302/2025. (X. 6.) Korm. rendelet

az egyes gazdaságfejlesztési célú és munkahelyteremtő beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról, valamint egyes nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításról szóló kormányrendeletek módosításáról szóló 141/2018. (VII. 27.) Korm. rendelet, valamint az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról

[1] A kormányrendelet módosításának célja, hogy elősegítse az első megfelelő otthon biztosításának lehetőségét támogató FIX 3% hitelprogram feltételeit teljesítő lakások építését az ezt szolgáló, Magyarország területén megvalósuló kiemelt beruházások gyorsabb, egyszerűbb és egységesebb eljárásrendben történő megvalósításának megteremtése által.

[2] A Kormány

a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (2) bekezdés a)-d) és f) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a magyar építészetről szóló törvény kiemelt beruházások körét meghatározó rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról szóló 257/2025. (VIII. 11.) Korm. rendelet 1. §-ára figyelemmel,

a 2. alcím tekintetében az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 139. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Az egyes gazdaságfejlesztési célú és munkahelyteremtő beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról, valamint egyes nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításról szóló kormányrendeletek módosításáról szóló 141/2018. (VII. 27.) Korm. rendelet módosítása

1. § Az egyes gazdaságfejlesztési célú és munkahelyteremtő beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról, valamint egyes nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításról szóló kormányrendeletek módosításáról szóló 141/2018. (VII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) a következő 2/B. §-sal egészül ki:

"2/B. § A Kormány a 2. mellékletben foglalt táblázat 140. és 141. sora szerinti beruházás esetében az 1. melléklet 3., 4. és 22. pontja szerinti közigazgatási hatósági ügyben eljáró hatóságként a Pest Vármegyei Kormányhivatalt jelöli ki."

2. § Az R. 3. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A 2. mellékletben foglalt táblázat 140. és 141. sora szerinti beruházás esetében az építésiengedély-kérelem benyújtásával egyidejűleg az építészeti tervtanács szakmai véleményét nem szükséges igazolni, azzal, hogy az építési engedély kiadásának a feltétele az Országos Építészeti Tervtanács támogató véleményének megléte."

3. § Az R. 4. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

"(12) A 2. mellékletben foglalt táblázat 140. és 141. sora szerinti beruházással érintett ingatlanok tekintetében az 1. melléklet 11., 12. és 14. pontja szerinti eljárások ügyintézési határideje - a 4. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően - nyolc nap."

4. § Az R. a következő 4/K. és 4/L. §-sal egészül ki:

"4/K. § (1) A 2. melléklet 140. sora szerinti beruházás esetében a 2. mellékletben foglalt táblázat B:140 mezőjében megjelölt ingatlanokra és az azokból telekalakítással kialakításra kerülő ingatlanokra a beépítés és a telekalakítás egyedi szabályait, valamint az egyedi építési követelményeket a (2)-(6) bekezdés állapítja meg, azzal, hogy

a) a hatályos településrendezési terv és az OTÉK, illetve a TÉKA előírásait a (2)-(6) bekezdésben foglalt eltéréssel kell alkalmazni, és

b) ha a hatályos településrendezési terv és az OTÉK, illetve a TÉKA a beépítés (2)-(6) bekezdésben meghatározott sajátos szabályával ellentétes vagy azzal nem összeegyeztethető előírást tartalmaz, akkor a településrendezési tervet és az OTÉK-ot, illetve a TÉKA-t nem lehet alkalmazni.

(2) A 2. mellékletben foglalt táblázat 140. sora szerinti beruházással érintett ingatlanok tekintetében elrendelt változtatási, telekalakítási és építési tilalom nem alkalmazható.

(3) A 2. mellékletben foglalt táblázat B:140 mezőjében megjelölt ingatlanokon és az azokból telekalakítással kialakításra kerülő ingatlanokon a 2. mellékletben foglalt táblázat 140. sora szerinti beruházás keretében megvalósuló lakó, kereskedelmi és szolgáltató, valamint nevelési, oktatási, szociális, vendéglátó, sport, egészségügyi és a szórakoztatási rendeltetésű épületek, valamint ezek kiszolgáló építményei helyezhetők el, a következő sajátos beépítési szabályok és egyedi építési követelmények alkalmazásával:

1. a beépítés módja nem korlátozott,

2. a terepszint feletti beépítés legnagyobb mértéke 60%,

3. a terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke 60%,

4. az általános szintterületi mutató megengedett legnagyobb értéke 3,5 m2/m2,

5. a párkánymagasság megengedett legnagyobb mértéke 65 méter,

6. az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 65 méter,

7. a kialakítható telek legkisebb mértéke 1500 m2,

8. a kialakítható telek legkisebb szélessége 10 méter, kivéve a gyalogos közlekedés, közmű céljára kialakítandó ingatlan esetén, amelynél a kialakítandó telek legkisebb szélessége 3 méter,

9. az építési hely az érintett ingatlanok teljes területe,

10. építési hely meghatározása, építmények elhelyezése, az elhelyezéshez szükséges telkek alakítása, védelmi rendeltetésű erdőterület és zöldfelület kialakítása, valamint utak és magánutak létesítése a szabályozási terven jelölt szöveges és rajzi szabályozási elemekre tekintet nélkül megengedett,

11. építési hely meghatározása, építmények elhelyezése, az elhelyezéshez szükséges telkek alakítása, védelmi rendeltetésű erdőterület és zöldfelület kialakítása, valamint utak és magánutak létesítése a szabályozási terven jelölt, országos vagy fővárosi célt szolgáló, a településterv alapján jelölt közlekedési és zöldinfrastruktúra területigényét biztosító szabályozási elemekre tekintet nélkül megengedett,

12. a szabályozási terven jelölt építési övezethatár és övezethatár mentén telekhatárt nem kell kialakítani,

13. a közlekedési infrastruktúra számára irányadó területbiztosítással jelölt közlekedési elem nyomvonala, valamint a közúti közlekedési terület módosítható, ha a módosítás a véderdő összterületének csökkenését nem eredményezi,

14. a véderdő területén magánút kialakítható,

15. a beruházással érintett ingatlanokra a véderdő összterületét a beruházással érintett, valamint a belőlük telekalakítás során létrejövő új ingatlanokon kell összességében biztosítani,

16. a beruházással érintett ingatlanokra a véderdő 95%-os előírt zöldfelületi arányát a beruházással érintett ingatlanok, valamint a belőlük telekalakítás során létrejövő új ingatlanok által lefedett területen, a telekhatárok figyelembevétele nélkül összességében kell igazolni,

17. a véderdő területen a zöldfelület arányát nem csökkenti az útcsatlakozások, gyalogos és kerékpárutak, rekortán burkolatok, nyílt vízfelületek mértéke, azok véderdő területén kialakíthatók,

18. a beruházással érintett ingatlanokon, valamint a belőlük telekalakítás során létrejövő ingatlanokon a zöldfelületi arányba a véderdő területe 100%-ban beleszámítandó,

19. a beruházással érintett ingatlanokon a szabályozási terven jelölt, valamint a belőlük telekalakítás során létrejövő ingatlanokon létesülő, valamint a már meglévő véderdő területén közmű-, geotermikus kút infrastruktúra és kapcsolódó műtárgyai, létesítményei, épületei, építményei a beépítettség 5%-ának mértékéig, egyéb korlátozás nélkül elhelyezhetők,

20. engedély, bejelentés és pótlási kötelezettség nélkül kivágható a magánterületen álló, 10 centiméternél kisebb törzsátmérőjű fa, valamint a 10 centiméter törzsátmérő alatti sarjról, magról kelt újulat,

21. a fapótlási kötelezettséget a beruházáshoz kapcsolódóan kiadott utolsó használatbavételi engedély kiadásáig kell teljesíteni,

22. az elő- és oldalkertben épületgépészeti berendezés közterületről láthatóságot takarva helyezhető el,

23. a beruházással érintett ingatlanokon a zöldfelületi arány legalább 25%, azzal, hogy a 2. mellékletben foglalt táblázat B:140 mezőjében megjelölt ingatlanok összes területén a zöldfelületi arány nem lehet kevesebb 40%-nál,

24. a Szilas-patak tengelyétől számított 50,0 méteres védőtávolságon belül, növénytelepítésen kívül szabadtéri rekreációs eszközök elhelyezése lehetséges,

25. a beruházással összefüggésben megvalósuló épületekre vonatkozóan a telepítési távolság nem lehet kevesebb, mint 25 méter, valamint a terepszint alatti, illetve földszintes építmény létesítése esetén a legkisebb telepítési távolság a tűzvédelmi előírások szerinti tűztávolság,

26. a lakó rendeltetések összes hasznos alapterülete nem haladhatja meg a 90%-ot,

27. az épületnek a telek oldalhatárán vagy attól 2,00 méteren belül álló és a telekhatárral 60°-nál kisebb szöget bezáró homlokzati falában és a vízszintessel 30°-nál nagyobb szöget bezáró, a telekhatár felé lejtő tetőfelületén csak nem huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség legalább 1,80 méteres parapetmagasságú és helyiségenként legfeljebb egy darab, 0,80 m2 nyílófelületű ablaka lehet,

28. magánút korlátozás nélkül létesíthető,

29. az ingatlanok megközelítését, kiszolgálását biztosító magánút a közforgalom elől elzárt magánútként is kialakítható,

30. zsákutcaként kialakítható útszakasz legnagyobb hossza nem korlátozott,

31. a hátsókertben valamennyi melléképítmény, gépkocsi- és egyéb tároló épület elhelyezhető,

32. a parkolóhelyek kialakításánál az építmények és önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatához előírt, az OTÉK, illetve a TÉKA 4. melléklete szerint meghatározott számú személygépkocsi-várakozóhely 60%-a biztosítandó, amelyek épületen belül is kialakíthatóak,

33. kereskedelmi, szolgáltató önálló rendeltetési egységnek - üzlet és kereskedelmi egységek - rendeltetésszerű használatához személygépkocsi-várakozóhelyet épületen belül nem kell biztosítani,

34. kereskedelmi funkcióhoz kapcsolódóan biztosítandó parkoló kialakítására 4000 m2-nél nagyobb egybefüggő burkolt felület nem alakítható ki,

35. szervizút nélküli közterületi parkoló közösségi közlekedés figyelembevételével korlátozás nélkül, párhuzamosan, merőlegesen, 45°-ban is kialakítható,

36. a közutak a 17. melléklet szerinti EOV koordinátákkal határolt területeken is kialakíthatók,

37. lakófunkciójú önálló rendeltetési egység rendeltetésszerű használatához előírt, az OTÉK, illetve a TÉKA 5. melléklete szerint meghatározott számú kerékpár-várakozóhely 70%-a biztosítandó,

38. a lakófunkcióhoz kapcsolódóan kialakítandó akadálymentes elektromosgépjármű-töltőállomás létesítése nem feltétele a lakófunkciót tartalmazó épületre vonatkozó építési, illetve használatbavételi engedélynek,

39. az új beépítés esetén szabály szerint gyűjtött és kezelt többlet csapadékvíz csak késleltetett módon kerülhet elvezetésre telken kívüli csapadékvíz-befogadóba,

40. a beruházás keretében létesülő épületekben központi hűtő berendezést vagy központi klímaberendezést nem kell beépíteni, azzal, hogy egyedi klímaberendezés csak takartan, közterületről nem látható módon helyezhető el,

41. az ingatlanokon lakás kialakítása esetén a lakószobák benapozottságára vonatkozó előírásokat a létrejövő lakások 75%-ánál elegendő biztosítani,

42. egy személygépkocsi tárolására szolgáló gépjárműtároló helyiség vagy szabad terület legalább 2,50/5,00 méter nagyságú lehet, kivéve a csökkentett méretű tárolóhelyeket, amelyek minimum 2,20/4,10 méter nagyságúak lehetnek,

43. az új kiskereskedelmi épület bruttó alapterülete nem haladhatja meg a 4000 m2-t,

44. lakáson belül WC és vizelde szerelvénnyel felszerelt helyiség korlátozás nélkül kialakítható,

45. a telken belül közműellátást biztosító berendezés elhelyezésére szolgáló építmény takartan önállóan is létesíthető.

(4) A 2. mellékletben foglalt táblázat B:140 mezőjében megjelölt ingatlanokon és az azokból telekalakítással kialakításra kerülő ingatlanokon megvalósuló, a 2. mellékletben foglalt táblázat 140. sora szerinti beruházás esetében

a) az azzal összefüggésben létesített épületekre, építményekre vonatkozó használatbavételi engedély kiadásáig kell a közútkezelői, forgalomtechnikai nyilatkozatot, hozzájárulást megszerezni,

b) az azzal összefüggésben létesített épületekre, építményekre vonatkozóan a telekalakítást legkésőbb a használatbavételi engedélyezési vagy tudomásulvételi eljárás megindulásáig kell az ingatlan-nyilvántartásban átvezetni.

(5) A 2. mellékletben foglalt táblázat 140. sora szerinti beruházás megvalósításának, valamint az építési és használatbavételi engedély kiadásának nem feltétele a helyi településrendezési eszközben előírt közmű- és közlekedési infrastrukturális feltételek biztosítása, az infrastruktúra-fejlesztések megvalósítása.

(6) A 2. mellékletben foglalt táblázat 140. sora szerinti beruházás tekintetében az építési engedélyezési eljárás során a 2. mellékletben foglalt táblázat 140. sorában megjelölt telkeket rendezettnek kell tekinteni abban az esetben is, ha a telekalakításnak az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetése még nem történt meg.

4/L. § (1) A 2. melléklet 141. sora szerint beruházás esetében a 2. mellékletben foglalt táblázat B:141 mezőjében megjelölt ingatlanokra és az azokból telekalakítással kialakításra kerülő ingatlanokra a beépítés és a telekalakítás egyedi szabályait, valamint az egyedi építési követelményeket a (2)-(8) bekezdés állapítja meg, azzal, hogy

a) a hatályos településrendezési terv és az OTÉK, illetve a TÉKA előírásait a (2)-(8) bekezdésben foglalt eltéréssel kell alkalmazni, és

b) ha a hatályos településrendezési terv és az OTÉK, illetve a TÉKA a beépítés (2)-(8) bekezdésben meghatározott sajátos szabályával ellentétes vagy azzal nem összeegyeztethető előírást tartalmaz, akkor a településrendezési tervet és az OTÉK-ot, illetve a TÉKA-t nem lehet alkalmazni.

(2) A 2. mellékletben foglalt táblázat 141. sora szerinti beruházással érintett ingatlanok tekintetében elrendelt változtatási, telekalakítási és építési tilalom nem alkalmazható.

(3) A 2. mellékletben foglalt táblázat B:141 mezőjében megjelölt ingatlanokon és az azokból telekalakítással kialakításra kerülő ingatlanokon a 2. mellékletben foglalt táblázat 141. sora szerinti beruházás keretében megvalósuló lakó, vegyes, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, oktatási, szociális, sport, strand, egészségügyi, és közösségi szórakoztató rendeltetésű épületek, illetve ezek kiszolgáló létesítményei helyezhetők el, a következő sajátos beépítési szabályok és egyedi építési követelmények alkalmazásával:

1. az építési hely az ingatlanok teljes területe,

2. a beépítés módja nem korlátozott,

3. a kialakítható legkisebb telek mérete 2000 m2,

4. a szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke 2,8 m2/m2,

5. az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 28 méter,

6. a párkánymagasság megengedett legnagyobb mértéke 33 méter,

7. az elő- és oldalkertben közterületről látható épületgépészeti berendezés elhelyezhető,

8. a lakáson belül WC és vizelde szerelvénnyel felszerelt helyiség korlátozás nélkül kialakítható,

9. az ingatlanonként személygépjárművek részére közúti vagy közforgalom elől el nem zárt, legfeljebb négy magánúti kapcsolat létesíthető a tehergépjármű önálló útkapcsolatán felül,

10. a lakóépület építése esetén a lakó rendeltetés és a lakó rendeltetéshez kapcsolódó egyéb funkciójú rendeltetési egység a földszinten is létesíthető, azzal, hogy az elhelyezhető lakások száma nem korlátozott,

11. a telken belül közműellátást biztosító berendezés elhelyezésére szolgáló építmény létesíthető,

12. a parkolóhelyek kialakításánál az építmények és önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatához előírt, az OTÉK, illetve a TÉKA 4. melléklete szerint meghatározott számú személygépkocsi-várakozóhely legalább 60%-ának elhelyezését kell biztosítani, azzal, hogy a lakófunkcióhoz kapcsolódóan telken belül 50%-ban, kereskedelmi funkcióhoz kapcsolódóan 100%-ban felszínen is kialakíthatók a személygépkocsi-várakozóhelyek,

13. lakás és kereskedelmi, vendéglátóegységek esetén a fejlesztéshez kötelezően elhelyezendő kerékpárok száma az OTÉK, illetve a TÉKA 5. mellékletében előírt várakozóhelyek száma 70%-a szerint biztosítandó, azzal, hogy lakófunkció esetén elhelyezésük 50%-ban, kereskedelmi funkció esetén 100%-ban épületen kívül, de telken belül is biztosítható,

14. az ingatlanokon lakás kialakítása esetén a lakószobák benapozottságára vonatkozó előírásokat a létrejövő lakások 75%-ánál kell biztosítani,

15. az épületek között minimum 15 méter telepítési távolságot szükséges biztosítani,

16. az új kiskereskedelmi épület bruttó alapterülete nem haladhatja meg a 3500 m2-t,

17. az egy személygépkocsi tárolására szolgáló gépjárműtároló helyiség vagy szabad terület legalább 2,50/5,00 méter nagyságú lehet, kivéve a csökkentett méretű tárolóhelyeket, melyek minimum 2,20/4,10 méter nagyságúak lehetnek,

18. épületek közötti legkisebb távolság telken belül a tűzvédelmi előírások szerinti tűztávolság,

19. az elhelyezésre kerülő lakóépületekben a lakórendeltetések összes hasznos alapterülete nem haladhatja meg a 90%-ot.

(4) A 2. mellékletben foglalt táblázat B:141 mezőjében megjelölt ingatlanokon és az azokból telekalakítással kialakításra kerülő ingatlanokon megvalósuló, a 2. mellékletben foglalt táblázat 141. sora szerinti beruházás esetében

a) az azzal összefüggésben létesített épületekre, építményekre vonatkozó használatbavételi engedély kiadásáig kell a közútkezelői, forgalomtechnikai nyilatkozatot, hozzájárulást megszerezni,

b) az azzal összefüggésben létesített épületekre, építményekre vonatkozóan a telekalakítást legkésőbb a használatbavételi engedélyezési vagy tudomásulvételi eljárás megindulásáig kell az ingatlan-nyilvántartásban átvezetni.

(5) A beruházással összefüggésben létesülő épületekre, építményekre vonatkozó építési, használatbavételi és üzemeltetési engedély kiadásnak nem feltétele a helyi településtervben előírt infrastruktúra-fejlesztések rendelkezésre állása.

(6) A lakófunkcióhoz kapcsolódóan kialakítandó akadálymentes elektromosgépjármű-töltőállomás létesítése nem feltétele a lakófunkciót tartalmazó épületre vonatkozó építési, valamint használatbavételi engedélynek.

(7) Az ingatlanokon, illetve az ingatlanokból telekalakítással létrejövő ingatlanokon létesített épületek, építmények megközelítése, valamint a közműbekötési igényének biztosítása érdekében az érintett közút burkolata felbontható helyreállítási kötelezettség mellett.

(8) A 2. mellékletben foglalt táblázat 141. sora szerinti beruházás tekintetében az építési engedélyezési eljárás során a 2. mellékletben foglalt táblázat 141. sorában megjelölt telkeket rendezettnek kell tekinteni abban az esetben is, ha a telekalakításnak az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetése még nem történt meg."

5. § Az R. a következő 169. §-sal egészül ki:

"169. § (1) E rendeletnek az egyes gazdaságfejlesztési célú és munkahelyteremtő beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról, valamint egyes nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításról szóló kormányrendeletek módosításáról szóló 141/2018. (VII. 27.) Korm. rendelet, valamint az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról szóló 302/2025. (X. 6.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr161.) megállapított 2/B. §-át, 3. § (9) bekezdését, 4. § (12) bekezdését, 4/K. és 4/L. §-át, 2. mellékletében foglalt táblázat 140. és 141. sorát és 17. mellékletét, továbbá módosított 3. § (4) és (8) bekezdését, 4. § (1), (2) és (9) bekezdését a Módr161. hatálybalépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazni kell.

(2) A 2. mellékletben foglalt táblázat 140. és 141. sora szerinti beruházások esetében a 2025. július 1. napját megelőzően indult építési engedélyezési eljárások (e § alkalmazásában a továbbiakban: alapeljárások) alapján 2025. június 30. napját követően kiadott és véglegessé vált építési engedély módosítására irányuló kérelemre induló építési hatósági engedélyezési eljárásokban az alapeljárásokra vonatkozó, azokban alkalmazandó településrendezési és építési követelmények - a 4/K. és 4/L. §-ban foglalt eltérésekkel - az irányadóak."

6. § (1) Az R. 2. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

(2) Az R. a 2. melléklet szerinti 17. melléklettel egészül ki.

7. § Az R.

a) 3. § (4) bekezdésében a "122. és 127." szövegrész helyébe a "122., 127., 140. és 141." szöveg,

b) 3. § (8) bekezdésében a "127." szövegrész helyébe a "127., 140. és 141." szöveg,

c) 4. § (1) bekezdésében a "126. és 130." szövegrész helyébe a "126., 130., 140. és 141." szöveg,

d) 4. § (2) bekezdésében a "126. és 130." szövegrész helyébe a "126., 130., 140. és 141." szöveg,

e) 4. § (9) bekezdésében a "21. és 115." szövegrész helyébe a "21., 115., 140. és 141." szöveg

lép.

2. Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása

8. § (1) Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet a következő 1/G. §-sal egészül ki:

"1/G. § A Kormány az egyes gazdaságfejlesztési célú és munkahelyteremtő beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról, valamint egyes nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításról szóló kormányrendeletek módosításáról szóló 141/2018. (VII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R3.) 2. mellékletében foglalt táblázat 140. és 141. sora szerinti beruházással összefüggő és az R3. 1. melléklet 3., 4. és 22. pontja, valamint az 1. melléklet 9. pontjában foglalt táblázat 20. sora szerinti közigazgatási hatósági eljárásban kizárólagosan eljáró szakhatóságként Budapest Főváros Kormányhivatalát jelöli ki."

(2) Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet a következő 12/C. §-sal egészül ki:

"12/C. § E rendeletnek az egyes gazdaságfejlesztési célú és munkahelyteremtő beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról, valamint egyes nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításról szóló kormányrendeletek módosításáról szóló 141/2018. (VII. 27.) Korm. rendelet, valamint az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról szóló 302/2025. (X. 6.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr8.) módosított 1. § (1) bekezdését és megállapított 1/G. §-át a Módr8. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell."

9. § Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésében az "1/A-1/E. §-ban" szövegrész helyébe az "1/A-1/G. §-ban" szöveg lép.

3. Záró rendelkezések

10. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 302/2025. (X. 6.) Korm. rendelethez

Az R. 2. mellékletében foglalt táblázat a következő 140. és 141. sorral egészül ki:

2. melléklet a 302/2025. (X. 6.) Korm. rendelethez

"17. melléklet a 141/2018. (VII. 27.) Korm. rendelethez

A 4/K. § (3) bekezdés 36. pontja szerinti, közutak létrehozására kijelölt terület Egységes Országos Vetületi Rendszerben (EOV) megadott koordinátái

1. Köu-3 út terület EOV koordinátái

2. Átkötő út terület EOV koordinátái

3. Déli feltáró út terület EOV koordinátái

"