2/1994. (IX. 20.) TNM rendelet

a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény végrehajtásáról

A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 87. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §[1]

A rendelet hatálya kiterjed az Információs Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) rendelkezése alatt álló lakásokra.

A hivatali rendelkezésű lakásokra való jogosultság

2. §[2]

Lakás a Hivatal véglegesített hivatásos állományú tagja, határozatlan időre kinevezett rendvédelmi igazgatási alkalmazottja és határozatlan idejű munkaszerződéssel rendelkező munkavállalója (a továbbiakban együtt: alkalmazott) részére adható bérbe, kivéve, ha e rendelet eltérően rendelkezik.

3. §

Nem köthető lakásbérleti szerződés - a főigazgató által meghatározott munkakör (beosztás) betöltéséhez kötött lakás kivételével - azzal az alkalmazottal, aki

a) szolgálati vagy munkahelyén önálló lakással rendelkezik, kivéve, ha bérlakása mértéke nem éri el lakásigénye mértékének az 1. számú mellékletben előírt alsó határát, és e bérlakást a Hivatal hasznosíthatja,

b) szolgálati vagy munkahelyén lévő önálló lakásingatlanát 5 éven belül idegenítette el, illetve bérlakásának bérleti jogviszonyáról a Hivatal lakásgazdálkodási körén kívüli személy vagy szerv javára lemondott, kivéve, ha erre áthelyezés miatt került sor,

c)[3] a Hivataltól, annak jogelődjétől, illetve a fegyveres erőktől, vagy más rendvédelmi szervtől (a továbbiakban: fegyveres szerv) kapott lakásban jogcím nélküli lakáshasználót hagyott vissza,

d) hivatali rendelkezésű lakásról való lemondás miatt vagy lakáscsere során térítést kapott,

e) kérelmére a hivatali rendelkezési jog megszüntetésére került sor e rendelet hatálybalépése előtt,

f)[4] lakáshelyzete megoldása érdekében a Hivatal, annak jogelődje, illetve más fegyveres szerv által munkáltatói kölcsöntámogatásban részesült.

Bérleti jogviszony létesítése és tartalma

4. §

(1) Azon lakások esetében, amelyekre a Hivatalt bérlőkijelölési, illetve bérlőkiválasztási jog illeti meg, csak a Hivatal lakásügyi szerve által - a Tv. 3. § (3) bekezdése figyelembevételével - meghatározott tartalommal keletkezhet érvényes bérleti szerződés.

(2)[5] A lakásra vonatkozóan csak határozott időtartamra vagy valamely feltétel bekövetkezéséig, különösen a Hivatalnál fennálló szolgálati jogviszony, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony vagy munkaviszony fennállásának vagy adott beosztás, munkakör betöltésének időtartamára lehet bérleti szerződést kötni.

(3) A Hivatal és a bérlő között kötött szerződésnek (állami vagy önkormányzati tulajdonban levő lakás esetén a lakásügyi szerv és a bérlő közti megállapodásnak) tartalmaznia kell, hogy a bérleti jogviszony megszűnése után a bérlő elhelyezésre vagy térítésre igényt tarthat-e.

(4) A Hivatal a szerződésben csak akkor vállalhat kötelezettséget a szerződés megszűnése után másik lakás biztosítására, ha a bérlő korábban határozatlan időre bérbe adott lakást bocsátott a Hivatal rendelkezésre. A bérlő a leadott lakás szobaszámának és komfortfokozatának megfelelő lakásra tarthat igényt.

(5)[6] A Hivatal a lakás bérbeadásakor kikötheti, hogy ha a bérlő szolgálati jogviszonya, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonya vagy munkaviszonya megszűnik, és elhelyezéséről a Hivatal gondoskodik, a lakás másik településen is biztosítható. A lakás másik településen történő biztosításának lehetőségét a munkaköri szolgálati lakás bérbeadásakor minden esetben ki kell kötni.

5. §

(1)[7] Lakásbérleti szerződés határozott időre - a Hivatal főigazgatójának engedélyével - a Hivatal rendelkezési jogának fenntartása mellett a Hivatallal szolgálati jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban nem álló személlyel is köthető, ha az adott lakásra a Hivatal átmenetileg nem tud igényjogosult bérlővel szerződést kötni.

(2) A lakás 6 hónap időtartamra, a Hivatal főigazgatójának engedélyével 6 hónapon túl is üresen tartható, ha ezt szolgálati érdek teszi szükségessé.

(3) A Hivatal viseli az üresen tartott lakás lakbérét, a külön szolgáltatások díját, a közüzemi díjakat, és köteles gondoskodni a lakás állagának megóvásáról.

6. §

(1) A lakásra bérlőtársi szerződés nem létesíthető, kivéve a házastársat, amennyiben ő is a Hivatal alkalmazottja, és e rendelet szerint jogosult lakásra.

(2) A lakás bérlője a lakásba házastársán és kiskorú gyermekén (örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermek) kívül, valamint a befogadott gyermekétől az együttlakás ideje alatt született unokája kivételével más személyt csak a lakásügyi szerv írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

(3) A befogadás csak indokolt esetben és határozott időtartamra engedélyezhető. A bérleti jogviszony megszűnésekor, illetve az engedélyezett idő leteltekor a bérlő köteles gondoskodni arról, hogy az ideiglenesen befogadott személy a lakást elhagyja, és abból kijelentkezzék.

(4) A bérlő lakását (annak egy részét) albérletbe nem adhatja, a lakásra tartási, illetve életjáradéki szerződést nem köthet, s a lakást idegenforgalmi vagy egyéb szerv útján nem hasznosíthatja, használatát semmilyen címen át nem engedheti.

A lakásbérlet megszűnése

7. §

(1) A lakásbérleti szerződés a Tv. 23. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint szűnik meg. A Tv. 23. § (2) bekezdése szerinti bontó feltétel különösen,

a) ha a bérlőnek a 3. § a) pontja alapján megszűnik lakásra való jogosultsága,

b)[8] ha a bérlőnek felróható okból szűnik meg a Hivatallal fennálló szolgálati jogviszonya, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonya vagy munkaviszonya,

c) ha adott munkakör (beosztás) betöltéséhez kötött lakás esetén megszűnik a bérlő lakásra jogosító munkaköre (beosztása),

d) ha a bérlő a bérleti jogviszonyra vonatkozó adat közlésével, illetve valamely tény, körülmény elhallgatásával a Hivatal lakásügyi szervét megtévesztette, és ennek eredményeként került sor a lakásbérleti jogviszony létrehozására vagy fenntartására.

(2)[9] Nem szűnik meg annak a személynek a bérleti jogviszonya, akinek szolgálati jogviszonya, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonya vagy munkaviszonya nyugdíjjogosultság elérésére tekintettel szűnt meg.

8. §

(1) A lakás jogcím nélküli használója a használat ellenértékeként a lakásbérrel azonos összegű lakáshasználati díjat köteles fizetni.

(2) Ha a jogcím nélküli lakáshasználó elhelyezésre nem tarthat igényt, a lakáshasználati díjat a jogcím nélküli használat kezdetétől számított hat hónap elteltével háromszorosára, újabb három hónap elteltével ötszörösére kell emelni.

9. §

(1) Adott munkakör (beosztás) betöltéséhez kötött lakás kivételével a lakásra kötött bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a bérlő térítésre tarthat igényt, ha a lakást kiürítve, tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a Hivatal részére jegyzőkönyvileg átadja. A térítés mértéke a lakás helyi beköltözhető forgalmi értékének 20%-a határozatlan idejű bérleti jogviszony esetén, illetve a lakás helyi beköltözhető forgalmi értékének 15%-a határozott idejű bérleti jogviszony esetén.

(2) A térítés mértéke a lakás helyi beköltözhető forgalmi értékének

a) határozatlan idejű bérleti jogviszony esetén 15%-a, illetve határozott idejű bérleti jogviszony esetén 10%-a, ha a bérlő lakáscélú munkáltatói támogatásban részesült,

b) 20%-a, ha az elhelyezésre jogosult bérlő, illetve jogcím nélküli lakáshasználó nem tart igényt a Hivatal általi elhelyezésre.

(3) Adott munkakör (beosztás) betöltéséhez kötött lakás bérleti jogviszonyának közös megegyezés útján történő megszüntetése esetén a bérlő csak abban az esetben tarthat igényt térítésre, ha a bérlő korábbi lakását a Hivatal rendelkezésére bocsátotta, és cserelakás részére nem biztosítható.

10. §

(1) A bérlő kérelmére a részére fizetendő - 9. § szerinti - térítési díj legfeljebb egy évre megelőlegezhető, ha a bérlő másik lakást épít vagy vásárol, és a lakás Hivatal részére történő leadása erre vonatkozó szerződéssel biztosítható. A bérlő a lakást köteles az előleg kifizetésétől számított legfeljebb egy év múlva a 9. § (1) bekezdése szerint átadni.

(2) Amennyiben a bérlő a lakást a megadott határidőig nem adja át, úgy vele szemben a továbbiakban a jogcím nélküli lakáshasználóra irányadó szabályok szerint kell eljárni.

(3) A térítési díj megelőlegezése során a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételéhez szükséges költségek fedezeteként a kifizetendő összeg 20%-át vissza kell tartani.

(4) Ha a bérlő a lakáskezelő szerv által megállapított karbantartási kötelezettségének a lakás tényleges leadásakor maradéktalanul eleget tesz, a visszatartott összeget részére ki kell fizetni. Ellenkező esetben a helyette elvégzett munkák tényleges költségeit meghaladó összeg fizethető ki a volt bérlő részére.

(5)[10] Ha a bérlő szolgálati jogviszonya, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonya vagy munkaviszonya a lakás tényleges leadása előtt neki felróható okból megszűnik, a részére már kifizetett térítést vissza kell fizetnie, és a továbbiakban vele szemben a jogcím nélküli lakáshasználóra irányadó szabályok szerint kell eljárni.

A lakásbérleti jog folytatása

11. §

(1) A bérlő halála esetén a lakást az elhalt bérlő özvegye, a hősi- vagy szolgálati halottá nyilvánított bérlő esetében gyermeke is - változatlan feltételekkel - bérlőként használhatja, ha a bérlő halálakor állandó jelleggel a lakásban lakott.

(2) Adott munkakör (beosztás) betöltéséhez kötött lakás bérlőjének halála esetén a lakást jogszerűen az (1) bekezdésben megjelölt személyek legfeljebb 1 évig használhatják. A határidő lejártával e személyek csereelhelyezési és térítési igény nélkül a lakás elhagyására kötelesek, kivéve, ha az elhunyt bérlő beköltözésekor másik lakást bocsátott a Hivatal rendelkezésére.

(3) A bérlő házasságának jogerős felbontása után a bérlő volt házastársa a lakás olyan jogcím nélküli lakáshasználója, aki a Hivataltól sem elhelyezésre, sem térítésre nem tarthat igényt. A bérleti jogviszony fennállása alatt a volt házastárs a lakáshasználatról szóló bírósági határozat alapján jogosult a lakáshasználatra.

A lakás elidegenítésének szabályai

12. §

(1) A Hivatal a lakások bérlőkijelölési, illetve bérlőkiválasztási jogáról - az elidegenítés kivételével - nem mondhat le.

(2)[11] A lakás elidegenítése esetén a Hivatal lakásügyi szerve a rendelkezési jogáról akkor mondhat le, ha a lakás bérlője legalább ötéves tényleges szolgálati jogviszonnyal, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonnyal, közalkalmazotti jogviszonnyal vagy munkaviszonnyal rendelkezik a Hivatalnál, illetve jogelődjénél. E feltétel nem alkalmazható a 11. § (1) bekezdésében foglalt jogosult személyek számára történő elidegenítés esetén.

(3) A Hivatal lakásügyi szerve a bérlőkijelölési, illetve bérlőkiválasztási jogról való lemondás esetén az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 43. §-ában foglalt rendelkezések betartásával intézkedhet.

A jogcím nélküli lakáshasználó elhelyezése

13. §

(1) A lakás jogcím nélküli használójával a jogcím nélkülivé válást követő, illetve annak a lakásügyi szerv tudomására jutásától számított 30 napon belül írásban közölni kell a bérleti jogviszonya megszűnését és annak következményeit, továbbá, hogy a Hivataltól elhelyezésre vagy amennyiben a cserelakás nem biztosítható, tarthat-e igényt térítésre. A térítés mértéke a Hivatal rendelkezésére bocsátott lakásnak a jogcím nélkülivé válás időpontjában meghatározott helyi beköltözhető forgalmi értéke.

(2) Az a jogcím nélküli lakáshasználó, aki a lakásba költözésekor vagy azt megelőzően nem a Hivataltól vagy annak jogelődjétől kapott bérlakást bocsátott térítésmentesen a Hivatal rendelkezésére, amelyre határozatlan időtartamú szerződéssel rendelkezett, leadott lakásával azonos méretű és komfortfokozatú cserelakásra tarthat igényt.

14. §

A rendelet hatálybalépése előtt keletkezett jogcím nélküli lakáshasználat esetében

a) az elhelyezésre jogosult jogcím nélküli lakáshasználó részére - amennyiben elhelyezését a Hivatal nem tudja biztosítani - az általa használt lakást legkésőbb 1995. december 31. napjáig bérbe kell adni,

b) az elhelyezésre nem jogosult jogcím nélküli lakáshasználónak a lakás elhagyására vonatkozó kötelezettsége elmulasztása miatt indult bírsággal kapcsolatos adóhatósági eljárást meg kell szüntetni, a jogerős és végrehajtható bírságot be kell hajtani, illetve a lakáselhagyás végrehajtása érdekében bírósághoz kell fordulni.

A lakáscseréhez való hozzájárulás

15. §

(1) A Hivatal lakásügyi szerve a bérlőkijelölési, illetve bérlőkiválasztási jogról való lemondás mellett hozzájárulhat ahhoz, hogy a bérlő a lakását önkormányzati bérlakásra cserélje, ha az önkormányzat a cserelakásra a bérlőkijelölési, illetve bérlőkiválasztási jogot elismeri.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hozzájárulás megadását a csereszerződés tényleges teljesüléséhez kell kötni.

(3) A lakásnak másik hivatali rendelkezésében álló lakásra történő elcserélését a lakásügyi szerv engedélyezheti.

A Hivatal kezelésében lévő lakás bére

16. §

A lakásbérleti jogviszony fennállása esetén a Hivatal kezelésében levő lakás (és helyiség) használatáért, továbbá e jogviszony keretében a bérbeadó által nyújtott szolgáltatásokért a bérlő e rendelet 2. számú melléklete szerinti lakbért köteles fizetni.

Vegyes rendelkezések

17. §

(1)[12] A tényleges szolgálati jogviszony, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony vagy munkaviszony időtartamának megállapítása szempontjából a Hivatal személyügyi szervének igazolása az irányadó.

(2)[13] E rendelet alkalmazásában a szolgálati jogviszony, rendvédelmi igazgatási jogviszony vagy munkaviszony megszűnését akkor kell a bérlő részére felróhatónak tekinteni, ha

a) a hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetésére fegyelmi eljárás eredményeként, hivatásos szolgálatra méltatlanná válás, végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabása, hivatásos szolgálati viszonyról való lemondás, szolgálatra való alkalmatlanság - kivéve az egészségi alkalmatlanság esetét - miatt kerül sor,

b) a rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony megszüntetésére lemondás, felmentés, ha ennek oka a rendvédelmi igazgatási alkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná válása - kivéve az egészségi alkalmatlanság esetét -, illetve hivatalvesztés büntetés kiszabása miatt kerül sor,

c) a munkaviszony megszüntetésére felmondás - kivéve az egészségi alkalmatlanság miatti okból történő felmondás esetét - vagy a munkáltató azonnali hatályú felmondása miatt kerül sor,

d) a szolgálati, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony vagy munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését a bérlő kezdeményezi.

(3) A Hivatal állományából nyugállományba vonult alkalmazott, illetve a lakásbérleti jogviszonyt folytató személy esetén a volt bérlő utolsó szolgálati helye útján nyújthat be lakáscsere kérelmet.

(4) E rendelet alkalmazásában a cserelakás megfelelőségénél a Tv. 26. § (2)-(4) bekezdéseiben foglaltak az irányadók.

(5) E rendelet alkalmazása során önálló lakásnak minősül a kérelmező vagy házastársa tulajdonában álló lakásingatlan vagy az alkalmazott által bérlőként, bérlőtársként használt bérlakás.

(6) Felhatalmazást kap a Hivatal főigazgatója a Hivatal lakásügyi szervének kijelölésére, valamint működésére vonatkozó szabályok kiadására.

(7) Felhatalmazást kap a Hivatal főigazgatója, hogy e rendelet 3. §-ában, 6. §-ában, 7. §-ában, 10. §-ának (2) bekezdésében és 12. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezésektől, szolgálati vagy munkáltatói érdekből eltérjen.

18. §

E rendelet a kihirdetése napját követő 15. napon lép hatályba. A törvényben meghatározott kivételekkel, a már folyamatban lévő eljárásban és ennek során hozott határozat ellen benyújtott jogorvoslati kérelem elbírálására, továbbá új eljárás elrendelése esetén a rendelet hatálybalépése után is a korábbi eljárás megindulásakor hatályos jogszabályokat kell alkalmazni.

Dr. Katona Béla s. k.,

tárca nélküli miniszter

1. számú melléklet a 2/1994. (IX. 20.) TNM rendelethez

A lakásigény mértéke

A lakásigény mértéke - az együttlakó személyek számától függően - a következő

- 2 személyig: egy-két és fél lakószoba,

- 3 személy esetén: másfél-három lakószoba,

- 4 személy esetén: kettő-három és fél lakószoba,

- 5 személy esetén: két és fél-négy lakószoba,

- 6 személy esetén: három-négy és fél lakószoba,

- 7 személy esetén: három és fél-öt lakószoba,

- 8 személy esetén: négy-öt lakószoba,

- 8-nál több személy esetén: legalább négy és fél lakószoba.

Az igény mértékének megállapításánál két fél lakószoba egy lakószobának felel meg.

2. számú melléklet a 2/1994. (IX. 20.) TNM rendelethez

I. A havi lakbér mértéke és a lakbér megállapításának feltételei

1. A havi lakbér mértéke a lakás alapterülete és minősége (komfortfokozata) után:

a) összkomfortos lakás esetén 22,00 Ft/m2

b) komfortos lakás esetén 15,00 Ft/m2

c) félkomfortos lakás esetén 7,50 Ft/m2

d) komfort nélküli lakás esetén 4,50 Ft/m2

2. A bérbeadó a havi lakbér mértékét - a lakások településen belüli fekvésében és műszaki állapotában lévő eltérések kiegyenlítésére - 25%-kal növelheti vagy csökkentheti.

3. A lakbér mértékét növelő tényezők:

a) zöldövezet;

b) a lakás olyan 1-4 lakásos lakóépületben van, amelyhez legalább 150 m2 nagyságú udvar vagy kert tartozik.

4. A lakbér mértékét csökkentő tényezők:

a) az ipari terület vagy az ipari üzemek kedvezőtlen környezetének lehatárolható része;

b) a kijelölt zajártalmas terület;

c) a lakás alagsorban van (a lakószoba padlószintje legalább 15 cm-rel a terepszint alatt);

d) lakás három- vagy többszintes lakóépület földszintjén vagy első emeletén van, és lakószobáinak ablaka az épület zárt udvarára néz;

e) a lakás országos közforgalmú vasútvonal szélső vágányától mért 150 m, vagy autópálya bevezető szakaszának szélétől mért 15 m távolságon belül fekvő épületben van, és legalább egy lakószobájának ablaka a vasútvonalra, illetve az autópályára néz;

f) a lakás felvonó nélküli épület negyedik vagy ennél magasabb emeletén van.

5. Több növelő, illetve csökkentő tényező figyelembevétele esetén sem haladhatja meg az emelés, illetve a csökkentés együttes összege a 25%-ot.

6. A lakbért a lakás teljes hasznos alapterületének figyelembevételével kell megállapítani.

7. A lakás havi bérének összege: a lakás hasznos alapterülete négyzetméterének a 3-4. pont alapján alkalmazható módosító tényezők figyelembevételével megállapított havi lakbér mértékének a szorzata.

II. A bérbeadó által a bérlő részére nyújtott külön szolgáltatások, különösen

a) beépített bútorhasználat;

b) vízellátás és csatornahasználat biztosítása;

c) felvonóhasználat biztosítása;

d) kapunyitás biztosítása;

e) központifűtés- és melegvíz-ellátás;

f) a közös használatra szolgáló helyiségekben lévő olyan berendezések használata, amelyeknek egyedi fogyasztása mérhető;

g) rádió- és televízióadók vételének biztosítása;

h) szemétszállítás;

i) egyéb külön meghatározott szolgáltatás.