2025. évi XXIII. törvény

egyes törvényeknek az ügyvédi tevékenységgel összefüggő módosításáról

[1] Az ügyvédi tevékenységet gyakorlók és az ügyvédi igazgatás kamarai szerveinek jelzései alapján, a joggyakorlat tapasztalatainak hasznosítása érdekében az ügyvédi tevékenységre vonatkozó szabályozás felülvizsgálata vált szükségessé. A módosítások célja az ügyvédi tevékenység szabályainak pontosítása és kiegészítése, a jogrendszerben bekövetkezett változások követése, a szabályozás koherenciájának, valamint a kamarai eljárások hatékonyságának növelése.

[2] Az újonnan megjelenő és jogászi szakértelemmel is végezhető szabályozott tevékenységek esetében biztosítani szükséges, hogy - az ügyvédi függetlenséget garantáló összeférhetetlenségi szabályok sérelme nélkül - az ilyen tevékenységek ellátásában az ügyvédi tevékenységet gyakorlók is részt vehessenek. Ennek érdekében szükséges az ügyvédi működés keretében kiegészítő tevékenységként, valamint az ügyvédi tevékenység gyakorlása mellett nem összeférhetetlen tevékenységként végezhető tevékenységek bővítése.

[3] A jogászi hivatásrendek közötti mobilitás és az átjárhatóság erősítése hozzájárul a különböző területeken megszerzett tapasztalatok és a szakértelem igazságszolgáltatáson belüli áramlásához. Ehhez nagyban hozzájárul, ha az igazságszolgáltatás szervezeteiben szerzett joggyakorlatot a jogi szakvizsgával már rendelkező szakemberek szélesebb körben tudják ügyvédi joggyakorlatként is elismertetni. A módosítás alapján az ügyvédi kamarai tagfelvételhez nem szükséges külön ügyvédi joggyakorlatot igazolniuk a korábban bírósági végrehajtóként, bírósági titkárként, alügyészként, közjegyzőhelyettesként, bírósági végrehajtó-helyettesként működő jogászoknak. A szolgálatban eltöltött gyakorlati idejük elismerhetővé válik.

[4] E célokra figyelemmel az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

1. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása

1. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény a következő 24/P. §-sal egészül ki:

"24/P. § Az ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosult és az ügyvédasszisztens a személyazonosítás során a nyilvántartott adatokkal való egyezőség és a bemutatott okmányok érvényességének ellenőrzése érdekében az állandó személyazonosító igazolvány tároló elemén aláíró tanúsítvány elhelyezésének ténye, valamint az állandó személyazonosító igazolvány elektronikus egyedi azonosítója kivételével a 11. § (1) bekezdés m) pontja és a 18. § (5) bekezdése szerinti adatokat, valamint a személyazonosítással érintett személy

a) természetes személyazonosító adatait,

b) állampolgárságát, hontalanságát, huzamos tartózkodási jogosultságát, menekült vagy EGT-állampolgár jogállását,

c) lakcímét,

d) arcképmását,

e) aláírását

jogosult igényelni."

2. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása

2. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 32. § 33. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A személyi azonosító kezelésére - az adattovábbítás kivételével - jogosult)

"33. az ügyvéd és a kamarai jogtanácsos az ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos feladatai ellátásához, valamint a személyazonosítással érintett természetes személy adatainak a nyilvántartott adatokkal való egyezőségének és az általa bemutatott okmányok érvényességének ellenőrzése érdekében teljesített adatigényléssel kapcsolatos feladatai ellátásához,"

3. A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény módosítása

3. § A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 61. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a fél képviseletét pártfogó ügyvédként jogi segítő nem vállalja, a jogi segítségnyújtó szolgálat részére - kérelmére - pártfogó ügyvédként jogi segítőt, ügyvédet vagy ügyvédi irodát rendel ki. A jogi segítségnyújtó szolgálat a kirendelésről a végzés egy kiadmányának egyidejű megküldésével, illetve amennyiben az eljáró bíróságról és a per ügyszámáról csak később szerez tudomást, a tudomásszerzést követően haladéktalanul megküldött végzéssel értesíti az eljáró bíróságot."

4. § A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 61. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A jogi segítő)

"a) a támogatás engedélyezésének, felülvizsgálatának, megvonásának, visszatérítésének a feltételeiről a hozzá a támogatás igénybevétele érdekében vagy tájékoztatásért forduló felet tájékoztatja,"

4. A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosítása

5. § A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Tht.) 64/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép és a Tht. a következő 64/B. §-sal egészül ki:

"64/A. § A közgyűlés által megválasztott közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a közösség ügyintézését ellátó tevékenységet 2026. október 31. napjáig - nyilvántartásba vételtől függetlenül - elláthatja, ha a tevékenység végzésére való jogosultságát hitelt érdemlő módon igazolja.

64/B. § A közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke 2025. május 1. napja és az egyes törvényeknek az ügyvédi tevékenységgel összefüggő módosításáról szóló 2025. évi XXIII. törvénynek a 64/A. §-át módosító rendelkezése hatályba lépésének napja közötti időszakban végzett, a közösség ügyintézését ellátó tevékenysége nem minősül jogszerűtlennek abból az okból, hogy a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a 64/A. § 2025. május 1. napján hatályos szabályai szerint 2025. május 1-jéig nem került nyilvántartásba vételre."

5. Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény

6. § Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény a következő 8/A. §-sal egészül ki:

"8/A. § A névjegyzékbe való felvételi eljárásért a miniszter által rendeletben megállapított igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni."

7. § Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 139. § (2) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

"o) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben, a névjegyzékbe való felvételi eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj összegére, befizetésére, visszatérítésére és nyilvántartására vonatkozó szabályokat"

(rendeletben határozza meg.)

6. Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény módosítása

8. § Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 3. § (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:

(Az ügyvédi tevékenység gyakorlása keretében kiegészítő jelleggel folytatható:)

"n) adatvédelmi tisztviselői tevékenység."

9. § (1) Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 17. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A területi kamara a helyettes ügyvéd e minőségét az ügyvédi kamarai nyilvántartásból)

"a) a (4) bekezdés a) pontja szerinti esetben a határozat véglegessé válása napjával, vagy ha ez későbbi időpont, akkor a megszűnés vagy a szünetelés kezdetére a véglegessé vált határozatban megjelölt nappal,"

(törli.)

(2) Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 17. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) Ha a helyettes ügyvéd a helyettesítési megállapodást felmondja, de a helyettesített ügyvéd új helyettes ügyvéd bejegyzését nem kezdeményezi, a helyettes ügyvéd a területi kamarától kérheti a helyettesi minőségének törlését. A területi kamara a helyettesítési megállapodást felmondó helyettes ügyvédet a kérelem benyújtását követő hatvanadik nappal törli a nyilvántartásból."

10. § Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 24. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Nem esik a 23. § (1) bekezdés c) pont szerinti tilalom alá:]

"j) a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 7. § 9. pontja szerinti ESG tanácsadói tevékenység,"

11. § Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 32. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ügyvéd a természetes személy adatai a nyilvántartott adatokkal való egyezőségének és az általa bemutatott okmányok érvényességének ellenőrzése érdekében a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, a járművezetőiengedély-nyilvántartásból, az útiokmány-nyilvántartásból és a központi idegenrendészeti nyilvántartásból elektronikus úton a következő adatokat igényelheti:)

"a) természetes személyazonosító adatok és személyi azonosító,"

12. § Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 32. § (8a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8a) A kamarai jogtanácsos a (8) bekezdés szerinti esetben az okirat ellenjegyzését megelőzően nem köteles a bemutatott okmányra vonatkozó, a (3) bekezdés szerinti adatokat igényelni, ha

a) a kamarai jogtanácsos ügyfelének a kamarai szabályzatban meghatározott követelményeknek megfelelő munkavállalója az érintett személy vonatkozásában - a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott ügyfél-átvilágítás keretében - a személyazonosság igazoló ellenőrzését és a bemutatott okmányra vonatkozó okmányellenőrzést közhiteles nyilvántartásból való adatlekérdezés útján, az okirat ellenjegyzését megelőző harminc napon belül elvégezte, vagy

b) a kamarai jogtanácsos ügyfelének képviselőjét az azonosítást végző személy ismeri, vagy személyazonosságát illetően kétsége nem merül fel."

13. § (1) Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 43. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"b) papíralapú okirat vagy papír alapú okirati példány esetén annak minden oldalán a feleknek vagy arra az okiratban meghatalmazott félnek kézjegyével kell ellátnia,"

(2) Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 43. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az ellenjegyző ügyvéd a papíralapú okiraton az aláírása oldalán a szárazbélyegzőjének a lenyomatát elhelyezi, az elektronikus okiratot vagy elektronikus okirati formába alakított okirati példányt a 18. § (1) bekezdés szerinti követelményeknek megfelelő elektronikus aláírásával és időbélyegzővel látja el."

(3) Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 44. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Nem kell alkalmazni

a) az (1) bekezdés c) és d) pontját, ha

aa) a fél aláírását az aláírás helye szerint illetékes konzuli tisztviselő hitelesítette,

ab) a fogadó állam hatóságának az okiraton szereplő aláírását és bélyegzőnyomatát a hivatásos konzuli tisztviselő felülhitelesítette,

ac) a fogadó állam hatóságának az okiraton szereplő aláírását és bélyegzőnyomatát Apostille tanúsítvánnyal látták el,

ad) a fél aláírását közjegyző hitelesítette, vagy

ae) az elektronikus okirat aláírása a 43. § (2b) bekezdésében foglalt elektronikus hitelesítés útján történt,

b) az (1) bekezdés d) pontját, ha az elektronikus okiratot a fél a 43. § (2a) bekezdés a) pontja szerint írta alá."

14. § Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 46. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Az elektronikus okirati formába alakítás során a kamarai jogtanácsos ügyfelének a kamarai szabályzatban meghatározott követelményeknek megfelelő munkavállalója a papíralapú okiratról oldalhű elektronikus másolat készítése körében közreműködhet."

15. § Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény a következő 47/A. §-sal egészül ki:

"47/A. § (1) A negyvenmillió forintot elérő vagy meghaladó értékű letét kezelésére irányuló megbízást az ügyvéd akkor vállalhatja el, ha a letétkezeléssel összefüggő ügyvédi tevékenységével okozott károk megtérítésének, illetve a sérelemdíj megfizetésének a fedezetét, olyan kiegészítő felelősségbiztosítása biztosítja, amelynek káreseményenként számított legalacsonyabb összege negyvenmillió forint.

(2) A négyszázmillió forintot elérő vagy meghaladó értékű letét kezelésére irányuló letéti szerződést a letétkezelő ügyvéd mellett egy további közreműködő ügyvédnek is ellenjegyzéssel kell ellátnia.

(3) A (2) bekezdés szerinti ügyletben közreműködő ügyvédként az járhat el, aki

a) az (1) bekezdésben meghatározott kiegészítő felelősségbiztosítással rendelkezik,

b) ügyvédként legalább öt éves kamarai tagsággal rendelkezik,

c) nem áll fegyelmi büntetés hatálya alatt,

d) esetében letétkezeléssel összefüggő fegyelmi vétség miatt korábban kizárás fegyelmi büntetést nem alkalmaztak, illetve a megelőző öt évben letétkezeléssel összefüggő fegyelmi vétség miatt pénzbírságot nem szabtak ki.

(4) Nem érinti a letéti szerződés érvényességét, ha a közreműködő ügyvéd a (3) bekezdésben meghatározott feltételeknek nem felel meg. A (2) és (3) bekezdésben foglaltak megsértéséért a letétkezelő és a közreműködő ügyvéd fegyelmi felelősséggel tartozik.

(5) A letétkezelő ügyvéd a (2) bekezdés szerinti esetben a letétet akkor adhatja ki, ha azt a közreműködő ügyvéd írásban jóváhagyta.

(6) A letétnek a letéti szerződés szerinti, szabályszerű kiadásáért a letétkezelő és a közreműködő ügyvéd egyetemlegesen felel."

16. § Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 64. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A területi kamara az ügyvédjelölt foglalkoztatására való jogosultságot kérelemre jegyzi be az ügyvédi kamarai nyilvántartásba és onnan törli, ha az ügyvéd nem felel meg az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek."

17. § Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 66. §-a a következő (5b) bekezdéssel egészül ki:

"(5b) A 32. § (8a) bekezdés, a 42. § (2) bekezdés, a 42/A. §, a 43. § (1) bekezdés, a 44. § (4) bekezdés és a 46. § (2a) bekezdés alkalmazásában a kamarai jogtanácsos ügyfelének a kamarai szabályzatban meghatározott követelményeknek megfelelő munkavállalójával azonosnak minősül a kamarai jogtanácsos hitelintézet ügyfelének többségi tulajdonosaként működő vagy többségi tulajdonában álló pénzügyi közvetítői tevékenységet folytató vállalkozással, vagy ilyen vállalkozás alvállalkozójával e tevékenységi körében munkaviszonyban, megbízási viszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, a kamarai szabályzatban meghatározott követelményeknek megfelelő személy eljárása."

18. § Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 109. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A kizárás fegyelmi büntetés időtartamába az ugyanazon ügyben elrendelt ügyvédi tevékenység felfüggesztésének időtartamát - ideértve a 180. § szerinti felfüggesztés esetét is - be kell számítani. Az ingatlan-nyilvántartási ügyektől való eltiltás fegyelmi büntetés időtartamába az ugyanazon ügyben elrendelt ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárási jogosultság felfüggesztésének időtartamát be kell számítani. A beszámításnál az ügyvédi tevékenység egynapi felfüggesztése egy nap kizárásnak, az ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárási jogosultság egynapi felfüggesztése egy nap ingatlan-nyilvántartási ügyektől való eltiltásnak felel meg."

19. § Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 115. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Ha a fegyelmi tanács a (3) és (4) bekezdésben foglaltakra tekintettel a regionális fegyelmi bizottságból szabályszerűen nem alakítható meg, az országos fegyelmi bizottság elnöke intézkedik a fegyelmi tanács tagjának más regionális fegyelmi bizottságból történő kijelölése iránt. Ha az országos fegyelmi bizottság elnöke által kamarai jogtanácsos vagy alkalmazott ügyvéd tag nem jelölhető ki, akkor a fegyelmi tanács ügyvéd tagokból áll."

20. § Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 117. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A kizárási ok bejelentésének az eljárás bármely szakaszában - a fegyelmi eljárást befejező határozat meghozataláig - helye van, azonban az (1) bekezdés f) pontja szerinti okra az eljárás alá vont személy csak akkor hivatkozhat, ha valószínűsíti, hogy a bejelentés alapjául szolgáló tényről

a) az előzetes vizsgálat során és az ügy tárgyaláson kívüli elbírálása esetén az egyes eljárási cselekményeket követően,

b) a fegyelmi tárgyalás során a tárgyalás megkezdését követően

szerzett tudomást, és a tudomásszerzéstől számítva az okot haladéktalanul, de legkésőbb három napon belül bejelenti."

21. § Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 131. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A fegyelmi tanács az eljárás megszüntetése mellett írásban figyelmeztetést alkalmazhat, ha az eljárás alá vont személy felelősségét kisebb súlyú fegyelmi vétségben állapítja meg."

22. § Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 139. § (4) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A bíróság határozatában a jogsértő, illetve az ügy érdemére kiható eljárási jogszabálysértéssel meghozott fegyelmi határozatot megsemmisíti és)

"a) a határozatot hozó fegyelmi tanácsot, indokolt esetben az elsőfokú fegyelmi tanácsot új eljárásra utasítja,

b) a határozatot hozó fegyelmi tanácsot az eljárás megszüntetésére utasítja, vagy"

23. § Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 149. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A területi kamara megszünteti a kamarai tagságot, ha ezt a kamarai tag lemondás útján kéri és igazolja az 54. § (1) bekezdése szerinti feltételek teljesítését."

24. § Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 190. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) Az ügyvédi kamarai nyilvántartás az (1) bekezdés 1-13. és 17. pontja, valamint a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatokat közhitelesen tartalmazza.

(4) Az ügyvédi kamarai nyilvántartásnak az (1) bekezdés 1-12., 16. és 17. pontja, valamint a (2) bekezdés szerinti adatai nyilvánosak, közzétehetők vagy bárki számára kiadhatók, a fennálló adatait az ügyvédkeresőben naprakészen nyilvánosságra kell hozni."

25. § Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 91. alcíme a következő 208/F. §-sal egészül ki:

"208/F. § Az ügyvédi kamarai nyilvántartásban szereplő ingatlan-nyilvántartási eljárási jogosultsággal rendelkező ügyvéd és alkalmazott ügyvéd esetében a területi kamara 2025. szeptember 1-jéig hivatalból bejegyzi az 1. mellékletben foglalt táblázat 33b. sora szerinti adatot."

26. § Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 91. alcíme a következő 208/G. §-sal egészül ki:

"208/G. § A 47/A. § rendelkezéseit a hatálybalépését követően megkötött letétkezeléssel összefüggő megbízás és ügyvédi letéti szerződés esetében kell alkalmazni."

27. § Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

28. § Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény

a) 19. § (1) bekezdésében a "közjegyzőként," szövegrész helyébe a "közjegyzőként, bírósági végrehajtóként, bírósági titkárként, alügyészként, közjegyzőhelyettesként, bírósági végrehajtó-helyettesként, a jogi szakvizsga megszerzését követően bírósági vagy ügyészségi fogalmazóként," szöveg,

b) 54. § (5) bekezdésében az "ötévenként" szövegrész helyébe a "legalább ötévenként kérelemre" szöveg,

c) 85. § (1) bekezdés a) pontjában az "elhunyt ügyvéd és európai közösségi jogász ügyvédi irodája" szövegrész helyébe az "ügyvédi iroda vagy európai közösségi jogászi iroda" szöveg,

d) 86. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "gyakorlattal" szövegrész helyébe a "joggyakorlattal" szöveg,

e) 158. § (2) bekezdésében a "20. és 21. pontban" szövegrész helyébe a "20., 21. és 39. pontban" szöveg,

f) 189. § (4) bekezdésében a "digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény" szövegrész helyébe a "Dáptv." szöveg,

g) 194/B. § (1) bekezdésében a "Magyar Ügyvédi Kamarával." szövegrész helyébe a "Magyar Ügyvédi Kamarával, vagy a Magyar Ügyvédi Kamara által egyedüli alapítóként létesített jogi személlyel." szöveg,

h) 195. § (1) bekezdésében a "megbízási jogviszonyukkal összefüggésben álló" szövegrész helyébe az "az ügyvédi tevékenységgel összefüggő" szöveg

lép.

29. § Hatályát veszti az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény

a) 3. § (1) bekezdés l) pontjában a "valamint" szövegrész,

b) 148. § (1) bekezdés a) pontja.

7. Záró rendelkezések

30. § (1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 1-3. alcím, az 5. alcím, a 8-14. §, a 16-25 §, a 27. §, a 28. § a)-d), f) és h) pontja, a 29. § és az 1. melléklet 2025. július 1-jén lép hatályba.

(3) A 15. § és a 26. § 2026. január 1-jén lép hatályba.

Dr. Sulyok Tamás s. k.,

köztársasági elnök

Dr. Latorcai János s. k.,

az Országgyűlés alelnöke

1. melléklet a 2025. évi XXIII. törvényhez

1. Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 1. mellékletében foglalt táblázat a következő 33b. sorral egészül ki: