A Szegedi Ítélőtábla Pf.20704/2010/12. számú határozata ingatlan-nyilvántartás kiigazítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 164. §, 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 5. §, 62. §, 14/1952. (II. 17.) MT rendelet 1. §, 2. §] Bírók: Bereczkyné dr. Lengyel Nóra, Szeghő Katalin, Zanóczné dr. Ocskó Erzsébet

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.II.20.704/2010/12. szám

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !

A (település neve)i Ítélőtábla dr. Maróti Edit ügyvéd által képviselt (I. r. felperes neve, címe) szám alatti lakos I.r. és (II. r. felperes neve, címe) szám alatti lakos II.r. felpereseknek - Szepesi-Tóth Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Szepesi Ferenc ügyvéd) által képviselt (I. r. alperes neve, székhelye) szám alatti székhelyű I.r., a személyesen eljárt (II. r. alperes címe) II.r., (III. r. alperes neve, címe) szám alatti lakos III.r., (IV. r. alperes neve, címe) szám alatti lakos IV.r., (V. r. alperes neve, címe) szám alatti lakos V.r., (VI. r. alperes neve, címe) szám alatti lakos VI.r. és (VII. r. alperes neve, címe) szám alatti lakos VII.r. alperesek ellen ingatlan-nyilvántartás kiigazítása és egyéb iránt indított perében a Csongrád Megyei Bíróság 2010. szeptember 27. napján kelt 5.P.20.111/2010/21. számú ítélete ellen az I.r. alperes 22. sorszám alatt benyújtott fellebbezése folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

Í T É L E T E T :

Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az I.r. alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I.r. felperesnek 309.600,- (háromszázkilencezer-hatszáz) Ft, a II.r. felperesnek pedig 250.000,- (kettőszázötvenezer) Ft másodfokú perköltséget.

A le nem rótt 900.000,- (kilencszázezer) Ft másodfokú eljárási illeték az állam terhén marad.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

- 2 -

I N D O K O L Á S :

A (település neve, ingatlan hrsz.-a 1.) (a telekkönyvi nyilvántartás szerinti (hrsz.2.) hrsz-ú) (település neve, utca neve 1., házszám) szám alatti ingatlan 1900 óta a felperesek jogelődeinek tulajdonát képezte. Az ingatlan (utca neve 1. ) /később (utca neve 2. )/ utca felöli oldalán 1 db egyemeletes négyszobás lakóház állt, majd 1929-ben a telek (tér neve 1. ) - akkor (tér neve 2. ) tér - felöli oldalára egyemeletes 6 szobás lakóházat építettek. A felperesek jogelődei a (utca neve 1. ) utca felöli lakóépületben lévő, általuk nem használt lakásokat bérbeadás útján hasznosították.

Az 1952. évi 4. számú tvr. alapján a (utca neve 1. ) utca felöli lakóház államosításra került, míg az (tér neve 1. ) (házszám) szám alatti, jelenleg is álló épületet a felperesi jogelőd továbbra is tulajdonosként használta. Az állami tulajdonba vett felülépítményt elmulasztották újonnan nyitott telekkönyvi betétbe jegyezni, ehelyett az (hrsz.2.). tkv. hrsz. alatt nyilvántartott ingatlan egészére nézve a Magyar Állam tulajdonjoga került bejegyzésre a telekkönyvbe, majd a telekkönyv alapján szerkesztett ingatlan-nyilvántartásba, utóbb pedig az 1991. évi XXXIII. tv. 9. § (1) bekezdése alapján az I.r. alperes kizárólagos tulajdonjogát jegyezte be az ingatlan tulajdoni lapjára az ingatlanügyi hatóság.

A (utca neve 1. , házszám) szám alatti lakóházat az 1980-as évek elején lebontották, az üresen maradt, és az alperes jogelődje által bérbeadás útján hasznosított telekrészen 1984-ben, illetve 1987-ben ideiglenes jellegű garázsok épültek, amelyek jelenlegi használói a II-VII.r. alperesek. Az államosítást követően a (utca neve 1. , házszám) szám alatt található épület vonatkozásában a tulajdonosi jogokat a (település neve) I. kerületi Tanács VB. gyakorolta, jelenleg a garázsok által elfoglalt terület a (település neve)i Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodási Zrt. kezelésében van, míg az (tér neve 1. ) (házszám) szám alatti lakóház, valamint a fentieket meghaladó telekrészt illetően a felperesek, illetve jogelődeik gyakorolták a tulajdonosi jogosultságokat.

A felperesek perbeli ingatlanra vonatkozó tulajdonjog kijavítására irányuló kérelmét a (település neve)i Körzeti Földhivatal a 2009. október 22. napján kelt 65586/2009. számú határozatával elutasította.

A felperesek módosított keresetükben az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés kiigazítását kérték akként, hogy az ingatlan I.r. alperes tulajdonaként nyilvántartott 1/1 tulajdoni hányadára tulajdonjoguk kerüljön egymás között ½ - ½ arányban bejegyzésre azzal, hogy a II-VII r. alperesek a periratokhoz csatolt, a (P.) Kft. által 614/2007. munkaszám alatt készült használati megosztási vázrajz szerint a jelenleg is fennálló használati viszonyok szerint jogosultak azt használni. Az alpereseket ennek tűrésére kérték kötelezni. Keresetük indokolása szerint az államosítás csak a (utca neve 2. ) u. (házszám) faliszámú felülépítményre vonatkozott, a telekre azonban nem, s miután az államosított felülépítményt a kezelő elbontotta, az ingatlan teljes egészében a tulajdonukat képezi.

- 3 -

Pf.II.20.704/2010/12. szám

Az I.r. alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Nem vitatta a felperesek tényelőadását, az ingatlan-nyilvántartási adatok kiigazításának esetére az államosításkor fennálló beépítettség figyelembevételével kérte a tulajdoni arányok meghatározását.

A II., IV., VI. és VII.r. alperesek a kereset teljesítését nem ellenezték a jelenleg is fennálló használati viszonyok fenntartása mellett. A III.r. alperes érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő.

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy a perbeli ingatlan az I. és a II.r. felperesek tulajdonát képezi egymás közötti ½ - ½ tulajdoni hányadban azzal, hogy a II-VII.r. alperesek az ítélet elválaszthatatlan részét képező 5.P.20.989/2008/1. szám alatt csatolt, a (P.) Kft. által készített 614/2007. munkaszámú használati megosztási vázrajz szerint jogosultak azt használni. Megkereste a földhivatalt a felperesek tulajdonjogának bejegyzése végett. Az I.r. alperest ennek tűrésére, valamint a felperesek javára személyenként 100.000,- Ft perköltség megfizetésére kötelezte. Megállapította, hogy a le nem rótt 900.000,- Ft eljárási illetéket az állam viseli. Határozatának indokolása szerint a perben rendelkezésre álló okiratok alapján megállapítható, hogy államosítás a perbeli ingatlanon csak a (település neve), (utca neve 1. ) /(utca neve 2. )/ u. (házszám) szám alatt található felülépítményre vonatkozott, a határozat az (tér neve 1. ) (házszám) szám alatti házingatlant nem érintette. Ebből következően az 1952. évi 4. számú tvr. végrehajtásáról szóló 9.913/25-5/1952. I.M.III/1. számú igazságügyminiszteri utasítás (házszám) § (1) bekezdése alapján az állami tulajdonba vett ingatlant - tekintve, hogy ugyanazon telekkönyvi betétben állami tulajdonba nem vett ingatlan is be volt jegyezve - újonnan nyitott telekkönyvi betétbe kellett volna átjegyezni, ezt azonban elmulasztották és az ingatlan egésze vonatkozásában került a Magyar Állam tulajdonjoga bejegyzésre. Az államosított felépítmény elbontásra került, az ideiglenes garázsfelépítmények az ingatlan-nyilvántartásban ingatlanként feltüntetésre nem kerültek, ezért arra az álláspontra helyezkedett, hogy az államosításkori beépítettség aránya nem érinti a felperesek tulajdoni hányadának mértékét. Miután az ingatlan-nyilvántartás nem a tényleges tulajdoni viszonyokat rögzíti, rendelkezett az Inytv. 62. § (1) bekezdés c.) pontja alapján a téves bejegyzés kiigazítása iránt akként, hogy a felperesek keresetének helyt adva az ingatlan egészét illetően rendelkezett tulajdonjoguk ½ - ½ arányú bejegyzéséről.