6/2025. (III. 31.) MK rendelet

a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának illetményéről, az illetményen felüli juttatásokról, költségtérítésekről, kedvezményekről és támogatásokról

[1] Az Országgyűlés megalkotta a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának jogállásáról szóló törvényt.

[2] A jogállási törvény felhatalmazást ad a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter részére a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok nemzetbiztonsági állománya és nemzetbiztonsági alkalmazottai tekintetében a besorolási osztályhoz, valamint a besorolási osztályon belül a besorolási kategóriákhoz tartozó illetménysávok, valamint az illetmény megállapítása részletes szabályainak, az éjszakai szolgálatteljesítés vagy munkavégzés, valamint az elrendelt készenlét vagy kiemelt készenlét idejére járó illetményelem mértékének és a jogosultsági feltételeknek, az illetményen felüli juttatások, költségtérítések, kedvezmények és támogatások rendszerének, valamint azon illetményen felüli pénzbeli juttatásoknak, amelyeket 3 hónapot meghaladó rész-szolgálatteljesítés vagy részmunkavégzés esetén nem kell arányosan csökkenteni rendeletben történő megállapítására. Ezen felhatalmazás alapján a rendelet - a normavilágosság érdekében -valamennyi juttatási elemet egy rendeletben határozza meg.

[3] A szabályozás célja a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának anyagi és erkölcsi megbecsülésének erősítése azzal, hogy a jogállási törvénynek megfelelően azt a szemléletet erősítse, miszerint az egyes szolgálatok főigazgatói a korábbiaknál nagyobb és szélesebb döntési jogköröket kapjanak. Ennek megfelelően a kormányzati irányításnak az a feladata, hogy prioritásokat határozzon meg a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok részére, és biztosítsa a szolgálatellátáshoz szükséges feltételeket, azonban ne korlátozza túlságosan a munkáltatói jogkör gyakorlóját.

[4] A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának jogállásáról szóló 2024. évi LXX. törvény 226. § (3) bekezdés 1-4. pontjában és 226. § (4) bekezdés 1-4. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a VI. Fejezet tekintetében a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 87. § (1) bekezdésében, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának jogállásáról szóló 2024. évi LXX. törvény 226. § (3) bekezdés 3. pontjában és 226. § (4) bekezdés 3. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdés 4. és 5. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Hatály

1. § E rendelet hatálya a polgári nemzetbiztonsági szolgálat hivatásos állományának (a továbbiakban: nemzetbiztonsági állomány) és - a IX. Fejezetben meghatározottak szerint - nemzetbiztonsági alkalmazotti állományának tagjára terjed ki.

2. Értelmező rendelkezések

2. § (1) E rendelet alkalmazásában

1. akadálymentesítés: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 72. § (5) bekezdés d) pontjában meghatározott tevékenység,

2. belföldi szolgálati kiküldetés: a nemzetbiztonsági állomány tagjának meghatározott szolgálati feladat teljesítése céljából a szolgálatteljesítési helyének közigazgatási határán kívül történő ideiglenes szolgálatteljesítése, ide nem értve, ha a nemzetbiztonsági állomány tagja a szolgálati kötelezettség teljesítésének természetéből eredően szolgálati feladatait szokásosan a szolgálatteljesítési helyének közigazgatási határán kívül teljesíti,

3. családtag: a közeli hozzátartozó, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs testvére, valamint a testvér házastársa,

4. együtt költöző, együtt lakó családtag: a nemzetbiztonsági állomány tagjának családtagja, ha a lakáscélú munkáltatói kölcsönnel (a továbbiakban: munkáltatói kölcsön) érintett lakásba együtt költöznek be, vagy ott életvitelszerűen együtt laknak,

5. életvitelszerű: az olyan lakásban való ott lakás, amely a személy otthona, ahonnan életét szervezi, ahol az életviteléhez szükséges tevékenységeket legjellemzőbben folytatja, amely vonatkozásában közüzemi szolgáltatásokat vesz igénybe, és amely elsődleges elérhetőségi címeként jelenik meg a hatóságoknál, közműszolgáltatóknál,

6. félszoba: a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 91/A. § 9. pontja szerinti lakóhelyiség,

7. fiatal házaspár: az a házaspár, ahol a házastársak egyike sem töltötte be a 40. életévét,

8. hivatali lakás: vezetői juttatásként biztosított, legalább az együtt lakó személyek számának megfelelő számú lakószobával rendelkező szolgálati lakás, valamint a lakáshasználathoz kapcsolódó garázs vagy gépjárműbeálló,

9. kölcsönszerződés: a nemzetbiztonsági állomány tagjának a munkáltatói kölcsönt folyósító pénzügyi intézménnyel a munkáltatói kölcsön visszafizetése és a kölcsönszámla vezetése céljából kötött szerződése,

10. közeli hozzátartozó: a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának jogállásáról szóló 2024. évi LXX. törvény (a továbbiakban: Pnbjt.) 6. § 12. pontja szerinti közeli hozzátartozó,

11. lakás: az Szja tv. 3. § 73. pontja szerinti építmény,

12. lakásbővítés: az Szja tv. 72. § (5) bekezdés b) pontjában meghatározott tevékenység,

13. lakásépítés: a nemzetbiztonsági állomány tagjának tulajdonába kerülő, az alapozási munkáktól kezdődően teljes egészében újonnan épített, valamint emeletráépítéssel vagy tetőtér-beépítéssel, lakás műszaki megosztásával, valamint nem lakás céljára szolgáló helyiségek átalakításával megvalósuló, a lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő lakóegység létrehozása, amely elkészültét követően használatbavételi vagy fennmaradási engedély köteles,

14. lakáskorszerűsítés: az Szja tv. 72. § (5) bekezdés c) pontjában meghatározott tevékenység,

15. lakásügyi szerv: a főigazgató által közjogi szervezetszabályozó eszközben kijelölt, a lakásgazdálkodási feladatokat ellátó szervezeti egység vagy szervezeti elem,

16. lakhatási krízishelyzet: a személyi vagy pénzügyi helyzetben bekövetkezett olyan változás, amelynek eredményeképpen valakinek a lakhatása átmenetileg nem megoldott, és azt önerőből megoldani sem képes,

17. lakószoba: az Ltv. 91/A. § 8. pontja szerinti lakóhelyiség,

18. miniszter: a Pnbjt. 6. § 17. pontja szerinti miniszter,

19. polgári nemzetbiztonsági szolgálat: az Alkotmányvédelmi Hivatal, az Információs Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Nemzeti Információs Központ,

20. szállóférőhely: a rendvédelmi szerv rendelkezése alatt álló azon lakásnak nem minősülő épület, épületrész, amelynek használóját a polgári nemzetbiztonsági szolgálat a rendvédelmi szervvel kötött megállapodás alapján jogosult kijelölni,

21. szolgálati lakás:

a) az állam tulajdonában álló és a polgári nemzetbiztonsági szolgálat vagyonkezelésében lévő lakás,

b) az állam tulajdonában álló és a polgári nemzetbiztonsági szolgálat tulajdonosi joggyakorlása alatt lévő lakás,

c) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatot megillető bérlőkijelölési vagy bérlőkiválasztási jog körébe tartozó önkormányzati tulajdonú lakás, valamint

d) a polgári nemzetbiztonsági szolgálat által albérletbe adható lakás.

(2) E rendelet alkalmazásában a nemzetbiztonsági szolgálati jogviszony (a továbbiakban: szolgálati viszony) megszüntetése a nemzetbiztonsági állomány tagja részéről akkor felróható, ha

a) a szolgálati viszony megszüntetésére fegyelmi eljárás eredményeként, érdemtelenség, végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabása, a szolgálati viszonyról való lemondás, nemzetbiztonsági alkalmatlanság vagy szolgálatra való alkalmatlanság - ide nem értve az egészségi és pszichológiai alkalmatlanság esetét - miatt kerül sor,

b) a szolgálati viszony közös megegyezéssel történő megszüntetését a nemzetbiztonsági állomány tagja kezdeményezi, kivéve, ha erre nyugállomány igénybevétele miatt kerül sor.

3. § (1) Méltányolható lakásigény az együtt költöző, együtt lakó és a lakást használni kívánó családtagok számától függően

a) 1 vagy 2 személy esetében: legalább 1 és legfeljebb 3 lakószoba,

b) 3 személy esetében: legalább 1 lakószoba és 1 félszoba, valamint legfeljebb 3 lakószoba és 1 félszoba,

c) 4 személy esetében: legalább 2 és legfeljebb 4 lakószoba.

(2) A méltányolható lakásigény mértéke minden további személy esetében félszobával nő.

(3) A méltányolható lakásigény mértékének alsó határa 3 vagy több gyermeket nevelő család esetében minden további személynél félszobával, de legfeljebb 3 lakószobáig nő, felső határa 1 lakószobával nő.

(4) A méltányolható lakásigény meghatározásánál a 30 négyzetméternél nagyobb alapterületű lakóhelyiséget és a 60 négyzetméternél nagyobb alapterületű, osztatlan közös térben elhelyezkedő nappali szoba, étkező és konyha lakóhelyiséget 2 lakószobaként kell számításba venni.

(5) A méltányolható lakásigény meghatározásánál 2 félszobát 1 lakószobaként kell számításba venni.

(6) A méltányolható lakásigény meghatározásánál együtt költöző, együtt lakó családtagként

a) gyermektelen fiatal házaspár esetében legfeljebb 3 születendő gyermeket,

b) egygyermekes fiatal házaspár esetében további 2 születendő gyermeket,

c) kétgyermekes fiatal házaspár esetében pedig további 1 születendő gyermeket

is számításba kell venni.

II. FEJEZET

AZ ILLETMÉNYRE, AZ ILLETMÉNYELEMEKRE ÉS A RENDKÍVÜLI SZOLGÁLATTELJESÍTÉS PÉNZBELI ELLENTÉTELEZÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

3. Az illetménysávok

4. § A besorolási osztályokhoz, valamint a besorolási kategóriákhoz tartozó illetménysávokat a nemzetbiztonsági állomány tagja tekintetében az 1. melléklet tartalmazza.

4. Az éjszakai illetményelem

5. § (1) A nemzetbiztonsági állomány tagja éjszakai szolgálatteljesítés esetén, teljesített óránként az altiszti besorolási kategória 1. melléklet szerinti illetménysáv alsó határának 0,05%-a szerinti illetményelemre (a továbbiakban: éjszakai illetményelem) jogosult.

(2) Az éjszakai illetményelemet a tárgyhónapot követő hónapra járó illetménnyel együtt kell folyósítani.

5. A készenléti vagy kiemelt készenléti illetményelem

6. § (1) A nemzetbiztonsági állomány tagja készenlét esetén, óránként az altiszti besorolási kategória 1. melléklet szerinti illetménysáv alsó határának 0,025%-a szerinti illetményelemre (a továbbiakban: készenléti illetményelem) jogosult.

(2) A nemzetbiztonsági állomány tagja kiemelt készenlét esetén, óránként az altiszti besorolási kategória 1. melléklet szerinti illetménysáv alsó határának 0,05%-a szerinti illetményelemre (a továbbiakban: kiemelt készenléti illetményelem) jogosult.

(3) A készenléti és a kiemelt készenléti illetményelem a nemzetbiztonsági állomány tagjának a készenlét vagy kiemelt készenlét elrendelése órájának kezdetétől azon óra végéig jár, amikor a készenlét vagy kiemelt készenlét véget ér.

(4) A készenlét vagy kiemelt készenlét végének azt az időpontot kell tekinteni,

a) amikor az elrendeléskor meghatározott időpont bekövetkezik, vagy időtartam letelik, vagy

b) amikor a készenlétet vagy kiemelt készenlétet a munkáltatói jog gyakorlója megszünteti.

(5) A készenléti és a kiemelt készenléti illetményelemet legkésőbb a tárgyhónapot követő hónapra járó illetménnyel együtt kell folyósítani.

6. Az illetmény megállapítása

7. § (1) A nemzetbiztonsági állomány tagjának illetményét a szolgálati viszony létesítésekor, valamint a Pnbjt. 130. §-a szerinti esetekben az esedékesség napjával állományparancsban vagy határozatban (a továbbiakban együtt: munkáltatói intézkedés) kell megállapítani.

(2) A munkáltatói intézkedést - ha jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz eltérően nem rendelkezik - a polgári nemzetbiztonsági szolgálat nemzetbiztonsági állománya esetében állományparancsban, miniszteri hatáskörben, határozatban kell elrendelni.

(3) Az illetmény Pnbjt. 99. § (2) bekezdés a) pontja szerinti csökkentése esetén az illetménysáv alsó határát el nem érő illetmény is megállapítható.

8. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat a számfejtett és átutalt illetményről készített elszámolást elektronikus dokumentumban közli a nemzetbiztonsági állomány tagjával. A nemzetbiztonsági állomány tagjának kérésére az elszámolást papíralapú kiadmányban kell közölni.

(2) Az igazolatlan mulasztás tényét és időtartamát a szolgálati elöljáró 5 munkanapon belül köteles a munkáltatói jogkör gyakorlója felé írásban közölni.

9. § A nemzetbiztonsági állomány tagjának halála esetén a polgári nemzetbiztonsági szolgálat írásban tájékoztatja a nemzetbiztonsági állomány elhunyt tagjának utolsó állandó lakóhelye szerint illetékes jegyzőt a polgári nemzetbiztonsági szolgálat felé fennálló tartozásról, illetve a polgári nemzetbiztonsági szolgálattal szemben fennálló követelésről. A ki nem fizetett illetményt és illetményen felüli juttatást a hagyatéki végzés jogerőssé válásáig elkülönítetten kell nyilvántartani, kezelni.

7. A nemzetbiztonsági állomány rendelkezési állományba helyezett tagjainak illetménye

10. § (1) Ha a nemzetbiztonsági állomány tagja vezényléssel lát el szolgálatot, a vezénylésről szóló munkáltatói intézkedésben rendelkezni kell az ellátott szolgálati beosztás, álláshely, munkakör vagy feladat alapján - a vezénylési megállapodásban foglaltaknak megfelelően - a vezényeltet megillető illetmény mértékéről és arról, hogy az teljes egészében

a) a más szerv költségvetését terheli, és azt a más szerv folyósítja,

b) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatot terheli, és azt a polgári nemzetbiztonsági szolgálat folyósítja, vagy

c) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatot terheli, de a más szerv a vezénylés előtti illetmény és a vezénylés tartamára járó illetmény különbözetét a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnak megtéríti.

(2) Ha a nemzetbiztonsági állomány vezényelt tagjának illetményére - a vezénylési megállapodásban foglaltak szerint - a Pnbjt.-t kell alkalmazni, illetménye megállapítására a 4-9. §-t és az 1. mellékletet kell alkalmazni.

11. § (1) A nemzetbiztonsági állománynak a Pnbjt. 24. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerint rendelkezési állományba helyezett tagja a rendelkezési állományba helyezés előtti illetményre jogosult.

(2) A nemzetbiztonsági állománynak a Pnbjt. 24. § (1) bekezdés g) és h) pontjában meghatározott okból rendelkezési állományba helyezett tagja részére a legutolsó szolgálati beosztása alapján folyósított illetmény 85%-ának megfelelő összeget kell tovább folyósítani.

(3) A nemzetbiztonsági állománynak a Pnbjt. 24. § (1) bekezdés i) pontja szerint rendelkezési állományba helyezett tagja részére a kihelyezést megelőző szolgálati beosztása alapján folyósított illetményt kell folyósítani.

(4) A rendelkezési állományba helyezéskor a munkáltatói intézkedésben meg kell állapítani az illetmény összegét.

8. A rendkívüli szolgálatteljesítés pénzbeli ellentételezése

12. § Az elrendelt és nyilvántartott, a tárgyhónapban teljesített rendkívüli szolgálatteljesítés idejére járó díj kiszámításakor a teljesített rendkívüli szolgálatteljesítések percben kiszámított idejét össze kell adni. A teljesített rendkívüli szolgálatteljesítést órában és percben kell úgy megállapítani, hogy amennyiben a teljes óra feletti maradék idő 30 percnél kevesebb, azt fél óraként, amennyiben több, azt teljes óraként kell figyelembe venni.

9. Az illetményelőleg

13. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a nemzetbiztonsági állomány tagja részére - kérelemre - illetményelőleg kifizetését engedélyezheti.

(2) A kérelmezőnek legfeljebb a személyi jövedelemadó-előleggel, társadalombiztosítási járulékkal és végrehajtható határozat alapján történő levonással csökkentett havi illetménye kétszeresének megfelelő összegű illetményelőleg kifizetése engedélyezhető, amely azonban nem haladhatja meg a folyósítás napján érvényes minimálbér havi összegének ötszörösét.

(3) Az illetményelőleg havi részletekben, legfeljebb 6 havi visszafizetési kötelezettség mellett engedélyezhető. A visszafizetés részleteit a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg a döntésében, azzal, hogy a visszafizetési kötelezettségnek legkésőbb tárgyév december 5-éig eleget kell tenni.

(4) Az illetményelőlegből eredő tartozást törölni kell, ha a kedvezményezett szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset vagy betegség következtében elhalálozott.

(5) A szolgálati viszony vagy vezénylés megszűnésekor a teljes illetményelőleg-tartozás visszafizetése egy összegben válik esedékessé.

(6) Nem engedélyezhető illetményelőleg kifizetése a nemzetbiztonsági állomány tagjának, ha

a) a nemzetbiztonsági állomány tagja szolgálati viszonyának megszüntetése folyamatban van,

b) próbaidejét tölti, vagy

c) a nemzetbiztonsági állomány tagja a korábban felvett illetményelőleg teljes összegét még nem fizette vissza.

III. FEJEZET

AZ ILLETMÉNYEN FELÜLI JUTTATÁSOK

10. Az illetményen felüli juttatásokra fordítandó keretösszeg

14. § A polgári nemzetbiztonsági szolgálat a nemzetbiztonsági állomány tagjai részére összességében

a) az illetményen felüli juttatásokra,

b) a költségtérítésekre és

c) - a lakáscélú munkáltatói kölcsön kivételével - a kedvezményekre és a támogatásokra

legalább az államháztartás számviteléről szóló kormányrendelet szerinti, az egységes rovatrend K1101. Törvény szerinti illetmények, munkabérek rovaton tervezett eredeti előirányzat 10%-ának megfelelő összeget köteles fordítani.

11. Természetbeni juttatás

15. § (1) A nemzetbiztonsági állomány tagját a természetbeni juttatás keretében térítésmentesen el kell látni a polgári nemzetbiztonsági szolgálat feladatainak megfelelő felszereléssel, ruházattal és - jogszabályban meghatározott esetben - élelmezéssel.

(2) A nemzetbiztonsági állomány tagját az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a természetbeni juttatás keretében térítésmentesen el kell látni a polgári nemzetbiztonsági szolgálat feladatainak megfelelő fegyverzettel.

(3) A főigazgató és a főigazgató-helyettes részére az egyenruházati és felszerelési cikkek beszerzésére a kinevezéskor kell intézkedni. Az egyenruházati és felszerelési cikkek költségvetési fedezetét annak a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnak a költségvetéséből kell biztosítani, amelynél a főigazgató vagy a főigazgató-helyettes a szolgálati beosztásából adódó feladatait ellátja.

12. Öltözködési támogatás

16. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat a nemzetbiztonsági állomány tagjának évente legfeljebb az altiszti besorolási kategória 1. melléklet szerinti illetménysáv alsó határa 50%-ának megfelelő mértékű öltözködési támogatást biztosíthat.

(2) Az elszámolható ruházati termékek meghatározását a 2. melléklet tartalmazza. A ruházati termékeket gyűjtőfogalmakként kell értelmezni.

(3) A nemzetbiztonsági állomány tagja az öltözködési támogatás felhasználását ruházati termékről saját nevére és lakóhelyének címére szóló, forintban kiállított számlával igazolja.

(4) A tárgyévben történő elszámolási kötelezettségről a nemzetbiztonsági állomány tagjait tájékoztatni kell. A tájékoztatásnak ki kell terjednie arra, hogy ha a nemzetbiztonsági állomány tagja az öltözködési támogatás összegével nem vagy csak részben számol el, akkor a számlával nem igazolt összeg után milyen közteherviselési kötelezettsége keletkezik.

(5) Az öltözködési támogatás nem számolható el a ruházat tisztítására vagy méretre igazítására.

13. Vezetői juttatások

17. § (1) A vezetői juttatásokra való jogosultság - a 18. § (2) bekezdése és a 19. § (5) bekezdése szerinti kivétellel - a vezetői kinevezés vagy megbízás időtartamára áll fenn.

(2) A vezetői juttatások költségvetési fedezetét annak a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnak a költségvetéséből kell biztosítani, amelynél a főigazgató vagy a főigazgató-helyettes a szolgálati beosztásából adódó feladatait ellátja.

18. § (1) A főigazgató és - miniszteri engedéllyel - a főigazgató-helyettes részére a vezetői feladatkör ellátásához biztonsági szempontoknak, lakhatásnak, munkaköri, szolgálati feladatok teljesítésének, valamint reprezentációs feladatainak megfelelő hivatali lakás biztosítható a munkáltatói jogkör gyakorlójával kötött megállapodás alapján, amennyiben a szolgálatteljesítés helyén a főigazgató és a főigazgató-helyettes vagy a vele együtt lakó családtagja lakástulajdonnal nem rendelkezik, vagy a tulajdonukban lévő lakás biztonsági szempontból nem megfelelő. A hivatali lakás használója az Ltv. 49. §-a szerint bérlőnek minősül.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodásban - a részletszabályokkal együtt - rögzíteni kell, hogy

a) a hivatali lakás vagy ahhoz hasonló színvonalú cserelakás használata a volt főigazgatót és a volt főigazgatóhelyettest megilleti-e a főigazgatói vagy főigazgató-helyettesi beosztása betöltésének megszűnését követően,

b) ha a hivatali lakás vagy cserelakás használata a volt főigazgatót és a volt főigazgató-helyettest megilleti, de a lakáshasználati jogáról lemond, akkor helyette pénzbeli térítés megilleti-e, valamint

c) a hivatali lakás a volt főigazgató vagy volt főigazgató-helyettes részére elidegeníthető-e a főigazgatói vagy főigazgató-helyettesi beosztása betöltésének megszűnését követően.

(3) A főigazgatót és a főigazgató-helyettest terhelik a lakáshasználattal összefüggésben felmerülő karbantartási és kisebb javítási költségek, az esetlegesen felmerülő közös költség, az energiaszolgáltatási és közüzemi díjak, a telefon-, az internet- és a televíziószolgáltatás díja, valamint a lakáshasználattal kapcsolatban felmerülő külön szolgáltatások díja. A polgári nemzetbiztonsági szolgálat költségvetését terheli az esetlegesen felmerülő bérleti vagy lakáshasználati díj.

(4) A vezetői juttatás keretében létrejövő lakáshasználati jogviszonyra egyebekben az Ltv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) E § alkalmazásában érintett vezetői beosztás: valamely polgári nemzetbiztonsági szolgálatnál betöltött, főigazgatói vagy főigazgató-helyettesi szolgálati beosztás, ideértve az azzal való megbízást is.

19. § (1) A főigazgató és a főigazgató-helyettes személyes gépjárműhasználatra és gépjárművezető igénybevételére jogosult. A személyes gépjárműhasználat keretében biztosított személygépjárművet a főigazgató és a főigazgatóhelyettes korlátlan kilométerkeret felhasználásával veheti igénybe.

(2) A személyes gépjárműhasználat keretében biztosított személygépjármű hivatalos és magáncélú utazásra egyaránt igénybe vehető. A személygépjármű tételes menetlevél vezetése nélkül, érvényes forgalmi engedéllyel vehet részt a közúti forgalomban.

(3) Személyes gépjárműhasználat címén a főigazgató és a főigazgató-helyettes számára 1, legfeljebb felső-közép 8. kategóriájú személygépjárművet kell biztosítani. Ha a rendelkezésre álló gépjárműállományból e juttatás nem biztosítható, ideiglenesen eltérő kategóriájú személygépjármű is kiadható.

(4) A (3) bekezdés vonatkozásában a személygépjármű-kategóriát a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet alapján megállapított, az országosan kiemelt termékekre vonatkozó állami normatívákról szóló rendelkezések szerint kell meghatározni.

(5) A személyes gépjárműhasználat a volt főigazgatót és a volt főigazgató-helyettest a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnál fennálló szolgálati viszonyának időtartama alatt, valamint a főigazgatói vagy főigazgató-helyettesi beosztása betöltésének megszűnését követő 1 évig megilleti, kivéve

a) aki szolgálatát vezényléssel vagy szolgálatteljesítési hely kijelöléssel más szervnél teljesíti, és az új beosztásában személyes gépjárműhasználatra jogosult, vagy

b) akit külszolgálatra vagy külföldre vezényeltek.

(6) Az (5) bekezdés szerinti személyes gépjárműhasználathoz a személygépjárművet az a polgári nemzetbiztonsági szolgálat biztosítja, amelynél a volt főigazgató vagy a volt főigazgató-helyettes a szolgálati beosztásából adódó feladatait ellátta.

20. § A főigazgató és a főigazgató-helyettes részére hordozható számítástechnikai eszköz és rádiótelefon használata biztosítható, aki ezen eszközök használata során a biztonsági protokoll előírásainak betartására kötelezett.

14. A 3 hónapot meghaladó rész-szolgálatteljesítés esetén sem csökkenthető illetményen felüli juttatások

21. § Az öltözködési támogatást nem kell a 3 hónapot meghaladó rész-szolgálatteljesítés esetén arányosan csökkenteni.

IV. FEJEZET

KÖLTSÉGTÉRÍTÉSEK

15. Általános költségtérítési szabályok

22. § A nemzetbiztonsági állomány tagja részére meg kell téríteni

a) az egyik szolgálatteljesítési helyről a másikra szolgálati érdekből történő áthelyezéssel vagy átrendeléssel kapcsolatos,

b) a szolgálati feladat ellátásával kapcsolatban indokoltan felmerült, valamint

c) a szabadságról, a munkaszüneti és a pihenőnapról történő visszarendeléssel összefüggő

költséget.

16. A szolgálatteljesítési hely megváltozásával összefüggő költségtérítések

23. § (1) A 22. § a) pontja szerinti, szolgálati érdekből az egyik szolgálatteljesítési helyről a másikra történő áthelyezéssel vagy átrendeléssel kapcsolatos költségként kell figyelembe venni

a) az utazási költséget,

b) az ingóságok szállítási költségét és

c) az átköltözési átalányt,

ha a nemzetbiztonsági állomány tagja az új szolgálatteljesítési helyre költözik.

(2) A szolgálati érdekből az egyik szolgálatteljesítési helyről a másikra történő áthelyezéssel vagy átrendeléssel kapcsolatos költségként kell figyelembe venni

a) az utazási költséget és

b) a különélési díjat,

ha a nemzetbiztonsági állomány tagja új szolgálatteljesítési helyére életvitelszerűen nem költözik át, és a szolgálatteljesítési helye lakóhelyétől eltér.

24. § (1) Az áthelyezett és az átrendelt saját személye, a vele együtt költöző házastársa, élettársa, valamint az általa eltartott, vele közös háztartásban élő családtagjai után jogosult ténylegesen felmerült utazási költségeinek megtérítésére.

(2) Az utazás alkalmával igénybe vehető közlekedési eszközt - gazdaságossági és célszerűségi szempontok figyelembevételével - a munkáltatói jogkör gyakorlója határozza meg.

(3) Ha a nemzetbiztonsági állomány áthelyezett vagy átrendelt tagja új szolgálatteljesítési helyére a szolgálattételre való jelentkezéssel egy időben átköltözni nem tud, részére az átköltözés későbbi időpontban való lebonyolítása miatt a lakóhelyére történő egyszeri oda- és visszautazás költségét is meg kell téríteni.

(4) A költségtérítésre jogosult a nemzetbiztonsági állomány tagja akkor is, ha áthelyezésére fegyelmi fenyítésből eredő alacsonyabb beosztásba helyezése miatt került sor.

(5) Költségtérítésként a nemzetbiztonsági állomány tagja nevére kiállított számlával igazolt költségek számolhatók el.

(6) Vasúti utazás esetén a hivatalos díjszabás szerinti másodosztályú menetjegy ára téríthető meg.

25. § (1) Szállítási költség különösen a fuvarozási, rakodási költség, valamint a fuvarozás és rakodás biztosítási költsége.

(2) Szállítási költségként felszámítható az üres csomagolóeszközök és az igénybe vett szállítóeszközök régi szolgálatteljesítési helyre történő visszaszállításának igazolt költsége is.

26. § (1) Átköltözési átalányként számolható el a költözéssel kapcsolatos egyéb, nem vagy nehezen számszerűsíthető kiadás, így különösen a csomagolási és tisztítási költség.

(2) A nemzetbiztonsági állomány áthelyezett vagy átrendelt tagja átköltözési átalányra akkor jogosult, ha

a) házasságban vagy élettársi viszonyban él,

b) olyan gyermeke van, akinek eltartására kötelezett, és akit saját háztartásában tart el, feltéve, hogy ingóságait régi szolgálatteljesítési helyéről az újra átszállította, vagy

c) egyedülálló, és igazolja, hogy az új szolgálatteljesítési helyére legalább a lakhatás alapvető feltételeit biztosító bútort átszállította.

(3) Az átköltözési átalány összege a nemzetbiztonsági állomány tagjának évente legfeljebb az altiszti besorolási kategória 1. melléklet szerinti illetménysáv alsó határának

a) 8,5%-a, ha a nemzetbiztonsági állomány tagja átköltözés előtti lakása legalább 3 lakószobás és 1 félszobás,

b) 7,5%-a, ha a hivatásos állomány tagja átköltözés előtti lakása 3 lakószobás,

c) 7%-a, ha a hivatásos állomány tagja átköltözés előtti lakása 2 lakószobás és 1 félszobás,

d) 6%-a, ha a hivatásos állomány tagja átköltözés előtti lakása 2 lakószobás,

e) 5%-a, ha a hivatásos állomány tagja átköltözés előtti lakása 1 lakószobás és 1 félszobás,

f) 4%-a, ha a hivatásos állomány tagja átköltözés előtti lakása 1 lakószobás

volt.

27. § (1) A nemzetbiztonsági állomány tagja - átköltözés esetén, a nemzetbiztonsági állomány tagja nevére és lakóhelye címére kiállított számla alapján - az átköltözéssel kapcsolatos szállítási és utazási költségei megtérítésére, valamint átköltözési átalányra jogosult.

(2) Ugyanazon szolgálati helyen szolgálatot teljesítő házastársak, élettársak együttes áthelyezése esetén az átköltözési költségeket csak az egyik fél számolhatja el.

28. § (1) Különélési díjra jogosult a más helységbe áthelyezett vagy átrendelt házas vagy családfenntartónak minősülő olyan személy,

a) akinek az új szolgálatteljesítési helyen lakóingatlana nincs, és

b) aki az új szolgálatteljesítési helyére nem költözik át, de a szolgálatteljesítési idő végeztével rendszeresen nem tér haza családjához, hanem pihenőidejét a polgári nemzetbiztonsági szolgálat által részére biztosított ideiglenes szálláshelyen tölti, ami miatt családjától külön élni kényszerül.

(2) A családtól való különélésnek minősül az élettárstól, bejegyzett élettárstól való különélés is.

(3) A különélési díj szempontjából az áthelyezett vagy átrendelt eltartási kötelezettségét csak a saját háztartásában eltartott gyermeket illetően lehet megállapítani.

(4) Különélési díj illeti meg azt az egyedülálló személyt is, aki igazolja, hogy keresőképtelen és jövedelem nélküli szülőjét vagy szüleit, továbbá más eltartó nélküli kiskorú testvérét vagy testvéreit áthelyezése előtt saját háztartásában tartotta el, feltéve, hogy azok eltartására kötelezhető, és keresőképes más hozzátartozójuk nincs, és a nemzetbiztonsági állomány tagja új szolgálatteljesítési helyére lakás hiányában őket elköltöztetni nem tudja.

(5) A különélési díj a nemzetbiztonsági állomány tagjának az áthelyezés időpontjától számított 1 évig folyósítható. Az 1 év elteltét követően a különélési díj folyósítását a munkáltatói jogkör gyakorlója évente meghosszabbíthatja, ha fontos szolgálati érdek miatt a különélés nem szüntethető meg.

(6) A különélési díj 1 napra eső összege megegyezik a belföldi szolgálati kiküldetést teljesítő részére járó - számla nélkül adható - napidíj összegével.

29. § (1) Szabadság és illetmény nélküli szabadság idejére, továbbá a felmentési idő azon részére, amikor szolgálati kötelezettsége teljesítése alól mentesítették, különélési díj nem jár.

(2) A külön élőnek havonta legfeljebb négy alkalommal a lakóhelyére vagy a családjához történő utazás és onnan a szolgálatteljesítési helyére történő visszautazás költségét az utazási költségtérítésre vonatkozó szabályok szerint kell megtéríteni.

30. § (1) Ha az áthelyezett vagy átrendelt az új szolgálatteljesítési helyéről naponta családjához úgy tud visszatérni, hogy lakóhelyén legalább 10 órát eltölthet, különélési díj helyett utazási költségtérítésre jogosult.

(2) Az utazáshoz igénybe vehető és a költségtérítés szempontjából irányadó közlekedési eszközt - gazdaságossági szempontok és a szolgálati érdek figyelembevételével - a munkáltatói jogkör gyakorlója határozza meg.

(3) Nem folyósítható különélési díj vagy utazási költségtérítés, ha az áthelyezett vagy átrendelt az új szolgálatteljesítési helyén a felajánlott lakható és méltányolható lakásigénynek megfelelő lakást nem fogadja el. E tekintetben méltányolható lakásigénynek minősül az a lakás is, amely megegyező nagyságú és komfortfokozatú azzal a lakással, amelyben az áthelyezett vagy átrendelt az áthelyezést megelőzően életvitelszerűen lakott.

31. § A más polgári nemzetbiztonsági szolgálathoz történő áthelyezéssel kapcsolatosan felmerült költségek azt a polgári nemzetbiztonsági szolgálatot terhelik, akinek a kezdeményezésére a nemzetbiztonsági állomány tagjának áthelyezése történt.

17. A szolgálati feladat ellátásával kapcsolatos költségtérítések

32. § (1) A 22. § b) pontja szerinti, a szolgálati feladat ellátásával kapcsolatban indokoltan felmerült költség

a) a helyi, szolgálati célú utazás lebonyolításához a szolgálati feladat teljesítésének helye szerinti helyi közlekedési szolgáltató által nyújtott szolgáltatás igénybevételének ellenértéke, ha azt a nemzetbiztonsági állomány tagja viseli,

b) a parkolási költség, ha azt a nemzetbiztonsági állomány tagja viseli,

c) az utazási költség, ha a szolgálati feladat ellátásához a nemzetbiztonsági állomány tagja a munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélyével saját vagy a közeli hozzátartozó tulajdonában álló személygépjárművét használja.

(2) Saját vagy a közeli hozzátartozó tulajdonában álló személygépjárművel történő utazás esetén a személygépjármű hivatalos célú használatára akkor kerülhet sor, ha a személygépjármű érvényes műszaki vizsgával és kötelező felelősségbiztosítással és érvényes teljes körű casco biztosítással rendelkezik, továbbá azt a munkáltatói jogkör gyakorlója engedélyezte. Saját vagy a közeli hozzátartozó tulajdonában álló személygépjárművel történő kiutazáskor a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által közzétett, adott hónapra érvényes üzemanyagár, az általános normaköltség és a megtett kilométer alapján kiszámított üzemanyagköltség és az általános személygépkocsi normaköltség, a parkolási, az autópálya- és az alagútdíj, valamint úthasználathoz kötődő egyéb illetékek, díjak alapján kell a kifizetendő költségtérítés összegét megállapítani.

18. A szabadságról, a munkaszüneti és a pihenőnapról történő visszarendeléssel kapcsolatos költségtérítések

33. § A 22. § c) pontja szerinti, a szabadságról, a munkaszüneti és a pihenőnapról történő visszarendeléssel kapcsolatos költség különösen

a) az utazási költség,

b) az előre kifizetett és a visszarendelés miatt igénybe nem vett szolgáltatások vissza nem térített ellenértéke,

c) a visszarendelés miatt igénybe nem vett szolgáltatás okán fizetendő igazolt követelés.

19. A belföldi szolgálati kiküldetéssel összefüggő költségtérítés

34. § (1) A belföldi szolgálati kiküldetés szolgálati jellegének megállapítására és a kiküldetés írásban történő elrendelésére a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult.

(2) A belföldi szolgálati kiküldetés szempontjából indulási hely a nemzetbiztonsági állomány belföldi szolgálati kiküldetést teljesítő tagjának szolgálatteljesítési helye. A munkáltatói jogkör gyakorlója indokolt esetben a belföldi szolgálati kiküldetés elrendelésekor ettől eltérően is rendelkezhet.

(3) Az utazás megkezdésének és befejezésének időpontja a belföldi szolgálati kiküldetéshez igénybe vett közlekedési eszköz tényleges indulási és érkezési ideje.

(4) Nem menetrend szerinti közlekedési eszközzel történő utazás esetén a távollét időtartama az indulási helyről történő elindulás és az oda való visszaérkezés közötti időtartam.

(5) Ha a belföldi szolgálati kiküldetés az indulási helyre való visszaérkezés előtt befejeződik, a visszaérkezés időpontja a belföldi szolgálati kiküldetéssel összefüggő tevékenység befejezésének időpontja.

(6) Nem minősül belföldi szolgálati kiküldetésnek a Pnbjt. 6. § 29. pontja szerinti változó szolgálatteljesítési helyen történő szolgálatteljesítés elrendelése.

35. § (1) A nemzetbiztonsági állomány tagja belföldi szolgálati kiküldetése esetén az élelmezéssel kapcsolatos többletköltségei fedezetére a kiküldetés időtartamára napidíjra jogosult.

(2) Kiküldetés esetén a polgári nemzetbiztonsági szolgálat - a napidíjon felül - köteles a nemzetbiztonsági állomány tagja számára megfizetni a kiküldetés során felmerülő szükséges és igazolt többletköltségeit.

36. § (1) A belföldi szolgálati kiküldetés napidíja megkezdett naptári naponként az altiszti besorolási kategória 1. melléklet szerinti illetménysáv alsó határának 0,20%-a.

(2) A személyi állomány tagja nem jogosult az (1) bekezdés szerinti napidíjra, ha a belföldi kiküldetés során térítésmentes étkezést biztosítottak számára.

(3) Nem jár az (1) bekezdés szerinti napidíj, ha a belföldi szolgálati kiküldetésben töltött idő a 4 órát nem éri el, a napidíj fele jár, ha a 8 órát nem éri el.

37. § (1) A nemzetbiztonsági állomány tagja részére meg kell téríteni a belföldi szolgálati kiküldetés teljesítésével kapcsolatban indokoltan felmerült utazási és parkolási költségeit.

(2) Az utazás során igénybe vehető közlekedési eszköz fajtáját és az igénybe vehető szállás típusát - gazdaságossági és célszerűségi szempontok figyelembevételével - a munkáltatói jogkör gyakorlója határozza meg.

(3) A nemzetbiztonsági állomány tagja részére a belföldi szolgálati kiküldetés várható költségeit figyelembe véve kiküldetési előleg adható. A nemzetbiztonsági állomány tagja köteles a felvett előleggel a felvételtől számított 30 napon belül elszámolni.

(4) Ha a belföldi szolgálati kiküldetés elmarad, a nemzetbiztonsági állomány tagja a felvett, (3) bekezdés szerinti kiküldetési előleget köteles egy összegben, legkésőbb a belföldi szolgálati kiküldetés tervezett kezdő időpontját követő 5 munkanapon belül visszafizetni.

38. § (1) A nemzetbiztonsági állomány tagja részére meg kell téríteni a belföldi szolgálati kiküldetés teljesítésével kapcsolatban indokoltan felmerült szállásköltségét. Szállásköltség címén a kötelező reggeli ára, az idegenforgalmi adó, a kötelező szerviz díja és a gépjármű parkolási, őrzési költsége is elszámolható.

(2) Nem számolható el külön szállásköltség arra az éjszakára, amelyre a nemzetbiztonsági állomány tagja a polgári nemzetbiztonsági szolgálat szálláshelyét térítésmentesen veszi igénybe.

(3) Nem számolható el külön szállásköltség - dekonspirációs kockázat felmerülés kivételével - a nemzetbiztonsági állomány azon tagja részére, aki saját vagy bérelt ingatlannal rendelkezik a kiküldetés helyén.

20. Az ideiglenes külföldi kiküldetéssel összefüggő költségtérítés

39. § (1) Ezen alcím rendelkezéseit kell alkalmazni a 3 hónapot meg nem haladó tartamú külföldi szolgálati kiküldetés (a továbbiakban: ideiglenes külföldi kiküldetés) során felmerült és elszámolható költségek megtérítésére.

(2) Nem tartozik ezen alcím hatálya alá a külszolgálatra vezénylésen vagy a külföldre vezénylésen alapuló külföldi szolgálatteljesítés.

(3) A nemzetbiztonsági állomány ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítő tagját (a továbbiakban: kiküldött) külföldi tartózkodása során elszámolásos költségtérítés illeti meg, amely magában foglalja

a) a napidíj,

b) a szállásköltség,

c) az utazási költség és

d) a kiküldetéshez kapcsolódó egyéb dologi költségek

megtérítését.

40. § (1) Az ideiglenes külföldi kiküldetés napidíja megkezdett naptári naponként nettó 40 euró.

(2) A műveleti feladatot végrehajtó vagy nemzetközi együttműködésben részt vevő kiküldött napi nettó 40 euró napidíj-kiegészítésre jogosult.

(3) Az ideiglenes külföldi kiküldetés kezdő és befejező időpontja Magyarország vagy a külszolgálat szerinti állam államhatárának átlépése, légi és vízi út esetén pedig az indulás és érkezés szerinti időpont.

(4) A (3) bekezdés alkalmazása során

a) nem vehető figyelembe naptári napként az a nap, amelynek során a kiküldött 4 óránál rövidebb időt tölt külföldön,

b) fél naptári napként kell figyelembe venni azt a napot, amelynek során a kiküldött 4 órát vagy annál hosszabb, de 8 óránál rövidebb időt tölt külföldön, illetve a külszolgálata szerinti államon kívül.

(5) A nemzetbiztonsági állomány tagja részére a külföldi kiküldetés várható költségeit figyelembe véve kiküldetési előleg adható. A kiküldetési előleggel a felvétel szerinti devizanemben kell elszámolni.

41. § (1) A kiküldött a számlával igazolt szállásköltség megtérítésére jogosult, amennyiben feladatát a külföldre érkezés napján nem tudja befejezni, vagy azon a napon hazautazni nem tud.

(2) A kiutazás előtt a polgári nemzetbiztonsági szolgálat vagy a vezényeltek esetében a vezénylés helye szerinti fogadó polgári nemzetbiztonsági szolgálat - a tárgyévi költségvetési lehetőségének függvényében - legfeljebb a 3. melléklet szerinti összegben valutaellátmányt biztosít a szállásköltségre.

(3) A szállásköltség elszámolásának alapja - a speciális működési kiadás terhére történő elszámolás kivételével - a polgári nemzetbiztonsági szolgálat vagy a nemzetbiztonsági állomány tagjának nevére, címére kiállított eredeti szállodai számla. A szállodai számlán külön tételként megjelenő minden - a szálláshoz kapcsolódó kötelezően fizetendő étkezés árán felüli - egyéb fogyasztás és szolgáltatás költsége - kivéve a hivatalos célú telefon- és internethasználat költsége - teljes egészében a kiküldöttet terheli. A kiküldöttet díjtalan elszállásolás esetén szállásköltség nem illeti meg.

(4) A szállásköltség a 3. mellékletben meghatározott keretig finanszírozható, attól eltérni a főigazgató - a főigazgató esetében a miniszter - engedélyével lehet, ha az eltéréshez szükséges pénzügyi fedezet polgári nemzetbiztonsági szolgálat rendelkezésére áll.

42. § (1) Utazási költségként különösen az alábbiakat kell - számla, nyugta vagy bizonylat alapján - megtéríteni, illetve az alábbiak megtérítése céljából adható útielőleg:

a) utazási jegy, repülőtéri illeték, indokolt túlsúlyköltség, biztosítási díj, vízumdíj,

b) az ideiglenes külföldi kiküldetési helyre érkezéskor, visszainduláskor, valamint átszálláskor a repülőtéri transzfer - autóbusz, vonat, helyi érdekeltségű vasút, annak hiányában vagy egyéb indokolt esetben taxi -használatának díja, amelynek igénybevételét számlával vagy bizonylattal kell igazolni,

c) az üzemanyag-vásárlás költsége, továbbá a szolgálati gépjárművel történt kiutazás során a felmerült, biztosító által meg nem téríthető költségek, a parkolási, az autópálya- és az alagútdíj, valamint úthasználathoz kötődő egyéb illetékek, díjak,

d) a célországon belüli helyközi járat és városi tömegközlekedési eszköz (a továbbiakban együtt: helyi közlekedés) használatával felmerülő költség, indokolt esetben taxiköltség és

e) a repülőtérre tömegközlekedési eszközzel vagy taxival történő eljutáskor annak költsége.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól a főigazgató - a főigazgató esetében a miniszter - engedélyével el lehet térni, amennyiben azt a protokolláris előírások és az ellátandó feladatok indokolják.

(3) Szolgálati gépjármű ideiglenes külföldi kiküldetésre történő igénybevételét - a speciális működési kiadás terhére történő elszámolás kivételével - a költségtérítés elszámolása során útnyilvántartással kell igazolni. Az elszámoláshoz útnyilvántartást kell készíteni, és csatolni kell az (1) bekezdés szerinti, utazási költségek számláit.

(4) Saját vagy a közeli hozzátartozó tulajdonában álló személygépjárművel történő kiutazás esetén a gépjármű hivatalos célú használatára akkor kerülhet sor, ha a személygépjármű érvényes műszaki vizsgával, kötelező felelősségbiztosítással és érvényes teljes körű casco biztosítással rendelkezik, továbbá azt a munkáltatói jogkör gyakorlója engedélyezte. Saját vagy a közeli hozzátartozó tulajdonában álló személygépjárművel történő kiutazáskor a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által közzétett, adott hónapra érvényes üzemanyagár, az általános normaköltség és a megtett kilométer alapján kiszámított üzemanyagköltség és az általános személygépkocsi normaköltség, a parkolási, az autópálya- és az alagútdíj, valamint úthasználathoz kötődő egyéb illetékek, díjak alapján kell a kifizetendő költségtérítés összegét megállapítani.

(5) A helyi közlekedés során felmerülő költségeket a menetjegyek igazolt ellenértéke alapján kell megtéríteni.

(6) Ha a külföldre utazás repülőgéppel történik, Európán belül a turistaosztályon történő utazás költségei téríthetőek meg, Európán kívül, vagy ha az Európán belüli repülőút a 4 órát meghaladja, a turistaosztálynál magasabb kategóriájú utazás költségei téríthetőek meg. Vonattal történő utazás esetén az első osztályra, annak hiánya esetén a másodosztályra szóló menetjegy, valamint a helyjegy költségei téríthetőek meg.

(7) A főigazgató - a főigazgató kiküldetése esetében a miniszter - a (6) bekezdéstől eltérést engedélyezhet.

43. § (1) Az előre nem tervezhető indokolt dologi kiadások fedezetére a munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélyével tartalékvaluta biztosítható a kiküldött részére.

(2) Nyugta, számla vagy bizonylat alapján elszámolható egyéb költségek különösen:

a) hivatali célból felmerült telefon- és internethasználat díja,

b) sürgősségi orvosi ellátáshoz kapcsolódó költségek,

c) a 7 napot meghaladó időtartamú külföldi tartózkodás esetén a mosatási és vasalási költség.

(3) A valutaellátmányból a dologi kiadások terhére nem számolható el a szolgálati feladatok céljával össze nem egyeztethető térkép-, szoftver- és könyvvásárlás, eszközbeszerzés, továbbá a kiküldött felróható magatartásából származó anyagi kár ellenértéke, közlekedésrendészeti és más hatósági bírság, hatósági intézkedés költségei és egyéb, a kiküldetés céljával össze nem egyeztethető költségek, amelyek megítélése a munkáltatói jogkör gyakorlójának hatásköre.

44. § (1) A kiküldetés befejezését követően a kiküldött úti jelentést készít, és a részére biztosított valuta felhasználásáról az úti jelentés jóváhagyását követően haladéktalanul, de legkésőbb a kiküldetés befejezésétől számított 30 napon belül elszámol.

(2) Az elszámoláshoz csatolni kell a felszámított költségek jogosságának elbírálásához szükséges eredeti bizonylatokat, így különösen a repülőjegyet, beszállókártyát, szállodaszámlát, egyéb dologi kiadások számláit. A költségek elszámolása kerekítéssel történik a kerekítés szabálya szerint. Ha az utazás elmarad, a felvett előleget 5 munkanapon belül vissza kell fizetni.

(3) Az elszámolást a kiküldött a részére biztosított valuta nemében teheti meg, valuta átváltása esetén a váltási bizonylatot csatolni kell az elszámoláshoz.

(4) A kiküldetési ellátmány elszámolásakor a kiküldött a felvett ellátmány és a számlával igazolt költségek különbözetét fizeti vissza. A kiküldöttet utólagosan megillető napidíj összege vagy a nem tervezett, de elszámolható dologi kiadás kifizetése - amennyiben a kiküldetést elrendelő engedélyezi - az előlegben kiadott valutanemben történik.

V. FEJEZET

A LAKÁSCÉLÚ MUNKÁLTATÓI KÖLCSÖN

45. § E fejezet alkalmazásában megállapodás: a nemzetbiztonsági állomány tagjának a munkáltatói kölcsön feltételeiről és visszafizetéséről a polgári nemzetbiztonsági szolgálattal kötött szerződése.

21. A munkáltatói kölcsönre való jogosultság feltételei

46. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat - a munkáltatói kölcsönt folyósító pénzügyi intézmény útján - lakáscélú, kamatmentes munkáltatói kölcsönt nyújthat

a) a nemzetbiztonsági állomány tagja tulajdonába kerülő lakás építéséhez,

b) a nemzetbiztonsági állomány tagja tulajdonába kerülő lakás vásárlásához, cseréjéhez,

c) a nemzetbiztonsági állomány tagja tulajdonában álló lakás bővítéséhez,

d) lakás tekintetében fennálló tulajdonközösség esetében a tulajdonostársak tulajdoni hányadának a nemzetbiztonsági állomány tagja általi megszerzéséhez, ha annak eredményeként a nemzetbiztonsági állomány tagja a lakás haszonélvezeti joggal nem terhelt egészének tulajdonjogát megszerzi,

e) a nemzetbiztonsági állomány tagja tulajdonában lévő lakás korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez vagy

f) a nemzetbiztonsági állomány tagja lakásigénye kielégítése céljából pénzügyi intézménytől felvett hitel egészének vagy részének visszafizetése céljából.

(2) A nemzetbiztonsági állomány tagja részére munkáltatói kölcsön nyújtható, ha a nemzetbiztonsági állomány tagja

a) szolgálati viszonya határozatlan időre szól,

b) az (1) bekezdés a)-c) pontja szerint megvásárolni, építeni kívánt lakásának lakószobái száma megfelel a méltányolható lakásigény feltételeinek, kivéve az (1) bekezdés d)-f) pontja alapján igényelt munkáltatói kölcsön esetében,

c) a munkáltatói kölcsön felhasználásával a saját lakáshelyzetét rendezi úgy, hogy a vásárolni, építeni, cserélni, bővíteni, korszerűsíteni, akadálymentesíteni tervezett lakás legalább egyharmad arányban haszonélvezeti jogtól mentes tulajdonába kerül vagy tulajdonában áll,

d) rendelkezik az építési, bővítési költség, vételár vagy a korszerűsítési, akadálymentesítési költség legalább 20%-át kitevő mértékű önerővel, valamint házastársak vagy élettársak esetén együttesen rendelkeznek a közös tulajdonukba kerülő ingatlan vásárlásához, építéséhez, bővítéséhez, a közös tulajdonukban lévő ingatlan korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez legalább 20%-os mértékű önerővel, amely önerő rendelkezésre állásáról a nemzetbiztonsági állomány tagjának hitelt érdemlően nyilatkoznia kell,

e) vállalja, hogy a kölcsön jóváhagyásáról szóló értesítés kézhezvételét követő 90 napon belül megállapodást, valamint a megállapodás alapján kölcsönszerződést köt, és az azokban foglalt kötelezettségeket teljesíti,

f) hozzájárul ahhoz, hogy a tulajdonába kerülő vagy tulajdonában álló ingatlan őt megillető tulajdoni hányadára vonatkozóan a polgári nemzetbiztonsági szolgálat javára a munkáltatói kölcsön visszafizetésének teljesítéséig az ingatlan-nyilvántartásba a megállapodásban foglaltak szerinti jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom kerüljön bejegyzésre,

g) vállalja, hogy a munkáltatói kölcsönt a megállapodásban meghatározott célra használja fel,

h) vállalja, hogy a megállapodásban megállapított határidőben az építkezést megkezdi és befejezi,

i) vállalja, hogy a munkáltatói kölcsönnel érintett lakás a lakcímet igazoló hatósági igazolványában lakóhelyként fog szerepelni, és abban életvitelszerűen fog lakni,

j) vállalja, hogy a munkáltatói kölcsönnel érintett ingatlanra olyan biztosítási szerződést köt - kivéve, ha biztonsági érdekből a jelzálogjog és elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzését elhalasztották -, amelyben a biztosítónak részletes teljesítési utasítást ad hitelbiztosítéki záradék bejegyzésére, amely alapján a munkáltatói kölcsönnel érintett ingatlan értékcsökkenése vagy megsemmisülése esetén a biztosítási szerződés alapján járó szolgáltatási összegnek a munkáltatói kölcsön erejéig terjedő része a munkáltatói kölcsönnel érintett ingatlan mint zálogtárgy helyébe lép, és az a polgári nemzetbiztonsági szolgálat mint zálogjogosult részére kerül kifizetésre, és

k) részére az (1) bekezdés f) pontjában foglalt célra nyújtott munkáltatói kölcsön esetében a munkáltatói kölcsön biztosítékául szolgáló ingatlan forgalmi értékéhez vagy hitelbiztosítéki értékéhez képest a lakáscélú hitelintézeti kölcsön alapján fennálló tartozás kiváltását vagy csökkentését követően a jelzálogjoggal biztosított követelések együttes összege nem haladja meg a 70%-ot.

(3) Munkáltatói kölcsön esetében önerőnek minősül

a) a nemzetbiztonsági állomány tagja, annak házastársa vagy élettársa és más együtt költöző, együtt lakó családtag által korábban - 5 éven belül - értékesített lakásának eladási ára, csökkentve

aa) az azt terhelő és visszafizetett önkormányzati és munkáltatói támogatás, a kiegyenlített, pénzügyi intézmény által nyújtott lakáscélú hitel, valamint a pénzügyi intézmény által nyújtott hitel kiváltására felvett hitel kiegyenlített összegével,

ab) az értékesített lakás értékesítésével kapcsolatosan megfizetett, igazolt költségek összegével, valamint

ac) lakás építése esetén az építési telek vételárával,

b) a készpénz vagy a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz,

c) a lakástakarék-pénztári megtakarítás,

d) a meglévő anyag, az elvégzett munka értéke,

e) a vissza nem térítendő önkormányzati támogatás, illetve

f) a nemzetbiztonsági állomány tagja és más, vele együtt költöző, együtt lakó családtag által bérelt lakás bérletének megszüntetéséért kapott pénzbeli térítés.

47. § (1) A nemzetbiztonsági állomány azon tagjának a lakásépítésére, lakásvásárlására adható munkáltatói kölcsön, akinek saját vagy házastársának, bejegyzett élettársának, élettársának, kiskorú gyermekének és más, vele együtt költöző, együtt lakó családtagjának - a (3) bekezdésben foglaltakon kívül - lakástulajdona, lakásra vonatkozó állandó használati joga, haszonélvezeti joga nincs, vagy bérleti jogviszonya nem áll fenn, vagy a tulajdonában lévő lakást az újabb lakás szerzése érdekében elidegeníti, lakásbérleti, lakáshasználati jogviszonyát megszünteti, és az erről szóló dokumentumokat benyújtja.

(2) A nemzetbiztonsági állomány tagja lakásának bővítésére, korszerűsítésére, akadálymentesítésére, pénzügyi intézménytől felvett hitel egészének vagy részének visszafizetésére akkor adható munkáltatói kölcsön, ha a nemzetbiztonsági állomány tagjának, házastársának, bejegyzett élettársának, élettársának vagy más, vele együtt költöző, együtt lakó családtagjának a bővíteni, korszerűsíteni, akadálymentesíteni, tehermentesíteni kívánt lakásán kívül - a (3) bekezdésben foglaltakon kívül - más lakástulajdona, lakásra vonatkozó haszonélvezeti joga, állandó használati joga vagy bérleti jogviszonya nincs.

(3) Munkáltatói kölcsön adható a nemzetbiztonsági állomány azon tagjának is, aki, valamint akinek házastársa, bejegyzett élettársa, élettársa, kiskorú gyermeke és más, vele együtt költöző, együtt lakó családtagja

a) olyan lakásban rendelkezik tulajdonrésszel, amelyet tulajdonközösség megszüntetése vagy öröklés útján szerzett, és a munkáltatói kölcsön célja a tulajdonostársak tulajdoni hányadának megszerzése,

b) tulajdonába öröklés vagy egyeneságbeli rokonától történő ajándékozás útján, haszonélvezettel terhelten került a lakás, és a haszonélvező a lakásban bent lakik,

c) tulajdonában legfeljebb 1 olyan lakás van, amely a szolgálatteljesítési hely 60 km-es körzetén kívül található, és ahová a munkarendnek megfelelő gyakori hazautazása a szolgálati érdeket sértené,

d) tulajdonában lévő lakásban olyan hozzátartozója lakik életvitelszerűen, akinek eltartására kötelezett,

e) tulajdonában lévő lakás lebontását az építésügyi hatóság elrendelte vagy engedélyezte,

f) olyan lakásban rendelkezik tulajdonrésszel, amelynek használatáról, hasznosításáról a házassági vagyonközösség, élettársi közös tulajdon megszüntetése keretében volt házastársa, élettársa vagy gyermeke javára lemondott, és ezt a házassági vagyonközösség, élettársi közös tulajdon megszüntetéséről szóló közokirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat tanúsítja.

(4) E § alkalmazásában a lakástulajdonnal egy tekintet alá esik a nemzetbiztonsági állomány tagja, valamint a vele együtt költöző, együtt lakó családtagja által gazdasági társaság tagjaként a társaság részére vagyoni hozzájárulásként rendelkezésre bocsátott lakás, valamint az építési, használatbavételi vagy fennmaradási engedélyben meghatározott céltól vagy a rendeltetésétől tartósan eltérő célra használható lakás.

48. § (1) A (2) és (3) bekezdés szerinti kivétellel arra a lakásépítésre, lakásvásárlásra, lakásbővítésre, lakáskorszerűsítésre, akadálymentesítésre és pénzügyi intézménytől felvett hitel egészének vagy részének visszafizetésére adható munkáltatói kölcsön, amely azon a településen vagy annak 60 km-es körzetében valósul meg, ahol a nemzetbiztonsági állomány tagjának szolgálatteljesítési helye van, vagy ahová a munkarendnek megfelelő gyakori hazautazására - a szolgálati érdek sérelme nélkül - lehetőség van.

(2) A főigazgató szolgálati és munkáltatói érdekből dönthet úgy, hogy a nemzetbiztonsági állomány tagja részére az (1) bekezdésben meghatározott feltétel hiányában is nyújtható munkáltatói kölcsön.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételtől függetlenül nyújtható munkáltatói kölcsön a nemzetbiztonsági állomány azon tagjának, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül eléri.

49. § (1) Nem lehet munkáltatói kölcsönt nyújtani

a) annak, aki próbaidejét tölti, nyugdíj előtti rendelkezési állományban, továbbá a Pnbjt. 24. § b)-d) és f)-i) pontja szerint rendelkezési állományban van,

b) annak, aki a meglévő lakástulajdonát a munkáltatói kölcsön igénylését megelőző 5 éven belül elajándékozta,

c) az állami, önkormányzati bérlakásnak a bérlője, vételi vagy elővásárlási jog jogosultja általi megvásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez,

d) - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - hétvégi ház, nyaraló, üdülő, valamint nem lakás céljára szolgáló épület építéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez vagy ezek, valamint lakás építése céljából történő telekvásárláshoz,

e) annak, aki a munkáltatói kölcsön iránti kérelemben szándékosan valótlan adatot közöl, vagy valamely jelentős tényt, körülményt elhallgat, vagy

f) lakásvásárlás esetén, ha az eladó a nemzetbiztonsági állomány tagjának közeli hozzátartozója vagy élettársa, kivéve a 46. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt esetet.

(2) Ha a hétvégi ház, nyaraló, üdülő, valamint a nem lakás céljára szolgáló épület életvitelszerű ott tartózkodásra alkalmas, a munkáltatói jogkör gyakorlója mérlegelés alapján engedélyezheti munkáltatói kölcsön nyújtását ezek építéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez.

22. A munkáltatói kölcsön mértéke, fedezete

50. § (1) A megítélhető munkáltatói kölcsön legfelső mértéke

a) a telekárat nem tartalmazó építési költség vagy vételár 80%-a, de legfeljebb 50 000 000 forint,

b) a lakás bővítési költségének 80%-a, de legfeljebb 50 000 000 forint,

c) a 46. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott célra nyújtott munkáltatói kölcsön esetén a megváltási ár 80%-a, de legfeljebb 50 000 000 forint,

d) a lakáskorszerűsítési, akadálymentesítési költség 80%-a, de legfeljebb 50 000 000 forint,

e) a 46. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott célra nyújtott munkáltatói kölcsön esetén a tartozás összege, de legfeljebb 50 000 000 forint.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott összeghatárokon belül a munkáltatói kölcsön tényleges összegét a főigazgató a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet mértékétől, a kérelmezők számától és igényétől függően, a biztonságos hitelezés szempontjaira is figyelemmel állapítja meg. A polgári nemzetbiztonsági szolgálat a kölcsön biztosítékát a nemzetbiztonsági állomány tagja és családtagja jövedelmi viszonya, valamint a jelzálogjoggal terhelt ingatlan egyedi vizsgálatát követően határozza meg.

(3) A munkáltatói kölcsön, valamint a lakáscélú keret kezelésére a polgári nemzetbiztonsági szolgálat bankszámlaszerződést köt az erre jogosult pénzügyi intézménnyel.

23. A munkáltatói kölcsön igénybevételének feltételei

51. § (1) A nemzetbiztonsági állomány tagja a munkáltatói kölcsön iránti kérelmet az e célra rendszeresített nyomtatványon a szolgálati helyén nyújtja be. A munkáltatói kölcsön odaítélése és mértéke vonatkozásában a polgári nemzetbiztonsági szolgálat munkáltatói kölcsönökkel kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős bizottsága (a továbbiakban: bizottság) javaslattételre jogosult.

(2) A munkáltatói kölcsön nyújtásáról a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt.

(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója a munkáltatói kölcsön nyújtásáról szóló döntés során különösen az alábbi sorrendet veszi figyelembe:

a) a nemzetbiztonsági állomány azon tagja, akinek magának, házastársának, bejegyzett élettársának, élettársának, vele közös háztartásban élő gyermekének, más együtt költöző, együtt lakó családtagjának külön-külön vagy együttesen lakástulajdona vagy résztulajdona korábban nem volt,

b) a méltányolható lakásigény mértéke alsó határát el nem érő lakással való rendelkezés,

c) házastársi, élettársi közös vagyonba tartozó lakóingatlan - volt házastársat, élettársat megillető - tulajdoni hányadának a közös vagyon megosztása keretében történő megvásárlása,

d) lakás bővítésére irányuló kérelmek,

e) lakáskorszerűsítésre, akadálymentesítésre irányuló kérelmek,

f) öröklés útján létrejött tulajdonközösség esetében a tulajdonostársak tulajdoni hányadainak megvásárlásához kért munkáltatói kölcsön,

g) a nemzetbiztonsági állomány tagjának lakásigénye kielégítése céljából pénzügyi intézmény által nyújtott hitel egészének vagy részének visszafizetése céljából kért munkáltatói kölcsön,

h) a 46. § (1) bekezdés a)-d) és f) pontja alapján a nemzetbiztonsági állomány munkáltatói kölcsönnel rendelkező tagjának korszerűsítési, akadálymentesítési munkáltatói kölcsönre irányuló kérelme,

i) egyéb, a 46. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő kérelmek.

(4) A bizottság javaslatára a munkáltatói jogkör gyakorlója a (3) bekezdés szerinti sorrendtől eltérhet az egyes kérelmek indokoltságára és a nemzetbiztonsági állomány tagjainak szociális és biztonsági helyzetére, valamint a szolgálati érdekre figyelemmel.

52. § A munkáltatói kölcsön

a) lakásépítés és lakásbővítés esetén

aa) - ha az engedély- vagy bejelentésköteles - legkésőbb a használatbavételi engedély kiadásáig,

ab) az aa) alpontba nem tartozó esetben a lakásépítés, lakásbővítés elvégzése kapcsán jelentkező költségeket tartalmazó költségvetésben jelzett munkálatok elvégzését megelőzően,

b) lakásvásárlás és a 46. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt esetben legkésőbb az adásvételi szerződésben vagy a házastársi vagyonközösség vagy tulajdonközösség megszüntetéséről szóló megállapodásban, lakáscsere esetében a csereszerződésben foglalt kötelezettségek teljesítéséig vagy a vételár teljes kifizetéséig,

c) lakáskorszerűsítés, akadálymentesítés esetén az üzembe helyezéshez szükséges hatósági engedély kiadását vagy a lakáskorszerűsítés, akadálymentesítés költségvetésében jelzett munkálatok elvégzését megelőzően,

d) hitel egészének vagy részének visszafizetése esetén a hitel törlesztéséig

nyújtható.

53. § (1) A munkáltatói kölcsön visszafizetésének időtartama (a továbbiakban: futamidő)

a) lakásépítés, lakásvásárlás, csere esetén, továbbá a 46. § (1) bekezdés d) és f) pontjában foglalt esetben legfeljebb 25 év,

b) lakásbővítés esetén legfeljebb 20 év,

c) lakáskorszerűsítés, akadálymentesítés esetén legfeljebb 15 év.

(2) A munkáltatói kölcsönt folyósító pénzügyi intézmény által felszámított díj, jutalék, kezelési és egyéb költség a nemzetbiztonsági állomány munkáltatói kölcsönben részesített tagját terheli.

(3) A munkáltatói kölcsön visszafizetésének kezdő időpontja a kölcsönszerződés megkötését követő hónapnak a kölcsönszerződésben megállapított napja.

(4) A munkáltatói kölcsön visszafizetésének időtartama alatt, rendkívül indokolt esetben, írásbeli kérelemre, a munkáltatói jogkör gyakorlója a törlesztési kötelezettséget legfeljebb 2 évre felfüggesztheti. A felfüggesztés a futamidőt nem változtatja meg, a felfüggesztési idő elteltével a törlesztőrészlet összege újból megállapításra kerül.

(5) A munkáltatói kölcsön visszafizetésének időtartama alatt kétévente a nemzetbiztonsági állomány tagjának írásbeli kérelmére a lakásügyi szerv a nemzetbiztonsági állomány tagjának jövedelmi viszonyaihoz igazodóan módosíthatja a megállapodást a törlesztőrészlet és a futamidő vonatkozásában. Ha ezzel kapcsolatosan a kölcsönszerződés módosítása miatt a munkáltatói kölcsönt folyósító pénzügyi intézmény költséget számol fel, annak megfizetése a nemzetbiztonsági állomány tagját terheli. A futamidő módosítása esetén sem haladhatja meg a futamidő az (1) bekezdésben meghatározott időtartamot.

54. § (1) A nemzetbiztonsági állomány tagja a munkáltatói kölcsön teljes összegének felhasználását, valamint a cél megvalósulását - az eredeti dokumentum bemutatása mellett - az alábbi okiratok, bizonylatok, valamint számlák másolatának benyújtásával igazolja:

a) lakás tulajdonjogának megszerzése esetén

aa) érvényes, a földhivatal által érkeztetett adásvételi szerződés és

ab) a teljes vételár megfizetéséről szóló okirat,

b) lakás építése vagy bővítése esetén

ba) a jogerős építési engedélyben meghatározott határidőn belüli jogerős használatba vételi engedély és

bb) a munkáltatói kölcsön felhasználását igazoló, a használatba vételi engedély kelte napjáig vagy a használatba vételi engedélyben megjelölt feltételek teljesítése határidejéig kibocsátott, az építési engedély jogosultja és egyben a nemzetbiztonsági állomány munkáltatói kölcsönt felhasználó tagja nevére kiállított számlák,

c) lakáskorszerűsítés, akadálymentesítés esetén

ca) a munkáltatói kölcsön folyósítását megelőző 6 hónapon belül és az azt követő 12 hónapon belül a nemzetbiztonsági állomány tagja nevére kiállított számla és

cb) az elvégzett munka ellenértékéről kiállított bizonylat,

d) a 46. § (1) bekezdés f) pontja esetén a felvett hitel egészének vagy részének visszafizetéséről szóló, pénzügyi intézmény által kiállított igazolás.

(2) Az (1) bekezdés szerinti okiratok, bizonylatok, valamint számlák benyújtásának határideje

a) az (1) bekezdés a) pont aa) alpontja esetén az adásvételi szerződés megkötését követő 30. nap,

b) az (1) bekezdés a) pont ab) alpontja esetén a teljes vételár kifizetését követő 30. nap,

c) az (1) bekezdés b) pont ba) alpontja esetén a jogerős határozat kézhezvételét követő 30. nap,

d) az (1) bekezdés b) pont bb) alpontja esetén a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését követő 30. nap,

e) az (1) bekezdés c) pont ca) alpontja esetén a folyósítást követő 12. hónap,

f) az (1) bekezdés c) pont cb) alpontja esetén a folyósítást követő 12. hónap,

g) az (1) bekezdés d) pontja esetén az igazolás kézhezvételét követő 30. nap.

55. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat a munkáltatói kölcsönnel érintett ingatlanra vagy a nemzetbiztonsági állomány tagjának az ingatlanon fennálló tulajdoni hányadára az ingatlan-nyilvántartásban a polgári nemzetbiztonsági szolgálat javára első ranghelyen jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat jegyez be, amely a munkáltatói kölcsön, a pénzügyi intézmény által felszámított kezelési költség és az esetleges késedelmi kamatai teljes visszafizetéséig áll fenn.

(2) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat eltekinthet a jelzálogjog első ranghelyen történő bejegyzésétől, ha a nemzetbiztonsági állomány tagja a munkáltatói kölcsön igénybevételét megelőzően a munkáltatói kölcsön céljával azonos célra hitelt igényelt. A polgári nemzetbiztonsági szolgálat a már bejegyzett jelzálogjog első ranghelyét átengedheti, ha a nemzetbiztonsági állomány tagja a munkáltatói kölcsön igénybevételével egyidejűleg vagy azt követően a munkáltatói kölcsön céljával azonos célra pénzügyi intézmény által nyújtott hitelt igényel.

(3) Nem engedhető át az első ranghely, ha az ingatlan fedezeti értéke a polgári nemzetbiztonsági szolgálat jogos igényét a ranghely módosítása után már nem fedezné.

(4) Ha a nemzetbiztonsági állomány tagjának biztonsági védelméhez fűződő érdek szükségessé teszi, a munkáltatói jogkör gyakorlója az (1) bekezdésben meghatározott jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzését a biztonsági érdek fennállásáig terjedő időtartamra elhalaszthatja.

(5) A jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzésének elhalasztása esetén a (2) és (3) bekezdést megfelelően alkalmazni kell.

(6) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat a biztonsági érdek megszűnését követően haladéktalanul intézkedik a munkáltatói kölcsönnel érintett ingatlanra az ingatlan-nyilvántartásban jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzésére.

56. § (1) A munkáltatói kölcsön visszafizetésének időtartama alatt a lakást vagy a nemzetbiztonsági állomány tagjának tulajdoni hányadát csak a polgári nemzetbiztonsági szolgálat írásbeli hozzájárulásával lehet eladni, elcserélni vagy elajándékozni (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: átruházás).

(2) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat az (1) bekezdés szerinti hozzájárulást megadja, ha

a) a nemzetbiztonsági állomány tagja az átruházással egyidejűleg a még fennálló munkáltatói kölcsönt egy összegben - visszafizetési kedvezmény nélkül - visszafizeti,

b) az átruházás a nemzetbiztonsági állomány olyan tagja javára történik, aki a tartozás átvállalására jogosult, és a tartozást ténylegesen átvállalja, azzal, hogy az átvállalt tartozás összege nem lehet több, mint amennyit a nemzetbiztonsági állomány tartozást átvállaló tagja a lakásvásárláshoz munkáltatói kölcsönként kaphatna, és az ezt meghaladó részt - vagyis a munkáltatói kölcsön át nem vállalható részét - a nemzetbiztonsági állomány lakását átruházó tagja köteles egy összegben megfizetni, vagy

c) a nemzetbiztonsági állomány munkáltatói kölcsönben részesített tagja a munkáltatói kölcsönnel terhelt lakását a tulajdonába kerülő másik lakásra úgy cseréli el, valamint adásvételi szerződéssel vagy építéssel tulajdonába kerülő újabb lakást úgy szerez, hogy arra a megállapodásban foglaltak szerinti jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom átjegyezhető.

(3) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat a (2) bekezdés c) pontja szerinti jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom másik lakásra történő átjegyzését akkor engedélyezheti, ha a nemzetbiztonsági állomány tagjának tulajdonába kerülő lakás megfelel az e rendeletben a munkáltatói kölcsön nyújtására - a 3. § (1)-(6) bekezdésében foglaltak kivételével - előírt feltételeknek, és az ingatlan fedezeti értéke a polgári nemzetbiztonsági szolgálat jogos igényét nem érinti.

57. § (1) A nemzetbiztonsági állomány tagja részére a polgári nemzetbiztonsági szolgálat ismételt munkáltatói kölcsönt - a 46. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt célra nyújtott munkáltatói kölcsön kivételével - az előző munkáltatói kölcsönből még fennálló tartozás teljes visszafizetését követően nyújthat. A fennálló tartozás visszafizetése - házastársak, élettársak részére a polgári nemzetbiztonsági szolgálat által nyújtott munkáltatói kölcsön kivételével - az átvállalásnak is feltétele.

(2) A nemzetbiztonsági állomány visszafizetési kedvezményben részesített tagja a munkáltatói kölcsön visszafizetését követő 5 éven belül újabb munkáltatói kölcsönt nem kaphat.

24. A munkáltatói kölcsön visszafizetésének speciális szabályai, a megállapodás megszűnése

58. § (1) A nemzetbiztonsági állomány munkáltatói kölcsönben részesült tagját a szolgálati ideje alapján a munkáltatói kölcsön összegéből 5 évente 500 000 forint engedmény illeti meg.

(2) Az engedmény teljes összege a 2 500 000 forintot nem haladhatja meg.

(3) A munkáltatói kölcsönt folyósító pénzügyi intézménynél az engedmény jóváírására - a nemzetbiztonsági állomány tagjának döntése alapján a havi törlesztőrészlet vagy a futamidő változatlanul hagyása mellett - a polgári nemzetbiztonsági szolgálat hivatalból intézkedik.

(4) Az engedmény jóváírásával - a havi törlesztőrészlet változatlanul hagyása esetén - a munkáltatói kölcsön futamideje vagy - a futamidő változatlanul hagyása esetén - a havi törlesztőrészlet arányosan csökken.

(5) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat a futamidő csökkentéséről a nemzetbiztonsági állomány tagját és a munkáltatói kölcsönt folyósító pénzügyi intézményt tájékoztatja.

(6) Az engedmény a mindenkor fennálló tartozás összegét nem haladhatja meg.

(7) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat a munkáltatói kölcsön folyósításakor a nemzetbiztonsági állomány tagjának tartozását az (1) bekezdés alkalmazásánál már figyelembe vehető időnek megfelelően csökkenti.

(8) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat az ismételt munkáltatói kölcsön nyújtása esetén a szolgálati idő után megállapítható engedmény összegéből levonja a korábban már jóváírt engedmény összegét.

59. § (1) A nemzetbiztonsági állomány munkáltatói kölcsönben részesült tagját - a munkáltatói kölcsön felvételétől számított 5 év eltelte után - a munkáltatói kölcsön egyösszegű, a törlesztési idő lejárta előtti visszafizetése esetén visszafizetési kedvezmény illeti meg.

(2) A visszafizetési kedvezmény mértéke a visszafizetéskor fennálló tartozás összegének 40%-a.

(3) A visszafizetési kedvezmény a munkáltatói kölcsön egyösszegű visszafizetése esetén a nemzetbiztonsági állomány azon volt tagját is megilletheti, aki a munkáltatói kölcsönt a szolgálati viszonya megszűnését követően is változatlan feltételek mellett fizeti vissza.

(4) A visszafizetési kedvezmény igénybevételét írásban kell kérelmezni.

(5) A visszafizetési kedvezmény összegét csökkenteni kell a személyi állomány munkáltatói kölcsönben részesült tagjának korábbi munkáltatói kölcsöne visszafizetésekor számára biztosított visszafizetési kedvezmény összegével.

60. § (1) Nem illeti meg a visszafizetési kedvezmény a nemzetbiztonsági állomány azon tagját,

a) aki ellen fegyelmi, érdemtelenségi vagy büntetőeljárás van folyamatban, az eljárás befejezéséig,

b) akinek szolgálati viszonya megszüntetése a 2. § (2) bekezdés a) pontja alapján neki felróható okból folyamatban van,

c) akinek a megállapodását a polgári nemzetbiztonsági szolgálat felmondta, és emiatt a munkáltatói kölcsönt egy összegben kell visszafizetnie,

d) aki a munkáltatói kölcsönnel érintett lakást eladta, elcserélte vagy elajándékozta (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: átruházás), az átruházás folyamatban van, vagy az átruházásra - a munkáltatói kölcsön egyösszegű visszafizetése mellett - a polgári nemzetbiztonsági szolgálattól engedélyt kapott.

(2) Ha a nemzetbiztonsági állomány tagja szolgálati viszonyának megszüntetése a 2. § (2) bekezdés b) pontja alapján neki felróható okból van folyamatban, a visszafizetési kedvezmény igénybevételének lehetőségét a közös megegyezésről szóló megállapodásban kell rendezni.

61. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat a megállapodást azonnali hatállyal felmondja, ha a nemzetbiztonsági állomány tagja

a) a munkáltatói kölcsön iránti kérelmében szándékosan valótlan adatot közölt, vagy valamely jelentős tényt, körülményt elhallgatott,

b) a kölcsönszerződést a munkáltatói kölcsönt folyósító pénzügyi intézménnyel a szerződéskötésre történő felhívást követő 3 hónapon belül nem kötötte meg, kivéve, ha a mulasztás nem az önhibájából ered,

c) a vállalt beépítési kötelezettségének a megállapodásban megállapított határidőben nem tett eleget, vagy az általa épített lakás nem felel meg a méltányolható lakásigény mértékének,

d) a havi törlesztési kötelezettségének az írásbeli felszólításban megjelölt határidőn belül nem tett eleget, és a vele egy sorban kötelezett személyek sem teljesítették,

e) szolgálati viszonya a 2. § (2) bekezdés a) pontja alapján neki felróható okból megszűnik,

f) a munkáltatói kölcsönt nem a hitelcélnak megfelelően használja, használta fel,

g) a munkáltatói kölcsön összegének felhasználását a hiánypótlásra történő felszólítást követően az 54. § (1) bekezdésében foglalt okiratok, bizonylatok, számlák benyújtásával nem igazolta, vagy

h) más súlyos szerződésszegést követett el.

(2) Ha a nemzetbiztonsági állomány tagja szolgálati viszonyának megszüntetése a 2. § (2) bekezdés b) pontja alapján neki felróható okból szűnik meg, a megállapodás felmondásáról vagy a munkáltatói kölcsönnek a szolgálati viszonya megszűnését követően történő változatlan feltételek melletti visszafizetéséről a közös megegyezésről szóló megállapodásban kell rendelkezni.

(3) A havi törlesztési kötelezettség nemteljesítése esetén a polgári nemzetbiztonsági szolgálat haladéktalanul köteles az értesítés kézhezvételétől számított 30 napos fizetési határidő kitűzésével írásban felszólítani a fizetésre a nemzetbiztonsági állomány tagját, valamint nemteljesítés esetén - a vele egy sorban - kezességet vállaló kötelezettet, a nemfizetés következményeire való figyelmeztetéssel.

(4) A megállapodás felmondása esetén a polgári nemzetbiztonsági szolgálat a tartozást megterheli a korábban már jóváírt engedmény, valamint a munkáltatói kölcsönt folyósító pénzügyi intézmény által felszámított és a korábbi jogszabályok alapján a munkáltatói kölcsön nyújtásakor átvállalt kezelési költség összegével. Az így megállapított tartozás a felmondással egy összegben esedékessé válik.

(5) A megállapodás felmondására a polgári nemzetbiztonsági szolgálat a szerződésszegés tudomására jutásakor, az (1) bekezdés g) pontjában foglalt esetben a felszólításban kitűzött határidő eredménytelen lejártakor, az (1) bekezdés e) pontjában foglalt esetben a szolgálati viszony megszűnése napján haladéktalanul intézkedik, a felmondásról a munkáltatói kölcsönt folyósító pénzügyi intézményt írásban értesíti.

(6) A megállapodás felmondásával egy összegben esedékessé vált tartozást a nemzetbiztonsági állomány tagja

a) az (1) bekezdés a)-c) és f)-h) pontjában meghatározott esetekben a szerződésszegés időpontjától,

b) az (1) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott esetekben a felmondásban meghatározott időponttól

számított, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal növelten köteles megfizetni.

62. § (1) A megállapodás felmondása esetén - ha a nemzetbiztonsági állomány tagja a tartozását a felmondástól számított 30 napon belül nem fizeti meg - a polgári nemzetbiztonsági szolgálat köteles az igény érvényesítését kezdeményezni.

(2) A nemzetbiztonsági állomány tagjának az (1) bekezdésben megállapított határidőn belül benyújtott írásbeli kérelmére, indokolt esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója - a tartozás mielőbbi kiegyenlítése érdekében - az egyösszegű visszafizetés határidejét egy alkalommal 3 hónappal meghosszabbíthatja.

(3) A nemzetbiztonsági állomány tagjának az (1) bekezdésben megállapított határidőn belül benyújtott írásbeli kérelmére, rendkívül indokolt esetben - különös méltánylást érdemlő körülmények fennállására tekintettel, a tartozás mielőbbi kiegyenlítése érdekében - a polgári nemzetbiztonsági szolgálat részletfizetési szerződést köthet a tartozás havi részletekben történő megfizetésére.

(4) A részletfizetési szerződésben a havonta térítendő összeg úgy kerül megállapításra, hogy az a felszámított kamatot és kezelési költséget is fedezze. A tartozás visszafizetésének időtartama nem lehet hosszabb a megállapodásban rögzített futamidő lejártánál.

(5) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat elutasítja a nemzetbiztonsági állomány azon tagjának a (2) és a (3) bekezdésben foglaltakra irányuló kérelmét, akinek szolgálati viszonya bíróság által jogerősen kiszabott végrehajtható szabadságvesztés büntetése miatt szűnt meg.

63. § (1) Ha a nemzetbiztonsági állomány munkáltatói kölcsönben részesített tagjának szolgálati viszonya a munkáltatói kölcsön alapján fennálló tartozás teljes kiegyenlítése előtt megszűnik, a tartozását az új munkáltató a munkáltatói jogkör gyakorlójának hozzájárulásával, a nemzetbiztonsági állomány tagja fennálló tartozása egyösszegű megfizetése mellett a nemzetbiztonsági állomány tagja szolgálati viszonyának megszűnését követő első nappal írásbeli nyilatkozatban átvállalhatja, azzal, hogy az új munkáltató a nemzetbiztonsági állomány tagjának fennálló tartozását a polgári nemzetbiztonsági szolgálattal kötött megállapodásban foglaltak szerint téríti meg.

(2) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat és az új munkáltató elszámolási szerződést köt, amelyben rendelkeznek a polgári nemzetbiztonsági szolgálat jelzálogjogáról, annak törlésével kapcsolatos költségek viseléséről, valamint az új munkáltató részére a jelzálogjoga bejegyzéséhez szükséges jognyilatkozat átadásáról.

(3) A nemzetbiztonsági állomány munkáltatói kölcsönben részesített tagjának a munkáltatói kölcsön fennállása alatt bekövetkező halála esetén örököse vagy túlélő házastársa, élettársa - írásbeli kérelemre, a munkáltatói jogkör gyakorlója hozzájárulásával - a munkáltatói kölcsönt változatlan feltételek mellett fizetheti vissza.

(4) Szolgálati viszony létesítése esetén a korábbi munkáltató által nyújtott munkáltatói kölcsön alapján fennálló tartozást a polgári nemzetbiztonsági szolgálat átvállalhatja. A polgári nemzetbiztonsági szolgálat és a korábbi munkáltató elszámolási szerződést köt, amelyben rendelkeznek a (2) bekezdésben foglalt kötelezettségekről.

64. § (1) A nemzetbiztonsági állomány tagja szolgálati viszonyának megszűnése esetén - írásbeli kérelemre - a polgári nemzetbiztonsági szolgálat hozzájárulásával a nemzetbiztonsági állomány tagjának házastársa vagy élettársa a fennálló tartozás teljesítését változatlan feltételekkel átvállalhatja, ha a polgári nemzetbiztonsági szolgálattal szolgálati viszonyban áll, és az e rendeletben foglalt feltételeknek megfelel.

(2) Házastársi vagy élettársi vagyonközösség megszűnése esetén - írásbeli kérelemre - a lakásban maradó volt házastárs vagy élettárs a munkáltatói kölcsönt a polgári nemzetbiztonsági szolgálat hozzájárulásával változatlan feltételekkel vállalhatja át, ha a polgári nemzetbiztonsági szolgálattal szolgálati viszonyban áll, és az e rendeletben foglalt feltételeknek megfelel.

(3) A munkáltatói kölcsön átvállalása új munkáltatói kölcsön felvételének minősül.

(4) A munkáltatói kölcsön átvállalása esetén a nemzetbiztonsági állomány tagjai által igénybe vett engedmény mértéke együttesen nem haladhatja meg az 58. § (1) bekezdése szerinti engedmény együttes mértékét.

25. A vezetői munkáltatói kölcsön

65. § (1) Amennyiben a főigazgató vagy a főigazgató-helyettes részére hivatali lakás nem biztosítható, vagy a hivatali lakás biztosításáról a főigazgató vagy a főigazgató-helyettes lemond, vezetői lakáscélú munkáltatói kölcsönre válik jogosulttá.

(2) A vezetői lakáscélú munkáltatói kölcsönre való jogosultság - az (5) bekezdés e) pontjában meghatározott kivétellel - a vezetői kinevezés vagy megbízás időtartamára áll fenn.

(3) A vezetői lakáscélú munkáltatói kölcsön költségvetési fedezetét annak a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnak a költségvetéséből kell biztosítani, amelynél a főigazgató vagy a főigazgató-helyettes a szolgálati beosztásából adódó feladatait ellátja.

(4) A főigazgató és a főigazgató-helyettes esetében e fejezet rendelkezéseit az (5) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(5) A főigazgató és a főigazgató-helyettes esetében

a) nem kell alkalmazni a 46. § (2) bekezdés b) és d) pontját,

b) a 46. § (2) bekezdés j) pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a biztosítónak nem kell részletes teljesítési utasítást adni az ott meghatározott hitelbiztosítéki záradék bejegyzésére,

c) nem kell alkalmazni a 47. §-t,

d) az 51. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a lakásügyi szerv vizsgálja a kérelem jogszabályi és pénzügyi feltételeknek való megfelelőségét, azonban a munkáltatói kölcsön odaítélése és mértéke vonatkozásában a bizottság nem jogosult javaslattételre,

e) az 59. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a munkáltatói kölcsön felvételétől számított 5 éven belül, a főigazgatói vagy főigazgató-helyettesi beosztása betöltésének megszűnésekor is megilleti a visszafizetési kedvezmény a munkáltatói kölcsön egyösszegű, a törlesztési idő lejárta előtti visszafizetése esetén.

VI. FEJEZET

A SZOLGÁLATI LAKÁS BÉRBEADÁSA ÉS ELIDEGENÍTÉSE

26. A szolgálati lakás bérbeadásának feltételei

66. § (1) Szolgálati lakás a nemzetbiztonsági állomány tagja részére adható bérbe.

(2) Nem köthető lakásbérleti szerződés - meghatározott szolgálati beosztás betöltéséhez kötött lakás kivételével - a nemzetbiztonsági állomány azon tagjával,

a) aki saját maga, illetve akinek a közös háztartásban élő házastársa, élettársa, bejegyzett élettársa vagy gyermeke a szolgálatteljesítési helyén önálló lakással rendelkezik,

b) aki szolgálatteljesítési helyén lévő önálló lakását 5 éven belül idegenítette el, vagy bérlakásának bérleti jogviszonyáról a polgári nemzetbiztonsági szolgálat lakásgazdálkodási körén kívüli személy vagy szerv javára lemondott, kivéve, ha erre az áthelyezése miatt került sor,

c) aki a polgári nemzetbiztonsági szolgálattól kapott lakásban jogcím nélküli lakáshasználót hagyott vissza,

d) aki szolgálati lakásról való lemondás miatt vagy lakáscsere során térítést kapott,

e) akinek kérelmére az állam tulajdonában álló és a polgári nemzetbiztonsági szolgálat vagyonkezelésében lévő lakás szolgálati lakás jellegének megszüntetésére került sor, vagy kérelmére a polgári nemzetbiztonsági szolgálatot megillető bérlőkijelölési vagy bérlőkiválasztási jog megszüntetésére került sor e rendelet hatálybalépése előtt, vagy

f) aki a lakáshelyzete megoldása érdekében a polgári nemzetbiztonsági szolgálattól 5 éven belül munkáltatói kölcsönben részesült.

(3) A (2) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően lakásbérleti szerződés köthető a nemzetbiztonsági állomány tagjával, ha

a) a tulajdonába öröklés vagy egyenesági rokonától történő ajándékozás útján, haszonélvezettel terhelten került a lakás, és a haszonélvező haszonélvezeti jogával él, vagy

b) olyan lakásban rendelkezik tulajdonrésszel, amelynek használatáról, hasznosításáról a házassági vagyonközösség, bejegyzett élettársi kapcsolat vagy élettársi kapcsolat megszüntetése keretében volt házastársa, bejegyzett élettársa, élettársa vagy kiskorú gyermeke javára lemondott, és ezt a házassági vagyonközösség vagy az élettársi kapcsolat megszüntetéséről szóló közokirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat tanúsítja.

(4) E § alkalmazásában önálló lakás: a kérelmező vagy házastársa, élettársa, bejegyzett élettársa vagy gyermeke tulajdonában álló lakásingatlan vagy az általa bérlőként, bérlőtársként használt bérlakás.

27. A lakásbérleti jogviszony létesítése és tartalma

67. § (1) Azon szolgálati lakások esetében, amelyekre a polgári nemzetbiztonsági szolgálatot bérlőkijelölési, illetve bérlőkiválasztási jog illeti meg, vagy a polgári nemzetbiztonsági szolgálat rendelkezése alatt álló lakások esetében csak a polgári nemzetbiztonsági szolgálat által - az Ltv. 3. § (3) bekezdése figyelembevételével - meghatározott tartalommal keletkezhet érvényes bérleti szerződés.

(2) Lakásbérleti szerződés

a) határozott időre vagy

b) valamely feltétel bekövetkezéséig - különösen a szolgálati viszony fennállásának, valamint adott szolgálati beosztás betöltésének időtartamára -

köthető.

(3) A lakásbérleti szerződés lejártakor igényjogosultság esetén írásbeli kérelemre új lakásbérleti szerződés köthető, de a lakásbérleti jogviszony időtartama - az ismételt szerződéskötések együttes időtartamával is - a 10 évet nem haladhatja meg.

(4) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok vagyonkezelésében lévő vagy a polgári nemzetbiztonsági szolgálat által albérletbe adható lakás esetén a polgári nemzetbiztonsági szolgálat és a bérlő között kötött szerződés tartalmazza, hogy a bérleti jogviszony megszűnése után a bérlő elhelyezésre igényt tarthat-e.

(5) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat a szolgálati lakás bérbeadásakor kikötheti, hogy ha a bérlő szolgálati viszonya megszűnik, és elhelyezéséről a polgári nemzetbiztonsági szolgálat a (4) bekezdés alapján gondoskodik, lakás a szolgálati lakás helye szerinti településen kívüli másik településen is biztosítható. A szolgálati lakás másik településen történő biztosításának lehetőségét az adott szolgálati beosztás betöltéséhez kötött szolgálati lakás bérbeadásakor minden esetben ki kell kötni.

68. § (1) A szolgálati lakás 6 hónap időtartamra a polgári nemzetbiztonsági szolgálat döntése alapján üresen tartható, ha ezt a szolgálati érdek szükségessé teszi.

(2) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat viseli az üresen tartott lakás lakbérét, a külön szolgáltatások díját, a közüzemi díjakat, és gondoskodik a vagyonkezelésében lévő lakás állagának megóvásáról.

69. § (1) A szolgálati lakásra bérlőtársi szerződés nem létesíthető, kivéve a házastársat, az élettársat és a bejegyzett élettársat, amennyiben ő is a polgári nemzetbiztonsági szolgálat nemzetbiztonsági állományának tagja, és e rendelet szerint jogosult lakásra.

(2) A bérlő a szolgálati lakást vagy annak egy részét albérletbe nem adhatja, a szolgálati lakásra tartási szerződést és életjáradéki szerződést nem köthet, a szolgálati lakást nem hasznosíthatja, használatát semmilyen címen át nem engedheti, gazdasági társaság részére székhelyként, telephelyként rendelkezésre nem bocsáthatja.

28. A bérlőn kívüli személy lakáshasználata

70. § (1) A szolgálati lakást a bérlőn kívül - a bérlő hozzájárulásával - a házastársa, a bejegyzett élettársa, az élettársa, valamint az egyeneságbeli rokona - ideértve az örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermeket, az örökbefogadó, a mostoha-, a nevelő szülőt és gyermekének az együttlakás ideje alatt örökbefogadott gyermekét is - használhatja.

(2) A bérlő az (1) bekezdésben meghatározott személyeken kívül más személynek kizárólag a polgári nemzetbiztonsági szolgálat előzetes írásbeli hozzájárulásával - lakhatási krízishelyzet vagy más különösen méltányolható körülmény fennállása esetén - engedheti a lakáshasználatot.

(3) Lakhatási krízishelyzet vagy más különösen méltányolható körülmény fennállása esetén a szolgálati lakás bérlője az érintett részére, legfeljebb a körülmény fennállásának elmúltáig a (2) bekezdés szerinti előzetes hozzájárulás nélkül is engedheti a lakáshasználatot, azzal, hogy a használat megkezdésével egyidejűleg haladéktalanul megkeresi a polgári nemzetbiztonsági szolgálatot a hozzájárulás megadása céljából.

(4) A (2) bekezdés szerinti használat 1 évre engedélyezhető, amely - a bérlő írásbeli kérelmére - a lakhatási krízishelyzet további fennállása esetén legfeljebb 1 évvel meghosszabbítható. Az engedélyezett idő leteltekor a bérlő gondoskodik arról, hogy a (2) bekezdés szerinti lakáshasználó a lakást elhagyja, és abból kijelentkezzen.

29. Az életvitelszerű bentlakás szabályai és a lakás rendeltetésszerű használatának ellenőrzése

71. § (1) A bérlő és a lakáshasználatra a 70. § alapján jogosult más személy a szolgálati lakást életvitelszerűen használja. A bérlő a beköltözést követő 30 munkanapon belül igazolja a szolgálati lakás lakóhelyként vagy tartózkodási helyként a személyiadat- és lakcímnyilvántartóba történő nyilvántartásba vételét.

(2) A bérlő a szolgálati lakásból történő 2 hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát írásban bejelenti a bérbeadónak, valamint ezzel egyidejűleg a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnak.

(3) A bérlő által bejelentett - különösen egészségügyi ok, munkahely megváltozása, tanulmányok folytatása miatti - távolléte alatt, erre hivatkozással a bérleti szerződést a bérleti jogviszony időtartama alatt megszüntetni nem lehet.

72. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat a szolgálati lakást tiszta, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, illetve a lakásberendezéseket működőképes állapotban adja át a bérlő részére.

(2) A bérleti jogviszony bármely okból történő megszűnésekor a bérlő

a) a szolgálati lakást kiüríti, és a lakást a 70. § alapján használó további személyekkel együtt elhagyja,

b) a szolgálati lakásnak a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból lakóhelyként vagy tartózkodási helyként való rögzítésének törléséről intézkedik,

c) a szolgálati lakás tiszta, rendeltetésszerű használatra alkalmas, a lakásberendezéseket működőképes állapotban a bérbeadónak visszaadja, és

d) a lakbér, a külön szolgáltatási, valamint a közüzemidíj-tartozásait a bérleti jogviszony megszűnésétől számított 15 napon belül rendezi.

(3) Közvetlenül a közüzemi szolgáltatók felé fennálló díjtartozás rendezését a bérlő a (2) bekezdés d) pontjában említett határidőn belül igazolja a bérbeadó részére. Ha a bérlő a közüzemi szolgáltatók felé fennálló díjtartozását a polgári nemzetbiztonsági szolgálat útján rendezi, a fenti határidő 15 nappal meghosszabbodik.

(4) A szolgálati lakás, lakásberendezés átadás-átvételkori állapotát jegyzőkönyvben kell rögzíteni, amelynek tartalmaznia kell, hogy az megfelel-e az (1) bekezdés, illetve a (2) bekezdés a)-c) pontjában foglalt követelményeknek.

(5) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat vagyonkezelésében lévő lakás esetében a lakásbérleti szerződés fennállása alatt a polgári nemzetbiztonsági szolgálat jogosult a rendeltetésszerű használatot a lakásbérleti szerződésben meghatározott módon és időben - a bérlő szükségtelen zavarása nélkül - ellenőrizni.

73. § (1) Az Ltv. 23. § (2) bekezdése szerinti feltétel különösen,

a) ha a bérlőnek a 66. § (2) bekezdés a) pontja alapján megszűnik a lakásra való jogosultsága,

b) ha a bérlőnek felróható okból szűnik meg a polgári nemzetbiztonsági szolgálattal fennálló szolgálati viszonya,

c) ha adott szolgálati beosztás betöltéséhez kötött szolgálati lakás esetén megszűnik a bérlő szolgálati lakásra jogosító szolgálati beosztása, vagy

d) ha a bérlő a bérleti jogviszonyra vonatkozó adat közlésével vagy valamely tény, körülmény elhallgatásával a polgári nemzetbiztonsági szolgálatot megtévesztette, és ennek eredményeként került sor a lakásbérleti jogviszony létrehozására vagy fenntartására.

(2) Határozott időre kötött lakásbérleti szerződés esetén annak a bérlőnek a bérleti jogviszonya, akinek szolgálati viszonya nyugdíjjogosultság elérésére tekintettel szűnt meg, vagy nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátásban részesül, a határozott idő lejártakor szűnik meg.

30. A jogcím nélküli lakáshasználó elhelyezése

74. § A polgári nemzetbiztonsági szolgálat a szolgálati lakás jogcím nélküli használójával a jogcím nélkülivé válást követő, illetve annak a polgári nemzetbiztonsági szolgálat tudomására jutásától számított 30 napon belül írásban közli a bérleti jogviszonya megszűnését, és tájékoztatja annak jogkövetkezményeiről.

31. A jogcím nélküli lakáshasználó által fizetendő lakáshasználati díj

75. § (1) A szolgálati lakás jogcím nélküli használója a használat ellenértékeként a bérleti díjjal azonos összegű lakáshasználati díjat fizet.

(2) Ha a jogcím nélküli lakáshasználó elhelyezésre nem tarthat igényt, a lakáshasználati díjat a jogcím nélküli használat kezdetétől számított 2 hónap elteltével kétszeresére, újabb 2 hónap elteltével háromszorosára, újabb 2 hónap elteltével ötszörösére kell emelni.

32. A lakásbérleti jog folytatása

76. § (1) A bérlő halála esetén a szolgálati lakást az elhunyt bérlő özvegye és egyeneságbeli rokona - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel változatlan feltételekkel - bérlőként használhatja, ha a bérlő halálakor életvitelszerűen a lakásban lakott.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a polgári nemzetbiztonsági szolgálat a lakásbérleti jogviszony időtartamát felülvizsgálhatja, és a lakásbérleti szerződés megszűnésének új időpontját megállapíthatja.

(3) Adott szolgálati beosztás betöltéséhez kötött szolgálati lakás bérlőjének halála esetén a szolgálati lakást az (1) bekezdésben megjelölt személy legfeljebb 1 évig használhatja, azzal, hogy a határidő lejártával elhelyezési és térítési igény nélkül kiköltözik, kivéve, ha az elhunyt bérlő beköltözésekor másik lakást bocsátott a polgári nemzetbiztonsági szolgálat rendelkezésére.

(4) A bérleti jogviszony fennállása alatt a volt házastárs a lakáshasználatról szóló bírósági határozat alapján jogosult a lakáshasználatra.

(5) A bérlő házasságának jogerős felbontása után a bérlő volt házastársa - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a lakás olyan jogcím nélküli lakáshasználója, aki a polgári nemzetbiztonsági szolgálattól elhelyezésre nem tarthat igényt.

33. Az állami tulajdonú, polgári nemzetbiztonsági szolgálat vagyonkezelésében lévő lakás lakásbérlő részére történő elidegenítéséhez való hozzájárulás általános feltételei

77. § (1) Az állami tulajdonú, polgári nemzetbiztonsági szolgálat vagyonkezelésében lévő lakásra más személyt megelőző elővásárlási jog illeti meg a bérlőt.

(2) Az állami tulajdonú, polgári nemzetbiztonsági szolgálat vagyonkezelésében lévő lakásnak a bérlő részére történő elidegenítéséhez történő hozzájárulás - az e rendeletben foglalt kivételekkel - a következő feltételek együttes fennállása esetén kezdeményezhető:

a) a bérlő legalább 10 éves szolgálati viszonnyal rendelkezik, vagy a lakásban legalább 10 éve életvitelszerűen lakik,

b) az elidegenítés nem ellentétes a foglalkoztatási vagy lakásgazdálkodási érdekkel,

c) az épület és a hozzá tartozó földterület vagy az önálló ingatlannak minősülő lakás az ingatlan-nyilvántartásban rendezett, és

d) a bérlő vállalja a 34. alcímben foglaltak szerint megállapított vételár megfizetését.

(3) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott feltételtől eltekinthet, ha a méltányolható egyéni körülmények nem ellentétesek a lakásgazdálkodási érdekekkel.

(4) Az állami tulajdonú, polgári nemzetbiztonsági szolgálat vagyonkezelésében lévő lakásnak a bérlő részére történő elidegenítéséhez történő hozzájárulás a feltételek fennállása esetén akkor kezdeményezhető, ha azt a miniszter előzetesen jóváhagyta.

(5) Az elővásárlási jog jogosultja részére történő elidegenítés abban az esetben engedélyezhető, amennyiben az elővásárlási jog jogosultja a lakás tulajdonjogát kizárólag saját javára szerezné meg, vagy házastársával, élettársával, egyenesági rokonával, örökbe fogadott gyermekével történő közös tulajdonszerzés esetén legalább 50%-ban szerezné meg.

78. § (1) Az állami tulajdonú, polgári nemzetbiztonsági szolgálat vagyonkezelésében lévő lakás elidegenítéséhez történő hozzájárulást a polgári nemzetbiztonsági szolgálat kezdeményezi. A kezdeményezésben indokolni kell, hogy a lakás elidegenítése a polgári nemzetbiztonsági szolgálat lakásgazdálkodási érdekeivel és feladataival nem ellentétes.

(2) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat az állami vagyonról szóló törvény, valamint a végrehajtására kiadott kormányrendelet szabályai szerinti dokumentációval ellátott elidegenítési javaslatot - az értékesítésre és az értékesítési eljárás lebonyolítására vonatkozó döntés kiadása érdekében - megküldi a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) részére. Az elidegenítési eljárás lefolytatására az MNV Zrt. döntésének megfelelően kerül sor.

79. § Nem kezdeményezhető a szolgálati lakásnak a bérlő részére történő elidegenítése, ha

a) az a településrendezési eszközökben meghatározott cél érdekében elbontásra kerül, vagy ha annak teljes felújításáról, átalakításáról vagy bontásáról az arra hatáskörrel rendelkező szerv már döntött,

b) azt a műemlékvédelmi hatóság műemlékké nyilvánította, és az elidegenítéséhez nem járul hozzá,

c) az életvédelem céljait szolgáló helyiség elidegenítéséhez a katasztrófavédelmi szerv nem járul hozzá,

d) a bérlő az általa vagy házastársa, bejegyzett élettársa vagy élettársa által korábban bérelt, állami tulajdonban lévő lakást a maga vagy más személy részére megvásárolta, vagy amely lakásnak a megvásárlásához házastársa, bejegyzett élettársa, élettársa vagy egyenesági rokona javára hozzájárult, továbbá a javára korábban bérelt önkormányzati bérlakása polgári nemzetbiztonsági szolgálatot megillető bérlőkijelölési vagy bérlőkiválasztási jogáról lemondtak, vagy

e) az a bérleti jogviszony létesítése szempontjából szolgálati beosztás betöltéséhez kötött lakásnak minősül.

34. Az állami tulajdonú és a polgári nemzetbiztonsági szolgálat vagyonkezelésében lévő lakások vételárának megállapítása és megfizetése

80. § (1) Az állami tulajdonú és a polgári nemzetbiztonsági szolgálat vagyonkezelésében lévő lakásnak az elővásárlási joggal rendelkező bérlő részére történő értékesítése esetén a lakás vételárát a Ltv. 52. §-ának figyelembevételével megállapított forgalmi érték 40%-ában kell megállapítani.

(2) A vételár megállapításakor a lakás forgalmi értékéből le kell vonni a bérlőnek a bérbeadó által előzetesen jóváhagyott számlával igazolt, a lakásra fordított és meg nem térített értéknövelő beruházásainak értékét.

(3) A bérlő szolgálati ideje után évenként 500 000 Ft-tal csökkenteni kell a lakás vételárát.

(4) A (3) bekezdés szerinti szolgálati idő számítása szempontjából a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnál szolgálati viszonyban folyamatosan eltöltött, megszakítás nélküli időtartamot kell figyelembe venni. Ha a szolgálati viszony megszakadt, a leghosszabb időtartamú szolgálati viszony megszakítás nélküli időtartamát kell figyelembe venni.

(5) A lakás vételára a szolgálati idő elismerésével és a 82. § (1) bekezdése szerinti engedmény beszámításával sem lehet kevesebb a forgalmi érték 30%-ánál.

(6) Az üresen vagy a harmadik személy részére lakottan értékesítésre kerülő lakást pályázat útján kell eladni. Ennek során a lakás vételára a helyi forgalmi értéket meghaladhatja.

81. § (1) Az állami tulajdonú és a polgári nemzetbiztonsági szolgálat vagyonkezelésében lévő lakás megvásárlása esetén, a vevő kérelmének megfelelően legfeljebb 25 évi részletfizetési kedvezmény állapítható meg. A szerződés megkötésekor a vevő a megállapított vételár legalább 20%-át egy összegben fizeti meg. Az első vételárrészlet megfizetése után fennmaradó hátralékra vonatkozóan a havonta fizetendő részleteket egyenlő arányban kell megállapítani.

(2) Részletfizetés esetén a vételár fennmaradó hátralékára vonatkozó kamat mértéke a szerződés megkötésekor hatályos jegybanki alapkamat mértékével megegyezik.

82. § (1) Ha a vevő a vételárat legkésőbb az adásvételi szerződés megkötését követő 60 napon belül egy összegben megfizeti, a vételár teljes összege után 20% engedmény illeti meg.

(2) Ha a vevő a szerződés megkötésétől számított 5 éven belül az aktuálisan fennálló vételárhátralékot egy összegben megfizeti, a fennálló vételárhátralék 20%-kal csökken.

(3) Ha a vevő a szerződés megkötésétől számított 5 év eltelte után az aktuálisan fennálló vételárhátralékot egy összegben megfizeti, a fennálló vételárhátralék 10%-kal csökken.

83. § A 80. § (2) bekezdése szerint értékesítésre kerülő lakás vevőjét a 82. §-ban, az üres, valamint a harmadik személy részére lakottan értékesítésre kerülő lakás vevőjét a 80-82. § szerinti kedvezmények nem illetik meg.

84. § (1) Ha a vásárlás részletfizetési kedvezménnyel történik, a teljes vételár kiegyenlítéséig a vételárhátralék és járulékai erejéig a Magyar Állam javára a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződésben jelzálogjogot kell alapítani, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat kell kikötni, továbbá a vevőnek gondoskodnia kell ezeknek az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről.

(2) Ha a vásárlás árengedménnyel történik, a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződésben a Magyar Állam javára a tulajdonjog-bejegyzés ranghelyének időpontjától számított 5 évig elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni.

(3) A Magyar Állam javára bejegyzett jelzálogjog fennállása alatt a lakás és helyiség tulajdonjogának átruházásához hozzájárulni csak a vételárhátralék és annak járulékai egyidejű kiegyenlítése mellett lehet.

(4) Ha a vevő árengedményben részesült, és a lakást a tulajdonjog megszerzésétől számított 5 éven belül elidegeníti, az engedményt egy összegben megfizeti.

(5) A (4) bekezdésben foglalt rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a vevő a vételárat másik, saját kizárólagos tulajdonába vagy a házastársával, bejegyzett élettársával vagy élettársával közös tulajdonába kerülő lakás megvásárlására fordítja, és csatolja az erről szóló adásvételi szerződést vagy a saját, házastársa, bejegyzett élettársa vagy élettársa nevére szóló jogerős építési engedélyt.

(6) A (3)-(5) bekezdésben foglalt esetekben a jelzálogjog, illetve az elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartásból történő törlését a vagyont értékesítő szerv kérelmezi.

85. § A törlesztési határidő elmulasztása esetén az adóst új, legalább 30 és legfeljebb 90 napos teljesítési határidő kitűzésével, írásban kell felszólítani a kötelezettsége teljesítésére. Ha az adós a felszólításban meghatározott határidőre sem teljesít, a részletfizetési kedvezményt meg kell vonni, és a vételárhátralék megtérítése egy összegben azonnal esedékessé válik.

35. A polgári nemzetbiztonsági szolgálat bérlőkijelölési, illetve bérlőkiválasztási jogával érintett lakás elidegenítésének szabályai

86. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat a lakás bérlőkijelölési, illetve bérlőkiválasztási jogáról - a lakás elidegenítésének esetét ide nem értve - nem mondhat le.

(2) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat bérlőkijelölési, illetve bérlőkiválasztási jogával érintett lakásra a bérlőt más személyt megelőző elővásárlási jog illeti meg.

(3) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat a bérlőkijelölési, illetve bérlőkiválasztási jogáról való lemondás esetén az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 43. §-ában foglalt rendelkezések betartásával intézkedhet. Más tulajdonában álló lakás esetén a polgári nemzetbiztonsági szolgálat és a tulajdonos között létrejött megállapodásban kell rendelkezni az elidegenítés lehetőségéről és módjáról, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatot az elidegenítéshez való hozzájárulása alapján megillető ellenértékről.

(4) A lakás elidegenítése céljából a polgári nemzetbiztonsági szolgálat a bérlőkijelölési vagy bérlőkiválasztási jogáról akkor mondhat le, ha

a) a lakás bérlője legalább 10 éves szolgálati viszonnyal rendelkezik a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnál, illetve jogelődjénél, vagy a lakásban legalább 10 éve életvitelszerűen lakik, és

b) a lakás tulajdonosa a bérlőkijelölési joggal érintett lakással egyenértékű lakásra vonatkozó bérlőkijelölési jogot alapít a polgári nemzetbiztonsági szolgálat részére.

(5) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat megtagadja a hozzájárulását, ha

a) a hozzájárulás megadása foglalkoztatási vagy lakásgazdálkodási érdeket sért, vagy

b) a bérlő az általa vagy házastársa, élettársa vagy bejegyzett élettársa által korábban bérelt állami tulajdonú, polgári nemzetbiztonsági szolgálat vagyonkezelésében lévő lakást a maga vagy más személy részére megvásárolta, vagy a lakás megvásárlásához házastársa, egyenesági rokona javára hozzájárult, vagy javára a korábban bérelt önkormányzati bérlakásának polgári nemzetbiztonsági szolgálatot megillető bérlőkijelölési vagy bérlőkiválasztási jogáról lemondtak.

(6) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat a hozzájárulás megtagadását írásban részletesen megindokolja.

36. A szolgálati lakás cseréjéhez való hozzájárulás

87. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat a bérlőkijelölési, illetve bérlőkiválasztási jogról való lemondás mellett hozzájárulhat ahhoz, hogy a bérlő a lakását önkormányzati bérlakásra cserélje, ha az önkormányzat az önkormányzati tulajdonú cserelakásra a polgári nemzetbiztonsági szolgálat bérlőkijelölési, illetve bérlőkiválasztási jogát elismeri.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hozzájárulás megadását a csereszerződés szerződésszerű teljesüléséhez kell kötni.

(3) E rendelet alkalmazásában az önkormányzati tulajdonú cserelakás megfelelősége kapcsán az Ltv. 26. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak az irányadóak.

37. A polgári nemzetbiztonsági szolgálat vagyonkezelésében lévő lakás lakbére megállapításának szabályai

88. § A lakásbérleti jogviszony fennállása esetén a polgári nemzetbiztonsági szolgálat vagyonkezelésében lévő lakás használatáért, továbbá e jogviszony keretében a bérbeadó által nyújtott szolgáltatásokért a bérlő e rendelet szerint havi rendszerességgel lakbért fizet.

89. § (1) A havi lakbér mértéke az altiszti besorolási kategória 1. melléklet szerinti illetménysáv alsó határának 0,20%-a m2-enként.

(2) A bérbeadó a havi lakbér mértékét - a lakások településen belüli fekvésében és műszaki állapotában lévő eltérések kiegyenlítésére - 25%-kal növelheti vagy csökkentheti.

(3) A lakbér mértékét növelő tényező, ha a lakás zöldövezeti vagy olyan 1-4 lakásos lakóépületben van, amelyhez legalább 150 m2 nagyságú udvar vagy kert tartozik.

(4) A lakbér mértékét csökkentő tényező különösen, ha

a) a lakás az ipari terület vagy az ipari üzemek kedvezőtlen környezetének lehatárolható részén, a kijelölt zajártalmas területen található,

b) a lakás alagsorban - a lakószoba padlószintje legalább 15 cm-rel a terepszint alatt - van,

c) a lakás három- vagy többszintes lakóépület földszintjén vagy első emeletén van, és lakószobáinak ablaka az épület zárt udvarára néz,

d) a lakás országos közforgalmú vasútvonal szélső vágányától mért 150 méter vagy autópálya bevezető szakaszának szélétől mért 15 méter távolságon belül fekvő épületben van, és legalább egy lakószobájának ablaka a vasútvonalra, illetve az autópályára néz, vagy

e) a lakás felvonó nélküli épület negyedik vagy ennél magasabb emeletén van.

(5) Az emelés, illetve a csökkentés együttes összege több növelő, illetve csökkentő tényező figyelembevétele esetén sem haladhatja meg a 25%-ot.

(6) A bérbeadó a lakbért a lakás teljes hasznos alapterületének figyelembevételével állapítja meg.

(7) A lakás havi bérének összege a lakás hasznos alapterülete négyzetméterének a (3) és (4) bekezdés alapján alkalmazható módosító tényezők figyelembevételével megállapított havi lakbér mértékének a szorzata.

90. § A bérlő a közös költség felújítási alap nélkül számított összegét, valamint a külön szolgáltatásokért, így különösen a vízellátás és csatornahasználat biztosításáért, a felvonó használatának biztosításért, a központi fűtés és melegvízellátásért, televízióadók vételének biztosításáért a szolgáltatást nyújtó által meghatározott díjat megfizeti.

VII. FEJEZET

A LAKÁSNAK NEM MINŐSÜLŐ SZÁLLÓFÉRŐHELYEK, LAKÓEGYSÉGEK HASZNÁLATA

91. § (1) E fejezet alkalmazásában önálló lakás a nemzetbiztonsági állomány tagja vagy a házastársa, élettársa, bejegyzett élettársa és a velük együtt élő kiskorú gyermek tulajdonának tárgyát képező és birtokában lévő lakás, ha a tulajdoni hányaduk - együttesen is - meghaladja az 50%-ot, továbbá az általuk bérlőként, bérlőtársként használt bérlakás, ha a lakás állami vagy önkormányzati tulajdonban van.

(2) Nem lehet önálló lakásnak tekinteni

a) az öröklés vagy ajándékozás jogcímén haszonélvezettel terhelt lakást, ha a haszonélvező a lakásban igazoltan bent lakik, valamint

b) a nemzetbiztonsági állomány tagja tulajdonában álló lakást, ha annak használatát a nemzetbiztonsági állomány tagja házassági, illetve élettársi kapcsolat igazolt megszűnése miatt a házastársa, illetve élettársa vagy gyermeke részére átengedte, a lakáshasználat tárgyában hozott bírósági határozat jogerőre emelkedését vagy a lakáshasználatot rendező megállapodás hatálybalépését követően.

(3) A (2) bekezdés b) pontja esetén a házasság megszűnését a házasságot felbontó jogerős bírósági határozattal, az élettársi kapcsolat megszűnését a nemzetbiztonsági állomány tagjának közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozatával kell igazolni.

92. § (1) Szállóférőhelyen történő elhelyezés a nemzetbiztonsági állomány azon tagjának biztosítható, aki szolgálatteljesítési helyén önálló lakással nem rendelkezik, és lakhatását egyéb módon megoldani nem tudja.

(2) A szállóférőhelyen történő elhelyezés iránti kérelmet a nemzetbiztonsági állomány tagja a szolgálati elöljáró javaslatával ellátva nyújtja be a polgári nemzetbiztonsági szolgálathoz. A kérelmet a vezényelt állomány tagja a vezénylő polgári nemzetbiztonsági szolgálathoz nyújtja be.

(3) A kérelem elbírálására a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult.

(4) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat írásban értesíti

a) a nemzetbiztonsági állomány tagját, valamint a szállóférőhely üzemeltetőjét a kijelölés tényéről és feltételeiről,

b) a nemzetbiztonsági állomány tagját - szállóférőhely hiányában - a nyilvántartásba vételről.

(5) A nemzetbiztonsági állomány tagjának a szállóférőhely üzemeltetőjével - az értesítésben meghatározott feltételekkel - megállapodást kell kötnie.

(6) A megállapodás meghatározott időtartamra, de legfeljebb 5 évre köthető.

(7) A használati jogviszony meghosszabbítását indokolt esetben a szállóférőhely használója - szolgálati elöljárójának javaslatával ellátott - írásbeli kérelmére, a munkáltatói jogkör gyakorlója - a (8) bekezdés szerinti kivétellel -egy alkalommal, legfeljebb 2 évre engedélyezheti. Meg kell tagadni a meghosszabbítás iránti kérelem teljesítését, ha a nemzetbiztonsági állomány tagja használati jogviszonya a szolgálati viszonyának megszűnése miatt szűnik meg.

(8) A használati jogviszony meghosszabbítását a munkáltatói jogkör gyakorlója kivételesen, szolgálati érdekből - a beosztásra, az ellátandó feladatra, a szolgálati tevékenységre, a szolgálatszervezési szempontokra, valamint a nemzetbiztonsági állomány tagjának személyi, családi körülményeire figyelemmel - a (7) bekezdésben foglalt, a használati jogviszonyra vonatkozó megállapodás meghosszabbításának gyakoriságára és időtartamára vonatkozó előírástól eltérően is engedélyezheti.

93. § (1) A szállóférőhely használója a használati jogviszonyra vonatkozó megállapodás alapján a szállóférőhely üzemeltetője által a használatába adott szállóférőhely használatáért, továbbá a megállapodás keretében a szállóférőhely üzemeltetője által nyújtott szolgáltatásért használati díjat fizet.

(2) A szállóférőhely használója hozzájárulása alapján a használati díj az illetményéből kerül levonásra. A polgári nemzetbiztonsági szolgálat a használati díjat havonta a szállóférőhely használójának a használat hónapját megelőző hónapra járó illetményéből levonja és átutalja a szállóférőhely üzemeltetője részére.

(3) Ha a használati jogviszonyt létrehozó megállapodás megkötésére vagy a használati jogviszony megszűnésére nem a hónap első, illetve utolsó napján kerül sor, a szállóférőhely használója a töredék hónapban a használati díjat időarányosan köteles megfizetni.

94. § A szállóférőhely használója köteles betartani a szálló házirendjét, amelynek megismerését beköltözésekor az épület gondnokánál aláírásával igazolja.

95. § A szállóférőhely használója a szállóférőhelyre a megállapodásban megjelölt személyen kívül más személyt nem fogadhat be, a szállóférőhely használati jogát másnak nem engedheti át.

96. § Megszűnik a szállóférőhely-használati jogviszony

a) a megállapodásban meghatározott időtartam lejártával,

b) ha a felek a megállapodást közös megegyezéssel megszüntetik,

c) az arra jogosult felmondásával,

d) ha a megállapodás megkötése után a szállóférőhely használója önálló lakáshoz jut,

e) a szállóférőhely használója szolgálati viszonyának megszűnésével,

f) a szállóférőhely használójának halálával,

g) a szállóférőhely elemi csapás vagy más ok következtében történő megsemmisülésével, ha a szállóférőhely üzemeltetője nem tud gondoskodni a szállóférőhely használójának elhelyezéséről, vagy

h) ha a hatáskörrel rendelkező hatóság életveszély vagy egyéb ok miatt a szállóférőhely kiürítését rendelte el, és a szállóférőhely üzemeltetője nem tud gondoskodni a szállóférőhely használójának elhelyezéséről.

97. § (1) A szállóférőhely használójának halálát követően a szállóférőhelyen maradt - a használó jogán a szállóférőhelyen tartózkodó - személyek - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével 30 napon belül, amely időtartam írásbeli kérelemre egy alkalommal további 30 nappal meghosszabbítható - elhelyezési igény nélkül kötelesek a szállóférőhelyet elhagyni.

(2) A szállóférőhely használójának halálát követően a szállóférőhelyen maradt, valamint a házastársi, élettársi, bejegyzett élettársi életközösség felbontása, megszüntetése következtében a szállóférőhelyen maradt, a polgári nemzetbiztonsági szolgálattal szolgálati viszonyban álló személy a 92. § (1) bekezdésében megállapított feltétel teljesítése esetén az eredetileg meghatározott használati jogviszony időtartamának lejártáig használja a szállóférőhelyet.

98. § A használati jogviszony megszűnésének napjával a szállóférőhely használója köteles a szállóférőhelyet tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, a részére átadott leltári tárgyakkal, felszerelésekkel együtt az üzemeltető részére visszaadni. A visszaadás tényét a szálló gondnoka által kiállított átadás-átvételi jegyzőkönyv bemutatásával kell igazolni.

99. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat a szállóférőhely jogcím nélküli használójával haladéktalanul, de legkésőbb a jogcím nélkülivé válás tudomásra jutását követő 8 napon belül, írásban közli a használati jogviszony megszűnését vagy a jogcím nélkülivé válás tényét és annak következményeit. A jogcím nélkülivé válás tényéről a polgári nemzetbiztonsági szolgálat haladéktalanul tájékoztatja a szállóférőhely üzemeltetőjét.

(2) A szállóférőhely jogcím nélküli használója térítési díj megfizetésére köteles. A térítési díj mértéke a jogcím nélküli szállóférőhely-használat kezdetétől számított 30. naptól az érintett szállóférőhelyre vonatkozó kéthavi használati díjnak megfelelő, a 60. naptól az érintett szállóférőhelyre vonatkozó háromhavi használati díjnak megfelelő összeg, amelyre támogatás nem nyújtható.

(3) Az üzemeltető és a polgári nemzetbiztonsági szolgálat külön megállapodás alapján számol el a térítési díj és a használati díj tekintetében.

VIII. FEJEZET

A TARTOZÁSELENGEDÉS SZABÁLYAI

100. § A nemzetbiztonsági állomány tagja részére nyújtott, visszatérítendő támogatás esetében a főigazgató kivételesen, rendkívüli méltánylást érdemlő esetben engedélyezheti a részletfizetést, valamint elengedheti a visszafizetési kötelezettség teljesítését. A vissza nem fizetett támogatás adóköteles jövedelemnek minősül.

IX. FEJEZET

A NEMZETBIZTONSÁGI ALKALMAZOTTAKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

101. § A nemzetbiztonsági alkalmazottra e rendeletnek a nemzetbiztonsági állomány tagjára vonatkozó rendelkezéseit - az e fejezetben foglalt eltérések figyelembevételével - alkalmazni kell, azzal, hogy

a) a szolgálati viszonyon nemzetbiztonsági alkalmazotti jogviszonyt,

b) szolgálati beosztáson munkakört,

c) szolgálati helyen munkahelyet,

d) szolgálatteljesítési helyen munkavégzés helyét,

e) szolgálatteljesítésen munkavégzést

kell érteni.

102. § A nemzetbiztonsági alkalmazottra nem alkalmazhatóak az alábbi rendelkezések:

a) a besorolási osztályokhoz, valamint a besorolási kategóriákhoz tartozó illetménysávok tekintetében a 4. §,

b) az illetmény megállapítása tekintetében a 7. § (2) bekezdése,

c) a nemzetbiztonsági állomány rendelkezési állományba helyezett tagjainak illetményére vonatkozó 10. és 11. §,

d) a természetbeni juttatás vonatkozásában a 15. § (2) és (3) bekezdése,

e) a vezetői juttatásokra vonatkozó 17-20. § és

f) a vezetői munkáltatói kölcsönre vonatkozó 65. §.

103. § A munkáltatói intézkedést a nemzetbiztonsági alkalmazottak esetében miniszteri hatáskörben határozatban kell elrendelni.

104. § A besorolási osztályokhoz, valamint a besorolási kategóriákhoz tartozó illetménysávokat a nemzetbiztonsági alkalmazott tekintetében a 4. melléklet tartalmazza.

X. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

105. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

106. § (1) A nemzetbiztonsági állomány e rendelet hatálybalépését megelőzően munkáltatói kölcsönben részesített tagja a kölcsöntartozását a kölcsönszerződésben foglalt eredeti feltételek mellett köteles visszafizetni, a törlesztési idő lejárta előtti visszafizetés esetére vonatkozó kedvezményre azonban e rendelet szabályait kell alkalmazni.

(2) A nemzetbiztonsági állomány e rendelet hatálybalépését megelőzően munkáltatói kölcsönben részesített és szolgálati viszonyának ideje alapján engedményre jogosult tagja részére a felemelt összegű engedmény csak az e rendelet hatálybalépését követően alkalmazható, az engedmény visszamenőleges hatállyal nem érvényesíthető.

(3) Az e rendelet hatálybalépését megelőzően hatályos jogszabályok alapján folyósított, a szolgálati viszony megszüntetése következtében felmondással érintett, de még folyamatban lévő munkáltatói kölcsön esetében e rendelet visszafizetésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

107. §[1]

108. §[2]

Rogán Antal s. k.,

Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter

1. melléklet a 6/2025. (III. 31.) MK rendelethez

A nemzetbiztonsági állomány tagjai esetében alkalmazható, a besorolási osztályokhoz és a besorolási kategóriákhoz tartozó illetménysávok

2. melléklet a 6/2025. (III. 31.) MK rendelethez

Az öltözködési támogatás terhére, számla ellenében elszámolható polgári ruházati termékek listája

3. melléklet a 6/2025. (III. 31.) MK rendelethez

Ideiglenes külföldi kiküldetés során igénybe vehető szállások költségtérítési kategóriái és szállásköltségkerete

4. melléklet a 6/2025. (III. 31.) MK rendelethez

A nemzetbiztonsági alkalmazottak esetében alkalmazható, a besorolási osztályokhoz és a besorolási kategóriához tartozó illetménysávok