46/1999. (XII. 28.) KHVM rendelet

az egyes közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszteri rendeletek módosításáról

A közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 151/1994. (XI. 17.) Korm. rendelet 2. §-a és közigazgatás továbbfejlesztésének 1999-2000. évekre szóló kormányzati feladattervéről szóló 1052/1999. (V. 21.) Korm. határozat I/1/a) pontjának végrehajtására figyelemmel - az érintett miniszterekkel egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. § (1) A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet (a továbbiakban: R1.) 2. §-ának (7) bekezdése c) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

"c) a Közlekedési Főfelügyelet, illetőleg a Központi Közlekedési Felügyelet (a továbbiakban: KKF) és a fővárosi, megyei közlekedési felügyelet (a továbbiakban: területi közlekedési felügyelet) által meghatározott azonos típusjelet jelent."

(2) Az R1. 4/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A járműtípus típusvizsgálatát a KKF által meghatározott tartalommal, a típusbizonyítvány kérelmezőjének költségére, a kérelmező által rendelkezésre bocsátott dokumentumok figyelembevételével a Közlekedési Főfelügyelet Műszaki Minősítő Állomása, vagy a KKF által típusvizsgálói jegyzékbe felvett szakértői intézmény (a továbbiakban: típusvizsgáló) végzi."

(3) Az R1. 4/A. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A típusbizonyítvány kérelmezője köteles egy - a járműtípushoz tartozó, vizsgálatra alkalmas állapotú - járművet díjmentesen

a) a típusvizsgálat elvégzéséhez a típusvizsgáló rendelkezésére bocsátani, valamint

b) a járműtípus konstrukciós adatainak részletes megismertetése céljából a Közlekedési Főfelügyelet Műszaki Minősítő Állomáson bemutatni."

(4) Az R1. 16. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"A sorozatszerűen átalakított járműveket a területi közlekedési felügyeletnél kell vizsgálatra bemutatni. E vizsgálat elvégzésére a sorozatszerű átalakítást végző gépjárműfenntartó szervezetet a KKF - meghatározott feltételekkel - feljogosíthatja. A vizsgálatot - a sorozatszerű átalakításra vonatkozó engedélyben meghatározott szerkezeti elemekre (részegységekre) vonatkozóan - a Közlekedési Főfelügyelet szabályzatában foglaltak szerint kell elvégezni. Ha az átalakított jármű a követelményeknek megfelel, az átalakítással létrehozott változást a jármű hatósági (forgalmi) engedélyébe be kell vezetni."

(5) Az R1. 21. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A KKF a jóváhagyásra kötelezett, de jóváhagyási jellel nem rendelkező alkatrészek és tartozékok alkalmazását - járműtulajdonságok esetében a járműtípust -, gyártmányuk és típusuk szerint engedélyezheti, ha azok vizsgálati eredménnyel vagy más hitelt érdemlő dokumentummal bizonyított módon közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból a jóváhagyási jellel ellátottnak megfelelő műszaki értékűek. A járművek zajkibocsátására és légszennyezésére vonatkozóan a KKF által elfogadható vizsgálatok és dokumentumok körét a Közlekedési Főfelügyelet javaslatára a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter - a környezetvédelmi miniszterrel egyetértésben - határozza meg, és azt "Tájékoztató"-ként a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Értesítőben teszi közzé."

(6) Az R1. 21. §-a következő (7) bekezdéssel egészül ki, egyúttal a jelenlegi (7) bekezdés számozása (8) bekezdésre változik:

"(7) A KKF a Közlekedési Főfelügyeletet értesíti a kiadott jóváhagyási jelekkel kapcsolatos adatokról. A KKF, illetőleg az Egyezmény részes országai által kiadott, illetőleg visszavont jóváhagyási jelekről a Közlekedési Főfelügyelet nyilvántartást vezet."

(7) Az R1. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"22. § (1) Az a gyártó vállalat, amelynek részére a KKF a jóváhagyási jel használatát engedélyezte, az engedély lejártáig vagy visszavonásáig jogosult a jóváhagyási jelet az engedélyezett típusú járműalkatrészen és tartozékon (valamint azok egyedi és gyűjtőcsomagolásán), illetőleg járműtulajdonságok esetében a járművön feltüntetni. A jóváhagyási jel leírását a 3. számú melléklet tartalmazza

(2) A jóváhagyási jel járműalkatrészen, tartozékon, illetőleg - járműtulajdonság esetében - a járművön való feltüntetésének (használatának) jogosságát a KKF ellenőrzi. Ha a KKF a gyártás egyenletességének ellenőrzése, a felhasználás vagy az üzemeltetés során végzett vizsgálat alapján megállapítja, hogy magyar jóváhagyási jelet

a) engedély nélkül használnak, a jóváhagyási jel használatát megtiltja,

b) a gyártó az engedélyezett típustól eltérő járműalkatrészen, tartozékon, illetőleg járművön használja, az engedélyt visszavonja.

(3) A jóváhagyásra kötelezett járműalkatrész, tartozék, illetőleg - járműtulajdonság esetében - a jármű forgalomba hozatalát a KKF megtiltja, ha az a vonatkozó előírásnak nem felel meg.

(4) A KKF a jóváhagyási jel használatának engedélyezéséről, az engedélyezés megtagadásáról, az engedély visszavonásáról, valamint a jóváhagyási jel használatának megtiltásáról, illetőleg a járműalkatrész, tartozék, valamint a jármű forgalomba hozatalának megtiltásáról a Közlekedési Főfelügyeletet tájékoztatja.

(5) A (4) bekezdésben említett kérdésekben a KKF-től, valamint az Egyezményben részes és a vonatkozó előírást alkalmazó államoktól kapott tájékoztatást a Közlekedési Főfelügyelet nyilvántartja.

(6) A Közlekedési Főfelügyelet a nyilvántartásából a feladatuk ellátásához szükséges mértékben tájékoztatja a KKF-t és a területi közlekedési felügyeleteket, valamint az Egyezményben meghatározott módon az Egyezményben részes országokat."

(8) Az R1. 23. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az MR 9. § (4) bekezdésében meghatározott, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból kiemelten fontos pótalkatrészek és tartozékok - a (4)-(5) bekezdésekben foglalt kivételekkel - belföldi felhasználásra abban az esetben gyárthatók, forgalmazhatók és építhetők be a járművekbe, ha a minősítő vizsgálaton megfeleltek."

(9) Az R1. 23. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(10) Az (5) bekezdés a) és b) pontjának hatálya alá tartozó pótalkatrész és tartozék minden darabját azonosításra alkalmas jelzéssel kell ellátni. Az azonosítás módjára vonatkozóan a KKF feltételeket határozhat meg."

(10) Az R1. 24. §-a a következő új (5)-(7) bekezdésekkel egészül ki:

"(5) A KKF a minősítő jel használatának engedélyezéséről, az engedélyezés megtagadásáról, a minősítő jel használatának megtiltásáról, illetőleg az engedély visszavonásáról tájékoztatja a Közlekedési Főfelügyeletet.

(6) A területi közlekedési felügyeletektől az (1) bekezdésben említett ellenőrzések eredményéről és a KKF-től az (5) bekezdésben meghatározott feladatok teljesítéséről adott tájékoztatásokat a Közlekedési Főfelügyelet tartja nyilván.

(7) A Közlekedési Főfelügyelet a nyilvántartásából a feladatuk ellátásához szükséges mértékben tájékoztatja a KKF-t és a területi közlekedési felügyeleteket."

(11) Az R1. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"28. § A KKF határozata és a területi közlekedési felügyeletek határozata ellen benyújtott fellebbezést a Közlekedési Főfelügyelet bírálja el."

(12) Az R1. 4. §-a (1), (3), (5), (7) és (9) bekezdésében, a 4/A. § (2)-(3) és (6) bekezdésében, a 8. § (1) bekezdésében, a 16. § (1) bekezdésében, a 21. § (2)-(5) bekezdésében, a 23. § (2)-(4), (7) és (11) bekezdésében, a 24.§ (1), (3)-(4) bekezdésében, valamint a 29. § (1)-(2) bekezdésében "a Közlekedési Főfelügyelet" szövegrész helyébe "a KKF" szövegrész lép.

2. §[1]

3. § (1) A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet (a továbbiakban: R2.) 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A Központi Közlekedési Felügyelet (a továbbiakban: KKF) a típusvizsgálat során egyes járművekre, illetőleg járműfajtákra - közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi érdekből - a rendeletben foglaltakon kívül további, a járműtípusra vonatkozó feltételeket is meghatározhat, ha a járműre, illetőleg járműfajtára - az azon alkalmazott műszaki megoldásra annak sajátosságai miatt - e rendelet előírásai közvetlenül nem alkalmazhatók."

(2) Az R2. 34. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A kormányberendezés úgy is kialakítható, hogy működtetéséhez a vezető erején kívül más erőt is igénybe vesznek (erőrásegítésű kormányberendezés vagy szervókormány), vagy csak külső erővel működik (külső erővel működtetett kormányberendezés vagy hidraulikus gépkormány). Az ilyen kormányberendezésnek a jármű álló helyzetében is üzemszerűen működtethetőnek kell lennie. A csak külső erővel működő kormányberendezés alkalmazását - ha a (4) bekezdés előírásai nem teljesülnek - az 50 km/h sebességnél gyorsabban haladni képes gépjárművek esetében a Közlekedési Főfelügyelet, egyéb járművek esetében a KKF engedélyezi."

(3) Az R2. 8. §-ának (1) bekezdésében, a 21. §-ának (5) bekezdésében, a 29. §-ának (1) bekezdésében, a 31. §-ának (1) bekezdésében, a 35. §-ának (2) bekezdésében, a 36. §-ának (1) bekezdésében, a 74. §-ának (3) és (6) bekezdésében, valamint a 112. §-ának (3) bekezdésében "a Közlekedési Főfelügyelet" szövegrész helyébe "a KKF" szövegrész lép.

(4) Az R2. 3. számú melléklet 1/b. ábra és 2. ábra alatti megjegyzésekben "a Közlekedési Főfelügyelet" szövegrész helyébe "a Központi Közlekedési Felügyelet (KKF)" szövegrész lép.

4. § (1) A nemzetközi közúti áruszállítás végzésének egyes feltételeiről szóló 7/1991. (I. 29.) KHVM rendelet (a továbbiakban: R3.) 2. §-ának (2) bekezdése h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"h) a 12 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó gépkocsit sebességkorlátozó berendezéssel szerelték fel."

(2) Az R3. 2. §-ának (3) bekezdése b) és c) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"b) a pótkocsinál és félpótkocsinál a (2) bekezdés b), d), f) és g) pontjait,

c) a 6 tonnánál nem nagyobb megengedett legnagyobb össztömegű vagy 3,5 tonnánál nem nagyobb terhelhetőségű járműnél a (2) bekezdés b) pontját,"

(3) Az R3. 4. §-ának (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) "Korlátozás" felirattal ellátott nemzetközi közúti árufuvarozói engedély alapján, továbbá a 2. § (2) bekezdésének g) pontjában foglaltaknak meg nem felelő bérelt tehergépkocsira vagy nyergesvontatóra csak meghatározott áruszállítási viszonylatra nyújtható be nemzetközi közúti áruszállítási (árufuvarozási) engedélyre vonatkozó igénylés."

(4) Az R3. 3/A. §-ának (2) bekezdésében és a 4. §-ának (1) bekezdésében "a Közlekedési Főfelügyelet" szövegrész helyébe "a Központi Közlekedési Felügyelet (KKF)" szövegrész lép.

5. § (1) A közúti járművezetők képzéséről, vizsgáztatásáról és szakképesítéséről szóló 20/1992. (VII. 21.) KHVM rendelet (a továbbiakban: R4.) 16. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A szakoktatók továbbképzését a Központi Közlekedési Felügyelet (a továbbiakban: KKF) engedélyezi."

(2) Az R4. 21. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az iskolavezetők továbbképzését a KKF engedélyezi."

(3) Az R4. 17. §-ának (1) bekezdésében, a 19. §-ának (1) bekezdésében, a 22. §-ának (1) bekezdésében "a KFF" szövegrész helyébe "a KKF" szövegrész lép.

6. § (1) A közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról szóló 11/1988. (XII. 20.) KM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: R5.) 2. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A pályaalkalmassági vizsgálatot - az államigazgatási eljárás szabályai szerint - a Központi Közlekedési Felügyelet Pályaalkalmasság-vizsgáló Intézete (a továbbiakban: PÁV) folytatja le. A PÁV az előzetes vizsgálatba bevonhatja azt a közlekedési társaságot vagy intézményt, amely a vizsgálatot a KKF által végzett vizsgálatokkal megegyező személyi és tárgyi feltételekkel, valamint módszerekkel tudja elvégezni. A trolibusz- és a villamosvezetők vizsgálata a Budapesti Közlekedési Vállalat bevonásával történik."

(2) Az R5. 3. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"d) nemzetközi forgalomban rendszeresen részt vevő tehergépkocsi, vontató (nyergesvontató) vezetéséhez,"

(3) Az R5. 3. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"f) az "A" kategóriába tartozó, teljesítménykorlátozás nélküli motorkerékpár-vezetői engedélyének megszerzéséhez, ha a járművezető nem rendelkezik legalább két éve érvényes "A1" alkategóriára érvényes vezetői engedéllyel, illetve két éve érvényes, legfeljebb 25 kW teljesítményű, vagy 0,16 kW/kg teljesítmény/saját tömegarányt meg nem haladó motorkerékpár vezetésére érvényes vezetői engedéllyel,"

(4) Az R5. 13. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A pályaalkalmassági vizsgálatért díjat kell fizetni. A díj mértékét a 2. számú melléklet tartalmazza. Az első fokú eljárás díját a Központi Közlekedési Felügyelet, a másodfokú eljárás díját a Közlekedési Főfelügyelet elszámolási számlájára kell befizetni."

7. § (1) A radioaktív anyagok szállításáról, fuvarozásáról és csomagolásáról szóló 14/1997. (IX. 3.) KHVM rendelet (a továbbiakban: R6.) 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Közúti fuvarozási tevékenység keretében a radioaktív anyag továbbítását - a 3. § (4) bekezdésben meghatározott szállítást ide nem értve - a kérelmező székhelye (telephelye) szerint illetékes ÁNTSZ megyei, fővárosi intézete, valamint az ORFK előzetes hozzájárulás alapján a Központi Közlekedési Felügyelet (a továbbiakban: KKF) engedélyezi."

(2) Az R6. 9. §-a b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"b) a KKF, a megyei és a fővárosi közlekedési felügyeletek,"

8. § Az egyes használt vagy sérült gépjárművek vámkezelését megelőző vizsgálatról szóló 3/1999. (I. 18.) KHVM-KöM-PM együttes rendelet 2. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"a) a vámtörvény végrehajtásának részletes szabályairól szóló 10/1996. (III. 25.) PM rendelet 2/a. számú mellékletének 11. pontjában foglalt gépjárművek esetében - a 7. számú Vámhivatal telephelyén - a Központi Közlekedési Felügyelet,"

9. § A közlekedési építmények építésfelügyeletéről szóló 2/1987. (II. 9.) KM rendelet 1. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"a) a Központi Közlekedési Felügyelet (a továbbiakban: KKF),"

10. § (1) A vasúti építmények engedélyezéséről és üzemeltetésük ellenőrzéséről szóló 15/1987. (XII. 27.) KM-ÉVM együttes rendelet (a továbbiakban: R7.) 3. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az országos közforgalmú vasúti építmény üzembentartója tájékoztatni köteles a Központi Közlekedési Felügyeletet a 2. számú mellékletben meghatározott, hatósági engedélyezés alá nem tartozó tevékenységekről."

(2) Az R7. 4. §-ának (1)-(2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A vasúti építményre vonatkozó hatósági engedélyezési jogkört első fokon - a (2) bekezdésben és a 2. § d) pontban foglalt kivétellel - a Központi Közlekedési Felügyelet (a továbbiakban: KKF) gyakorolja.

(2) A helyi közforgalmú, valamint a sajáthasználatú vasúti építményre, a siklóra, a függőpályára, a távolsági szalagpályára és a sífelvonóra, továbbá a 2. § d) pontban meghatározott létesítményekre vonatkozó hatósági engedélyezési jogkört első fokon a megyei, fővárosi közlekedési felügyelet gyakorolja."

(3) Az R7. 22. §-ában "a Közlekedési Főfelügyelet" szövegrész helyébe "a KKF" szövegrész lép.

(4) Az R7. 1. számú melléklet 7. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"7. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium területén

a) útügyi szervek

- első fokon:

= országos közút esetén az illetékes megyei közlekedési felügyelet,

= települési önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetében az illetékes megyei közlekedési felügyelet,

= fővárosi kerületi önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetében a fővárosi önkormányzat főjegyzője,

= a fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetében a Fővárosi Közlekedési Felügyelet,

- másodfokon:

= országos közút esetén a Közlekedési Főfelügyelet,

= települési önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetében a Közlekedési Főfelügyelet,

= fővárosi kerületi önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetében a Fővárosi Közlekedési Felügyelet,

= fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetében a Közlekedési Főfelügyelet;

b) hajózási szervek

- első fokon: a nem közforgalmú, valamint a sport- és kedvtelési célú kikötő, komp- és révátkelőhely kikötői létesítménnyel rendelkező hajórakodó esetében a külön jogszabályban meghatározott megyei hivatalok közlekedési feladatot ellátó szerve; egyéb kikötő esetében a Központi Közlekedési Felügyelet (KKF);[2]

- másodfokon: a Közlekedési Főfelügyelet,

a víziközlekedés biztonsági követelményeinek érvényre juttatása;

c) légügyi szervek

- első fokon: a Légügyi Igazgatóság,

- másodfokon: a KHVM Légügyi Főigazgatóság

a légiközlekedés biztonsági követelményeinek érvényre juttatása;

d) hírközlési szervek

- első fokon: a területi hírközlési felügyeletek

- másodfokon: a Hírközlési Főfelügyelet, a távközlő-hálózat és más üzemi létesítmény, továbbá a közcélú távközlés érdekeit érintő esetekben a biztonság követelményeinek érvényre juttatása

céljából."

(5) Az R7. 2. számú mellékletének első mondatában "a Közlekedési Főfelügyelet" szövegrész helyébe "a Központi Közlekedési Felügyelet (KKF)" szövegrész lép.

11. § (1) A vasúti járművek üzembe helyezésének engedélyezéséről és időszakos vizsgálatáról szóló 10/1984. (VI. 27.) KM rendelet (a továbbiakban: R8.) 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A típusengedélyt és - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - az üzembe helyezési engedélyt a Központi Közlekedési Felügyelet (a továbbiakban: KKF) adja ki."

(2) Az R8. 10. §-ában a "a Közlekedési Főfelügyelet" szövegrész helyébe "a KKF" szövegrész lép.

12. § A vasúti járművekre szerelt és egyéb vasútüzemi célt szolgáló kazánok és nyomástartó edények üzembe helyezéséről, időszakos vizsgálatáról és ellenőrzéséről szóló 11/1984. (VI. 27.) KM rendelet 2. §-ának (1) bekezdésében, a 3. §-ának (3) bekezdésében és a 6. §-ában a "Közlekedési Főfelügyelet" szövegrész helyébe "a Központi Közlekedési Felügyelet (KKF)" szövegrész lép.

13. § Az utak építésének és forgalom részére való átadásának hatósági engedélyezéséről szóló 8/1970. (XI. 13.) KPM-ÉVM együttes rendelet 3. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"a) az országos közúthálózatba tartozó autópályák és autóutak, azok műtárgyai és a közúti határátkelőhelyek, továbbá a 30 méter szabadnyílást meghaladó híd esetében a Központi Közlekedési Felügyelet (KKF),"

14. § (1) A víziközlekedés rendjéről szóló 27/1993. (IX. 23) KHVM rendelet mellékleteként kiadott Hajózási Szabályzat (a továbbiakban: HSZ) 9.01 cikk r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"r) hajóút - a víziútnak a nagyhajók közlekedésére kijelölt és kitűzött, ennek hiányában a nagyhajók által az adott vízállásnál rendszeresen használt része, továbbá a veszteglőhely vízterülete, valamint a kikötőhöz csatlakozó vízterület."

(2) A HSZ 9.01. cikk y) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"y) "Hajósoknak szóló hirdetmény" - a Közlekedési Főfelügyelet és a Központi Közlekedési Felügyelet által az 1.22 cikk alapján hozott hatósági rendelkezés közzétételére vagy eseti közlésére szolgáló közlemény."

(3) A HSZ a 16.03 cikk 2. és 3. pontjában, valamint a 16.05 cikk 1. pontjában "a Közlekedési Főfelügyelet" szövegrész helyébe "a Központi Közlekedési Felügyelet (KKF)" szövegrész lép.

(4)[3] A HSZ. 9.08 cikk 10. pontjában "a Közlekedési Főfelügyelet" szövegrész helyébe "a külön jogszabályban meghatározott területileg illetékes megyei közlekedési felügyelet" szövegrész lép.

15. §[4]

16. § (1) A kikötők létesítéséről, bővítéséről, használatbavételéről, üzemben tartásáról és megszüntetéséről szóló 1/1980. (I. 7.) KPM rendelet (a továbbiakban: R10.) 2. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A kikötők létesítéséhez, használatbavételéhez, üzemben tartásához és megszüntetéséhez - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a Központi Közlekedési Felügyelet (a továbbiakban: KKF) engedélye szükséges.

(2) Úszóműves kikötőhely (pl. megállóhely, ellátóhely, vízi szolgáltatóhely) létesítéséhez, használatbavételéhez, üzemben tartásához és megszüntetéséhez a külön jogszabályban meghatározott, területileg illetékes megyei közlekedési felügyelet engedélye szükséges."[5]

(2) Az R10. 4. számú mellékletének 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. A kikötő

a) kiépítése szerint:

aa) medencés

ab) nyílt vízi;

b) rendeltetése szerint:

ba) kereskedelmi,

bb) téli,

bc) sport- és kedvtelési célú,

bd) komp- ésrév-

kikötő lehet."

17. §[6]

18. § (1) A hajózási képesítésekről szóló 2/1995. (II. 24.) KHVM rendelet (a továbbiakban: R11.) 3. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"a) köteles komp, révcsónak, valamint belvízi sport- és kedvtelési célú kishajó esetében a külön rendeletben meghatározott megyei közlekedési felügyelet"[7]

(2) Az R11. 3. §-ának (5) bekezdésében az I. fokú hajózási hatósági tevékenységet végző szervek felsorolása kiegészül, és egyúttal a II. fokú hajózási hatósági tevékenységet végző szervek felsorolásából a KHVM sor törlendő:

"Központi Közlekedési Felügyelet előirányzat-felhasználási keretszámla 10032000-00283779-00000000"

(3)[8]

(4)[9]

19. § A hajók által okozott szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi egyezményből és az ahhoz csatolt 1978. évi jegyzőkönyvből ("MARPOL 1973/1978.") eredő feladatok végrehajtásáról szóló 15/1985. (XII. 31.) KM rendelet 1. §-ának (1) bekezdésében "a Közlekedési Főfelügyelet" szövegrész helyébe "hajózási hatóság" szövegrész lép.

20. § A veszélyes áruk nemzetközi belvízi szállításáról szóló szabályzatról szóló 2/1982. (II. 22) KPM rendelet mellékletének "Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezetének második francia bekezdésében "a Közlekedési Főfelügyelet" szövegrész helyébe "a Központi Közlekedési Felügyelet (KKF)" szövegrész lép.

21. § A belvízi hajók köbözéséről szóló 10/1979. (V. 29.) KPM rendelet 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az Központi Közlekedési Felügyelet (KKF) (a továbbiakban: Köböző Hatóság, jele: KFHU) jogosult a köbözési eljárás lefolytatására és a köbözési bizonyítvány kiadására."

22. § A komp- és révátkelőhelyek létesítéséről és üzemeltetéséről szóló 11/1979. (VI. 7.) KPM rendelet 2. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Átkelőhely létesítéséhez, használatba vételéhez, átalakításához és megszüntetéséhez az átkelőhely fekvése szerint illetékes - a külön jogszabályban meghatározott - megyei közlekedési felügyelet (a továbbiakban: hajózási hatóság) engedélye szükséges."[10]

23. §[11]

24. § A tengeri hajók köbözéséről szóló 1/1984. (I. 17.) KM rendelet 1. §-ának (2) bekezdésében "a Közlekedési Főfelügyelet" szövegrész helyébe "a Központi Közlekedési Felügyelet (KKF)" lép.

25. §[12]

26. § A hajózási hatósági eljárások díjairól szóló 25/1997. (XII. 12.) KHVM rendelet 2. számú melléklete I. fokú hatósági tevékenységet végző szervek "Közlekedési Főfelügyelet" sora helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a II. fokú hajózási hatósági tevékenységet végző szervek közül a KHVM sor törlendő:

"Központi Közlekedési Felügyelet (KKF) előirányzat-felhasználási keretszámla 10032000-00283779-00000000"

27. § (1) A szállítótartályok műszaki felügyeletéről szóló 37/1998. (XII. 23.) KHVM rendelet (a továbbiakban: R14.) 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szállítótartályok (konténerek) gyártási és műszaki felügyeleti előírásait e rendelettel kiadom és kötelező alkalmazásukat elrendelem. A gyártási és műszaki felügyeleti előírások a Központi Közlekedési Felügyeletnél (a továbbiakban: KKF) szerezhetők be."

(2) Az R14. 1. §-a (2) bekezdésében és a 2. § (1) bekezdésében "a Közlekedési Főfelügyelet" szövegrész helyébe "a KKF" szövegrész lép.

28. § (1) Az építőgépkezelő munkakörök képesítéshez kötéséről és az építőgépkezelők képzéséről szóló 6/1980. (I. 25.) ÉVM-KPM együttes rendelet (a továbbiakban: R15.) 4. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(2) Nehézgépkezelő tanfolyamot - engedéllyel - gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pont] is szervezhet. Az engedélyt a gazdálkodó szervezet tevékenysége szerint ágazatilag illetékes Központi Közlekedési Felügyelet (a továbbiakban: KKF), a Gazdasági Minisztérium, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium és a Környezetvédelmi Minisztérium adja meg."

(2) Az R15. 8. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"a) Közlekedési Főfelügyelet (KFF), Gazdasági Minisztérium"

29. § (1) A vasúti járművezető szakemberek képzéséről és vizsgáztatásáról szóló 12/1984. (VI. 27.) KM rendelet (a továbbiakban: R16.) 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Tanfolyamot az 1. § (2) bekezdésben foglalt járműveket üzembentartó vállalatok szervezhetnek a Központi Közlekedési Felügyelet (a továbbiakban: KKF) engedélye alapján."

(2) Az R16. 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A vizsgától való felfüggesztés és az eltiltás kérdésében a vizsgáztató bizottság határoz."

(3) Az R16. 3. §-ának (2) bekezdésében, a 4. §-a (2) bekezdésének első mondatában, valamint a 14. §-ának (1) bekezdésében "a Közlekedési Főfelügyelet" szövegrész helyébe "a KKF" szövegrész lép.

30. § (1) A sikló, a függőpálya, a sífelvonó és a mozgólépcső (mozgójárda) kezelőjének képzéséről és vizsgáztatásáról szóló 9/1987. (IX. 15.) KM rendelet (a továbbiakban: R17.) 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Tanfolyamot az l. §-ban meghatározott létesítmények üzembentartói szervezhetnek a Központi Közlekedési Felügyelet (a továbbiakban: KKF) előzetes engedélye alapján."

(2) Az R17. 9. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A vizsgától való felfüggesztés és az eltiltás kérdésében a vizsgáztató bizottság határoz."

(3) Az R17. 2. §-ának (4) bekezdésében, a 4. §-a (2) bekezdésének első mondatában "a Közlekedési Főfelügyelet" szövegrész helyébe "a KKF" szövegrész lép.

31. § Az országos vasúti szabályzat (OVSz. I. kötet) közzétételéről szóló 28/1994. (X. 28.) KHVM rendelet melléklete I. kötet I. fejezetének 1.8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"1.8. A vasút üzemeltetőjének a vasúti közlekedés biztonságára vonatkozó, illetve azt érintő, általa készített, vezetője által elfogadott belső szabályzatot (utasítást) a Közlekedési Főfelügyelettel jóvá kell hagyatni."

32. § Az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet 1. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"a) országos közlekedési hatóság: a Központi Közlekedési Felügyelet (KKF)"

33. § (1) A közlekedési építmények építésfelügyeletéről szóló 2/1987. (II. 9.) KM rendelet (a továbbiakban: R18.) 1. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"a) a Központi Közlekedési Felügyelet (a továbbiakban: KKF)"

(2) Az R18. 2. §-ának (1) bekezdésében és az 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában "a Közlekedési Főfelügyelet" szövegrész helyébe "KKF" szövegrész lép.

34. § (1) A távközlési építmények engedélyezéséről és ellenőrzéséről szóló 29/1999. (X. 6.) KHVM rendelet (a továbbiakban: R19.) 1. számú melléklete E. fejezet 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. Útügyben

I: Országos közút esetében:

Központi Közlekedési Felügyelet, illetve megyei (fővárosi) közlekedési felügyelet

Helyi közút esetében:

a) a települési önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetében: megyei közlekedési felügyelet,

b) a fővárosi kerületi önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetében: a főjegyző,

c) a főváros önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetén a Fővárosi Közlekedési Felügyelet.

II: Országos közút esetében:

Közlekedési Főfelügyelet

Helyi közút esetében:

a) települési önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetében a Közlekedési Főfelügyelet,

b) a fővárosi kerületi önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetében a Fővárosi Közlekedési Felügyelet,

c) a fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetében a Közlekedési Főfelügyelet

K: A közút területén, az alatt vagy felett, a közutak külterületi szakaszán a közút tengelyétől számított 50 m-en, autópálya, autóút, valamint kijelölt főútvonal esetén 100 m-en belül tervezett távközlési célt szolgáló építmény építése, bővítése, használatba vétele esetén az útügyi érdekek és a közúti közlekedés biztonsága követelményeinek érvényre juttatása érdekében."

(2) Az R19. 1. számú melléklete E. fejezete 3. pontjának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. Vasúti ügyben

a) országos közforgalmi vasút és hozzá csatlakozó iparvágányok esetében a

I: Központi Közlekedési Felügyelet

II: Közlekedési Főfelügyelet"

35. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - 2000. január 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet 15. §-ának (1) bekezdése 16. pontjában megjelölt feladat a hajózásról szóló 1973. évi 6. tvr. módosításának, illetve a víziközlekedésről szóló törvény hatálybalépésével egyidejűleg lép hatályba.

(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a kikötők létesítéséről, bővítéséről, használatba vételéről, üzemben tartásáról és megszüntetéséről szóló 1/1980. (I. 7.) KPM rendelet 1/A. §-a.

Katona Kálmán s. k.,

közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter

Lábjegyzetek:

[1] Hatályon kívül helyezte a 18/2001. (V. 23.) KöViM-BM-KöM együttes rendelet 8. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2001.09.01.

[2] Egységes közlekedési hatósági szervezet feladat- és hatásköréről szóló 231/1997. (XII. 12.) Korm. rendelet melléklete."

[3] A hajózásról szóló 1973. évi 6. tvr. végrehajtására kiadott 5/1974. (V. 21.) KPM rendelet melléklete.

[4] Hatályon kívül helyezte a 237/2002. (XI. 8.) Korm. rendelet 8. § -a. Hatálytalan 2002.11.15.

[5] Egységes közlekedési hatósági szervezet feladat- és hatásköréről szóló 231/1997. (XII. 12.) Korm. rendelet melléklete.

[6] Hatályon kívül helyezte a 49/2002. (XII. 28.) GKM rendelet 23. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2003.01.05.

[7] Egységes közlekedési hatósági szervezet feladat- és hatásköréről szóló 231/1997. (XII. 12.) Korm. rendelet melléklete.

[8] Hatályon kívül helyezte a 15/2001. (IV. 27.) KöViM rendelet 11. § d) pontja. Hatálytalan 2001.05.01.

[9] Hatályon kívül helyezte a 15/2001. (IV. 27.) KöViM rendelet 11. § d) pontja. Hatálytalan 2001.05.01.

[10] Egységes közlekedési hatósági szervezet feladat- és hatásköréről szóló 231/1997. (XII. 12.) Korm. rendelet melléklete.

[11] Hatályon kívül helyezte a 26/2002. (XI. 29.) GKM rendelet 9. § c) pontja. Hatálytalan 2002.12.01.

[12] Hatályon kívül helyezte a 21/2002. (XI. 8.) GKM-ESZCSM együttes rendelet 11. § (1) bekezdése d) pontja. Hatálytalan 2002.11.15.

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:
Felület kinézete:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére