43/1997. (VII. 1.) AB határozat
Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének a köztisztaság fenntartásáról, valamint a települési szilárd hulladék gyűjtésére és elszállítására vonatkozó közszolgáltatás helyi szabályozásáról szóló 45/1995. (XII. 14.) ÖNK. rendelete alkotmányellenességének vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendeleti előírások alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványok alapján meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének a köztisztaság fenntartásáról, valamint a települési szilárd hulladék gyűjtésére és elszállítására vonatkozó közszolgáltatás helyi szabályozásáról szóló 45/1995. (XII. 14.) ÖNK. rendelete 1. számú mellékletének 2. pontja alkotmányellenes, ezért azt megsemmisíti, egyebekben az indítványt elutasítja.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
I.
Indítványozó a Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének a köztisztaság fenntartásáról, valamint a települési szilárd hulladék gyűjtésére és elszállítására vonatkozó közszolgáltatás helyi szabályozásáról szóló 45/1995. (XII. 14.) ÖNK. rendelet (a továbbiakban: Ör.) 1. §-a és az Ör. 1. számú mellékletének 1. és 2. pontja alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. Meglátása szerint azért alkotmányellenesek az Ör. hivatkozott rendelkezései, mert egyrészt a szemétszállítási díjfizetést Szentendre város területén fekvő tulajdonhoz kötik, jóllehet a szemétszállítás nem terjed ki a város egész területére, másrészt ugyanolyan díjtételt határoznak meg a tárolóedényes hulladékszállításra, mint a konténeres szállításra, harmadrészt az üdülőtulajdonosok tekintetében - mivel az ő esetükben is éves díj fizetését rendelik el, pedig a szolgáltatás általuk történő igénybevétele csak nyolc hónapra korlátozódik - magasabb szolgáltatási ellenértéket állapítanak meg. Mindhárom esetben a megsemmisítés iránti kérelmét indítványozó arra alapozza, hogy az Ör. ellentétes a szolgáltatás és ellenszolgáltatás egyenértékűségének Ptk.-ban meghatározott elvével és így sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében foglaltakat, továbbá az üdülőtulajdonosok esetében az Ör. az Alkotmány diszkrimináció tilalmára vonatkozó rendelkezésével is ellentétes.
II.
Az indítvány csak részbenmegalapozott.
1. Az Ör. 1. § alapján:
"(1) A rendelet hatálya kiterjed Szentendre város területén (a továbbiakban: város) lakó vagy tartózkodó valamennyi természetes személyre, az ugyanitt lévő nem lakás céljára szolgáló építmények, beépítetlen ingatlanok használóira, a város területén közlekedőkre, illetve a közterületet bármilyen jogcímen igénybe vevőkre, tekintet nélkül arra, hogy magán- vagy jogi személyekről, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekről van-e szó, továbbá az önkormányzatra és intézményeire.
(2) E rendeletben meghatározott közszolgáltatást a rendelet keretein belül az (1) bekezdésben felsoroltak kötelesek igénybe venni, az önkormányzat által megbízott pedig köteles szolgáltatni."
Az Ör. 2. számú melléklete alapján a közszolgáltatással ellátott terület határai:
Északon Leányfalu belterületi határa.
Északkeleten a Hidegvizeki szőlők fölött a Pilisi Tájvédelmi körzet határa, a Macskalyuk, az Asztal-kő, a Szekrény-kő vonaláig Leányfaluval határos.
Nyugaton és délnyugaton Szentendre Pomáz igazgatási területével határos a Cseresznyehegy vonalában. A Kőhegy nagy része Szentendre igazgatási területe.
Délen a Határ-dűlő, a Tó környéke, innen egyenes vonalban a kavicsbányatavak közti kelet-nyugat irányú töltés és a 11. főút találkozási pontjáig fut a határ, és végigmegy a fenti töltésen a Duna partjáig.
A Szentendrei-Duna is Szentendre közigazgatási területébe tartozik, a Határcsárdáig.
Tévedett indítványozó, amikor az Ör. 1. § (1) és (2) bekezdésének olyan értelmet tulajdonított, hogy annak alapján az olyan körzetben lakóingatlannal rendelkező tulajdonos is köteles szemétszállítási díjat fizetni, akinek körzetében nincs megszervezve a közszolgáltatás. Az Ör. hatályára vonatkozó szabályok szerint a közszolgáltatást a rendelet keretein belül felsoroltak kötelesek igénybe venni. Az Ör. 2. számú melléklete ugyanis meghatározza a közszolgáltatással ellátott terület határait, és azoknak a lakóknak, lakáshasználóknak, lakóingatlannal rendelkezőknek állapítja meg a közszolgáltatás igénybevételének kötelezettségét, akik részesednek a közszolgáltatásban.
2. Az Ör. 9. §-a határozza meg a hulladék szállításának módjait. A helyi közszolgáltató háromféle szállítási módot alkalmazhat: kukás, konténeres és zsákos szállítást. A kukás és a konténeres szállítás díjtétele az Ör. 1. számú melléklete alapján megegyezik és annak vetítési alapja a lakásban élők száma.
Indítványozó állítása szerint az egységes díj mögött - figyelemmel arra, hogy más a költségigénye a lakóépülettől és a konténeres gyűjtés körzetéből való szállításnak - eltérő értékű a szolgáltatás. Az eltérő értékű szolgáltatások ellenértékének egységes díjtételszámítással történő meghatározása pedig - szerinte - ellentétes a szolgáltatás és ellenszolgáltatás egyenértékűségének Ptk.-beli elvével.
Az Alkotmánybíróság a 26/1997. (IV. 25.) AB határozat ában a települési szilárd hulladék elszállítása rendjének és e szolgáltatás díja megfizetésének önkormányzati szabályozásáról alkotott rendeletek alkotmányosságának vizsgálata alapján arra a következtetésre jutott, hogy az önkormányzatok a díjfizetés szabályozásánál általában az alábbi módszereket alkalmazzák:
- a lakásban (az ingatlanon) élő személyek számát veszik a díjfizetés alapjául;
- a lakásban lévő helyiségek (lakóegységek) számát tekintik meghatározónak;
- a szolgáltatás ellátásakor kiürített kukák számát és űrméretüket tekintik a díjmegállapítás egységének. E módszerek közös sajátossága, hogy a díj átalány jellegű, a szolgáltatás teljesítését vélelmezi és valamely képzett szemétkibocsátási normát tekint a díjfizetés alapjának. Az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló 1995. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Kötv.) rendelkezései alapján az önkormányzatot elsősorban az a kötelezettség terheli, hogy a szemét elszállításáról gondoskodjék, és e közszolgáltatás ellátásáért díjat állapítson meg, amelyet a szolgáltatással ellátott területen meg kell fizetni. A Kötv. tehát életszerűnek, általánosnak a szemét kibocsátását tekinti. E törvény lehetőséget ad arra is, hogy az önkormányzat rendeletben határozza meg a mentességek és kedvezmények körét. A vizsgált tárgykörben az önkormányzati rendeletalkotással szembeni lényeges követelményként fogalmazta meg az Alkotmánybíróság, hogy a közszolgáltatás díja az átalányjellegtől a ténylegesen ellátott szolgáltatás értékéhez közelítsen, a jogalkotó az érintett csoportokhoz tartozók körülményeit megfelelő figyelemmel, körültekintéssel és méltányossággal értékelje. A díjmegállapítás tehát nem lehet önkényes, az objektív ismérveknek megfelelően meghatározott igénybevevői körre (körökre) pedig azonos tartalmú, illetve joghatású rendelkezéseket kell meghatározni (ABK 1997. április, 160.). Az Alkotmánybíróság a 1122/B/1996. sz. határozatában kifejtette, hogy "az önkormányzat a díjfizetés alapja meghatározásánál is nagyfokú önállósággal rendelkezik. Mivel azonban - törvényi felhatalmazás alapján - szerződéses jogviszony elemét szabályozza, tiszteletben kell tartania a polgári jog olyan általános alapelvét, mint a szolgáltatás és ellenszolgáltatás egyenértékűségének követelménye (Ptk. 201. §)." (ABK 1997. február, 72.).
Önmagában az, hogy az egyes lakókörzetek közlekedési megközelíthetőségének a közszolgáltatás költségeiben is jelentkező különbségét az önkormányzat olyan módon törekszik kiegyenlíteni, hogy a költségkímélés szempontjából a szemétszállítás kevésbé költségigényes módjának az alkalmazását is lehetővé teszi, nem tekinthető olyan szabályozási megoldásnak, amely ellentétben állna azzal a követelménnyel, hogy a közszolgáltatás díjának az átalány-jellegtől a ténylegesen ellátott szolgáltatás értékéhez kell közelítenie. A szolgáltatás és ellenszolgáltatás egyenértékűsége elvével nem ellentétes, ha az ugyanolyan díjfizetés mellett nyújtott szolgáltatás értéke az eltérő szolgáltatási formától függetlenül arányban áll az ellenszolgáltatás mértékével. Abból, hogy egyes lakókörzetekben a szeméttároló ürítése a lakóingatlan elé kihelyezett kukákból történik, míg más körzetekben a szemétszállítás a lakóingatlan közelében elhelyezett konténerből, még nem lehet következtetni a szolgáltatás és ellenszolgáltatás egyenértékűsége követelményének hiányára.
3. Az Ör. 13. § (1) bekezdése szerint: "A háztartási hulladék rendszeres elszállítási szolgáltatásába bevont területeken a szolgáltatást, a városban lévő lakástulajdonosok, -használók, valamint az üdülőtulajdonosok részére egész évben kell biztosítani. A szolgáltatásért az 1. számú mellékletben meghatározott díjat kell fizetni."
Az 1. számú melléklet alapján:
A szilárd kommunális hulladék elszállítási díjai
A díjtételek az általános forgalmi adót nem tartalmazzák. |
Indítványozó alkotmányellenes diszkriminációnak tartja, hogy az üdülőtulajdonosoknak, mivel nem veszik igénybe egész éven át a szolgáltatást, ugyanazon vagy kisebb szolgáltatásért magasabb díjat kell fizetniük, mint a lakástulajdonosoknak. Indítványozó meglátása szerint, azzal hogy a jogalkotó nem tett kellő különbséget az életkörülményeik szerint eltérő körbe tartozók között, vagyis érdemben nem differenciált az üdülőtulajdonosok és az állandó lakóhellyel rendelkezők között, megsértette az Alkotmány diszkriminációt tiltó szabályát. |
Az Alkotmánybíróság a diszkrimináció tilalmával kapcsolatban megállapította, hogy a diszkrimináció tilalma nem jelenti azt, hogy minden, még a végső soron nagyobb társadalmi egyenlőséget célzó megkülönböztetés is tilos. A megkülönböztetés tilalma arra vonatkozik, hogy a jognak mindenkit egyenlőként (egyenlő méltóságú személyként) kell kezelnie, azaz az emberi méltóság alapjogán nem eshet csorba, azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell a jogosultságok és a kedvezmények elosztásának szempontjait meghatározni [9/1990. (IV. 25.) AB hat. ABH 1990, 48.]. |
Az Ör. 1. számú melléklete - azáltal, hogy az életkörülményeik, így lakóhelyük szerint eltérő körbe tartozó személyekre vonatkozóan csupán csekély eltérést tartalmazó rendelkezést állapított meg, s nem alkotott az eltérő jellegű és rendeltetésű ingatlanok tulajdonosi csoportjait érintő, kellően differenciált szabályozást - nem tett eleget az Alkotmány 70/A. §-ában megfogalmazott alkotmányos követelménynek és nem kellő körültekintéssel, nem az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével határozta meg a jogosultságok és a kedvezmények elosztásának szempontjait. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az Ör. 1. számú mellékletének 2. pontját alkotmányellenesnek minősítette és megsemmisítette. |
Dr. Ádám Antal s. k., |
előadó alkotmánybíró |
Dr. Holló András s. k., |
alkotmánybíró |
Dr. Kilényi Géza s. k., |
alkotmánybíró |
Alkotmánybírósági ügyszám: 806/B/1996/3. |