ÍH 2022.16 SÉRELEMDÍJ

A sérelemdíj a nem vagyoni sérelem egyszeri reparációját jelenti, ezzel szemben a járadék a vagyoni hátrányhoz kapcsolódik, az a jövőben felmerülő károk megtérítését szolgálja. A személyiséget ért sérelem kiegyenlítésére nem a járadék hivatott, ezért a járadék megítélésére figyelemmel a sérelemdíj összege nem mérsékelhető [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:52. § (1)-(3) bekezdés].

Az I. rendű felperest 2016. július 7. napján vették fel az alperes szülészeti osztályára terhességének 37. hetében alhasi fájdalmak miatt. A szülőszobára 2016. július 26. napján 2 órakor került. Ezt követően CTG monitorozást kezdtek, amely alapján a magzat szívfrekvenciáját rendben találták, majd a 9.00 órától 9.30 percig végzett CTG vizsgálatok változó típusú lassulásokat és beszűkült oszcillációs szakaszokat jeleztek, amelyek rendeződtek, de típusosan köldökzsinór szövődményre hívták fel a figyelmet. A szülés levezetésére 13.30-tól 14.05-ig került sor, a rendelkezésre álló CTG eredmények és a másodlagos fájásgyengeség, valamint a stagnáló méhszájlelet ellenére vákumextrakciót, vagy fogóműtést nem végeztek.

A II. rendű felperes a születését követően nem sírt fel, bőringerekre nem reagált, Apgar státusza 5/7/8., testtömege 3000 gramm volt. A teljes orr- és garatleszívást követően a bőrszíne nem javult, légutaiból meconiumos magzatvíz volt leszívható. Ezt követően az alperes NIC részlegén lélegeztették, keringéstámogatást kapott négy napig. Nyolcórás korában már görcsrohamai keletkeztek, felső végtagi megfeszüléseit ellátták, majd hat nap elteltével extubálták, spontán lélegzett, kezdetben szondán, majd cumival táplálták, utóbb az I. rendű felperes szoptatta.

A neurosonographiás vizsgálat baloldali thalamus-vérzést igazolt. A tervezett hazaadás napján négyvégtagi cunvulsioja zajlott, emiatt anticonvulsiv kezelését kiegészítették. Öt napig görcsmentes volt, 2016. augusztus 24-én jó általános állapotban hagyta el a kórházat.

A II. rendű alperesnél hazabocsátását követően napi rendszerességgel jelentkeztek kisebb görcsrohamok az antiepileptikumos kezelés ellenére, nagyobb rohamok esetén sürgősségi beavatkozásra került sor.

A II. rendű felperes körüli teendőket folyamatosan az I. rendű felperes látta el, édesapja nem tudta elfogadni a gyermek állapotát, ezért az I. rendű felperessel a kiskorú egy éves kora körül megszakította a kapcsolatot.

A II. rendű felperes kezelését végző budapesti Szent Margit Kórház megállapította, hogy a gyermek nem fejleszthető, az I. rendű felperes azonban az intézeti elhelyezését elutasította. A gyermeket utóbb a Bethesda Gyermekkórházban, illetve a Gyulai Kórházban speciális fejlesztő gyógytorna útján próbálták fejleszteni, ami csekély javulást eredményezett állapotában.

A Bethesda Gyermekkórház 2017. június 7-én tett megállapítása szerint: a II. rendű felperesnél súlyos hypoxiás károsodás, spastikus tetraparesisnek megfelelő kép a végtagokban, kifejezett MAS2-3 axiális hypotonia áll fenn. Ülésben, amint fejét emeli, szimmetrikus tónusos nyaki reakció jelentkezik. Figyelme, látásfigyelme csak pillanatokra van.

2018. június 13-án agykoponya natív CT vizsgálat és gerinc MR vizsgálat történt a Semmelweis Egyetem MR Kutatóközpontban, a vizsgálat eredménye alapján súlyos cerebralis, törzsdúci és talamusz-károsodást állapítottak meg mindkét hemispheriumban. A 2019. február 27-én végzett kontrollon rögzítették, hogy a II. rendű felperes oldalra fordul magától, hasra-hátra minimális segítséggel, ülve fejét megtartja. Kezével fogást próbál, kanállal etethető, néha folyadékot félrenyel. A 2020. július 8-án végzett mozgásszervi rehabilitációs megállapítások szerint a törzs nagy fokban hypotoniás, fejét nem tudja egyenesen tartani, általában hátraszegezi. NG szondát helyeztek be folyadékpótlás céljára, teljes ellátásra szorul. 2020. július 8-án a SE. I. Gyermekgyógyászati Klinika Anyagcsere Endokrinológiai Diabetológiai Osztályán végzett vizsgálaton rögzítették, hogy a II. rendű felperes szomatomentálisan súlyosan sérült. 2020. július 22-én az alperesnél végzett laborvizsgálat a gyulladásos értékek emelkedett voltát mutatta.

Az I. rendű felperes 2018-ban megismerkedett G. Z.-vel, majd a gyermekkel együtt nevezetthez Norvégiába költözött. A II. rendű felperest 2020. június 10-én eszméletlen állapotban vették fel egy norvégiai kórházba, ahol tüdőgyulladása miatt antibiotikumot kapott, majd az elvégzett további vizsgálatok megállapították, hogy agykárosodás miatt a nyelőizmai elsorvadtak, szájon át nem tud táplálkozni, a táplálékot félrenyeli, belélegzi, ennek tulajdonítható a tüdőgyulladása. A gyermeket orrszondán át kezdték táplálni, majd a stavangeri gyermekklinikán spasztikus agyi bénulást, epilepsziát, vakságot, korai serdülés diagnózist állapítottak meg. Az I. rendű felperes heti több alkalommal viszi a gyermeket gyógytornászhoz, e szolgáltatás havi 1436 norvég koronába (kb. 50 000 Ft) kerül.

Az I. rendű felperesnek G. Z.-vel közös Á. nevű kisfia született 2020-ban. A terhességét folyamatos szorongás, aggodalom kísérte, Á. egészséges gyermekként jött a világra. Az I. rendű felperes a terhesség és a gyermekágy alatt is folyamatosan ellátta a II. rendű felperest.

A II. rendű felperesnél 2021. február 23-án gyomorszondát ültettek be, ennek segítségével táplálása pontosan ütemezve történik szigorú napirend betartása mellett. A II. rendű felperes a gyógykezelések, fejlesztések ellenére nem létesít kapcsolatot a külvilággal, hallása minimális, nem lát, csak az édesanyja érintését fogadja el. Ülni, állni, szorítani, fejét, kezét emelni nem tudja, mozgásfejlődése teljes egészében elmaradt. A II. rendű felperes ellátását teljes egészében az I. rendű felperes végzi, G. Z. segítségét leginkább a szállításokban, emelgetésekben kéri és fogadja el.

Az I. rendű felperes által kezdeményezett panaszeljárás eredményeként a Nemzeti Népegészségügyi Központi Egészégügyi Igazgatási Főosztálya megállapította, hogy az alperes a szülés levezetése során megszegte a szakma szabályait azzal, hogy nem rendelt el megfelelő időben császármetszést, amivel vélhetően elkerülhető lett volna az újszülött maradandó hypoxiás károsodása. Az I. rendű felperes feljelentése alapján indult büntetőeljárásban a Pécsi Tudományegyetem ÁOK Igazságügyi Orvostani Intézete által adott szakvélemény szerint az ellátást végző orvos nem a szakma szabályai szerint járt el, amikor a rendelkezésre álló CTG-k, a másodlagos fájásgyengeség és a stagnáló méhszáj mellett nem indikált császármetszést. A II. rendű felperes következményes állapota maradandó fogyatékosság, mind testileg, mind mentálisan súlyosan elmaradott a fejlődésben.

A II. rendű felperes rendszeres izomlazítókat, szükség szerint pedig altatót, köptetőt, fájdalomcsillapítókat, antibiotikumokat kap, gyakran igényli a sürgősségi görcsoldást és vitaminokat szed. Az I. rendű felperes a magyarországi közgyógyellátással nem fedezett gyógyszerekre, vitaminokra, egyéb készítményekre havonta 12 344 Ft-ot költ. Norvégiában az állandó gyógyszereket alanyi jogon, ingyenesen kapja, ezen felül a nagy rohamok esetén szükséges gyógyszerre 8-10 000 Ft-ot költ, a kontrollvizsgálatokkal kapcsolatos közlekedési költségek havi 15 000 Ft-ot tesznek ki, a rehabilitációs készítmények havi 9867 Ft-ba, a hormonkezelés 14 000 Ft-ba kerül. Inhalátort 10-15 000 Ft-ért, nyálelszívót 47 000 Ft-ért vásárolt, az egyéb gyógyászati segédeszközöket ingyenes használtra kapta a norvég kórháztól. A II. rendű felperes általános gyógytornában részesül, Dévény-kezelést kap, emellett az I. rendű felperes heti két alkalommal magánúton is hordja gyógytornászhoz, amelynek költsége alkalmanként 4000 Ft.