62004CJ0463[1]

A Bíróság (első tanács) 2007. december 6-i ítélete. Federconsumatori és társai (C-463/04) és Associazione Azionariato Diffuso dell'AEM SpA és társai (C-464/04) kontra Comune di Milano. Előzetes döntéshozatal iránti kérelem: Tribunale amministrativo regionale per la Lombardia - Olaszország. EK 56. cikk - A tőke szabad mozgása - Korlátozások - Privatizált vállalkozások - Nemzeti rendelkezés, amely alapján valamely részvénytársaság alapszabálya az e társaság tőkéjében részesedéssel rendelkező államra vagy közjogi szervre ruházhatja egy vagy több igazgatótanácsi tag közvetlen kinevezésének jogát. C-463/04. és C-464/04. sz. egyesített ügyek

C-463/04. és C-464/04. sz. egyesített ügyek

Federconsumatori és társai

és

Associazione Azionariato Diffuso dell'AEM SpA és társai

kontra

Comune di Milano

(a Tribunale amministrativo regionale per la Lombardia [Olaszország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelmek)

"EK 56. cikk - A tőke szabad mozgása - Korlátozások - Privatizált vállalkozások - Nemzeti rendelkezés, amely alapján valamely részvénytársaság alapszabálya az e társaság tőkéjében részesedéssel rendelkező államra vagy közjogi szervre ruházhatja egy vagy több igazgatótanácsi tag közvetlen kinevezésének jogát"

Az ítélet összefoglalása

A tőke szabad mozgása - Korlátozások - Társasági jog

(EK 56. cikk)

Az EK 56. cikket úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti rendelkezés, miszerint valamely részvénytársaság alapszabálya az e társaság tőkéjében részesedéssel rendelkező államot vagy közjogi szervet felhatalmazhatja a társaság egy vagy több igazgatótanácsi tagjának közvetlen kinevezésére, amely rendelkezés önmagában, vagy olyan rendelkezéssel összefüggésben, amely elismeri az említett államnak vagy szervnek az általa nem közvetlenül kinevezett igazgatótanácsi tagok listás választásában való részvételi jogát, lehetővé teheti ezen államnak vagy szervnek, hogy az említett társaság tőkéjében való részesedéséhez képest aránytalan ellenőrzési jogosultsággal bírjon.

Az említett rendelkezés ugyanis biztosítja a közrészvényesek számára azt, hogy valamely társaság igazgatótanácsának a tevékenységében jelentősebb mértékben vegyenek részt annál, mint amit a részvényesi minőségük egyébként lehetővé tenne, és így az említett közrészvényesek számára olyan eszközt hoz létre, amely azt a lehetőséget biztosítja számukra, hogy a befektetéseiket meghaladó mértékű befolyást gyakoroljanak. A közrészvényesek számára olyan eszköz nyújtásával, amely biztosítja számukra azt a lehetőséget, hogy korlátozza más részvényesek azon lehetőségét, hogy részesedést szerezzenek a társaságban abból a célból, hogy olyan tartós és közvetlen gazdasági kapcsolatokat hozzanak létre vagy tartsanak fenn vele, amelyek biztosítják számukra, hogy ténylegesen részt vegyenek az irányításában vagy ellenőrzésében, egy ilyen nemzeti rendelkezés visszatarthatja más tagállamok közvetlen befektetőit attól, hogy ennek a társaságnak a tőkéjébe befektessenek, tehát a tőke szabad mozgása korlátozásának minősül.

A szóban forgó nemzeti jogszabály az említett kinevezési jogot valóban nem közvetlenül ruházza az államra vagy a közjogi szerve, hanem ez alapján szükség van az érintett társaság részvényesi közgyűlésének határozatára, ez azonban nem változtat a szóban forgó rendelkezés korlátozó jellegén. Függetlenül attól a kérdéstől ugyanis, hogy a közrészvényes egyedül rendelkezik-e a szükséges többségi befolyással ahhoz, hogy az érintett alapszabályba felvegye az e társaság igazgatótanácsi tagjainak a közvetlen kinevezéséhez való jogát, vagy ilyen kiegészítést csak a többi részvényes hozzájárulásával tehet, meg kell állapítani, hogy a közrészvényes csak az általános társasági jogtól eltérő, szóban forgó szabályozás miatt érheti el a magánrészvényessel ellentétben azon jog biztosítását, hogy a társaság igazgatótanácsának tevékenységében jelentősebb mértékben vegyen részt annál, amit a részvényesi minősége egyébként lehetővé tenne.

Azok a törekvések, amelyek a körülményektől függően igazolhatják, hogy a tagállamok a kezdetben állami és később privatizált vállalkozásokban bizonyos befolyást megőrizzenek, amennyiben e vállalkozások közérdekű vagy stratégiai jelentőségű szolgáltatást végeznek, nem igazolhatnak egy ilyen rendelkezést, amennyiben az nem köti feltételhez a részvénytársaság alapszabályába az e társaságban részesedéssel rendelkező állam vagy közjogi szerv azon jogának felvételét, hogy közvetlenül nevezzen ki egy vagy több igazgatótanácsi tagot.

(vö. 22-24., 29., 33-34., 41-43. pont és a rendelkező rész)

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (első tanács)

2007. december 6. (*)

"EK 56. cikk - A tőke szabad mozgása - Korlátozások - Privatizált vállalkozások - Nemzeti rendelkezés, amely alapján valamely részvénytársaság alapszabálya az e társaság tőkéjében részesedéssel rendelkező államra vagy közjogi szervre ruházhatja egy vagy több igazgatótanácsi tag közvetlen kinevezésének jogát"

A C-463/04. és C-464/04. sz. egyesített ügyekben,

az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Tribunale amministrativo regionale per la Lombardia (Olaszország) a Bírósághoz 2004. november 2-án érkezett, 2004. szeptember 29-i határozatával terjesztett elő az előtte

a Federconsumatori,

az Adiconsum,

az ADOC,

Ercole Pietro Zucca (C-463/04),

valamint

az Associazione Azionariato Diffuso dell'AEM SpA,

Filippo Cuccia,

Giacomo Fragapane,

Pietro Angelo Puggioni,

Annamaria Sanchirico,

Sandro Sartorio (C-464/04)

és

a Comune di Milano

között,

az AEM SpA (C-463/04 és C-464/04),

az Edison SpA (C-463/04)

részvételével

folyamatban lévő eljárásokban,

A BÍRÓSÁG (első tanács),

tagjai: P. Jann tanácselnök (előadó), K. Lenaerts, J. N. Cunha Rodrigues, M. Ilešič és E. Levits bírák,

főtanácsnok: M. Poiares Maduro,

hivatalvezető: M. Ferreira főtanácsos,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2006. június 29-i tárgyalásra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- a Federconsumatori, az Adiconsum és az ADOC képviseletében V. Angiolini, F. Besostri, R. Maia és P. Saba avvocati,

- az Associazione Azionariato Diffuso dell'AEM SpA, A. Sanchirico, F. Cuccia, G. Fragapane, P. A. Puggioni és S. Sartorio képviseletében S. Nespor és A. L. De Cesaris avvocati,

- a Comune di Milano képviseletében M. Surano, A. Santa Maria, C. Croff és B. Libonati avvocati,

- az AEM SpA képviseletében C. Croff avvocato,

- az olasz kormány képviseletében I. M. Braguglia, meghatalmazotti minőségben, segítője: M. Fiorilli avvocato dello Stato,

- a lengyel kormány képviseletében T. Nowakowski, meghatalmazotti minőségben,

- az Európai Közösségek Bizottsága képviseletében E. Traversa és C. Loggi, meghatalmazotti minőségben,

a főtanácsnok indítványának a 2006. szeptember 7-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek az EK 56. cikk értelmezésére irányulnak.

2 Ezeket a kérelmeket a különböző fogyasztóvédelmi szövetségek, kisrészvényesek, valamint egyéni részvényesek, vagyis a Federconsumatori, az Adiconsum, az ADOC és E. P. Zucca (C-463/04. sz. ügy), valamint az Associazione Azionariato Diffuso dell'AEM SpA, A. Sanchirico, F. Cuccia, G. Fragapane, P. A. Puggioni és S. Sartorio (C-464/04. sz. ügy) és a Commune di Milano között azon nemzeti rendelkezés tárgyában folyamatban lévő jogvitában terjesztették elő, miszerint valamely részvénytársaság alapszabálya az e társaságban részesedéssel rendelkező államot vagy közjogi szervet felhatalmazhatja e társaság egy vagy több igazgatótanácsi tagjának közvetlen kinevezésére.

A nemzeti szabályozás

3 Az olasz polgári törvénykönyv (a továbbiakban: polgári törvénykönyv) 2449. cikke a következőképpen rendelkezik:

"Állami részesedéssel vagy közjogi szervek részesedésével működő társaságok

Amennyiben az állam vagy közjogi szervek valamely részvénytársaságban részesedéssel rendelkeznek, az alapszabály felhatalmazhatja őket egy vagy több igazgatótanácsi tag, könyvvizsgáló, illetve felügyelő bizottsági tag kinevezésére.

A fenti bekezdésnek megfelelően kinevezett igazgatótanácsi tagokat, könyvvizsgálókat vagy felügyelő bizottsági tagokat csak az őket kinevező szervek hívhatják vissza.

Ezek a tagok a közgyűlés által kinevezett tagok jogaival és kötelezettségeivel azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek a törvény különös rendelkezéseinek a sérelme nélkül."

4 A 2003. december 24-i 350. sz. törvénnyel módosított (GURI 299. sz., 2003. december 27.), 1994. július 30-i 474. sz. törvénnyé átalakított, 1994. május 31-i 332. sz. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: a 474/1994. sz. törvény) 2. cikkének (1) és (3) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

"(1) A Minisztertanács elnöke a gazdasági és pénzügyi miniszter javaslatára, a termelési tevékenységek miniszterével, valamint az illetékes szakminiszterekkel egyetértésben, az illetékes parlamenti bizottságok értesítését követően elfogadott rendelettel meghatározza azokat a közvetlen vagy közvetett állami ellenőrzés alatt álló, a védelmi, közlekedési, távközlési, energia-, valamint más közszolgáltatási ágazatban működő társaságokat, amelyeknek az alapszabályába - valamennyi olyan aktus elfogadása előtt, amely az ellenőrzés elvesztésével jár - rendkívüli közgyűlési határozattal olyan rendelkezést kell foglalni, amely a gazdasági és pénzügyi minisztert az alább felsorolt külön jogok közül egy vagy több jognak a - termelési tevékenységek miniszterével egyetértésben történő - gyakorlására hatalmazza fel:

[...]

d) szavazati joggal nem rendelkező igazgatótanácsi tag kinevezése.

(3) A jelen cikk rendelkezései alkalmazandók a közlekedési és más közszolgáltatási területen működő közjogi szervek, területi önkormányzatok és gazdasági közvállalkozások közvetlen vagy közvetett ellenőrzése alatt álló és a résztulajdonos közjogi szerv aktusa által meghatározott társaságokra is, amely szervet szintén megilletik az (1) bekezdésben említett jogok."

5 A 474/1994. sz. törvény listás választást szabályozó 4. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

"Azok a társaságok [mint az alapügyben érintett társaságok], amelyeknek az alapszabálya korlátozza a részvénytulajdonlást, az alapszabályukba foglalják az igazgatótanács tagjainak listás választására vonatkozó külön záradékot, amelyet a korlátozás ideje alatt nem lehet módosítani. [...]; a listákat a távozó igazgatótanácsi tagok vagy a rendes közgyűlésben szavazati jogot biztosító részvénnyel rendelkező, a részvények legalább 1%-át képviselő részvényesek terjeszthetik elő. [...]; a nem a 2. cikk (1) bekezdésének d) pontja alapján kinevezett igazgatótanácsi tagok legalább egyötödét a kisebbségi listáról nevezik ki, melynek során az egésznél kisebb törtszámot a következő egész számra kell kerekíteni.[...]"

Az alapügyek és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

6 Az AEM SpA (Azienda Elettrica Milanese SpA, a továbbiakban: AEM) a Comune di Milano által 1996-ban létrehozott, gáz- és villamosenergia-ellátás közszolgáltatással megbízott társaság. 1998-ban a társaság részvényeit bevezették az értékpapírtőzsdére, és sor került az első részvényértékesítésre, amelynek lezárását követően a Comune di Milano e társaság tőkéjének 51%-ával rendelkezett.

7 Az AEM privatizációját követően a Comune de Milano városi tanácsa (a továbbiakban: városi tanács) 2004. február 17-i 4/04. sz. határozatával úgy döntött, hogy 33,4%-ra csökkenti az AEM tőkéjében való részesedését. Ezt a részvényértékesítést azonban az AEM alapszabályának előzetes módosításától tette függővé.

8 A 2004. március 8-i 5/04. sz. határozatával a városi tanács úgy döntött, hogy "a 474/1994. sz. törvény 2. cikkének (3) bekezdésében előírtaknak megfelelően az AEM-et [...] privatizálni, és annak alapszabályát az említett 474/1994. sz. törvény előírásainak megfelelően módosítani kell." Ugyanezen határozatában továbbá az AEM alapszabályának, különösen az e társaság igazgatótanácsi tagjai kinevezésének módjára vonatkozó rendelkezések módosításáról döntött.

9 2004. április 29-én az AEM részvényeseinek rendkívüli közgyűlése a városi tanács 5/04. sz. határozatának értelmében elfogadta az e társaság alapszabályának módosításához szükséges határozatokat, és többek között beillesztette a Comune di Milano arra vonatkozó kizárólagos jogát, hogy a polgári törvénykönyv 2449. cikke alapján a részesedésének arányában, de legfeljebb a társaság igazgatótanácsi tagjainak egynegyedét közvetlenül kinevezze. Ezen túlmenően az AEM alapszabálya a 474/1994. sz. törvény 4. cikkének megfelelően biztosítja a Comune di Milanónak azt a jogot, hogy részt vegyen a nem általa közvetlenül kinevezett igazgatótanácsi tagok listás választásában.

10 Az igazgatótanácsi tagok közvetlen kinevezésének előjoga és az AEM többi igazgatótanácsi tagjának kinevezéséhez szükséges listás választáson való részvétel joga együtt lehetővé teszi a Comune di Milano számára, hogy - a kérdést előterjesztő bíróság megállapításai szerint - az említett igazgatótanácsban megőrizze az abszolút többséget, jóllehet a részvényértékesítést követően az említett társaság tőkéjében csak viszonylagos többségi részesedése van.

11 A két alapügy felperesei a Tribunale amministrativo regionale per la Lombardia előtt megtámadták a 4/04. sz. és az 5/04. sz. határozatokat, kérve azok semmissé nyilvánítását és végrehajtásának a felfüggesztését. Különösen az előző pontban leírt rendszert kifogásolták, amely a befektetőket visszatartja attól, hogy az AEM-ben részesedést vagy akár ellenőrző részesedést szerezzenek, mivel az ilyen visszatartó hatás elkerülhetetlenül negatív következményekkel jár az e társaságban való részesedéseikre, és szükségképpen csökkenti e részesedések értékét.

12 A 2004. június 10-i határozatával a Tribunale amministrativo regionale per la Lombardia elrendelte az 5/04. sz. határozat végrehajtásának felfüggesztését azzal az indokolással, hogy az AEM igazgatótanácsi tagjainak a kinevezési rendszerére vonatkozó rendelkezések jelen körülmények között sértik a Bíróságnak a külön jogokra vonatkozó ítélkezési gyakorlatát.

13 2004. augusztus 10-i határozatával a Consiglio di Stato módosította az említett határozatot, elutasítva ezáltal a végrehajtás felfüggesztésére irányuló kérelmet többek között azzal az indokolással, hogy a közösségi ítélkezési gyakorlat, amelyen ez a határozat alapul, a "golden share" elsőbbségi részvényre vonatkozó ügyeket érinti, amely fogalom alapvetően más, mint amelyről az említett bíróság előtt folyamatban lévő jogvitákban szó van, amelyek tárgyát azok a külön jogok képezik, amelyekkel valamely részvényes a polgári jog értelmében rendelkezhet.

14 A kérdést előterjesztő bíróság felteszi mégis azt a kérdést, hogy a polgári törvénykönyv 2449. cikke összeegyeztethető-e a Bíróság által értelmezett EK 56. cikkel annyiban, amennyiben annak a 474/1994. sz. törvény listás választási rendszerére vonatkozó 4. cikkével összefüggésben való alkalmazása erősen korlátozza a részvénytársaság tényleges irányításában és ellenőrzésében a - külön jogok törvényes gyakorlásán kívüli - hatékony részvétel lehetőségét.

15 E körülmények között a Tribunale amministrativo regionale per la Lombardia az eljárás felfüggesztéséről határozott, és előzetes döntéshozatal céljából a következő, a C-463/04. és C-464/04. sz. ügyekben azonos szövegezésű kérdéseket terjesztette a Bíróság elé:

"1) A [polgári törvénykönyv] 2449. cikke, úgy, ahogyan az alapügyben alkalmazták, összeegyeztethető-e a Bíróságnak a C-58/99. sz. ügyben 2000. május 23-án, a C-503/99. és C-483/99. sz. ügyekben 2002. június 4-én, valamint a C-98/01. és C-463/00. sz. ügyekben 2003. május 13-án hozott ítéleteivel értelmezett EK 56. cikkel, amennyiben arra olyan közigazgatási szerv hivatkozik, amely - jóllehet már nem rendelkezik a részvénytársaság ellenőrzéséhez szükséges többséggel - viszonylagos többségi részvényesként még mindig jelentős részesedéssel (a jelen ügyben mintegy 33,4%), és ezáltal aránytalan ellenőrzési jogosultsággal bír?

2. A [polgári törvénykönyv] 2449. cikke az 1994. május 31-i 332. sz. decreto legge - jelenleg az 1994. július 30-i 474. sz. törvény - 4. cikkével összefüggésben összeegyeztethető-e a Bíróságnak a C-58/99. sz. ügyben 2000. május 23-án, a C-503/99. és C-483/99. sz. ügyekben 2002. június 4-én, valamint a C-98/01. és C-463/00. sz. ügyekben 2003. május 13-án hozott ítéleteivel értelmezett EK 56. cikkel, amennyiben arra olyan közigazgatási szerv hivatkozik, amely - jóllehet már nem rendelkezik a részvénytársaság ellenőrzéséhez szükséges többséggel - viszonylagos többségi részvényesként még mindig jelentős részesedéssel (a jelen ügyben mintegy 33,4%), és ezáltal aránytalan ellenőrzési jogosultsággal bír?

3. A [polgári törvénykönyv] 2449. cikke összeegyeztethető-e a Bíróságnak a C-58/99. sz. ügyben 2000. május 23-án, a C-503/99. és C-483/99. sz. ügyekben 2002. június 4-én, valamint a C-98/01. és C-463/00. sz. ügyekben 2003. május 13-án hozott ítéleteivel értelmezett EK 56. cikkel, amennyiben konkrét alkalmazásakor egy másik nemzeti jogszabály rendelkezésével (nevezetesen az 1994. május 31-i 332. sz. [törvényerejű rendelet] - jelenleg az 1994. július 30-i 474. sz. törvény - 2. cikke (1) bekezdése d) pontjával) ellentétes joghatást vált ki, amely rendelkezés egyébként összeegyeztethető az EK 56. cikkel, és a joggyakorlás és az alkalmazás feltételeinek tekintetében megismétli a Bíróság fent hivatkozott, külön jogokat illető ítéleteiben kimondott elveket?"

16 A Bíróság elnöke a 2005. január 18-i végzésével az írásbeli és a szóbeli szakasz lefolytatása, valamint az ítélethozatal céljából egyesítette a C-463/04. és C-464/04. sz. ügyet.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

17 Előzetesen meg kell állapítani, hogy a kérdést előterjesztő bíróság által feltett kérdések abból az előfeltevésből indulnak ki, hogy a polgári törvénykönyv 2449. cikke által meghatározott szabály ugyan a társasági jognak az említett törvénykönyvben szereplő általános szabályai közé tartozik, eltér azonban az általános társasági jogtól annyiban, hogy ez utóbbi nem egyforma szabályt ír elő valamennyi részvényes, különösen a magánrészvényesek esetében. A Bíróságnak a kért értelmezést ezen előfeltevés figyelembevételével kell elvégeznie.

18 E kérdésekkel, amelyeket együttesen kell vizsgálni, a kérdést előterjesztő bíróság lényegében azt kérdezi, hogy az EK 56. cikket úgy kell-e értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti rendelkezés, mint a polgári törvénykönyv 2449. cikke, miszerint valamely részvénytársaság alapszabálya az e társaság tőkéjében részesedéssel rendelkező államot vagy közjogi szervet felhatalmazhatja a társaság egy vagy több igazgatótanácsi tagjának a közvetlen kinevezésére, amely rendelkezés önmagában, vagy mint az alapügyekben, olyan rendelkezéssel összefüggésben, mint a 474/1994. sz. törvény 4. cikke, amely elismeri az említett államnak vagy szervnek az általa nem közvetlenül kinevezett igazgatótanácsi tagok listás választásában való részvételi jogát, lehetővé teheti ezen államnak vagy szervnek, hogy az említett társaság tőkéjében való részesedéséhez képest aránytalan ellenőrzési jogosultsággal bírjon.

19 Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az EK 56. cikk (1) bekezdése általánosan tiltja a tagállamok közötti tőkemozgásra vonatkozó korlátozásokat (lásd különösen a C-282/04. és C-283/04. sz., Bizottság kontra Hollandia egyesített ügyekben 2006. szeptember 28-án hozott ítélet [EBHT 2006., I-9141. o.] 18. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot, valamint a C-112/05. sz., Bizottság kontra Németország ügyben 2007. október 23-án hozott ítélet [az EBHT-ban még nem tették közzé] 17. pontját.).

20 Mivel az EK 56. cikk (1) bekezdése szerinti "tőkemozgások" fogalom meghatározása hiányzik a Szerződésből, a Bíróság előzőleg a Szerződés [Amszterdami Szerződés által hatályon kívül helyezett] 67. cikkének végrehajtásáról szóló, 1988. június 24-i 88/361/EGK tanácsi irányelvhez (HL L 178., 5. o.; magyar nyelvű különkiadás 10. fejezet, 1. kötet, 10. o.) mellékletként fűzött nómenklatúrának jelzésértéket tulajdonított. Ennélfogva az EK 56. cikk (1) bekezdése szerinti tőkemozgásoknak minősülnek különösen a közvetlen befektetések, azaz, amint e felsorolásból és az arra vonatkozó magyarázó megjegyzésekből következik, minden olyan, a természetes vagy jogi személy által végrehajtott befektetés, amely a tőkét biztosító személy, és azon társaság közötti tartós és közvetlen kapcsolat létrehozását, illetve fenntartását szolgálja, amelynek részére e tőkét gazdasági tevékenység folytatása céljából szánják. Ami az új vagy meglévő vállalkozásokban való részesedéseket illeti, amint azt a magyarázó megjegyzések is megerősítik, a tartós gazdasági kapcsolatok létrehozásának, illetve fenntartásának célja feltételezi, hogy a részvényes tulajdonában álló részvények - a részvénytársaságokra vonatkozó nemzeti jogszabályok, vagy más rendelkezések alapján - biztosítják számára, hogy ténylegesen részt vegyen a társaság irányításában vagy ellenőrzésében (lásd a fent hivatkozott Bizottság kontra Németország ügyben hozott ítélet 18. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).

21 E befektetési formát illetően a Bíróság megállapította, hogy az EK 56. cikk (1) bekezdése szerinti "korlátozásoknak" kell minősíteni azon nemzeti intézkedéseket, amelyek megakadályozhatják vagy korlátozhatják az érintett vállalkozások részvényeinek megszerzését, vagy más tagállamok befektetőit visszatarthatják attól, hogy azok tőkéjébe befektessenek (lásd a fent hivatkozott Bizottság kontra Németország ügyben hozott ítélet 19. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).

22 Meg kell állapítani, hogy az olyan nemzeti rendelkezés, mint a polgári törvénykönyv 2449. cikke, ilyen korlátozásnak minősül.

23 Az említett cikk ugyanis biztosítja a közrészvényesek számára azt, hogy valamely társaság igazgatótanácsának a tevékenységében jelentősebb mértékben vegyenek részt annál, amit a részvényesi minőségük egyébként lehetővé tenne (lásd értelemszerűen a fent hivatkozott Bizottság kontra Németország ügyben hozott ítélet 62. pontját).

24 A közrészvényesek számára ugyanis olyan eszközt hoz létre, amely azt a lehetőséget biztosítja számukra, hogy a befektetéseiket meghaladó mértékű befolyást gyakoroljanak. Ezzel összefüggésben a többi részvényes befolyása a saját befektetéseik mértéke alatt maradhat (lásd a fent hivatkozott Bizottság kontra Németország ügyben hozott ítélet 64. pontját).

25 Meg kell különösen jegyezni, hogy - amint a kérdést előterjesztő bíróság hangsúlyozza - a polgári törvénykönyv 2449. cikke nem rendelkezik a részvénytársaságban részesedéssel rendelkező állam vagy közjogi szerv által közvetlenül kinevezhető igazgatótanácsi tagok számának korlátozásáról.

26 Az AEM esetében nem releváns az a tény, hogy a Comune di Milano az említett rendelkezés alkalmazásában az igazgatótanácsi tagok közvetlen kinevezésének jogát csak e társaság tőkéjében való saját részesedése arányában és e társaság igazgatótanácsi tagjainak negyedére korlátozva tartotta fenn.

27 Ugyanis, amint a kérdést előterjesztő bíróság helyesen megjegyzi, ez a közvetlen kinevezési jog kiegészül a Comune di Milano azon jogával, hogy a 474/1994. sz. törvény 4. cikke alapján rendesen is részt vegyen a nem általa közvetlenül kinevezett igazgatótanácsi tagok listás választásában, így a Comune di Milano abszolút többséggel rendelkezhet az említett igazgatótanácsban, még akkor is, ha - amint az előzetes döntéshozatalra utaló határozatokban szerepel - a társaság tőkéjében csak viszonylagos többségi részesedéssel, mintegy 33,4%-kal bírna.

28 Így annak ellenére, hogy a Comune di Milano közvetlen kinevezési joga arányos az AEM tőkéjében való részesedésének összegével, és bár ezt a jogot e társaság igazgatótanácsi tagjainak egynegyede tekintetében gyakorolja, a polgári törvénykönyv 2449. cikke, összefüggésben a 474/1994. sz. törvény 4. cikkével, azt a lehetőséget biztosítja a Comune számára, hogy az említett tanács tevékenységében jelentősebb mértékben vegyen részt annál, amit a részvényesi minősége egyébként lehetővé tenne.

29 A közrészvényesek számára olyan eszköz nyújtása, amely biztosítja számukra azt a lehetőséget, hogy korlátozza más részvényesek azon lehetőségét, hogy részesedést szerezzenek a társaságban abból a célból, hogy olyan tartós és közvetlen gazdasági kapcsolatokat hozzanak létre vagy tartsanak fenn vele, amelyek biztosítják számukra, hogy ténylegesen részt vegyenek az irányításában vagy ellenőrzésében, visszatarthatja más tagállamok közvetlen befektetőit attól, hogy ennek a társaságnak a tőkéjébe befektessenek (lásd e tekintetben a fent hivatkozott Bizottság kontra Németország ügyben hozott ítélet 66. pontját).

30 A szabad tőkemozgás korlátozásának fennállását nem zárja ki a Comune di Milano és az olasz kormány azon érvelése, miszerint egyrészt a polgári törvénykönyv 2449. cikke a társasági jog általános szabályai közé tartozik, másrészt pedig az AEM részvényesi közgyűlése önkéntesen és a társasági jog ezen általános szabályait szokásosan alkalmazva ruházta a Comune di Milanóra az igazgatótanácsi tagok közvetlen kinevezési jogát.

31 Először is meg kell ugyanis jegyezni, hogy a polgári törvénykönyv 2449. cikke csak a részvénytársaságban részesedéssel rendelkező állam vagy közjogi szerv tekintetében teszi lehetővé, hogy az alapszabály felhatalmazza őket egy vagy több igazgatótanácsi tag közvetlen kinevezésére. Mivel - a jelen ítélet 17. pontjában megállapítottaknak megfelelően - a kérdést előterjesztő bíróság abból az előfeltevésből indul ki, hogy a polgári törvénykönyv 2449. cikke által megállapított szabály eltér a társasági jog általános szabályaitól, nem kell vizsgálni azt az esetet, ha az említett jog valamennyi részvényesnek, különösen a magánrészvényeseknek egyforma kinevezési lehetőséget biztosítana.

32 Pusztán az a körülmény, hogy a nemzeti jogalkotó a polgári törvénykönyv részvénytársaságokat szabályozó társasági jogi rendelkezései közé felvett egy olyan intézkedést, amely arra irányul, hogy külön jogokat biztosítson a részvénytársaságban részesedéssel rendelkező államnak vagy közjogi szervnek, nem vonja ki ezen intézkedést az EK 56. cikk alkalmazási köréből.

33 Másodszor a polgári törvénykönyv 2449. cikke az említett kinevezési jogot valóban nem közvetlenül ruházza az államra vagy a közjogi szerve, hanem e cikk alapján szükség van az érintett társaság részvényesi közgyűlésének - a társasági akarat kialakítására vonatkozó, a törvényben előírt eljárásnak megfelelő - határozatára, ez azonban nem változtat a szóban forgó rendelkezés korlátozó jellegén.

34 Függetlenül attól a kérdéstől ugyanis, hogy a közrészvényes egyedül rendelkezik-e a szükséges többségi befolyással ahhoz, hogy az érintett alapszabályba felvegye az e társaság igazgatótanácsi tagjainak a közvetlen kinevezéséhez való jogát, vagy ilyen kiegészítést csak a többi részvényes hozzájárulásával tehet, és, úgy tűnik, a jelen esetben is erről van szó, meg kell állapítani, hogy a közrészvényes csak az alapügyben érintett, az általános társasági jogtól eltérő szabályozás miatt érheti el a magánrészvényessel ellentétben azon jog biztosítását, hogy a társaság igazgatótanácsának tevékenységében jelentősebb mértékben vegyen részt annál, amit a részvényesi minősége egyébként lehetővé tenne.

35 Noha az ilyen kinevezési jog az alapszabályba történő felvételét követően nem megváltoztathatatlan, mivel főszabály szerint ezen alapszabály későbbi felülvizsgálata során módosítható, mégis viszonylag erős védelmet élvez. Ugyanis a közrészvényes előnyére válhat a részvénytársaság alapszabályához kapcsolódó folytonossági biztosíték, mivel ezen alapszabály módosításához általában a részvényesek minősített többsége szükséges. Így még ha a közrészvényes önmagában vagy a többi részvényessel együtt később már nem is rendelkezik a szükséges többséggel ahhoz, hogy az igazgatótanácsi tagok közvetlen kinevezési jogát magának tulajdonítsa, különösen mivel időközben az érintett társaság tőkéjében csökkent a részesedése, e joggal továbbra is rendelkezhet.

36 A befektető csak akkor lehet biztos abban, hogy valamely részvénytársaság igazgatótanácsi tagjainak közvetlen kinevezési joga eltörölhető, ha befektetése annyira jelentős, hogy megszerzi az e társaság alapszabályának módosításához szükséges többséget; ehhez pedig olyan befektetésre lehet szükség, amely messze meghaladja azt, ami - abban az esetben, ha az alapszabályból hiányzik az ilyen kinevezési jog - lehetővé tenné számára, hogy tartós és közvetlen gazdasági kapcsolatokat hozzon létre vagy tartson fenn, amelyek biztosítják számára, hogy ténylegesen részt vegyen az említett társaság irányításában vagy ellenőrzésében.

37 E tekintetben meg kell jegyezni, hogy az AEM esetében - a kérdést előterjesztő bíróság megállapításai szerint, amelyeket e társaság a tárgyaláson megerősített - a befektetők számára lehetetlen a Comune di Milanónak az igazgatótanácsi tagok közvetlen kinevezéséhez kapcsolódó jogát eltörölni, amíg ez utóbbi 33,4%-os részesedését megőrzi.

38 Így még ha alaki szempontól az AEM részvényesi közgyűlésének határozata is keletkezteti az említett kinevezési jogot, ezt a határozatot olyan körülmények között, mint amelyek a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő jogvitákban felmerültek, olyan egyszerű jogi eszköznek kell tekinteni, amellyel a Comune di Milano csak a szóban forgó szabályozás fennállása miatt tudott élni.

39 Azonban a tőke szabad mozgását korlátozhatják az EK 58. cikkben szereplő okok vagy a közérdeken alapuló kényszerítő okok által igazolt nemzeti szabályozások, amennyiben nem létezik olyan közösségi harmonizációs intézkedés, amely előírná az ezen érdekek védelmének biztosításához szükséges intézkedéseket (lásd a fent hivatkozott Bizottság kontra Németország ügyben hozott ítélet 72. pontját és a hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).

40 Ilyen közösségi harmonizáció hiányában főszabály szerint a tagállamokra tartozik, hogy meghatározzák az ilyen jogos érdekek biztosítani kívánt védelmi szintjét, valamint hogy e szintet milyen módon kell elérni. Ugyanakkor kizárólag a Szerződés által kijelölt korlátok között és különösen az arányosság elvének tiszteletben tartása mellett tehetik ezt meg, mely utóbbi megköveteli, hogy az elfogadott intézkedések alkalmasak legyenek az elérni kívánt célkitűzés megvalósítására, és ne lépjenek túl az eléréséhez szükséges mértéken (a fent hivatkozott Bizottság kontra Németország ügyben hozott ítélet 73. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

41 E tekintetben különösen emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint nem lehet azokat a törekvéseket elutasítani, amelyek a körülményektől függően igazolhatják, hogy a tagállamok a kezdetben állami és később privatizált vállalkozásokban bizonyos befolyást megőrizzenek, amennyiben e vállalkozások közérdekű vagy stratégiai jelentőségű szolgáltatást végeznek (a C-463/00. sz., Bizottság kontra Spanyolország ügyben 2003. május 13-án hozott ítélet 66. pontja [EBHT 2003., I-4581. o.] és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

42 Meg kell azonban állapítani, hogy - amint a kérdést előterjesztő bíróság is megjegyezte - a polgári törvénykönyv 2449. cikke nem köti feltételhez a részvénytársaság alapszabályába az e társaságban részesedéssel rendelkező állam vagy közjogi szerv azon jogának felvételét, hogy közvetlenül nevezzen ki egy vagy több igazgatótanácsi tagot, így e rendelkezés nem tekinthető igazoltnak.

43 A fenti megállapításokat figyelembe véve a feltett kérdésekre azt a választ kell adni, hogy az EK 56. cikket úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti rendelkezés, mint a polgári törvénykönyv 2449. cikke, miszerint valamely részvénytársaság alapszabálya az e társaság tőkéjében részesedéssel rendelkező államot vagy közjogi szervet felhatalmazhatja a társaság egy vagy több igazgatótanácsi tagjának a közvetlen kinevezésére, amely rendelkezés önmagában, vagy mint az alapügyekben, olyan rendelkezéssel összefüggésben, mint a 474/1994. sz. törvény 4. cikke, amely elismeri az említett államnak vagy szervnek az általa nem közvetlenül kinevezett igazgatótanácsi tagok listás választásában való részvételi jogát, lehetővé teheti ezen államnak vagy szervnek, hogy az említett társaság tőkéjében való részesedéséhez képest aránytalan ellenőrzési jogosultsággal bírjon.

A költségekről

44 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (első tanács) a következőképpen határozott:

Az EK 56. cikket úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti rendelkezés, mint az olasz polgári törvénykönyv 2449. cikke, miszerint valamely részvénytársaság alapszabálya az e társaság tőkéjében részesedéssel rendelkező államot vagy közjogi szervet felhatalmazhatja a társaság egy vagy több igazgatótanácsi tagjának közvetlen kinevezésére, amely rendelkezés önmagában, vagy mint az alapügyekben, olyan rendelkezéssel összefüggésben, mint a 2003. december 24-i 350. sz. törvénnyel módosított, 1994. július 30-i 474. sz. törvénnyé átalakított, 1994. május 31-i 332. sz. törvényerejű rendelet 4. cikke, amely elismeri az említett államnak vagy szervnek az általa nem közvetlenül kinevezett igazgatótanácsi tagok listás választásában való részvételi jogát, lehetővé teheti ezen államnak vagy szervnek, hogy az említett társaság tőkéjében való részesedéséhez képest aránytalan ellenőrzési jogosultsággal bírjon.

Aláírások

* Az eljárás nyelve: olasz.