BH 2011.1.23 A szülők megegyezésétől függ, hogy a gyermek gondozásával, nevelésével kapcsolatos teendők közül kire hárul nagyobb rész a gyermek tényleges fizikai gondozása, és kire a nevelése terén. Ennek megítélésén önmagában az, hogy az egyik szülő a gyermeket otthon gondozza, nem változtat [Mt. 132. § (2) bekezdés].

Pertörténet:

Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.230/2009/5., Kúria Mfv.10912/2009/4. (EH 2010.2251, *BH 2011.1.23*)

***********

Az OMMF Munkaügyi Felügyelősége 2008. április 17-én munkaügyi ellenőrzést tartott a felperes S., I. út alatti munkavégzési helyén, amelynek eredményeként a határozatában a felperest 15 napon belül V. K. munkavállalót megillető 2006-2008. évi pótszabadság kiadására kötelezte.

A határozat indokolása szerint a felperes a megállapított időszakra nem adta ki nevezett munkavállaló részére az általa igényelt, gyermek után járó pótszabadságot, amivel megsértette az Mt. 132. § (2) bekezdésében foglaltakat.

Az alperes másodfokú hatósága a felperes fellebbezését megalapozatlannak találta, és az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

A felperes a keresetében a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését kérte. Arra hivatkozott, hogy a közigazgatási határozatokkal érintett munkavállalója azért nem jogosult a gyermek után járó pótszabadságra, mivel azt azon ikergyermekek vonatkozásában kívánta igénybe venni, akiknek otthoni gondozása céljából a házastársa fizetés nélküli szabadságon van, a gyes igénybevétele mellett munkát nem végez, amiből következik, hogy a gyermekek nevelésében ténylegesen a munkavállaló felesége vállal nagyobb szerepet.

A munkaügyi bíróság ítéletével az alperes határozatait hatályon kívül helyezte.

A munkaügyi bíróság ellenkező peradat hiányában abból indult ki, hogy az ellenőrzési időszakban V. K. munkavállaló házastársa gyed, gyes ellátás céljából fizetés nélküli szabadságot vett igénybe, és munkát ez idő alatt nem végzett.

Az Mt. 132. § (2) bekezdése értelmezését illetően a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény alapelvi rendelkezései [3. § (1)-(3) bekezdés], valamint az Mt. 130. § (1)-(2) bekezdése, 132. § (2) és (7) bekezdése, és 138. §-a összevetése alapján arra a megállapításra jutott, hogy a gyed-en, gyes-en lévő szülő esetében maga a törvényalkotó vélelmezi, hogy ki tekinthető a gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállaló szülőnek, és azt az igénybe vevő (fizetés nélküli szabadságon lévő) szülőnél feltételezi. Az előbbi értelmezést az is alátámasztja, hogy a házastársak döntésének korlátját jelentené az, hogy a gyermeket otthon gondozó szülő csak a fizetés nélküli szabadság tartamának első évére lenne jogosult szabadságra, és ekképpen pótszabadságra is, amennyiben a szülők döntése a fizetés nélküli szabadságon lévőt jelölné meg a pótszabadságot igénylő félként.