BH+ 2009.4.177 Az elmaradt haszon megítélése csak valós, ellenőrizhető adatokon alapulhat [Ptk. 355. § (4) bek., 359. §].

Kapcsolódó határozatok:

Balassagyarmati Törvényszék G.20283/2004/110., Pesti Központi Kerületi Bíróság P.87731/2007/9., Fővárosi Ítélőtábla Pf.21246/2007/3., Kúria Gfv.30201/2008/6. (*BH+ 2009.4.177*), Kúria Gfv.30201/2009/3., Fővárosi Törvényszék Pf.631675/2008/4.

***********

A felülvizsgálati kérelem szempontjából irányadó tényállás szerint, a felperes az sz-i ingatlan-nyilvántartásban 1592 hrsz. alatt felvett, a valóságban Sz., Batthyány u. 1/B. szám alatti - M. Zs. tulajdonában lévő - ingatlanon egymásra épülő komplex beruházásként egy sörfőző és ostyasütő üzemet, ehhez tartozó szociális és tároló helyiségeket, valamint egy lakást magában foglaló épületeket szándékozott felépíteni, majd a két műhely hulladékainak felhasználása érdekében egy 150 férőhelyes sertéstelepet kívánt létrehozni. Ehhez a Munkaügyi Központtól 5 300 000 Ft összegű munkahelyteremtő támogatást kapott. Ennek fejében 1994. december 31-étől 3 éven át 19 fő munkavállaló folyamatos alkalmazását vállalta.

A peres felek között 1994. február 25-ével létrejött kölcsön,- és alkölcsön szerződésben az alperes jogelődje az M. Bank Rt. (a továbbiakban: az alperes) a saját pénzforrásai terhére 1 250 000 Ft beruházási, valamint az ún. világbanki kölcsönkeret terhére 3 750 000 Ft, mindösszesen 5 000 000 Ft folyósítását vállalta a felperes részére oly módon, hogy a felperes beruházási számláit ilyen összeg erejéig egyenlíti ki. Az alperes a fenti kölcsönből 1994 augusztusáig 1 811 264 Ft összegű felperesi számlát kiegyenlített, 1994 októberében a felperes által benyújtott számlákat nem fizette ki, a fennmaradó 3 188 736 Ft folyósítását végül 1994 decemberében megtagadta. A felperes az építkezést 1994 végétől leállította.

A jelen per alperese által a jelen per felperese ellen kölcsön visszafizetése iránt indított perében a felperes keresete, valamint az ottani alperes kártérítés iránti viszontkeresete tárgyában a városi bíróság a ítéletében a keresetet, valamint az alperes viszontkeresetét is elutasította. A megyei bíróság a viszontkereset elutasítását sérelmező alperes fellebbezése folytán hozott ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét részben és akként változtatta meg, hogy a bank kártérítési felelősségét megállapította, mert az általa felhozott körülményekre hivatkozással jogos ok nélkül tagadta meg a kölcsön további folyósítását, ezzel megszegte a kölcsön szerződést.

A Legfelsőbb Bíróság a bank által benyújtott felülvizsgálati kérelem alapján hozott ítéletében a másodfokú bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.

A felperes a 2003. március 6-án előterjesztett keresetében 150 000 000 Ft kártérítés, valamint 346 717 Ft összegű az alperes által jogosulatlanul felszámított többletkamat és járulékai megfizetésére kérte az alperest kötelezni. A megyei bíróság ítéletében a keresetet elutasította. Az ítélőtábla végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította.

A Megyei Munkaügyi Központ 1996-ban a felperesnek megítélt munkahelyteremtő támogatására vonatkozó döntését visszavonta és kötelezte a felperest az 5 300 000 Ft összegű támogatás - kamataival együtt - 22 506 000 Ft visszafizetésére. A határozatot a felperes előbb fellebbezéssel majd keresettel támadta meg. Az Országos Munkaügyi Központ Jogi Iroda Regionális Kirendeltsége az elsőfokú határozatot helybenhagyta, a megyei bíróság pedig ítéletével a felperesnek az államigazgatási határozat felülvizsgálatára irányuló keresetét elutasította.

A megismételt eljárásban a felperes előadta, hogy az alperes által jogosulatlanul visszatartott összeg elegendő lett volna a sörfőző üzem befejezéséhez és a termelés beindításához. Az alperes szerződésszegő magatartása miatt azonban a sörfőző üzemet sem tudta befejezni, a termelést nem tudta beindítani, így annak nyereségéből nem tudta befejezni az ostyasütő üzemet és megvalósítani a tervezett sertéstelepet sem. Nem tudott 19 munkahelyet teremteni, ezért a munkahelyteremtő támogatás visszafizetésére is kötelezték. A többször módosított keresetében végül is 1 049 871 535 Ft és késedelmi kamatai megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Ezen belül az épület befejezési költségeként 98 400 000 Ft; elmaradt jövedelem címén 352 465 000 Ft; a tárolt építési anyagban 1998-ban bekövetkezett tűzkár címén 1 400 000 Ft; a K. B. Kft. 1992-ben és 1993-ban ígért támogatásának elmaradása és technológiai áremelkedés címén 100 000 000 Ft; a munkahelyteremtő támogatás visszafizetése miatt 22 506 000 Ft; az Európai Unió normáihoz való alkalmazkodás és piacra jutás többletköltsége címén 179 775 000 Ft; 346 717 Ft többletkamat; 50 000 000 Ft nem vagyoni kár, végül társasági és különadó címén az előzőek 20%-a, mindösszesen 1 049 524 535 Ft és kamatai megítélését kérte.

Az alperes a kereset elutasítását kérte.

A megyei bíróság végzésével a munkahelyteremtő támogatás visszafizetése iránt előterjesztett kereset tárgyában a pert időelőttiség okából megszüntette, a további keresetek tárgyában hozott ugyanilyen számú ítéletében pedig kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 6 346 717 Ft-ot, ebből 6 000 000 Ft-nak 2003. március 6-ától; 346 717 Ft-nak pedig 1996. január 1-jétől a kifizetés napjáig járó, az ítéletben írt mértékű késedelmi kamatát, míg ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A keresetet a 346 717 Ft többletkamat, valamint az épület befejezési költségéből 6 000 000 Ft tekintetében találta alaposnak.

Az elmaradt jövedelem vonatkozásában megállapította, hogy dr. B. T. könyvszakértő a szakértői vélemény elkészítésekor kizárólag a felperesnek a hitel elnyeréséhez benyújtott pályázatában szereplő adatokból indult ki. A kft. nem működött, gyakorlati tapasztalatai nem voltak, alapinformációk nem álltak rendelkezésre, valójában a szakértő a tervezett és remélt adatokból kiindulva adta meg a szakértői véleményét, ezért az elmaradt jövedelem megállapítására nem volt alkalmas.

Az építőanyagban 1998-ban esett tűzkár tekintetében megállapította, hogy a felperes nem járt el körültekintően, amikor nem a biztosított építési területen, hanem a saját telkén tárolta az anyagokat, egyébként az okozati összefüggés sincs bizonyítva az alperes magatartása és a bekövetkezett tűzkár esemény között.

A K. B. Kft. támogatásának elmaradásával kapcsolatban az elsőfokú bíróság megállapította, hogy 1994-ben a felperesnek 5 000 000 Ft ellenérték fejében módjában állt volna a sörfőző berendezés megvásárlása tekintve, hogy ezzel az összeggel, - sőt saját előadása szerint a kölcsön összegétől független egyéb forrással is - rendelkezett. Megítélése szerint az a körülmény, hogy az alperes a kölcsön fennmaradó részét nem folyósította, nem függött össze azzal, hogy a felperes és a K. Kft. között az üzleti kapcsolat nem jött létre. Végül megállapította, hogy a K. Kft.-nek a berendezés értékesítésére vonatkozó ajánlatát konkrét ajánlatként értékelni nem lehetett, az üzleti kapcsolatok kialakítása érdekében pedig a felperes nem tudott további lépéseket bizonyítani.