1949. évi XIII. törvénycikk

a Dunán való hajózás rendjének szabályozása tárgyában Belgrádban 1948. évi augusztus hó 18. napján kelt nemzetközi Egyezmény becikkelyezéséről

(A megerősítő okirat a Magyar Köztársaság részéről 1949. évi március hó 14. napján helyeztetett el a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormányának levéltárában.)

Emlékezetül adom mindenkinek, akit illet, hogy Magyarország Országgyűlése a következő törvénycikket alkotta:

1. § A Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetsége, a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Román Népköztársaság, az Ukrán Szocialista Szovjet Köztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság között a Dunán való hajózás rendjének szabályozása tárgyában Belgrádban 1948. évi augusztus hó 18. napján kelt nemzetközi egyezmény mellékleteivel, valamint a hozzá tartozó Pótjegyző könyvvel együtt a Magyar Köztársaság törvényei közé iktattatik.

2. § Az 1. §-ban említett egyezménynek és az ahhoz tartozó Pótjegyzőkönyvnek eredeti orosz és eredeti francia szövege és hivatalos magyar fordítása a következő:

(Eredeti orosz szöveg)

(Hivatalos magyar fordítás.)

EGYEZMÉNY[1]

a dunai hajózás rendjének tárgyában.

A Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetsége, a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Román Népköztársaság, az Ukrán Szocialista Szovjet Köztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság,

figyelemmel a Külügyminiszterek Tanácsának 1946. évi december hó 12-én kelt határozatára, amely szerint a Dunán való hajózás alapvető rendjének szabályozása tárgyában új egyezmény létesítése céljából a fent felsorolt országok képviselőit értekezletre kell összehívni,

attól az óhajtól vezérelve, hogy a Dunán való szabad hajózás a Dunamenti országok érdekeinek és felségjogainak megfelelően biztosíttassék és, hogy a dunamenti országok egymás közötti és más országokkal való gazdasági és kulturális kapcsolatai szorosabbra fűzessenek,

elhatározták, hogy a Dunán való hajózás rendjének szabályozása céljából egyezményt kötnek és ebből a célból teljhatalmú megbizottaiként az alulírottakat jelölték ki, akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik felmutatása után az alábbi rendelkezésekben állapodtak meg.

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. Cikk

A Dunán való hajózás szabad és valamennyi állam állampolgárai, kereskedelmi hajói és árui számára nyitva áll, a kikötői illetékek és hajózási díjak, valamint ama feltételek tekintetében, amelyeknek a kereskedelmi hajózás alá van vetve, az egyenjogúság elvének biztosítása mellett. A fenti rendelkezések nem alkalmazhatók arra a forgalomra, amely ugyanazon állam kikötői között bonyolódik le.

2. Cikk

A jelen Egyezmény által létesített Szabályzat a Dunának arra a hajózható részére alkalmazandó, amely Ulmtól a Fekete-tengerig terjed és a sulinai ágon áthaladva a sulinai csatornán át torkolik a tengerbe.

3. Cikk

A dunamenti államok kötelezik magukat arra, hogy Duna szakaszaikat mind a folyami, mind pedig a megfelelő szakaszokon a tengeri hajók számára hajózható állapotban tartják és elvégzik azokat a munkálatokat, amelyek a hajózás feltételeinek biztosítására és megjavítására szükségesek és a hajózást a Duna hajózási vonalain nem gátolják és nem akadályozzák. A dunamenti államok a jelen cikkben említett kérdésekben a Duna Bizottsággal (l. alább az 5. Cikket) tanácskozni fognak.

A partmenti államok jogosítva vannak arra, hogy határaikon belül elvégezhessék azokat a munkálatokat, amelyek előre nem látható körülmények miatt szükségesekké és sürgősekké válhatnak. Az államok mindazonáltal kötelesek a Bizottsággal közölni azokat az okokat, amelyek ezeknek a munkálatoknak elvégzését indokolják és kötelesek azokról egy rövid leírást közölni.

4. Cikk

Ha valamelyik dunamenti állam nem lenne abban a helyzetben, hogy maga foganatosítsa azokat a munkálatokat, amelyekre területileg illetékes és amelyek az átlagos rendszeres hajózás biztosítására szükségesek, úgy ez az állam köteles ezeknek a munkálatoknak elvégzését a Duna Bizottságnak oly feltételek mellett megengedni, amelyeket az kijelöl, anélkül hogy az ezeknek a munkálatoknak elvégzését egy másik államra bízhatná, kivéve a folyami útnak azt a részét, amely ennek az államnak a határául szolgál. Ebben az utóbbi esetben a Bizottság állapítja meg a munkálatok elvégzésének módozatait.

A dunamenti államok kötelezik magukat arra, hogy a Bizottságnak vagy annak az államnak, amely a munkálatokat elvégzi, a munkálatok elvégzése céljára mindenben segítséget fognak nyujtani.

II. FEJEZET

A Szervezetre vonatkozó rendelkezések

I. Rész

A Duna Bizottság

5. Cikk

Duna Bizottság létesül, amely alább mindenütt "Bizottság" elnevezés alatt van megjelölve; ez a dunamenti országok képviselőiből alakul, akként, hogy mindegyik ország egy-egy képviselőt küld.

6. Cikk

A Bizottság a saját tagjai közül választja elnökét és másodelnökét, akiknek megbízatása háromévi időtartamra terjed.

7. Cikk

A Bizottság ülésszakainak időpontját maga tűzi ki és maga állapítja meg saját ügyrendi szabályzatát.

A Bizottság első ülésszakát a jelen egyezmény hatálybalépésétől számított hat hónapon belül kell megtartani.

8. Cikk

A Bizottság illetékessége a Dunára abban a mértékben terjed ki, amelyet a 2. Cikk rendelkezései határoznak meg.

A Bizottság feladata körébe tartozik:

a)

a jelen egyezmény rendelkezéseinek végrehajtása feletti felügyelet,

b)

a hajózás érdekében elvégzendő alapmunkálatok általános tervének a dunamenti államok és a folyami igazgatás különleges szervei által tett javaslatok alapján való elkészítése, úgyszintén az ezekre a munkálatokra vonatkozó általános költségelőirányzat összeállítása;

c)

a munkálatok elvégzése a 4. Cikkben meghatározott esetekben;

d)

tanácsadás és ajánlások tétele a Dunamenti államok részére a jelen cikk b) pontjában megjelölt munkálatok végrehajtására vonatkozólag, az illető államok műszaki és gazdasági érdekeinek, terveinek és teljesítőképességének figyelembevételével;

e)

tanácsadás és ajánlások tétele a folyami igazgatási különleges szerveknek (20. és 21. Cikkek) és az értesüléseknek ezeknek a szervekkel való kölcsönös kicserélése;

f)

a Duna egész hajózható részén a hajózható vonalak kitűzésénél egységes rendszer létesítése és az egyes szakaszok különleges viszonyainak figyelembevételével a Dunán való hajózás alapvető szabályainak elkészítése, ideértve a révkalauz szolgálat szabályait is;

g)

a folyamrendőri szabályok egységesítése;

h)

a hydrometeorológiai szolgálat együttműködésének biztosítása a Dunán, egységes hydrológiai jelentés kiadása, rövid és hosszú időre szóló dunai prognozisok közzététele;

i)

a Dunán való hajózásra vonatkozó statisztikai adatok gyüjtése, olyan kérdésekre vonatkozólag, amelyek a Bizottság illetékességi körébe tartoznak;

j)

a hajózás szükségleteit szemelőtt tartó kézikönyvek, révkalauzkönyvek, hajózási térképek és atlaszok kiadása;

k)

a Bizottság költségvetésének összeállítása és jóváhagyása, valamint a 10. Cikkben említett díjak megállapítása és beszedése.

9. Cikk

Az előző cikkben meghatározott feladatok ellátásában a Bizottságnak Titkárság és megfelelő szakszervek állanak rendelkezésére, amelyeknek személyzetét a dunamenti államok polgárai közül kell összeállítani.

A Titkárság és a szakszervek szervezetét a Bizottság saját maga állapítja meg.

10. Cikk

A Bizottság költségvetését összes tagjainak szavazattöbbségével állítja össze és hagyja jóvá; a költségvetésben előirányzatba kell venni mindazokat a kiadásokat, amelyek a Bizottságnak és az ahhoz tartozó szerveknek a fenntartásához szükségesek; ezeket a kiadásokat a dunamenti államok által évenkint fizetett tagdíjakból kell fedezni, amelyeknek mérve mindegyikükkel szemben azonos összegben állapíttatik meg.

A hajózás feltételeinek biztosítása és javítás céljából végzett különleges munkálatok költségeinek fedezésére a Bizottság külön díjakat állapíthat meg.

11. Cikk

A Bizottság a határozatait a jelen Egyezményben meghatározott különleges esetektől (10., 12. és 13. Cikkek) eltekintve, a jelenlevő tagok szavazataival hozza.

A határozatképességhez öt tag jelenléte szükséges.

12. Cikk

A Bizottság a 8. Cikk b), c), f) és g) pontjaiban meghatározott kérdésekre vonatkozó határozatait az összes tagok többségének szavazataival hozza, azonban annak az államnak a majorizálása nélkül, amelynek területén a munkálatokat el kell végezni.

13. Cikk

A Bizottság székhelye Galac. A Bizottság azonban összes tagjai szavazatainak többségével elhatározhatja székhelyének megváltoztatását.

14. Cikk

A Bizottság annak az országnak a törvényeinek megfelelően, melyben székhelye van, jogi személyiséggel bir.

15. Cikk

A Bizottság hivatalos nyelve a francia és az orosz.

16. Cikk

A Bizottság tagjai és az általa kinevezett tisztviselők a diplomáciai mentességeket élvezik. A Bizottság hivatali helyiségei, irattárai és mindennemű okmányai sérthetetlenek.

17. Cikk

A Bizottságnak megfelelő meghatalmazással ellátott tisztviselői a dunamenti államok illetékes hatóságait tájékoztatni fogják a Bizottság tudomására jutott azokról a bűncselekményekről, amelyeket a hajózási szabályzatok, az egészségügyi szabályok vagy folyamrendészeti szabályok áthágásával követtek el. Az illetékes hatóságok a maguk részéről viszont a Bizottságot értesíteni kötelesek azokról a rendelkezésekről, amelyeket a tudomásukra hozott, fentemlített bűncselekmények tárgyában foganatosítottak.

18. Cikk

A Bizottságnak saját pecsétje és lobogója van. Jogosítva van lobogóját a hivatali helyiségeire és hajóira kitűzni.

19. Cikk

A dunamenti államok kötelesek a Bizottságnak és a Bizottság tisztviselőinek és személyzetének a jelen Egyezményből reájuk háruló feladatok ellátásánál a szükséges segítséget nyujtani. Ezek a tisztviselők és a személyzet tagjai hivatalos működésük kifejtése keretében a folyón és a kikötőkben - a Bizottság illetékessége alá tartozó részeken - szabadon közlekedhetnek, azzal a feltétellel, hogy a helyi törvényeket tiszteletben tartják.

II. Rész

A folyami igazgatási különleges szervek

20. Cikk

A Duna alsó (a Szulinai csatorna torkolatától Brailáig terjedő) szakaszán a hydrotechnikai munkálatok elvégzésére, a partmenti határos államok (a Román Népköztársaság és a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetsége) képviselőiből külön folyami igazgatóság állíttatik fel. Ez az Igazgatóság a benne résztvevő államok közötti Megállapodás alapján működik.

Az Igazgatóság székhelye Galac.

21. Cikk

A Vaskapu szakaszán (a jobbparton Vinicétől Kostolig, a balparton Turnu-Severintől Moldova-Vekeig) külön Vaskapu folyami igazgatóság létesül; ez az igazgatóság a Román Népköztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság képviselőiből alakul; ennek az a feladata, hogy az említett szakaszon a hydrotechnikai munkálatokat elvégezze és a hajózást szabályozza.

Ez az Igazgatóság a benne résztvevő országok kormányai közötti megállapodás alapján működik.

Az Igazgatóság székhelye: Orsova és Tekia.

22. Cikk

A különleges folyami igazgatóságokra (lásd az alábbiakban Igazgatóságok elnevezés alatt) vonatkozó, a 20. és 21. Cikkekben említett megállapodásokat a Bizottságokkal közölni kell.

III. FEJEZET

A hajózás szabályozása

I. Rész

A hajózás

23. Cikk

A Duna alsó szakaszán, valamint a Vaskapu szakaszán a hajózás azoknak a hajózási szabályoknak megfelelően történik, amelyeket az említett zónák Igazgatóságai állapítanak meg. A Duna többi szakaszán a hajózás azoknak a szabályoknak megfelelően történik, amelyeket azok a dunamenti államok állapítanak meg, amelyeknek területén a Duna átfolyik, azokon a szakaszokon pedig, ahol a Duna partjai két különböző államhoz tartoznak, azok szerint a szabályok szerint, amelyeket ezek az államok közös megegyezéssel megállapítanak.

A hajózási szabályok létesítésével a dunamenti államok és az Igazgatóságok kötelesek figyelembe venni a Dunán való hajózás tekintetében a Bizottság által megállapított alapelveket.

24. Cikk

A Dunán közlekedő vízijárműveknek az illető dunamenti államok által megállapított szabályok betartásával feltétele mellett joguk van a kikötőkbe bemenni és ott a be- és kirakodást, az utasok be- és kihajózását, az üzemanyagtartalék- és az élelmiszerkészlet kiegészítését elvégezni.

25. Cikk

Utasoknak és áruknak helyi forgalomban való szállítása és ugyanazon állam kikötői közötti forgalom lebonyolítása idegen lobogót viselő hajóknak csak az illető dunamenti államban fennálló szabályzatok értelmében van megengedve.

26. Cikk

A Dunán hatályban lévő egészségügyi és rendőri szabályzatokat a hajók nemzeti hovátartozandóságára, kiindulási kikötőjére, rendeltetési helyére, vagy más szempontokra tekintet nélkül minden megkülönböztetés mellőzésével kell alkalmazni.

A vámellenőrzési, egészségügyi ellenőrzési és folyamrendészeti szolgálatot a Dunán a dunamenti államok látják el. Ezek az általuk megállapított Szabályzatokat a Bizottsággal közölni kötelesek avégett, hogy a Bizottság ezeknek a vámegészségügyi és folyamrendészeti szabályoknak az egységesítésében közreműködhessék. (8. Cikk g) pont.)

A vámegészségügyi és folyamrendészeti szabályoknak olyanoknak kell lenniök, hogy ne akadályozzák a hajózást.

27. Cikk

Az átmenő áruknak olyan szakaszokon való áthaladásánál, ahol a Duna mindkét partja ugyanahhoz az államhoz tartozik, ez az állam jogosult az átmenő árut lepecsételni és saját közegei által vámfelügyeleti őrizet alatt tartani. Az ilyen állam jogosult a hajó kapitányától. üzembentartójától vagy tulajdonosától írásbeli nyilatkozatot követelni arranézve, hogy szállít-e olyan árút, amelynek bevitele az illető állam által tiltva van; nincs joga azonban az átszállítást megtiltani. Ezek a vámjogi alakszerűségek azonban nem foglalhatják magukban, illetve nem vonhatják maguk után a rakomány megvizsgálását és nem járhatnak az átmenő forgalom lassításával. Az a kapitány, üzembehelyező vagy tulajdonos, aki hamis nyilatkozatot tesz, ezért annak az államnak a törvényei szerint tartozik felelősséggel, amellyel szemben a nyilatkozatot megtette.

Abban az esetben, ha a Duna a két állam közötti határ, a hajók, tutajok, utasok és áruk az átmenő forgalomban mindennemű vámügyi alakszerűségtől mentesek.

28. Cikk

A dunamenti államok által a folyamrendészeti szolgálat (rendőri szolgálat) ellátására alkalmazott hajóknak nemzeti lobogójukon kívül egységes megkülönböztető jelzést kell viselniök; ezeknek a hajóknak a leírását és az általuk viselt számokat közölni kell a Bizottsággal. Ezek a hajók, valamint az összes dunamenti államok vámhajói a Dunán csak annak az országnak a határain belül közlekedhetnek, amelynek lobogóját a hajó viseli, ezeknek a határokon kívül pedig csak az illető dunamenti államok beleegyezésével közlekedhetnek.

29. Cikk

A Dunán közlekedő hajók jogosultak úgy a fedélzetükön lévő rádióállomásoknak, mint a parti híradási eszközöknek a használatára, amennyiben azokra hajózási célból szükségük van.

30. Cikk

Az összes nem dunamenti államok hadihajóinak tilos a Dunán való közlekedés.

Az érdekelt dunamenti államok közötti előzetes megegyezés esetétől eltekintve a dunamenti országok hadihajói nem közlekedhetnek a Dunán annak az országnak a határain kívül, amelynek a lobogóját viselik.

II. Rész

A révkalauzi szolgálat

31. Cikk

A Duna alsó folyásánál, valamint a Vaskapu területén révkalauzi testületek alakulnak; ezek az illetékes Igazgatóságoknak (22. Cikk) vannak alárendelve.

A rérkalauzi szolgálat szabályait a Dunán való hajózásra vonatkozó alaprendelkezéseknek (8. Cikk f) pont) megfelelően az Igazgatóságok állapítják meg és a Bizottsággal közlik.

32. Cikk

A hajókalauzi szolgálat a Duna alsó szakaszán és a Vaskapu kerületében az illetékes révkalauzi testületekhez tartozó révkalauz vagy pedig olyan révkalauzok látják el, akik az illetékes Folyami Igazgatóságok előtt vizsgát tettek és ezektől az Igazgatóságoktól jogosítványt nyertek a révkalauzi szolgálat gyakorlására.

33. Cikk

A révkalauzi testület állományát az illető Igazgatóságokban résztvevő dunamenti országok állampolgárai közül egészítik ki. A kiegészítés módozatait az Igazgatóságok említett tagjai (20. és 21. Cikk) között létesült megállapodások szabályozzák.

IV. FEJEZET

A hajózás biztosítására szolgáló kiadások fedezésének módozatai

34. Cikk

A dunamenti országok által a Dunán végzett hydrotechnikai munkálatok pénzügyi alapjainak biztosításáról, a jelen Egyezmény 3. Cikkének megfelelően, az illető dunamenti országok gondoskodnak.

A 8. Cikk c) pontjában említett munkálatok pénzügyi alapjainak biztosításáról a Bizottság gondoskodik.

35. Cikk

A hajózás biztosítására szükséges kiadások fedezése céljából a dunamenti államok a hajók után hajózási díjat állapíthatnak meg, amelyeknek a mérvét a hajózási út fenntartásának, valamint a 34. Cikkben említett munkálatoknak a költségeihez képest kell megállapítani.

36. Cikk

A hajózás biztosítására szükséges, valamint az Igazgatóságok által végzett munkálatok folytán felmerült kiadások fedezésére az Igazgatóságok külön illetékeket állapítanak meg, amelyeket azoktól a hajóktól szednek, amelyek a Sulinai csatorna torkolata és Braila közötti szakaszon, valamint a jobboldalon Vinicétől Kostolig és a Duna baloldalán Moldova-Veke és Turnu-Severin között közlekednek.

Az Igazgatóságok az általuk megállapított illetékekről és azok beszedési módjáról a Bizottságot tájékoztatni kötelesek.

37. Cikk

A Bizottság, a Dunamenti államok és az Igazgatóságok által szedett külön illetékekből, hajózási díjakból, különleges illetékekből befolyó összegek nem szolgálhatnak nyereséges forrásául.

38. Cikk

A külön illetékek, hajózási díjak és különleges díjak szedésének módozatait a Bizottság, a dunamenti államok és az Igazgatóságok által kidolgozott utasítások határozzák meg. A dunamenti államok és az Igazgatóságok az utasításokat a Bizottsággal való előzetes tárgyalás után bocsátják ki.

Az illetékek és díjak kiszámítása a hajók űrtartalma alapján történik.

39. Cikk

A munkálatok elvégzését és az azok által okozott kiadások felosztását a Dunának azon a szakaszain, ahol a Duna az államhatár, az illető államok közötti megállapodások szabályozzák.

40. Cikk

A kikötői díjakat az illető dunamenti államok hatóságai szedik be. Ebben a vonatkozásban a hajók lobogójára, kiindulási vagy rendeltetési helyére tekintettel, vagy más okból semmiféle hátrányos megkülönböztetést nem lehet tenni.

41. Cikk

A kikötőkbe a be- és kirakodás céljából belépő hajóknak, az illető szállítási üzemekkel létesült megállapodás alapján, joguk van a be- és kirakodási technikai berendezéseknek, eszközöknek, raktáraknak és rakterületeknek használatára.

Az ezekért a szolgáltatásokért járó összegek mérvét minden hátrányos megkülönböztetés nélkül kell megállapítani.

Nem tekintendők megkülönböztetéseknek azok a kedvezmények, amelyeket a kereskedelmi szokásoknak megfelelően a munkák terjedelmére és az áruk jellegére tekintettel nyujtanak.

42. Cikk

A hajókat, tutajokat, utasokat és árukat magáért az áthaladásért semmiféle díjjal nem lehet megterhelni.

43. Cikk

A révkalauzi díjszabást a Duna alsó folyásánál és a Vaskapu kerületében az illető Igazgatóságok állapítják meg és a Bizottsággal közlik.

V. FEJEZET

Záró rendelkezések

44. Cikk

A jelen Egyezményben a "Dunamenti Államok" vagy "Dunamenti Országok" kifejezés alatt olyan államokat kell érteni, amelyeknek a területéhez a 2. Cikk értelmében körülírt szakaszon a Dunának legalább egyik partja tartozik.

45. Cikk

Minden olyan vitát, amely az Egyezményt aláíró államok között ennek az Egyezménynek az alkalmazása vagy értelmezése tekintetében felmerült és amelyet közvetlen tárgyalások útján nem sikerült rendezni, a vitában részes államok bármelyikének kérelmére a Békéltető Bizottság döntése alá kell bocsátani, amely a felek egy-egy képviselőjéből és egy-egy harmadik tagból alakult, akit a vitában nem részes államok polgárai közül a Dunabizottság elnöke, illetve arra az esetre, ha a Dunabizottság elnöke a vitában részes államok valamelyikének polgára, maga a Dunabizottság jelöli ki.

A Békéltető Bizottság döntése végleges és a vitában részes felekre kötelező erővel bír.

46. Cikk

A jelen Egyezményt az azt aláíró államok többségének kérelmére felül lehet vizsgálni. Az erre irányuló kérelmet a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság Kormányához kell intézni, amely a legrövidebb időn belül intézkedik értekezlet egybehívása iránt, amelyre az összes aláíró államokat meg kell hívni. A felülvizsgált rendelkezések csak akkor lépnek hatályba, ha az azok megerősítésére vonatkozó okiratokat a jelen Egyezményt aláíró állam közül hat állam letétbe helyezte.

47. Cikk

A jelen Egyezményt, amelynek orosz és francia szövege a hiteles, az ahhoz tartozó mellékletekkel együtt meg kell erősíteni és csak akkor lép hatályba, ha hat megerősítő okiratot letétbe helyeztek. A megerősítő okiratokat a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság Kormányánál kell elhelyezni, amelynek levéltárában nyer elhelyezést a jelen Egyezmény hiteles példánya is.

A Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság Kormánya mindegyik államnak, amely a jelen Egyezményt aláírta, egy hitelesített másolatot fog küldeni és a jelen Egyezményt aláíró államokat a megerősítő okiratok elhelyezéséről, amint ezeket átvette, nyomban értesíteni fogja.

Mellékletek jegyzéke

I. Melléklet. Ausztria felvétele a Dunabizottságba.

II. Melléklet. A Gabcikovo-Gönyü közötti szakasz.

I. Melléklet

Ausztria felvétele a Dunabizottságba

1. Ausztria képviselője a Dunabizottságba felvétetik, mihelyt az Ausztriával kötendő Szerződés kérdése rendezést nyer.

2. Ez a melléklet a Dunán való hajózás rendjének szabályozásáról szóló Egyezménnyel egyidejűleg lép hatályba és annak kiegészítő része.

II. Melléklet

A Gabcikovo-Gönyü szakaszról

Ami a hajózás rendes feltételeinek biztosítása céljából a Gabcikovo-Gönyü közötti (1821 km-től 1701 km-ig terjedő) vonalszakaszon szükségessé vált munkálatokat illeti, a Szerződő felek egyetértőleg elismerik, hogy ennek a vonalszakasznak hajózás szempontjából megfelelő állapotban tartásához közös érdekek fűződnek és hogy az ebből a célból szükséges munkálatok messze meghaladják azoknak a munkálatoknak a mérvét, amelyeknek teljesítését észszerűen lehetne követelni az illetékes partmenti államtól.

Ezért egyetértés jött létre aziránt, hogy a Dunabizottságnak tárgyalnia kell és el kell döntenie azt a kérdést, hogy ennek a célnak elérése céljából célszerűnek mutatkoznék-e erre a vonalszakaszra nézve egy külön Folyami Igazgatóság felállítása azokhoz hasonlóan, amelyekről a 20. és 21. Cikkek rendelkeznek, vagy pedig elegendő lesz, ha erre a szakaszra a jelen Egyezmény 4. és 34. Cikkeiben (2. bekezdés) foglalt rendelkezések nyernek alkalmazást.

Abban az esetben, ha az Igazgatóságot felállítják, a jelen Egyezmény 20. Cikkében foglalt rendelkezésnek megfelelő rendelkezéseket kell alkalmazni.

Aminek hiteléül alulírott meghatalmazottak a jelen Egyezményt aláírták és pecsétjükkel ellátták.

Kelt Belgrádban, 1948. évi augusztus hó 18. napján.

[Aláírások]

Pótjegyzőkönyv

a Dunán való hajózás rendjének szabályozása tárgyában Belgrádban 1948. évi augusztus hó 18. napján aláírt Egyezményhez.

1. Megállapítást nyert, hogy a Dunán való hajózásnak megelőzőleg alkalmazott rendje, valamint azok a nemzetközi okmányok, amelyek ennek a rendnek a létesítésére vonatkoznak, különösen pedig a Párisban 1921. évi július hó 23-án kelt Egyezmény, nincsenek többé hatályban.

2. A volt Európai Dunabizottság minden vagyona átszáll a Duna alsószakaszán ennek az egyezménynek 20. Cikke értelmében létesült Folyami Igazgatóságra, amelyre a jelen Jegyzőkönyv vonatkozik.

3. Megállapodás jött létre arra nézve, hogy a Nemzetközi Dunabizottság összes kötelezettségei, amelyek a Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország és más államok által nyujtott hitelek visszafizetésére vonatkoznak, megszűntnek tekintetnek.

4. A volt Nemzetközi Dunabizottság kötelezettségei, úgyszintén a volt Vaskapui és Zuhatagi Igazgatóság kötelezettségei és az ezekkel a kötelezettségekkel kapcsolatban vállalt biztosítékok megszűntnek tekintetnek.

5. A volt Nemzetközi Dunabizottságnak még fel nem számolt javai annak az Egyezménynek 5. Cikkében említett Dunabizottságra szállanak át, amelyre a jelen Jegyzőkönyv vonatkozik. A volt Nemzetközi Dunabizottságnak azok a javai, amelyek a volt Vaskapui és Zuhatagi Igazgatóságok rendelkezésére voltak bocsátva, valamint a volt Vaskapui és Zuhatagi Igazgatóságnak összes javai arra a Vaskapui külön Folyami Igazgatóságra szállanak át, amely annak az Egyezménynek a 21. Cikke értelmében alakult, amelyre a jelen Jegyzőkönyv vonatkozik.

Kelt Belgrádban, 1948. évi augusztus hó 18. napján.

[Aláírások]

3. §[2] Felhatalmaztatik a kormány, hogy a hatályukat vesztett jogszabályok részletes felsorolását rendeletileg tegye közzé.

4. §[3] Az 1. §-ban említett Egyezménynek és az ahhoz tartozó Pótjegyzőkönyvnek a végrehajtásáról a közlekedésért felelős miniszter gondoskodik.

5. § A jelen törvény kihirdetése napján, azonban az 1. §-ban említett Egyezmény és Pótjegyzőkönyv hatálybalépésével kezdődő hatállyal lép életbe.

Szakasits Árpád s. k.

köztársasági elnök.

Dobi István s. k.,

miniszterelnök