A Kúria Mfv.10480/2013/3. számú precedensképes határozata fegyelmi határozat hatályon kívül helyezése tárgyában. [1992. évi XXII. törvény (Mt.) 103. §, 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) 37. §, 1996. évi LXXV. törvény (Met.) 1. §, 6. §] Bírók: Stark Marianna, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina, Tánczos Rita

Mfv.II.10.480/2013/3.szám

A Kúria a dr. Szegesdi Judit ügyvéd által képviselt felperesnek - a ... jogtanácsos által képviselt Megyei Kormányhivatal alperes ellen fegyelmi határozat hatályon kívül helyezése iránt a Szekszárdi Munkaügyi Bíróságon 3.M.290/2012. szám alatt megindított és másodfokon a Szekszárdi Törvényszék 13.Mf.20.015/2013/4. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Kúria a Szekszárdi Törvényszék 13.Mf.20.015/2013/4. számú ítéletét hatályában fenntartja.

A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

I n d o k o l á s

A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint az alperes jogelődje 2009. szeptember 16-án kelt határozatával fegyelmi büntetésben részesítette a felperest, mivel ... Kft-nél 2009. augusztus 4. napján tartott munkaügyi ellenőrzés során tett megállapítások alapján eljárva tudatosan megszegte a felügyelőség jogalkalmazási gyakorlatát, figyelmen kívül hagyta a módszertani útmutatókat. Felrótta, hogy az irodabútorok biztonságos elhelyezésére vonatkozó utasításoknak nem tett eleget, továbbá azt is, hogy szóbeli figyelmeztetés ellenére a vezetőket rossz színben tüntette fel kollégái előtt, döntéseiket megkérdőjelezte. A felperes kérelmére a munkáltató a fegyelmi határozatot 2009. október 14-én visszavonta. Ezt követően az alperes fegyelmi eljárást indított a felperessel szemben, s a lefolytatott eljárás eredményeként 2009. november 30-án megrovás fegyelmi büntetés került kiszabásra. A fegyelmi határozat azt rótta a felperes terhére, hogy az ... Kft-nél végzett munkaügyi ellenőrzést követően a munkáltató és a munkavállaló között fennálló jogviszonyt munkaviszonnyá kellett volna minősítenie és munkaügyi bírságot kiszabó határozat meghozatalára kellett volna javaslatot tennie. Utalt arra, hogy a vizsgálóbiztos személyét érintő elfogultsági kifogást elutasította azzal, hogy ... munkáltatóként közölte korábban az ... utasítása szerinti teendőket. A fegyelmi határozat megjelölte, hogy mely módszertani útmutatóban megfogalmazott mely rendelkezéseket sértette a felperes magatartása.

A felperes keresete folytán eljárt Szekszárdi Munkaügyi Bíróság 3.M.290/2012/15. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. A munkáltatói jogkör gyakorlója által hozott fegyelmi határozat visszavonása kapcsán megállapította, hogy arra a felperes kifejezett kérelme következtében került sor, ezért az jogszerű volt. A vizsgálóbiztos személyével szemben előterjesztett elfogultsági kifogást alaptalannak ítélte, mert ... korábban a felperes vélemény-nyilvánítására a munkáltató véleményét közölte és önmagában ez a tény nem alapoz meg elfogultságot. Az, hogy az igazgató korábban már hozott hasonló indokra alapított fegyelmi határozatot, szintén nem bizonyít elfogultságot, amennyiben a perben vizsgált fegyelmi határozat megalapozott.

A határozat érdemét illetően megállapította, hogy a felperesnek a módszertani útmutatókat kötelezően kellett alkalmaznia, ennek megfelelően az ... Kft. ügyében bírság kiszabására kellett volna javaslatot tennie. Nem merült fel adat arra, hogy a módszertani útmutatóban megjelölt speciális kivételek az adott esetben fennálltak. A felperes által megjelölt másik esetet nem tartotta analóg módon figyelembe vehetőnek, mert az abban hozott határozatot több ízben visszaadták a felperesnek azzal, hogy bírsághatározatot kell hozni, s az időközben eltelt határidőkre tekintettel került aláírásra a határozattervezet. A határozatot végül a másodfokú hatóság megsemmisítette, így ez is azt példázza, hogy hasonló ügyekben bírsághatározatot kell hozni. A munkaügyi bíróság nem találta megalapozottnak a felperes egyenlő bánásmód sérelmével, illetve rendeltetésellenes joggyakorlással kapcsolatban kifejtett álláspontját sem.

A felperes fellebbezése folytán eljárt Szekszárdi Törvényszék 13.Mf.20.015/2013/4. számú ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletét helybenhagyta. A másodfokú bíróság a munkaügyi bíróság által feltárt tényállást kiegészítette azzal, hogy a felperes 1997. január 1-jétől állt közszolgálati jogviszonyban az ... Felügyelőségénél, mint munkaügyi felügyelő, a fegyelmi eljárás időszakában köztisztviselőnek minősült. Kiegészítette továbbá a tényállást azzal, hogy az ... Kft. ellenőrzése során tanúként meghallgatott munkavállaló ... könyves foglalkoztatásra hivatkozott, azonban azt a helyszínen nem tudta bemutatni. A tanú azt nyilatkozta, hogy a munkavégzésben a Kft. alkalmazottjával állapodott meg, az ellenőrzés napján kezdett dolgozni, s állította, hogy van munkavállalói könyve, de az nincs a helyszínen. A munkaügyi felügyelő a tanút munkavégzés közben találta, segédmunkási munkakörben anyagot mozgatott, munkáját a Kft. alkalmazottja irányította, akitől az 500,- Ft/óra munkabért kapott. Az ügyfél meghallgatásakor a kitöltött ... könyv megfelelő oldalát másolatban bemutatta, azonban a munkavállaló adatai, illetve az ... könyv száma nem volt megállapítható. Ezt követően az alkalmi munkavállalói könyv hiányzó oldalainak faxon történő megküldésére került sor, ekkor azonban már az augusztus 4-ei foglalkoztatás adatai kitöltöttek voltak, valamint a közteherjegy megfizetése is igazolt volt. A másodfokú bíróság rögzítette azt is, hogy a felperes 2009. szeptember 7-én kelt javaslatában, majd 2009. szeptember 9-én kelt határozattervezetében arra tett javaslatot, hogy a munkáltató a munkavállalója alkalmi munkavállalói könyvét tartsa a munkavégzés helyén, egyebekben a munkaügyi szabálytalanság elkövetése miatt 100.000,- Ft munkaügyi bírságot szabott ki. A határozattervezetre vezetett javítások, illetve ... igazgató 2009. szeptember 9-i utasítása szerint "a feltárt tényállás alapján kell a megfelelő jogkövetkeztetést az ügyféllel közölni és eljárni, ez utasítás, így kérem végrehajtani". Ezt követően a felperes 2009. október 27-én kelt határozatában állapította meg az ... Kft., valamint ... munkavállaló között 2009. augusztus 4. napjára vonatkozó munkaviszony fennálltát, valamint azt, hogy a foglalkoztató a munkaügyi ellenőrzés időpontjában e munkavállalót érintően még nem tett eleget bejelentési kötelezettségének, s a munkaszerződést nem foglalta írásba.

Kiegészítésre került a tényállás azzal is, hogy az alperesi jogelőd igazgatója a 2009. szeptember 16-án kelt megrovást kiszabó határozatát 2009. október 14-én kelt tájékoztatás tárgyú nyilatkozatában a felperesnek a fegyelmi kötelezettségszegést vitató nyilatkozata után annak visszavonására irányuló kérelmére semmisnek minősítette, egyben tájékoztatta a felperest a fegyelmi eljárás megindításáról. Az így kiegészített tényállás alapján a másodfokú bíróság megállapította, hogy a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) 51. § (6) bekezdése és 53. § (3) bekezdése d) pontja szerinti kizárási ok nem állt fenn a vizsgálóbiztos vonatkozásában.