2006. évi XXIX. törvény

a kulturális javak fegyveres összeütközés esetén való védelméről szóló 1954. évi Hágai Egyezmény Második Kiegészítő Jegyzőkönyvének kihirdetéséről és a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról[1]

(A Jegyzőkönyv megerősítéséről szóló okirat letétbe helyezése 2005. október 26. napján megtörtént; a Jegyzőkönyv - annak 43. Cikke 2. pontjának értelmében - a Magyar Köztársaság vonatkozásában 2006. január 26. napján hatályba lépett.)

1. § Az Országgyűlés a kulturális javak fegyveres összeütközés esetén való védelméről szóló 1954. évi Hágai Egyezmény Második Kiegészítő Jegyzőkönyvét (a továbbiakban: Jegyzőkönyv) e törvénnyel kihirdeti.

2. § Az Egyezmény hiteles angol nyelvű szövege és annak hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:

"Second protocol to the 1954 Hague Convention for the Protection of Cultural Property in the Event of Armed Conflict

The Hague, 26. March 1999.

The parties,

conscious of the need to improve the protection of cultural property in the event of armed conflict and to establish an enhanced system of protection for specifically designated cultural property,

reaffirming the importance of the provisions of the Convention for the Protection of Cultural Property in the Event of Armed Conflict, done at The Hague on 14 May 1954, and emphasizing the necessity to supplement these provisions through measures to reinforce their implementation,

desiring to provide the High Contracting Parties to the Convention with a means of being more closely involved in the protection of cultural property in the event of armed conflict by establishing appropriate procedures therefor,

considering that the rules governing the protection of cultural property in the event of armed conflict should reflect developments in international law,

affirming that the rules of customary international law will continue to govern questions not regulated by the provisions of this Protocol,

have agreed as follows:

Chapter I

INTRODUCTION

Article 1

Definitions

For the purposes of this Protocol:

(a) "Party" means a State Party to this Protocol;

(b) "cultural property" means cultural property as defined in Article 1 of the Convention;

(c) "Convention" means the Convention for the Protection of Cultural Property in the Event of Armed Conflict, done at The Hague on 14 May 1954;

(d) "High Contracting Party" means a State Party to the Convention;

(e) "enhanced protection" means the system of enhanced protection established by Articles 10 and 11;

(f) "military objective" means an object which by its nature, location, purpose, or use makes an effective contribution to military action and whose total or partial destruction, capture or neutralisation, in the circumstances ruling at the time, offers a definite military advantage;

(g) "illicit" means under compulsion or otherwise in violation of the applicable rules of the domestic law of the occupied territory or of international law;

(h) "List" means the International List of Cultural Property under Enhanced Protection established in accordance with Article 27, sub-paragraph 1(b);

(i) "Director-General" means the Director-General of UNESCO;

(j) "UNESCO" means the United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization;

(k) "First Protocol" means the Protocol for the Protection of Cultural Property in the Event of Armed Conflict done at The Hague on 14 May 1954.

Article 2

Relation to the Convention

This Protocol supplements the Convention in relations between the Parties.

Article 3

Scope of application

1. In addition to the provisions which shall apply in time of peace, this Protocol shall apply in situations referred to in Article 18 paragraphs 1 and 2 of the Convention and in Article 22 paragraph 1.

2. When one of the parties to an armed conflict is not bound by this Protocol, the Parties to this Protocol shall remain bound by it in their mutual relations. They shall furthermore be bound by this Protocol in relation to a State party to the conflict which is not bound by it, if the latter accepts the provisions of this Protocol and so long as it applies them.

Article 4

Relationship between Chapter 3 and other provisions ofthe Convention and this Protocol

The application of the provisions of Chapter 3 of this Protocol is without prejudice to:

(a) the application ofthe provisions of Chapter I ofthe Convention and of Chapter 2 of this Protocol;

(b) the application ofthe provisions of Chapter II ofthe Convention save that, as between Parties to this Protocol or as between a Party and a State which accepts and applies this Protocol in accordance with Article 3 paragraph 2, where cultural property has been granted both special protection and enhanced protection, only the provisions of enhanced protection shall apply.

Chapter II

GENERAL PROVISIONS REGARDING PROTECTION

Article 5

Safeguarding of cultural property

Preparatory measures taken in time of peace for the safeguarding of cultural property against the foreseeable effects of an armed conflict pursuant to Article 3 of the Convention shall include, as appropriate, the preparation of inventories, the planning of emergency measures for protection against fire or structural collapse, the preparation for the removal of movable cultural property or the provision for adequate in situ protection of such property, and the designation of competent authorities responsible for the safeguarding of cultural property.

Article 6

Respectfor cultural property

With the goal of ensuring respect for cultural property in accordance with Article 4 ofthe Convention:

(a) a waiver on the basis of imperative military necessity pursuant to Article 4 paragraph 2 of the Convention may only be invoked to direct an act of hostility against cultural property when and for as long as:

(i) that cultural property has, by its function, been made into a military objective; and

(ii) there is no feasible alternative available to obtain a similar military advantage to that offered by directing an act of hostility against that objective;

(b) a waiver on the basis of imperative military necessity pursuant to Article 4 paragraph 2 of the Convention may only be invoked to use cultural property for purposes which are likely to expose it to destruction or damage when and for as long as no choice is possible between such use of the cultural property and another feasible method for obtaining a similar military advantage;

(c) the decision to invoke imperative military necessity shall only be taken by an officer commanding a force the equivalent of a battalion in size or larger, or a force smaller in size where circumstances do not permit otherwise;

(d) in case of an attack based on a decision taken in accordance with sub-paragraph (a), an effective advance warning shall be given whenever circumstances permit.

Article 7

Precautions in attack

Without prejudice to other precautions required by international humanitarian law in the conduct of military operations, each Party to the conflict shall:

(a) do everything feasible to verify that the objectives to be attacked are not cultural property protected under Article 4 ofthe Convention;

(b) take all feasible precautions in the choice of means and methods of attack with a view to avoiding, and in any event to minimizing, incidental damage to cultural property protected under Article 4 ofthe Convention;

(c) refrain from deciding to launch any attack which may be expected to cause incidental damage to cultural property protected under Article 4 of the Convention which would be excessive in relation to the concrete and direct military advantage anticipated; and

(d) cancel or suspend an attack ifit becomes apparent: (i) that the objective is cultural property protected under

Article 4 ofthe Convention;

(ii) that the attack may be expected to cause incidental damage to cultural property protected under Article 4 of the Convention which would be excessive in relation to the concrete and direct military advantage anticipated.

Article 8

Precautions against the effects ofhostilities

The Parties to the conflict shall, to the maximum extent feasible:

(a) remove movable cultural property from the vicinity of military objectives or provide for adequate in situ protection;

(b) avoid locating military objectives near cultural property.

Article 9

Protection of cultural property in occupied territory

1.Without prejudice to the provisions of Articles 4 and 5 of the Convention, a Party in occupation of the whole or part of the territory of another Party shall prohibit and prevent in relation to the occupied territory:

(a) any illicit export, other removal or transfer of ownership of cultural property;

(b) any archaeological excavation, save where this is strictly required to safeguard, record or preserve cultural property;

(c) any alteration to, or change of use of, cultural property which is intended to conceal or destroy cultural, historical or scientific evidence.

2. Any archaeological excavation of, alteration to, or change of use of, cultural property in occupied territory shall, unless circumstances do not permit, be carried out in close co-operation with the competent national authorities of the occupied territory.

Chapter III

ENHANCED PROTECTION

Article 10

Enhanced protection

Cultural property may be placed under enhanced protection provided that it meets the following three conditions:

(a) it is cultural heritage of the greatest importance for humanity;

(b) it is protected by adequate domestic legal and administrative measures recognising its exceptional cultural and historic value and ensuring the highest level of protection;

(c) it is not used for military purposes or to shield military sites and a declaration has been made by the Party which has control over the cultural property, confirming that it will not be so used.

Article 11

The granting of enhanced protection

1.Each Party should submit to the Committee a list of cultural property for which it intends to request the granting of enhanced protection.

2.The Party which has jurisdiction or control over the cultural property may request that it be included in the List to be established in accordance with Article 27 sub-paragraph 1(b) . This request shall include all necessary information related to the criteria mentioned in Article 10. The Committee may invite a Party to request that cultural property be included in the List.

3. Other Parties, the International Committee of the Blue Shield and other non-governmental organisations with relevant expertise may recommend specific cultural property to the Committee. In such cases, the Committee may decide to invite a Party to request inclusion of that cultural property in the List.

4.Neither the request for inclusion of cultural property situated in a territory, sovereignty or jurisdiction over which is claimed by more than one State, nor its inclusion, shall in any way prejudice the rights of the parties to the dispute.

5.Upon receipt of a request for inclusion in the List, the Committee shall inform all Parties of the request. Parties may submit representations regarding such a request to the Committee within sixty days. These representations shall be made only on the basis of the criteria mentioned in Article 10. They shall be specific and related to facts. The Committee shall consider the representations, providing the Party requesting inclusion with a reasonable opportunity to respond before taking the decision. When such representations are before the Committee, decisions for inclusion in the List shall be taken, notwithstanding Article 26, by a majority of four-fifths of its members present and voting.

6.In deciding upon a request, the Committee should ask the advice of governmental and non-governmental organisations, as well as of individual experts.

7.A decision to grant or deny enhanced protection may only be made on the basis of the criteria mentioned in Article 10.

8. In exceptional cases, when the Committee has concluded that the Party requesting inclusion of cultural property in the List cannot fulfil the criteria of Article 10 sub-paragraph (b), the Committee may decide to grant enhanced protection, provided that the requesting Party submits a request for international assistance under Article 32.

9. Upon the outbreak of hostilities, a Party to the conflict may request, on an emergency basis, enhanced protection of cultural property under its jurisdiction or control by communicating this request to the Committee. The Committee shall transmit this request immediately to all Parties to the conflict. In such cases the Committee will consider representations from the Parties concerned on an expedited basis. The decision to grant provisional enhanced protection shall be taken as soon as possible and, notwithstanding Article 26, by a majority of four-fifths of its members present and voting. Provisional enhanced protection may be granted by the Committee pending the outcome of the regular procedure for the granting of enhanced protection, provided that the provisions of Article 10 sub-paragraphs (a) and (c) are met.

10. Enhanced protection shall be granted to cultural property by the Committee from the moment of its entry in the List.

11. The Director-General shall, without delay, send to the Secretary-General of the United Nations and to all Parties notification of any decision of the Committee to include cultural property on the List.

Article 12

Immunity of cultural property under enhanced protection

The Parties to a conflict shall ensure the immunity of cultural property under enhanced protection by refraining from making such property the object of attack or from any use of the property or its immediate surroundings in support of military action.

Article 13

Loss of enhanced protection

1. Cultural property under enhanced protection shall only lose such protection:

(a) if such protection is suspended or cancelled in accordance with Article 14; or

(b) if, and for as long as, the property has, by its use, become a military objective.

2. In the circumstances of sub-paragraph 1(b), such property may only be the object of attack if:

(a) the attack is the only feasible means of terminating the use of the property referred to in sub-paragraph 1(b);

(b) all feasible precautions are taken in the choice of means and methods of attack, with a view to terminating such use and avoiding, or in any event minimising, damage to the cultural property;

(c) unless circumstances do not permit, due to requirements of immediate self-defence:

(i) the attack is ordered at the highest operational level of command;

(ii) effective advance warning is issued to the opposing forces requiring the termination of the use referred to in sub-paragraph 1(b); and

(iii) reasonable time is given to the opposing forces to redress the situation.

Article 14

Suspension and cancellation of enhanced protection

1.Where cultural property no longer meets any one of the criteria in Article 10 of this Protocol, the Committee may suspend its enhanced protection status or cancel that status by removing that cultural property from the List.

2. In the case of a serious violation of Article 12 in relation to cultural property under enhanced protection arising from its use in support of military action, the Committee may suspend its enhanced protection status. Where such violations are continuous, the Committee may exceptionally cancel the enhanced protection status by removing the cultural property from the List.

3.The Director-General shall, without delay, sendto the Secretary-General of the United Nations and to all Parties to this Protocol notification of any decision of the Committee to suspend or cancel the enhanced protection of cultural property.

4. Before taking such a decision, the Committee shall afford an opportunity to the Parties to make their views known.

Chapter IV

CRIMINAL RESPONSIBILITY AND JURISDICTION

Article 15

Serious violations ofthis Protocol

1. Any person commits an offence within the meaning ofthis Protocol if that person intentionally and in violation of the Convention or this Protocol commits any of the following acts:

(a) making cultural property under enhanced protection the object of attack;

(b) using cultural property under enhanced protection or its immediate surroundings in support of military action;

(c) extensive destruction or appropriation of cultural property protected under the Convention and this Protocol;

(d) making cultural property protected under the Convention and this Protocol the object of attack;

(e) theft, pillage or misappropriation of, or acts of vandalism directed against cultural property protected under the Convention.

2. Each Party shall adopt such measures as may be necessary to establish as criminal offences under its domestic law the offences set forth in this Article and to make such offences punishable by appropriate penalties. When doing so, Parties shall comply with general principles of law and international law, including the rules extending individual criminal responsibility to persons other than those who directly commit the act.

Article 16

Jurisdiction

1. Without prejudice to paragraph 2, each Party shall take the necessary legislative measures to establish its jurisdiction over offences set forth in Article 15 in the following cases:

(a) when such an offence is committed in the territory of that State;

(b) when the alleged offender is a national of that State;

(c) in the case of offences set forth in Article 15 sub-paragraphs (a) to (c), when the alleged offender is present in its territory.

2. With respect to the exercise of jurisdiction and without prejudice to Article 28 of the Convention:

(a) this Protocol does not preclude the incurring of individual criminal responsibility or the exercise of jurisdiction under national and international law that may be applicable, or affect the exercise of jurisdiction under customary international law;

(b) Except in so far as a State which is not Party to this Protocol may accept and apply its provisions in accordance with Article 3 paragraph 2, members of the armed forces and nationals of a State which is not Party to this Protocol, except for those nationals serving in the armed forces of a State which is a Party to this Protocol, do not incur individual criminal responsibility by virtue of this Protocol, nor does this Protocol impose an obligation to establish jurisdiction over such persons or to extradite them.

Article 17

Prosecution

1. The Party in whose territory the alleged offender of an offence set forth in Article 15 sub-paragraphs 1 (a) to (c) is found to be present shall, if it does not extradite that person, submit, without exception whatsoever and without undue delay, the case to its competent authorities, for the purpose of prosecution, through proceedings in accordance with its domestic law or with, if applicable, the relevant rules of international law.

2. Without prejudice to, if applicable, the relevant rules of international law, any person regarding whom proceedings are being carried out in connection with the Convention or this Protocol shall be guaranteed fair treatment and a fair trial in accordance with domestic law and international law at all stages of the proceedings, and in no cases shall be provided guarantees less favorable to such person than those provided by international law.

Article 18

Extradition

1.The offences set forth in Article 15 sub-paragraphs 1 (a) to (c) shall be deemed to be included as extraditable offences in any extradition treaty existing between any of the Parties before the entry into force of this Protocol. Parties undertake to include such offences in every extradition treaty to be subsequently concluded between them.

2.When a Party which makes extradition conditional on the existence of a treaty receives a request for extradition from another Party with which it has no extradition treaty, the requested Party may, at its option, consider the present Protocol as the legal basis for extradition in respect of offences as set forth in Article 15 sub-paragraphs 1 (a) to (c) .

3.Parties which do not make extradition conditional on the existence of a treaty shall recognise the offences set forth in Article 15 sub-paragraphs 1 (a) to (c) as extraditable offences between them, subject to the conditions provided by the law of the requested Party.

4. If necessary, offences set forth in Article 15 sub-paragraphs 1 (a) to (c) shall be treated, for the purposes of extradition between Parties, as if they had been committed not only in the place in which they occurred but also in the territory of the Parties that have established jurisdiction in accordance with Article 16 paragraph 1.

Article 19

Mutual legal assistance

1. Parties shall afford one another the greatest measure of assistance in connection with investigations or criminal or extradition proceedings brought in respect of the offences set forth in Article 15, including assistance in obtaining evidence at their disposal necessary for the proceedings.

2. Parties shall carry out their obligations under paragraph 1 in conformity with any treaties or other arrangements on mutual legal assistance that may exist between them. In the absence of such treaties or arrangements, Parties shall afford one another assistance in accordance with their domestic law.

Article 20

Grounds for refusal

1. For the purpose of extradition, offences set forth in Article 15 sub-paragraphs 1 (a) to (c), and for the purpose of mutual legal assistance, offences set forth in Article 15 shall not be regarded as political offences nor as offences connected with political offences nor as offences inspired by political motives. Accordingly, a request for extradition or for mutual legal assistance based on such offences may not be refused on the sole ground that it concerns a political offence or an offence connected with a political offence or an offence inspired by political motives.

2. Nothing in this Protocol shall be interpreted as imposing an obligation to extradite or to afford mutual legal assistance if the requested Party has substantial grounds for believing that the request for extradition for offences set forth in Article 15 sub-paragraphs 1 (a) to (c) or for mutual legal assistance with respect to offences set forth in Article 15 has been made for the purpose of prosecuting or punishing a person on account of that person's race, religion, nationality, ethnic origin or political opinion or that compliance with the request would cause prejudice to that person's position for any of these reasons.

Article 21

Measures regarding other violations

Without prejudice to Article 28 of the Convention, each Party shall adopt such legislative, administrative or disciplinary measures as may be necessary to suppress the following acts when committed intentionally:

(a) any use of cultural property in violation of the Convention or this Protocol;

(b) any illicit export, other removal or transfer of ownership of cultural property from occupied territory in violation of the Convention or this Protocol.

Chapter V

THE PROTECTION OF CULTURAL PROPERTY IN ARMED CONFLICTSNOT OF AN INTERNATIONAL CHARACTER

Article 22

Armed conflicts not ofan international character

1. This Protocol shall apply in the event of an armed conflict not ofan international character, occurring within the territory of one of the Parties.

2.This Protocol shall not apply to situations of internal disturbances and tensions, such as riots, isolated and sporadic acts of violence and other acts of a similar nature.

3. Nothing in this Protocol shall be invoked for the purpose of affecting the sovereignty of a State or the responsibility of the government, by all legitimate means, to maintain or re-establish law and order in the State or to defend the national unity and territorial integrity of the State.

4.Nothing in this Protocol shall prejudice the primary jurisdiction of a Party in whose territory an armed conflict not ofan international character occurs over the violations set forth in Article 15.

5. Nothing in this Protocol shall be invoked as a justification for intervening, directly or indirectly, for any reason whatever, in the armed conflict or in the internal or external affairs of the Party in the territory of which that conflict occurs.

6. The application of this Protocol to the situation referred to in paragraph 1 shall not affect the legal status of the parties to the conflict.

7.UNESCO may offer its services to the parties to the conflict.

Chapter VI

INSTITUTIONAL ISSUES

Article 23

Meeting ofthe Parties

1.The Meeting of the Parties shall be convened at the same time as the General Conference of UNESCO, and in co-ordination with the Meeting of the High Contracting Parties, if such a meeting has been called by the Director-General.

2. The Meeting of the Parties shall adopt its Rules of Procedure.

3.The Meeting of the Parties shall have the following functions:

(a) to elect the Members of the Committee, in accordance with Article 24 paragraph 1;

(b) to endorse the Guidelines developed by the Committee in accordance with Article 27 sub-paragraph 1(a);

(c) to provide guidelines for, and to supervise the use of the Fund by the Committee;

(d) to consider the report submitted by the Committee in accordance with Article 27 sub-paragraph 1(d);

(e) to discuss any problem related to the application of this Protocol, and to make recommendations, as appropriate.

4.At the request of at least one-fifth of the Parties, the Director-General shall convene an Extraordinary Meeting of the Parties.

Article 24

Committee for the Protection of Cultural Property in the Event of Armed Conflict

1. The Committee for the Protection of Cultural Property in the Event of Armed Conflict is hereby established. It shall be composed of twelve Parties which shall be elected by the Meeting of the Parties.

2. The Committee shall meet once a year in ordinary session and in extra-ordinary sessions whenever it deems necessary.

3.In determining membership of the Committee, Parties shall seek to ensure an equitable representation of the different regions and cultures of the world.

4. Parties members of the Committee shall choose as their representatives persons qualified in the fields of cultural heritage, defence or international law, and they shall endeavour, in consultation with one another, to ensure that the Committee as a whole contains adequate expertise in all these fields.

Article 25

Term ofoffice

1. A Party shall be elected to the Committee for four years and shall be eligible for immediate re-election only once.

2.Notwithstanding the provisions of paragraph 1, the term ofoffice of half of the members chosen at the time of the first election shall cease at the end of the first ordinary session of the Meeting of the Parties following that at which they were elected. These members shall be chosen by lot by the President of this Meeting after the first election.

Article 26

Rules ofprocedure

1.The Committee shall adopt its Rules of Procedure. A majority of the members shall constitute a quorum.

2. Decisions of the Committee shall be taken by a majority of two-thirds of its members voting.

3. Members shall not participate in the voting on any decisions relating to cultural property affected by an armed conflict to which they are parties.

Article 27

Functions

1.The Committee shall have the following functions:

(a) to develop Guidelines for the implementation of this Protocol;

(b) to grant, suspend or cancel enhanced protection for cultural property and to establish, maintain and promote the List of Cultural Property under Enhanced Protection;

(c) to monitor and supervise the implementation of this Protocol and promote the identification of cultural property under enhanced protection;

(d) to consider and comment on reports of the Parties, to seek clarifications as required, and prepare its own report on the implementation of this Protocol for the Meeting of the Parties;

(e) to receive and consider requests for international assistance under Article 32;

(f) to determine the use of the Fund;

(g) to perform any other function which may be assigned to it by the Meeting of the Parties.

2.The functions of the Committee shall be performed in co-operation with the Director-General.

3. The Committee shall co-operate with international and national governmental and non-governmental organizations having objectives similar to those of the Convention, its First Protocol and this Protocol. To assist in the implementation of its functions, the Committee may invite to its meetings, in an advisory capacity, eminent professional organizations such as those which have formal relations with UNESCO, including the International Committee of the Blue Shield (ICBS) and its constituent bodies. Representatives of the International Centre for the Study of the Preservation and Restoration of Cultural Property (Rome Centre) (ICCROM) and of the International Committee of the Red Cross (ICRC) may also be invited to attend in an advisory capacity.

Article 28

Secretariat

The Committee shall be assisted by the Secretariat of UNESCO which shall prepare the Committee's documentation and the agenda for its meetings and shall have the responsibility for the implementation of its decisions.

Article 29

The Fund for the Protection of Cultural Property in the Event of Armed Conflict

1. A Fund is hereby established for the following purposes:

(a) to provide financial or other assistance in support of preparatory or other measures to be taken in peacetime in accordance with, inter alia, Article 5, Article 10 sub-paragraph (b) and Article 30; and

(b) to provide financial or other assistance in relation to emergency, provisional or other measures to be taken in order to protect cultural property during periods of armed conflict or of immediate recovery after the end of hostilities in accordance with, inter alia, Article 8 sub-paragraph (a) .

2.The Fund shall constitute a trust fund, in conformity with the provisions of the financial regulations of UNESCO.

3.Disbursements from the Fund shall be used only for such purposes as the Committee shall decide in accordance with the guidelines as defined in Article 23 sub-paragraph 3(c) . The Committee may accept contributions to be used only for a certain programme or project, provided that the Committee shall have decided on the implementation of such programme or project.

4.The resources of the Fund shall consist of:

(a) voluntary contributions made by the Parties;

(b) contributions, gifts or bequests made by: (i) other States;

(ii) UNESCO or other organizations of the United Nations system;

(iii) other intergovernmental or non-governmental organizations; and

(iv) public or private bodies or individuals;

(c) any interest accruing on the Fund;

(d) funds raised by collections and receipts from events organized for the benefit of the Fund; and

(e) all other resources authorized by the guidelines applicable to the Fund.

Chapter VII

DISSEMINA TION OF INFORMATION AND INTERNATIONAL ASSISTANCE

Article 30

Dissemination

1. The Parties shall endeavour by appropriate means, and in particular by educational and information programmes, to strengthen appreciation and respect for cultural property by their entire population.

2.The Parties shall disseminate this Protocol as widely as possible, both in time of peace and in time of armed conflict.

3.Any military or civilian authorities who, in time of armed conflict, assume responsibilities with respect to the application of this Protocol, shall be fully acquainted with the text thereof. To this end the Parties shall, as appropriate:

(a) incorporate guidelines and instructions on the protection of cultural property in their military regulations;

(b) develop and implement, in cooperation with UNESCO and relevant governmental and non-governmental organizations, peacetime training and educational programmes;

(c) communicate to one another, through the Director-General, information on the laws, administrative provisions and measures taken under sub-paragraphs (a) and (b);

(d) communicate to one another, as soon as possible, through the Director-General, the laws and administrative provisions which they may adopt to ensure the application of this Protocol.

Article 31

International cooperation

In situations of serious violations of this Protocol, the Parties undertake to act, jointly through the Committee, or individually, in cooperation with UNESCO and the United Nations and in conformity with the Charter of the United Nations.

Article 32

International assistance

1. A Party may request from the Committee international assistance for cultural property under enhanced protection as well as assistance with respect to the preparation, development or implementation of the laws, administrative provisions and measures referred to in Article 10.

2.A party to the conflict, which is not a Party to this Protocol but which accepts and applies provisions in accordance with Article 3, paragraph 2, may request appropriate international assistance from the Committee.

3.The Committee shall adopt rules for the submission of requests for international assistance and shall define the forms the international assistance may take.

4.Parties are encouraged to give technical assistance of all kinds, through the Committee, to those Parties or parties to the conflict who request it.

Article 33

Assistance of UNESCO

1. A Party may call upon UNESCO for technical assistance in organizing the protection of its cultural property, such as preparatory action to safeguard cultural property, preventive and organizational measures for emergency situations and compilation of national inventories of cultural property, or in connection with any other problem arising out of the application of this Protocol. UNESCO shall accord such assistance within the limits fixed by its programme and by its resources.

2.Parties are encouraged to provide technical assistance at bilateral or multilateral level.

3.UNESCO is authorized to make, on its own initiative, proposals on these matters to the Parties.

Chapter VIII

EXECUTION OF THIS PROTOCOL

Article 34

Protecting Powers

This Protocol shall be applied with the co-operation of the Protecting Powers responsible for safeguarding the interests of the Parties to the conflict.

Article 35

Conciliation procedure

1. The Protecting Powers shall lend their good offices in all cases where they may deem it useful in the interests of cultural property, particularly if there is disagreement between the Parties to the conflict as to the application or interpretation of the provisions of this Protocol.

2. For this purpose, each of the Protecting Powers may, either at the invitation of one Party, of the Director-General, or on its own initiative, propose to the Parties to the conflict a meeting of their representatives, and in particular of the authorities responsible for the protection of cultural property, if considered appropriate, on the territory of a State not party to the conflict. The Parties to the conflict shall be bound to give effect to the proposals for meeting made to them. The Protecting Powers shall propose for approval by the Parties to the conflict a person belonging to a State not party to the conflict or a person presented by the Director-General, which person shall be invited to take part in such a meeting in the capacity of Chairman.

Article 36

Conciliation in absence of Protecting Powers

1. In a conflict where no Protecting Powers are appointed the Director-General may lend good offices or act by any other form of conciliation or mediation, with a view to settling the disagreement.

2. At the invitation of one Party or of the Director-General, the Chairman of the Committee may propose to the Parties to the conflict a meeting of their representatives, and in particular of the authorities responsible for the protection of cultural property, if considered appropriate, on the territory of a State not party to the conflict.

Article 37

Translations and reports

1. The Parties shall translate this Protocol into their official languages and shall communicate these official translations to the Director-General.

2.The Parties shall submit to the Committee, every four years, a report on the implementation of this Protocol.

Article 38

State responsibility

No provision in this Protocol relating to individual criminal responsibility shall affect the responsibility of States under international law, including the duty to provide reparation.

Chapter IX

FINALCLAUSES

Article 39

Languages

This Protocol is drawn up in Arabic, Chinese, English, French, Russian and Spanish, the six texts being equally authentic.

Article 40

Signature

This Protocol shall bear the date of 26 March 1999. It shall be opened for signature by all High Contracting Parties at The Hague from 17 May 1999 until 31 December 1999.

Article 41

Ratification, acceptance or approval

1. This Protocol shall be subject to ratification, acceptance or approval by High Contracting Parties which have signed this Protocol, in accordance with their respective constitutional procedures.

2. The instruments of ratification, acceptance or approval shall be deposited with the Director-General.

Article 42

Accession

1. This Protocol shall be open for accession by other High Contracting Parties from 1 January 2000.

2. Accession shall be effected by the deposit of an instrument of accession with the Director-General.

Article 43

Entry into force

1.This Protocol shall enter into force three months after twenty instruments of ratification, acceptance, approval or accession have been deposited.

2. Thereafter, it shall enter into force, for each Party, three months after the deposit of its instrument of ratification, acceptance, approval or accession.

Article 44

Entry into force in situations ofarmed conflict

The situations referred to in Articles 18 and 19 of the Convention shall give immediate effect to ratifications, acceptances or approvals of or accessions to this Protocol deposited by the parties to the conflict either before or after the beginning of hostilities or occupation. In such cases the Director-General shall transmit the communications referred to in Article 46 by the speediest method.

Article 45

Denunciation

1.Each Party may denounce this Protocol.

2.The denunciation shall be notified by an instrument in writing, deposited with the Director-General.

3.The denunciation shall take effect one year after the receipt of the instrument of denunciation. However, if, on the expiry of this period, the denouncing Party is involved in an armed conflict, the denunciation shall not take effect until the end of hostilities, or until the operations of repatriating cultural property are completed, whichever is the later.

Article 46

Notifications

The Director-General shall inform all High Contracting Parties as well as the United Nations, of the deposit of all the instruments of ratification, acceptance, approval or accession provided for in Articles 41 and 42 and of denunciations provided for Article 45.

Article 47

Registration with the United Nations

In conformity with Article 102 of the Charter of the United Nations, this Protocol shall be registered with the Secretariat of the United Nations at the request of the Director-General.

In faith whereof the undersigned, duly authorized, have signed the present Protocol.

Done at The Hague, this twenty-sixth day of March 1999, in a single copy which shall be deposited in the archives of the UNESCO, and certified true copies of which shall be delivered to all the High Contracting Parties.

Második Jegyzőkönyv

a kulturális javak fegyveres összeütközés esetén való védelméről szóló 1954. évi Hágai Egyezményhez

A Felek

felismerve, hogy a kulturális javak fegyveres összeütközés esetén való védelmének javítására és külön meghatározott kulturális javak tekintetében kiemelt védelmi rendszer létrehozására van szükség,

ismételten megerősítve a kulturális javak fegyveres összeütközés esetén való védelme tárgyában Hágában, 1954. május 14-én kelt Egyezmény rendelkezéseit, és kihangsúlyozva, hogy ezen rendelkezéseket végrehajtásuk elősegítését célzó intézkedések útján ki kell egészíteni,

azzal a szándékkal, hogy az Egyezményt aláíró Magas Szerződő Felek részére olyan eszközt biztosítson, amely közvetlenebb részvételüket teszi lehetővé a kulturális javak fegyveres összeütközés esetén való védelmében ennek megfelelő eljárások létrehozásával,

tekintettel arra, hogy a kulturális javak fegyveres összeütközés esetén való védelmére vonatkozó szabályok a nemzetközi jog változását tükrözik,

megerősítve, hogy a jelen Jegyzőkönyv rendelkezései által nem szabályozott kérdésekre továbbra is a bevett nemzetközi jog szabályai irányadók,

a következő kérdésekben állapodtak meg:

I. Fejezet

BEVEZETÉS

1. Cikk

Definíciók

A jelen Jegyzőkönyv szempontjából

a) a "Felek" a jelen Jegyzőkönyvben részt vevő Államokat jelentik;

b) "kulturális javak" alatt az Egyezmény 1. Cikkében meghatározott kulturális javak értendők;

c) "Egyezmény" alatt a kulturális javak fegyveres összeütközés esetén való védelméről szóló Hágai Egyezmény értendő, amely Hágában készült 1954. május 14-én;

d) "Magas Szerződő Fél" alatt valamely az Egyezményben részt vevő Állam értendő;

e) a "kiemelt védelem" a 10. és 11. Cikkben megállapított kiemelt védelmi rendszert jelenti;

f) "katonai célpontnak" az a tárgy tekintendő, amely jellegénél, fekvésénél, céljánál és használatánál fogva hatékony szerepet tölt be katonai akcióban, és amelynek teljes vagy részleges megsemmisítése, elfoglalása vagy semlegesítése az adott időben uralkodó körülmények között határozott katonai előnyt biztosít;

g) "tiltott" a nemzetközi jog vagy a megszállott területen belül hatályos törvények alkalmazandó szabályainak kényszer alatti vagy más módon való megsértését jelenti;

h) a "jegyzék" a 27. Cikk 1. pontjának b) bekezdés szerint megállapított kiemelt védelem alatt álló kulturális javak nemzetközi jegyzékét jelenti;

i) "Főigazgató" alatt az UNESCO Főigazgatója értendő;

j) "UNESCO" az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetét jelenti;

k) "Első Jegyzőkönyvnek" a kulturális javak fegyveres összeütközés esetén való védelme tárgyában Hágában, 1954. május 14-én kelt Jegyzőkönyv tekintendő.

2. Cikk

Az Egyezményhez való viszony

A jelen Jegyzőkönyv kiegészíti az Egyezményt a jelen Jegyzőkönyvben részt vevő Felek közötti viszonylatban.

3. Cikk

Alkalmazási terület

1. A béke idején alkalmazandó rendelkezéseken kívül, az Egyezmény 18. Cikke 1. és 2. pontjában, valamint a 22. Cikk 1. pontjában meghatározott helyzetek esetében a jelen Jegyzőkönyv rendelkezéseit kell alkalmazni.

2. Ha a fegyveres összeütközésben részt vevő Felek egyikére nézve nem kötelező a jelen Jegyzőkönyv, az abban részes egyéb Felek egymás közötti viszonyában a Jegyzőkönyv változatlanul kötelező marad. Nemkülönben kötelező a jelen Jegyzőkönyv az összeütköző nem részes Állammal való viszonylatban is, ha az elfogadja ezen Jegyzőkönyv rendelkezéseit, annyiban, amennyiben tényleg alkalmazza azokat.

4. Cikk

Az Egyezmény és a jelen Jegyzőkönyv III. fejezete és egyéb rendelkezései közötti viszony

A jelen Jegyzőkönyv III. fejezetében foglalt rendelkezések alkalmazása nem érinti:

a) az Egyezmény I. fejezetében, valamint a jelen Jegyzőkönyv II. fejezetében foglalt rendelkezések alkalmazását;

b) az Egyezmény II. fejezetében foglalt rendelkezések alkalmazását, kivéve azt az esetet, amikor - akár a jelen Jegyzőkönyvben részes Felek között vagy valamely Fél és egy olyan Állam között születik megállapodás, amely elfogadja és ténylegesen alkalmazza a jelen Jegyzőkönyvet a 3. Cikk 2. pontjával összhangban, amelynek értelmében a kulturális javak tekintetében mind a különleges, mind a kiemelt védelem engedélyezve lett - csak a kiemelt védelem rendelkezései alkalmazandók.

II. Fejezet

A VÉDELEMRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

5. Cikk

A kulturális javak oltalmazása

A kulturális javaknak béke idején fegyveres összeütközés előrelátható behatásaival szembeni, az Egyezmény 3. Cikke szerinti oltalmazásának előkészítésére tett intézkedések, amennyiben szükséges, terjedjenek ki a következőkre: leltárkészítés, szükségintézkedések megtervezése tűz és szerkezeti összeomlás esetére, előkészületek ingó kulturális javak elszállítására vagy gondoskodás az említett kulturális javak megfelelő helyszíni védelméről, és a kulturális javak oltalmazásáért felelős illetékes hatóságok kijelölése.

6. Cikk

Kulturális javak kímélése

Az Egyezmény 4. Cikkével összhangban a kulturális javak kímélése biztosításának céljából:

a) az Egyezmény 4. Cikkének 2. pontja szerinti elkerülhetetlen katonai szükség alapján mentességet feloldani, és kulturális javak ellen ellenséges cselekményt elkövetni csak abban az esetben és csak addig lehet, amíg:

(i) az említett kulturális javak funkciójukat tekintve katonai célpontokká váltak; és

(ii) más ésszerű megoldás nem áll rendelkezésre, amely a szóban forgó célpont ellen elkövetett ellenséges cselekmény által nyújtott katonai előnyhöz hasonló lehetőséget kínálna;

b) az Egyezmény 4. Cikkének 2. pontja szerinti elkerülhetetlen katonai szükség alapján mentességet feloldani, és a kulturális javakat olyan célokra felhasználni, amelyek azokat megrongálódásnak vagy megsemmisülésnek tehetnék ki, csak abban az esetben és csak addig lehet, amíg hasonló katonai előny eléréséhez nincs lehetőség a kulturális javak ilyen használata és más ésszerű módszer közötti választásra;

c) elkerülhetetlen katonai szükségre vonatkozó döntést csak zászlóaljjal egyenlő vagy annál jelentősebb katonai erő parancsnoka hozhat, vagy annál kisebb katonai erőé, amennyiben a körülmények más lehetőségre nem adnak módot;

d) az a) bekezdés szerint hozott döntés alapján indított támadás esetében, amennyiben a körülmények megengedik, a döntést előzetesen megfelelően közölni kell.

7. Cikk

Támadás esetén tett óvintézkedések

A katonai műveletek lebonyolítására vonatkozó nemzetközi humanitárius jog által előírt egyéb óvintézkedések sérelme nélkül, az összeütköző Felek:

a) minden lehetőt elkövetnek annak biztosítására, hogy a támadás célpontjai ne az Egyezmény 4. Cikke értelmében védelem alatt álló kulturális javak legyenek;

b) a támadás eszközeinek és módszereinek kiválasztása során minden ésszerű óvintézkedést megtesznek annak érdekében, hogy az Egyezmény 4. Cikke szerinti védelem alatt álló kulturális javak esetleges megrongálódását elkerüljék, vagy mindenképpen a lehető legkisebbre csökkentsék;

c) tartózkodnak olyan támadás megindításáról döntést hozni, amely az Egyezmény 4. Cikke értelmében védelem alatt álló kulturális javak esetleges olyan megrongálódását okozhatja, amely az előrelátható konkrét és közvetlen katonaielőny szempontjából túlzott mértékű lenne; valamint

d) megszüntetik és felfüggesztik a támadást, ha nyilvánvalóvá válik, hogy:

(i) a célpontok az Egyezmény 4. Cikke értelmében védelem alatt álló kulturális javak;

(ii) a támadás az Egyezmény 4. Cikke értelmében védelem alatt álló kulturális javak esetleges olyan megrongálódását okozhatja, ami a várható konkrét és közvetlen katonai előny szempontjából túlzott mértékű lenne.

8. Cikk

Ellenségeskedéssel szembeni óvintézkedések

Az összeütköző Felek, amilyen mértékben lehetséges:

a) az ingó kulturális javakat a katonai célpontok közeléből elszállítják vagy a helyszínen megfelelő védelemről gondoskodnak;

b) elkerülik katonai célpontok kulturális javak mellett történő elhelyezését.

9. Cikk

Megszállott területen lévő kulturális javak védelme

1. Az Egyezmény 4. és 5. Cikkében foglalt rendelkezéseinek sérelme nélkül a más fél területét részben vagy egészben megszálló Fél köteles a megszállott területre nézve megtiltani és megelőzni:

a) a kulturális javak tiltott kivitelét, egyéb módon történő elszállítását vagy tulajdonjogának átruházását;

b) bármely régészeti feltárást, kivéve, ha az szigorúan a kulturális javak oltalmazásához, nyilvántartásba vételéhez vagy megőrzéséhez szükséges;

c) a kulturális javak oly átalakítását, más célra történő felhasználását, amely kulturális, történeti vagy tudományos bizonyítékok elrejtését vagy megsemmisítését célozza.

2. A megszállott területen lévő kulturális javak régészeti feltárása, átalakítása vagy más célra történő felhasználása, amennyiben a körülmények megengedik, a megszállott terület illetékes belföldi hatóságaival szoros együttműködésben történjen.

III. Fejezet

KIEMELT VÉDELEM

10. Cikk

Kiemelt védelem

A kulturális javak kiemelt védelem alá helyezhetők, feltéve, hogy azok a következő három feltételnek eleget tesznek:

a) az emberiség számára kiemelkedő jelentőségű kulturális örökségek;

b) a kulturális javakat megfelelő belső jogi és közigazgatási intézkedések védik, amelyek elismerik azok kivételes kulturális-történelmi értékét, és biztosítják legmagasabb szintű védelmüket;

c) nem használják azokat katonai célokra vagy katonai területek megvédésére, továbbá a kulturális javak felett felügyeletet gyakorló Fél nyilatkozatot tett, amelyben megerősíti, hogy nem kerül sor ilyen célú felhasználásra.

11. Cikk

A kiemelt védelem engedélyezése

1. Mindegyik Fél listát terjeszt elő a Bizottságnak azokról a kulturális javakról, amelyek kiemelt védelmének engedélyezése iránt kérelmet kíván intézni.

2. A kulturális javak felett fennhatósággal bíró és felügyeletet gyakorló Fél kérheti azok felvételét a 27. Cikk 1. pontjának b) bekezdésével összhangban megállapított jegyzékbe. A kérelemnek tartalmaznia kell a 10. Cikkben foglalt feltételekhez kapcsolódó valamennyi szükséges információt. A Bizottság felkérheti valamelyik Felet, hogy kérvényezze a szóban forgó kulturális javak jegyzékbe felvételét.

3. Egyéb felek, a Kék Pajzs Nemzetközi Bizottsága és más, megfelelő szakértelemmel rendelkező nem kormányzati szervezetek javaslatot tehetnek a Bizottságnak bizonyos kulturális javakra nézve. Ebben az esetben a Bizottság dönthet valamely Fél felkéréséről, hogy a szóban forgó Fél kérelmezze kulturális javainak a jegyzékbe való felvételét.

4. Az olyan területen fekvő kulturális javaknak, amelyek feletti szuverenitásra vagy fennhatóságra több Állam is igényt tart, sem a jegyzékbe való felvételük iránti kérelem, sem maga a felvételük, semmiképpen sem sértheti a vitában álló Felek jogait.

5. A jegyzékbe való felvétel iránti kérelem kézhezvételekor a Bizottság köteles valamennyi Felet a kérelemről tájékoztatni. A Felek a kérelmet illetően hatvan napon belül tiltakozást intézhetnek a Bizottsághoz. A fenti tiltakozások kizárólag a 10. Cikkben foglalt feltételek alapján történhetnek. A tiltakozások konkrétak és tényszerűek legyenek. A Bizottság mérlegeli a tiltakozásokat, a döntés meghozatala előtt megfelelő módot biztosítva a felvételt kérő Félnek a válaszra. Ha ilyen tiltakozások kerülnek a Bizottság elé, a 26. Cikkre való tekintet nélkül, a Bizottság a jelenlévő és szavazó tagok négyötödös többségével hozza meg döntését.

6. A kérés elbírálása során a Bizottság kormányzati és nem kormányzati, valamint egyéni szakértők tanácsát is kikérheti.

7. Kiemelt védelem engedélyezéséről vagy elutasításáról szóló döntés kizárólag a 10. Cikkben említett feltételek alapján születhet.

8. Kivételes esetekben, amikor a Bizottság arra a következtetésrejutott, hogy a kulturális javak jegyzékbe való felvételét kérelmező Fél nem tudja a 10. Cikk b) bekezdésében meghatározott feltételeket teljesíteni, a Bizottság dönthet a kiemelt védelem megadásáról, feltéve, hogy a kérelmező Fél a 32. Cikkel összhangban nemzetközi segítség iránti kérelmet nyújt be.

9. Ellenségeskedések kitörésekor az összeütköző Fél veszélyhelyzet alapján kérheti a fennhatósága és felügyelete alá tartozó kulturális javak kiemelt védelmét, amely kérelmet a Bizottsághoz kell intézni. A kérelmet a Bizottság valamennyi összeütköző Félhez haladéktalanul köteles eljuttatni. Az ilyen esetekben a Bizottság sürgősségi alapon mérlegeli a szóban forgó Felektől beérkezett tiltakozásokat. Az ideiglenes kiemelt védelemről szóló döntést, amint lehet, a jelenlevő és szavazó tagok négyötödös többségével meg kell hozni, tekintet nélkül a 26. Cikk rendelkezéseire. A Bizottság engedélyezheti a kulturális javak ideiglenes kiemelt védelmét addig, amíg a kiemelt védelem engedélyezésére kezdeményezett rendes eljárás nem fejeződik be, feltéve, hogy a 10. Cikk a) és c) bekezdéseiben foglalt rendelkezések teljesülnek.

10. A kulturális javak kiemelt védelmét a jegyzékbe való felvételükkel engedélyezi a Bizottság.

11. A Főigazgató haladéktalanul értesítést küld az Egyesült Nemzetek Főtitkárának a Bizottságnak valamely kulturális javak jegyzékbe való felvételéről hozott döntéséről.

12. Cikk

Kiemelt védelem alatt álló kulturális javak mentessége

Az összeütköző Felek biztosítják a kiemelt védelem alatt álló kulturális javak mentességét azáltal, hogy tartózkodnak ezen javakat támadás célpontjává tenni, vagy ezen javakat vagy közvetlen környéküket bármilyen katonai cselekmény támogatására használni.

13. Cikk

Kiemelt védelem elvesztése

1. A kiemelt védelem alatt álló kulturális javak csak akkor esnek el ettől a védelemtől:

a) ha az ilyen védelmet a 14. Cikkel összhangban feloldják vagy megszüntetik; vagy

b) ha, valamint addig, amíg a kulturális javak használatukat tekintve katonai célpontként működnek.

2. Az 1. pont b) bekezdése esetében az említett javakat csak akkor lehet támadás célpontjaként használni, ha:

a) a támadás az egyetlen ésszerű eszköz, amellyel az 1. pont b) bekezdésében említett javak fenti felhasználásának véget lehet vetni;

b) a támadás eszközeinek és módszereinek kiválasztása során minden ésszerű óvintézkedést meghoztak a fenti felhasználás megszüntetésére, valamint a kulturális javak megrongálódásának elkerülésére vagy mindenesetre a lehető legkisebbre csökkentésére;

c) a körülmények megengedik, közvetlen önvédelem szükségessége miatt:

(i) a támadásra a legfelsőbb hadműveleti parancsnoki szinten adják ki a parancsot;

(ii) a szembenálló erők megfelelő előzetes figyelmeztetést kapnak, amely az 1. pont b) bekezdésében említett célú felhasználás befejezését követeli; és

(iii) a szembenálló erőknek a helyzet orvoslására megfelelő idő áll rendelkezésre.

14. Cikk

A kiemelt védelem feloldása és megszüntetése

1. Ha a kulturális javak már nem teljesítik a jelen Jegyzőkönyv 10. Cikkében meghatározott feltételek egyikét, a Bizottság feloldhatja a kiemelt védelmi státuszt a szóban forgó kulturális javaknak a jegyzékből való törlésével.

2. A 12. Cikk súlyos megsértése esetén, amely megsértés a kiemelt védelem alatt álló kulturális javak egyikének katonai cselekmény támogatására való használatából ered, a Bizottság feloldhatja annak kiemelt védelmi státuszát. Amennyiben a fenti jogsértések folyamatosan előfordulnak, a Bizottság kivételesen megszüntetheti ezt a státuszt a szóban forgó kulturális javaknak a jegyzékből való törlésével.

3. A Főigazgató köteles haladéktalanul értesítést küldeni az Egyesült Nemzetek Főtitkárának és a jelen Jegyzőkönyvben részes valamennyi Félnek, a Bizottságnak a kiemelt védelem feloldása vagy megszüntetése iránti valamely döntéséről.

4. Az ilyen döntés meghozatala előtt a Bizottság lehetőséget nyújt a Feleknek véleményük kifejtésére.

IV. Fejezet

BÜNTETŐJOGI FELELŐSSÉG ÉS BÍRÓSÁGI HATÁSKÖR

15. Cikk

A jelen Jegyzőkönyv súlyos megsértése

1. A jelen Jegyzőkönyv értelmében jogsértést követ el az a személy, aki szándékosan és az Egyezmény vagy a jelen Jegyzőkönyv rendelkezéseit megsértve az alábbi cselekmények valamelyikét elköveti:

a) kiemelt védelem alatt álló kulturális javakat támadás célpontjává tesz;

b) kiemelt védelem alatt álló kulturális javakat vagy közvetlen környéküket katonai cselekmény támogatására használ;

c) az Egyezmény és a jelen Jegyzőkönyv értelmében védelem alatt álló kulturális javakban nagyfokú pusztítást végez, vagy azokat eltulajdonítja;

d) az Egyezmény és a jelen Jegyzőkönyv értelmében védelem alatt álló kulturális javakat támadás célpontjává tesz;

e) az Egyezmény értelmében védelem alatt álló kulturális javak ellen lopást, fosztogatást vagy rongáló tevékenységet folytat, vagy a javakat eltulajdonítja.

2. Mindegyik Fél szükség szerint olyan intézkedéseket foganatosít, amelyek segítségével az adott államon belüli törvények szerint a jelen Cikkben említett cselekmények bűntettnek minősülnek, és az ilyen cselekmények megfelelő büntetéssel sújthatók. Ennek során a Felek a törvények és a nemzetközi jog általános elveit betartják, beleértve azokat a szabályokat is, amelyek az egyéni büntetőjogi felelősséget bármilyen más személyekre is kiterjeszthetik, akik közvetlenül nem vettek részt a cselekmény elkövetésében.

16. Cikk

Büntető joghatóság

1. Anélkül, hogy a 2. pont rendelkezéseit érintené, mindegyik Fél megteszi a szükséges jogi intézkedéseket, hogy a 15. Cikkben meghatározott bűncselekmények fölött büntető joghatóságot szerezzen az alábbi esetekben:

a) ha az ilyen cselekményt az illető Állam területén követték el;

b) ha a feltételezett elkövető az illető Állam állampolgára;

c) a 15. Cikk 1. pontjának a)-c) bekezdésében meghatározott cselekmények esetében, ha a feltételezett elkövető az illető Állam területén tartózkodik.

2. A büntető joghatóság gyakorlása tekintetében az Egyezmény 28. Cikkének sérelme nélkül:

a) a jelen Jegyzőkönyv nem zárja ki az egyéni büntetőjogi felelősséget vagy a büntető joghatóság gyakorlását a belső törvények vagy az alkalmazandó nemzetközi jog szerint, és nem befolyásolja a büntető joghatóság gyakorlását a bevett nemzetközi jog szerint;

b) azt az esetet kivéve, amikor egy Állam annak ellenére, hogy nem tagja a jelen Jegyzőkönyvnek, de elfogadja és alkalmazza annak rendelkezéseit a 3. Cikk 2. pontjával összhangban, a fegyveres erők tagjai és valamely a jelen Jegyzőkönyvet nem aláíró Állam állampolgára, kivéve azokat az állampolgárokat, amelyek a nem aláíró Állam fegyveres erőinél szolgálnak, a jelen Jegyzőkönyv értelmében nem tartoznak egyéni büntetőjogi felelősséggel és a jelen Jegyzőkönyv nem tartalmaz olyan kötelezettséget, amely a nevezett személyek feletti büntető joghatóság megállapítására vagy azok kiadatására vonatkozik.

17. Cikk

Büntetőeljárás

1. Az a Fél, amelynek területén a 15. Cikk 1. pontjának a)-c) bekezdésében meghatározott cselekmény feltételezett elkövetője tartózkodik, amennyiben a szóban forgó Fél nem adja ki az említett személyt, köteles az ügyet maradéktalanul és indokolatlan késlekedés nélkül az illetékes hatóságainak átadni büntetőeljárás céljából az államon belüli törvények vagy, amennyiben alkalmazható, a nemzetközi jog vonatkozó szabályai szerinti eljárások lefolytatásával.

2. Bármely olyan személynek, aki ellen az Egyezménnyel vagy a jelen Jegyzőkönyvvel kapcsolatosan eljárás folyik - tekintet nélkül a nemzetközi jog vonatkozó szabályaira, amennyiben azok alkalmazhatók - a belső törvények és a nemzetközi jog szerint pártatlan tárgyalást kell biztosítani, és egyetlen esetben sem kaphat az említett személy kedvezőtlenebb biztosítékokat, mint amelyeket a nemzetközi jog előír.

18. Cikk

Kiadatás

1. A 15. Cikk 1. pontj ának a)-c) bekezdéseiben meghatározott cselekmények a Felek között a jelen Jegyzőkönyv hatálybalépése előtt fennálló bármely kiadatási egyezmény részének tekintendők, mint kiadatási bűncselekmények. A Felek vállalják, hogy a közöttük a jövőben létrejövő valamennyi kiadatási egyezmény részét képezik a fenti cselekmények.

2. Ha valamelyik Fél, amely egyezmény meglétéhez köti a kiadatást egy olyan Féltől kap kiadatási kérelmet, amellyel nincs kiadatási egyezménye, a megkeresett Fél saját választása szerint a jelen Jegyzőkönyvet tekintheti a kiadatás jogi alapjának a 15. Cikk 1. pontja a)-c) bekezdéseiben meghatározott cselekményekre nézve.

3. Azok a Felek, amelyek nem kötik a kiadatást egyezmény meglétéhez, a 15. Cikk 1. pontjának a)-c) bekezdésében meghatározott cselekményeket egymás közt kiadatási bűncselekményeknek tekintik a megkeresett Fél törvényeiben előírt feltételektől függően.

4. Amennyiben szükséges, a Felek közötti kiadatás szempontjából a 15. Cikk 1. pontjának a)-c) bekezdésében meghatározott cselekmények akként kezelhetők, mintha azokat nemcsak azon a helyszínen követték volna el, ahol előfordultak, hanem azon Felek területén, amelyek a16. Cikk 1. pontja szerint büntető joghatóságot létesítettek.

19. Cikk

Kölcsönös jogsegély

1. A Felek a legnagyobb mértékű segítséget nyújtanak egymásnak a 15. Cikkben meghatározott cselekményekkel összefüggő vizsgálatok, büntető vagy kiadatási eljárások tekintetében, beleértve az eljárásokhoz szükséges birtokukban lévő bizonyítékok megszerzésében nyújtott segítséget.

2. A Felek az 1. pont szerinti kötelezettségeiket a közöttük létrejött, kölcsönös jogsegélynyújtásra vonatkozó egyezményekkel és egyéb megállapodásokkal összhangban teljesítik. Ilyen egyezmények vagy megállapodások hiányában a Felek belső törvényeikkel összhangban nyújtanak egymásnak segítséget.

20. Cikk

Megtagadás okai

1. Kiadatás szempontjából a 15. Cikk 1. pontjának a)-c) bekezdésében meghatározott cselekmények, kölcsönös jogsegély szempontjából pedig a 15. Cikkben meghatározott cselekmények nem tekintendők politikai bűncselekményeknek, politikai indítékból elkövetett bűncselekményeknek. Következésképpen az ilyen cselekmények alapján kért kiadatás vagy kölcsönös jogsegély nem tagadható meg pusztán azon az alapon, hogy politikai bűncselekményekről, politikai bűncselekményekkel összefüggő cselekményekről van szó.

2. A jelen Jegyzőkönyv egyetlen rendelkezése sem értelmezhető kiadatásra vagy kölcsönös segítségnyújtásra vonatkozó kötelezettségként, ha a megkeresett Félnek alapos oka van azt hinni, hogy a 15. Cikk 1. pontjának a)-c) bekezdéseiben meghatározott cselekmények alapján kért kiadatás, vagya 15. Cikkben meghatározott cselekményekkel kapcsolatos kölcsönös jogsegélykérelem egy személy vád alá helyezését vagy megbüntetését célozza a nevezett személy faja, vallása, nemzetisége, etnikai származása vagy politikai véleménye miatt, vagy hogy a kérés teljesítése a fenti okok bármelyike miatt kárt okoz a nevezett személynek.

21. Cikk

Egyéb jogsértésekkel kapcsolatos intézkedések

Az Egyezmény 28. Cikkét nem érintve, mindegyik fél olyan jogszabályi rendelkezéseket, közigazgatási és fegyelmi intézkedéseket foganatosít, amelyek az alábbi tettek visszaszorításához szükségesek, amennyiben szándékosan követték el azokat:

a) kulturális javaknak az Egyezményt vagy a jelen Jegyzőkönyvet sértő használata;

b) kulturális javaknak a megszállott területről való tiltott kivitele, egyéb elszállítása vagy azok tulajdonjogának átruházása, amely az Egyezményt vagy a jelen Jegyzőkönyvet sérti.

V. Fejezet

KULTURÁLIS JAVAK VÉDELME NEM NEMZETKÖZI JELLEGŰ FEGYVERES ÖSSZEÜTKÖZÉSEK IDEJÉN

22. Cikk

Nem nemzetközi jellegű összeütközések

1. Nem nemzetközi jellegű fegyveres összeütközés esetében, amely valamelyik részes Fél területén fordul elő, a jelen Jegyzőkönyvet kell alkalmazni.

2. A jelen Jegyzőkönyv nem alkalmazható belső zavargások és feszültségek eseteire, mint például felkelések, elszigetelt és időnként előforduló erőszakos cselekmények és egyéb hasonló jellegű cselekmények.

3. A jelen Jegyzőkönyv rendelkezései semmiféle legitim módon nem használhatók fel hivatkozási alapként ahhoz, hogy valamelyik Állam szuverenitására vagy a kormány felelősségi körére utalva az Államban fenntartsa és visszaállítsa a törvényt és a rendet, vagy megvédje az Állam nemzeti egységét és területi integritását.

4. A jelen Jegyzőkönyv egyetlen rendelkezése sem sérti annak a Félnek a 15. Cikkben meghatározott jogsértések fölötti elsődleges büntető joghatóságát, amelynek a területén a nem nemzetközi jellegű fegyveres összeütközés előfordul.

5. A jelen Jegyzőkönyv egyetlen rendelkezésére sem lehet hivatkozni annak indoklására, hogy bármilyen okból is, közvetlen vagy közvetett beavatkozásra kerüljön sor egy olyan részes Állam fegyveres összeütközésébe, vagy belső vagy külső ügyeibe, amelynek területén a szóban forgó összeütközés előfordul.

6. Az összeütköző Felek jogi helyzetét nem érinti a jelen Jegyzőkönyvnek a fenti 1. pontban meghatározott helyzetre való alkalmazása.

7. Az UNESCO felajánlhatja szolgálatait az összeütköző Feleknek.

VI. Fejezet

INTÉZMÉNYI KÉRDÉSEK

23. Cikk

A Felek értekezlete

1. A Felek értekezletét az UNESCO Közgyűlésével egyidejűleg és a Magas Szerződő Felek értekezletével összehangolva kell összehívni, amennyiben a Főigazgató ilyen értekezletet összehívott.

2. A Felek értekezlete elfogadja saját Eljárási Szabályzatát.

3. A Felek értekezlete az alábbi feladatokat látja el:

a) a 24. Cikk 1. pontjával összhangban megválasztja a Bizottság tagjait;

b) jóváhagyja a Bizottság által, a 27. Cikk 1. pontjának a) bekezdésével összhangban kidolgozott irányvonalakat;

c) irányvonalakat készít az Alapnak a Bizottság által történő felhasználásra vonatkozólag, és ellenőrzi azt;

d) mérlegeli a Bizottságnak a 27. Cikk 1. pontja d) bekezdése alapján előterjesztett jelentését;

e) megvitatja a jelen Jegyzőkönyv alkalmazásával kapcsolatos problémákat, és amennyiben szükséges, javaslatokat tesz.

4. A Felek legalább egyötödének kérésére a Főigazgató összehívja a Felek rendkívüli értekezletét.

24. Cikk

A Bizottság

1. Ezennel megalakul az UNESCO-n belül a Kulturális Javak Fegyveres Összeütközés Esetén Való Védelmével Foglalkozó Bizottság. A Bizottság 12 aláíró Félből áll, amelyeket a Felek értekezlete választ meg.

2. A Bizottság rendes értekezleteire évente kerül sor, és rendkívüli üléseket hívhat össze, amennyiben szükségesnek tartja.

3. A Bizottság tagjainak kiválasztása során a Felek törekednek arra, hogy a világ különböző régiói és kultúrái igazságosan képviselve legyenek.

4. A Bizottságban részt vevő Felek olyan személyeket választanak képviselőként, akik a kulturális örökség, honvédelem vagy a nemzetközi jog terén képzettek, és egymással tanácskozva törekednek arra, hogy a Bizottság egészét tekintve a fenti területeken kellő szakmai tapasztalat álljon rendelkezésre.

25. Cikk

A megbízatás időtartama

1. A Felek bizottsági tagsági megbízatása négy éves időtartamra szól, és a megbízatás egyszer hosszabbítható meg.

2. A fenti 1. pont rendelkezéseire való tekintet nélkül, az első választás idején kijelölt tagok felének megbízatása a Felek azon első rendes értekezletének befejeztével megszűnik, amely a tagokat megválasztó ülést követi. Az értekezlet elnöke az első választást követően sorshúzással választja ki ezen tagok nevét.

26. Cikk

Eljárási Szabályzat

1. A Bizottság elfogadja saját Eljárási Szabályzatát.

2. A Bizottság a tagok többségének jelenléte esetén határozatképes. A Bizottság a döntéseit szavazó tagjainak kétharmados többségével hozza.

3. A Felek nem vehetnek részt olyan döntésekről szóló szavazásban, amely fegyveres összeütközések behatásainak kitett kulturális javakat érint, és ahol az összeütközésben részes Felekként szerepelnek.

27. Cikk

Funkciók

1. A Bizottság az alábbi funkciókat látja el:

a) irányelvek kidolgozása a jelen Jegyzőkönyv végrehajtásához;

b) a kulturális javak kiemelt védelmének engedélyezése, feloldása vagy megszüntetése, valamint kiemelt védelem alatt álló kulturális javak jegyzékének létrehozása, vezetése és továbbfejlesztése;

c) a jelen Jegyzőkönyv végrehajtásának figyelemmel kísérése és felügyelete, valamint kiemelt védelem alatt álló kulturális javak feltárásának elősegítése;

d) a Felek által készített jelentések tanulmányozása és megjegyzésekkel való ellátása, szükség esetén az abban foglaltak tisztázása iránti intézkedés, valamint saját jelentés készítése a Felek értekezlete számára a jelen Jegyzőkönyv végrehajtásáról;

e) a 32. Cikk szerinti nemzetközi segítség iránti kérelem fogadása és mérlegelése;

f) az Alap felhasználásának meghatározása;

g) minden egyéb funkció ellátása, amelyet a Felek értekezlete a Bizottság hatáskörébe rendel.

2. A Bizottság a funkcióit a Főigazgatóval együttműködve látja el.

3. A Bizottság együttműködést folytat nemzetközi és nemzeti kormányzati és nem kormányzati szervezetekkel, amelyek célkitűzései az Egyezményben, az Első Jegyzőkönyvében és a jelen Jegyzőkönyvben lefektetett célokkal egyezőek. Annak érdekében, hogy hatásköre megvalósítását elősegítse, a Bizottság értekezletére tanácsadói minőségben olyan kiemelkedő szakmai szervezeteket is meghívhat, amelyek hivatalos kapcsolatban vannak az UNES-CO-val, beleértve a Kék Pajzs Nemzetközi Bizottságot (ICBS) és annak testületeit. A római székhelyű Kulturális Javak Megőrzésének és Helyreállításának Tanulmányozására Létrehozott Nemzetközi Központ (ICCROM), valamint a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) képviselőit is felkérhetik részvételre tanácsadói minőségben.

28. Cikk

Titkárság

A Bizottság munkáját az UNESCO Titkársága segíti, amely a Bizottság anyagait és napirendi pontjait állítja össze az értekezletekre és a döntések végrehajtásáért is felelős.

29. Cikk

Kulturális javak fegyveres összeütközés esetén való védelmére létrehozott Alap

1. Ezennel egy Alap jön létre az alábbi célokra:

a) pénzügyi és egyéb segítség nyújtása béke idején hozott óvintézkedések és egyéb intézkedések támogatására, többek között az 5. Cikk, a 10. Cikk b) bekezdése és a 30. Cikk szerint; és

b) pénzügyi és egyéb segítség nyújtása a kulturális javak védelmét célzó átmeneti és egyéb intézkedésekre vonatkozólag fegyveres összeütközések idején vagy közvetlenül az ellenségeskedések befejezését követő helyreállítási időszakban, többek között a 8. Cikk a) bekezdése szerint.

2. Az Alap az UNESCO Pénzügyi Szabályzatának rendelkezéseivel összhangban álló vagyonkezelő alap.

3. Az Alaptól származó összegeket csak a Bizottság által meghatározott célra lehet felhasználni, amely a 23. Cikk 3. pontja c) bekezdésében előírt irányvonalak szerint történik. A Bizottság kizárólag bizonyos programok és tervek céljára szánt hozzájárulásokat is elfogadhat, feltéve, hogy a Bizottság a nevezett programok és tervek megvalósítása mellett döntött.

4. Az Alap vagyona a következőkből tevődik össze:

a) a Felek önkéntes hozzájárulásai;

b) hozzájárulások, ajándékok és hagyatékok, amelyek (i) más Államoktól;

(ii) az UNESCO-tól, az Egyesült Nemzetek egyéb szervezeteitől;

(iii) vagy egyéb kormányközi és nem kormányzati szervezetektől;

(iv) állami és egyéb szervektől vagy egyénektől származnak;

c) az Alap vagyona után járó kamat;

d) gyűjtésekből és az Alap javára szervezett események bevételeiből származó források; és

e) minden egyéb forrás, amelynek igénybevételét az Alapra alkalmazandó irányvonalak engedélyezik.

VII. Fejezet

ISMERETTERJESZTÉS ÉS NEMZETKÖZI TÁMOGATÁS

30. Cikk

Terjesztés

1. A Felek igyekeznek megfelelő eszközökkel, főként oktatási és ismeretterjesztő programok segítségével elérni, hogy az egész lakosság jobban becsülje és tartsa tiszteletben a kulturális javakat.

2. A Felek kötelesek a jelen Jegyzőkönyvet mind béke, mind fegyveres összeütközés idején a lehető legszélesebb körben terjeszteni.

3. Minden katonai vagy polgári hatóság, amely fegyveres összeütközés idején felelős a jelen Jegyzőkönyv alkalmazásáért, köteles annak szövegét teljes mértékben megismerni. Ennek érdekében a Felek szükség szerint:

a) kulturális javak védelmét célzó irányelveket és irányvonalakat építenek be a katonai kézikönyvekbe;

b) az UNESCO-val, valamint kormányzati és nem kormányzati szervezetekkel együttműködve, békeidőben oktatási és képzési programokat dolgoznak ki és valósítanak meg;

c) a Főigazgató útján tájékoztatják egymást azokról a törvényekről, a közigazgatási rendelkezésekről és intézkedésekről, amelyeket az a) és b) bekezdések szerint foganatosítottak;

d) a Főigazgató útján haladéktalanul tájékoztatják egymást azokról a törvényekről és közigazgatási rendelkezésekről, amelyeket a jelen Jegyzőkönyv alkalmazása érdekében fogadnak el.

31. Cikk

Nemzetközi együttműködés

A jelen Jegyzőkönyv súlyos megsértésének eseteiben a részes Államok közösen, a Bizottság útján vagy egyénileg, az UNESCO-val és az Egyesült Nemzetek Szervezetével együttműködésben és az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányával összhangban lépnek fel.

32. Cikk

Nemzetközi támogatás

1. Valamely Fél nemzetközi támogatást kérhet a Bizottságtól kiemelt védelem alatt álló kulturális javak érdekében, valamint a jelen Jegyzőkönyv 10. Cikkében meghatározott törvények, közigazgatási rendelkezések és intézkedések előkészítése, kidolgozása és végrehajtása ügyében.

2. Valamely összeütköző Fél, amely nem tagja a jelen Jegyzőkönyvnek, de a 3. Cikk 2. pontja szerint elfogadja és alkalmazza a rendelkezéseket, szükséges nemzetközi segítséget kérhet a Bizottságtól.

3. A Bizottság a nemzetközi támogatás iránti kérelem benyújtását illetően eljárási szabályzatot fogad el, és meghatározza, milyen formában lehet nemzetközi támogatást adni.

4. A Felek támogatást élveznek abban a törekvésükben, hogy a Bizottság útján minden technikai közreműködést megadjanak a segítséget kérő Feleknek vagy összeütköző Feleknek.

33. Cikk

UNESCO-támogatás

1. Bármely Fél kérheti az UNESCO technikai közreműködését kulturális javai védelmének megszervezése tekintetében, mint például a kulturális javak oltalmazására tett előkészületek, megelőző és szervezési intézkedések veszélyes helyzetekre, valamint a kulturális javak nemzeti leltárának elkészítése, vagy a jelen Jegyzőkönyv alkalmazásával kapcsolatos minden egyéb kérdésben. Az UNESCO a közreműködést saját munkatervének és lehetőségeinek keretei között állapítja meg.

2. A Felek támogatást élveznek abban a törekvésükben, hogy kétoldalú vagy többoldalú technikai közreműködést nyújtsanak.

3. Az UNESCO saját kezdeményezésére javaslatokat tehet a fenti ügyben a Feleknek.

VIII. Fejezet

A JEGYZŐKÖNYV VÉGREHAJTÁSA

34. Cikk

Védőhatalmak

A jelen Jegyzőkönyvet az összeütköző Felek érdekeinek oltalmazására rendelt Védőhatalmak közreműködésével kell alkalmazni.

35. Cikk

Egyeztető eljárás

1. A Védőhatalmak minden olyan esetben felajánlják jó szolgálataikat, amelyben azt a kulturális javak érdekében hasznosnak találják, nevezetesen, ha az összeütköző Felek álláspontja eltér a jelen Jegyzőkönyv rendelkezései alkalmazása vagy értelmezése tekintetében.

2. Ebből a célból mindegyik Védőhatalom, akár valamelyik Fél vagy a Főigazgató felkérésére, vagy saját elhatározásából javasolhatja az összeütköző Feleknek, hogy kiküldöttjeik, különösen pedig a kulturális javak védelmével megbízott hatóságok képviselői, esetleg alkalmasnak mutatkozó az összeütközésben nem részes Állam területén jöjjenek össze. Az összeütköző Felek kötelesek a találkozóra vonatkozóan hozzájuk intézett felhívásnak eleget tenni. A Védőhatalmak az összeütköző Felek hozzájárulását fogják kérni ahhoz, hogy ezen a találkozón valamely, az összeütközésben nem részes Állam állampolgára, vagy a Főigazgató által ajánlott személy elnöki minőségben vegyen részt.

36. Cikk

Védőhatalmak nélküli egyeztetés

1. Olyan összeütközésben, amelyben Védőhatalom kijelölésére nem kerül sor, a Főigazgató felajánlhatja jó szolgálatait vagy bármely más módon közreműködhet az egyeztetésben vagy közvetítésben a Felek közötti nézeteltérés megoldása céljából.

2. Valamelyik Fél vagy a Főigazgató felkérésére a Bizottság elnöke javasolhatja az összeütköző Feleknek, hogy kiküldöttjeik, különösen pedig a kulturális javak védelmével megbízott hatóságok képviselői esetleg alkalmasnak mutatkozó valamely, az összeütközésben nem részes Állam területén folytassanak tárgyalást.

37. Cikk

Fordítások és jelentések

1. A Felek hivatalos nyelvükre lefordítják a jelen Jegyzőkönyvet, és a Főigazgató útján közlik egymással a hivatalos fordításokat.

2. A Felek négyévente jelentést tesznek a Bizottságnak a jelen Jegyzőkönyv végrehajtásáról.

38. Cikk

Állami felelősség

A jelen Jegyzőkönyv egyetlen, az egyéni büntetőjogi felelősségre vonatkozó rendelkezése sem érinti az Államok nemzetközi jog szerinti felelősségét, beleértve a jóvátétel-adási kötelezettséget.

IX. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

39. Cikk

A Jegyzőkönyv nyelve

A jelen Jegyzőkönyv arab, kínai, angol, francia, orosz és spanyol nyelven készült, és mind a hat szöveg egyenlően hiteles.

40. Cikk

Aláírás

A jelen Jegyzőkönyv az 1999. március 26-i keltezést viseli. 1999. május 17-től 1999. december 31-ig aláírásra nyitva áll Hágában valamennyi Magas Szerződő Fél részére.

41. Cikk

Megerősítés, elfogadás és jóváhagyás

1. A jelen Jegyzőkönyvet a jelen Jegyzőkönyvet aláíró Magas Szerződő Feleknek alkotmányos szabályaikkal összhangban meg kell erősíteniük, el kell fogadniuk vagy jóvá kell hagyniuk.

2. A megerősítő okiratokat a Főigazgatónál kell letétbe helyezni.

42. Cikk

Csatlakozás

1. A jelen Jegyzőkönyv 2000. január 1 -jétől fogva csatlakozásra nyitva áll a többi Magas Szerződő Fél részére.

2. A csatlakozás az erre vonatkozó okiratnak a Főigazgatónál való letétele útján történik.

43. Cikk

Hatálybalépés

1. A jelen Jegyzőkönyv húsz megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okirat letételétől számított három hónap múlva lép hatályba.

2. Ezt követően mindegyik Félre nézve a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okiratának letételétől számított három hónap múlva lép hatályba.

44. Cikk

Fegyveres összeütközés esetén való hatálybalépés

Az Egyezmény 18. és 19. Cikkében meghatározott helyzet bekövetkezése esetén jelen Jegyzőkönyv azonnal hatályba lép azon összeütköző Felek vonatkozásában, akik az ellenségeskedések vagy a megszállás kezdetét megelőzően vagy azt követően letétbe helyezték a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okiratot. Ezekben az esetekben a Főigazgató a fenti 46. Cikkben előírt értesítéseket a leggyorsabb módon továbbítja.

45. Cikk

Felmondás

1. Mindegyik Fél felmondhatja a jelen Jegyzőkönyvet.

2. A felmondást a Főigazgatónál letett irattal kell bejelenteni.

3. A felmondás az azt bejelentő irat kézhezvételétől számított egy év elteltével lép életbe. Mindazonáltal, ha az év leteltének időpontjában a felmondó Fél fegyveres összeütközésben áll, a felmondás hatálybalépése az ellenségeskedések befejezéséig vagy a kulturális javak hazaszállításával kapcsolatos műveletek befejezéséig, amelyik később történik, függőben marad.

46. Cikk

Értesítések

A Főigazgató a 41. és 42. Cikkekben említett megerősítésre, elfogadásra, jóváhagyásra vagy csatlakozásra vonatkozó összes okiratról éppúgy, mint a 45. Cikk alapján történő felmondásokról értesíti a Magas Szerződő Feleket, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezetét.

47. Cikk

Az Egyesült Nemzeteknél történő bejegyzés

A Főigazgató kérésére a jelen Jegyzőkönyv az Egyesült Nemzetek Titkárságán az Egyesült Nemzetek Alapokmánya 102. Cikkével összhangban bejegyzésre kerül.

Ennek hiteléül a megfelelően meghatalmazott alulírottak aláírták a jelen Jegyzőkönyvet.

Készült Hágában, az 1999. év március hó 26. napján, egyetlen példányban, amelyet az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének irattárában kell elhelyezni, és amelynek hitelesített másolatát valamennyi Szerződő Államnak meg kell küldeni."

3. §[2]

4. § (1)[3] Ez a törvény 2006. május 1. napján lép hatályba.

(2)[4] E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a honvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben a kulturális örökség védelméért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gondoskodik.

(3) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben hirdesse ki:

a)[5] a kulturális javak fegyveres összeütközés esetén való védelméről szóló 1954. évi Hágai Egyezmény 8. Cikke szerinti, a Magyarország területén különleges védelem alatt álló kulturális javak listáját, valamint a jelen Jegyzőkönyv 10. Cikke szerinti, a Magyarország területén kiemelt védelem alatt álló kulturális javak listáját,

b) a kulturális javak fegyveres összeütközés esetén való védelméről szóló 1954. évi Hágai Egyezmény 8. Cikkének 6. pontjában említett különleges védelem alatt álló kulturális javak nemzetközi jegyzékét, valamint a jelen Jegyzőkönyv 27. Cikke 1. pontjának b) bekezdésében említett kiemelt védelem alatt álló kulturális javak listáját.

Sólyom László s. k.,

köztársasági elnök

Dr. Szili Katalin s. k.,

az Országgyűlés elnöke