2025. évi CXXVI. törvény

a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosításáról[1]

[1] Az állampolgársági szabályozást szükséges a felmerülő gyakorlati tapasztalatok alapján rendszeresen felülvizsgálni és a szükségessé váló módosításokat elvégezni. Szükségszerű az állampolgárság keletkezésére irányadó szabályokat kiegészíteni azon gyermekek vonatkozásában, akik Magyarország területén külföldi állampolgárságú anyától születtek és a gyermek állampolgársága igazolására nem kerül sor, mert a szülő a gyermeket a születést követően egészségügyi intézményben hagyta és a szülő vagy a gyermek más hozzátartozója hat héten belül nem jelentkezik a gyermekért.

[2] A törvény célja az egészségügyi intézményben hátrahagyott gyermekek állampolgárságának, jogállásának méltányos rendezése, összhangban a gyermekvédelmi tárgyú nemzetközi egyezményekben rögzített előírásokkal és a nemzetközi gyakorlatban elfogadott protokollal.

[3] A hatékony gyermekvédelmi és gyámügyi eljárások előmozdítása érdekében szükséges annak szabályozása, hogy a közvetlenül a születést követően egészségügyi intézményben hagyott gyermek örökbefogadhatóságának megállapítására irányuló eljárásban nincs szükség a szülő meghallgatására.

[4] A külföldi állampolgárságú anyától Magyarországon született és egészségügyi intézményben hagyott gyermekek esetében a magyar állampolgárság keletkezésének megállapítása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

1. A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítása

1. § (1) A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény (a továbbiakban: Áptv.) 3. § (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Ellenkező bizonyításig magyar állampolgárnak kell tekinteni:)

"c) a születést követően egészségügyi intézményben hagyott gyermeket, ha állampolgársága ismeretlen."

(2) Az Áptv. 3. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A (3) bekezdés c) pontja szerinti egészségügyi intézményben hagyott gyermeknek kell tekinteni a gyermeket, ha

a) vele kapcsolatban a gyámhatóság megállapította, hogy örökbefogadható, mert őt az anya közvetlenül a gyermek születését követően a születendő gyermek haza nem adhatóságát megállapító döntés alapján, illetve gyermekvédelmi jelzés miatt vagy anélkül az egészségügyi intézményben hagyta, és

b) az anya kórházi zárójelentése kiállításának napjától vagy ennek hiányában a gyermek egészségügyi intézményben hagyásától számított hat héten belül a szülő vagy a gyermek más hozzátartozója írásban vagy jegyzőkönyvbe foglalva nem tett olyan tartalmú külön nyilatkozatot a gyámhivatal előtt, hogy a gyermeket az egészségügyi intézményből el szándékozik vinni."

2. § Az Áptv. a következő 25/C. §-sal egészül ki:

"25/C. § E törvénynek a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosításáról szóló 2025. évi CCXXVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 3. § (3) bekezdés c) pontját és 3. § (4) bekezdését a Módtv. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell."

3. § Az Áptv. 26. § a) pontjában a "23. §-a és 25. §-a" szövegrész helyébe a "23. §-a, 25. §-a és 25/C. §-a" szöveg lép.

2. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

4. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 128. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1b) Nincs szükség a szülő gyámhatósági meghallgatására a közvetlenül a születését követően az egészségügyi intézményben hagyott gyermek örökbefogadhatóságának megállapítására irányuló eljárásban."

3. Záró rendelkezések

5. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.

6. § Az 1. § és a 2. § az Alaptörvény G) cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

Dr. Sulyok Tamás s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke