2006. évi XLIX. törvény

a lobbitevékenységről[1]

Az Országgyűlés attól a szándéktól vezérelve, hogy meghatározza a lobbitevékenység, vagyis a megbízás alapján folytatott érdekérvényesítés szabályait, biztosítsa a közhatalmi döntések kapcsán megjelenített érdekek nyilvánosságát, ezzel erősítve a döntéshozó szervek tevékenységébe vetett bizalmat, a következő törvényt alkotja:

A törvény hatálya és célja

1. § (1) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a közhatalmi döntések tartalmának befolyásolására irányuló megbízás alapján, ellenérték fejében (a továbbiakban: üzletszerűen) folytatott tevékenységre.

(2) E törvény célja, hogy biztosítsa a lobbitevékenység nyilvánosságát, meghatározza a döntéshozó személyek és a lobbisták kapcsolattartásának szabályait és megállapítsa e tevékenység alapvető előírásait.

(3) E törvény rendelkezései nem vonatkoznak azokra:

a) a gazdasági, társadalmi érdekek védelmére létrehozott szervezetekre, melyek tagságuk érdekeit képviselik a közhatalmi döntéseket hozó szerveknél,

b) az érdekegyeztetési mechanizmusokra, amelyekre az egyeztetés, a véleménykérés, a tájékoztatás, a konzultáció vagy a közhatalmi döntés befolyásolására vonatkozó egyéb tevékenység lehetőségét a közhatalmi döntést hozó szerv vagy jogszabály teremtette meg a gazdasági, társadalmi vagy egyéb érdekek megismerése céljából.

(4) E törvény nem érinti az Alkotmány 64. §-ában rögzített jogot, mely alapján mindenkinek joga van arra, hogy egyedül vagy másokkal együttesen írásban kérelmet vagy panaszt terjesszen az illetékes állami szerv elé.

Alapelvek

2. § E törvény alkalmazása során biztosítani kell az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését.

3. § A lobbistákról vezetett nyilvántartási rendszer nem akadályozhatja a közhatalmat gyakorló szervek szabad és nyílt elérhetőségét.

4. § Ez a törvény nem érinti más jogszabályoknak az érdekérvényesítésre, illetve érdekképviseletre vonatkozó szabályait.

Értelmező rendelkezések

5. § E törvény alkalmazásában

a)[2] lobbista: az a természetes személy, aki e törvény előírásainak megfelel, és e tevékenység folytatására irányuló szándékát bejelentette;

b)[3] lobbiszervezet: az a jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely e törvény előírásainak megfelel, és e tevékenység folytatására irányuló szándékát bejelentette;

c) lobbitevékenység: közhatalmi döntés befolyásolását vagy érdekérvényesítést célzó minden olyan tevékenység vagy magatartás, melyet megbízás alapján, üzletszerűen folytatnak;

d) kapcsolatfelvétel: bármely szóbeli vagy írásbeli kommunikáció, ideértve az elektronikus kommunikációt is;

e) közeli hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § b) pontjában meghatározott személy;

f) közhatalmi döntés: az Országgyűlés, a Kormány, a helyi önkormányzat, ezek szervei, tagjai vagy tisztségviselői, továbbá az ezek irányítása, illetve felügyelete alá tartozó szervek vagy személyek jogszabályban meghatározott feladat- és hatáskörébe tartozó döntés;

g) közzététel: az adott szerv honlapján digitális formában, bárki számára azonosítás nélkül, ingyenesen történő hozzáférhetővé tétel;

h) megbízás: lobbitevékenységre vonatkozó megbízási vagy munkaszerződés megkötése.

Nyilvántartásba vétel

6. §[4] Ha természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet lobbitevékenységet kíván folytatni, ideértve a határon átnyúló tevékenység keretében ilyen tevékenységet folytatni kívánó külföldi természetes személyt és szervezetet is, köteles az erre irányuló szándékát a nyilvántartást vezető szervnek bejelenteni.

7. § (1)[5] A nyilvántartást vezető szerv a lobbitevékenység végzésére jogosult, bejelentést tevő személyekről nyilvántartást vezet. A nyilvántartásból kizárólag a lobbitevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.

(2)[6] Lobbitevékenységet az a természetes személy folytathat, aki

a) cselekvőképes,

b) büntetlen előéletű,

c)[7] felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezik,

d) nem áll a nyilvántartásból való törlés hatálya alatt.

e)[8] nem áll a lobbitevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

(3)[9] Lobbitevékenységet az a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet végezhet, amely

a) a rá vonatkozó jogszabályok szerint szabályosan megalakult,

b) rendelkezik olyan taggal vagy alkalmazottal, aki a (2) bekezdés szerinti lobbisták nyilvántartásában szerepel,

c)[10] a tevékenység végzésére irányuló szándék bejelentéséhez a 8. § (2) bekezdésében felsorolt adatokat mellékelte, és

d) nem áll a nyilvántartásból való törlés hatálya alatt.

8. §[11] (1) A természetes személy bejelentése - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl - tartalmazza a bejelentő természetes személyazonosító adatait, és a bejelentéshez csatolni kell:

a)[12]

b) a 7. § (2) bekezdés c) pont szerinti végzettséget igazoló diploma hitelesített másolatát.

(2) A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet bejelentése - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl - tartalmazza:

a) külföldi szervezet esetén annak az okiratnak a hitelesített másolatát és hiteles magyar fordítását, amely igazolja, hogy a szervezet a rá vonatkozó jogszabályok alapján szabályszerűen megalakult, illetve - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - ha a működése megkezdéséhez nyilvántartásba vétel szükséges, annak megtörténtét, továbbá a szervezet képviseletére jogosultak nevét és lakcímét,

b) azon lobbisták nevét, akik a lobbiszervezet megbízása alapján lobbitevékenységet folytatnak,

c) a lobbiszervezet képviseletére jogosult aláírási címpéldányának a másolatát.

(3) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező külföldi szervezetnek a (2) bekezdés a) pontja szerinti okiratok egyszerű másolatát, illetve egyszerű fordítását kell benyújtani.

9. §[13] (1) A nyilvántartást vezető szerv a lobbitevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a lobbista büntetlen előéletű-e, és nem áll-e a lobbitevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a nyilvántartást vezető szerv adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a lobbista büntetlen előéletű-e, valamint a lobbitevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.

(2) Az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a nyilvántartást vezető szerv a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a lobbista nyilvántartásból való törléséről szóló döntés jogerőre emelkedéséig kezeli.

10. § Nem végezhet lobbitevékenységet

a) az országgyűlési képviselő, az európai parlamenti képviselő, az állami vezető, a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat képviselő-testületének (közgyűlésének) vagy bizottságának a tagja, továbbá a polgármester, a főpolgármester és a közgyűlés elnöke,

b) az államháztartásról szóló törvény szerinti költségvetési szerv, annak vezetője, tisztségviselője, tagja, valamint a velük közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, bírói vagy ügyészségi, illetőleg hivatásos szolgálati viszonyban, munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy,

c) az a gazdálkodó szervezet, amelyben az állam többségi tulajdoni részesedéssel rendelkezik, e szervezet tagja, vezető tisztségviselője, valamint felügyelőbizottságának tagja, illetve a helyi önkormányzatnál az a gazdálkodó szervezet, amelyben a helyi önkormányzat többségi tulajdoni részesedéssel rendelkezik, e szervezet tagja, vezető tisztségviselője, valamint felügyelőbizottságának tagja,

d) a párt és annak tisztségviselője,

e) a köztestület és annak tisztségviselője,

f) a közalapítvány és kezelőszervének tisztségviselője.

11. § (1) A 10. § a)-f) pontjában felsorolt személy

a) nem lehet lobbiszervezet személyes közreműködő tagja, tulajdonosa,

b) nem állhat szerződéses kapcsolatban lobbiszervezet-tel,

c) a 24. §-ban meghatározottakon kívül nem fogadhat el lobbistától vagy lobbiszervezettől semmilyen előnyt.

(2) Amennyiben a 10. §-ban felsorolt személy közeli hozzátartozója valósítja meg az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározottakat, a 10. §-ban felsorolt személy köteles erről haladéktalanul tájékoztatni az érintett közhatalmi döntést hozó szervet, amely gondoskodik ennek a 30. §-ban meghatározott tájékoztatóban való közzétételéről.

12. §[14] A nyilvántartást vezető szerv a lobbista nevét, a lobbiszervezet nevét és képviseletére jogosultak nevét, továbbá a lobbista és a lobbiszervezet nyilvántartásba vételének, illetve törlésének időpontját és annak okát közzéteszi.

13. § (1)[15] A nyilvántartásba vett lobbista és lobbiszervezet a bejelentésben felsorolt adataiban bekövetkezett változásokat 15 napon belül köteles írásban beje-lenteni a nyilvántartást vezető szervnek.

(2) Ha a nyilvántartást vezető szerv tudomást szerez arról, hogy a nyilvántartásba vett lobbista és lobbiszervezet az (1) bekezdés szerinti kötelezettségének nem tett eleget, 8 napos határidővel írásban felhívja a személyt bejelentési kötelezettségének teljesítésére, valamint tájékoztatja a teljesítés elmaradásának következményeiről. A határidő eredménytelen eltelte esetén a 16. § (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(3) A nyilvántartásból való törlés mellőzhető, ha a lobbista és lobbiszervezet az adatszolgáltatási kötelezettségének első ízben nem tesz eleget, feltéve, ha valószínűsíti, hogy kötelezettségének önhibáján kívül nem tudott határidőben eleget tenni, és mulasztását a (2) bekezdés szerinti határidő lejártát követő 15 napon belül pótolta.

14. § (1) A nyilvántartást vezető szerv a lobbista részére díjfizetés ellenében sorszámmal ellátott lobbiigazolványt (a továbbiakban: igazolvány) állít ki. Az igazolvány - a természetes személy arcképén kívül - tartalmazza a lobbista nevét, születési helyét és idejét, továbbá a nyilvántartást vezető szerv nevét és székhelyét, valamint a kiállítás dátumát.

(2) Az igazolvány a személyazonosításra alkalmas igazolvánnyal együtt érvényes.

15. § (1) A nyilvántartást vezető szerv a lobbista igazolványát visszavonja, ha

a) a lobbistát a lobbitevékenységtől jogerősen eltiltották,

b) a lobbista a 7. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek már nem felel meg,

c) a lobbista a lobbitevékenységét megszünteti,

d) a lobbistát bármely okból törölték a nyilvántartásból.

(2) Igazolványának visszavonása vagy a lobbitevékenység megszüntetése esetén a vonatkozó határozat jogerőre emelkedését, illetve a nyilvántartást vezető szerv értesítését követően a lobbista az igazolványát 48 órán belül köteles leadni a nyilvántartást vezető szervnél.

(3) A lobbista igazolványa visszavonásának tényét a nyilvántartást vezető szerv az igazolvány sorszámának és a lobbista nevének megjelölésével közzéteszi.

A nyilvántartásból való törlés és jogkövetkezményei

16. § (1) A közhatalmi döntést hozó szerv - a tényállás összefoglaló leírásával és a rendelkezésére álló bizonyítékok egyidejű csatolásával - haladéktalanul tájékoztatja a nyilvántartást vezető szervet, ha azt észleli, hogy a lobbista az e törvényben foglaltakat eljárása során megsértette.

(2) A nyilvántartást vezető szerv határozatot hoz a lobbista nyilvántartásból való törléséről, és a 17. §-ban meghatározott időre eltiltja a lobbitevékenység végzésétől, ha megállapítja, hogy a lobbista a tevékenysége során az e törvényben foglalt rendelkezéseket megsértette.

(3) Törölni kell a lobbiszervezetek nyilvántartásából azt a jogi személyt vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet, amely nem felel meg a 7. § (3) bekezdésében foglalt feltételeknek, vagy nem tesz eleget a 13. § (1) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettségének.

17. § (1) Ha az e törvényben meghatározott okok miatt a lobbistát, illetve a lobbiszervezetet a nyilvántartásból törölték - ide nem számítva azt az esetet, ha az érintett a tevékenységét saját döntése alapján szünteti meg -, a lobbis-ta, illetve a lobbiszervezet a nyilvántartásból történő törlés hatálybalépésétől kezdődő egy évig nem vehető fel ismét a nyilvántartásba.

(2) Ha a lobbistát az (1) bekezdésben megjelölt határidő leteltét követően újból nyilvántartásba veszik, és ismételten megszegi e törvény rendelkezéseit, a nyilvántartást vezető szerv törli a nyilvántartásból. Ebben az esetben a lob-bista a nyilvántartásból történő törlés hatálybalépésétől kezdődő két évig nem vehető fel ismét a nyilvántartásba.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadóak a második esetet követő minden további, e törvény szerinti jogszabálysértésre is azzal, hogy ebben az esetben a lobbista a nyilvántartásból történő törlés hatálybalépésétől kezdődő három évig nem vehető fel ismét a nyilvántartásba.

18. § (1) A nyilvántartást vezető szerv a nyilvántartásba való felvételről, annak elutasításáról, illetőleg az onnan való törlésről alakszerű határozatot hoz.

(2) A nyilvántartást vezető szerv gondoskodik a nyilvántartásból való törlésről szóló határozat jogerőre emelkedését követően annak közzétételéről.

19. §[16]

20. § A nyilvántartást vezető szervnek a nyilvántartásból való törlést követően - a törlés tényének és okának feltüntetésével - három évig gondoskodnia kell a lobbista, illetve a lobbiszervezet adatainak közzétételéről.

A lobbitevékenység alapvető szabályai

21. § A lobbista e tevékenysége során

a) köteles a közhatalmat gyakorló szerv képviselőjével közölni megbízójának nevét és a kapcsolatfelvétel célját,

b) köteles e törvényből származó kötelezettségeiről - beleértve a nyilvántartások adattartalmát - tájékoztatni megbízóját,

c) nem használhat fel semmilyen, a megbízótól kapott bizalmas vagy egyéb bennfentes információt megbízója hátrányára,

d) a megbízók kellő tájékoztatás mellett megadott beleegyezése nélkül nem képviselhet egymással ellentétes érdekeket vagy egymással versenyben álló megbízók érdekeit,

e) az ilyen tevékenységet végző személyektől elvárható fokozott gondossággal járjon el annak érdekében, hogy biztosítsa állítása, értesülése pontosságát, hitelességét és valódiságát, amelyeket a megbízónak, illetve a megbízó érdekében a közhatalmi döntést hozó szervnek szolgáltat,

f) köteles tudatni megbízójával, ha a megbízó célja jogellenes, etikátlan, vagy annak végrehajtása a lobbista hivatás alapvető szabályaival ellentétes, és vissza kell utasítania, hogy bármit tegyen a megbízó ilyen célja érdekében,

g) megtartja a közhatalmat gyakorló szerv működési szabályainak rá vonatkozó rendelkezéseit,

h) tisztességtelen eszközökkel nem szerezhet információkat a közhatalmi döntést hozó szerv működésével kapcsolatban.

22. § Nem folytathat lobbitevékenységet a lobbista annál a közhatalmi döntést hozó szervnél, amelynél közeli hozzátartozója vezető tisztséget tölt be.

23. § A lobbitevékenység nem irányulhat arra, hogy a közhatalmi döntést hozó szerv jogszabályban meghatározott kötelezettségeinek ne tegyen eleget.

24. § (1) A lobbista - az adott szervnél folytatott lobbitevékenység során vagy annak körén kívül - nem adhat, nem ajánlhat fel és nem közvetíthet a közhatalmi döntést hozó szerv vagy annak tagja, munkatársa részére semmilyen előnyt.

(2) Nem minősül az (1) bekezdés szerinti előnynek a lobbista által a közhatalmi döntést hozó szerv számára egy megbízáshoz kapcsolódóan egy alkalommal nyújtott, a kötelező legkisebb munkabér egytizedét meg nem haladó összegű, a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott reprezentáció.

25. § (1) A lobbista kezdeményezheti a közhatalmi döntést meghozó szervnél, hogy

a) az Országgyűlés döntésével kapcsolatos lobbitevékenység során az Országgyűlés kijelölt bizottsága előtt a bizottság által meghatározott időkeretben,

b) a Kormány, illetőleg a kormánytagok döntésével kapcsolatos lobbitevékenység során a hatáskörrel rendelkező miniszter által kijelölt vezető előtt, a vezető által meghatározott időkeretben,

c) a helyi önkormányzat döntésével kapcsolatos lobbitevékenység során az önkormányzat illetékes bizottsága előtt, ennek hiányában a képviselő-testület (a közgyűlés) ülésén a bizottság vagy a képviselő-testület (a közgyűlés) által meghatározott időkeretben legalább egy alkalommal személyesen is kifejthesse álláspontját.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kezdeményezés elfogadásáról az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban megjelölt szerv, illetve személy dönt.

(3) Az (1) bekezdés b)-c) pontjai szerinti esetben lehetőség szerint biztosítani kell, hogy meghatározott időkeretben a lobbista személyesen is kifejthesse álláspontját, amennyiben a lobbista a jogszabály előkészítése során konkrét, érdemi javaslatait írásban eljuttatta a közhatalmi döntés előkészítőjéhez.

(4) A lobbista - az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően - az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben bármely országgyűlési képviselőnél, az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az illetékes miniszter által kijelölt vezetőnél, az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben bármely önkormányzati képviselőnél írásban személyes megbeszélést kezdeményezhet. A kezdeményezés elfogadásáról a megkeresett személy dönt.

(5) Ha a lobbista vagy más személy a közhatalmi döntést hozó szervnél nem a (3) bekezdésben foglaltak szerint eljárva kísérli meg a kapcsolatfelvételt, vagy más módon megszegi e törvény rendelkezéseit, a megkeresett személy köteles erről vezetőjét írásban tájékoztatni és a kapcsolatfelvételre irányuló kérést elutasítani. A szerv vezetője a tájékoztatás alapján dönt a kapcsolatfelvétel engedélyezéséről. A döntésről a lobbistát tájékoztatni kell.

26. § A személyes kapcsolatfelvételről a közhatalmi döntést hozó szerv képviselője emlékeztetőt készít, amely röviden összefoglalja a találkozón elhangzottak lényegét. A 25. § (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti esetben az Országgyűlés Házszabályában és a helyi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában foglaltak irányadóak.

27. § A lobbitevékenység céljával összefüggő tárgykörben a lobbista szakmai tanácskozáson való részvételre hívhatja meg a közhatalmi döntést hozó szerv tagját, képviselőjét. A tanácskozáson való részvétellel összefüggő költségeket azonban nem térítheti meg a közhatalmi döntést hozó szerv, illetőleg az annak képviseletében részt vett személy részére.

28. § A lobbista a közhatalmi döntést hozó szerv részére szakmai háttéranyagokat, tudományos kiadványokat, hatástanulmányokat küldhet, illetve rendelkezésére bocsáthatja saját kutatásainak, elemzéseinek eredményét is.

29. § A lobbista - az igazolványa felmutatásával - a be-és kiléptetés rendjére vonatkozó előírásoknak megfelelően jogosult a lobbitevékenységgel érintett szervvel előzetesen egyeztetett időpontban a szerv helyiségeibe belépni.

A lobbitevékenységről szóló tájékoztató

30. § (1) A lobbista a nyilvántartásba való felvételét követően negyedévente tájékoztatót készít a lobbitevékenységéről, és azt a naptári negyedévet követő hónap utolsó napjáig eljuttatja a nyilvántartást vezető szerv részére.

(2) A lobbista tájékoztatásadási kötelezettségének első ízben annak a naptári negyedévet követő hónapnak az utolsó napján köteles eleget tenni, amely naptári negyedévben tevékenységét megkezdte.

(3) A tájékoztató tartalmazza

a) annak tételes felsorolását, hogy a lobbista mely közhatalmi döntések kapcsán végzett lobbitevékenységet,

b) az adott jogszabálytervezethez kapcsolódó lobbitevékenység konkrét célja (céljai) lényegének megjelölését,

c) a lobbitevékenység során az adott ügyben igénybe vett eszközök felsorolását,

d) annak megjelölését, hogy a közhatalmi döntést hozó szervnél kivel és hány esetben történt kapcsolatfelvétel,

e) a 24. § (2) bekezdése szerinti reprezentáció tényét, alkalmankénti összegét, az abban érintett személyek nevének, valamint beosztásának megjelölését,

f) a lobbiszervezet és a lobbista megbízójának a megnevezését az a) pont szerinti bontásban.

(4) A lobbitevékenységgel érintett közhatalmi döntést hozó szerv - az (1) bekezdés szerinti határidőben - negyedévente tájékoztatja a nyilvántartást vezető szervet arról, hogy mely döntésekkel kapcsolatban, mely lobbis-ták folytattak nála lobbitevékenységet, és ennek során mely eszközöket vették igénybe.

(5) A nyilvántartást vezető szerv a tájékoztatókat közzéteszi.

(6) Az (1) bekezdés és a (4) bekezdés szerinti tájékoztatóban szereplő adatok - a tájékoztató közzétételét megelőzően is - közérdekből nyilvánosak.

31. § Ha a tájékoztató a szükséges adatokat nem vagy hiányosan tartalmazza, illetve a lobbista azt határidőre nem készíti el, a nyilvántartást vezető szerv 15 napos határidő megjelölésével felszólítja őket a hiányosságok, illetőleg a mulasztás pótlására. A határidő eredménytelen eltelte esetén a nyilvántartást vezető szerv a lobbiszervezetet vagy a lobbistát törli a nyilvántartásból.

32. § (1) Ha a lobbiszervezet, illetve a lobbista úgy dönt, hogy felhagy a lobbitevékenységgel, erről haladéktalanul értesíti a nyilvántartást vezető szervet.

(2) A lobbiszervezetnek, illetve a lobbistának az értesítéshez mellékelnie kell az arra az időszakra vonatkozó lobbitevékenységről szóló tájékoztatót is, amely időszakot a tevékenységéről legutóbb készített tájékoztató még nem érintett.

(3)[17] Az (1) bekezdés szerinti esetben a nyilvántartást vezető szerv a lobbiszervezetet, illetve a lobbistát törli a nyilvántartásból. Ha azonban a lobbista a tevékenységéről szóló tájékoztatási kötelezettségét nem vagy nem megfelelően teljesíti, és a hiánypótlásra történő felszólításnak határidőre nem tesz eleget, a 16. § (2) bekezdésében foglaltak megfelelően irányadók.

Bírság

33. § (1)[18] Amennyiben valamely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet bejelentés nélkül végez lobbitevékenységet, a nyilvántartást vezető szerv - határozattal - tízmillió forintig terjedő bírságot szabhat ki. A bírság többszörös jogsértés esetén halmozottan is kiszabható.

(2) A bírság összegét az eset összes körülményeire - így különösen a jogsértés súlyára, céljára, időtartamára, jogsértő magatartás ismételt tanúsítására, valamint a jogsértéssel elért, illetve elérni kívánt előnyre - tekintettel kell meghatározni.

(3) A bírságot a nyilvántartást vezető szerv számlájára kell befizetni.

(4) A jogerősen kiszabott és be nem fizetett bírságot adók módjára és azokkal egy sorban kell behajtani.

(5)[19] A határozat hatálybalépésétől számított egy évig nem folytathat lobbitevékenységet a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amellyel szemben bírságot szabtak ki.

(6)[20] Amennyiben ismételten bírságot szabnak ki a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel szemben, két évig nem folytathat lobbitevékenységet.

34. §[21]

35. §[22]

Záró rendelkezések

36. § Ez a törvény 2006. szeptember 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit első ízben azon közhatalmi döntésekkel összefüggésben kell alkalmazni, amelyek előkészítése a törvény hatálybalépését követően kezdődött.

37. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg

a)[23] a lobbisták, illetve a lobbiszervezetek nyilvántartását vezető szerv vagy szervek kijelölését,

b) az igazolvány kiadásával, cseréjével, visszaadásával és visszavonásával kapcsolatos részletes szabályokat,

c) az igazolvány kiadásáért fizetendő díj mértékét, valamint

d) a törvény rendelkezéseinek megsértése esetén kiszabható bírság megállapítására vonatkozó eljárási szabályokat.

Sólyom László s. k.,

köztársasági elnök

Dr. Szili Katalin s. k.,

az Országgyűlés elnöke