1936. évi XXVIII. törvénycikk

a nemzetközi légi fuvarozásra vonatkozó 1929. évi varsói nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről[1]

1. § A nemzetközi légi fuvarozásra vonatkozó egyes szabályok egységesítése tárgyában Varsóban, 1929. évi október hó 12. napján kelt nemzetközi egyezmény és a hozzátartozó pótjegyzőkönyv az ország törvényei közé iktattatik.

2. § Az 1. §-ban említett egyezmény és pótjegyzőkönyv hivatalos magyar fordítása a következő:

Egyezmény a nemzetközi légi fuvarozásra vonatkozó egyes jogszabályok egységesítése végett

A Német Birodalom Elnöke, az Osztrák Köztársaság Szövetségi Elnöke Ő Felsége a Belgák Királya, a Braziliai Egyesült Államok Elnöke, Ő Felsége a Bulgárok Királya, Kína Nemzeti Kormányának Elnöke, Ő Felsége Dánia és Izland Királya, Ő Felsége Egyiptom Királya, Ő Felsége Spanyolország Királya, az Észt Köztársaság Államfője, a Finn Köztársaság Elnöke, a Francia Köztársaság Elnöke, Ő Felsége Nagybritannia, Írország és a Tengerentúli Brit Birtokok Királya, India Császára, a Görög Köztársaság Elnöke, Ő Főméltósága a Magyar Királyság Kormányzója, Ő Felsége Olaszország Királya, Ő Felsége Japán Császára, a Lett Köztársaság Elnöke, Ő Királyi Fensége Luxemburg Nagyhercegnője, a Mexikói Egyesült Államok Elnöke, Ő Felsége Norvégia Királya, Ő Felsége Németalföld Királynője, a Lengyel Köztársaság Elnöke, Ő Felsége Románia Királya, Ő Felsége Svédország Királya, a Svájci Szövetségtanács, a Csehszlovák Köztársaság Elnöke, a Szocialista Szovjet Köztársaságok Úniójának Központi Végrehajtó Bizottsága, a Venezuelai Egyesült Államok Elnöke, Ő Felsége Jugoszlávia Királya, felismervén annak hasznosságát, hogy a nemzetközi légi fuvarozás feltételeit egyöntetűen szabályozzák e fuvarozásnál használt okiratok és a fuvarozó felelőssége tekintetében, ebből a célból kinevezték Meghatalmazottaikat, akik kellően felhatalmazva megkötötték és aláírták a következő Egyezményt:

Első fejezet

Tárgy. - Meghatározások

Első cikk. (1) A jelen Egyezmény személyek, poggyász vagy áru minden olyan nemzetközi fuvarozására alkalmazást nyer, amelyet légijárómű díjazás ellenében végez. Ugyancsak alkalmazást nyer azokra az ingyenes fuvarozásokra is, amelyeket valamely légi fuvarozási vállalat légijáróművel végez.

(2) A jelen Egyezmény értelmében "nemzetközi fuvarozás" minden olyan fuvarozás, amelynél a felek megállapodásai szerint a kiinduló és rendeltetési hely - akár a fuvarozás megszakításával vagy átrakodással, akár a nélkül - vagy két Magas Szerződő Fél területén, vagy csak egyik Magas Szerződő Fél területén fekszik ugyan, de közbeeső leszállás van tervbevéve olyan területen, amelyre más, habár nem is Szerződéses Hatalom felségjoga, fennhatósága, megbízáson alapuló igazgatása vagy hatalma terjed ki. E jelen Egyezmény értelmében nem számít nemzetközi fuvarozásnak az ilyen - közbeeső leszállás nélkül végzett - fuvarozás olyan területek között, amelyekre ugyanannak a Magas Szerződő Félnek felségjoga, fennhatósága, megbízáson alapuló igazgatása vagy hatalma terjed ki.

(3) Egymást felváltó több légi fuvarozó által teljesített fuvarozást a jelen Egyezmény alkalmazása szempontjából egyetlen fuvarozásnak kell tekinteni, ha azt a felek is egy ügyletnek tekintették, akár egy szerződés, akár sorozatos szerződések alakjában kötötték meg és nem veszíti el nemzetközi jellegét azzal, hogy a szerződések közül egyet vagy egész sorozatot olyan területen kell egészben teljesíteni, amelyre ugyanannak a Magas Szerződő Félnek felségjoga, fennhatósága, megbízáson alapuló igazgatása vagy hatalma terjed ki.

2. Cikk. (1) Az Egyezmény olyan fuvarozásokra is alkalmazást nyer, amelyeket az 1. Cikkben foglalt feltételek mellett az Állam vagy más köztestület végez.

(2) A jelen Egyezmény nem nyer alkalmazást a nemzetközi postaegyezmények hatálya alá tartozó fuvarozásokra.

II. Fejezet

Fuvarozási okiratok

I. Rész

Menetjegy

3. Cikk. (1) Utasok fuvarozásánál a fuvarozó köteles menetjegyet kiadni, amelynek a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) a kiadás helyét és idejét;

b) a kiinduló és rendeltetési helyet;

c) a tervezett közbeeső megállásokat, a fuvarozó ama jogának fenntartásával, amelynek alapján kikötheti, hogy azokat szükség esetében módosíthatja, a nélkül azonban, hogy ez a módosítás megfoszthatná a fuvarozást nemzetközi jellegétől;

d) a fuvarozó vagy fuvarozók nevét és lakáscímét;

e) annak megemlítését, hogy a fuvarozásra a jelen Egyezményben megállapított felelősségi rendszer irányadó.

(2) A menetjegy hiánya, szabálytalansága vagy elveszése nem érinti a fuvarozási szerződésnek sem fennállását, sem érvényességét, amelyre mégis a jelen Egyezmény szabályai maradnak irányadók. Ha azonban a fuvarozó menetjegy kiadása nélkül vesz fel utast, elveszti azt a jogát, hogy hivatkozhassék ennek az Egyezménynek azokra a rendelkezéseire, amelyek felelősségét kizárják vagy korlátozzák."

II. Rész

Podgyászvevény

"4. Cikk. (1) Podgyász fuvarozásánál - kivéve az utas őrizetében maradó kisebb személyes tárgyakat - a fuvarozó köteles podgyászvevényt kiadni.

(2) A podgyászvevényt két példányban kell kiállítani, az egyiket az utas, a másikat pedig a fuvarozó részére.

(3) Tartalmaznia kell a következő adatokat:

a) a kiadás helyét és idejét;

b) a kiinduló és rendeltetési helyet;

c) a fuvarozó vagy fuvarozók nevét és lakáscímét;

d) a menetjegy számát;

e) annak megemlítését, hogy a podgyászt podgyászvevény bemutatójának adják ki; f) a podgyászdarabok számát és súlyát;

g) a 22. Cikk 2. bekezdésének megfelelően tett értékbevallás összegét;

h) annak megemlítését, hogy a fuvarozásra a jelen Egyezményben megállapított felelősségi rendszer irányadó.

(4) A podgyászvevény hiánya, szabálytalansága vagy elveszése nem érinti a fuvarozási szerződésnek sem fennállását, sem érvényességét, amelyre mégis a jelen Egyezmény szabályai maradnak irányadók. Ha azonban a fuvarozó podgyászvevény kiadása nélkül vesz fel podgyászt, vagy ha a podgyászvevény nem tartalmazza a d), f), h) pontokban megjelölt adatokat, a fuvarozó elveszti azt a jogát, hogy hivatkozhassék ennek az Egyezménynek azokra a rendelkezéseire, amelyek felelősségét kizárják vagy korlátozzák."

III. Rész

Légifuvarlevél

"5. Cikk. (1) Minden árufuvarozónak joga van a feladótól "légi fuvarlevél"-nek nevezett okirat kiállítását és átadását követelni; minden feladó jogosult a fuvarozótól ennek az okiratnak elfogadását követelni.

(2) Ennek az iratnak hiánya, szabálytalansága vagy elveszése azonban nem érinti a fuvarozási szerződésnek sem fennállását, sem érvényességét, amelyre - a 9. Cikk rendelkezéseinek fenntartásával - mégis a jelen Egyezmény szabályai maradnak irányadók.

6. Cikk. (1) A légi fuvarlevelet a feladó három eredeti példányban állítja ki és az áruval együtt adja át.

(2) Az első példány "a fuvarozó részére" jelzést viseli és azt a feladó írja alá. A második példány "az átvevő részére" jelzést viseli, azt a feladó és a fuvarozó írja alá és az az árut kíséri. A harmadik példányt a fuvarozó írja alá és az áru átvétele után visszaadja a feladónak.

(3) A fuvarozó aláírását az áru átvételekor kell rávezetni.

(4) A fuvarozó aláírását bélyegző a feladóét pedig nyomtatott írás vagy bélyegző helyettesítheti.

(5) Ha a feladó kívánságára a légi fuvarlevelet a fuvarozó állítja ki, az ellenkező bizonyításáig őt a feladó megbízottjának kell tekinteni.

7. Cikk. Ha több árudarab van, a fuvarozónak jogában áll a feladótól több külön légi fuvarlevél kiállítását követelni.

8. Cikk. A légi fuvarlevélnek a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) az okirat kiállításának helyét és idejét;

b) a kiinduló és rendeltetési helyet;

c) a tervezett közbeeső megállásokat, a fuvarozó ama jogának fenntartásával, amelynek alapján kikötheti, hogy azokat szükség esetében módosíthatja, a nélkül azonban, hogy ez a módosítás megfoszthatná a fuvarozást nemzetközi jellegétől;

d) a feladó nevét és lakáscímét;

e) az első fuvarozó nevét és lakáscímét;

f) adott esetben az átvevő nevét és lakáscímét;

g) az áru nemét;

h) az árudarabok számát, csomagolási módját, különös jeleit vagy számozását;

i) az áru súlyát, mennyiségét, térfogatát vagy méreteit;

j) az árunak és a csomagolásnak látható állapotát;

k) a fuvardíjat, ha az ki van kötve, a fizetés idejét és helyét és azt a személyt, akinek a fizetést teljesítenie kell;

l) ha a küldeményt utánvét terheli, az áruk árát és esetleg a költségek összegét;

m) a 22. Cikk 2. bekezdésének megfelelően tett értékbevallás összegét;

n) a légi fuvarlevél példányainak számát;

o) a fuvarozónak átadott azokat az okiratokat, amelyek a légi fuvarlevelet kísérik;

p) a fuvarozás határidejét és a követendő útvonal (via) rövid megjelölését, ha azok meg vannak állapítva;

q) annak megemlítését, hogy a fuvarozásra a jelen Egyezményben megállapított felelősségi rendszer irányadó.

9. Cikk. Ha a fuvarozó légi fuvarlevél kiállítása nélkül vesz fel árut, vagy ha az nem tartalmazza a 8. Cikkben a)-tól i)-ig bezárólag, valamint a q) pontokban foglalt összes adatokat, a fuvarozó elveszti azt a jogát, hogy hivatkozhassék ennek az Egyezménynek azokra a rendelkezéseire, amelyek felelősségét kizárják vagy korlátozzák.

10. Cikk. (1) A feladó felelős az árura vonatkozó azoknak az adatoknak és nyilatkozatoknak pontosságáért, amelyeket a légi fuvarlevélre rávezetett.

(2) Ő viseli a felelősséget mindazokért a károkért, amelyek a fuvarozóra vagy bármely más személyre szabálytalan, pontatlan vagy hiányos adatai és nyilatkozatai következtében hárultak.

11. Cikk. (1) A légi fuvarlevél az ellenkező bizonyításáig a szerződés megkötését, az áru átvételét és a fuvarozás feltételeit tanúsítja.

(2) A légi fuvarlevélnek az áru súlyára, méreteire és csomagolására, valamint az árudarabok számára vonatkozó adatai az ellenkező bizonyításáig hitelesek; az áru mennyiségére, térfogatára és állapotára vonatkozó adatok ellenben a fuvarozó ellen csak akkor bizonyítanak, ha ő azokat a feladó jelenlétében ellenőrizte és ezt a légi fuvarlevélben megjegyezte vagy ha az áru látható állapotára vonatkozó bejegyzésekről van szó.

12. Cikk. (1) A feladó - feltéve, hogy a fuvarozási szerződésből származó összes kötelezettségeknek eleget tesz - a felmerülő költségek megtérítésének kötelezettségével jogosult az áruról rendelkezni, úgy, hogy azt a kiinduló vagy érkezési repülőtérről visszaveszi, útközben valamely leszállás alkalmával megállítja, a rendeltetési helyen vagy útközben a légi fuvarlevélben megjelölt átvevőtől különböző más személynek rendeli kiszolgáltatni, vagy visszaküldeti a kiinduló repülőtérre, ha ennek a jognak gyakorlása sem a fuvarozóra, sem a többi feladóra nem sérelmes.

(2) Abban az esetben, ha a feladó rendelkezéseit lehetetlen teljesíteni, erről őt a fuvarozó haladéktalanul értesíteni köteles.

(3) Ha a fuvarozó a feladó rendelkezéseihez alkalmazkodik a nélkül, hogy a neki kiszolgáltatott fuvarlevélpéldány bemutatását követelné, a feladó elleni visszkeresete fenntartásával ő lesz felelős azért a kárért, amelyet ezzel annak okozhatott, aki a légi fuvarlevél jogszerű birtokában van.

(4) A feladó joga akkor szűnik meg, amikor az átvevőé a következő 13. Cikk értelmében kezdődik. Ha azonban az átvevő visszautasítja a fuvarlevelet vagy az árut, vagy ha fel nem található, a feladó visszanyeri rendelkezési jogát.

13. Cikk. (1) Az előbbi cikkben megjelölt esetek kivételével az átvevőnek, mihelyt az áru a rendeltetési helyre megérkezett, joga van a fuvarozótól a követelések összegének kifizetése és a légi fuvarlevélben megszabott fuvarozási feltételek teljesítése ellenében a légi fuvarlevél átadását és az áru kiszolgáltatását követelni.

(2) Ellenkező megállapodás hiányában a fuvarozó, mihelyt az áru megérkezett, az átvevőt értesíteni köteles.

(3) Ha a fuvarozó elismeri az áru elvesztését, vagy ha hét nap telt el azután, amikor az árunak meg kellett volna érkeznie és az mégsem érkezett meg, az átvevőnek joga van érvényesíteni a fuvarozási szerződésből származó jogokat a fuvarozó ellen.

14. Cikk. A feladó és az átvevő, feltéve, hogy a szerződésben megszabott kötelezettségeket teljesítik, a 12. és 13. Cikkben részükre biztosított jogokat - akár a maguk, akár másnak érdekében jártak el - saját nevükben érvényesíthetik.

15. Cikk. (1) A 12., 13. és 14. Cikk nem érinti sem a feladónak és az átvevőnek jogviszonyát egymáshoz, sem pedig harmadik személyek jogviszonyait, akiknek jogai akár a feladótól, akár az átvevőtől származnak.

(2) A 12., 13. és 14. Cikkben foglalt rendelkezésekkel ellenkező minden kikötést a légi fuvarlevélre kell rávezetni.

16. Cikk. (1) A feladó köteles mindazokat a felvilágosításokat megadni és a légi fuvarlevélhez mindazokat az okiratokat csatolni, amelyek az árunak az átvevő részére kiszolgáltatása előtt szükségesek a vám-, adóhivatali vagy rendőri alakszerűségek teljesítéséhez. A feladó felelős a fuvarozóval szemben mindazokért a károkért, amelyek ezeknek az adatoknak és iratoknak hiányából, elégtelenségéből vagy szabálytalanságából származhatnak, kivéve, ha a fuvarozó vagy alkalmazottai követtek el hibát.

(2) A fuvarozó nem köteles megvizsgálni, vajjon ezek az adatok és okiratok pontosak és elegendők-e."

III. Fejezet

A fuvarozó felelőssége

17. Cikk. A fuvarozó felelős az utas halála, megsebesülése vagy bármely más testi sérülése folytán bekövetkezett kárért, ha az a baleset, amely a kárt okozta, a légijáróművön vagy valamely beszállási vagy kiszállási művelet közben történt.

18. Cikk. (1) A fuvarozó felelős a feladott podgyász vagy az áru megsemmisülése, elveszése vagy megsérülése esetében bekövetkezett kárért, ha a kártokozó esemény a légi fuvarozás közben történt.

(2) A légi fuvarozás az előbbi bekezdés értelmében magában foglalja azt az időtartamot, amely alatt a podgyász vagy az áru a fuvarozó őrizetében van, tekintet nélkül arra, hogy az valamely repülőtéren vagy valamely légi járóművön, vagy repülőtéren kívül történt leszállás esetében bármely más helyen van-e.

(3) A légi fuvarozási időtartam nem foglal magában semmiféle olyan szárazföldi, tengeri vagy belvízi fuvarozást, amelyet valamely repülőtéren kívül végeznek. Ha azonban az ilyen fuvarozást a légi fuvarozási szerződés teljesítéseképpen a berakás, a kiszolgáltatás vagy az átrakás céljából végzik, az ellenkező bizonyításáig a vélelem az, hogy minden kár a légi fuvarozás ideje alatt bekövetkezett eseményből származik.

19. Cikk. A fuvarozó felelős az utasok, a podgyász vagy az áru légi fuvarozásában bekövetkező késedelemből származó kárért.

20. Cikk. (1) A fuvarozó nem felelős, ha bizonyítja, hogy ő és alkalmazottai minden szükséges intézkedést megtettek a kár elhárítása végett vagy hogy azokát lehetetlen volt megtenniök.

(2) Áru és podgyász fuvarozása esetében a fuvarozó nem felelős, ha bizonyítja, hogy a kár a légijárómű hibás kormányzása, vezetése vagy léghajózási (navigációs) hiba folytán következett be és hogy úgy ő, mint alkalmazottai minden más tekintetben megtették az összes szükséges intézkedéseket a kár elhárítására.

21. Cikk. Abban az esetben, ha a fuvarozó bizonyítja, hogy a kárt a sértett személy hibája okozta, vagy abban része van, a bíróság saját törvénye rendelkezéseinek megfelelően kizárhatja vagy enyhítheti a fuvarozó felelősségét.

22. Cikk. (1) Személyek fuvarozása esetében a fuvarozó felelőssége minden egyes utassal szemben százhuszonötezer frank összegre van korlátozva. Abban az esetben, ha a perbíróság törvénye értelmében a kártérítést járadék alakjában lehet megállapítani, a járadék tőkésített összege nem haladhatja meg ezt az összeget. Az utas azonban a fuvarozóval kötött külön megállapodásban magasabb felelősségi határt is kiköthet.

(2) Feladott podgyász és áru fuvarozása esetében a fuvarozó felelőssége kilogrammonkint kétszázötven frank összegre van korlátozva, kivéve, ha a feladó az árudarabnak a fuvarozó részére átadásakor az esetleges pótilletékek fizetése mellett külön kiszolgáltatási érdekbevallást tett. Ebben az esetben a fuvarozó a bejelentett összeg erejéig köteles fizetni, hacsak nem bizonyítja, hogy az a feladónak a kiszolgáltatáshoz fűződő valóságos érdekét meghaladja.

(3) Azokat a tárgyakat illetően, amelyek az utas őrizetében maradnak, a fuvarozó felelőssége utasonkint ötezer frankra van korlátozva.

(4) A fentemlített összegek alatt olyan francia frankot kell érteni, amely hatvanöt és fél milligramm súlyú és kilencszáz ezredrész finomságú arany. Ezeket az összegeket bármely nemzeti pénzre kerekszámban lehet átszámítani.

23. Cikk. Minden olyan kikötés, amelynek az a célja, hogy a fuvarozót felelőssége alól mentesítse vagy a jelen Egyezményben megállapított felelősségi határnál alacsonyabbat állapítson meg, semmis és érvénytelen, de ennek a kikötésnek semmissége nem vonja maga után a szerződés semmisségét, amelyre a jelen Egyezmény rendelkezései maradnak irányadók.

24. Cikk. (1) A 18. és 19. Cikkben meghatározott esetekben minden kártérítési keresetet, bármilyen jogcímen alapszik is, csak a jelen Egyezményben megállapított feltételek mellett és korlátok között lehet indítani.

(2) Az előbbi bekezdés rendelkezéseit a 19. Cikkben meghatározott esetekben is alkalmazni kell, de azok nem érintik a perlésre jogosult személyek körét és az őket illető jogokat.

25. Cikk. (1) A fuvarozónak nincs joga ahhoz hogy a jelen Egyezménynek azokra a rendelkezéseire hivatkozhassék, amelyek felelősségét kizárják vagy korlátozzák, ha a károkozás az ő részéről szándékos vagy olyan hibájából ered, amely a perbíróság törvénye értelmében a szándékossággal egy tekintet alá esik.

(2) Hasonlóképpen elesik ettől a jogától, ha a kárt ugyanolyan körülmények között valamelyik alkalmazottja szolgálatának teljesítése közben okozta.

26. Cikk. (1) A podgyásznak és árunak az átvevő részéről óvás nélkül elfogadása - ellenkező bizonyíték hiányában - vélelmet alkot arra nézve, hogy az árut jó állapotban és a fuvarozási okiratnak megfelelően szolgáltatták ki.

(2) Sérülés esetében az átvevőnek a fuvarozónál a sérülés felfedezése után azonnal óvást kell emelnie, mégpedig átvételüktől számítva: poggyásznál legkésőbb háromnapi, árunál pedig legkésőbb hétnapi időn belül késedelem esetében az óvást legkésőbb tizennégy napon belül kell megtennie attól a naptól számítva, amikor a podgyászt vagy az árut rendelkezésére bocsátották.

(3) Minden óvást fenntartás alakjában a fuvarozási okiratra kell rávezetni vagy az ezen óvás számára megállapított határidőn belül elküldött, más iratban kell megtenni.

(4) A megállapított határidőkön belül tett óvás hiányában a fuvarozó ellen indított minden keresetet vissza kell utasítani, kivéve a tőle eredő megtévesztés esetét.

27. Cikk. Az adós halála esetében a kártérítési kereset a jelen Egyezményben megállapított korlátok között jogutódai ellen irányul.

28. Cikk. (1) A kártérítési kereset valamelyik Magas Szerződő Fél területén a felperes választása szerint vagy a fuvarozó lakóhelye vagy vállalatának székhelye szerint illetékes bíróságnál, vagy annál a bíróságnál indítható meg, ahol a fuvarozónak az a telepe van, amelynek közreműködésével a szerződést megkötötték, - vagy a rendeltetési hely bírósága előtt.

(2) Az eljárást a perbíróság törvénye szabályozza.

29. Cikk. (1) A kártérítési keresetet jogvesztés terhével két éven belül kell megindítani a rendeltetési helyre történt megérkezéstől vagy pedig attól a naptól számítva, amikor a légijáróműnek meg kellett volna érkeznie vagy amikor a fuvarozás megakadt.

(2) A határidő számításának módját a perbíróság törvénye állapítja meg.

30. Cikk. (1) Az első cikk harmadik bekezdésében meghatározott fuvarozási esetekben, amikor a fuvarozást egymást felváltó több fuvarozón kell teljesítenie, mindegyik fuvarozóra, aki utasokat, podgyászt vagy árut vesz fel, a jelen Egyezményben megállapított szabályok kötelezők és a fuvarozási szerződésben részes félnek számít annyiban, amennyiben ez a szerződés a fuvarozásnak az ő ellenőrzése alatt álló részére is vonatkozik.

(2) Ilyen fuvarozás esetében az utas vagy jogutódai csak az ellen a fuvarozó ellen fordulhatnak, aki a fuvarozást végezte akkor, amikor a baleset vagy késedelem bekövetkezett kivéve azt az esetet, amikor kifejezett megállapodás folytán az első fuvarozó az egész útért elvállalta a felelősséget.

(3) Ha podgyászról vagy áruról van szó, a feladó az első fuvarozó ellen, az átvevő pedig, aki a kiszolgáltatást követelheti, az utolsó ellen fordulhat; ezenkívül mindketten az ellen a fuvarozó ellen is felléphetnek, aki a fuvarozást végezte akkor, amikor a megsemmisülés, az elveszés, a sérülés vagy a késedelem bekövetkezett. Ezek a fuvarozók a feladóval és az átvevővel szemben egyetemlegesen felelősek.

IV. Fejezet

Az összetett fuvarozásokra vonatkozó rendelkezések

31. Cikk. (1) A részben légi, részben pedig bármely más szállítóeszközzel végzett összetett fuvarozások esetében a jelen Egyezmény rendelkezései csak a légi fuvarozásra nyernek alkalmazást, amennyiben az az első cikkben foglalt feltételeknek megfelel.

(2) A jelen Egyezmény egyik rendelkezése sem zárja ki azt, hogy a felek összetett fuvarozás esetében a légi fuvarozási okiratba más fuvarozási módokra vonatkozó feltételeket is belefoglaljanak, azzal a feltétellel, hogy a légi fuvarozásban a jelen Egyezmény rendelkezéseit kell figyelembe venni.

V. Fejezet

Általános és záró rendelkezések

32. Cikk. Semmis a fuvarozási szerződésnek minden olyan kikötése és a kárt megelőző minden olyan különös megállapodás, amellyel a felek a jelen Egyezmény szabályait mellőznék, akár az alkalmazandó törvény megállapításával, akár az illetékességi szabályok módosításával. Áru fuvarozásánál azonban a választott bírósági kikötések a jelen Egyezmény korlátai között érvényesek, ha a választott bíróságnak a 28. Cikk I. bekezdésében megállapított bíróságok illetékességének területén kell eljárnia.

33. Cikk. A jelen Egyezmény egyik rendelkezése sem zárja ki azt, hogy a fuvarozó valamely fuvarozási szerződés megkötését megtagadja vagy hogy olyan szabályzatokat állapítson meg, amelyek a jelen Egyezmény rendelkezéseivel nincsenek ellentétben.

34. Cikk. A jelen Egyezmény nem nyer alkalmazást sem az olyan nemzetközi légi fuvarozásokra, amelyeket légiforgalmi vállalatok rendszeres légiforgalmi vonalak berendezése céljából első kísérletképen, sem pedig azokra, amelyeket rendkívüli körülmények között bármely rendes légiforgalmi műveleten kívül végeztek.

35. Cikk. Amidőn a jelen Egyezményben napokról van szó, ezalatt folyó napokat és nem köznapokat kell érteni.

36. Cikk. A jelen Egyezmény francia nyelven egyetlen példányban készült, amely Lengyelország Külügyminisztériumának irattárában marad elhelyezve és a Lengyel Kormány gondoskodik arról, hogy mindegyik Magas Szerződő Fél Kormányának egy hiteles másolat küldessék.

37. Cikk. (1) A jelen Egyezmény megerősítésre szorul. A megerősítő okiratokat Lengyelország Külügyminisztériumának irattárában kell elhelyezni, amely erről az elhelyezésről mindegyik Magas Szerződő Fél Kormányát értesíteni fogja.

(2) Mihelyt a jelen Egyezményt öt Magas Szerződő Fél megerősítette, az Közöttük az ötödik megerősítés elhelyezését követő kilencvenedik napon fog hatályba lépni. A megerősítő Magas Szerződő Felek és ama Magas Szerződő Fél között, aki megerősítő okiratát később fogja elhelyezni, az Egyezmény az elhelyezést követő kilencvenedik napon lép hatályba.

(3) Lengyelország Kormányának feladata mindegyik Magas Szerződő Fél Kormányával közölni a jelen Egyezmény hatálybalépésének, valamint mindegyik megerősítés elhelyezésének napját.

38. Cikk. (1) A jelen Egyezményhez, hatálybalépése után, bármely Állam csatlakozhatik.

(2) A csatlakozás a Lengyel Köztársaság Kormányához intézett közléssel fog történni, amely arról mindegyik Magas Szerződő Félnek Kormányát értesíteni fogja.

(3) A csatlakozás a Lengyel Köztársaság Kormányával történt közlés után a kilencvenedik naptól kezdve válik hatályossá.

39. Cikk. (1) A jelen Egyezményt mindegyik Magas Szerződő Fél a Lengyel Köztársaság Kormányához intézett közléssel felmondhatja, amely arról mindegyik Magas Szerződő Fél Kormányát haladéktalanul értesíteni fogja.

(2) A felmondás közlése után hat hónap mulva és csakis arra a Félre nézve válik hatályossá, amelytől származik.

40. Cikk. (1) A Magas Szerződő Felek az aláírás, a megerősítések elhelyezése vagy csatlakozásuk alkalmával kijelenthetik, hogy a jelen Egyezménynek részükről történt elfogadása nem vonatkozik gyarmataik, védett területeik, megbízás folytán igazgatott területek vagy felségjoguknak, hatalmuknak, vagy fennhatóságuknak alávetett bármely más területek összességére vagy azoknak egy részére.

(2) Következésképpen később külön csatlakozhatnak összes gyarmataik védett területeik, megbízás folytán igazgatott területek vagy felségjoguknak, hatalmuknak vagy fennhatóságuknak alávetett bármely más területek vagy azoknak egy része tekintetében is, amelyek eredeti nyilatkozatukban ekként ki voltak zárva.

(3) Hasonlóképpen a jelen rendelkezéseknek megfelelően ezt az Egyezményt összes gyarmataik, védett területeik, megbízás folytán igazgatott területek vagy felségjoguknak, hatalmuknak vagy fennhatóságuknak alávetett bármely más területekre vagy azoknak egy részére külön is felmondhatják.

41. Cikk. Mindegyik Magas Szerződő Fél legkorábban a jelen Egyezmény hatálybalépését követő két év mulva újabb Nemzetközi Értekezlet összehívását kezdeményezheti azoknak a javításoknak megvizsgálása céljából, amelyeket a jelen Egyezményen lehetne tenni. E végből a Francia Köztársaság Kormányához kell fordulnia, amely meg fogja tenni az értekezlet előkészítéséhez szükséges intézkedéseket.

A jelen Egyezményt, amely Varsóban 1929. évi október hó 12-én kelt 1930. évi január hó 31-ig lehet aláírni.

[Aláírások]

A 2. Cikkhez. A Magas Szerződő Felek fenntartják maguknak azt a jogot, hogy a megerősítés vagy a csatlakozás alkalmával kijelenthessék, hogy a jelen Egyezmény 2. Cikkének első bekezdése nem fog alkalmazást nyerni olyan nemzetközi légi fuvarozásokra, amelyeket maga az Állam, gyarmatai, védett területei, megbízás folytán igazgatott területei, vagy felségjogának, fennhatóságának vagy hatalmának alávetett bármely más területek végeznek.

[Aláírások]

3. §[2] Az igazságügyért felelős miniszter rendelettel teszi közzé azt, hogy a 2. §-ban foglalt egyezmény és pótjegyzőkönyv mely államokkal szemben mikor lép hatályba, hogy mely államok jelentettek be fenntartást, úgyszintén azt is, hogy az egyezményt és a pótjegyzőkönyvet mely államok mondották fel.

Az e törvény végrehajtásához szükséges részletes szabályokat az igazságügyért felelős miniszter és a közlekedésért felelős miniszter rendelettel állapítja meg.

A közlekedésért felelős miniszter felhatalmazást kap arra, hogy az igazságügyért felelős miniszterrel egyetértésben a 2. §-ban foglalt egyezmény és pótjegyzőkönyv rendelkezéseit a szükséghez képest az egyezmény hatálya alá nem eső belföldi légifuvarozásra is rendelettel kiterjeszthesse még azon részeiben is, amelyek a kereskedelmi törvény (1875:XXXVII. törvénycikk) rendelkezéseitől vagy egyéb jogszabályoktól eltérnek.