Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

2000. évi CXIV. törvény

a Dunán való hajózás rendjének szabályozása tárgyában Belgrádban, 1948. augusztus hó 18. napján kelt Egyezmény 1998. március hó 26-án kelt Kiegészítő Jegyzőkönyve és annak Aláírási Jegyzőkönyve kihirdetéséről

1. § Az Országgyűlés a Dunán való hajózás rendjének szabályozása tárgyában Belgrádban,1948. augusztus hó 18. napján kelt, s az 1949. évi XIII. törvénnyel kihirdetett Egyezmény 1998. március hó 26-án kelt Kiegészítő Jegyzőkönyvét és annak Aláírási Jegyzőkönyvét (a továbbiakban: Jegyzőkönyvek) e törvénnyel kihirdeti.

(A Jegyzőkönyvek megerősítéséről szóló okiratok 1999. március 30-án kerültek letétbe helyezésre és a Jegyzőkönyvek 1999. április 1-jén léptek hatályba.)

2. § A Jegyzőkönyvek eredeti francia nyelvű szövegei és azok hivatalos magyar nyelvű fordításai a következők:

"Protocole additionnel du 26 mars 1998 à la Convention relative au régime de la navigation sur le Danube du 18 aoűt 1948

La République Fédérale d’Allemagnela République d’Autriche,la République de Bulgarie,la République de Croatie,la République de Hongrie,la République de Moldova,la Roumanie,la Fédération de Russie,la République Slovaque,l’Ukraine etla République Fédérale de Yougoslavie,(ci-après: Parties contractantes)

convaincues de la nécessité d’adapter certaines dispositions de la Convention relative au régime de la navigation sur le Danube signée à Belgrade le 18 aoűt 1948 aux développements politiques et économiques intervenus entre-temps,

animées du désir de permettre à tous les Etats danubiens de participer,

sont convenues de ce qui suit:

Article 1

(1) La République Fédérale d’Allemagne adhère en tant que Partie contractante à la Convention relative au régime de la navigation sur le Danube du 18 aoűt 1948. Elle est ainsi assimilée aux Etats signataires de la Convention et à leur successeurs.

(2) Sont considérées comme Etats signataires de la Convention et leurs successeurs la République d’Autriche, la République Bulgarie, la République de Croatie, la République de Hongrie, la République de Moldova, la Roumanie, la Fédération de Russie, la République Slovaqtze, l’Ukraine et la République Fédérale de Yougoslavie.

Article 2

L’article 2 de la Convention est rédigé comme suit:

"La Convention s’applique à la partie navigable du Danube de Kelheim à la Mer Noire en suivant le bras de Sutina avec accès à la mer par le, Canal de Sulina."

Article 3

L’article 5 de la Convention est rédigé comme suit:

"Il est établi une Commission du Danube, désignée ci-après sous le nom de Commission, qui comprend un représentant de chaque Partie contractante."

Article 4

L’article 10 de la Convention est rédigé comme suit:

"La Commission prépare son budget et l’approuve à la majorité des voix de toutes les Parties contractantes. Le budget doit prévoir les dépenses nécessaires à l’entretien de la Commission et de son appareil: ces dépenses seront couvertes au moyen d’annuités versées par chacune des Parties contractantes, à raison d’un montant égal pour chacune de ces Parties."

Article 5

L’article 15 de la Convention est modifié comme suit: "L’allemand, le français et le russe sont les langues officielles de la Commission."

Article 6

L’article 46 de la Convention est rédigé comme suit: "Les amendements apportés à la présente Convention seront adoptés d’un commun accord par toutes les Parties contractantes. Ils entreront en vigueur le premier jour du mois qui suivra le mois où toutes les Parties contractantes auront fait savoir au Gouvernement de la République Fédérale de Yougoslavie que les procédures internes nécessaires à l’entrée en vigueur desdits amendements sont remplies."

Article 7

(1) Le présent Protocole additionnel entrera en vigueur le premier jour du mois qui suivra le mois où huit Parties contractantes auront fait savoir au Gouvernement de la République Fédérale de Yougoslavie que les procédures internes nécessaires à l’entrée en vigueur du Protocole sont remplies. Pour d’autres Parties contractantes le présent Protocole additionnel entrera en vigueur à la date de réception par le Gouvernement de la République Fédérale de Yougoslavie de leur communication relative à l’accomplissement des procédures internes nécessaires à son entrée en vigueur.

(2) Le Gouvernement de la République Fédérale de Yougoslavie informera les Parties contractantes de la réception de toute communication en vertu de l’alinéa 1 ci-dessus et de l’entrée en vigueur du présent Protocole additionnel.

En foi de quoi, les signataires, dűment autorisés à cet effet, ont signé le présent Protocole additionnel.

Fait en la ville de Budapest, le vingt-six mars mil neuf cent quatre-vingt-dix-huit, en un seul exemplaire en langues allemande, française et russe, les trois textes faisant également foi. Il sera déposé auprès du Gouvernement de la République Fédérale de Yougoslavie qui en transmettra des copies certifiées aux Etats signataires.

Protocole de signature du Protocole additionnel du 26 mars 1998 à la Convention relative au régime de la navigation sur le Danube du 18 aoűt 1948

Les plénipotentiairesde la République d’Autrichede la République de Bulgarie,de la République de Croatie,de la République de Hongrie,de la République de Moldova,de la Roumanie,de la Fédération de Russie,de la République Slovaque,de l’Ukraine etde la République Fédérale de Yougoslavie

ont pris note de la suivante déclaration de la République Fédérale d’Allemagne faite à l’occasion de la signature du Protocole additionnel du 26 mars 1998 à la Convention relative au régime de la navigation sur le Danube du 18 aoűt 1948:

1. L’adhésion de la République Fédérale d’Allemagne à la Convention n’affecte par les obligations qui lui incombent en vertu de son appartenance à la Communauté Européenne.

2. Sur le secteur allemand du Danube, les embarcations et le matériel flottant, tels qu’ils sont utilisés pour la traversée des fleuves tors des manoeuvres, ne seront pas considérés comme bâtiments de guerre aux termes de l’alinéa 1 de l’article 30 de la Convention et ils pourront, après accord avec le Gouvernement de la République Fédérale d’Allemagne, naviguer sur le secteur allemand du Danube.

3. A l’égard de l’article 27 de la Convention relative au régime de la navigation sur le Danube, il faut avoir en vue le fait que sur le territoire communautaire les questions douanières relèvent de la compétenee de la Communauté Européenne.

En foi de quoi, les plénipotentiaires des Etats mentionnés ci-après ont signé le présent Protocole de signature établi en langues allemande, francaise et russe.

Fait en la ville de Budapest, le vingt-six mars mil neuf centquatre-vingt-dix-huit."

"A Dunán való hajózás rendjének szabályozása tárgyában 1948. augusztus hó 18. napján kelt Egyezmény 1998. március hó 26-án kelt Kiegészítő Jegyzőkönyve

A Németországi Szövetségi Köztársaság,az Osztrák Köztársaság,a Bolgár Köztársaság,a Magyar Köztársaság,a Horvát Köztársaság,a Moldovai Köztársaság,Románia,az Oroszországi Föderáció,a Szlovák Köztársaság,Ukrajna ésa Jugoszláv Szövetségi Köztársaság,(a továbbiakban: Szerződő Felek)

meggyőződve annak szükségességéről, hogy a Dunán való hajózás rendjének szabályozása tárgyában Belgrádban, 1948. augusztus hó 18. napján kelt Egyezmény egyes rendelkezéseit az időközben bekövetkezett politikai és gazdasági fejleményekhez kell igazítani,

attól az óhajtól vezérelve, hogy abban valamennyi dunai állam részt vehessen,

az alábbiakban állapodnak meg:

1. Cikk

(1) A Németországi Szövetségi Köztársaság Szerződő Félként csatlakozik a Dunán való hajózás rendjének szabályozása tárgyában 1948. augusztus hó 18. napján kelt Egyezményhez. Ezáltal egy tekintet alá esik az Egyezményt aláíró államokkal és azok jogutódjaival.

(2) Az Osztrák Köztársaság, a Bolgár Köztársaság, a Horvát Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Moldovai Köztársaság, Románia, az Oroszországi Föderáció, a Szlovák Köztársaság, Ukrajna és a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság az Egyezmény aláíró államaival, illetve azok jogutódaival esnek egy tekintet alá.

2. Cikk

Az Egyezmény 2. Cikke az alábbi megfogalmazást nyeri: "Az Egyezmény a Dunának arra a hajózható részére alkalmazandó, amely Kelheimtől a Fekete-tengerig terjed és a sulinai ágon áthaladva a sulinai csatornán át torkollik a tengerbe."

3. Cikk

Az Egyezmény 5. Cikke az alábbi megfogalmazást nyeri: "Duna Bizottság létesül, amely alább "Bizottság" elnevezéssel szerepel, és amelybe a Szerződő Felek mindegyike egy képviselőt delegál."

4. Cikk

Az Egyezmény 10. Cikke az alábbi megfogalmazást nyeri:

"A Bizottság a költségvetését a Szerződő Felek szavazattöbbségével készíti el és hagyja jóvá. A költségvetés előirányzataiban szerepelnek mindazok a kiadások, amelyek a Bizottság és az ahhoz tartozó szervek fenntartásához szükségesek: ezen kiadások fedezetét a Szerz6dő Felek által befizetett éves tagdíjak képezik, melyeknek összege valamennyi Szerződő Fél részére azonos."

5. Cikk

Az Egyezmény 15. Cikke az alábbiak szerint módosul: "A Bizottság hivatalos nyelvei a német, a francia és az orosz."

6. Cikk

Az Egyezmény 46. Cikke az alábbi megfogalmazást nyeri:

"A jelen Egyezmény módosításához valamennyi Szerződő Fél egyetértése szükséges. A módosítások azt a hónapot követő hónap első napján lépnek hatályba, amikor valamennyi Szerződő Félmegküldi a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság Kormányának a hatálybalépéshez szükséges belső eljárásra vonatkozó előírások teljesüléséről szóló értesítést."

7. Cikk

(1) A jelen Kiegészítő Jegyzőkönyv azt a hónapot követő hónap első napján lép hatályba, amikor nyolc Szerződő Fél értesítette a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság Kormányát arról, hogy a Jegyzőkönyv hatálybaléptetéséhez szükséges belső eljárásra vonatkozó előírások teljesültek. A többi Szerződő Fél számára a Kiegészítő Jegyzőkönyv attól a naptól lép hatályba, amikor a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság Kormánya kézhez kapja értesítésüket arról, hogy a hatálybaléptetéshez szükséges belső eljárásra vonatkozó előírások teljesültek.

(2) A Jugoszláv Szövetségi Köztársaság Kormánya tájékoztatja a Szerződő Feleket az (1) bekezdésben foglalt valamennyi értesítés kézhezvételéről és a jelen Kiegészítő Jegyzőkönyv hatálybalépéséről.

Ennek hiteléül az e célból kellőképpen meghatalmazott aláírók aláírták a jelen Kiegészítő Jegyzőkönyvet.

Kelt Budapesten, 1998. március hó 26-án egy példányban német, francia és orosz nyelven, mindhárom szöveg egyaránt hiteles. A Kiegészítő Jegyzőkönyv a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság Kormányánál nyer elhelyezést, amely hiteles másolatokat küld az aláíró államok számára.

Aláírási Jegyzőkönyv a Dunán való hajózás rendjének szabályozása tárgyában 1948. augusztus hó 18. Napján kelt Egyezmény 1998. március hó 26-án kelt Kiegészítő Jegyzőkönyvéhez

Az Osztrák Köztársaság,a Bolgár Köztársaság,a Horvát Köztársaság,a Magyar Köztársaság,a Moldovai Köztársaság,Románia,az Oroszországi Föderáció,a Szlovák Köztársaság,Ukrajna ésa Jugoszláv Köztársaságmeghatalmazottai

tudomásul veszik a Németországi Szövetségi Köztársaságnak a Dunán való hajózás rendjének szabályozása tárgyában 1948. augusztus hó 18. napján kelt Egyezmény 1998. március hó 26-án kelt Kiegészítő Jegyzőkönyve aláírása alkalmából tett következő nyilatkozatát:

1. A Németországi Szövetségi Köztársaság csatlakozása az Egyezményhez nem érinti az Európai Közösségekhez tartozásból fakadó kötelezettségeit.

2. A német Duna szakaszon a vízi járművek és úszó műtárgyak, amennyiben ezeket a hadgyakorlatok során a folyókon való átkeléshez használják, nem minősülnek a 30. Cikk 1. bekezdése szerinti hadihajóknak és így azok, a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormányával történt előzetes megállapodás nyomán, közlekedhetnek a Duna német szakaszán. !

3. Az Egyezmény 27. Cikke vonatkozásában figyelembe kell venni azt a fényt, hogy a közösségek területén a vámmal kapcsolatos kérdések az Európai Közösségek hatáskörébe tartoznak.

Ennek hiteléül az alább felsorolt államok meghatalmazottai aláírták a jelen Aláírási Jegyzőkönyvet, amely német, francia és orosz nyelven készült.

Kelt Budapesten, 1998. március hó 26. napján"

3. § E törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1999. április 1-jétől kell alkalmazni.

Mádl Ferenc s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. ÁderJános s. k.,

az Országgyűlés elnöke