vált döntésével felhívja az ingatlanügyi hatóságot az ingatlan-nyilvántartási eljárás lefolytatása érdekében."

3. § Az R1. 8/E. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A vízügyi hatóság részére a Vgtv. 28/A. § (1c) bekezdésében szabályozott kút létesítése, üzemeltetése, fennmaradása és megszüntetése iránti bejelentéshez az 5. melléklet szerinti adatlapot kell csatolni.

(6) Az (5) bekezdés szerinti bejelentést a vízügyi hatóság nyilvántartásba veszi, és erről egyidejűleg a vízügyi igazgatóságot tájékoztatja."

4. § Az R1. 23/A. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A VIZEK rendszert mint elektronikus szakrendszert)

"b) a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium birtokában lévő adatbázisként funkcionáló integrált hatósági rendszer"

(képezi.)

5. § Az R1. IV. Fejezet címe helyébe a következő fejezetcím lép:

"IV. FEJEZET

A BEJELENTÉS ALAPJÁN LÉTESÍTHETŐ, ÜZEMELTETHETŐ ÉS MEGSZÜNTETHETŐ MEZŐGAZDASÁGI CÉLÚ KUTAKRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK"

6. § Az R1. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"26. § (1) A Vgtv. 28/A. § (1a) bekezdése szerinti kút létesítését, üzemeltetését vagy megszüntetését az építtetőnek vagy az üzemeltetőnek a tevékenység megkezdését megelőzően a 3. melléklet szerinti adatlap kitöltésével, valamint a működési területével érintett vízügyi igazgatóság vagyonkezelői hozzájárulásának csatolásával kell az öntözési igazgatási szervhez bejelenteni. Az öntözési igazgatási szerv a Vgtv. 28/A. § (1b) bekezdése szerinti döntését a bejelentés beérkezését követő 30 napon belül hozza meg.

(2) A Vgtv. 28/A. § (1a) bekezdésében meghatározott kút létesítése az Fvbr. 13. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek mellett végezhető.

(3) A Vgtv. 28/A. § (1a) bekezdésében meghatározott kutat a létesítéssel egy időben a kitermelt víz mennyiségének mérésére - folyamatosan mérő - hitelesített vízmérővel vagy akkreditált laboratórium által 5 évnél nem régebben kalibrált kútvízmérővel kell felszerelni.

(4) A kútvízmérő elhelyezésére, leolvasására és használatára a vízkészletjárulék kiszámításáról szóló miniszteri rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.

(5) A kút megvalósulását követően vízminőség-vizsgálat céljából a kitermelt vízből mintát kell venni, és alapállapotvizsgálatot kell végezni általános vízkémiai komponensekre. A vízminőség-vizsgálatot legalább 5 évente meg kell ismételni.

(6) Az öntözési igazgatási szerv a Vgtv. 28/A. § (1a) bekezdésében meghatározott kút átalakítását, megszüntetését vagy meghatározott módon történő fennmaradását hivatalból elrendelheti, ha a kút jogellenes vagy káros létesítésével, illetve üzemeltetésével összefüggő, a vízgazdálkodási, környezetvédelmi vagy közegészségügyi követelmények szükségessé teszik.

(7) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés alapján az öntözési igazgatási szerv nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a vízilétesítmény megnevezését, műszaki alapadatait, helyét (település, helyrajzi szám, EOV koordináta), létesítésének időpontját, a jóváhagyás vagy engedély kiadásának keltét és az engedély időbeni hatályát, az építtető vagy üzemeltető személyét, a felszín alatti víz vagyonkezelői hozzájárulását a használni kívánt vízmennyiségről, a kitermelt víz vízminőségi vizsgálatáról szóló jegyzőkönyvet."

7. § (1) Az R1. 3. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

(2) Az R1. 4. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

(3) Az R1. a 3. melléklet szerinti 5. melléklettel egészül ki.

8. § Az R1.

a) 1/B. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az "az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.)" szövegrész helyébe az "a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.)" szöveg,

b) 5/C. § (2) bekezdésében a "házi" szövegrész helyébe a "háztartási" szöveg,

c) 18. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az "illetőleg a jogszabályban meghatározott feladatainak kötelezettségeinek elmulasztásával káros és" szövegrész helyébe a "valamint jogszabályban meghatározott feladatainak kötelezettségeinek elmulasztásával káros vagy" szöveg,

d) 23/A. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az "Az E-ügyintézési tv. 2. § (1) bekezdése" szövegrész helyébe az "A Dáptv. 9. § (1) bekezdése" szöveg,

e) 23/A. § (2) bekezdés a) pontjában az "az E-ügyintézési tv. 9. § (1) bekezdése" szövegrész helyébe az "a Dáptv. 19. § (1) bekezdése" szöveg,

f) 23/B. § (1) bekezdésében a "Központi Azonosítási Ügynök szolgáltatáson (a továbbiakban: KAÜ) keresztül elérhető" szövegrész helyébe a "Dáptv. szerinti" szöveg,

g) 23/B. § (2) bekezdésében az "ügyféllel kizárólag a biztonságos kézbesítési szolgáltatási tárhelyén, a nem természetes személy ügyféllel az E-ügyintézési tv." szövegrész helyébe az "ügyféllel, valamint a nem természetes személy ügyféllel a Dáptv." szöveg,

h) 23/G. §-ában az "Az E-ügyintézési tv. 9. § (1) bekezdése" szövegrész helyébe az "A Dáptv." szöveg,

i) 24. § (1) bekezdés b) pontjában az "az ab) pontban szereplő" szövegrész helyébe az "a" szöveg

lép.

9. § Hatályát veszti az R1.

a) 21/A. § (1) bekezdésében a "de legkésőbb 2022. augusztus 31-ig," szövegrész,

b) 21/A. § (2) bekezdésében a "de legkésőbb 2022. augusztus 31-ig," szövegrész,

c) 22. § (2) bekezdésében az " , és a vízügyi hatóság a bejegyzésről a VIZEK rendszer részére azonnal elektronikus tájékoztatást, adattovábbítást küld" szövegrész,

d) 23/A. § (3) bekezdése,

e) 23/B. § (3) bekezdés c) pontja,

f) 23/E. § (2), (3) és (5) bekezdése,

g) 24. § (1) bekezdés a) pontja,

h) 24. § (3) bekezdése,

i) 24. § (4) bekezdésében a " , továbbá az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt létesítmény átalakítását, megszüntetését" szövegrész,

j) 24. § (7) bekezdésében a " , kút esetén annak átmérőjét, talpmélységét is" szövegrész.

2. A vízügyi igazgatási szerveknél foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának különös szabályairól szóló 391/2017. (XII. 13.) Korm. rendelet módosítása

10. § A vízügyi igazgatási szerveknél foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának különös szabályairól szóló 391/2017. (XII. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. § E rendelet alkalmazásában

1. belső továbbképzés: az olyan szakmai továbbképzés, amely speciális intézményi vagy munkaköri ismereteket, illetve képességeket közvetít, célja a közalkalmazott munkakörének ellátásához, szakmai felkészültségéhez, valamint az egységes jogalkalmazáshoz szükséges ismeretek biztosítása a jogszabályi változások figyelembevételével;

2. egyéni továbbképzési terv: a közalkalmazott részére a vízügyi igazgatási szerv által a tárgyévre előírt továbbképzési kötelezettségek és egyéni fejlesztési igények teljesítését biztosító képzési terv;

3. értékelés: a teljesítmény megállapítására irányuló tevékenység, amikor az értékelő vezető megítélésén alapul a teljesítmény megállapítása;

4. értékelő vezető: a munkáltatói jogkör gyakorlója, illetve akire a munkáltatói jogkör gyakorlója a teljesítményértékeléssel kapcsolatos jogkört átruházza;

5. értékelt személy: a közalkalmazott, akinek a teljesítményét az e rendeletben meghatározott szabályok szerint kell értékelni, illetve mérni;

6. éves továbbképzési terv: a vízügyi igazgatási szervnél foglalkoztatott közalkalmazott egyéni továbbképzési tervei alapján összeállított terv;

7. fejlesztési célok: az egyén fejlődését és a munkavégzést együttesen támogató olyan célok, amelyek lehetnek munkavégzéshez kötődőek és a munkavégzésen kívüliek;

8. kompetencia: a munkakör ellátásához szükséges ismeret, jártasság, készség, képesség, szociális szerep vagy érték, az énkép, valamint az alkalmazást segítő személyiségvonások és a hatékonysági motiváció együttese;

9. minőségirányítási szabályzat: a minősített továbbképzési programok minőségirányítás szempontjából történő vezetésére és szabályozására szolgáló irányítási kézikönyv, amely tartalmazza a továbbképzés tervezésének, fejlesztésének, szervezésének, végrehajtásának és ellenőrzésének eljárásait;

10. minősített továbbképzési program: a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: NKE) által a felsőfokú végzettséget igénylő munkakört és a vezetői munkakört betöltő közalkalmazott számára biztosított továbbképzési program, amely a minősítési eljárás követelményeinek megfelelő, minőségtanúsított, továbbképzési pontértékkel bíró képzési program, amely önálló tanulási vagy tananyagegységekből áll, és lehetővé teszi a képzés kimeneti követelményének teljesítéséhez szükséges ismeretek, valamint gyakorlatok elsajátítását;

11. minősítés: a közalkalmazott tárgyévre vonatkozó teljesítményértékelései eredményének százalékban meghatározott számtani átlaga, illetve szövegesen meghatározott értékelése;

12. munkakör: a vízügyi igazgatási szerveknél betöltött olyan álláshely, amely a vízügyi igazgatási szerv feladatainak ellátásához kapcsolódik;

13. munkaköri egyéni teljesítménykövetelmény: a közalkalmazott munkaköri leírásában szereplő állandó, valamint az adott évben aktuálisan felmerülő, időszakosan a munkaköri leírásába bekerülő feladataiból kiválasztott, tárgyévben teljesítendő feladat;

14. munkavégzésen kívüli fejlesztési cél: az intézményes keretek között zajló iskolarendszerű vagy iskolarendszeren kívüli - különösen továbbképzés, vezetőképzés, önképzés formájában megvalósuló - képzések eredményeként elérendő cél a felsőfokú végzettséget igénylő munkakört és a vezetői munkakört betöltő közalkalmazott esetében;

15. munkavégzéshez kötődő fejlesztési cél: az értékelő vezető által irányított, támogatott, a munkavégzéshez kapcsolódó tudatos egyéni fejlesztés a felsőfokú végzettséget igénylő munkakört és a vezetői munkakört betöltő közalkalmazott esetében;

16. stratégiai egyéni teljesítménykövetelmény: a szervezet stratégiai célkitűzéséből lebontott egyéni feladat, amelynek teljesítésével a felsőfokú végzettséget igénylő munkakört és a vezetői munkakört betöltő a stratégiai célok elérésére a munkavégzése során befolyással lehet, valamint amellyel elő tudja mozdítani a szervezet eredményes és hatékony munkáját;

17. személyügyi központ: a személyügyi központról és a Közszolgálati Személyügyi Szolgáltatási Keretrendszerről, valamint ezzel összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló kormányrendelet szerinti személyügyi központ, amely működteti az egyéni teljesítményértékelési rendszert;

18. tanulmányi pont: a továbbképzésben végzett tanulmányi munka mértékegysége, amely a továbbképzési programok, illetve az egyes kurzusok vonatkozásában arányaiban kifejezi azt a tanulmányi munkaórát, amely meghatározott ismeretek elsajátításához, a követelmények teljesítéséhez szükséges;

19. teljesítményértékelés: ismétlődő, az e rendeletben meghatározott vezetői tevékenység, amelynek során az értékelő vezető

a) a felsőfokú végzettséget igénylő munkakört és a vezetői munkakört betöltő közalkalmazott részére meghatározza a teljesítményértékelés kötelező, valamint ajánlott elemeit,

b) az alap- és középfokú végzettséget igénylő munkakört betöltő közalkalmazott esetében meghatározza a teljesítményértékelés kötelező, valamint ajánlott elemeit a munkakörhöz kötődő elvárásokkal,

c) ezeket méri, értékeli, és erről a közalkalmazott részére érdemi visszajelzést ad;

20. továbbképzési időszak: a továbbképzési kötelezettségek teljesítésére rendelkezésre álló négyéves időszak."

11. § Az R2. 3. alcíme a következő 10/A. §-sal egészül ki:

"10/A. § (1) A továbbképzést a felsőfokú iskolai végzettséget igénylő munkakört betöltő közalkalmazott esetében az NKE biztosítja.

(2) Az alap- és középfokú iskolai végzettséget igénylő munkakört betöltő közalkalmazott esetében a továbbképzési rendszer biztosítja az ismeretek megújítását, amelyet az e rendeletben kijelölt vízügyi igazgatási szerv - az NKE, valamint a vízügyi szakmai és tudományos szervezetek bevonásával - valósít meg.

(3) Az NKE és a vízügyi igazgatási szerv a továbbképzési rendszer működtetése során

a) ellátja a továbbképzési programok fejlesztésével összefüggő feladatokat,

b) ellátja a továbbképzési programok minőségügyi követelményeinek biztosításával összefüggő feladatokat,

c) tervszerűen és rendszeresen gondoskodik a továbbképzések során közreműködő oktatók és vizsgáztatók szakmai, oktatásmódszertani és felnőttoktatói továbbképzéséről,

d) működteti a továbbképzési programok minősítésének rendszerét."

12. § Hatályát veszti az R2.

a) II., III. és VI. fejezete,

b) 46. §-a,

c) 1-3. melléklete.

3. Záró rendelkezések

13. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

14. § Az 1. alcím a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 11. cikk (3) bekezdés e) pontjának való megfelelést szolgálja.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 224/2025. (VII. 24.) Korm. rendelethez

"3. melléklet a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelethez

"

2. melléklet a 224/2025. (VII. 24.) Korm. rendelethez

"4. melléklet a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelethez

Az engedélyezési eljárásban felmerülő szakkérdések vizsgálatát végző szervek

"

3. melléklet a 224/2025. (VII. 24.) Korm. rendelethez

"5. melléklet a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelethez

"