1980. évi 5. törvényerejű rendelet

az 1968. évi november hó 8. napján Bécsben aláírásra megnyitott Közúti Közlekedési Egyezményt kiegészítő európai Megállapodás kihirdetéséről

(A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa megerősítő okiratának letétbe helyezése az Egyesült Nemzetek főtitkáránál 1976. évi március hó 16. napján megtörtént. A MEGÁLLAPODÁS A 4. cikk pontja értelmében 1979. évi június hó 7. napján lépett hatályba.)

1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az 1971. évi május hó 1. napján Genfben kelt - az 1968. évi november hó 8. napján Bécsben aláírásra megnyitott Közúti Közlekedési Egyezményt kiegészítő - európai Megállapodást és függelékét e törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § A Megállapodás hivatalos magyar fordítása a következő:

AZ 1968. ÉVI NOVEMBER HÓ 8. NAPJÁN BÉCSBEN ALÁÍRÁSRA MEGNYITOTT KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI EGYEZMÉNYT KIEGÉSZÍTŐ EURÓPAI MEGÁLLAPODÁS

A SZERZŐDŐ FELEK, AMELYEK EGYBEN A BÉCSBEN 1968. NOVEMBER 8-ÁN ALÁÍRÁSRA MEGNYITOTT KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI EGYEZMÉNYNEK IS FELEI,

ATTÓL AZ ÓHAJTÓL VEZÉRELVE, hogy Európában a közúti közlekedésre vonatkozó szabályok nagyobb egységességét érjék el,

MEGÁLLAPODTAK az alábbiakban:

1. cikk

1. A Szerződő Felek, amelyek egyben a Bécsben 1968. november 8-án aláírásra megnyitott közúti közlekedési Egyezmény Felei is, megteszik a megfelelő intézkedéseket abból a célból, hogy a területükön hatályban levő közlekedési szabályok, lényegüket illetően, összhangban legyenek a Megállapodás függelékének a rendelkezéseivel.

2. Feltéve, hogy semmilyen szempontból sem lesznek összeférhetetlenek a Megállapodás függelékének a rendelkezéseivel,

a) az említett szabályok mellőzhetik a rendelkezések közül azokat, amelyek a Szerződő Fél területén elő nem forduló helyzetekre vonatkoznak;

b) az említett szabályok tartalmazhatnak a függelékben nem szereplő rendelkezéseket is.

3. E cikk rendelkezései nem kötelezik a Szerződő Feleket arra, hogy a függelék rendelkezéseiből a közlekedési szabályaik közé felvett rendelkezések bármely megszegésére büntető rendelkezéseket határozzanak meg.

2. cikk

1. E Megállapodás 1972. április 30-ig áll nyitva aláírásra azoknak az Államoknak a részére, amelyek a Bécsben 1968. november 8-án aláírásra megnyitott közúti közlekedési Egyezménynek az aláírói, vagy amelyek csatlakoztak ahhoz és amelyek az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának tagjai, vagy amelyeket a Bizottság - megbízási okmánya 8. cikkének megfelelően - tanácskozási joggal felvett a Bizottságba.

2. Ezt a Megállapodást meg kell erősíteni azt követően, hogy az illető Állam megerősítette a Bécsben 1968. november 8-án aláírásra megnyitott közúti közlekedési Egyezményt vagy csatlakozott ahhoz. A megerősítő okmányokat az Egyesült Nemzetek Szervezete Főtitkáránál kell letétbe helyezni.

3. A Megállapodás csatlakozásra nyitva áll az e cikk 1. bekezdésében említett bármely Állam részére, amennyiben az Szerződő Fele a Bécsben 1968. november 8-án aláírásra megnyitott közúti közlekedési Egyezménynek.

A csatlakozási okmányokat a Főtitkárnál kell letétbe helyezni.

3. cikk

1. Bármely Állam e Megállapodás aláírásakor vagy megerősítésekor, illetőleg a hozzá való csatlakozáskor, vagy bármely későbbi időpontban, a Főtitkárhoz intézett értesítéssel kijelentheti, hogy a Megállapodást alkalmazza azokra a területekre vagy azok egy részére, amelyeknek a nemzetközi kapcsolatairól gondoskodik,

A Megállapodás az értesítésben megjelölt területre vagy területekre azt a napot követő harminc nap elteltével válik alkalmazandóvá, amely napon a Főtitkár megkapta az értesítést, vagy pedig a Megállapodásnak az értesítést közlő Államban való hatálybalépésének a napján, amennyiben ez a nap későbbi az előbb említettnél.

2. Bármely Állam, amely az e cikk 1. bekezdése szerint nyilatkozatot tett, bármely későbbi időpontban a Főtitkárhoz intézett értesítéssel kijelentheti, hogy a Megállapodás alkalmazhatósága az értesítésben megjelölt területre megszűnik; és a Megállapodás az említett területre nem alkalmazható azt a napot követő egy év elteltével, amely napon a Főtitkár ezt az értesítést megkapta.

4. cikk

1. A Megállapodás a tizedik megerősítő vagy csatlakozási okmány letétbe helyezésének időpontját követő tizenkét hónap elteltével lép hatályba.

2. Minden olyan Állam számára, amely a tizedik megerősítő vagy csatlakozási okmány letétbe helyezését követően erősíti meg a Megállapodást vagy csatlakozik ahhoz, a Megállapodás a megerősítő vagy csatlakozási okmánynak az adott Állam által történt letétbe helyezésének időpontját követő tizenkét hónap elteltével lép hatályba.

3. Amennyiben a hatálybalépésnek az e cikk 1. és 2. bekezdéséből következő időpontja megelőzi a Bécsben 1968. november 8-án aláírásra megnyitott közúti közlekedési Egyezmény 47. cikkének alkalmazásából folyó időpontot, akkor ez az utóbbi időpont lesz az, amelyen a Megállapodás az e cikk 1. bekezdése szerint hatályba lép.

5. cikk

A Megállapodás, hatálybalépésével, a Genfben 1950. szeptember 16-án aláírt, az 1949. évi közúti közlekedésre vonatkozó Egyezményt és a közúti jelzésekre vonatkozó jegyzőkönyvet kiegészítő európai Megállapodásnak a közúti közlekedésre vonatkozó rendelkezéseit és az 1950. szeptember 16-án kelt, a közúti közlekedésre vonatkozó 1949. évi Egyezmény 23. cikkének a Szerződő Felek egyes útjain forgalomba bocsátott járművek méreteire és súlyára vonatkozó alkalmazása tárgyában kötött európai Megállapodást a Szerződő Felek közötti viszonyban hatályon kívül helyezi és azok helyébe lép.

6. cikk

1. E Megállapodás hatálybalépésétől számított tizenkét hónapos időtartam eltelte után bármely Szerződő Fél javasolhatja a Megállapodás egy vagy több módosítását. A módosító javaslatokat az indokok előterjesztésével a Főtitkárhoz kell intézni, aki azt közli az összes Szerződő Féllel. A Szerződő Felek számára fennáll a lehetőség arra, hogy a közléstől számított tizenkét hónapon belül közöljék: (a) elfogadják-e a módosítást, vagy (b) elvetik azt, vagy (c) azt kívánják, hogy konferenciát hívjanak össze annak megvizsgálására. A Főtitkár hasonlóképpen közli a javasolt módosítás szövegét a Megállapodás 2. cikkében említett többi Állammal is.

2. a) Minden módosító javaslat, amelyet a cikk 1. bekezdése rendelkezéseinek megfelelően közölnek, akkor minősül elfogadottnak, ha a fent említett tizenkét hónapos határidőn belül a Szerződő Felek egyharmadánál kevesebben közölték a Főtitkárral akár azt, hogy elvetik a módosítást, akár azt, hogy a megvizsgálásra konferencia összehívását kívánják. A Főtitkár az összes Szerződő Felet értesíti a javasolt módosítás minden elfogadásáról vagy minden visszautasításáról és a konferencia összehívására vonatkozó minden kérelemről. Amennyiben a meghatározott tizenkét hónapos határidő alatt beérkezett elutasítások és a konferencia összehívására vonatkozó kérelmek teljes száma nem éri el a Szerződő Felek teljes számának az egyharmadát, a Főtitkár értesíti az összes Szerződő Felet, hogy a módosítás az e cikk 1. bekezdésében meghatározott tizenkét hónapos határidő lejártát követő hat hónap elteltével hatályba lép az összes Szerződő Félre vonatkozóan, azok kivételével, amelyek a megállapított határidő alatt elvetették a módosítást vagy konferencia összehívását kérték annak megvizsgálására.

b) Minden olyan Szerződő Fél, amely az említett tizenkét hónapos határidő alatt elvetette a módosítási javaslatot vagy konferencia összehívását kérte annak megvizsgálására, az említett határidő elteltét követően bármikor értesítheti a Főtitkárt, hogy elfogadja a módosítást, és a Főtitkár közli ezt az értesítést az összes többi Szerződő Féllel. Arra a Szerződő Félre, amely közölte a részéről történt elfogadást, a módosítás attól a naptól számított hat hónap elteltével lép hatályba, amikor a Főtitkár megkapta az értesítését.

3. Amennyiben a javasolt módosítást az e cikk 2. bekezdésének megfelelően nem fogadták el és ha az e cikk 1. bekezdésében meghatározott tizenkét hónapos határidőn belül a Szerződő Felek teljes számának felénél kevesebben közlik a Főtitkárral azt, hogy elvetik a javasolt módosítást, és ha a Szerződő Feleknek legalább egyharmada, de ötnél nem kevesebben arról tájékoztatják a Főtitkárt, hogy elfogadják vagy hogy a konferencia összehívását kívánják annak megvizsgálására, a Főtitkár konferenciát hív össze a javasolt módosítás vagy minden más olyan javaslat megvizsgálására, amelyről e cikk 4. bekezdése szerint értesítést kap.

4. Amennyiben e cikk 3. bekezdése rendelkezéseinek megfelelően konferenciát hívnak össze, a Főtitkár arra az összes Szerződő Felet, valamint a Megállapodás 2. cikkében említett többi Államot meghívja. Felkéri a konferenciára meghívott összes Államot arra, hogy legkésőbb a megnyitás előtt hat hónappal juttassák el hozzá mindazokat a javaslatokat, amelyeket a javasolt módosításon kívül ugyancsak meg kívánnak vizsgáltatni az említett konferenciával, és ezeket a javaslatokat legalább három hónappal a konferencia megnyitásának időpontja előtt a konferenciára meghívott összes Állammal közli.

5. a) A Megállapodással kapcsolatos bármely módosítás akkor minősül elfogadottnak, ha azt a konferencián képviselt Államok kétharmados többsége elfogadta; feltéve, hogy az említett többség a konferencián képviselt Szerződő Feleknek legalább kétharmadát teszi ki. A Főtitkár értesíti a Szerződő Felet a módosítás elfogadásáról és ez az értesítés napjától számított tizenkét hónap elteltével az összes Szerződő Félre hatályba lép, azok kivételével, amelyek e határidő alatt értesítik a Főtitkárt arról, hogy elvetik a módosítást.

b) Minden olyan Szerződő Fél, amely az említett tizenkét hónapos határidő alatt elvetette a módosítást, bármikor értesítheti a Főtitkárt, hogy elfogadja azt, és a Főtitkár közli ezt az értesítést az összes többi Szerződő Féllel. Arra a Szerződő Félre, amely közölte a részéről történt elfogadást, a módosítás attól az időponttól számított hat hónap elteltével lép hatályba, amikor a Főtitkár megkapta az értesítést, vagy az említett tizenkét hónapos határidő elteltével, amennyiben ez az időpont későbbi az előbb említettnél.

6. Amennyiben a módosítási javaslat e cikk 2. bekezdése szerint nem minősül elfogadottnak és ha a konferencia összehívására az e cikk 3. bekezdésében meghatározott feltételek nem teljesültek, a módosítási javaslat elvetettnek minősül.

7. Az e cikk 1-6. bekezdésében meghatározott módosítási eljárástól függetlenül a Megállapodás függeléke módosítható az összes Szerződő Felek illetékes hatóságai között létrejött megállapodással is. Amennyiben az egyik Szerződő Fél hatósága kijelentette, hogy nemzeti jogszabályai szerint a Megállapodást erre a célra történő külön felhatalmazásnak vagy valamely törvényhozó szerv jóváhagyásának kell alávetni, az illető Szerződő Fél hatóságának a függelék módosításához való hozzájárulása csak akkor tekinthető megadottnak, ha az említett hatóság bejelentette a Főtitkárnak, hogy a szükséges felhatalmazásokat vagy jóváhagyásokat megkapta. A hatóságok közötti megállapodás úgy is szólhat, hogy bizonyos átmeneti időszak alatt a függelék régi rendelkezései, az új rendelkezésekkel egyidejűleg egészben vagy részben hatályban maradnak. Az új rendelkezések hatálybalépésének időpontját a Főtitkár állapítja meg.

8. Minden Állam, amikor aláírja vagy megerősíti a Megállapodást vagy csatlakozik ahhoz, közli a Főtitkárral annak a hatóságnak a nevét és címét, amely illetékes az e cikk 7. bekezdésében említett megállapodás megkötésére.

7. cikk

Bármely Szerződő Fél a Főtitkárhoz intézett írásbeli értesítéssel felmondhatja a Megállapodást. A felmondás attól az időponttól számított egy év elteltével lép hatályba, amikor a Főtitkár megkapta az értesítést. Minden olyan Szerződő Fél, amely, megszűnik a Bécsben 1968. november 8-án aláírásra megnyitott közúti közlekedési Egyezmény Szerződő Fele lenni, ugyanakkor megszűnik Szerződő Fele lenni a Megállapodásnak is.

8. cikk

A Megállapodás hatályát veszti, ha a Szerződő Felek száma bármely megszakítás nélküli tizenkét hónapos időszak alatt ötnél kevesebbre csökken, valamint abban az időpontban, amikor a Bécsben 1968. november 8-án aláírásra megnyitott közúti közlekedési Egyezmény hatályát veszti.

9. cikk

1. Két vagy több Szerződő Fél között keletkező minden olyan vitát, amely a Megállapodás értelmezését vagy alkalmazását érinti és amelyet a vitában álló felek nem tudtak tárgyalások útján vagy más módon rendezni, választott bírósági eljárásnak kell alávetni, amennyiben a vitában álló Szerződő Felek bármelyike ezt kéri és evégből a vitában álló Felek közös megállapodásával választott - egy vagy több - bírónak kell megküldeni. Amennyiben a vitában álló Felek a választott bírósági eljárás lefolytatására vonatkozó kérelemtől számított 3 hónap alatt nem tudtak megegyezni a választott bíró vagy választott bírák kiválasztásában, a Felek bármelyike kérheti az Egyesült Nemzetek Főtitkárát, hogy jelöljön ki egy választott bírót, akihez a jogvitát döntés végett elő kell terjeszteni.

2. Az e cikk 1. bekezdésének megfelelően kijelölt választott bíró, illetőleg bírák döntése kötelező a vitában álló Szerződő Felekre.

10. cikk

A Megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az bármely Szerződő Félnek megtiltja az Egyesült Nemzetek Alapokmánya rendelkezéseivel összeegyeztethető és a helyzet követelményei által meghatározott olyan intézkedések megtételét, amelyeket külső vagy belső biztonsága szempontjából szükségesnek ítél.

11. cikk

1. Bármely Állam, a Megállapodás aláírásakor a megerősítő vagy a csatlakozási okmány letétbe helyezésekor kinyilváníthatja, hogy nem tekinti magára kötelezőnek a Megállapodás 9. cikkét. A többi Szerződő Felet nem kötelezi a 9. cikk az olyan Szerződő Féllel szemben, amely ilyen nyilatkozatot tett.

2. A Megállapodásra vonatkozó fenntartás, az e cikk 1. bekezdésében említett fenntartás kivételével, azzal a feltétellel tehető meg, hogy az írásban történik és hogy amennyiben azt a megerősítő vagy a csatlakozási okmány letétbe helyezése előtt tették meg, ebben az okmányban megerősítik.

3. Bármely Állam a Megállapodásra vonatkozó megerősítő vagy csatlakozási okmány letétbe helyezésekor írásban értesíti a Főtitkárt arról, hogy azokat a fenntartásokat, amelyeket a Bécsben 1968. november 8-án aláírásra megnyitott közúti közlekedési Egyezményre esetleg bejelentett, mennyiben kell alkalmazni a Megállapodásra. Azok a fenntartások, amelyeket nem foglaltak be a Megállapodás megerősítő vagy csatlakozási okmányának letételekor közölt értesítésbe, úgy minősülnek, hogy nem alkalmazandók a Megállapodásra.

4. A Főtitkár az e cikk alkalmazásával tett fenntartásokat és értesítéseket közli a Megállapodás 2. cikkében említett összes Állammal.

5. Bármely Állam, amely az e cikkben említett nyilatkozatot, fenntartást vagy értesítést tett, bármely időpontban a Főtitkárhoz intézett értesítéssel visszavonhatja azt.

6. Az e cikk 2. bekezdésének megfelelően tett vagy a 3. bekezdésének megfelelően közölt minden fenntartás

a) annak a Szerződő Félnek a számára, amely a fenntartást tette vagy közölte, a fenntartásban meghatározott terjedelemben módosítja a Megállapodásnak a fenntartással érintett rendelkezéseit;

b) ugyanilyen terjedelemben módosítja ezeket a rendelkezéseket a többi Szerződő Felet illetően is, azzal a Szerződő Féllel fennálló kapcsolataiban, amely a fenntartást tette vagy közölte.

12. cikk

A Megállapodás 6. és 11. cikkeiben említett nyilatkozatokon, értesítéseken és közléseken kívül a Főtitkár közli a Szerződő Felekkel és a Megállapodás 2. cikkében említett többi Állammal:

a) a 2. cikk szerinti aláírásokat, megerősítéseket és csatlakozásokat;

b) a 3. cikk szerinti értesítéseket és nyilatkozatokat;

c) azokat az időpontokat, amikor a Megállapodás a 4. cikk szerint hatályba lép;

d) azokat az időpontokat, amikor a Megállapodás módosításai a 6. cikk 2., 5. és 7. bekezdése szerint hatályba lépnek:

e) a 7. cikk szerinti felmondásokat;

f) a Megállapodás hatályának a 8. cikk szerinti megszűnését.

13. cikk

A Megállapodás eredeti példányát 1972. április 30-a után az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkáránál helyezik letétbe, aki abból hitelesített példányokat küld a Megállapodás 2. cikkében említett összes Államnak.

AMELYEKNEK HITELÉÜL az erre felhatalmazott alulírottak aláírták a Megállapodást.

KÉSZÜLT Genfben, az ezerkilencszázhetvenegyedik év május hó első napján, egy példányban, angol, francia és orosz nyelven, amely három szöveg egyaránt hiteles.

FÜGGELÉK

1. A Függelék rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából az "Egyezmény" kifejezés a Bécsben 1968. november 8-án aláírásra megnyitott közúti közlekedési Egyezményt jelenti.

2. A Függelék csak az Egyezmény megfelelő rendelkezéseit érintő kiegészítéseket és módosításokat tartalmazza.

3. Az Egyezmény 1. cikkéhez (Meghatározások)

c) pont

Ez a pont a következőképpen szól: "lakott terület" beépített ingatlanokat magában foglaló olyan területet jelent, amelyet bejáratainál és kijáratainál kifejezetten ilyenként megjelöltek.

n) pont (második mondat)

"Azok a háromkerekű járművek, amelyeknek önsúlya nem haladja meg a 400 kg-ot (900 fontot), motorkerékpárnak minősülnek."

E cikk végére beiktatandó kiegészítő pont:

Ez a pont a következőképpen szól: "A gyalogosokkal egy tekintet alá esnek azok a személyek, akik gyermekkocsit, betegszállító vagy rokkantszállító kocsit, vagy bármely más, kisméretű és motor nélküli járművet tolnak vagy húznak, azok, akik gyalogosan, kézzel tolnak kerékpárt vagy segédmotoros kerékpárt, valamint azok a rokkantak, akik saját maguk által mozgatott vagy lépésben haladó tolókocsin közlekednek."

4. Az Egyezmény 3. cikkéhez (A Szerződő Felek kötelezettségei)

4. bekezdés

Azok az intézkedések, amelyekre ez a bekezdés utal, nem módosíthatják az Egyezmény 39. cikkének hatályát, nem szüntethetik meg az abban foglalt rendelkezések kötelező voltát.

5. Az Egyezmény 6. cikkéhez (A forgalmat irányító hivatalos személyek által adott utasítások.)

3. bekezdés

Ennek a bekezdésnek a rendelkezései, amelyek az Egyezményben ajánlások, kötelezőek.

6. Az Egyezmény 7. cikkéhez (Általános szabályok)

2. bekezdés

Ennek a bekezdésnek a rendelkezései, amelyek az Egyezményben ajánlások, kötelezőek. E cikk végére beiktatandó kiegészítő bekezdések:

Ezek a bekezdések a következőképpen szólnak:

"- Az út használói kötelesek fokozott gondosságot tanúsítani a gyermekek, a rokkantak, különösen a fehér bottal ellátott vakok és az idős személyek iránt.

- A vezetők kötelesek ügyelni arra, hogy járműveik ne zavarják az úthasználókat és az út mentén tartózkodókat, például zaj, por vagy füst okozásával, amennyiben ez elkerülhető."

7. Az Egyezmény 8. cikkéhez (Vezetők)

2. bekezdés

Ennek a bekezdésnek a rendelkezése, amely az Egyezményben ajánlás, kötelező.

8. Az Egyezmény 9. cikkéhez (Állatcsoportok)

Ennek a bekezdésnek a rendelkezése, amely az Egyezményben ajánlás, kötelező.

9. Az Egyezmény 10. cikkéhez (Elhelyezkedés az úttesten)

A cikk címe a következőképpen szól: "Elhelyezkedés az úton."

Közvetlenül e cikk 1. bekezdése után beiktatandó kiegészítő bekezdés:

Ez a bekezdés a következőképpen szól:

"a) A vezető, a kényszerítő szükség esetét kivéve, kizárólag a saját kategóriájának megfelelő, az úthasználók részére kijelölt utakat, úttesteket, forgalmi sávokat és nyomot - ha vannak ilyenek - veheti igénybe;

b) A segédmotoros kerékpárok vezetői, a kerékpárosok és a motor nélküli járművek vezetői ott, ahol forgalmi sáv vagy nyom nem áll rendelkezésükre - ha ez nem akadályozza a többi úthasználót -, a forgalom irányának megfelelő bármely használható útpadkát igénybe vehetnek."

10. Az Egyezmény 11. cikkéhez (Előzés és párhuzamos közlekedés.)

5. bekezdés b) pont

Ez a rendelkezés nem alkalmazható.

6. bekezdés b) pont

Annak következtében, hogy e cikk 5. bekezdésének b) pontja nem alkalmazható, nem alkalmazható e pont utolsó mondatának rendelkezése sem.

8. bekezdés b) pont

Ez a pont a következőképpen szól: "közvetlenül a sorompókkal vagy félsorompókkal fel nem szerelt szintbeni vasúti átjárók előtt és az ilyen átjárókban, kivéve, ha itt a közúti közlekedést olyan forgalomirányító fényjelző készülékek irányítják, mint amilyeneket az útkereszteződéseknél használnak."

11. Az Egyezmény 12. cikkéhez (Szembejövő járművek egymás melletti elhaladása.)

2. bekezdés

Ez a bekezdés a következőképpen szól: "Hegyi utakon és hasonló jellegű meredek utakon, ahol a szembejövő járművek egymás melletti elhaladása lehetetlen vagy nehéz, a lefelé haladó jármű vezetője köteles járművével félreállni, hogy lehetővé tegye a felfelé haladó jármű elhaladását, kivéve, ha a járművek félreállását lehetővé tevő, az út menti kitérők olyanok, hogy - a járművek sebességére és helyzetére figyelemmel - a felfelé haladó jármű előtt van kitérő és valamelyik jármű hátramenete válnék szükségessé, ha a felfelé haladó jármű nem állna félre a kitérőbe. Ha az egymás mellett ellenkező irányban elhaladni kívánó két jármű közül - az egymás melletti elhaladás lehetővé tétele céljából - az egyiknek hátra kell menni, a járműszerelvénynek elsőbbsége van a többi járművekkel szemben, a nehéz járműveknek a könnyű járművekkel szemben és az autóbuszoknak a tehergépkocsikkal szemben; ha azonos kategóriájú járművekről van szó, a lefelé haladó jármű vezetőjének kell hátramenetet végeznie, kivéve, ha az a felfelé haladó jármű vezetője számára nyilvánvalóan könnyebb, például, ha az a kitérő közelében van."

12. Az Egyezmény 13. cikkéhez (Sebesség és a járművek közötti távolság.)

4. bekezdés

Ez a bekezdés, beleértve az a) és b) pontját is, a következőképpen szól: "A külön sebességkorlátozásnak alávetett járművek, valamint a 7 métert (23 lábat) meghaladó teljes hosszúságú járművek vagy járműszerelvények vezetői lakott területen kívül olyan úton, ahol csupán egy forgalmi sáv áll rendelkezésre a kérdéses forgalmi irányban, az előzés megkönnyítése céljából kötelesek - kivéve, amikor előznek vagy előzni készülnek - járműveik és az előttük haladó motoros járművek közötti távolságot úgy megválasztani, hogy az őket előző járművek veszély nélkül be tudjanak sorolni a megelőzött jármű előtt levő térközbe. Ez a rendelkezés azonban nem alkalmazható, ha a forgalom nagyon sűrű, vagy ha az előzés tilos."

13. Az Egyezmény 14. cikkéhez (A vezetési műveletekre vonatkozó általános rendelkezések.)

1. bekezdés

Ez a bekezdés a következőképpen szól: "Minden vezető, aki valamely vezetési műveletet kíván végrehajtani, például várakozó járművek sorából kihajtani, vagy oda beállni, helyét az úttesten jobbra vagy balra változtatni (például forgalmi sáv változtatás), másik út igénybevétele vagy útmenti ingatlanra behajtás végett jobbra vagy balra elkanyarodni, műveletét csak akkor kezdheti meg, ha meggyőződött arról, hogy azt megteheti a mögötte vagy előtte haladó, illetőleg szemből mellette elhaladni kívánó járművek veszélyeztetése nélkül, figyelembe véve ezek helyzetét, haladási irányát és sebességét."

14. Az Egyezmény 15. cikkéhez (különleges rendelkezések a rendszeres személyszállítást végző közhasználatú járművekre.)

Ennek a cikknek a rendelkezése, amely az Egyezményben ajánlás, kötelező.

15. Az Egyezmény 18. cikkéhez (Útkereszteződés és az áthaladási elsőbbségre vonatkozó rendelkezés.)

3. bekezdés

Ez a bekezdés a következőképpen szól: "Az a vezető, aki az útmenti ingatlanról hajt rá az útra, köteles áthaladási elsőbbséget adni az ezen az úton közlekedőknek."

4. bekezdés b) pont

Ez a pont a következőképpen szól: "azokban az Államokban, ahol a közlekedés iránya baloldali, az útkereszteződésekben az áthaladási elsőbbséget közúti jelzőtábla vagy útburkolati jel szabályozza".

16. Az Egyezmény 20. cikkéhez (A gyalogosokra vonatkozó rendelkezések.)

1. bekezdés

Ez a bekezdés a következőképpen szól: "A gyalogosok a lehetőség szerint kötelesek elkerülni az úttest használatát, de ha használják, kötelesek azt kellő óvatossággal tenni és szükségtelenül nem gátolhatják és nem akadályozhatják a közlekedést."

Közvetlenül e cikk 2. bekezdése után beiktatandó kiegészítő bekezdés.

Ez a bekezdés a következőképpen szól: "Tekintet nélkül az Egyezmény e cikk 2. bekezdésének rendelkezéseire, azok a rokkantak, akik tolókocsin közlekednek, minden esetben közlekedhetnek az úttesten."

4. bekezdés

Ez a bekezdés a következőképpen szól: "Ha a gyalogosok e cikk 2. bekezdésének, közvetlenül e 2. bekezdés után beiktatandó kiegészítő bekezdésének és 3. bekezdésének megfelelően az úttesten közlekednek, kötelesek a lehető legközelebb húzódni az úttest széléhez."

5. bekezdés

Ez a bekezdés a következőképpen szól:

"a) Ha a gyalogosok lakott területen kívül az úttesten közlekednek, a forgalom irányával ellentétes oldalra kell húzódniok, kivéve, ha ez biztonságukat veszélyezteti, vagy különleges körülmények állnak fenn. Azonban a kerékpárt, segédmotoros kerékpárt vagy motorkerékpárt toló személyek, a tolókocsiban közlekedő rokkantak, valamint az olyan gyalogos csoportok, amelyeket felügyelő személy vezet vagy amelyek menetet alkotnak, kötelesek mindenkor az úttestnek a forgalom irányának megfelelő oldalára húzódni. Az úttesten közlekedő gyalogosoknak - a menetet alkotó gyalogosokat kivéve - a lehetőség szerint egy sorban kell haladniok, ha a közlekedés biztonsága ezt megköveteli, különösen rossz látási viszonyok vagy nagyon sűrű járműforgalom esetén. Ugyanilyen esetekben a Szerződő Felek az előbbi rendelkezéseket alkalmazhatják lakott területen is.

b) E bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezések alkalmazását lakott területekre is el lehet rendelni."

6. bekezdés c) pont

Ez a bekezdés a következőképpen szól: "Jelzőtáblával vagy útburkolati jellel jelzett gyalogosátkelőhelyen kívül a gyalogos csak akkor léphet az úttestre, áthaladás céljából, ha meggyőződött arról, hogy azt a járművek forgalmának akadályozása nélkül megteheti. A gyalogosoknak az úttesten annak tengelyére merőlegesen kell áthaladniok."

17. Az Egyezmény 21. cikkéhez (A vezetők magatartása a gyalogosokkal szemben.)

Közvetlenül e cikk 1. bekezdése után beiktatandó kiegészítő bekezdés

Ez a bekezdés a következőképpen szól: "Anélkül, hogy az Egyezmény 7. cikk 1. bekezdése és 13. cikk 1. bekezdése rendelkezéseit érintené, ha nincs az úttesten jelzőtáblával vagy útburkolati jellel jelzett gyalogos-átkelőhely, azok a vezetők, akik egy másik útra bekanyarodnak, adjanak elsőbbséget - ha szükséges megállással is - azoknak a gyalogosoknak, akik az Egyezmény 20. cikkének 6. bekezdésében írt feltételek szerint ennek a másik útnak az úttestjére léptek."

3. bekezdés

Ez a rendelkezés nem alkalmazható.

18. Az Egyezmény 23. cikkéhez (Megállás és várakozás)

1. bekezdés

Ez a bekezdés a következőképpen szól: "Lakott területen kívül - amennyiben ez lehetséges - az álló és a várakozó járműveket és állatokat az úttesten kívül kell elhelyezni. Sem lakott területen, sem azon kívül nem helyezhetők el azonban a kerékpárutakon, járdákon vagy gyalogosforgalomra kialakított útszegélyeken, kivéve, ha ezt a nemzeti jogszabályok megengedik."

2. bekezdés b) pont

Ez a pont a következőképpen szól: "Kétkerekű kerékpárokon, kétkerekű segédmotoros kerékpárokon és oldalkocsi nélküli kétkerekű motorkerékpárokon kívül a járműveknek nem szabad két oszlopban várakozniok az úttesten. Az álló vagy várakozó járműveknek az úttest szélével párhuzamosan kell elhelyezkedniök, kivéve, ha a hely kialakítása más elhelyezkedést lehetővé tesz."

3. bekezdés a) pont

Ez a pont a következőképpen szól: "Tilos az úttesten a járművel megállni, illetőleg várakozni;

i) a gyalogos-átkelőhelyek előtt 5 méteren (16,5 lábon) belül, a gyalogos-átkelőhelyeken, a kerékpáros átkelőhelyeken és a szintbeni vasúti átjáróban;

ii) a közúton levő villamos vagy vasúti vágányokon, vagy ezekhez a vágányokhoz közel, ha az a villamosok vagy vonatok közlekedését akadályozhatja."

Közvetlenül e pont ii) alpontja után beiktatandó kiegészítő szöveg

Ez a szöveg a következőképpen szól: "Az útkereszteződések közelében, a keresztirányban haladó úttest legközelebbi szegélyének meghosszabbításától számított 5 méteren (16,5 lábon belül, valamint az útkereszteződésben, kivéve, ha a közúti jelzőtábla vagy útburkolati jel ellenkező jelzést ad."

3. bekezdés b) pont

Közvetlenül e pont iii) alpontja után beiktatandó kiegészítő szöveg

Ez a szöveg a következőképpen szól: "olyan helyeken, ahol a jármű közúti jelzőtáblát vagy forgalomirányító fényjelző készüléket takarna el az úthasználók szeme elől".

3. bekezdés c/i alpont

Ez a rendelkezés a következőképpen szól: "a szintbeni vasúti átjárók közelében a nemzeti jogszabályok által megállapított távolságon belül, valamint autóbuszok, trolibuszok és sínen közlekedő járművek megállóhelyei előtt és után legalább 15 méterrel (50 lábbal), kivéve, ha a nemzeti jogszabályok kisebb távolságot állapítanak meg".

3. bekezdés c/v álpont

Ez a rendelkezés nem alkalmazható.

5. bekezdés

Ez a bekezdés a következőképpen szól:

"a) kétkerekű segédmotoros kerékpárok és oldalkocsi nélküli kétkerekű motorkerékpárok kivételével minden motoros járművet, valamint minden, akár felkapcsolt, akár fel nem kapcsolt pótkocsit, amely lakott területen kívül az úttesten áll, úgy kell jelezni a többi közeledő vezető számára, hogy kellő időben értesülhessenek azok jelenlétéről:

i) ha a vezető olyan helyen volt kénytelen a járművét megállítani, ahol az Egyezmény e cikke 3. bekezdésének b/i vagy b/ii alpontjában foglalt rendelkezések szerint megállni tilos,

ii) ha a körülmények olyanok, hogy a közeledő vezetők nem tudják, vagy csak nehezen tudják kellő időben észrevenni a jármű által képezett akadályt."

b) E bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezések alkalmazását lakott területekre is el lehet rendelni.

c) Ajánlatos, hogy e bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása céljából a nemzeti jogszabályok az Egyezmény 5. függelékének 56. cikkében említett berendezések egyikének a használatát írják elő.

19. Az Egyezmény 25. cikkéhez (Autópályák és hasonló jellegű utak.)

1. bekezdés

Ez a bekezdés a következőképpen szól: "Az autópályákon és a ráhajtásra vagy a letérésre szolgáló, autópályaként jelzett különleges utakon:

a) tilos a közlekedés a gyalogosok, az állatok, a kerékpárok és - amennyiben nem minősülnek motorkerékpároknak - a segédmotoros kerékpárok, továbbá a gépjárműveken és pótkocsijaikon kívül minden más jármű, valamint az olyan gépjárművek és pótkocsik számára, amelyek szerkezetüknél fogva nem alkalmasak arra. hogy sík úton elérjenek egy, a nemzeti jogszabályokban megállapított sebességet, amely azonban az óránként 40 km-nél (25 mérföldnél) kevesebb nem lehet;

b) tilos a vezetőknek:

i) járművel a megjelölt várakozóhelyen kívül máshol megállni és várakozni; a jármű kényszerű megállása esetén a vezetője köteles erőfeszítést tenni, hogy a járművet az úttestről, valamint a leálló sávról is eltávolítsa, vagy ha ezt nem képes megtenni, nyomban megfelelő távolságban jelezni a jármű jelenlétét, hogy a többi közeledő vezetőt kellő időben figyelmeztesse; ha olyan járműről van szó, amelyre az Egyezmény 23. cikkének 5. bekezdése vonatkozik, ajánlatos, hogy a nemzeti jogszabályok az Egyezmény 5. függelékének 56. pontjában említett berendezések egyikének a használatát írják elő;

ii) megfordulni vagy hátramenetet végezni vagy a középső terepsávra ráhajtani, ideértve a két úttestet egymással összekötő keresztirányú szakaszokat is."

Közvetlenül e cikk 1. bekezdése után beiktatandó kiegészítő bekezdés

Ez a bekezdés a következőképpen szól: "Ha az autópályán a forgalom egyik irányában három vagy több forgalmi sáv van, a 3,5 tonna (7700 font) megengedett legnagyobb összsúlyt meghaladó áruszállításra szolgáló járművek, valamint a 7 m-nél (23 lábnál) hosszabb járműszerelvények vezetői csak az úttestnek a forgalom iránya szerinti széléhez legközelebb eső két forgalmi sávot vehetik igénybe."

4. bekezdés

Ez a bekezdés a következőképpen szól: "Az 1. bekezdés, a közvetlenül az 1. bekezdés után beiktatandó kiegészítő bekezdés és e cikk 2. és 3. bekezdése alkalmazása szempontjából autópályának kell tekinteni a gépjármű-forgalom céljára fenntartott és így megfelelően jelzett, útmenti ingatlanokhoz be- vagy kijárattal nem rendelkező egyéb utat."

20. Az Egyezmény 27. cikkéhez (A kerékpárosokra, a segédmotoros kerékpárok vezetőire és a motorkerékpárosokra vonatkozó külön rendelkezések.)

2. bekezdés

Ez a bekezdés a következőképpen szól: "Tilos a kerékpárosoknak a kormányt mindkét kézzel elengedve kerékpározni, magukat egy másik járművel vontattatni, továbbá a vezetést akadályozó vagy a többi úthasználóra veszélyes tárgyakat szállítani, húzni vagy tolni. Ugyanezeket a rendelkezéseket kell alkalmazni a segédmotoros kerékpárok vezetőire és a motorkerékpárosokra is, de ezek ezenfelül kötelesek mindkét kezükkel tartani a kormányt, kivéve, amikor éppen jelzést adnak az Egyezmény rendelkezéseinek megfelelően."

4. bekezdés

Ez a bekezdés a következőképpen szól: "A segédmotoros kerékpárok vezetőinek meg lehet engedni, hogy a kerékpárúton közlekedjenek és ha indokolt, meg lehet tiltani nekik az úttest egyéb részein való közlekedést."

21. Az Egyezmény 29. cikkéhez (Sínpályához kötött járművek)

2. bekezdés

Ez a bekezdés a következőképpen szól: "Az Egyezmény II. fejezetében meghatározott szabályoktól eltérő különleges szabályok határozhatók meg a sínpályához kötött járműveknek az úton való közlekedésre. Az ilyen szabályok azonban nem állhatnak ellentétben az Egyezmény 18. cikkének 7. bekezdésében foglalt rendelkezésekkel."

E cikk végére beiktatandó kiegészítő bekezdés

Ez a bekezdés a következőképpen szól: "A mozgásban vagy álló helyzetben levő, sínpályához kötött olyan járműveket, amelyeknek a sínpályája az úttesten van elhelyezve, a forgalom irányának megfelelő oldalon kell előzni. Amennyiben a szemközti irányból történő elhaladás és az előzés a forgalom irányának megfelelő oldalon, a hely szűkös Volta miatt, nem hajtható végre, ezek a vezetési műveletek végrehajthatók a forgalom irányával ellentétes oldalon is, feltéve, hogy ez a szembe jövő úthasználók közlekedését nem zavarja vagy nem veszélyezteti. Az egyirányú forgalmú úttesteken a forgalom irányával ellentétes oldalon is lehet előzni, ha a forgalmi körülmények ezt indokolttá teszik."

22. Az Egyezmény 30. cikkéhez (A járművek terhelése)

4. bekezdés

E bekezdés bevezető része a következőképpen szól:

"A járműről előre, hátra vagy oldalra kinyúló rakományt jól látható módon jelezni kell minden olyan esetben, amikor a kinyúlást a többi járművezető nem veheti észre; a naplemente és a napkelte közötti időben, valamint minden más olyan időpontban, amikor a látási viszonyok nem kielégítőek, jelzésként előre egy fehér lámpát és fehér fényvisszaverőt, hátra pedig egy piros lámpát és piros fényvisszaverőt kell alkalmazni. Különösen motoros járműveken ..."

4. bekezdés b) pont

Ez a pont a következőképpen szól: "A naplemente és a napkelte közötti időben, valamint minden más olyan időpontban, amikor a látási viszonyok nem kielégítőek, azokat a rakományokat, amelyek a jármű szélétől oldalra úgy nyúlnak ki, hogy külső szélük több, mint 0,40 m-re (16 hüvelykre) van, a jármű első helyzetjelző lámpájának a külső szélétől, előre jelezni kell, azokat pedig, amelyeknek külső széle több mint 0,40 m-re (16 hüvelykre) van a jármű hátsó piros helyzetjelző lámpájának a külső szélétől, hátra is jelezni kell."

23. Közvetlenül az Egyezmény 30. cikke után beiktatandó kiegészítő cikk

Ez a cikk a következőképpen szól:

"(Személyszállítás)

Az utasokat nem szabad sem olyan számban, sem olyan módon szállítani, hogy az veszélyes legyen."

24. Az Egyezmény 31. cikkéhez (Magatartás baleset esetén)

1. bekezdés

E bekezdés végére beiktatandó kiegészítő bekezdés

Ez a bekezdés a következőképpen szól: "Ha a baleset csak anyagi kárral járt és ha a károsult fél nincs jelen, a baleset által érintett személyek kötelesek a lehetőséghez képest a helyszínen értesítést hagyni nevükről és címükről, és minden esetben a lehető legrövidebb időn belül és a legrövidebb úton, vagy ha ez nem lehetséges, a rendőrségen keresztül közölni ezeket az adatokat a károsult féllel."

25. Az Egyezmény 32. cikkéhez (Világítás: Általános rendelkezések)

6. bekezdés a) pont

Ez a pont a következőképpen szól: "a gyermekkocsikra vagy rokkantkocsikra, valamint minden más kisméretű és motor nélküli olyan járműre, amelyet gyalogosok tolnak vagy húznak;"

7. bekezdés

Ez a bekezdés a következőképpen szól:

"a) Éjszaka, amikor az úttesten közlekednek,

i) a felügyelő által vezetett vagy menetet alkotó gyalogos csoportok kötelesek a forgalom irányának megfelelő oldallal ellentétes oldalon előre legalább egy fehér vagy kadmium sárga fényt, hátra legalább egy piros fényt, vagy pedig mindkét irányban legalább egy borostyánsárga fényt mutatni;

ii) az igavonó, a málhás, a nyerges vagy a haszonállatok hajtói kötelesek a forgalom irányának megfelelő oldallal ellentétes oldalon előre legalább egy fehér vagy kadmium sárga fényt, hátra legalább egy piros fényt vagy pedig mindkét irányban legalább egy borostyánsárga fényt mutatni. Ezeket a fényeket egyetlen készülék is kibocsáthatja."

b) E bekezdés a) pontjában említett fényeket azonban a megfelelően világított lakott területen nem kell megkövetelni.

26. Az Egyezmény 34. cikkéhez (Kivételek)

2. bekezdés

Ez a bekezdés a következőképpen szól: "A megkülönböztetett járművek vezetői, olyankor, amikor közlekedésüket a jármű különleges figyelmeztető berendezései jelzik, és azzal a feltétellel, hogy nem veszélyeztetnek más úthasználót, az Egyezmény II. fejezetének e megállapodással módosított rendelkezéseitől egészben vagy részben eltérhetnek, a 6. cikk 2. bekezdésének a rendelkezései kivételével. E járművek vezetőinek a figyelmeztető berendezéseket csak azokban az esetekben szabad működtetniök, amikor az a feladatuk sürgősségénél fogva indokolt."

3. § (1) A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Megállapodás megerősítése alkalmából a következő fenntartást tette:

"A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa bejelenti, hogy a Megállapodás 11. cikkének 1. pontja alapján a Megállapodás 9. cikkének rendelkezéseit nem tekinti magára nézve kötelezőnek.

- az Egyezmény 10. cikkének 3. pontja alapján, hogy az "ÁLLJ!" jelzőtábla mintájául a B, 2a mintát választotta."

(2) A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Egyezmény megerősítése alkalmából a következő fenntartásokat tette:

"A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa bejelenti

- hogy az Egyezmény 10. cikke 6. pontjának, a B, 2 jelzőtábla előjelzésére vonatkozó rendelkezését az Egyezményt kiegészítő európai megállapodásban meghatározott tartalommal tekinti magára nézve kötelezőnek;

- az Egyezmény 46. cikkének 1. pontja alapján, hogy az Egyezmény 44. cikkének rendelkezéseit nem tekinti magára nézve kötelezőnek."

(3) A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Egyezmény megerősítése alkalmából a következő nyilatkozatot tette:

"A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa kijelenti, hogy az Egyezmény 37. cikkének a rendelkezései ellentétben állnak az államok szuverén egyenlőségének általánosan elismert elvével, amelynek értelmében az ilyen nemzetközi okmányoknak nyitva kell állni ok minden érdekelt állam részvételére, mindenféle megkülönböztetés nélkül.

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa kijelenti továbbá, hogy az Egyezmény 38. cikkének rendelkezései ellentétben állnak az Egyesült Nemzetek közgyűlésének a gyarmati országok és népek függetlenségét elismerő határozatával [1960. évi december hó 14. napján kelt 1514 (XV.) határozat]."

4. § (1) Ez a törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1978. évi június hó 6. napjától kell alkalmazni.

(2)[1] A törvényerejű rendelet végrehajtásáról a közlekedésért felelős miniszter és a közlekedésrendészetért felelős miniszter gondoskodik.

Losonczi Pál s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Katona Imre s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára