Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

BH+ 2014.12.525 Ha a bíróság a terhelt különös visszaesői minőségét tévesen állapította ugyan meg, de annak büntetési tételkeret-emelő hatását nem használta ki, pusztán a különös visszaesés kimondását sérelmezve a felülvizsgálat a törvényben kizárt [1978. évi IV. tv. 97. § (1) bek.].

A bíróság a 2011. szeptember 27-én kelt ítéletével a IV. r. terheltet bűnösnek mondta ki felbujtóként, folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében [1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: korábbi Btk.) 318. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) és c) pont, (6) bekezdés b) pont], és ezért őt - mint különös visszaesőt - 2 év 6 hónapi börtönbüntetésre és 3 évi közügyektől eltiltásra ítélte.

A IV. r. terhelt és védőjének fellebbezése alapján eljárva az ítélőtábla a 2013. szeptember 17-én meghozott ítéletével az elsőfokú határozatot a IV. r. terheltet érintően helybenhagyta.

A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a IV. r. terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt.

Ennek indokai szerint a jogerős ítélet tévesen állapította meg a (helyesen: különös) visszaesői minőségét, mivel - a felülvizsgálati indítványban meg nem jelölt időponthoz képest - több mint 10 éve nem volt büntetve. Ezért álláspontja szerint nem minősül visszaesőnek, így viszont nem a börtönbüntetés háromnegyed részének, hanem - a jelenleg hatályos, számára kedvezőbb 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) alkalmazásával a büntetés kétharmad részének kitöltését követően lenne legkorábban feltételes szabadságra bocsátható. Minderre figyelemmel azt kérte, hogy a Kúria a jelenleg hatályos Btk. alkalmazásával rendelkezzen úgy, miszerint legkorábban a büntetése kétharmad részének kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra.

Az indítványban foglaltak alapján felülvizsgálatra nincs törvényi lehetőség.

A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely kizárólag a Be. 416. §-ának (1) bekezdés a)-g) pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető.

A Be. 416. § (1) bekezdésének b) pontja alapján felülvizsgálatnak akkor van helye, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak, illetőleg a büntetés végrehajtását a Btk. 86. § (1) bekezdésében (illetve a korábbi Btk. 90. §-ában) foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel.

A Btk. 137. § 15. pontja szerinti különös visszaesői minőség a bűncselekmény jogi minősítése szempontjából közömbös. Megállapítása nem feltétele, hanem következménye a jogi minősítésnek (BH 2009.317.).

Következésképpen nem érinti a bűncselekmény minősítésének törvényességét, ha a bíróság - a Btk. 137. § 15. pontja, illetve az ennek alapjául szolgáló 14. pont szerinti feltételek téves megállapításával - jut arra az álláspontra, miszerint az elkövető különös visszaeső. Így önmagában sem az erre vonatkozó megállapítás, sem annak hiánya felülvizsgálati okot nem képez, és önmagában a büntetés miatt csak akkor van helye felülvizsgálatnak (s ekként a határozat megváltoztatásának), ha annak neme vagy mértéke a Btk. valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközik. Ugyanakkor - mivel a különös visszaesői minőségnek büntetési tételkeret-emelő hatása is van - e két elv összevetéséből az is következik, hogy a különös visszaesői minőség téves megállapítása kizárólag akkor alapozhatna meg felülvizsgálatot, ha a bíróság annak folytán a terhelt terhére rótt cselekménynek a Btk. Különös Részében foglalt büntetési tételének felső határát meghaladó, csak a korábbi Btk. 97. § (1) bekezdésének alkalmazásával kiszabható - azaz a konkrét ügyben 8 évet meghaladó, de legfeljebb 12 évi - szabadságvesztést szabott volna ki a terhelttel szemben. Így jelen esetben, amikor is a különös visszaesői minőségnek a terhelt által állított téves megállapítása csupán abban nyilvánul meg, hogy hiányában - a felülvizsgálati indítvány szerint - a jogerős elbíráláskor már hatályban volt újabb büntetőtörvény alkalmazásával a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a terheltre nézve kedvezőbben kellett volna megállapítani - sem a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt, sem más felülvizsgálati ok nem valósult meg, ennélfogva az indítvány törvényben kizárt.

Megjegyzi a Kúria, hogy a terhelt esetében a Btk. 38. § (2) bekezdés a) pontja szerinti, ún. "kétharmados" feltételes szabadságra bocsátás alkalmazására semmiképpen nem kerülhetett volna sor.

A különös visszaesői minőségének megállapítása az iratok tartalma alapján valóban tévesnek látszik. A terheltet ugyanis korábban kizárólag a korábbi Btk. 273. § (1) bekezdésébe ütköző önbíráskodás bűntette miatt ítélték végrehajtandó szabadságvesztésre. E bűncselekmény pedig a korábbi Btk. XVI. Fejezetében - a közrend elleni bűncselekmények között - szerepel, míg a jelen ügyben terhére rótt csalás bűntette kapcsán a különös visszaesés szempontjából csak a vagyon elleni bűncselekmények (korábbi Btk. XVIII. Fejezet) voltak - a korábbi Btk. 333. § 4. pontja szerint - hasonló jellegűnek tekinthetőek. A terheltet pedig vagyon elleni bűncselekmények miatt korábban kizárólag végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésekre ítélték, ami visszaesést nem alapoz meg, és ebből a szempontból közömbös az is, hogy utóbb ezek végrehajtásának elrendelésére és összbüntetésbe foglalásukra is sor került az önbíráskodás miatt kiszabott végrehajtandó szabadságvesztéssel is.

Ugyanakkor a terhelt visszaesői minősége ez esetben is megállapítható lenne, mert a korábbi, szándékos bűncselekmény (az önbíráskodás bűntette) miatt kiszabott végrehajtandó szabadságvesztésének kitöltésére - az összbüntetés keretében - 2002. június 1. napján került sor, míg a jelen ügyben terhére rótt cselekmény elkövetési ideje a 2005. február 4. és 23. napja közötti időszak.

Így a korábbi büntetés kitöltése és az újabb, szándékos bűncselekmény elkövetése között - ami a visszaesői minőség megállapíthatósága szempontjából meghatározó - három év nem telt el. A visszaesői minőség pedig - már ebben a formájában is - a jelenleg hatályos Btk. 38. § (2) bekezdés b) pontja alapján is az ún. "háromnegyedes" feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét vonná maga után csakúgy, mint a terhelttel szemben alkalmazott korábbi Btk. 47. § (2) bekezdés II. fordulata, még a kiszabott szabadságvesztés börtönfokozatához igazodóan.

Ekként a felülvizsgálati indítvány törvényben kizárt; s ezért azt a Be. 424. § (1) bekezdése szerinti tanácsülésen a Kúria a Be. 421. § (2) bekezdés első mondatának első fordulata szerint elutasította.

(Kúria Bfv. III. 1401/2014.)

* * *

TELJES HATÁROZAT

A Kúria Budapesten, a 2014. év október hó 13. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő

v é g z é s t:

A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!

Jogkódex ikon

Jogkódex

Az igényeinek megfelelő Jogkódex előfizetés kiválasztása

A legfrissebb szakcikkek eléréséhez a Szakcikk Adatbázis Plusz előfizetés szükséges

Meglévő Jogkódex előfizetés bővítése szükséges.

Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!