2025. évi III. törvény

a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvénynek a gyermekek védelmével összefüggő, valamint az ehhez kapcsolódó törvények módosításáról

[1] A törvény a gyülekezési jogról szóló törvényt egészíti ki azzal, hogy tilos az olyan gyűlés megtartása, amely a gyermekek védelméről szóló törvényben meghatározott tilalmat sért.

[2] A gyermekek védelme egyúttal szükségessé teszi, hogy a jogalkotó arról is határozzon, hogy tilalmazott annak a magatartása is, aki a gyülekezési hatóságot félrevezetve tiltott gyűlést tart meg, illetve ilyen gyűlésen - a rendőrségnek a gyűlés helyszínen megtett, a gyűlés tilalmazott jellegéről való kifejezett tájékoztatása ellenére - részt vesz. A visszaélések elkerülése érdekében e magatartásokat a módosítás szabálysértéssé minősíti azzal, hogy a szabálysértésért pénzbírság szabható ki az elkövetővel szemben, amelyet adók módjára behajtandó köztartozásként kell végrehajtani, az így befolyt összeget pedig a gyermekvédelem céljaira kell fordítani.

[3] A fentiekre figyelemmel az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

1. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása

1. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 56. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Szabálysértés elkövetésével gyanúsítható személy személyazonosságának megállapítása érdekében, ha az elkövető ismeretlen, a bíróság, a szabálysértési hatóság, az előkészítő eljárást lefolytató szerv az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározottak szerint az arcképelemző tevékenységet végző szerv arcképelemző tevékenységét veheti igénybe."

2. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 141. § (17) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(17) Ha az elkövető a pénzbírságot, a helyszíni bírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül nem fizeti meg, azt adók módjára kell behajtani, ha nincs helye elzárásra történő átváltoztatásnak, valamint közérdekű munkával sem váltotta azt meg vagy e törvény a közérdekű munkával történő megváltást kizárja."

3. § (1) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 189. § (1) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:

(Aki)

"b) a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény 13/A. § (1) bekezdése szerint tilos gyűlést a gyülekezési jogról szóló törvény kijátszásával a gyűlés szervezőjeként vagy vezetőjeként szervez, megtart, valamint aki az ilyen gyűlésen felhívás alapján megjelenik és - a rendőrségnek a gyűlés helyszínen megtett, a gyűlés tilalmazott jellegéről való kifejezett tájékoztatása ellenére - azon részt vesz,"

(szabálysértést követ el.)

(2) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 189. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az e §-ban meghatározott szabálysértés miatt kiszabott helyszíni bírság vagy pénzbírság

a) közérdekű munkával történő megváltásának, valamint

b) szabálysértési elzárásra történő átváltoztatásának

nincs helye.

(6) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti szabálysértéssel összefüggésben megfizetett vagy behajtott pénzbírságot és helyszíni bírságot az állam a gyermekvédelem céljaira fordítja."

4. § Hatályát veszti a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 117. § (9) bekezdése.

2. Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény módosítása

5. § Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 3. § (3) bekezdés w) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az arckép profil nyilvántartás vezetésének a célja)

"w) a szabálysértések megelőzése, megakadályozása, felderítése és a cselekmény megszakítása, valamint az elkövetők felelősségre vonása."

6. § Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 9. § (18) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(18) A 3. § (3) bekezdés w) pontjában meghatározott célból jogosult a bíróság, a szabálysértési hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv szabálysértés esetén folytatott eljárásban a rendelkezésére álló vagy általa rögzített arcképmás felhasználásával szabálysértést elkövető személyazonosságának megállapítása, valamint ellenőrzése érdekében az arcképelemző tevékenységet végző szerv arcképelemző tevékenységét igénybe venni."

7. § Hatályát veszti az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 9/A. alcím címében a "szabálysértési elzárással is büntethető" szövegrész.

3. A gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény módosítása

8. § A gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény a következő 13/A. §-sal egészül ki:

"13/A. § [A gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz való jogának védelme]

(1) Tilos azt a gyűlést megtartani, amely a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 6/A. §-ában meghatározott tilalmat sérti, vagy a Gyvt. 6/A. § szerinti tilalmazott tartalom lényegi elemét jeleníti meg.

(2) A gyülekezési hatóság a gyűlés megtartását megtiltja, ha az egyeztetést követően rendelkezésre álló információk alapján megalapozottan feltehető, hogy a bejelentés az (1) bekezdésben tilalmazott gyűlés megtartására irányul."

9. § (1) A gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény a következő 23/A. §-sal egészül ki:

"23/A. § A gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvénynek a gyermekek védelmével összefüggő, valamint az ehhez kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2025. évi III. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 10. § (1) bekezdését a Módtv. hatálybalépésekor folyamatban levő bejelentések, illetve jogorvoslati eljárások tekintetében is alkalmazni kell."

(2) A gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény a következő 23/B. §-sal egészül ki:

"23/B. § A Módtv.-vel megállapított 13/A. §-t a 2025. április 15-én folyamatban levő bejelentések, illetve jogorvoslati eljárások tekintetében is alkalmazni kell."

10. § A gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény

a) 10. § (1) bekezdésében a "három hónappal" szövegrész helyébe az "egy hónappal" szöveg,

b) 18. § (1) bekezdés c) pontjában a "bejelentésben megjelölt helyszíntől, útvonaltól, időponttól, vagy időtartamtól" szövegrész helyébe a "bejelentéstől" szöveg

lép.

4. Záró rendelkezések

11. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 1-8. §, a 9. § (2) bekezdése, valamint a 10. § b) pontja 2025. április 15-én lép hatályba.

Dr. Sulyok Tamás s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke