ÍH 2019.7 VAGYONELKOBZÁS KÁBÍTÓSZER KERESKEDELEM ESETÉN

I. A kábítószer kereskedelem bűntettét elkövető vádlott esetében nem csupán a kábítószer értékesítéséből szerzett pénz képezi a vagyonelkobzás alapját, hanem az ellenkező bizonyításáig vagyonelkobzás alá eső vagyonnak kell tekinteni, és vagyonelkobzást kell elrendelni arra a vagyonra, amelyet az elkövető a kábítószer forgalomba hozatala, illetve az azzal való kereskedés elkövetésének ideje alatt szerzett [Btk. 74/A. § (1) bekezdés b) pontja, (3) bekezdés].

II. A vagyonelkobzás alkalmazása mellett nincs törvényes ok az intézkedés alkalmazását megalapozó és végrehajtását biztosító, lefoglalt pénznek a vagyonelkobzás biztosítására történő visszatartására [Be. 157. § (1) bekezdés].

III. A büntetés kiszabását meghatározó tényezők a kábítószer kereskedelem bűntette esetén.

A törvényszék 2017. szeptember 25. napján kelt ítéletében K. D. I. r. vádlottat kábítószer-kereskedelem bűntette és egészségügyi termék meghamisításának bűntette miatt, halmazati büntetésül 5 év 4 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az I. r. vádlottal szemben 148 500 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el.

F. L. II. r. vádlottat kábítószer-kereskedelem bűntette miatt 5 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte, vele szemben 612 000 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el.

F. Zs. III. r. vádlottat kábítószer birtoklásának vétsége miatt 1 évre próbára bocsátotta, míg id. M. J. IV. r. vádlottat kábítószer birtoklásának vétsége miatt megrovásban részesítette.

Az elsőfokú bíróság által az I. r. és a II. r. vádlottak vonatkozásában megállapított és a másodfokú bíróság által kiegészített tényállás lényege a következő.

K. B. I. r. vádlott 2014. évtől 2015 májusáig alkalmi speed, amfetamin és extasy fogyasztó volt. Amfetamin fogyasztása 2015 augusztusától 2015 októberéig már rendszeressé vált, ebben az időszakban saját fogyasztása érdekében több személytől vásárolt amfetamint, illetve extasy tablettákat. 2015 nyarán ismerkedett meg F. L. II. r. vádlottal, akitől 2015 szeptemberében, majd októberében több alkalommal vásárolt különböző fajtájú kábítószereket.

Az I. r. vádlott a kábítószereket nem csak saját fogyasztására vásárolta meg, hanem azokból több alkalommal értékesített a III. és IV. r. vádlottaknak, illetve más személyeknek. Az I. r. vádlott a kábítószeren kívül ismeretlen beszerzési forrásból származó Kamagra néven forgalmazott és Magyarországon nem engedélyezett gyógyszert is értékesített több személynek.

Az I. r. vádlott 2015. október 21. napján előzetes egyeztetést követően ismételten megjelent a II. r. vádlott budapesti lakásán kábítószer vásárlás céljából. Ekkor a II. r. vádlottól 400 000 forint értékben 300 gr amfetamint vásárolt. A vásárlást követően a rendőrhatóság az I. r. vádlottat ellenőrzés alá vonta, amelynek során tőle, illetve később lakásáról a jelentős mennyiség alsó határát meghaladó hatóanyag-tartalmú kábítószert foglalt le, melyet részben értékesítésre, részben saját fogyasztásra tartott.

A II. r. vádlott lakásán ugyancsak a jelentős mennyiség alsó határát meghaladó hatóanyag-tartalmú kábítószert foglaltak le. Ezen túl az I. r. vádlottól 747 000 forint, míg a II. r. vádlottól 430 000 forint készpénz került lefoglalásra.

Az I. r. vádlott a kábítószer értékesítéséből 148 500 forinthoz, míg a II. r. vádlott a tőle lefoglalt készpénzen túl kábítószer értékesítéséből 182 000 forinthoz jutott.

A törvényszék ítélete ellen az ügyész a vádlottak terhére, az I. r. és II. r. vádlottak esetében hosszabb tartamú szabadságvesztés-büntetés kiszabása, míg a III. r. vádlott esetében intézkedés helyett pénzbüntetés kiszabása végett jelentett be fellebbezést. Az I. r. vádlott védője, valamint a II. r. vádlott és védője a büntetés enyhítéséért fellebbezett.

A fellebbviteli főügyészség az ügyészi fellebbezést fenntartotta.

Az ítélőtábla a 2018. április 17. napján tartott nyilvános ülésen a kölcsönösen bejelentett fellebbezések alapján eljárva az elsőfokú bíróság ítéletét az azt megelőző eljárással együtt - a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (továbbiakban: Be.) 348. § (2) bekezdésében írt korlátok között - teljes terjedelmében felülbírálta. Nem képezte a felülbírálat tárgyát a IV. r. vádlottat érintő ítéleti rendelkezés, mert az ügydöntő határozat vele szemben első fokon jogerőre emelkedett.

A másodfokú bíróság a felülbírálat során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a perrendi szabályok maradéktalan betartása mellett folytatta le a bizonyítási eljárást. A tényállást a szükséges mértékben felderítette, a bizonyítékokat beszerezte és értékelte, egyben indokolási kötelezettségének is eleget tett.