A Legfelsőbb Bíróság Gfv.30201/2009/3. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 164. §] Bírók: Gyöngyösiné dr. Gyügyei Klára, Lőrincz Györgyné, Salamonné dr. Solymosi Ibolya

Kapcsolódó határozatok:

Balassagyarmati Törvényszék G.20283/2004/110., Pesti Központi Kerületi Bíróság P.87731/2007/9., Fővárosi Ítélőtábla Pf.21246/2007/3., Kúria Gfv.30201/2008/6. (BH+ 2009.4.177), *Kúria Gfv.30201/2009/3.*, Fővárosi Törvényszék Pf.631675/2008/4.

***********

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA

mint felülvizsgálati bíróság

Gfv.IX.30.201/2008/6.szám

A Magyar Köztársaság nevében!

A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a Kisváriné dr. Glózik Anna által képviselt felperesnek, a dr. Bódis Pál ügyvéd által képviselt alperes ellen kártérítés iránt a Nógrád Megyei Bíróságnál G.20.283/2004. szám alatt indult és a Fővárosi Ítélőtábla 9.Pf.21.246/2007/3. számú ítéletével befejezett perében az említett számú másodfokú határozat ellen a felperes által 121. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán 2008. szeptember 9-én tartott tárgyaláson meghozta a következő

r é s z í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a Fővárosi Ítélőtábla 9.Pf.21.246/2007/3. számú részítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 1,800.000 (Egymillió-nyolcszázezer) forint felülvizsgálati perköltséget, és az államnak az adóhatóság felhívására 2,500.000 (Kettőmillió-ötszázezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Ez ellen a részítélet ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s :

A felülvizsgálati kérelem szempontjából irányadó tényállás szerint, a felperes ingatlanon egymásra épülő komplex beruházásként egy sörfőző és ostyasütő üzemet, ehhez tartozó szociális és tároló helyiségeket, valamint egy lakást magában foglaló épületeket szándékozott felépíteni, majd a két műhely hulladékainak felhasználása érdekében egy 150 férőhelyes sertéstelepet kívánt létrehozni. Ehhez a Munkaügyi Központtól 5,300.000 Ft összegű munkahelyteremtő támogatást kapott. Ennek fejében 1994. december 31-étől 3 éven át 19 fő munkavállaló folyamatos alkalmazását vállalta.

A peres felek között 1994. február 25-ével létrejött kölcsön,- és alkölcsön szerződésben az alperes jogelődje (a továbbiakban: az alperes) a saját pénzforrásai terhére 1,250.000 Ft beruházási, valamint az un. világbanki kölcsönkeret terhére 3,750.000 Ft, mindösszesen 5,000.000 Ft folyósítását vállalta a felperes részére oly módon, hogy a felperes beruházási számláit ilyen összeg erejéig egyenlíti ki. Az alperes a fenti kölcsönből 1994. augusztusáig 1,811.264 Ft összegű felperesi számlát kiegyenlített, 1994. októberében a felperes által benyújtott számlákat nem fizette ki, a fennmaradó 3,188.736 Ft folyósítását végül 1994 decemberében megtagadta. A felperes az építkezést 1994. végétől leállította.

A jelen per alperese által a jelen per felperese ellen kölcsön visszafizetése iránt indított perében a felperes keresete, valamint az ottani alperes kártérítés iránti viszontkeresete tárgyában a Balassagyarmati Városi Bíróság a 10.G.20.837/1996/52. számú ítéletében a keresetet, valamint az alperes viszontkeresetét is elutasította. A Nógrád Megyei Bíróság a viszontkereset elutasítását sérelmező alperes fellebbezése folytán hozott Gf.40.015/1999/5. számú ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét részben és akként változtatta meg, hogy a bank kártérítési felelősségét megállapította, mert az általa felhozott körülményekre hivatkozással jogos ok nélkül tagadta meg a kölcsön további folyósítását, ezzel megszegte a kölcsön szerződést.

A Legfelsőbb Bíróság a bank által benyújtott felülvizsgálati kérelem alapján hozott Gfv.I.31.372/2000/7. számú ítéletében a másodfokú bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.

A felperes a 2003. március 6-án előterjesztett keresetében 150,000.000 Ft kártérítés, valamint 346.717 Ft összegű az alperes által jogosulatlanul felszámított többletkamat és járulékai megfizetésére kérte az alperest kötelezni. A Nógrád Megyei Bíróság a G.20.284/2003/11. számú ítéletében a keresetet elutasította. A Fővárosi Ítélőtábla a Pf.21.415/2003/5. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította.

A Nógrád Megyei Munkaügyi Központ 1996-ban a felperesnek megítélt munkahelyteremtő támogatására vonatkozó döntését visszavonta és kötelezte a felperest az 5,300.000 Ft összegű támogatás - kamataival együtt - 22,506.000 Ft visszafizetésére. A határozatot a felperes előbb fellebbezéssel majd keresettel támadta meg. Az Országos Munkaügyi Központ Jogi Iroda Egri Regionális Kirendeltsége az első fokú határozatot helybenhagyta, a Nógrád Megyei Bíróság pedig a K.20.015/2000/38. számú ítéletével a felperesnek az államigazgatási határozat felülvizsgálatára irányuló keresetét elutasította.

A megismételt eljárásban a felperes előadta, hogy az alperes által jogosulatlanul visszatartott összeg elegendő lett volna a sörfőző üzem befejezéséhez és a termelés beindításához. Az alperes szerződésszegő magatartása miatt azonban a sörfőző üzemet sem tudta befejezni, a termelést nem tudta beindítani, így annak nyereségéből nem tudta befejezni az ostyasütő üzemet és megvalósítani a tervezett sertéstelepet sem. Nem tudott 19 munkahelyet teremteni, ezért a munkahelyteremtő támogatás visszafizetésére is kötelezték. A többször módosított keresetében végül is 1,049,871.535 Ft és késedelmi kamatai megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Ezen belül az épület befejezési költségeként 98,400.000 Ft; elmaradt jövedelem címén 352,465.000 Ft; a tárolt építési anyagban 1998-ban bekövetkezett tűzkár címén 1,400.000 Ft; a KB Kft. 1992-ben és 1993-ban ígért támogatásának elmaradása és technológiai áremelkedés címén 100,000.000 Ft; a munkahelyteremtő támogatás visszafizetése miatt 22,506.000 Ft; az Európai Unió normáihoz való alkalmazkodás és piacra jutás többletköltsége címén 179,775.000 Ft; 346.717 Ft többletkamat; 50,000.000 Ft nem vagyoni kár, végül társasági és különadó címén az előzőek 20 %-a, mindösszesen 1,049.524.535 Ft és kamatai megítélését kérte.

Az alperes a kereset elutasítását kérte.

A Nógrád Megyei Bíróság a G.20.283/2004/110. számú végzésével a munkahelyteremtő támogatás visszafizetése iránt előterjesztett kereset tárgyában a pert időelőttiség okából megszüntette, a további keresetek tárgyában hozott ugyanilyen számú ítéletében pedig kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 6,346.717 Ft-ot, ebből 6,000.000 Ft-nak 2003. március 6-ától; 346.717 Ft-nak pedig 1996. január 1-jétől a kifizetés napjáig járó, az ítéletben írt mértékű késedelmi kamatát, míg ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A keresetet a 346.717 Ft többletkamat, valamint az épület befejezési költségéből 6,000.000 Ft tekintetében találta alaposnak.

Az elmaradt jövedelem vonatkozásában megállapította, hogy dr.BT könyvszakértő a szakértői vélemény elkészítésekor kizárólag a felperesnek a hitel elnyeréséhez benyújtott pályázatában szereplő adatokból indult ki. A kft. nem működött, gyakorlati tapasztalatai nem voltak, alapinformációk nem álltak rendelkezésre, valójában a szakértő a tervezett és remélt adatokból kiindulva adta meg a szakértői véleményét, ezért az elmaradt jövedelem megállapítására nem volt alkalmas.