A Fővárosi Törvényszék P.23712/2009/47. számú határozata végrendelet érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 8. §, 78. §, 84. §, 86. §, 141. §, 163. §, 164. §, 206. §, 233. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 17. §, 629. §, 632. §, 649. §, 653. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 14. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Matosek Edina

Fővárosi Törvényszék

1055 Budapest, Markó u.27.

...P. .../2009/47.

A Fővárosi Törvényszék

a dr. Molnár Zsolt Krisztián ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt

felperes neve(felperes címe.) felperesnek

a Novák és Társai Ügyvédi Iroda; ügyintéző dr. Novák Tamás ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt

alperes neve (alperes címe.) alperes ellen

végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja, és kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 362.440.-Ft (azaz Háromszázhatvankétezer-négyszáznegyven forint) perköltséget.

Az előzetesen le nem rótt 342.000.-Ft(azaz Háromszáznegyvenkétezer forint) eljárási illetéket és 271.043.- Ft (azaz Kétszázhetvenegyezer-negyvenhárom forint) állam által előlegezett költséget a felperes személyes költségmentessége folytán az állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Fővárosi Ítélőtáblának címezve, a Fővárosi Törvényszéken lehet 3 példányban, írásban benyújtani.

Az ítélet ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) és felülvizsgálati kérelmet (csatlakozó felülvizsgálati kérelmet) előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan, kivéve ha a jogi képviselővel nem rendelkező fél pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő, vagy a bíróság egyéb okból köteles elutasítani a kérelmet, vagy ha a törvény az adott perbeli cselekményre nézve a meghatalmazott útján történő eljárást kizárja. A fél a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmét a jogi segítségnyújtó szolgálatnál terjesztheti elő. Ha a perorvoslati kérelmet előterjesztő fél nem rendelkezik jogi képviselővel, vagy a megszűnt jogi képviseletének pótlásáról felhívás ellenére nem gondoskodik, perorvoslati kérelmét a bíróság - a fenti kivételektől eltekintve - hivatalból elutasítja. Jogi képviselőnek minősülnek a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 73/C. § (1)-(3) bekezdéseiben megjelölt személyek.

Ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség viselésére vonatkozik, a teljesítési határidővel kapcsolatos, továbbá, ha az csupán az ítélet indokolása ellen irányul, akkor a fellebbező fél a fellebbezésében a fellebbező fél ellenfele a másodfokú bíróság felhívására kérheti tárgyalás tartását. A fellebbezési határidő lejárta előtt a felek által előterjesztett közös kérelem alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.

I n d o k o l á s

A gyermektelen, elvált családi állapotú néhai 1-es személy (a továbbiakban: örökhagyó) 1993. óta állt pszichiátriai kezelés alatt, kezdetben személyiségzavart diagnosztizáltak nála, majd 1996-ban schisophreniform folyamatot. 1996-tól 2001-ig pszichiátriai gondozást nem vett igénybe. 1993-ban, 1995-ben, és 2000-ben pszichiátriai osztályos kezelés alatt állt. Miután 2001. évtől a tünetei ismét jelentkeztek, a kórházi kezelés után rendszeresen pszichiátriai gondozásban vett részt, havonta járt kontroll vizsgálatokra, ennek során lélekhasadásos elmezavart üldözéses téveszmékkel (paranoid schisophrenia) diagnosztizáltak nála. Az ambuláns kezelések hatására tünetei csökkentek, hangulata javult. Mindazonáltal a betegsége, annak természetéből és jellegéből adódóan folyamatosan fennálló és hullámzó lelkiállapotot idézett elő. A pszichésen kompenzált szakaszok és időnként jelentkező produktív pszichotikus tünetek (téveszmék, hallucináció) mellett a betegség személyiségre gyakorolt negatív hatásai (bezárkózás, szociális izoláció, motiválatlanság, sivárabb érzelmek, lassultság) folyamatosan fennálltak.

Az örökhagyó az édesanyja halálától egyedül élt a ingatlan címe. szám alatti ingatlanában. Akaraterős, impulzív személyiség volt, a mindennapi ügyeit önállóan volt képes intézni, a fizikai állapota miatt azonban támogatásra, segítségre szorult, amit a távoli ismerősökön kívül az alperes biztosított számára. Az örökhagyót 2005. augusztusát megelőzően már régebben foglalkoztatta a gondolat, hogy a helység ingatlanát halála esetére az alperesre hagyja, majd 2005. augusztus 20. napját néhány héttel megelőzően közölte, hogy mindez tovább már nem halogatható. Felkérte az alperest járjon utána, hogy milyen alaki és tartalmi követelményeknek kell megfelelnie egy végrendeletnek.

Az alperes e felkérés alapján megszerkesztett egy végrendelet-mintát, majd azt - az alperes jelenlétében - 2005. augusztus 20-án a helység otthonában az örökhagyó saját kezével, 2 példányban lemásolta. Az írásbeli végrendelet tartalma szerint az örökhagyó cselekvőképessége birtokában és befolyástól mentesen kinyilvánította azon akaratát, hogy a helység, szám hrsz. alatt felvett, természetben a ingatlan címe. szám alatti ingatlanát az ott felépített és részletesen megnevezett helyiségekből álló házzal együtt az alperes örökölje, egyúttal őt bízta meg a temetése lebonyolításával. Az örökhagyó az összesen egy oldalból álló végintézkedést végig saját kezűleg írta, keltezte és írta alá. Az aláírás más színezetű tollal íródott az előtte lévő szövegtől. A végrendelethez ügyleti tanúkat is alkalmaztak, akik azonban ez alkalommal nem voltak jelen, az egyik tanú később, kifejezetten az örökhagyó kérésére írta alá.

A végrendelkezés időpontjában az örökhagyó rendelkezett az ügyei viteléhez szükséges belátási képességgel, ezt megelőzően 2005. augusztus 12-én, majd utána 2005. szeptember 9-én és november 4-én a pszichiátriai gondozói kontrollok során megállapították, hogy a betegségének produktív tünetei (paranoiditás) nem volt észlelhető.

Az örökhagyó 2008. április 23-án a helység családi házában önkezével vetett véget az életének. A felperes az örökhagyó testvére, az alperes pedig az örökhagyó elhunyt testvérének egyik gyermeke. Az örökhagyó törvényes örökösei a felperes, továbbá az alperes és az ő testvére (2-es személy) voltak.

Az örökhagyó hagyatékából a perbeli - helység belterület szám hrsz. alatt felvett - ingatlant dr. Bencze Erika közjegyző a .../2009/28. sz. végzésével ideiglenes hatállyal adta át az alperesnek végrendeleti öröklés jogcímén azzal az indokkal, hogy a felperes a hagyatéki eljárásban bejelentette, hogy a végrendelet ellenére is örökölni kíván, a végrendeletet nem fogadta el érvényesnek, a tartalmi érvénytelenség megállapítása viszont polgári peres úton érvényesíthető A közjegyző a fenti számú végzésével az örökhagyó ingatlan hagyatékából a 2-es helység, belterület szám hrsz. ingatlant törvényes öröklés jogcímén adta át a törvényes örökösöknek, az ingó hagyatékot pedig az érdekeltek között létrejött osztályos egyezség alapján 3/4-ed arányban a felperesnek, 1/4-ed arányban pedig az alperes testvérének. A felperes a hagyatékátadó végzés ellen fellebbezést nyújtott be azzal az indokkal, hogy a 2-es helység ingatlan szerinte nem tartozott az örökhagyó hagyatékához.