5/1974. (V. 21.) KPM rendelet

a hajózásról szóló 1973. évi 6. törvényerejű rendelet végrehajtásáról

A hajózásról szóló 1973. évi 6. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tvr.) 31. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem:

1. §[1]

2. §[2] (1) A hajózási hatósági jogkört - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - első fokon a Központi Közlekedési Felügyelet (a továbbiakban: KKF) gyakorolja:

1. Nyilvántartásba vételre kötelezett úszó létesítmény építési és átépítési tervének jóváhagyása, engedélyezése, építésellenőrzése.

2. Úszó létesítmények üzembe helyezési vizsgálata, jogszabályban megállapított fajtájú létesítmények időszakos üzemképességi vizsgálata.

3. Köbözési eljárás lefolytatása és köbözési bizonyítvány kiadása.

4. Hajó radarjának üzembe helyezése és időszakos szemléje.

5. Hajó tájolójának kompenzálása és ennek okmányolása.

6. Úszó létesítmények nyilvántartásba vétele (lajstromozása, jegyzékbe vétele), nyilvántartásból való törlése, adatmódosítása, tulajdonjog, jelzálogjog stb. bejegyzések, hajóokmányok kiadása, pótlása.

7. Hajó nemzetközi azonosító jelének kiadása és nyilvántartása.

8. Nyilvántartásba vett úszó létesítmény meghatározottnál kisebb létszámú vagy eltérő képesítésű személyzettel történő üzemeltetésének engedélyezése, speciális stabilitási számítások (pl. gabona) jóváhagyása.

9. ADN üzembe helyezési és időszakos szemle, hajóokmány kiadása, veszélyes áruk nemzetközi belvízi szállításához.

10. Idegen lobogójú hajók üzembe helyezése és hajóokmány kiadása.

11. Ideiglenes engedély kiadása a nyilvántartásba nem vett hajók magyar nemzeti lobogó alatti közlekedéséhez.

12. Üzemben levő úszó létesítmények üzemképességének, illetve hajózásra alkalmasságának ellenőrzése.

13. Üzemeltetési engedély kiadása a vízi közlekedési korlátozás alá eső vízterületeken a korlátozás alól mentesített vízi járművek számára.

14. Szokványostól eltérő úszó létesítmény (vízi járműnek, úszó munkagépnek nem minősülő úszó létesítmény, valamint különleges méretű, kialakítású szerkezet, úszó test, roncshajó) hajózásra alkalmasságának megállapítása, jogszabályban meghatározott esetben útvonalengedély kiadása különleges szállításra.

15. Hajózási tevékenység engedélyezése, hajózási engedélyek kiadása, meghosszabbítása, visszavonása, ideiglenes, illetve elvi hajózási engedély kiadása.

16.

17. Vízi munka végzés engedélyezése a hajóútban vagy annak közelében.

18. Személyszállítást végző hajóval mellévett, tolt, vontatott alakzatban történő közlekedés engedélyezése.

19. Átrakás engedélyezése, veszélyes anyag hajóból hajóba való átrakása feltételeinek meghatározása.

20. Hajóhíd létesítésének engedélyezése.

21. Víziközlekedés irányítására szolgáló jelzések elhelyezésének engedélyezése - kivéve a komp- és révátkelésekhez tartozó jelzéseket és a Közlekedési Főfelügyelet által elrendelt jelzéseket -, vagy ezek alóli felmentés.

22. Kikötők - kivéve úszóműves kikötők - létesítésének, használatba vételének, üzemben tartásának engedélyezése, időszakos hatósági vizsgálata, az üzemben tartási engedély meghosszabbítása vagy visszavonása, megszüntetésének engedélyezése.

23. Szükségkikötők - kivéve a Közlekedési Főfelügyelet által kijelöltek - engedélyezése a hajóútban, illetőleg a hajóút mentén.

24. Úszómű veszteglésének engedélyezése.

25. Kikötők használatának rendjére vonatkozó részletes szabályok jóváhagyása.

26. Vízi repülőtér és - a jogszabályban megjelölt vízterületen - vízi sportpályák létesítésének, használatba vételének, átalakításának, üzemben tartásának, megszüntetésének engedélyezése.

27. A hajóútban zátonyon fennakadt vagy elsüllyedt hajóval kapcsolatos hatósági intézkedések.

28. A hajók által okozott szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi egyezményben és az ahhoz csatolt 1978. évi jegyzőkönyvben előírt szemlék, ellenőrzések, vizsgálatok lefolytatása és az előírt bizonyítványok kiadása tengeri hajókra.

29. Az 1974. évi "Életbiztonság a tengeren" tárgyú Nemzetközi Egyezmény és a csatolt 1978. évi jegyzőkönyv alapján szemlék lefolytatása, biztonsági bizonyítványok és okmányok kiállítása tengeri hajókra.

30. A Nemzetközi Merülésvonal Egyezményben előírt szemle lebonyolítása és a tengeri hajókra vonatkozó merülésvonal bizonyítvány kiállítása.

31. Az úszó létesítmény hajónaplójának, személyzeti jegyzékének, gép- és olajnaplójának, egyéb hajóokmányainak, környezetvédelmi naplójának kedvtelési célú kishajó jachtnaplójának, személyzeti jegyzékének, felszerelési jegyzékének ellenőrzése, továbbá tengeri nagyhajónál hitelesítése.

32. A tengerész szolgálati könyv kiállítása, kiadása és adatnyilvántartása, hatósági bejegyzés a szolgálati könyvbe.

33. A harmadik országos és harmadik lobogós forgalom engedélyezése.

(2) A külön jogszabályban meghatározott megyei közlekedési felügyeletek első fokú hajózási hatóságként járnak el az alábbi ügyekben:

1. A komp- és révátkelőhelyek, valamint úszóműves kikötőhelyek létesítésének, használatbavételének, átalakításának, megszüntetésének engedélyezése.

2. A komp- és révátkelőhelyek, valamint úszóműves kikötőhely üzemeltetésének időszakos hatósági vizsgálata, az üzemben tartás további engedélyezése.

3. Az átkelésekre vonatkozó - víziközlekedés irányítására szolgáló - jelzések elhelyezésének elrendelése, illetőleg engedélyezése.

4. Nyilvántartásba vett köteles kompok, úszóművek - szállodahajók kivételével - belvízi kishajók (motoros, vitorlás és gépnélküli) és motoros vízi sporteszközök időszakos üzemképességi vizsgálata.

5. Az üzemben levő úszó létesítmények hajózásra alkalmasságának ellenőrzése.

6. A vízi sportpályák létesítésének, használatba vételének, átalakításának, megszüntetésének engedélyezése a Duna fő ágának kivételével.

7. A köteles kompok, révcsónakok személyzetének, valamint belvízi sport- és kedvtelési célú kishajók, vízi sporteszközök vezetőinek vizsgáztatása, a képesítő okmányok kiadása és nyilvántartása.

8. Hullámzás elleni védelemre szolgáló jelzések elhelyezésére vonatkozó engedély kiadása kérelem alapján.

9. Hajós szolgálati könyv kiállítása, kiadása és adatnyilvántartása, hatósági bejegyzés a szolgálati könyvbe.

10. Hajós szolgálati könyvbe, illetve sporthajós könyvbe tett belvízi szolgálati/gyakorlati időre vonatkozó bejegyzések hatósági igazolása a hajónapló alapján.

11. Hajózási egészségügyi alkalmasság rendkívüli orvosi vizsgálatának elrendelése.

12. A hajók legkisebb személyzeti létszámának ellenőrzése, őrszolgálat elrendelése, hajóúton kívül veszteglő hajón.

13. Jogszabályban előírt esetben a veszélyes áru belvízi szállításának engedélyezése, az engedélyek nyilvántartása és ellenőrzése.

14. Úszó létesítmények hajónaplójának, személyzeti jegyzékének, gép- és olajnaplójának, egyéb hajóokmányainak, környezetvédelmi naplójának, kedvtelési célú kishajó jachtnaplójának, személyzeti jegyzékének, felszerelési jegyzékének ellenőrzése és - a tengeri nagyhajó kivételével - hitelesítése.

(3)[3] Szakhatóságként működik közre

a) a KKF:

1. A hajóútban és a hajóút mentén olyan munka elvégzésének, illetve olyan tárgy elhelyezésének engedélyezésében, amely a vízi közlekedési tevékenységet befolyásolhatja.

2. Vízi utat érintő objektum, vízi munka vízjogi engedélyezési eljárásában.

3. Hajóutat érintő rendezvények engedélyezésében.

4. Híd, valamint vízi utat keresztező szénhidrogénvezeték engedélyezési eljárásában. '

5. Külön jogszabályban meghatározott vízi közlekedési balesetek vizsgálatában.

6. Kikötő környezetvédelmi engedélyezési eljárásában.

b) A külön jogszabályban meghatározott megyei közlekedési felügyeletek:

1. Nyomvonalas létesítmények (kivéve: híd, szénhidrogén-vezeték) engedélyezési és egyéb hatósági eljárásában.

2. Fürdőhely engedélyezésében.

3. Erőmű engedélyezésében.

4. Bányászati tevékenység engedélyezésében (kivéve: szénhidrogén-vezeték létesítése, átalakítása, üzemeltetése).

5. Nem fejlesztési vagy szabályozási célú vízi munka vízjogi engedélyezésében.

6. Külön jogszabályban meghatározott építési engedélyezési eljárásban.

7. Külön jogszabályban meghatározott fajtájú vízi közlekedési balesetek vizsgálatában.

3. §[4]

4. §[5]

5. §[6]

6. §[7]

7. §[8]

8. § A hajó nyilvántartásba (hajólajstromba, hajójegyzékbe) vételéről a hajózási hatóság

a) belvízi nagyhajónál, gépi üzemű kompnál és önjáró úszómunkagépnél hajóbizonyítványt,

b) tengeri hajónál lajstromozási okmányt,

c) belvízi és tengeri kishajónál hajólevelet,[9]

d) az a)-c) pontban nem említett vízijárműnél és úszómunkagépnél, valamint úszóműnél bizonyítványt

állít ki és azt a hajó tulajdonosának kiadja.

9. § (1) A nyilvántartásba vételt tanúsító okirat tartalmazza a hajó

a) nevét, szám-, illetőleg betűjelét,

b) állami hovatartozását,

c) tulajdonosának és üzemben tartójának nevét és lakóhelyét (telephelyét, székhelyét),

d) egyéb fontos műszaki adatait (főméretek, főgépek száma, teljesítménye stb.).

(2) A nemzetközi forgalomban közlekedő belvízi hajók hajóbizonyítványát egy eredeti példányban magyar, orosz, továbbá német vagy angol nyelven; a tengeri hajók lajstromozási okmányát két eredeti példányban, mindkét példányt magyar és angol nyelven; a többi hajó nyilvántartásba vételét tanúsító okiratot egy eredeti példányban magyar nyelven kell kiállítani.[10]

(3) A kiadott okiratokról a hajózási hatóság nyilvántartást vezet.

10. §[11]

11. §[12]

12. §[13]

13. § A hajózási hatóság nyilvántartásba nem vett hajó magyar nemzeti lobogó alatti közlekedésére ideiglenes engedélyt adhat.

14. §[14]

15. §[15]

16. §[16]

17. §[17]

18. §[18]

19. §[19]

20. §[20]

20/A. §[21]

21. §[22]

22. §[23]

23. § (1)[24]

(2)[25]

(3) A hajónaplót tintával (tintairónnal) kell vezetni. A téves bejegyzést áthúzással kell érvényteleníteni és a helyesbítést végző aláírásával kell ellátni.

(4)[26]

(5) A betelt hajónaplót egy évig a hajón, egy év eltelte után további tíz évig az üzemben tartó telephelyén meg kell őrizni.

(6) Az üzemben tartó jogutód nélküli megszűnése esetén a hajónaplót a Közlekedési Főfelügyelet részére kell átadni, amely azt 10 évig köteles megőrizni.[27]

(7)[28] Hajónaplóként az illetékes hajózási hatóság által hitelesített hajónapló használható.

24. §[29]

24/A. § (1)[30] A magyar lobogó alatt közlekedő hajó vezetője - a személyhajók és kompok utasai, továbbá a Magyar Köztársaság területét el nem hagyó sport és kedvtelési célú kishajó személyzete, valamint utasai kivételével - a hajón tartózkodó személyek adatait a Közlekedési Főfelügyelet által kiadott és a KKF, illetve a külön jogszabályban meghatározott megyei közlekedési felügyeletek által hitelesített személyzeti jegyzékbe köteles bejegyezni.

(2)[31] A Balatonon, a Velencei-tavon, a Fertő tavon és a Ráckevei (Soroksári)-Dunaágban a KKF engedélye alapján belső égésű motorral meghajtott motorcsónak és kisgéphajó motorhasználatát a külön jogszabályban meghatározott megyei közlekedési felügyeletek által hitelesített motornaplóba kell bejegyezni.

(3) A Magyar Köztársaság belvizein közlekedő

a) 57 kW-ot meghaladó főgépteljesítményű, beépített motorral rendelkező úszó létesítmény, valamint a tartályhajó vezetője az olajjal szennyezett vizekkel kapcsolatos eseményeket és az olajszennyeződések körülményeit az olajnaplóban;

b) a 12 főnél több személy befogadására alkalmas úszó létesítmény vezetője a szennyvíz és a hulladék üzemszerű és rendkívüli eltávolítását a szennyvíz- és hulladéknaplóban;

c) a mérgező és radioaktív anyagot szállító hajó vezetője a szállított anyagokkal kapcsolatos eseményeket az anyagnaplóban

köteles rögzíteni.

(4)[32] A (3) bekezdésben meghatározott okmányokat a KKF, illetve a külön jogszabályban meghatározott megyei közlekedési felügyeletek állítják ki és hitelesítik.

(5) Az (1)-(3) bekezdésekben említett okmányokat az illetékes hatóságnak - felszólításra - be kell mutatni, azokat beteltük után a hajó tulajdonosa - a hajónapló kivételével - 3 évig köteles megőrizni.

25. §[33]

26. §[34]

27. § (1) Engedély alapján végzett hajózási tevékenységnek kell tekinteni:[35]

a) a tengeri és belvízi nagyhajó, az önjáró úszó munkagép gazdasági célú üzemeltetését;

b) az úszó létesítmény típusától függetlenül a vízi személyszállítást (fuvarozást) és a vízen üzemeltetett úszó létesítményen végzett egyéb gazdasági tevékenységet (pl. szálloda, vendéglátó-ipari létesítmény, üzlet üzemeltetése, üzemanyag-, élelmiszer-kereskedés, hulladékforgalmazás);

c) nem magyar lobogójú úszó létesítménnyel a Magyar Köztársaság államhatárán belül induló és célállomások között végzett személyszállítást, fuvarozást és vízi munkát (kabotázs). Nem minősül kabotázsnak az a közvetlen kárelhárító munka, amelyet a hajózás biztonsága érdekében a hajózási hatóság rendelt el;

d) a kétoldalú kormányközi belvízi hajózási egyezmény fogalma alá tartozó eseteket ("harmadik állam forgalma", "harmadik országos forgalom"), továbbá az egyezmények részeseinek országában nem lajstromozott úszó létesítményekre vonatkozóan a "kölcsönös forgalom" esetét is.

(2)[36] Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott engedélyt a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter adja ki.

(3)[37] Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott engedélyt a KKF akkor adja ki, ha a tevékenység végzéséhez sem a Magyar Köztársaságban, sem a szerződő felek által nyilvántartásba vett úszó létesítmény nem áll rendelkezésre.

(4)[38] A hajózási hatóság a Magyar Köztársaságban, illetőleg a szerződő felek által nyilvántartásba vett úszó létesítmény rendelkezésre állását, illetve annak hiányát a szakmai érdek-képviseleti szervezetek nyilatkozata alapján állapítja meg.

27/A. § (1) A kérelmező egyéni vállalkozói engedélye kiváltásához, illetve gazdálkodó szervezetének a cégjegyzékbe történő bejegyzéséhez elvi hajózási engedély kiadását kérheti a hajózási hatóságtól. A kérelemben fel kell tüntetni:[39]

a) a kérelmező nevét, lakcímét (telephelyét, székhelyét);

b) azt a tevékenységet, amelyre a kérelmező az engedély kiadását kéri;

c) annak igazolását, hogy a kérelmező (illetőleg az általa megbízott személy) a tevékenység végzéséhez szükséges szakképzettséggel rendelkezik.

(2) Az elvi hajózási engedély 1 évig érvényes.

(3) Az elvi hajózási engedély a tevékenység gyakorlására nem jogosít.

27/B. § (1) A hajózási engedély[40]

a) a Magyar Köztársaság államhatárán belüli vizekre;

b) a Magyar Köztársaság államhatárán belüli és kívüli vizekre

lehet érvényes.

(2) A hajózási hatóság a kérelmezőnek a Magyar Köztársaság államhatárán kívül levő vizekre érvényes hajózási engedélyt abban az esetben adja meg, ha

a) a Tvr. 21. §-ában megjelölt úszó létesítmény - az úszó munkagép kivételével - legalább 51%-ban a Magyar Köztársaság területén élő magyar állampolgár vagy magyar gazdálkodó szervezet tulajdona, és

b) a gazdálkodó szervezetben legalább 51%-os a magyar tulajdoni többség. Gazdálkodó szervezet esetén az úszó létesítmény akkor tekinthető legalább 51%-ban magyar tulajdonúnak, ha a legalább 51%-os magyar tulajdonrész a gazdálkodó szervezet magyar tulajdonosáé.

(3) Amennyiben az úszó létesítmény értékét több mint 49%-ban külföldi javára bejegyzett jelzálog terheli, az úszó létesítmény a Magyar Köztársaság államhatárain kívüli vizekre érvényes hajózási engedélyt nem kaphat.

28. § (1) A hajózási engedély kiadását a hajózási hatóságtól kell kérni. A kérelemben fel kell tüntetni, illetve ahhoz csatolni kell[41]

a) a kérelmező nevét, lakcímét (telephelyét, székhelyét);

b) a cégbírósági bejegyzés, illetve az egyéni vállalkozói engedély másolatát;

c) azt a tevékenységet, amelyre a kérelmező az engedély kiadását kéri;

d) a Tvr. 21. §-ában megjelölt azon úszó létesítmények hajólajstrom, illetve hajójegyzék számát, valamint főgépteljesítményének és hordképességének megjelölését, amelyekkel a kérelmező a tevékenységet folytatni kívánja;

e) annak igazolását, hogy a kérelmező (illetőleg az általa megbízott személy) a tevékenység végzéséhez szükséges szakképzettséggel rendelkezik;

f) ha a kérelmező gazdálkodó szervezet, a gazdálkodó szervezet és az úszó létesítmény magyar tulajdoni hányadának megjelölését;

g) a kérelmező nyilatkozatát, hogy hajózási tevékenységének gyakorlása során a hatályos kétoldalú kormányközi belvízi hajózási egyezmények előírásait megtartja.

(2) A hajózási hatóság az engedélyt kiadja, ha a kérelmező magyar állampolgár vagy a magyar cégjegyzékben szereplő gazdálkodó szervezet és

a) a hajózási tevékenységet a magyar hajózási hatóság által nyilvántartásba vett - a Tvr. 21. §-ában megjelölt - úszó létesítménnyel végzi, illetve az úszó létesítmény a kérelmező üzemeltetésében van, és

b) igazolja, hogy hajózási felügyelője van, aki ellátja a hajópark üzemeltetésével kapcsolatos szakmai és hajózásbiztonsági feladatokat. A hajózási felügyelőnek rendelkeznie kell a kérelmező által üzemeltetni kívánt úszó létesítmények vezetésére jogosító képesítéssel. Ha a hajózási felügyelő nem a kérelmező, úgy nyilatkozatot kell tennie a megbízatás elfogadásáról. A hajózási felügyelő szakmai kötelezettségeit és jogait a hajózási engedélyes határozza meg a hajózási hatóság előírásai alapján.

(3) A hajózási hatóság a hajózási engedélyt határozott időre, de legfeljebb 5 évi időtartamra adja ki. Az engedély érvényessége meghosszabbítható.

(4) A hajózási engedély számát és az engedélyes adatait a hajózási hatóság a Tvr. 21. §-ában megjelölt úszó létesítmények okmányába bevezeti.

(5) A hajózási hatóság műszaki és hajózásbiztonsági okból a hajózási engedély érvényességi területét korlátozhatja.

28/A. § A hajózási hatóság ideiglenes hajózási tevékenység végzését (pl. próba- vagy kísérleti üzemeltetés, úszó létesítmény ideiglenes szállítása) egy útra szólóan engedélyezheti. Az ideiglenes engedély ismételten csak abban az esetben adható ki, ha azt műszaki és hajózásbiztonsági okok indokolják.[42]

29. § A hajózási engedélynek tartalmaznia kell:

a) az engedélyes nevét, lakcímét (telephelyét, székhelyét),

b) az engedélyezett hajózási tevékenységet,

c) azt a vízterületet (folyó, tó, folyamkilométer stb.), amelyen az engedélyezett hajózási tevékenység végezhető,

d) a hajózási tevékenység keretében üzemeltethető hajó megjelölését, hajólajstrom , illetve hajójegyzék számát, főgépteljesítményét és hordképességét,

e) az engedély érvényességi időtartamát,

f) ha a kérelmező gazdálkodó szervezet, a gazdálkodó szervezet és az úszó létesítmény magyar tulajdoni hányadának megjelölését.

29/A. § A közforgalmú személyhajózási tevékenységet folytató engedélyes köteles[43]

a) szolgáltatását a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Értesítőben meghirdetni (szolgáltató megnevezése, szolgáltatás típusa, telephely(ek), munkaidő, úszó létesítmények megjelölése, díjak);

b)[44] a szolgáltatás 3 napot meghaladó szüneteltetésének időtartamát és okát a KKF-nek bejelenteni.

29/B. § Amennyiben a hajózási engedély adatai (29. §) változnak, az engedélyes a változást köteles 15 napon belül a hajózási hatóságnak írásban bejelenteni.[45]

30. § A hajózási hatóság a hajózási engedélyt visszavonja, ha

a) a hajózási tevékenységet megszüntetik,

b) az engedélyes a hajózási tevékenységet az engedélyben foglaltaktól eltérő módon gyakorolja,

c) az engedélyes bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget.[46]

30/A. § (1) A hajózási hatóság közérdekből ideiglenesen korlátozhatja a hajózási tevékenységet.[47]

(2)[48] A korlátozást hivatalból vagy kérelemre - a (7) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - a KKF jogosult elrendelni. A hajózási hatóság a korlátozásról szóló átmeneti jellegű rendelkezést közzéteszi (hajósoknak szóló hirdetmény).

(3)[49] A hajózási baleset esetén halaszthatatlanul szükségessé váló korlátozást a helyszínen intézkedő hajózási hatóság (KKF vagy megyei közlekedési felügyelet) rendelheti el és hirdetheti ki, amelyről a következő munkanapon köteles értesíteni a Közlekedési Főfelügyeletet. A rendelkezés az érintettek részére - a hajózás biztonsága érdekében ideiglenesen - szóban vagy nautikai információs hálózaton át is kihirdethető.

(4) Az átmeneti jellegű rendelkezések a határozatban megállapított ideig, de legfeljebb 3 évig érvényesek.

(5) A 8 órát meghaladó teljes hajózási zárlatot legalább 5 nappal, a 24 órát meghaladó teljes hajózási zárlatot legalább 10 nappal a zárlat előtt meg kell hirdetni. A rendelkezés a hajózási baleset során szükségessé váló korlátozásra nem vonatkozik.

(6)[50] A hajósoknak szóló hirdetményt a Közlekedési Főfelügyelet, a KKF és a megyei közlekedési felügyeletek hajózási hivatalainak hirdetőtáblájára kell kifüggeszteni.

(7)[51] A Dunán és a Tiszán a 48 órát meghaladó teljes hajózási zárlatot a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter rendelheti el, amelyről az érdekelteket a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Értesítőben a zárlat előtt legalább 30 nappal, 72 órát meghaladó zárlat esetén 60 nappal korábban kell tájékoztatni.

(8)[52] Az elrendelt hajózási korlátozást legalább 15 nappal azt megelőzően a KFF hajósoknak szóló hirdetményben ismételten közzéteszi.

31. §[53]

32. §[54]

33. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

(2)[55]

(3)[56]

(4)[57]

Melléklet az 5/1974. (V. 21.) KPM rendelethez[58]

Lábjegyzetek:

[1] Hatályon kívül helyezte a 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet 13. § (2) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 2002.01.01.

[2] Megállapította a 46/1999. (XII. 28.) KHVM rendelet 15. § (1) bekezdése. Hatályos 2000. 01. 01.

[3] Megállapította a 18/2000. (XI. 24.) KöViM rendelet 4. §-a. Hatályos 2000.12.02.

[4] Hatályon kívül helyezte a 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet 13. § (2) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 2002.01.01.

[5] Hatályon kívül helyezte a 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet 13. § (2) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 2002.01.01.

[6] Hatályon kívül helyezte a 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet 13. § (2) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 2002.01.01.

[7] Hatályon kívül helyezte a 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet 13. § (2) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 2002.01.01.

[8] Hatályon kívül helyezte a 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet 13. § (2) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 2002.01.01.

[9] Megállapította a 8/1994. (II. 11.) KHVM rendelet 1. § (8) bekezdése. Hatályos 1994. II. 19-től.

[10] Megállapította a 8/1994. (II. 11.) KHVM rendelet 1. § (9) bekezdése. Hatályos 1994. II. 19-től.

[11] Hatályon kívül helyezte a 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet 13. § (2) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 2002.01.01.

[12] Hatályon kívül helyezte a 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet 13. § (2) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 2002.01.01.

[13] Hatályon kívül helyezte a 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet 13. § (2) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 2002.01.01.

[14] Hatályon kívül helyezte a 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet 13. § (2) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 2002.01.01.

[15] Hatályon kívül helyezte a 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet 13. § (2) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 2002.01.01.

[16] Hatályon kívül helyezte a 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet 13. § (2) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 2002.01.01.

[17] Hatályon kívül helyezte a 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet 13. § (2) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 2002.01.01.

[18] Hatályon kívül helyezte a 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet 13. § (2) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 2002.01.01.

[19] Hatályon kívül helyezte a 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet 13. § (2) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 2002.01.01.

[20] Hatályon kívül helyezte a 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet 13. § (2) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 2002.01.01.

[21] Hatályon kívül helyezte a 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet 13. § (2) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 2002.01.01.

[22] Hatályon kívül helyezte a 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet 13. § (2) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 2002.01.01.

[23] Hatályon kívül helyezte a 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet 13. § (2) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 2002.01.01.

[24] Hatályon kívül helyezte a 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet 13. § (2) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 2002.01.01.

[25] Hatályon kívül helyezte a 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet 13. § (2) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 2002.01.01.

[26] Hatályon kívül helyezte a 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet 13. § (2) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 2002.01.01.

[27] Beiktatta a 8/1994. (II. 11.) KHVM rendelet 1. § (15) bekezdése. Hatályos 1994. II. 19-től.

[28] Megállapította a 46/1999. (XII. 28.) KHVM rendelet 15. § (2) bekezdése. Hatályos 2000. 01. 01.

[29] Hatályon kívül helyezte a 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet 13. § (2) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 2002.01.01.

[30] Megállapította a 46/1999. (XII. 28.) KHVM rendelet 15. § (3) bekezdése. Hatályos 2000. 01. 01.

[31] Megállapította a 46/1999. (XII. 28.) KHVM rendelet 15. § (3) bekezdése. Hatályos 2000. 01. 01.

[32] Megállapította a 46/1999. (XII. 28.) KHVM rendelet 15. § (4) bekezdése. Hatályos 2000. 01. 01.

[33] Hatályon kívül helyezte a 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet 13. § (2) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 2002.01.01.

[34] Hatályon kívül helyezte a 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet 13. § (2) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 2002.01.01.

[35] Megállapította a 8/1994. (II. 11.) KHVM rendelet 1. § (17) bekezdése. Hatályos 1994. II. 19-től.

[36] Megállapította a 46/1999. (XII. 28.) KHVM rendelet 15. § (5) bekezdése. Hatályos 2000. 01. 01.

[37] Beiktatta a 46/1999. (XII. 28.) KHVM rendelet 15. § (5) bekezdése. Hatályos 2000. 01. 01.

[38] Beiktatta a 46/1999. (XII. 28.) KHVM rendelet 15. § (5) bekezdése. Hatályos 2000. 01. 01.

[39] Beiktatta a 8/1994. (II. 11.) KHVM rendelet 1. § (17) bekezdése. Hatályos 1994. II. 19-től.

[40] Beiktatta a 8/1994. (II. 11.) KHVM rendelet 1. § (17) bekezdése. Hatályos 1994. II. 19-től.

[41] Megállapította a 8/1994. (II. 11.) KHVM rendelet 1. § (18) bekezdése. Hatályos 1994. II. 19-től.

[42] Megállapította a 8/1994. (II. 11.) KHVM rendelet 1. § (18) bekezdése. Hatályos 1994. II. 19-től.

[43] Megállapította a 8/1994. (II. 11.) KHVM rendelet 1. § (19) bekezdése. Hatályos 1994. II. 19-től.

[44] Módosította a 46/1999. (XII. 28.) KHVM rendelet 15. § (8) bekezdése. Hatályos 2000. 01. 01.

[45] Beiktatta a 8/1994. (II. 11.) KHVM rendelet 1. § (19) bekezdése. Hatályos 1994. II. 19-től.

[46] Beiktatta a 8/1994. (II. 11.) KHVM rendelet 1. § (20) bekezdése. Hatályos 1994. II. 19-től.

[47] Beiktatta a 8/1994. (II. 11.) KHVM rendelet 1. § (20) bekezdése. Hatályos 1994. II. 19-től.

[48] Megállapította a 46/1999. (XII. 28.) KHVM rendelet 15. § (6) bekezdése. Hatályos 2000. 01. 01.

[49] Megállapította a 46/1999. (XII. 28.) KHVM rendelet 15. § (6) bekezdése. Hatályos 2000. 01. 01.

[50] Megállapította a 46/1999. (XII. 28.) KHVM rendelet 15. § (7) bekezdése. Hatályos 2000. 01. 01.

[51] Megállapította a 46/1999. (XII. 28.) KHVM rendelet 15. § (7) bekezdése. Hatályos 2000. 01. 01.

[52] Megállapította a 46/1999. (XII. 28.) KHVM rendelet 15. § (7) bekezdése. Hatályos 2000. 01. 01.

[53] Hatályon kívül helyezte a 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet 13. § (2) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 2002.01.01.

[54] Hatályon kívül helyezte a 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet 13. § (2) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 2002.01.01.

[55] Hatályon kívül helyezte a 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet 13. § (2) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 2002.01.01.

[56] Hatályon kívül helyezte a 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet 13. § (2) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 2002.01.01.

[57] Hatályon kívül helyezte a 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet 13. § (2) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 2002.01.01.

[58] Hatályon kívül helyezte a 46/1999. (XII. 28.) KHVM rendelet 15. § (9) bekezdése. Hatálytalan 1998. 01. 01.

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére