2001. évi X. törvény

a hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény és az ahhoz csatolt 1978. évi Jegyzőkönyv ("MARPOL 1973/1978.") kihirdetéséről[1]

1. § Az Országgyűlés a hajók által okozott szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezményt és az ahhoz csatolt 1978. évi jegyzőkönyvet ("MARPOL 1973/1978.") e törvénnyel kihirdeti.

(A Magyar Népköztársaság Kormánya részéről a csatlakozásról szóló okirat letétbe helyezése az 1985. évi január hó 14. napján megtörtént. Az egyezmény a Magyar Népköztársaság Kormánya vonatkozásában az 1985. évi április hó 14. napján lépett hatályba.)

2. § Az Egyezmény és az ahhoz csatolt 1978. évi Jegyzőkönyv ("MARPOL 1973/1978." a továbbiakban: Egyezmény) magyar nyelvű fordítása a következő:

"A hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény és az ahhoz csatolt 1978. évi Jegyzőkönyv ("MARPOL 1973/1978.")

Az Egyezményben Részes Felek

meggyőződve az emberi környezet védelmének általában és különösen a tengeri környezet védelmének a szükségességéről,

felismerve, hogy a hajókról szándékosan, véletlenül, illetőleg hanyagság folytán kibocsátott olaj és egyéb ártalmas anyagok súlyos szennyezési forrást képeznek,

felismerve továbbá a tenger olaj által történő szennyeződésének megakadályozásáról szóló 1954. évi nemzetközi egyezménynek - mint az első olyan többoldalú egyezménynek a jelentőségét, amelynek megkötésénél az elsődleges cél a környezet védelme volt, és értékelve ennek az Egyezménynek a tengeri és parti környezet szennyezéstől történő megóvásához való jelentős hozzájárulását, azt óhajtván elérni, hogy a tengeri környezet olajjal és más ártalmas anyagokkal történő szándékos szennyezését teljesen kiküszöbölhessék, és minimálisra korlátozzák az ilyen anyagok véletlen kibocsátását,

úgy vélve, hogy ez a célkitűzés legteljesebben azzal érhető el, ha olyan szabályokat alkotnak, amelyek nem korlátozódnak az olajszennyezésre, hanem átfogó jellegűek,

megállapodtak az alábbiakban:

1. Cikk

Általános kötelezettségek az Egyezmény értelmében

(1) Az Egyezményben Részes Felek kötelezik magukat, hogy a rájuk nézve kötelező Egyezmény és a mellékletek rendelkezéseinek érvényt szereznek annak érdekében, hogy megakadályozzák a tengeri környezet szennyezését az ártalmas anyagok, illetőleg az ilyen anyagokat tartalmazó szennyvizek kibocsátásával.

(2) Ha kifejezetten eltérő rendelkezés nincs, az Egyezményre való utalás egyben utalás a Jegyzőkönyveire és mellékleteire is.

2. Cikk

Fogalommeghatározások

Az Egyezmény alkalmazásakor, ha kifejezetten eltérő rendelkezés nincs:

(1) "Szabályok" kifejezés alatt az Egyezmény mellékleteiben foglalt szabályokat kell érteni.

(2) "Ártalmas anyag" bármilyen olyan anyagot jelent, amely a tengerbe bocsátva az emberi egészségre veszélyt jelenthet, a tenger élő erőforrásainak, a tengeri flórának és faunának árthat, az üdülési lehetőségeket megkárosíthatja, vagy akadályozza a tengernek másféle jogszerű használatát, magában foglalva minden olyan anyagot, mely az Egyezmény értelmében ellenőrzés alá tartozik.

(3) a) "Kibocsátás" az ártalmas anyagok és ilyen anyagokat tartalmazó kifolyó anyagok tekintetében a hajóról a tengerbe történő bármilyen olyan kibocsátást jelent, amely magában foglal bármely okból bekövetkezett elfolyást, eltávolítást, szivárgást, kiszivattyúzást, kibocsátást vagy kiürítést.

b) A "Kibocsátás" kifejezés nem foglalja magában:

(i) a "Tengernek szemét és más anyagok által történő szennyezése megakadályozásáról" szóló Londonban, 1972. november 13-án készült Egyezmény meghatározása szerinti "kidobást"; illetőleg

(ii) ártalmas anyagoknak olyan esetekben való kibocsátását, amelyekre közvetlenül a tengerfenék ásványi forrásainak feltárása, kitermelése és ezzel kapcsolatos nyílttengeri feldolgozása folyamán kerül sor; illetőleg

(iii) ártalmas anyagoknak a szennyeződés csökkentése vagy megfékezése céljából végzett jogszerű tudományos kutatások alkalmával való kibocsátását.

(4) "Hajó" bármilyen típusú olyan úszó létesítményt jelent, amely a tengeri környezetben üzemel, beleértve a hordszárnyas hajókat, légpárnás járműveket, tengeralattjárókat, úszó munkagépeket és a tengerfenékhez rögzített vagy úszó platformokat.

(5) "Igazgatás" alatt annak az államnak a kormánya értendő, melynek fennhatósága alatt a hajó üzemel. Valamely állam lobogóját viselni jogosult hajó tekintetében az Igazgatás az illető állam kormányát jelenti. A parthoz csatlakozó olyan tengerfelszín és tengerfenék és az alatta fekvő réteg feltárásában és kitermelésében foglalkoztatott rögzített vagy úszó platformok tekintetében, amelyek felett a természeti kincsek feltárása és kitermelése vonatkozásában a parti állam gyakorol felségjogot, az Igazgatás az illető parti állam kormányát jelenti.

(6) Az "Esemény" olyan eseményt jelöl, amelynél a tengerbe ártalmas anyag, vagy ilyen anyagot tartalmazó kifolyó anyagok aktuális kibocsátásával vagy valószínű kibocsátásával járt.

(7) "Szervezet" a Kormányközi Tengerészeti Tanácskozó Szervezetet jelenti.[2]

3. Cikk

Alkalmazás

(1) Ez az Egyezmény vonatkozik:

a) az Egyezményben Részes Felek lobogója viselésére jogosult hajókra; és

b) valamely Részes Fél lobogójának viselésére nem jogosult, de valamely Részes Fél fennhatósága alatt üzemeltetett hajókra.

(2) Az ebben a Cikkben foglaltak közül semmi sem értelmezhető úgy, hogy ez a Részes Felek tengerpartjai mentén a nemzetközi jog szerint fennálló felségjogait a tengerfelszín, illetőleg tengerfenék természeti kincseinek feltárása és kitermelése tekintetében korlátozná vagy kiterjesztené.

(3) Az Egyezmény nem vonatkozik semmilyen hadihajóra, haditengerészeti segédhajóra, illetőleg az állam tulajdonában levő vagy általa az adott időpontban nem kereskedelmi, kormányzati szolgálatban használt hajóra. Mindazonáltal, minden Részes Félnek a tulajdonában levő vagy általa üzemeltetett ilyen hajóknál megfelelő intézkedések alkalmazásával biztosítania kell, hogy üzemeltetésük, illetőleg üzemeltetési lehetőségeik csökkentése nélkül azok, amennyire ez ésszerű és gyakorlatilag megvalósítható, az Egyezménynek megfelelő módon működjenek.

4. Cikk

A rendelkezések megszegése

(1) Az Egyezményben foglalt rendelkezések bármilyen megsértését az elkövetés helyétől függetlenül tiltani kell, és büntető rendelkezéseket kell életbe léptetni ennek érdekében, azon Igazgatás jogszabályai szerint, amelyhez a hajó tartozik, függetlenül attól, hogy hol történt a szabálysértés. Ha az Igazgatás a rendelkezések ilyen megsértéséről értesül és meggyőződik arról, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékokat kielégítőnek találja, a rendelkezések feltételezett megsértésével kapcsolatos eljárást, saját jogszabályainak megfelelően, a lehető leggyorsabban megindítja.

(2) Az Egyezmény rendelkezéseinek bármilyen megsértését az Egyezmény bármelyik Szerződő Felének joghatósága alá tartozó területen tiltani kell, és a szankciókat ennek érdekében ezen Részes Félnek a jogszabályai állapítják meg.

A rendelkezések ilyen megsértése esetén ez a Részes Fél:

a) saját jogszabályainak megfelelően indítja meg az eljárást; vagy

b) a hajó Igazgatásának tudomására hozza a rendelkezésére álló adatokat és bizonyítékokat arról, hogy szabálysértés történt.

(3) Abban az esetben, ha az Egyezmény bármely rendelkezésének valamely hajó által való megsértésére vonatkozó adatot, illetőleg bizonyítékot közölnek a hajó Igazgatásával, az Igazgatás mind az adatot és bizonyítékot közlő Részes Féllel, mind a Szervezettel haladéktalanul közli, hogy milyen intézkedést foganatosított.

(4) A Részes Felek jogszabályai szerint az ennek a Cikknek megfelelően meghatározott szankcióknak kellően szigorúaknak kell lenniük annak érdekében, hogy jelen Egyezmény megsértésétől elrettentsenek, és egyaránt szigorúnak kell lenniük, függetlenül attól, hogy hol került sor a rendelkezések megsértésére.

5. Cikk

Bizonyítványok és a hajók ellenőrzésének különleges szabályai

(1) Jelen Cikk (2) bekezdésében foglalt rendelkezések figyelembevételével az Egyezmény bármelyik Szerződő Felének felhatalmazásával, a Szabályok rendelkezései értelmében, kiállított bizonyítványt a többi Részes Fél az Egyezmény minden vonatkozásában az általa kiadott bizonyítványokkal azonos érvényűnek elfogadja.

(2) Az a hajó, amely a Szabályok rendelkezéseinek értelmében bizonyítvánnyal rendelkezni köteles, alá van vetve a másik Részes Fél joghatósága alá tartozó kikötőkben, illetőleg nyíltvízi terminálokon ezen Fél által kellően felhatalmazott hatósági közegek ellenőrzésének. Bármely ilyen ellenőrzés csak annak megállapítására korlátozódjék, hogy van-e a hajón érvényes bizonyítvány, hacsak nincs nyilvánvaló ok annak feltételezésére, hogy a hajó állapota vagy annak felszerelése jelentős mértékben nem egyezik meg a bizonyítványban feltüntetett adatokkal. Ez utóbbi esetben, illetőleg ha a hajó nem rendelkezik érvényes bizonyítvánnyal, az ellenőrzést végző Részes Fél olyan intézkedéseket tesz, amelyekkel biztosítja, hogy a hajó mindaddig ki ne futhasson a tengerre, amíg a tengeri környezetre elfogadhatatlan károkozási fenyegetést jelent. Ez a Részes Fél azonban engedélyt adhat a hajónak a kikötőből vagy nyíltvízi terminálról való elindulásra abból a célból, hogy a legközelebbi, alkalmas, hajójavító üzembe befusson.

(3) Ha egy Részes Fél egy külföldi hajónak megtagadja, hogy a joghatósága alá tartozó kikötőibe, nyíltvízi termináljaiba befusson, vagy bármilyen intézkedést foganatosít az ilyen hajó ellen azért, mert a hajó az Egyezmény rendelkezéseinek nem felel meg, akkor az ilyen Részes Félnek azonnal tájékoztatnia kell annak a Félnek a konzulját vagy diplomáciai képviselőjét, amelynek a lobogóját a hajó jogosult viselni vagy ha ez nem lehetséges, akkor az érintett hajó Igazgatását. A Részes Fél az érintett hajó Igazgatásától konzultáció megtartását is kérheti, mielőtt a hajó befutását megtagadná vagy ilyen intézkedést tenne. Amennyiben a hajó nem rendelkezik a Szabályok rendelkezéseinek megfelelő, érvényes bizonyítvánnyal, erről az Igazgatást szintén értesíteni kell.

(4) A Részes Felek olyan mértékben alkalmazzák az Egyezményben foglalt rendelkezéseket az Egyezményben nem részes Felek hajójára, amennyire annak biztosítására szükséges, hogy ezek a hajók kedvezőbb elbánásban ne részesülhessenek.

6. Cikk

A szabálysértések felderítése és az Egyezmény betartatása

(1) Az Egyezmény Részes Feleinek együtt kell működniük a szabálysértések felderítése és jelen Egyezmény rendelkezéseinek végrehajtása érdekében, felhasználva a felderítésnek és környezetvédelmi megfigyelésnek minden megfelelő és gyakorlatilag megvalósítható módját és megfelelő eljárásokkal biztosítva az értesítést és a bizonyítékok összegyűjtését.

(2) Az a hajó, amelyre ez az Egyezmény vonatkozik, egy Részes Fél bármely kikötőjében vagy nyíltvízi terminálján alávethető ezen Részes Fél által kinevezett vagy felhatalmazott hatósági közeg ellenőrzésének, abból a célból, hogy megbizonyosodjanak, vajon a hajó nem bocsátott-e ki a Szabályok rendelkezéseinek megszegését jelentő bármilyen ártalmas anyagokat. Amennyiben az ellenőrzés során az Egyezmény rendelkezéseinek megsértését észlelték, a megfelelő intézkedések foganatosítása céljából az Igazgatást értesíteni kell.

(3) Mindegyik Részes Fél az Igazgatás részére bizonyítékot szolgáltat - ha van ilyen - arról, hogy a hajó a Szabályok rendelkezéseinek megszegésével ártalmas anyagokat vagy ilyen anyagokat tartalmazó kifolyást bocsátott ki. Amennyiben ez gyakorlatilag megvalósítható, az előbbi Részes Fél illetékes hatóságának a hajó parancsnokát a rendelkezések feltételezett megsértéséről értesítenie kell.

(4) Miután az így tájékoztatott Igazgatás ilyen bizonyítékokat kapott, az ügyet ki kell vizsgálnia és felkérheti a másik Részes Felet, hogy további vagy meggyőzőbb bizonyítékot szolgáltasson a rendelkezések feltételezett megsértéséről. Ha az Igazgatás meggyőződik arról, hogy a rendelkezések feltételezett megsértésével kapcsolatban elegendő bizonyíték áll rendelkezésre ahhoz, hogy az eljárást megindíthassa, akkor jogszabályainak megfelelően, az ilyen eljárást a lehető legrövidebb idő alatt megindítja. Az Igazgatás haladéktalanul értesíti megtett intézkedéséről azt a Részes Felet, amelyik a rendelkezések feltételezett megsértését közölte, továbbá a Szervezetet is.

(5) A Részes Fél akkor is ellenőrizhet olyan hajót, amelyre ez az Egyezmény vonatkozik, amikor az a joghatósága alá tartozó kikötőkbe vagy nyíltvízi terminálokba befut, ha bármely más Részes Féltől ellenőrzésre vonatkozó kérelmet kap, elegendő bizonyítékokkal arról, hogy a hajó valahol ártalmas anyagokat vagy ilyen anyagokat tartalmazó kifolyást bocsátott ki. Az ilyen ellenőrzésről szóló értesítést meg kell küldeni az ellenőrzést kérő Részes Félnek és az Igazgatásnak, hogy jelen Egyezmény szerint a megfelelő intézkedéseket meg lehessen tenni.

7. Cikk

A hajó indokolatlan visszatartása

(1) Az Egyezmény 4., 5. és 6. Cikkének alkalmazása során, minden lehető intézkedést meg kell tenni annak érdekében, hogy a hajó indokolatlan visszatartását vagy késleltetését elkerüljék.

(2) Bármely hajó, amelyet az Egyezmény 4., 5. és 6. Cikke alapján indokolatlanul visszatartottak vagy késleltettek, jogosult minden ezzel összefüggésben elszenvedett veszteségének vagy kárának megtérítésére.

8. Cikk

Jelentések ártalmas anyagok kibocsátásával összefüggő eseményekről

(1) Az eseményről szóló értesítést haladéktalanul az Egyezmény I. Jegyzőkönyvében foglalt rendelkezések szerinti lehető legteljesebb terjedelemben kell megtenni.

(2) Az Egyezmény minden Részes Felének:

a) minden szükséges intézkedést meg kell tenni, hogy illetékes hatósági közege, illetőleg szervezete az eseményre vonatkozó valamennyi értesítést megkapja és kielemezze; és

b) teljes részletességgel értesítenie kell a Szervezetet az ilyen intézkedésekről, hogy a Szervezet a többi Részes Felet és a Szervezet tagállamait tájékoztathassa.

(3) Ha egy Részes Fél ennek a Cikknek a rendelkezései alapján értesítést kap, akkor ez a Részes Fél azt haladéktalanul továbbítja:

a) az eseményben érintett hajó Igazgatóságának; és

b) minden olyan államnak, amely érintett lehet.

(4) Az Egyezményben Részes Fél kötelezi magát, hogy utasítást ad tengerészeti felügyelete hajóinak és repülőgépeinek, és egyéb illetékes szolgálatainak, hogy az Egyezmény I. Jegyzőkönyvében említett, bármilyen eseményt hatóságainak jelentsen. Ha az adott Részes Fél ezt szükségesnek ítéli, arról a Szervezetet és bármelyik más érintett felet értesíti.

9. Cikk

Egyéb szerződések és értelmezés

(1) Ez az Egyezmény hatálybalépésekor "A tenger olaj által történő szennyezésének megakadályozásáról szóló 1954. évi Nemzetközi Egyezmény" és az abban az Egyezményben Részes Felek által elfogadott módosítások helyébe lép.

(2) Az Egyezmény egyetlen Cikke sem prejudikálhatja a tengerjognak az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlésének 2750. (XXV.) számú határozatával összehívott ENSZ Tengerjogi Konferencia által végzett kodifikálását és fejlesztését, továbbá nem befolyásolja az államoknak a tengerjoggal kapcsolatos jelenlegi és jövendő igényeit és azzal kapcsolatos jogi nézeteiket, valamint a partmenti vagy a lobogó szerint illetékes állam joghatóságának természetét és terjedelmét.

(3) Ebben az Egyezményben a "joghatóság" kifejezést az Egyezmény alkalmazásának vagy értelmezésének időpontjában érvényes nemzetközi jognak megfelelően kell értelmezni.

10. Cikk

Vitás ügyek rendezése

Két vagy több Részes Fél között felmerülő, az Egyezmény értelmezésére vagy alkalmazására vonatkozó bármilyen vitás ügyet, amennyiben az érdekelt Részes Felek azt tárgyalások útján rendezni nem tudták, és amennyiben azok másként nem állapodnak meg, bármelyik fél kérésére jelen Egyezmény II. Jegyzőkönyvében említett választottbíróság elé kell terjeszteni.

11. Cikk

Információközlés

(1) Az Egyezmény részesei kötelezik magukat, hogy a Szervezetnek megküldik:

a) azoknak a törvényeknek, rendeleteknek, utasításoknak, szabályoknak és egyéb rendelkezéseknek a szövegét, amelyeket jelen Egyezmény hatókörén belül különféle kérdésekben kiadnak;

b) azoknak a nem kormányzati ügynökségeknek a jegyzékét, amelyeknek felhatalmazásuk van arra, hogy nevükben a káros anyagokat szállító hajók tervezésével, építésével, felszerelésével és üzemeltetésével kapcsolatos intézkedéseket a Szabályokban foglalt rendelkezéseknek megfelelően megtegyék;[3]

c) azoknak a bizonyítványoknak kellő számú mintáját, amelyeket a Szabályok rendelkezései alapján adnak ki;

d) a gyűjtőberendezések, beleértve azok helyét, befogadóképességét és a rendelkezésre álló felszerelések és egyéb jellemzők felsorolását;

e) a hivatalos jelentéseket vagy összesítéseket a hivatalos jelentésekről, amennyiben ezek jelen Egyezmény alkalmazásának eredményeit tükrözik; és

f) az éves statisztikai jelentést, a Szervezet által egységesített formában, azokról a szankciókról, amelyeket az Egyezmény megsértése miatt ténylegesen kiszabtak.

(2) A Szervezetnek értesítenie kell a Részes Feleket jelen Cikk alapján bármilyen információ kézhezvételéről, és körlevélben az összes Részes Félnek megküldi az ezen Cikk (1) bekezdése b)-f) alpontjai szerint vele közölt információkat.

12. Cikk

Hajók káresetei

(1) Minden Igazgatás kötelezi magát a Szabályok rendelkezései alá tartozó bármelyik hajója esetében bekövetkezett bármilyen káreset kivizsgálására, amennyiben az ilyen káreset a tengeri környezetre jelentős mértékben ártalmas hatást fejtett ki.

(2) Mindegyik Részes Fél vállalja, hogy az ilyen kivizsgálás eredményeivel kapcsolatos információkat a Szervezetnek átadja, amennyiben úgy ítéli, hogy ez az információ segíthet annak megállapításában, hogy az Egyezményben milyen változtatásokat lenne kívánatos eszközölni.

13. Cikk

Aláírás, ratifikálás, elfogadás, jóváhagyás és csatlakozás

(1) Ez az Egyezmény 1974. január 15-től 1974. december 31-ig a Szervezet székhelyén aláírásra, azt követően csatlakozásra nyitva áll. Az államok jelen Egyezmény Részes Felei lehetnek:

a) megerősítésre, elfogadásra, illetőleg jóváhagyásra vonatkozó fenntartás nélküli aláírással; vagy

b) megerősítéstől, elfogadástól vagy jóváhagyástól függő aláírással, amelyet megerősítés, elfogadás, illetőleg jóváhagyás követ; vagy

c) csatlakozással.

(2) A megerősítés, elfogadás, jóváhagyás, illetőleg csatlakozás az erre vonatkozó okiratnak a Szervezet Főtitkáránál való letétbe helyezésével történik.

(3) A Szervezet főtitkára köteles értesíteni minden Államot, amely ezt az Egyezményt aláírta, illetőleg ahhoz csatlakozott, értesíteni bármely új megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okirat letétbehelyezéséről és a letétbehelyezés időpontjáról.

14. Cikk

Fakultatív mellékletek

(1) Bármely Állam az Egyezmény aláírása, megerősítése, elfogadása, jóváhagyása vagy ahhoz való csatlakozása időpontjában kijelentheti, hogy az Egyezmény III., IV. és V. melléklete (a továbbiakban: fakultatív mellékletek) közül az egyiket vagy egyiket sem fogadja el. A fentiek fenntartásával az Egyezményben Részes Felekre bármelyik melléklet egységes egészként kötelező.

(2) Az az állam, amelyik kijelentette, hogy valamely fakultatív mellékletet nem vállalja magára nézve kötelezőnek, bármikor elfogadhat ilyen mellékletet azáltal, hogy letétbe helyezi a Szervezetnél az Egyezmény 13. Cikkének (2) bekezdésében hivatkozott megfelelő okiratot.

(3) Az az állam, amely ezen Cikk (1) bekezdése alapján fakultatív mellékletre vonatkozó nyilatkozatot tesz, és jelen Cikk (2) bekezdésének megfelelően ezt követően sem fogadta el ezt a mellékletet, az Egyezmény ilyen mellékletével kapcsolatos ügyekben semmire sem kötelezett, de igényt sem támaszthat semmilyen kiváltságra, és a Részes Felekre történő minden hivatkozás - amennyiben ez az ilyen melléklettel kapcsolatos ügyekre vonatkozik - ezt az államot nem foglalja magában.

(4) A Szervezetnek a jelen Egyezményt aláíró, illetve ahhoz csatlakozott Államokat tájékoztatni kell minden, jelen Cikknek megfelelően tett nyilatkozatról, továbbá jelen Cikk (2) bekezdésének megfelelően letétbe helyezett minden okiratról.

15. Cikk

Hatálybalépés

(1) Ez az Egyezmény tizenkét hónappal azt követően lép hatályba, amikor legalább tizenöt olyan Állam, amelyek összesített vegyes tonnatartalma a világkereskedelmi hajózásának legalább ötven százalékát teszi ki, a jelen Egyezmény 13. Cikkének értelmében ennek Részes Felévé vált.

(2) A fakultatív melléklet tizenkét hónappal azon időpontot követően lép hatályba, amikor jelen Cikk (1) bekezdésében kikötött feltételek az illető melléklettel kapcsolatban teljesültek.

(3) A Szervezet köteles értesíteni a jelen Egyezményt aláíró, vagy ahhoz csatlakozott Államokat az Egyezmény hatálybalépésének időpontjáról és arról az időpontról, amikor jelen Cikk (2) bekezdésének megfelelően valamelyik fakultatív melléklet hatályba lép.

(4) Azon Államokra vonatkozóan, amelyek ezen Egyezményre, vagy bármelyik fakultatív mellékletre vonatkozó megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okiratukat a hatálybalépés időpontja előtt helyezik letétbe, a megerősítés, elfogadás, jóváhagyás vagy csatlakozás az Egyezmény vagy az ilyen melléklet hatálybalépésekor lép érvénybe, illetve az okirat letétbehelyezésének időpontja után három hónappal, aszerint, hogy melyik a későbbi időpont.

(5) Azon Államokra vonatkozóan, amelyek a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okiratokat az Egyezmény vagy valamely fakultatív melléklet hatálybalépésének időpontja után helyezik letétbe, az Egyezmény vagy a fakultatív melléklet az okirat letétbehelyezésének időpontja után három hónappal lép hatályba.

(6) Azt az időpontot követően, amikor a 16. Cikk értelmében előírt ezen Egyezmény vagy egy fakultatív melléklet valamilyen módosításának hatálybaléptetéséhez szükséges összes feltétel teljesítve van, bármely letétbe helyezett megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okirat a módosított Egyezményre, illetve mellékletre vonatkozik.

16. Cikk

Módosítások

(1) Ez az Egyezmény a következő bekezdésekben meghatározott bármelyik eljárás betartásával módosítható.

(2) Módosítások a Szervezet által történő megvizsgálás után:

a) egy Részes Fél által javasolt bármilyen módosítást a Szervezet elé kell terjeszteni, és azt a Szervezet Főtitkárának - annak megvizsgálása előtt legalább hat hónappal - a Szervezet minden tagjával és minden Részes Féllel közölni kell;

b) bármilyen fenti módon javasolt és körözött módosítást megvizsgálás céljából a Szervezet illetékes területe elé kell terjeszteni;

c) az Egyezményben Részes Felek, függetlenül attól, hogy tagjai vagy nem tagjai a Szervezetnek, jogosultak részt venni a megfelelő testületek tevékenységében;

d) a módosítás elfogadása csak a jelen levő és szavazó Részes Felek kétharmados többségével történik;

e) ha a fenti d) albekezdésnek megfelelően elfogadták a módosításokat, a Szervezet Főtitkára köteles azokat elfogadás céljából valamennyi Részes Féllel közölni;

f) a módosítást elfogadottnak kell tekinteni a következő körülmények esetén:

(i) az Egyezmény valamelyik Cikkének módosítását elfogadottnak kell tekinteni, azon időpontban, amikor azt a Részes Felek azon kétharmada elfogadta, amelyek összesített kereskedelmi flottájának vegyes tonnatartalma a világ kereskedelmi flottája vegyes tonnatartalmának legalább 50%-át teszi ki,

(ii) az Egyezmény valamely mellékletének módosítását elfogadottnak kell tekinteni ezen bekezdés f) (iii) alpontjában meghatározott eljárásnak megfelelően, hacsak a megfelelő testület az elfogadás időpontjában nem úgy határoz, hogy a módosítást azon időpontban kell elfogadottnak tekinteni, amikor a Részes Feleknek azon kétharmad része elfogadta, amelyek összesített kereskedelmi vegyes tonnatartalma a világ kereskedelmi flottája vegyes tonnatartalmának legalább 50%-át teszi ki. Mindazonáltal egy Részes Fél az Egyezmény valamelyik melléklete módosításának hatálybalépése előtt bármikor értesítheti a Szervezet Főtitkárát, hogy kifejezett jóváhagyása szükséges, mielőtt a módosítás reá nézve hatályba lépne. A Főtitkár az ilyen értesítést és a kézhezvétel időpontját köteles a Részes Felek tudomására hozni,

(iii) az Egyezmény egy melléklete valamelyik Függelékének módosítását elfogadottnak kell tekinteni azon időtartam végén, amelyet a megfelelő testületnek kell meghatároznia az elfogadás időpontjában. Ezen időtartam tíz hónapnál kevesebb nem lehet, hacsak ezen időtartam alatt nem érkezik be a Szervezethez kifogás a Részes Felek legalább egyharmadától vagy olyan Részes Felektől, amelynek összesített kereskedelmi vegyes tonnatartalma a világ kereskedelmi flottája vegyes tonnatartalmának legalább 50%-át teszi ki, aszerint, hogy melyik feltétel következik be előbb,

(iv) az Egyezmény I. Jegyzőkönyvének módosítása ugyanolyan eljárásoknak van alávetve, mint az Egyezmény mellékleteinek módosításai, ahogyan ezt a fenti f) (iii) vagy f) (ii) albekezdések előírják,

(v) az Egyezmény II. Jegyzőkönyvének módosítása ugyanolyan eljárásoknak van alávetve, mint az Egyezmény valamely Cikkének módosításai, ahogyan azt a fenti f) (i) albekezdés előírja;

g) a módosítás a következő feltételek alapján lép hatályba:

(i) az Egyezmény valamely Cikkének, az I. és II. Jegyzőkönyvének és valamely mellékletének módosítása esetén - amely az f) (iii) albekezdésben meghatározott eljárás alapján történt - az előzőekben felsorolt rendelkezéseknek megfelelően elfogadott módosítás hat hónappal az elfogadás időpontja után lép hatályba, azon Részes Felek részére, amelyek annak elfogadására nyilatkozatot tettek,

(ii) az I. Jegyzőkönyv valamely melléklete függelékének vagy egy mellékletének ezen bekezdés az f) (iii) albekezdésben meghatározott eljárás alapján történt módosítása esetén az előző feltételeknek megfelelően elfogadottnak tekintett módosítás az összes Részes Fél részére az elfogadás után hat hónappal hatályba lép, kivéve azok részére, akik ezen időpont előtt az elfogadást nyilatkozatban visszautasították, illetve az f) (ii) albekezdés szerinti nyilatkozatban kijelentették, hogy kifejezett jóváhagyásuk szükséges.

(3) Módosítás Konferencia útján:

a) valamely Részes Fél kérésére, ha ezt a Részes Felek legalább egyharmada támogatja, a Szervezet köteles összehívni az Egyezményben Részes Felek konferenciáját a jelen Egyezmény módosítására vonatkozó javaslatok megtárgyalása céljából;

b) az ilyen értekezleteken a jelen levő és szavazó Részes Felek kétharmados többsége által elfogadott minden módosítást elfogadás céljából a Szervezet Főtitkára köteles az összes Részes Féllel közölni;

c) hacsak az értekezlet másként nem határoz, a módosítást a fenti (2) f) és g) bekezdésben ezen célból meghatározott eljárások szerint elfogadottnak és hatályba lépettnek kell tekinteni.

(4) a) Valamely fakultatív melléklet módosítása esetén a jelen Cikkben "Az Egyezményben Részes Fél"-re történő hivatkozást az illető melléklet által kötelezett Részes Félre való hivatkozásnak kell tekinteni.

b) Bármelyik Részes Felet, amely egy melléklet módosításának elfogadását visszautasította, az illető módosítás alkalmazása szempontjából nem Részes Félként kell kezelni.

(5) Egy új melléklet elfogadása és hatálybalépése ugyanolyan eljárásnak van alávetve, mint az Egyezmény valamelyik Cikke módosításának elfogadása és hatálybalépése.

(6) Hacsak kifejezetten másként nem rendelkeznek, az ezen Cikk alapján jelen Egyezményben eszközölt bármilyen módosítás, amely a hajótest szerkezetére vonatkozik, csak azokra a hajókra alkalmazható, amelyeknek építési szerződését megkötötték, illetve építési szerződés hiányában, amelynek gerincfektetése a módosítás hatálybalépésének időpontjában vagy utána történt.

(7) A Jegyzőkönyv, illetve melléklet módosítása érdemi összefüggésben legyen a Jegyzőkönyv, illetve a melléklet tartalmával, és ellentmondásmentes legyen az Egyezmény Cikkeivel.

(8) A Szervezet Főtitkára a jelen Cikk alapján hatályba lépő minden módosításról és minden ilyen módosítás hatálybalépésének időpontjáról köteles minden Részes Felet értesíteni.

(9) Ezen Cikk alapján tett módosításra vonatkozó bármilyen elfogadó vagy kifogásoló nyilatkozatot a Szervezet Főtitkárával írásban kell közölni. Ez utóbbi az ilyen nyilatkozatot és kézhezvételének időpontját köteles valamennyi Részes Félnek a tudomására hozni.

17. Cikk

A műszaki együttműködés előmozdítása

A Részes Felek a Szervezettel és más nemzetközi szervezetekkel történő konzultációk alapján és az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programjának ügyvezető igazgatója segítségével és koordinálásával előmozdítják, hogy támogatást nyújtsanak azoknak a Részes Feleknek, amelyek műszaki segítséget igényelnek:

a) a tudományos és műszaki személyzet kiképzéséhez,

b) a szükséges felszerelés megszerzésében a gyűjtő és ellenőrző berendezések ellátásához,

c) a hajók által a tengeri környezetben okozott szennyezés megelőzését vagy csökkentését célzó egyéb eljárások és előkészületek megkönnyítéséhez, és

d) a kutatás ösztönzéséhez,

lehetőleg magukban az érdekelt országokban, ilyen módon is támogatva jelen Egyezmény célkitűzéseit és szándékát.

18. Cikk

Felmondás

(1) Ezt az Egyezményt vagy bármelyik fakultatív mellékletet bármelyik Részes Fél az Egyezménynek vagy az ilyen mellékletnek reá érvényes hatálybalépésétől számított öt év eltelte után bármikor felmondhatja.

(2) A felmondás a Szervezet Főtitkárához írásban benyújtott értesítéssel történik, aki köteles tájékoztatni az összes többi Részes Felet minden ilyen beérkezett értesítésről és a kézbevétel időpontjáról, valamint arról a napról, amelyen a felmondás érvénybe lép.

(3) A felmondás a felmondási értesítéseknek a Szervezet Főtitkárához való beérkezése után tizenkét hónappal vagy az értesítésben megjelölhető ennél későbbi időtartam elteltével lép hatályba.

19. Cikk

Letétbe helyezés és nyilvántartásba vétel

(1) Jelen Egyezményt a Szervezet Főtitkáránál kell letétbe helyezni, aki köteles hiteles másolatokat küldeni az Egyezményt aláíró, illetve ahhoz csatlakozott valamennyi Államnak.

(2) Mihelyt ez az Egyezmény hatályba lép, a szövegét a Szervezet Főtitkára köteles nyilvántartásba vétel és közzététel végett az Egyesült Nemzetek Főtitkárához eljuttatni az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányának 102. Cikke értelmében.

20. Cikk

Nyelvek

Ez az Egyezmény egy eredeti példányban, angol, francia, orosz és spanyol nyelven készült, mindegyik szöveg egyaránt hiteles. Hivatalos arab, német, olasz és japán nyelvű fordítást kell készíteni, és azok az aláírt eredetivel együtt kerülnek letétbe helyezésre.

Fentiek hiteléül alulírottak, Kormányuktól erre kellően felhatalmazva, ezt az Egyezményt aláírták.[4]

Készült Londonban, az egyezerkilencszázhetvenharmadik év november hó második napján.

I. Jegyzőkönyv

Rendelkezések az ártalmas anyagokkal kapcsolatos események jelentéséről

(Az Egyezmény 8. Cikke értelmében)

I. Cikk

Jelentési kötelezettség

(1) Ezen Jegyzőkönyv II. Cikke alapján a szennyezési eseményekben részt vevő hajó parancsnoka vagy a hajót irányító más személy, az ilyen szennyezési esemény részleteit jelen Jegyzőkönyv rendelkezéseinek megfelelően, a lehető legteljesebb terjedelemben, késedelem nélkül tartozik jelenteni.

(2) Abban az esetben, ha az ezen Cikk (1) bekezdésében említett hajót a személyzet elhagyta, vagy ha a hajóról a jelentés nem teljes, vagy nem szerezhető be, a hajótulajdonos, a hajóbérlő, a hajó menedzsere vagy üzemben tartója, illetve ezek ügynökei kötelesek a lehető legteljesebb mértékig magukra vállalni ezen Jegyzőkönyv rendelkezéseinek értelmében a parancsnokra háruló kötelezettségeket.

II. Cikk

Mikor kell jelenteni

(1) Jelentést kell készíteni, amikor egy eseménynek velejárója:[5]

a) olajnak vagy mérgező folyékony anyagoknak a megengedett szint feletti, bármilyen okból történt kibocsátása vagy valószínű kibocsátása, beleértve azokat az eseteket is, amikor a kibocsátás a hajó biztonságának megtartása vagy tengeren végzett életmentés miatt történt; vagy

b) káros anyagok kibocsátása vagy valószínű kibocsátása csomagolt formában, beleértve azokat is, amelyek áruszállító konténerben, hordozható tartályokban, közúti és vasúti járművekben és hajón hordozott bárkákban vannak; vagy

c) egy 15 m vagy nagyobb hosszúságú hajó károsodása, meghibásodása vagy leállása, ami:

(i) érinti a hajó biztonságát, beleértve, de nem csak ezekre korlátozva, az összeütközést, zátonyra futást, hajótüzet, robbanást, szerkezeti hibát, elárasztást és rakománymegcsúszást, vagy

(ii) a hajózás biztonságának leromlását eredményezi, beleértve, de nem csak ezekre korlátozva, a kormánygép, a meghajtómű, elektromos áramfejlesztő rendszer és a hajó alapvetően fontos navigációs segédleteinek meghibásodását vagy leállását; vagy

d) a hajó üzeme közben olaj vagy mérgező anyagok kibocsátása, amely meghaladja jelen Egyezményben megengedett mennyiséget vagy a pillanatnyi kibocsátás mértékét.

(2) Ennek a Jegyzőkönyvnek az értelmezésében:

a) Ezen Cikk 1. a) albekezdésében említett olaj az Egyezmény I. Melléklete 1. (1) szabálya szerint meghatározott olajat jelenti.

b) Ezen Cikk 1. a) albekezdésében említett folyékony mérgező anyagok az Egyezmény II. Melléklete 1. (6) szabálya szerint meghatározott folyékony mérgező anyagokat jelentik.

c) Ezen Cikk 1. b) albekezdésében említett csomagolt formájú káros anyagok azokat az anyagokat jelentik, amelyeket a Nemzetközi Tengerészeti Veszélyes Áruk Szabályzatában (IMDG Code) tengeri szennyezőkként tartanak nyilván.

III. Cikk

A jelentés tartalma

A jelentések minden esetben tartalmazzák a következőket:

a) az érintett hajó azonosítása;

b) az esemény helye, típusa és időpontja;

c) a szóban forgó káros anyag mennyisége és típusa;

d) segítségnyújtási és mentési intézkedések.

IV. Cikk

Kiegészítő jelentés

Bármely személy, aki ennek a Jegyzőkönyvnek a rendelkezései alapján köteles jelentést küldeni, amikor lehetséges:

a) egészítse ki, szükség szerint, a kezdeti jelentést, és nyújtson tájékoztatást a további fejleményeket illetően; és

b) teljes mértékben, amennyire lehetséges, tegyen eleget az érintett Államok további információk iránti kéréseinek.

V. Cikk

Jelentési eljárás

(1) A jelentéseket a rendelkezésre álló leggyorsabb távközlési csatornán kell eljuttatni a legközelebbi parti Államhoz.

(2) Ezen Jegyzőkönyv rendelkezéseinek végrehajtása érdekében jelen Egyezmény Részes Felei a káros anyagokkal történt események jelentésének rendjére vonatkozó, követendő szabályokat vagy utasításokat adnak ki vagy adatnak ki, amelyek a Szervezet által kidolgozott irányelveken alapulnak.[6]

II. Jegyzőkönyv

Választottbíráskodás

(Az Egyezmény 10. Cikke értelmében)

I. Cikk

A választottbírói eljárást, hacsak a vitában érdekelt Részes Felek eltérően nem határoznak, ezen Jegyzőkönyvben lefektetett szabályoknak megfelelően kell lefolytatni.

II. Cikk

(1) Ezen Egyezmény 10. Cikke alkalmazására az Egyezmény egyik Szerződő Felének a másikhoz intézett kérésére választottbíróságot kell alakítani. A választottbíráskodásra vonatkozó kérésnek tartalmaznia kell az eseményre vonatkozó tényállást az azt alátámasztó összes dokumentummal együtt.

(2) A kérést előterjesztő Részes Félnek értesítenie kell a Szervezet Főtitkárát arról a tényről, hogy Bíróság felállítását kérte, továbbá a vitában részes Részes Felek megnevezését és azt, hogy az Egyezmény Cikkeinek vagy szabályainak értelmezése vagy alkalmazása tekintetében véleménye szerint hol van nézeteltérés. A Főtitkár köteles ezt a tájékoztatást az összes Részes Fél részére továbbítani.

III. Cikk

A választottbíróság három tagból áll: a vitában részes Részes Felek mindegyike által kinevezett egy-egy választottbíróból és a két előbbi által megegyezés útján kinevezett harmadik választottbíróból, aki mint a Bíróság elnöke fog működni.

IV. Cikk

(1) Ha a második választottbíró kijelölése után hatvan nap elteltével a Bíróság Elnökét még nem jelölték ki, a Részes Felek bármelyikének felkérésére a Szervezet Főtitkára köteles további hatvan napon belül a bíróság elnökét a Szervezet Tanácsa által előzőleg erre képesített személyekből összeállított névjegyzékből kijelölni.

(2) Amennyiben a kérelem kézhezvételének időpontjától számítva hatvan napon belül a Részes Felek egyike nem jelölte volna ki a Bíróság azon tagját, amelyikének a kijelöléséért felelős, a másik Részes Fél közvetlenül értesítheti a Szervezet Főtitkárát, aki hatvan napon belül ezen Cikk (1) bekezdése előírásai szerinti névjegyzékből kiválasztva köteles kijelölni a Bíróság Elnökét.

(3) A Bíróság Elnöke kijelölése után köteles felkérni azt a Részes Felet, aki nem jelölt ki választottbírót, hogy hasonló módon és hasonló feltételek mellett tegye azt meg. Ha a Részes Fél nem végzi el a megkövetelt kinevezést, a Bíróság Elnöke köteles felkérni a Szervezet Főtitkárát, hogy az előző bekezdésben előírt formában és feltételekkel végezze el a kinevezést.

(4) A Bíróság Elnöke, amennyiben ezen Cikk rendelkezései alapján lett kinevezve, nem lehet az érdekelt Részes Felek állampolgára, illetve volt állampolgára, kivéve a másik Részes Fél hozzájárulását.

(5) Az egyik olyan választottbíró elhalálozása vagy távolmaradása esetén, akinek a kijelöléséért a Részes Felek egyike felelős, ez a Részes Fél köteles az elhalálozás, illetve távolmaradás időpontjától számított hatvan napon belül helyettest kijelölni. Ha a Részes Fél ezt elmulasztja, az eljárást a megmaradt választottbírók tovább folytatják. A választottbíróság elnökének elhalálozása vagy távolmaradása esetén a fenti III. Cikk rendelkezéseinek megfelelően, vagy ha a Bíróság tagjai nem tudnak megegyezni, az elhalálozást, illetve a távolmaradást követő hatvannapos időtartamon belül az e rendelkezéseknek megfelelően egy helyettest kell kijelölni.

V. Cikk

A Bíróság közvetlenül a vita tárgyából közvetlenül származó viszontkereseteket is megtárgyalhat és elbírálhat.

VI. Cikk

Mindegyik Részes Fél felel a saját választottbírójának díjazásáért és a kapcsolatos költségekért, valamint a saját ügyének előkészítése során felmerült költségek kiegyenlítéséért. A Bíróság Elnökének díjazását és a választottbíróság összes felmerült általános költségeit a Részes Felek egyenlő arányban viselik. A Bíróság köteles az összes kiadásról feljegyzést vezetni, és erről végelszámolást benyújtani.

VII. Cikk

Bármelyik Részes Fél, amelyik jogi vonatkozásban érdekelt, és az ügy döntésével kapcsolatban érintve lehet, az eljárást eredetileg megindító Részes Feleknek benyújtott írásbeli értesítés után, a Bíróság hozzájárulásával a választottbírói eljárásba beléphet.

VIII. Cikk

A Jegyzőkönyv rendelkezései alapján megalakított mindegyik választottbíróság saját maga határozza meg eljárási szabályait.

IX. Cikk

(1) A Bíróság mind az eljárást, mind a tárgyalások színhelyét és bármilyen elé terjesztett kérdést illetően, szavazattöbbséggel dönt, a Bíróság azon tagjainak távolmaradása vagy tartózkodása a szavazattól, akinek a kijelöléséért a Részes Felek egyike felelős, a Bíróság határozathozatalát nem akadályozza. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt.

(2) A Részes Felek kötelesek a Bíróság munkáját megkönnyíteni. E célból jogszabályaikkal összhangban és a rendelkezésükre álló minden eszközt felhasználva:

a) a Bíróságnak az összes szükséges bizonyítékot és tájékoztatást rendelkezésére bocsátják;

b) lehetővé teszik, hogy a Bíróság területükre beléphessen, tanúkat és szakértőket hallgathasson ki és az esemény színhelyét megszemlélhesse.

Az Egyik Részes Fél távolléte vagy távolmaradása az eljárás lefolyását nem akadályozhatja.

X. Cikk

(1) A Bíróságnak megalakításától számított öt hónapon belül döntenie kell, hacsak szükség esetén úgy nem határoz, hogy a megengedett határidőt további, legfeljebb három hónappal meghosszabbítja. A Bíróság döntését indokolni kell. A döntés végleges, nem fellebbezhető meg, és azt a Szervezet Főtitkárával közölni kell. A Részes Felek kötelesek a döntésnek haladéktalanul eleget tenni.

(2) A Részes Felek között a döntés értelmezése vagy végrehajtása tekintetében felmerülő bármilyen vita, a Részes Felek bármelyike által a döntést hozó Bíróság elé - vagy ha ez nem érhető el -, az eredetileg eljáró Bírósághoz hasonló módon erre a célra felállított másik Bíróság elé terjeszthető döntés végett.

1978. évi Jegyzőkönyv

a hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezményhez

Az ebben a Jegyzőkönyvben Részes Felek

felismerve, hogy "A hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény" jelentősen hozzájárult a tengeri környezetnek a hajókról származó szennyezések elleni védelméhez,

felismerve továbbá, hogy tovább kell javítani a hajókról történő tengerszennyezés megelőzésére és ellenőrzésére vonatkozó intézkedéseket, különös tekintettel a kőolajszállító tartályhajókra,

felismerve továbbá, hogy szükség van a fenti Egyezmény I. Függelékében foglalt olajszennyezés-megelőzési előírások minél előbbi és minél szélesebb körű alkalmazására,

elismerve azonban, hogy bizonyos műszaki kérdések megoldásáig a fenti Egyezmény II. Függelékének alkalmazását későbbre kell halasztani,

úgy vélve, hogy ez a cél legjobban "A hajókról történő szennyezés megakadályozásáról szóló 1973. évi nemzetközi egyezményhez" csatolt jegyzőkönyv megkötésével érhető el,

megállapodtak az alábbiakban:

I. Cikk

Általános kötelezettségek

1. Az ebben a Jegyzőkönyvben Részes Felek kötelezik magukat:

a) a Jegyzőkönyv, valamint az ahhoz csatolt és a Jegyzőkönyv elválaszthatatlan részét képező mellékletek rendelkezéseinek, és

b) a hajókról történő szennyezés megakadályozásáról szóló 1973. évi Nemzetközi Egyezményben (a továbbiakban: Egyezmény) foglalt és jelen Jegyzőkönyv által módosított és kiegészített rendelkezéseinek végrehajtására.

2. Az Egyezményben és jelen Jegyzőkönyvben foglalt rendelkezéseket egységes dokumentumként kell kezelni és értelmezni.

3. A jelen Jegyzőkönyvre történő minden hivatkozás egyúttal a hozzácsatolt mellékletre való hivatkozást is jelenti.

II. Cikk

Az Egyezmény II. mellékletének végrehajtása

1. Függetlenül az Egyezmény 14. Cikke (1) bekezdésében foglalt rendelkezésektől, jelen Jegyzőkönyv részesei megállapodtak abban, hogy jelen Jegyzőkönyv hatálybalépésétől számított 3 éven belül, illetve a Kormányközi Tengerészeti Tanácskozó Szervezet (a továbbiakban: Szervezet) Tengeri Környezetvédelmi Bizottságában (a továbbiakban: Bizottság) jelen Jegyzőkönyv részeseinek kétharmados többsége által meghatározott későbbi időpontig, nem tekintik magukra nézve kötelezőnek az Egyezmény II. mellékletében foglalt rendelkezéseket.[7]

2. Az e Cikk (1) bekezdésében említett időn belül jelen Jegyzőkönyv részeseit az Egyezmény II. mellékletével kapcsolatos kérdésekben kötelezettségek nem terhelik, és az Egyezményből eredő kedvezményekre igényt ezekkel kapcsolatban nem tarthatnak, továbbá az Egyezmény Részes Feleire történő hivatkozások nem foglalják magukba jelen Jegyzőkönyv Részes Feleit azokban a dolgokban, amelyek az említett mellékletet érintik.

III. Cikk

Tájékoztatás

Az Egyezmény 11. Cikke (1) b) bekezdésének szövege helyébe a következő lép:

"a Feleknek való szétküldés céljából azoknak a kijelölt felügyelőknek, illetőleg elismert szervezeteknek a jegyzékét, amelyeknek felhatalmazásuk van arra, hogy a nevükben a káros anyagokat szállító hajók tervezésével, építésével, felszerelésével és üzemeltetésével kapcsolatos intézkedéseket a Szabályokban foglalt rendelkezéseknek megfelelően megtegyék. Az Igazgatásnak ezért értesítenie kell a Szervezetet a kijelölt felügyelőkre és az elismert szervezetekre általa átruházott konkrét kötelezettségekről és felhatalmazásuk feltételeiről;"

IV. Cikk

Aláírás, megerősítés, elfogadás, jóváhagyás és csatlakozás

1. Ez a Jegyzőkönyv a Szervezet Központjában 1978. június 1. napjától 1979. május 31. napjáig aláírásra, ezt követően pedig csatlakozásra nyitva áll. Az államok ennek a Jegyzőkönyvnek a részesei lehetnek:

a) megerősítésre, elfogadásra, vagy jóváhagyásra vonatkozó fenntartás nélküli aláírással; vagy

b) megerősítéstől, elfogadástól, vagy jóváhagyástól függő aláírással és ezt követő megerősítéssel, elfogadással, illetve jóváhagyással; vagy

c) csatlakozással.

2. A megerősítés, elfogadás, jóváhagyás vagy csatlakozás a vonatkozó okiratnak a Szervezet Főtitkáránál történő letétbe helyezésével történik.

V. Cikk

Hatálybalépés

1. Ez a Jegyzőkönyv tizenkét hónappal azt a napot követően lép hatályba, amikor jelen Jegyzőkönyv IV. Cikkének megfelelően legalább tizenöt olyan állam válik részesévé, amelynek együttes kereskedelmi flottája a világ kereskedelmi hajózása vegyes tonnatartalmának legalább 50%-át teszi ki.

2. Minden olyan megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okirat, amelyet jelen Jegyzőkönyv hatálybalépése után helyeztek letétbe, a letétbe helyezés napját követő három hónap múlva lép hatályba.

3. Jelen Jegyzőkönyv módosításának az Egyezmény 16. Cikke értelmében történt elfogadottá nyilvánítása után letétbe helyezett megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okiratot a módosított Jegyzőkönyvre kell vonatkoztatni.

VI. Cikk

Módosítások

Az Egyezmény 16. Cikkében az Egyezmény Cikkeinek, mellékletének és a melléklet függelékének módosítására vonatkozóan rögzített eljárás jelen Jegyzőkönyv Cikkeinek mellékletének és melléklet függelékének a módosítására is vonatkozik.

VII. Cikk

Felmondás

1. Ezt a Jegyzőkönyvet bármely fél, attól a naptól számított öt év elteltével, amikor a Jegyzőkönyv reá nézve hatályba lépett, bármikor felmondhatja.

2. A felmondás a Szervezet Főtitkáránál letétbe helyezett felmondó okirattal történik.

3. A felmondás a felmondó okiratnak a Szervezet Főtitkárának történő átadás után egy évvel vagy a felmondó okiratban feltüntetett, ennél későbbi időpontban lép hatályba.

VIII. Cikk

Letéteményes

1. Ez a Jegyzőkönyv a Szervezet Főtitkáránál (a továbbiakban: "Letéteményes") kerül letétbe helyezésre.

2. A "Letéteményes" köteles:

a) a jelen Jegyzőkönyvet aláíró, illetve ahhoz csatlakozott összes államot értesíteni:

(i) minden új aláírásról, illetve megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okirat letétbe helyezéséről, feltüntetve az aláírás, illetve a letétbe helyezés időpontját,

(ii) jelen Jegyzőkönyv hatálybalépésének időpontjáról,

(iii) az ezt a Jegyzőkönyvet felmondó okiratok letétbe helyezéséről, feltüntetve az ilyen okirat kézhezvételének és hatálybalépésének időpontját,

(iv) a Jegyzőkönyv II. Cikke 1. bekezdésének megfelelően hozott határozatokról;

b) jelen Jegyzőkönyvnek a hiteles másolatát a jelen Jegyzőkönyvet aláíró, illetve ahhoz csatlakozott összes államnak megküldeni.

3. Amint jelen Jegyzőkönyv hatályba lép, a Szervezet Főtitkára annak hiteles másolatát az Egyesült Nemzetek Szervezetének Alapokmánya 102. Cikke szerinti nyilvántartásba vétele és közzététele céljából megküldi az Egyesült Nemzetek Szervezete Titkárságának.

IX. Cikk

Nyelvek

Ez a Jegyzőkönyv egy eredeti példányban készült, angol, francia, orosz és spanyol nyelven, mindegyik szöveg egyaránt hiteles. Hivatalos fordításokat kell készíteni arab, német és japán nyelven, és azok az aláírt eredeti példánnyal együtt kerülnek letétbe helyezésre.

Ennek hiteléül, a Kormányaik által erre kellően felhatalmazva, alulírottak ezt a Jegyzőkönyvet aláírták.[8]

Készült Londonban, az Egyezerkilencszázhetvennyolcadik év február hó tizenhetedik napján."

3. § (1) A törvény végrehajtásáról a közlekedésért felelős miniszter, a vízgazdálkodásért felelős miniszter és a környezetvédelemért felelős miniszter gondoskodik.[9]

(2)[10]

4. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1985. április 14. napjától kell alkalmazni.

(2)[11]

Mádl Ferenc s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Áder János s. k.,

az Országgyűlés elnöke