1984. évi 9. törvényerejű rendelet

a közúti kereskedelmi járművek ideiglenes behozatalára vonatkozó 1956. évi genfi vámegyezmény módosított szövegének kihirdetéséről

(Az Egyezménynek a svájci kormány áltál javasolt kiegészítése 1983. május 26-án lépett hatályba.)

1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a közúti kereskedelmi járművek ideiglenes behozatalára vonatkozó 1956. évi genfi vámegyezmény módosított szövegét e törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § Az Egyezmény módosított szövegének hivatalos magyar fordítása a következő:

A közúti kereskedelmi járművek ideiglenes behozatalára vonatkozó vámegyezmény

A Szerződő Felek

óhajtva a nemzetközi közúti szállítások megkönnyítését, továbbá figyelembe véve a New Yorkban 1954. június 4-én kelt, a magántulajdonú közúti járművek ideiglenes behozatalára vonatkozó vámegyezmény rendelkezéseit és

kívánatosnak tartva.

hogy a közúti kereskedelmi járművek ideiglenes jellegű behozatalánál hasonló rendelkezések kerüljenek lehetőség szerint széles körű alkalmazásra, kiváltképp, hogy ezeknél a járműveknél ugyanazok a vámokmányok legyenek alkalmazhatók, mint a magántulajdonú közúti járműveknél,

az alábbiakban állapodtak meg:

I. FEJEZET

Meghatározások

1. cikk

A jelen Egyezmény szempontjából

a) "behozatali vámok és illetékek" alatt nemcsak a vámot, hanem minden a behozatallal kapcsolatban kivethető adót és illetéket kell érteni;

b) "jármű"-nek minősül minden gépjármű és az ezekhez a gépjárművekhez hozzákapcsolható valamennyi pótkocsi (amely akár vontató gépjárművel együtt, akár attól függetlenül kerül behozatalra), valamint az ezekkel a gépjárművekkel behozott cserealkatrészek, a szokásos tartozékok és felszerelés;

c) "kereskedelmi felhasználás" menetdíj, jutalom vagy más anyagi előny ellenében személyszállításra, illetőleg menetdíj ellenében vagy anélkül ipari vagy kereskedelmi rendeltetésű áruszállításra való felhasználást jelent;

d) "ideiglenes behozatali okmány"-on a jármű, azonosítását lehetővé tevő és a behozatali vámok és illetékek letétbe helyezését, illetőleg a szükséges garanciát tanúsító vámokmányt kell érteni;

e) "vállalat" alatt értendő - jogi szervezeti formájától függetlenül - minden kereskedelmi vagy iparvállalat, ideértve a kereskedelmi vagy ipari tevékenységet folytató magánszemélyeket is;

f) "személyek"-nek minősülnek a magán- és jogi személyek, hacsak a szövegből más nem következik.

II. FEJEZET

Behozatali vám- és illetékmentes, importtilalmak és korlátozások nélküli ideiglenes behozatal

2. cikk

1. A Szerződő Felek mindegyike behozatali vám- és illetékmentesen, behozatali tilalmak és korlátozások nélkül, előjegyzési eljárásban fogja vámkezelni - a vám külföldre való visszaszállítás kötelezettségének fenntartásával, valamint a jelen Egyezményben foglalt egyéb feltételekkel - a Szerződő Felek bármelyikének a területén bejegyzett járműveket, amelyek a nemzetközi közúti forgalomban kerülnek behozatalra és kereskedelmi felhasználásra olyan vállalatok részéről, amelyek ezen a területen fejtik ki tevékenységüket.

2. Ezeket a járműveket ideiglenes behozatali okmánnyal kell ellátni, amely a behozatali vámok és illetékek, valamint az esetleg kivetendő vámbírság fizetését biztosítja a 27. cikk 4. szakaszában foglalt különleges rendelkezések szerint.

3. Azok a járművek, amelyeket bérbeadás céljával visznek be egy ország területére, nem részesülnek az Egyezmény kedvezményeiben.

3. cikk

1. A gépjárművezető és a járműszemélyzet többi tagjai jogosultak a vámhatóságok által megállapított feltételek mellett személyes szükségleteikre szolgáló tárgyaikat ésszerű mennyiségben ideiglenesen behozni. A mennyiség megállapításánál figyelembe kell venni a beviteli országban való tartózkodás időtartamát.

2. Vám- és illetékmentesen vihetők be: az úti élelem és a személyes fogyasztásra szánt kisebb mennyiségű dohány, szivar és cigaretta.

4. cikk

Az ideiglenes jelleggel behozott járművek gyárilag beépített üzemanyagtartályaiban levő üzemanyag vám- és illetékmentesen, tilalmak és korlátozások nélkül behozható. A Szerződő Felek mindemellett meghatározhatják azt a maximális üzemanyag-mennyiséget, amelyet az ideiglenesen behozott járművek üzemanyagtartályaiban ennek az eljárásnak a keretében a területére bebocsát.

5. cikk

1. Az ideiglenes jelleggel behozott járművek javítására szolgáló alkatrészek vám- és illetékmentesek, valamint tilalmak és korlátozások nélkül hozhatók be. A Szerződő Felek megkívánhatják, hogy ezek az alkatrészek ideiglenes behozatali vámokmánnyal kerüljenek behozatalra.

2. A kicserélt és vámkülföldre vissza nem szállított alkatrészek az érdekelt ország szabályai szerint behozatali vám- és illetékkötelesek, hacsak nem engedik át azokat ellenérték nélkül az államnak vagy hivatalos ellenőrzés mellett az érdekelt fél költségén nem kerülnek megsemmisítésre.

6. cikk

Behozatali vám- és illetékmentességben részesülnek és semmiféle tilalom vagy korlátozás alá nem esnek az ideiglenes jellegű behozatallal kapcsolatos, valamint a nemzetközi közlekedési okmányok űrlapjai, amelyeket azoknak az egyesületeknek küldenek meg, amelyeket a szóban forgó okmányok kibocsátására a külföldi társegyesületek a nemzetközi szervezetek vagy a Szerződő Felek vámhatóságai felhatalmaztak.

III. FEJEZET

Az ideiglenes behozatali okmányok kibocsátása

7. cikk

1. Az általa meghatározható jótállások és feltételek mellett minden Szerződő Fél feljogosíthat egyesületeket, főleg olyanokat, amelyek valamely nemzetközi szervezet tagjai, hogy a jelen Egyezményben meghatározott ideiglenes behozatali okmányokat akár közvetlenül, akár megfelelő más egyesületek közvetítésével kiállíthassanak.

2. Az ideiglenes behozatali okmányok érvényesek lehetnek egyetlen országban, illetve vámterületen, vagy pedig több országban, illetve több vámterületen.

3. Az okmányok érvényességi időtartama a kibocsátásuk napjától számított egy évet nem haladhatja meg.

8. cikk

1. Valamennyi Szerződő Fél, vagy a Szerződő Felek egy csoportjának a területére érvényes ideiglenes behozatali okmány elnevezése nemzetközi vám-igazolványfüzet ("carnet de passages on douane"), külalakja azonos a jelen Egyezmény 1. sz. mellékletében szereplő mintával.

2. Ha a nemzetközi vám-igazolványfüzet egy. vagy több területre nem érvényes, úgy az okmányt kiállító egyesület bejegyzi ezt a tényt annak felzetére és beléptető szelvényeire.

3. A csak egy Szerződő Fél területére érvényes ideiglenes behozatali okmányok azonosak lehetnek a jelen Egyezmény 2. sz. vagy 3. sz. mellékletében szereplő mintával. A Szerződő Felek belső jogszabályaiknak megfelelő más okmányokat is használhatnak.

4. Azoknak az ideiglenes behozatali okmányoknak az érvényességi időtartamát, amelyeket nem a 7. cikk értelmében felhatalmazott egyesületek szolgáltatnak ki, valamennyi Szerződő Fél jogszabályainak megfelelően állapítja meg.

5. A Szerződő Felek mindegyike eljuttatja a többi Szerződő Félhez - ezek kérésére - a területén érvényes és a jelen Egyezmény mellékleteiben foglalt mintáktól eltérő ideiglenes behozatali okmányok mintáit.

IV. FEJEZET

Az ideiglenes behozatali okmányokon jeltüntetett adatok

9. cikk

A felhatalmazott egyesületek által kiállított ideiglenes behozatali okmányok azoknak a vállalatoknak a nevére szólnak, amelyek a járműveket üzemben tartják és ideiglenesen behozzák.

10. cikk

1. Az ideiglenes behozatali okmányon bevallandó súly az üres jármű súlya, amelyet a méterrendszer egységeiben kell kifejezni. Ha csak egy országra érvényes okmányokról van szó, ennek az országnak vámhatóságai más mértékrendszer használatát is előírhatják.

2. Az egy országra érvényes ideiglenes behozatali okmányon a bevallandó értéket az illető ország pénznemében kell kifejezni. A nemzetközi vám-igazolványfüzetben az értéket az azt kiadó ország pénznemében kell kifejezni.

3. A járművek szokásos felszerelését képező szerszámokat és tárgyakat az ideiglenes behozatali okmányon nem kell külön feltüntetni.

4. Ha a vámhatóságok megkívánják a pótalkatrészeket (pl.: kerekek, abroncsok, gumibelsők), valamint azokat a tartozékokat, amelyek nem sorolhatók a jármű szokásos felszerelési tárgyai közé, (pl.: rádiókészülék, csomagtartók stb.), fel kell tüntetni az ideiglenes behozatali okmányon, a szükséges megjelölésekkel (súly és érték) és az ország elhagyásakor be kell mutatni.

5. A pótkocsikról külön behozatali okmányokat kell kiállítani.

11. cikk

Az ideiglenes behozatali okmányra a kiállító egyesület által rávezetett minden módosítást ennek, vagy a szavatoló egyesületnek kellően igazolnia kell. Az okmányokon módosítani a behozatali ország vámhatóságainak való bemutatás után csak ezeknek a hatóságoknak a hozzájárulásával lehet.

V. FEJEZET

Az ideiglenes behozatal jeltételei

12. cikk

Az ideiglenes behozatali okmánnyal ellátott járműveket az okmányok tulajdonosai által kellően felhatalmazott személyek vezethetik, ez nem érinti azonban a belső rendelkezések alkalmazását, amelyek a Szerződő Felek vámhatóságai számára biztosítják annak megtiltását, hogy az ideiglenes behozatali okmánnyal ellátott járműveket olyan személyek vezessék, akik az ideiglenes behozatali ország vám-, illetőleg pénzügyi jogszabályai szerint súlyos jogszabálysértést követtek el. A Szerződő Felek vámhatóságainak joguk van követelni annak bizonyítását, hogy az okmányok tulajdonosai a gépjárművezetőket a szükséges felhatalmazással ellátták. Ha a bemutatott igazolást nem tartják megfelelőnek, a vámhatóságok megtilthatják országunkban a szóban forgó okmányokkal ellátott járművek használatát.

13. cikk

1. Az ideiglenes behozatali okmányban szereplő járművet - a szokásos kopástól eltekintve - azonos állapotban kell az okmány érvényességi idején belül vámkülföldre kiléptetni.

2. A kilépés igazolásául az ideiglenes behozatali ország vámhatóságai által az ideiglenes behozatali okmányon szabályszerűen alkalmazott kiviteli láttamozás szolgál.

3. A Szerződő Felek mindegyikének joga van visszautasítani vagy visszavonni a beviteli vám-és illeték-, valamint tilalom- és korlátozásmentes ideiglenes behozatal kedvezményét az olyan járművek esetében, amelyek - akár alkalomszerűen is - utasokat, vagy árukat a járművet ideiglenesen beengedő ország határain belül felvesznek, azzal a céllal, hogy ezeket ugyanennek az országnak határain belül lerakják.

4. A jelen Egyezmény értelmében ideiglenes jelleggel behozott bérelt jármű a behozatali országban nem adható újból bérbe másnak, csak az eredeti bérlőnek. A Szerződő Felek vámhatóságainak joguk van követelni az ilyen jármű kiléptetését, amikor az ideiglenes behozatal célját képező szállítási művelet befejeződött.

14. cikk

1. A 13. cikkben foglalt kiléptetési kötelezettségtől eltekintve, balesetnél a súlyosan megrongálódott járművek vámkülföldre való visszaszállítását nem kell megkövetelni, feltéve, hogy a vámhatóságok döntésének megfelelően a járművet

a) szabályszerűen vámkezelték; vagy

b) az ideiglenes behozatali országnak ellenérték nélkül átengedték; vagy

c) hivatalos felügyelet mellett, az érdekelt fél költségén, megsemmisítették, a visszanyert alkatrészeket és anyagokat pedig szabályszerűen vámkezelték.

2. Ha az ideiglenes jelleggel behozott járművet lefoglalás miatt nem lehet vámkülföldre kiléptetni, illetve a lefoglalás nem magánszemélyek kérelmére történt, a lefoglalás időtartamára a kiléptetési kötelezettséget az ideiglenes behozatali okmány érvényességi ideje alatt fel kell függeszteni.

3. A vámhatóságok haladéktalanul értesítik a szavatoló egyesületet az általa szavatolt ideiglenes behozatali okmánnyal ellátott járművekre vonatkozó, a vámhatóság által, vagy kezdeményezésére foganatosított lefoglalásokról és közlik, hogy milyen további lépéseket szándékoznak az ügyben tenni.

15. cikk

Az ideiglenes behozatal kedvezményezettjeinek joguk van az ideiglenes behozatali okmányokkal ellátott járműveket ezen okmányok érvényességi időtartama alatt több alkalommal beléptetni és - ha a vámhatóságok megkívánják - a vámhatár átlépését (be- és kilépés) az illetékes vámtisztviselőkkel igazoltatni kell.

Mindemelett egyetlen utazásra érvényes ideiglenes behozatali okmányokat is ki lehet adni.

16. cikk

Ha olyan ideiglenes behozatali okmányt használnak, amely nem tartalmaz minden egyes határátlépés alkalmával leválasztható szelvényt, az első belépés és az utolsó kilépés közötti láttamozás ideiglenes kilépést igazol, és ezt az ideiglenes jelleggel behozott járművek vagy alkatrészek vám-külföldre való visszaszállításának tanúsítására el kell fogadni.

17. cikk

Ha olyan ideiglenes behozatali okmányt használnak, amely minden egyes határátlépés alkalmával leválasztható szelvényeket tartalmaz, minden belépés az okmánynak a vámhivatal által való előjegyzésbe vételét, minden erre következő kilépés pedig az okmánynak az előjegyzésből való végleges törlését vonja maga után a 18. cikk rendelkezéseinek fenntartása mellett.

18. cikk

Ha valamely ország vámhatóságai egy ideiglenes behozatali okmányt véglegesen és fenntartás nélkül töröltek az előjegyzésből, többé nem követelhetik a szavatoló egyesülettől a beviteli vámok és illetékek megfizetését, kivéve, ha a törlésről szóló igazolást visszaélés vagy csalás útján szerezték.

19. cikk

A jelen Egyezmény előírásainak megfelelően felhasznált ideiglenes behozatali okmányokon eszközölt láttamozásokért vámkezelési díjat nem szedhetnek, feltéve, ha ezeket a láttamozásokat a vámhivatalban, vagy a vámvizsgálatra kijelölt helyen, a hivatalos órák alatt végezték.

VI. FEJEZET

Az ideiglenes behozatali okmányok érvényességének meghosszabbítása és megújítása

20. cikk

Az illetékes vámhatóságok az ideiglenes jelleggel behozott járművek előírt határidőn belüli kiléptetésére vonatkozó bizonyíték hiányát figyelmen kívül hagyják, ha a járműveket az okmányok lejáratától számított 14 napon belül vámkülföldre való visszavitel céljából a vámhatóságoknak bemutatják és kielégítő magyarázatot adnak a késedelemről.

21. cikk

A Szerződő Felek kölcsönösen elfogadják a nemzetközi vám-igazolványfüzet érvényességi idejének bármelyikük által a jelen Egyezmény 4. sz. mellékletében megállapított eljárásnak megfelelően engedélyezett meghosszabbítását.

22. cikk

1. Az ideiglenes behozatali okmányok érvényességének meghosszabbítására irányuló kérelmeket a vis maiorból adódó akadályoztatás esetét kivéve az illetékes vámhatóságokhoz az okmányok lejárta előtt kell benyújtani. Ha az ideiglenes behozatali okmányt meghatalmazott egyesület állította ki, a meghosszabbítási kérelmet a szavatoló egyesületnek kell benyújtania.

2. Az ideiglenes jelleggel behozott jármű vagy alkatrész vámkülföldre Való visszaszállításához szükséges határidő-hosszabbítást engedélyezni kell, ha az érdekeltek a vámhatóság előtt kielégítő módon igazolni tudják, hogy vis maior bekövetkezése miatt akadályoztatva voltak az említett járműveknek, illetőleg alkatrészeknek a megszabott határidőn belül való visszaszállításában.

23. cikk

Ha az ideiglenes behozatal feltételei fennállnak, a Szerződő Felek mindegyike engedélyezni fogja az általa helyesnek talált ellenőrzési intézkedés foganatosítása mellett a területére ideiglenesen behozott járművekre és alkatrészekre vonatkozó, a meghatalmazott egyesületek által kiállított ideiglenes behozatali okmányok megújítását. A megújítási kérelmet a szavatoló egyesületnek kell előterjesztenie.

VII. FEJEZET

Az ideiglenes behozatali okmányok elszámolása

24. cikk

1. Ha az ideiglenes behozatali okmány az előjegyzésből nem lett szabályszerűen törölve, a behozatali ország vámhatóságai elfogadják (az okmány lejárta előtt vagy után) a jármű vagy az alkatrészek visszaszállításának igazolásául a jelen Egyezmény 5. sz. mellékletében szereplő űrlapnak megfelelő és hatóság (konzul, vámhivatal, rendőrség, polgármester, közjegyző stb.) által kiállított bizonyítványt, amely igazolja, hogy a járművet és a felsorolt alkatrészeket az említett hatóságnak bemutatták és azok a behozatali ország területén kívül vannak. A vámhatóságok bármely más igazolást is elfogadhatnak, amelyek tanúsítják, hogy a jármű és az alkatrészek a behozatali ország területén kívül vannak. Ha az ideiglenes behozatali okmány nem nemzetközi vám-igazolványfüzet és még nem járt le, úgy a vámhatóságok követelhetik az okmány beszolgáltatását még mielőtt megállapítást nyerne, hogy a jármű már nincsen az ideiglenes behozatali ország területén. Ha nemzetközi vám-igazolványfüzetről van szó, figyelembe kell venni a jármű vagy az alkatrészek visszaszállításának az igazolásánál az utóbb meglátogatott országok vámhatóságainak határátlépési láttamozásait.

2. Olyan ideiglenes behozatali okmány megsemmisülése, elvesztése vagy ellopása esetében, amelyet ugyan az előjegyzésből nem töröltek szabályszerűen, de olyan járműre, illetőleg alkatrészekre vonatkozik, amelyet vámkülföldre visszaszállítottak, a behozatali ország vámhatóságai a visszaszállítás igazolásául elfogadják a jelen Egyezmény 5. sz. mellékletében szereplő mintának megfelelő bizonyítvány bemutatását, amelyet hatóság állított ki (konzul, vámhivatal, rendőrség, polgármester, közjegyző stb.) és amely bizonyítja, hogy a járművet vagy a felsorolt alkatrészeket az említett hatóságnak bemutatták és azok az okmány lejáratát követően a behozatali ország területén kívül voltak. A vámhatóságok elfogadhatnak továbbá minden más igazolást is, amely bizonyítja, hogy a jármű vagy az alkatrész a behozatali ország területét elhagyta.

3. Olyan esetben, ha a nemzetközi vám-igazolványfüzet megsemmisülése, elvesztése, vagy ellopása akkor következik be, amikor a jármű vagy az alkatrészek, amelyekre a nemzetközi vám-igazolványfüzet vonatkozik, a Szerződő Felek valamelyikének a területén találhatók, az érintett Szerződő Fél vámhatóságai az érdekelt egyesület kérésére elfogadhatnak előjegyzési pótokmányt is, amelynek érvényessége a helyettesített nemzetközi vámigazolyányfüzet lejártával esik egybe. Az ily módon való előjegyzésbe vétel semmissé teszi a megsemmisült, elvesztett vagy ellopott vám-igazolványfüzettel kapcsolatos korábbi előjegyzésbe vételt. Ha a jármű vagy az alkatrészek kiszállítására pótokmány helyett kiviteli vagy más hasonló engedélyt szolgáltatnak ki, az engedélyen alkalmazott kiviteli láttamozást el kell fogadni a kiszállítás igazolására.

4. Ha valamely járművet a behozatali országból való visszaszállítás után elloptak anélkül, hogy a kivitelt az ideiglenes behozatali okmányon szabályszerűen megállapították volna és anélkül, hogy a később meglátogatott ország vámhatóságainak beléptetési láttamozásai szerepelnének az okmányon, ez az okmány mégis elfogadható azzal a feltétellel, hogy a szavatoló egyesület azt bemutatja és megfelelőnek ítélt bizonyságot szolgáltat a lopásról. Ha az okmány még érvényes, a vámhatóságok kérhetik a letétbe helyezést.

25. cikk

A 24. cikkben említett esetekben a vámhatóságok fenntartják maguknak a jogot, hogy eljárási illetéket szedjenek. Az illetékes vámhatóságok eltekintenek a behozatali vámok és az illetékek megkövetelésétől, ha az érdekeltek kellőképpen igazolják, hogy az ideiglenes behozatal jogcímén behozott járművet nem lehet visszavinni, mert vis maior különösen háború, lázadás vagy természeti katasztrófa miatt megsemmisült, vagy helyreállíthatatlanul tönkrement.

26. cikk

A vámhatóságnak nincs joga az ideiglenesen behozott járművek vagy alkatrészek után behozatali vámot és illetéket követelni a szavatoló egyesülettől, ha az ideiglenes behozatali okmány előjegyzésből való törlésének hiányát nem közölték ezzel az egyesülettel az okmány lejárati időpontjától számított egy éven belül.

27. cikk

1. A szavatoló egyesületeknek jogukban áll az ideiglenes behozatali okmány törlésének hiányáról szóló értesítés keltétől számított egy éven belül igazolni a kérdéses járművek és alkatrészek visszaszállítását a jelen Egyezményben előírt feltételek mellett.

2. Ha erre vonatkozólag nem szolgáltattak bizonyítékot az előírt határidőn belül, a szavatoló egyesületnek ideiglenes jelleggel haladéktalanul letétbe kell helyeznie vagy be kell fizetnie az esedékes behozatali vámot és illetéket. Ez a letétbe helyezés vagy befizetés véglegessé válik az ideiglenes letétbe helyezés vagy befizetés időpontjától számított egy év után. Utóbbi határidő alatt a letett vagy befizetett összegek visszatérítése tekintetében a szavatoló egyesület jogosult az előző szakaszban megjelölt könnyítések igénybevételére.

3. Olyan országok részére, amelyeknek a jogszabályai nem ismerik a behozatali vámok és illetékek ideiglenes letétbe helyezését, vagy befizetését, az előző szakaszban foglaltak szerint előírt rendelkezéseket végleges jellegűnek kell tekinteni, természetesen a befizetett összegeket vissza lehet téríteni, ha a jelen cikkben foglalt feltételeket teljesítették.

4. Ha az ideiglenes behozatali okmány nem lett az előjegyzésből törölve, a szavatoló egyesület nem köteles a vissza nem szállított jármű vagy alkatrészek esetleges késedelmi kamattal növelt behozatali vámján és illetékein felüli összeget megfizetni.

28. cikk

A jelen Egyezmény rendelkezései nem érintik a Szerződő Feleknek azt a jogát, hogy jogellenes cselekmények esetén eljárást indítsanak az ideiglenes behozatali okmányok tulajdonosai és az ezeket használó személyek ellen, hogy beszedjék a beviteli vámokat és illetékeket, továbbá megfizettessék a kiszabható pénzbüntetéseket. Ebben az esetben a szavatoló egyesületek kötelesek segítséget nyújtani a vámhatóságoknak.

VIII. FEJEZET

Vegyes rendelkezések

29. cikk

Szerződő Felek arra törekszenek, hogy ne vezessenek be olyan vámeljárásokat, amelyek a nemzetközi közúti kereskedelmi szállítás fejlődését korlátozhatnák.

30. cikk

A vámeljárás meggyorsítása érdekében az egymással szomszédos Szerződő Felek arra fognak törekedni, hogy vámhivatalaikat és kirendeltségeiket egymáshoz közel helyezzék el és ugyanazon időben tartsák azokat nyitva.

31. cikk

Az Egyezmény rendelkezéseinek megsértése, azok kijátszása, a hamis adatok szolgáltatása, vagy minden egyéb olyan cselekmény, amelynek az a célja, hogy a jelen Egyezmény behozatali rendszerének kedvezményében illetéktelent részesítsen, az elkövetőt azon állam büntető rendelkezésének megfelelően kell felelősségre vonni, amelynek területén a jogsértést elkövették.

32. cikk

Az Egyezmény nem zárja ki a vám- vagy gazdasági uniót alkotó Szerződő Feleknek azt a jogát, hogy külön szabályokat írjanak elő azokra a vállalatokra, amelyeknek telephelye ezen unióban részt vevő országok területén van.

IX. FEJEZET

Záró rendelkezések

33. cikk

1. Az Európai Gazdasági Bizottság tagállamai és a Bizottságban tanácskozási joggal részt vevő országok e Bizottság megbízólevele 8. szakaszának megfelelően a jelen Egyezmény Szerződő Felei lehetnek:

a) annak aláírásával;

b) annak megerősítésével, miután a megerősítés fenntartásával aláírták;

c) ahhoz való csatlakozással.

2. Azok az országok, amelyek az EGB egyes munkálataiban részt vehetnek, e Bizottság megbízólevelének 11. szakaszát alkalmazva, a jelen Egyezmény Szerződő Feleivé válhatnak a hatálybalépés után csatlakozás útján.

3. Az Egyezmény 1956. augusztus 31-ig bezárólag nyitva áll aláírásra. Ezután nyitva fog állni a csatlakozásra.

4. A megerősítés vagy a csatlakozás az okiratnak az Egyesült Nemzetek Szervezete Főtitkáránál való letétbe helyezésével történik.

34. cikk

1. A jelen Egyezmény az azt követő kilencvenedik napon lép hatályba, hogy a 33. cikk 1. szakaszában említett öt ország a megerősítés fenntartása nélkül azt aláírta, vagy a megerősítés, illetőleg a csatlakozási okiratot letétbe helyezte.

2. Miután öt ország a megerősítés fenntartása nélkül aláírta az Egyezményt vagy letétbe helyezte a megerősítő, illetőleg a csatlakozási okiratot, az Egyezmény minden azt megerősítő vagy ahhoz csatlakozó ország tekintetében a megerősítő, vagy csatlakozási okirat letétbe helyezését követő kilencvenedik napon lép hatályba.

35. cikk

1. Valamennyi Szerződő Fél felmondhatja az Egyezményt az ENSZ Főtitkárához intézett bejelentéssel.

2. A felmondás attól az időponttól számított tizenöt hónap elteltével lép hatályba, amikor a Főtitkár az arról szóló értesítést megkapta.

3. A felmondás hatályba lépése előtt kiállított ideiglenes behozatali okmányok érvényességét a felmondás nem érinti és az egyesületek szavatossága hatályos marad. Az Egyezmény 21. cikkében foglalt feltételek mellett engedélyezett meghosszabbítások ugyancsak érvényben maradnak.

36. cikk

Az Egyezmény hatálya megszűnik, ha hatályba lépése után a Szerződő Felek száma egymást követő 12 hónapon át ötnél kevesebb marad.

37. cikk

1. Minden ország, az Egyezménynek a megerősítés fenntartása nélküli aláírásakor vagy a megerősítő, illetve csatlakozási okirat letétbe helyezésekor, vagy bármikor később az ENSZ Főtitkárához intézett bejelentésben úgy nyilatkozhat, hogy az Egyezmény alkalmazását kiterjeszti valamennyi olyan területre - vagy e területek egy részére -, amelyek nemzetközi kapcsolataiért felelős. Az Egyezményt a bejelentésben említett területre vagy területekre a bejelentésnek az ENSZ Főtitkára által történt kézhezvételétől számított kilencvenedik naptól kezdve kell alkalmazni, vagy, ha az Egyezmény ezen a napon még nem volt hatályban, az Egyezmény hatályba lépésének napján.

2. Minden olyan ország, amely az előző szakasznak megfelelően arra vonatkozó nyilatkozatot tett, hogy az Egyezmény alkalmazását kiterjeszti bármely olyan területre, amelynek nemzetközi kapcsolataiért felelős, a 35. cikk rendelkezéseinek megfelelően fel is mondhatja az Egyezményt az említett területre vonatkozóan.

38. cikk

1. Két vagy több Szerződő Fél között az Egyezmény értelmezése vagy alkalmazása tekintetében támadt bármely vitás kérdést, amennyire lehetséges, a vitában álló felek közötti tárgyalás útján kell rendezni.

2. Minden vitát, amelyet nem rendeztek tárgyalások útján, döntőbíróság elé kell vinni, ha azt az érdekelt Szerződő Felek bármelyike kéri. Ilyenkor az ügyet a vitában álló Felek által egyetértéssel választott egy vagy több döntőbíró elé kell tárni. Ha a vitában álló Felek nem jutnak megegyezésre döntőbíró vagy döntőbírák választása tekintetében, a döntőbíráskodás iránti kérés keltétől számított három hónapon belül, e Felek bármelyike kérheti az ENSZ Főtitkárát, hogy jelöljön ki egy döntőbírót, aki elé a vitát döntésre előterjesztik.

3. Az előző szakasznak megfelelően kijelölt döntőbíró vagy döntőbírák ítélete kötelező a vitában álló Szerződő Felekre.

39. cikk

1. Az Egyezmény aláírásakor, megerősítésekor vagy az ahhoz való csatlakozáskor bármely Szerződő fél kijelentheti, hogy nem tekinti magára nézve kötelezőnek az Egyezmény 38. cikkét. A többi Szerződő Felet sem kötelezi a 38. cikk egyetlen olyan Szerződő Féllel szemben sem, amely ilyen fenntartással élt.

2. Valamennyi Szerződő Fél, amely az 1. szakasz szerint fenntartással élt, bármikor visszavonhatja ezt a fenntartást az ENSZ Főtitkárához intézett bejelentéssel.

3. A jelen Egyezmény tekintetében semmi más fenntartás nem tehető.

40. cikk

1. Az Egyezmény hatálybalépését követő 3 év elteltével bármelyik Szerződő Fél az ENSZ Főtitkárához intézett levelében kérheti értekezlet összehívását az Egyezmény felülvizsgálata céljából. A Főtitkár értesíti erről a kérésről valamennyi Szerződő Felet és összehívja a felülvizsgálati értekezletet, ha az általa kibocsátott értesítés keltétől számított négy hónapon belül a Szerződő Feleknek legalább egyharmada adja hozzájárulását ehhez a kéréshez.

2. Ha az előző szakasz értelmében értekezlet összehívására kerül sor, a Főtitkár értesíti erről valamennyi Szerződő Felet és felhívja őket, hogy háromhónapos határidőn belül terjesszék elő azokat a kérdéseket, amelyeket meg kívánnak vizsgáltatni az értekezlettel. A Főtitkár közli valamennyi Szerződő Féllel az értekezlet ideiglenes napirendjét, valamint a javaslatok szövegét, legalább három hónappal az értekezlet megnyitásának időpontja előtt.

3. A Főtitkár meghívja minden a jelen cikk értelmében összehívott értekezletre valamennyi, a 33. cikk 1. szakaszában említett országot, valamint azokat, amelyek a 33. cikk 2. szakaszának alkalmazása alapján váltak Szerződő Felekké

41. cikk

1. Bármely Szerződő Fél javasolhatja az Egyezménynek egy vagy több szempontból való módosítását. Minden módosítási javaslat szövegét az ENSZ Főtitkárával kell közölni, aki azt tudatni fogja valamennyi Szerződő Féllel és tudomására hozza a 33. cikk 1. szakaszában említett többi országnak is.

2. Minden módosítási javaslatot, amelyet az előző szakasznak megfelelően nyújtottak be, elfogadottnak kell tekinteni, ha a Szerződő Felek egyike sem emel kifogást attól a naptól számított hat hónapon belül, amelyen a Főtitkár megküldte a módosítási javaslatot.

3. A Főtitkár a legrövidebb időn belül minden Szerződő Félhez levelet intéz, hogy tudassa velük, ha a módosítási indítvánnyal szemben ellenvetést tettek. Ha a módosítási javaslat ellenvetésbe ütközött, úgy elvetettnek kell tekinteni és hatálytalan marad. Ellenvetés hiányában a módosítás valamennyi Szerződő Félre nézve az előző szakaszban említett hathónapos határidő lejárta után három hónappal lép hatályba.

4. E cikk 1., 2. és 3. szakaszában foglalt módosítási eljárástól függetlenül az Egyezmény mellékletei valamennyi Szerződő Fél illetékes, igazgatási szerveinek egyetértésével módosíthatók. A Főtitkár határozza meg az ilyen módosításokból származó új szövegek hatályba lépésének időpontját.

42. cikk

A 40. és 41. cikkben jelzett értesítéseken felül az ENSZ Főtitkára értesíteni fogja a 33. cikk 1. szakaszában említett, valamint a 33. cikk 2. szakaszának alkalmazásával Szerződő Felekké vált országokat

a) a 33. cikknek megfelelően történt aláírásokról, megerősítésekről és csatlakozásokról;

b) az időpontokról, amelyeken az Egyezmény a 34. cikknek megfelelően hatályba fog lépni;

c) a 35. cikk értelmében benyújtott felmondásokról;

d) a 36. cikknek megfelelően a jelen Egyezmény megszűnéséről;

e) a 37. cikk alapján kapott bejelentésekről;

f) a 39. cikk 1. és 2. szakaszának értelmében kapott nyilatkozatokról és bejelentésekről;

g) a 41. cikknek megfelelően, valamennyi módosítás hatálybalépéséről.

43. cikk

Akkor, ha egy ország - amely Szerződő Fele a Genfben 1949. június 16-án kelt, az idegenforgalomra, a kereskedelmi közúti járművekre és az áruk közúti nemzetközi szállítására vonatkozó nemzetközi vámegyezmény-tervezetek ideiglenes alkalmazására vonatkozó megállapodásnak - a jelen Egyezmény szempontjából Szerződő Féllé válik, meg kell tennie az előbb említett megállapodás IV. cikkében foglalt intézkedéseket, hogy a kereskedelmi közúti járművekre vonatkozó nemzetközi vámegyezmény-tervezetet felmondja.

44. cikk

Az Egyezményhez csatlakozó aláírási jegyzőkönyvnek ugyanaz az ereje, értéke és érvényességi tartama, mint magának az Egyezménynek, amelynek integráns részét képezi.

45. cikk

1956. augusztus 31. után a jelen Egyezmény eredetijét letétbe kell helyezni az ENSZ Főtitkáránál, aki annak megfelelően hitelesített másolatait megküldi a 33. cikk 1. és 2. szakaszában megjelölt országok mindegyikének.

Amelynek hiteléül az erre kellő felhatalmazással alulírottak a jelen Egyezményt aláírták.

Készült Genfben, 1956. május 18-án, egyetlen példányban, angol és francia nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles.

1. sz. MELLÉKLET

2. sz. melléklet

3. sz. MELLÉKLET

DIPTYQUE

A diptyque-et annak a két országnak a hivatalos nyelvén kell kinyomtatni, amelyekre vonatkozik.

A méretek: 11X24,5 cm.

A diptyque tartalmazza:

1. Egy ellenőrző szelvényt egy leválasztható és felragasztható címkével;

2. a birtokos szelvényét egy azonosítási igazolással, amelyek mintáit ez a melléklet tartalmazza.

A diptyque-nél nincs szükség a beviteli ország vámhatóságainak kezelésére, be- és kiviteli igazolásokra. Az okmány használata a következő:

A diptyque-et annak az országnak a felhatalmazott társasága bocsátja ki, ahol a gépjárművet nyilvántartásba vették. Az ellenőrző szelvényt a kibocsátó társaság tartja meg. A leválasztható címkét a jármű szélvédőjére kell ragasztani.

Az igazolást a birtokosnak átadják, aki köteles azt visszajuttatni a kibocsátó társaságnak a kellően kitöltött azonosítási igazolással együtt az okmány érvényességi idejének lejártát követő 15 napon belül.

Azoknak az okmányoknak a jegyzékét, amelyek a megelőző hónapban lejártak és amelyeket még nem rendeztek, a kibocsátó társaság benyújtja a saját országa vámhatóságaihoz, a jegyzéknek az ideiglenes bevitel országának vámhatóságaihoz való továbbítása céljából. Az ideiglenes behozatal országának felhatalmazott társasága felelős a vámhatóság által követelt behozatali vámok és behozatali adók megfizetéséért.

A jármű szélvédőjére ragasztott címkéből a kiléptető és az ideiglenes behozatal országának beléptető vámhatóságai rögtön látják, hogy a járművet ellátták vámigazolvánnyal, amelynek bemutatását szükség esetén megkövetelhetik.

4. sz. MELLÉKLET

A "CARNET DE PASSAGES EN DOUANE" ÉRVÉNYESSÉGÉNEK MEGHOSSZABBÍTÁSA

1. Az érvényesség meghosszabbítására szolgáló bélyegzőnek meg kell egyeznie az ebben a Mellékletben található mintával.

A bélyegző feliratának francia nyelvűnek kell lennie. A rávésett feliratot egy másik nyelven meg lehet ismételni.

2. A következő eljárást kell követnie a meghosszabbítást kérelmező személynek, illetve a kérelemmel foglalkozó szavatoló társaságnak:

a) Amint a carnet de passages en douane birtokosa felismeri, hogy köteles az okmány érvényességi idejének meghosszabbítását kérni, elküldi a szavatoló társaságnak a carnet-t és egy meghosszabbítási kérelmet, amelyben jelzi azokat a körülményeket, amelyek őt arra kényszerítették, hogy kérelmet nyújtson be. A kérelemmel együtt benyújtja megerősíti bizonyítékként azokat az iratokat pl. orvosi igazolás, a járművet javító szerviz jelentése vagy bármilyen más hiteles okmány, amelyek bizonyítják, hogy a kérdéses késedelmet vis maior okozta.

b) Ha a szavatoló társaság úgy véli, hogy a meghosszabbítási kérelmet el lehet küldeni a vámhatóságoknak, akkor lebélyegzi a carnet de passages en douane fedőlapját az erre a célra külön fenntartott helyen.

c) A bélyegző bal oldalán a szavatoló társaság kitölti a dátumot számokkal és betűkkel, amíg a meghosszabbítást kérték. A társaság elnöke vagy képviselője aláírja és ráteszik a társaság bélyegzőjét.

d) A meghosszabbítás ideje nem haladhatja meg az utazás befejezéséhez indokoltan szükséges időt és rendesen nem lehet több, mint a carnet előző lejártától számított három hónap.

e) Ezután a szavatolótársaság elküldi az igazolványt a saját országa illetékes vámhatóságaihoz. A carnet birtokosa által készített kérelmet és a megerősítő bizonyítékokat mellékeli a carnet-hoz.

f) A vámhatóság dönti el, hogy megadják-e a hosszabbítást, a vámhatóság csökkentheti a kért hosszabbítási időszakot vagy megtagadhatja a hosszabbítást. Ha a hosszabbítást megadták, az illetékes vámtisztviselő kitölti végig a szavatoló társaság által a carnet fedőlapjára helyezett bélyegzőt, ráírja a sor- vagy nyilvántartási számot, a keltezést és a saját hivatali beosztását. Ezután aláírja és lebélyegzi.

g) Ezután a carnet-t visszaküldik a szavatoló társaságnak, amely megküldi az illető személynek.

5. sz. MELLÉKLET

3. §[1] E törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1983. évi május hó 26. napjától kell alkalmazni.

4. §[2] E törvényerejű rendelet végrehajtásáról az adópolitikáért felelős miniszter gondoskodik.

Losonczi Pál s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Katona Imre s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára