1978. évi 8. törvényerejű rendelet

a Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvének a külgazdasági kapcsolatokra történő alkalmazásáról

ELSŐ RÉSZ

A TÖRVÉNYEREJŰ RENDELET HATÁLYA

1. § (1) A külgazdasági kapcsolatok körében, ha nemzetközi szerződés, a felek megállapodása vagy az irányadó nemzetközi magánjogi szabály a magyar polgári jog alkalmazását rendeli, az 1977. évi IV. törvénnyel módosított 1959. évi IV. törvényt (a továbbiakban: Ptk.) e törvényerejű rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A külgazdasági kapcsolatok körébe tartoznak:

a) az 1974. évi III. törvény (a továbbiakban: KKT) hatálya alá eső tevékenységgel (külkereskedelmi tevékenység), továbbá a nemzetközi bank-és biztosítási tevékenységgel, a nemzetközi postai és távközlési, személyfuvarozási és belföldi által teljesített árufuvarozási szolgáltatásokkal, a tudományos-műszaki együttműködéssel, valamint az idegenforgalommal összefüggő és

b) egyfelől gazdálkodó szervezetek [Ptk. 685. § c) pontja], ideértve a külföldi részvétellel működő gazdasági társulásokat is, másfelől külföldiek között létrejövő polgári jogi jogviszonyok.

(3) Magánszemély személyes szükségletének az áruforgalom és szolgáltatások körében való kielégítését szolgáló tevékenysége nem tartozik a külgazdasági kapcsolatok körébe.

MÁSODIK RÉSZ

A PTK EGYES RENDELKEZÉSEITŐL ELTÉRŐ, ILLETŐLEG AZT KIEGÉSZÍTŐ SZABÁLYOK

I. Cím

A Ptk. általános rendelkezéseihez kapcsolódó szabályok

[A Ptk. 28. §-ának (1) és (2) bekezdéséhez]

2. § A külgazdasági kapcsolatok körében az állam elismeri a külföldi jog szerint megalakult jogi személyeket.

[A Ptk. 29. §-ának (3) bekezdéséhez]

3. § (1) Jogi személy nevében aláírásra egy képviseleti joggal felruházott személy is jogosult.

(2) Külföldi jogi személy bankszámla feletti rendelkezéséhez elegendő egy képviseleti joggal felruházott személy aláírása.

[A Ptk. 198. §-ának (2) és (3) bekezdéséhez]

4. § A külgazdasági kapcsolatok körében jogszabály szerződéskötési kötelezettséget nem állapíthat meg. Szolgáltatásra irányuló kötelezettség és jogosultság - a Ptk. Negyedik Rész II. Címében meghatározott eseteken kívül - csak szerződésből keletkezhet.

[A Ptk. 200. §-ának (1) és 205. §-ának (2) bekezdéséhez]

5. § Ha a Ptk.-nak a szerződésekre vonatkozó rendelkezéseitől a felek egyező akarattal eltérhetnek, a felek megállapodásának kell tekinteni - eltérő rendelkezésük hiányában - valamely szerződésnek nemzetközi megállapodásban, vagy szabályzatban meghatározott feltételeit is.

[A Ptk. 201. §-ának (2) bekezdéséhez]

6. § A külgazdasági kapcsolatok körében a Ptk. 201. § (2) bekezdésében foglaltak nem alkalmazhatók.

(A Ptk. 208. §-ához)

7. § (1) A külgazdasági kapcsolatok körében a Ptk. 208. §-ának (2)-(5) bekezdéseiben foglaltak nem alkalmazhatók.

(2) Az előszerződésnek tartalmaznia kell az annak alapján megkötendő szerződés lényeges feltételeit.

(3) A felek az előszerződésben megállapodhatnak, hogy a szerződés megkötésének megtagadása esetén bármelyik fél a bíróságtól (választott bíróságtól) kérheti a szerződés létrehozását, ha az előszerződés megfelel a (2) bekezdés előírásainak.

(4) A szerződés megkötését a fél akkor tagadhatja meg, ha bizonyítja, hogy az előszerződés létrejötte után beállott körülmény folytán a szerződés teljesítésére nem képes, vagy ha e körülmény alapján a szerződés megkötése után elállásnak vagy felmondásnak lenne helye. e körülmények igazolása esetén a szerződést a bíróság (választottbíróság) sem hozhatja létre.

[1]

8. §[2]

[A Ptk. 232. §-ához és 301. §-ának (1) bekezdéséhez]

9. § A külgazdasági kapcsolatok körében évi öt százaléknál magasabb kamat, valamint kamatos kamat is kiköthető, illetőleg felszámítható.

[A Ptk. 246. §-ának (2) bekezdéséhez]

10. § A külgazdasági kapcsolatok körébe tartozó szerződés megszegése esetében a kötbért meghaladó kár nem érvényesíthető.

(A Ptk. 248. §-ához)

11. § Jótállás esetén a kártérítési felelősség alól a kötelezett az általános szabályok szerint mentheti ki magát.

(A Ptk. 292. §-ához)

12. § (1) Külgazdasági kapcsolatok körében a pénztartozás teljesítésének helye a jogosult lakóhelye, székhelye, illetőleg telephelye.

(2) Pénztartozásnak a határnapot megelőzően, illetőleg a határidő kezdete előtt történő teljesítése esetére - a teljesítés és a lejárat közötti időre - kamat vagy kártalanítás kiköthető.

(A Ptk. 306. §-ához)

13. § Ha a szerződés jogosultjának minőségi kifogása van, a dolog visszaküldésére csak akkor jogosult, ha a kötelezettet a visszaküldésről előzetesen értesítette, és megfelelő határidőt engedett arra, hogy a kötelezett a dologról addig rendelkezzék, amíg az a jogosultnál van. A gyorsan romló dolgot azonban a jogosult - a kötelezett azonnali értesítése mellett - köteles értékesíteni.

[A Ptk. 308. §-ának (1) és (2) bekezdéséhez]

14. § (1) A Ptk. 308. § (1) és (2) bekezdésében foglalt szabályok helyett a külgazdasági kapcsolatok körében az alábbi (2) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) A jogosult a teljesítéstől számított hat hónapos elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági jogait. Ha a jogosult igényét menthető okból nem tudja érvényesíteni - így különösen, ha a hiba jellegénél vagy a dolog természeténél fogva az hat hónapon belül nem volt felismerhető - szavatossági jogait a teljesítéstől számított egy évig érvényesítheti. E határidőnek az elmulasztása jogvesztéssel jár.

(A Ptk. 314. és 318. §-ához)

15. § A felek a szerződésszegésért való felelősséget korlátozhatják vagy kizárhatják; a kártérítést a bíróság (választottbíróság) is mérsékelheti.

[A Ptk. 327. §-ának (1) bekezdéséhez]

16. § A követelés teljesítésére irányuló felszólítás az elévülést nem szakítja meg.

[A Ptk. 334. §-ának (1) bekezdéséhez]

17. § Ha a szerződés alapján többen tartoznak egy szolgáltatással, a kötelezettség akkor is egyetemleges, ha a szolgáltatás osztható.

[A Ptk. 318. §-ának (1) bekezdéséhez és a 355. §-ának (1) bekezdéséhez]

18. § A károkozó azt a kárt köteles megtéríteni, amely magatartásának közvetlen következménye, és amellyel a szerződéskötés időpontjában a szerződésszegés lehetséges következményeként előre számolhatott.

II. Cím

A Ptk. egyes szerződéseihez kapcsolódó szabályok

I. Fejezet[3]

II. Fejezet

Vevőszolgálat

32. § Vevőszolgálati szerződés alapján a megbízott a szerződésben meghatározott termékek rendeltetésszerű használhatóságának fenntartása érdekében, saját költségére, a felhasználók számára a megbízó jótállási kötelezettsége alá eső, valamint azon kívüli javítások és karbantartási munkák szakszerű elvégzésére, a megbízó pedig díj fizetésére köteles.

33. § (1) A vevőszolgálati szerződésben meg kell határozni azt a területet, illetőleg a személyeknek azt a körét, amelyen belül a megbízott a vevőszolgálatot ellátni köteles.

(2) A vevőszolgálati szerződés erre irányuló rendelkezésének hiányában a vevőszolgálat területének annak az államnak a területét kell tekinteni, amelyben a megbízott székhelye (telephelye) van.

34. § (1) A megbízott köteles a vevőszolgálat ellátásához szükséges alkatrészraktárt és javítóműhelyeket felállítani és fenntartani, a javításokhoz szükséges alkatrészeket beszerezni és raktáron tartani, valamint megfelelően kiképzett szakszemélyzetet alkalmazni.

(2) A megbízó köteles a megbízott számára a vevőszolgálat ellátásához szükséges tájékoztatást és műszaki útmutatást megadni, így különösen a szükséges tervrajzokat, műszaki leírásokat átadni, valamint azokat az alkatrészeket, amelyeket maga állít elő, folyamatosan leszállítani.

35. § A megbízó jótállási kötelezettsége alá eső javítások ellátásának díjazása átalányösszegben is történhet, amelynek ellenében a megbízott magára vállalja a megbízót a felhasználókkal szemben terhelő jótállási kötelezettség teljesítését.

36. § A megbízó jogosult a vevőszolgálat ellátását ellenőrizni és ebből a célból a megbízott erre vonatkozó irataiba betekinteni.

37. § (1) A szerződésben megállapított idő elteltével vagy a szerződésben meghatározott körülmények bekövetkeztével a szerződés megszűnik.

(2) A határozatlan időre kötött szerződést a naptári év végére, legalább három hónapra fel lehet mondani.

(3) Azonnali hatályú felmondásnak van helye, ha a másik fél a szerződésből fakadó kötelezettségét súlyosan megszegte.

HARMADIK RÉSZ

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

38. § A Ptk. 535. §-a (2) bekezdésének alkalmazása szempontjából a magánszeméllyel egy tekintet alá esik a külföldi bank vagy más jogi személy is.

39. § E törvényerejű rendelet Második Részének rendelkezéseitől a felek közös megállapodással eltérhetnek, ha jogszabály- az eltérést nem tiltja.

40. § (1) Ez a törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, de rendelkezéseit az 1978. évi március hó 1. napjától kell alkalmazni.

(2)[4]

Losonczi Pál s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Borbély Gábor s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára helyett