2024. évi LXXXII. törvény

a közhitelességről és a közhiteles nyilvántartások egységes vezetéséről[1]

[1] A közfeladatot ellátó szervek által vezetett közhiteles nyilvántartások rendelkeznek olyan közös pontokkal, amelyek függetlenek a közhiteles nyilvántartást vezető szervtől és az egyes nyilvántartásokhoz fűződő joghatásoktól. Felismerhetőek olyan elvi keretek, amelyek minden közhiteles nyilvántartás esetében alkalmazhatóak, és elsődlegesen nem a nyilvántartás tartalmához, hanem annak vezetéséhez kapcsolódnak. Ebből következően a közhitelesen nyilvántartott adatok és a közhiteles nyilvántartások tekintetében szükséges a jogrendszer számára egységes kerettörvényt alkotni, amely meghatározza a közhitelesség fogalmát, valamint joghatásait.

[2] A közhitelességet nem önállóan az egyes nyilvántartások viszonylatában, hanem a jogrendszer egészére nézve kell biztosítani, amit az absztrakciós szint emelésével lehet elérni. A meghatározott követelmények érvényesítésére ki kell jelölni egy olyan szervet, amely biztosítja, hogy közhitelesen csak az e törvényben foglalt követelmények teljesülése esetén valósuljon meg az adat közhiteles nyilvántartása. A Kormány feladata a közhitelesség biztosításáért felelős szerv kijelölése.

[3] A közhitelesség célja, hogy a jogalakító és jogvédelmi hatás, illetve a tanúsító erő által a jogalkalmazást az adatok megállapításának és érvényesítésének egyszerűsítése révén megkönnyítse, de a téves adatok esetében az anyagi jogi helyzet érvényesítését ne lehetetlenítse el. A közhitelességet nem lehet kizárólag bizonyítási szabályként kezelni, a tanúsító erő mellett a jogalakító és jogvédelmi hatást is szabályozni szükséges. A közhitelesség nem jelenti a valósággal való egyezést, hiszen a közhiteles adat helyességében és valóságában bízva a téves adathoz is kapcsolódhat jogszerzés, azonban az, hogy ez milyen feltételekkel következhet be, nem a közhitelességből, hanem az adat mögött meghúzódó anyagi jogból fakad. Az anyagi jog hozza egyensúlyba a tanúsító erőt a jogalakító és jogvédelmi hatással.

[4] A közhitelességben kifejeződik a közbizalom, amelynek biztosításához a közhiteles adatok bejegyzésének, törlésének és módosításának közhatalmi, jogilag szabályozott és garanciákkal bíró eljárásban kell történnie.

[5] Az állam feladata a közhitelesség garantálása és a közhiteles adatok nyilvántartása. Ez a kötelezettség közérdekhez kapcsolódó feladat ellátásából vagy harmadik személyek jogainak védelméből fakad. Ennek keretében felül kell vizsgálni, hogy milyen adatok tekintetében indokolt a közhitelesség biztosítása. Ahol a felülvizsgálat alapján nem áll fenn a jogi szükség, ott nincs helye a közhitelességnek. Egy adat tekintetében kizárólag jogszabály keletkeztethet közhitelességet. Ez természetes gátja a jogállamban annak, hogy az állam a megfelelő felhatalmazás nélkül olyan adatok tekintetében biztosítsa a közhitelesség joghatásait, amelyek a közhitelesség kritériumainak nem felelnek meg. Közhitelesség csak olyan adathoz fűződhet, amelyhez ténylegesen is joghatás kötődik.

[6] Az adathoz kapcsolt közhiteles joghatás egyetlen nyilvántartás vezetéséhez kötődhet. A nyilvántartás közhitelességének fenntartása kötelezettség a közhiteles nyilvántartást vezető szerv és az érintett jogalanyok számára.

[7] Az állam a közhitelességgel a saját eljárásai tekintetében helyesnek fogadja el az adatot, és a hozzá kapcsolódó jogokat és kötelezettségeket annak alapján ítéli meg. A magánfelek egymás közti viszonyaiban is érvényesül a közhitelesség.

[8] Szét kell választani a közhiteles nyilvántartások regisztratív vezetését a közhiteles adatokhoz kapcsolódó jogviszonyok elbírálásától. A közhitelesség joghatása nem dönthető meg szabadon, annak az erre dedikált helyesbítési vagy anyagi jogi eljárásban van helye, amely során a közhitelesség joghatása nem köti az elbíráló szervet.

[9] Azon nyilvántartások és adatok tekintetében, amelyek esetében a közhitelesség fenntartása nem indokolt, meg kell szüntetni a közhiteles jelleget, amivel csökkenthetőek az adminisztratív terhek, és javítható Magyarország jogi versenyképessége.

[10] Az Országgyűlés a fenti célokat és elvi kereteket szem előtt tartva a következő törvényt alkotja:

1. Általános rendelkezések

1. § [Hatályt megállapító rendelkezések]

(1) E törvény hatálya a közhitelesen nyilvántartott jogra, kötelezettségre, tényre, adatra vagy állapotra (a továbbiakban együtt: adat) és a közhiteles nyilvántartásokra terjed ki.

(2)[2]

(3) E törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni olyan eljárásokban, amelynek célja a közhiteles adat fennállásának vagy az azon alapuló vagy az ahhoz kapcsolódó jogviszony elbírálása (a továbbiakban: anyagi jogi eljárás).

2. Közhitelesség

2. § [A közhitelesség fogalma]

(1) A közhitelesség a nyilvántartott adat felruházása jogalakító és jogvédelmi hatással (a továbbiakban: közhitelesség joghatása) és tanúsító erővel, amely alapján az adatra akkor is lehet jogot, kötelezettséget vagy más jogi tényt alapítani, ha az a valóságtól vagy az anyagi jogi helyzettől eltér.

(2) A közhitelesség joghatásával csak olyan adat ruházható fel, amely esetében a nyilvántartásának az e törvénynek és a végrehajtására kiadott kormányrendeletnek való megfelelőségét és szükségességét a közhitelesség biztosításáért felelős szerv tanúsítja.

3. § [A közhitelesség joghatása]

(1) Kiterjed a közhitelesség joghatása az adatra, ha jogszabály alapján

a) keletkezése, megszűnése vagy módosítása annak nyilvántartásba való bejegyzéséhez, törléséhez vagy módosításához (a továbbiakban együtt: közhiteles nyilvántartás vezetése) kötődik (konstitutív joghatás), vagy

b) a közhiteles nyilvántartás vezetésének célja az adat közhitelű igazolása, bizonyítása (deklaratív joghatás).

(2) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben harmadik személyekkel szemben a nyilvános közhiteles adat csak a közhiteles nyilvántartás vezetésével fejt ki joghatást.

(3) A közhiteles nyilvántartás kizárólag a közhiteles adatok tekintetében minősül közhitelesnek, a közhitelesség joghatása az abban nyilvántartott nem közhiteles adatok tekintetében nem érvényesül.

4. § [A közhitelesség időbeli hatálya]

(1) A közhitelesség konstitutív joghatása nem terjedhet ki a bejegyzést megelőző vagy a törlést követő időszakra, kivéve, ha a közhiteles adat tartalma más közhiteles adatból vagy jogszabályból megállapítható.

(2) Jogszabály rendelkezése esetén jövőbeli hatállyal is van helye a közhiteles nyilvántartás vezetésének.

5. § [A közhitelesség tanúsító ereje]

(1) A közhiteles adatot helyesnek kell tekinteni.

(2) A közhiteles nyilvántartásba bejegyzett közhiteles adatot fennállónak, és a közhiteles nyilvántartásból törölt közhiteles adatot fenn nem állónak kell tekinteni.

(3) A jogszabály alapján nyilvános közhiteles adatot ismertnek kell tekinteni.

(4) Jogszabály a személyek egymás közötti jogviszonyaiban a közhitelesség tanúsító erejét kizárhatja.

(5) Jogszabály a közhitelesség tekintetében más tanúsító erőt nem rendelhet a közhitelességhez, de a tanúsító erőhöz és megdöntéséhez kapcsolódó anyagi jogi joghatást szabadon megállapíthat.

(6) Nem kötelezhető senki közhiteles adat igazolására vagy bizonyítására az államháztartásról szóló törvény szerinti közfeladatot (a továbbiakban: közfeladat) ellátó szerv előtti eljárásban, ha a közfeladatot ellátó szerv adatkapcsolat útján a közhiteles adatot más közhiteles nyilvántartásból át tudja venni és jogosult átvenni a közhiteles adatot. Jogvita esetén az adatkapcsolat hiányát a közfeladatot ellátó szervnek kell bizonyítania.

6. § [A közhitelesség tanúsító erejének megdöntése]

(1) Közhitelesség tanúsító erejét megdönteni - ha törvény eltérően nem rendelkezik - kizárólag

a) a közhiteles nyilvántartást vezető szerv helyesbítése vagy

b) anyagi jogi eljárás

keretében lehet.

(2) A tanúsító erő sikeres megdöntése esetén a közhitelesség joghatása - törvény eltérő rendelkezése hiányában - harmadik személyek tekintetében a tanúsító erő megdöntését megállapító döntés jogerőre emelkedésével vagy véglegessé válásával enyészik el.

(3) Ha közfeladatot ellátó szerv eljárása során közhiteles adat helyességének kétsége felmerül, a közfeladatot ellátó szerv erről hivatalból köteles a közhiteles nyilvántartást vezető szervet értesíteni.

(4) A közhiteles adat változásának a közhiteles nyilvántartás vezetése körében történő, az erre biztosított jogszabályi határidőn belül történő átvezetése nem minősül a tanúsító erő megdöntésének.

3. Közhiteles nyilvántartás

7. § [A közhiteles nyilvántartás vezetése]

(1) Közhiteles nyilvántartásba csak olyan adatot lehet bejegyezni, amelynek helyessége jogszabályban meghatározottak szerint bizonyított.

(2) A közhiteles nyilvántartást vezető szerv hivatalból köteles a közhitelesség fenntartását biztosítani. Ha a közhiteles nyilvántartást vezető szerv a közhiteles adat tévességét észleli,

a) hivatalból helyesbíti a közhiteles adatot,

b) felhívja az erre jogosultat a közhiteles adat helyesbítésére, vagy

c) megkeresi a közhiteles adat helyességének helyreállítására jogosult szervet.

4. Regisztratív eljárás

8. §[3]

9. §[4]

10. §[5]

11. §[6]

12. §[7]

13. §[8]

14. §[9]

5. A közhiteles nyilvántartások auditálása és felügyelete

15. § [Közhitelesség biztosításáért felelős szerv]

(1) A közhitelességhez kapcsolódó követelmények felügyeletére és érvényesítésére a Kormány rendeletében a közhitelesség biztosításáért felelős szervet jelöl ki.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt feladatkörében a közhitelesség biztosításáért felelős szerv

a) auditálja és tanúsítja a közhiteles nyilvántartások e törvénynek és a végrehajtására kiadott kormányrendeletnek való megfelelőségét,

b) felügyeli a közhiteles nyilvántartások e törvénynek és a végrehajtására kiadott kormányrendeletnek való megfelelő működését, és

c) ellát minden olyan feladatot, amit az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet a közhitelesség biztosítása céljából előír.

(3) A közhitelesség biztosításáért felelős szerv a (2) bekezdésben meghatározott feladataihoz kapcsolódó eljárásában az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet alapján jár el.

(4) A közhitelesség biztosításáért felelős szerv nem jogosult az auditálás során a közhiteles nyilvántartásban nyilvántartott adatok tartalmának megismerésére.

(5) A közhitelesség biztosításáért felelős szerv az általa auditált közhiteles nyilvántartásra kiadott tanúsítványát az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerint közzéteszi.

6. Záró rendelkezések

16. § [Felhatalmazó rendelkezések]

(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

a) a közhiteles nyilvántartások auditálására és tanúsítására,

b) a közhiteles nyilvántartások működésének felügyeletére,

c) a közhitelesség biztosításának szükségességét érintő mérlegelési szempontokra

vonatkozó részletes szabályokat.

(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a közhitelesség biztosításáért felelős szervet.

17. § [A törvény hatálybalépése]

(1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2025. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 19. §, a 21-22. § 2025. május 1-jén lép hatályba.

(3) Az 1. § (2) bekezdése, a 4. alcím és a 20. § 2027. január 1-jén lép hatályba.

18. § [Átmeneti rendelkezések]

(1) E törvény rendelkezéseit - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2026. január 1-jétől kell alkalmazni a közhiteles adatokra és a közhiteles nyilvántartások vezetésére azzal, hogy a közhitelesség biztosításáért felelős szerv a tanúsítványát 2026. január 1-jei hatállyal kiadhatja.

(2) E törvény rendelkezéseit a 2025. december 31-én nyilvántartott közhiteles adatokra és az azokat vezető közhiteles nyilvántartásokra 2027. január 1-jétől kell alkalmazni azzal, hogy a közhitelesség biztosításáért felelős szerv a tanúsítványát 2027. január 1-jei hatállyal kiadhatja.

(3) A 15. § (2) bekezdés a) pontja szerinti auditálást legkésőbb e törvény alkalmazását 9 hónappal megelőzően kell kezdeményezni, és a tanúsítvány közzététele és hatálybalépése között legalább hat hónapnak kell eltelnie, ha az auditálást kezdeményező ezt kéri.

(4) Az e törvény hatálybalépése előtt közhitelesen nyilvántartott adatok és közhiteles nyilvántartások, amelyek nem felelnek meg e törvény rendelkezéseinek, és nem rendelkeznek a 15. § (2) bekezdés a) pontja szerinti tanúsítvánnyal vagy jogszabály nem rendelkezik külön a közhitelességükről, 2027. január 1-jén elveszítik közhiteles jellegüket, és jogszabály alapján nyilvántartott adatokká, valamint ezen adatok nyilvántartásával összefüggésben a nyilvántartást vezető szerv által vezetett nem közhiteles nyilvántartássá minősülnek át.

19. §[10]

20. §[11]

21. §[12]

22. §[13]

23. §[14]

Dr. Sulyok Tamás s. k.,

köztársasági elnök

Dr. Latorcai János s. k.,

az Országgyűlés alelnöke