A Legfelsőbb Bíróság Kfv.35520/2006/9. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1992. évi LXXIV. törvény (Áfa tv.) 4. §, 2003. évi XCI. törvény 211. §] Bírók: Hajnal Péter, Kárpáti Magdolna, Madarász Gabriella

Kapcsolódó határozatok:

Székesfehérvári Törvényszék K.21273/2005/17., *Kúria Kfv.35520/2006/9.* (AVI 2009.10.104, BH 2009.4.129)

***********

Kfv.I.35.520/2006/9.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Dobrossy István ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Berky Éva jogtanácsos által képviselt Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Központi Hivatal Hatósági Főosztály Közép-dunántúli Regionális Igazgatóság I. és az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Központi Hivatal Hatósági Főosztály II. r. alperesek ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Fejér Megyei Bíróság 2006. július 3-án kelt K.21.273/2005/17. számú jogerős ítéletével befejezett perében az alperesek részéről 19. sorszám, a felperes részéről 20. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelmek folytán, az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Fejér Megyei Bíróság K.21.273/2005/17. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, és a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az I. r. alperesnek 70.000 (hetvenezer) forint első fokú és 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati perköltséget, a II. r. alperesnek 50.000 (ötvenezer) forint első fokú és 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati perköltséget.

A felperes személyes illetékmentessége folytán le nem rótt kereseti és felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

Az adóhatóság a felperesnél 2004. szeptember-október hónapokra, és 2005. január, március, április, május hónapokra általános forgalmi adó adónemben kiutalás előtti ellenőrzést végzett, melynek eredményeképpen a felperes terhére hét db első fokú határozatával adókülönbözetet állapított meg, amely jogosulatlan adó-visszaigénylésnek minősült, továbbá kötelezte az adókülönbözet 5 %-ának megfelelő adóbírság megfizetésére.

A felperes P. település szennyvízcsatornázása, és szennyvíztisztítása érdekében 2004. június 23-án társberuházói szerződést kötött a P. Társulattal.

Megállapodtak, hogy a beruházást a ... beruházási rendszer keretében valósítják meg. A pénzügyi forrást a P. Társulat az Alapítvány támogatásával felvételre kerülő hitelből teremtik elő. A vízi közmű társulat a hitelszerződést 2004. szeptember 3-án kötötte meg a Bankkal.

A társberuházók fővállalkozói szerződést kötöttek 2004. június 23-án a Kft-vel, a település szennyvízcsatorna hálózat és szennyvíztisztító telep megvalósítására.

A felperes a beruházáshoz kapcsolódóan a fővállalkozó által kiállított számlák általános forgalmi adótartalmát 2004. szeptember-október havi, és 2005. január, március, április, május havi általános forgalmi adóbevallásában szerepeltette és azokat visszaigényelte. A számlák, tartalmuk szerint Pusztavám település szennyvízcsatorna hálózat és telep kivitelezési munkáinak résszámlái.

P. Képviselőtestülete 2006. március 29-én költségvetési szervként létrehozta a P. Intézményét, rész jogkörű, részben önálló jogi személyként, amely azonban önálló bankszámlával, és adószámmal nem rendelkezett.

A felperes a fővállalkozóval (Kft.) 2004. július 7-én kötött szerződés alapján, közterületei nem közlekedés céljára történő felhasználásáért díjat számított fel 50 Ft/m2/nap, raktározás, tárolás, irodabérlet céljára 250 Ft/m2/nap, föld lerakásra alkalmas depónia céljából 1000 Ft/m2/nap nettó összegben. Az önkormányzat a közterület-használati díjról számlát állított ki, amelynek általános forgalmi adótartalma volt.

Az ellenőrzés megállapította, hogy a csatorna-beruházás megkezdésének időpontja 2004 volt. Ebben az évben az önkormányzat a beruházás megvalósítása érdekében a központi költségvetéstől támogatást nem kapott, a víziközmű társulatok által felvett állami kölcsönhöz kapcsolódó kamattámogatás címzettje nem az önkormányzat volt. Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (továbbiakban Áfa tv.) 4/A. § /1/ bekezdés b, pontja értelmében az önkormányzat tulajdonát képező vízi közművek üzemeltetésre való átadása nem minősül áfa adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenységnek, így az önkormányzatnak a beruházás után nem keletkezik adólevonási joga.

A közterület-használati díj kapcsán megállapította, hogy a közút területének egyéb nem közlekedési célú elfoglalása, mint értékesített szolgáltatás az SZJ-7513140 szállítás és hírközlés közigazgatási tételbe sorolandó, tárgyi adómentes, ezzel szemben a felperes 25 %-os általános forgalmi adó tartalommal vette figyelembe.

A bírság tekintetében az adóhatóság kivételes méltánylást érdemlő körülményként vette figyelembe, hogy a közmű beruházás elhatározásának időpontjában más szabályozási háttér volt hatályban és ezért minimálisra csökkentette a bírság mértékét.

A fellebbezés folytán eljáró alperesek, mint másodfokú hatóságok a külön-külön meghozott öt, illetve két határozatukkal az első fokú határozatokat az indokolás kiegészítésével helybenhagyták.

Az alperesek határozataik indokolásában hangsúlyozták, hogy az önkormányzat saját maga vízi közmű üzemeltetési szolgáltatást a polgármesteri hivatal útján nem végezhet. A lényegi kérdés nem az önkormányzat adóalanyisága, hanem, hogy a beruházás megfelel-e 2003. évi XCI. törvény 211. § /20/ bekezdésében foglalt átmeneti rendelkezésnek. A vízi közmű társulatok által kapott támogatást pedig, nem lehet olyannak tekinteni, mint hogyha azt az önkormányzatok kapták volna.

A közterület-használati díjjal kapcsolatosan megállapította, hogy a munkavégzés jellege szükségessé tette a vállalkozó részére a munkaterület biztosítását, ezt pedig az önkormányzat nem tehette meg közterület díj ellenében történő átengedéssel.

A felperes kereseteiben a határozatok hatályon kívül helyezését kérte. Az első fokú bíróság a pereket egyesítette.

Az alperesek kérték a keresetek elutasítását, és fenntartották a határozataikban foglaltakat.