Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

31978L0629[1]

A Tanács irányelve (1978. június 19.) az anyagi hosszúságmérőkre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 73/362/EGK irányelv műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításáról

A Tanács irányelve

(1978. június 19.)

az anyagi hosszúságmérőkre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 73/362/EGK irányelv műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításáról

(78/629/EGK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel a csatlakozási okmánnyal módosított, a mérőműszerekkel és a metrológiai ellenőrzés módszereivel kapcsolatos közös rendelkezésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1971. július 26-i 71/316/EGK tanácsi irányelvre [1] és különösen annak 17., 18. és 19. cikkére,

mivel az anyagi hosszúságmérőkre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1973. november 19-i 73/362/EGK tanácsi irányelv [2] előkészítése és elfogadása óta új anyagi hosszúságmérőket fejlesztettek ki; mivel a műszaki fejlődés figyelembevételének érdekében az említett irányelvet ezért módosítani kell;

mivel a Bizottság 1978. január 19-én módosítási javaslatot nyújtott be véleményezésre a mérőműszerek kereskedelme műszaki jellegű akadályainak elhárítását célzó irányelveknek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításával foglalkozó bizottságnak; mivel a vélemény meghozatala hiányában a 71/316/EGK irányelv 19. cikke (3) bekezdésének b) pontjában megállapított eljárás alapján a Bizottság a Tanácsnak javaslatot tett a meghozandó intézkedésekről,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 73/362/EGK irányelv mellékletének 3.6., 4.1., 5.1., 6.3., 7.1., 7.2., 7.3., 8., 9.1., 9.2., 9.4. és 9.5. pontja ezen irányelv melléklete alapján módosul.

2. cikk

A tagállamok elfogadják azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek oly módon, hogy ezek a rendelkezések az értesítéstől számított egy éven belül hatályba lépjenek, és erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

3. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Luxembourgban, 1978. június 19-én.

a Tanács részéről

az elnök

P. Dalsager

[1] HL L 202., 1971.9.6., 1. o.

[2] HL L 335., 1973.12.5., 56. o.

--------------------------------------------------

MELLÉKLET

3.6. A mérőszalag olyan kiképzésű, hogy amikor a szalag sík felületen kihúzott állapotban van, a szélei egyenesek és párhuzamosak.

4.1. A hosszúságmérőkön az osztásnak és a számozásnak a névleges hosszúság mentén érthetőnek, előírás szerintinek és letörölhetetlennek kell lennie annak érdekében, hogy biztonságos, egyszerű és egyértelmű leolvasást tegyen lehetővé. Néhány nem számozott osztás azonban, amelyek száma a hosszúságmérőkön nem haladja meg a két egymást követő számozott skálaosztás közötti skálaosztások számát, a mérőeszköz végén a fő skálaosztáson túlnyúlhat.

5.1. A hosszúságmérők névleges hosszúsága a következő értékek egyike: 0,5; 1; 1,5; 2; 3; 4; 5; 6; 7; 8; 9 m vagy 5 m többszöröse.

6.3. Mindezeket a feliratokat láthatóan és olvashatóan kell feltüntetni a hosszúságmérő elejétől kezdődően.

Az illetékes nemzeti hatóság egyetértésével azonban bizonyos feliratok megjelenhetnek az eszköz egy teljes részén. Ebben az esetben az EGK-típusjóváhagyási igazolás megállapítja, hová kerüljenek elhelyezésre ezek a feliratok.

Továbbá, ha a hosszúságmérő szélessége nem teszi lehetővé az EGK-típusjóváhagyási jel olvasható feltüntetését, a mérőműszerekkel és a metrológiai ellenőrzés módszereivel kapcsolatos közös rendelkezésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1971. július 26-i tanácsi irányelv I. melléklete 3.1. pontja rendelkezéseinek sérelme nélkül, és e mellékletnek a 3.5. pontjával összhangban a jel a következő jelek formájában is feltüntethető egymás után elrendezve:

- a stilizált ε betű,

- az EGK-típusjóváhagyást megadó tagállam megkülönböztető betűje/betűi,

- az EGK-típusjóváhagyás évének utolsó két számjegye,

- az EGK-típusjóváhagyás hivatkozási száma (pl. ε F 755345).

7. LEGNAGYOBB MEGENGEDHETŐ HIBA

7.1. Az ezen irányelvben meghatározott hosszúságmérőket pontosságuk szerint három osztályba - I., II. és III. - kell sorolni.

A hosszúságmérők EGK-elsőhitelesítésénél a legnagyobb megengedett hibát (amelynek értéke pozitív vagy negatív):

a) a névleges hosszúságra, és

b) bármely egyéb, nem egymást követő skálaosztás közötti távolságra,

az adott hosszúság függvényében, milliméterben kell megadni az (a + bL) képlettel, ahol:

- "L" az adott hosszúság egész méterre kerekítve,

- "a" és "b" az egyes pontossági osztályokra a következő táblázat szerint meghatározott együttható:

Pontossági osztály | a | b |

I | 0,1 | 0,1 |

II | 0,3 | 0,2 |

III | 0,6 | 0,4 |

7.2. 7.2.1. Az 1 cm-nél nem hosszabb osztásértékek "i" hosszúságára vonatkozó pozitív vagy negatív legnagyobb megengedett hibát minden egyes pontossági osztályra a következő táblázatnak megfelelően kell megadni:

Az adott osztásköz "i" hosszúsága | Legnagyobb megengedhető hiba (mm-ben), pontossági osztályonként |

I. | II. | III. |

i ≤ 1 mm | 0,1 | 0,2 | 0,3 |

1 mm < i ≤ 1 cm | 0,2 | 0,4 | 0,6 |

1 cm-nél nagyobb osztásértékek esetén a legnagyobb megengedett hibát az osztásérték függvényében az (a + bL) képlettel milliméterben kell megadni, ahol az "a" és "b" paraméterek értékei a 7.1 pontban megadottal azonosak, "L" értéke pedig az adott hosszúságnak a következő egész méterre felkerekített értéke.

7.2.2. Az 1 cm-t meg nem haladó, egymást követő osztásértékek "i" hosszúsága közötti legnagyobb megengedett különbséget mindegyik pontossági osztályra a következő táblázat szerint kell meghatározni:

Az adott osztásköz "i" hosszúsága | Legnagyobb megengedhető eltérés (mm-ben), pontossági osztályonként |

I | II | III |

i ≤ 1 mm | 0,1 | 0,2 | 0,3 |

1 mm < i ≤ 1 cm | 0,2 | 0,4 | 0,6 |

1 cm-nél nagyobb osztásértékek esetén az egymást követő "i" osztásértékek hosszúsága közötti legnagyobb megengedett különbséget az (a + bL) képlettel, milliméterben kell megadni a 7.2.1. pontban meghatározottak szerint.

7.3. Véglapos vagy összetett hosszúságmérőknél azonban a felülettel határolt tartományra a legnagyobb megengedett hiba plusz vagy mínusz értékeit az alábbi értékekkel kell megnövelni:

- 0,1 mm-rel az I. pontossági osztályú mérőkre,

- 0,2 mm-rel a II. pontossági osztályú mérőkre,

- 0,3 mm-rel a III. pontossági osztályú mérőkre.

Ezen felül a 7.1. és 7.2.2. pontban megállapított rendelkezéseket nem kell alkalmazni:

- ha a 7.1. b) pontban leírt, nem egymást követő osztásjel egyikét felület képezi, és

- ha a 7.2.2. pontban leírt, egymást követő osztások egyike felülettel határolt szélső osztás.

8. HITELESÍTÉSI JELEK

Minden hosszúságmérő felépítésének biztosítania kell, hogy a hosszúságmérő megkaphassa a mérőműszerekkel és a metrológiai ellenőrzés módszereivel kapcsolatos közös rendelkezésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1971. július 26-i tanácsi irányelvben előírt hitelesítési jeleket. Erre helyet kell biztosítani hosszúságmérők elejének közelében akár a mérőn magán, akár egy nélkülözhetetlen járulékos készüléken.

9.1. Üvegszálas és műanyag véglapos, végvonásos vagy összetett szalag hosszúságmérők

Névleges hosszúság: 0,5-50 méter.

A húzóerőt (kb. 20 N-os) feltüntetik.

A véglapos és összetett hosszúságmérők szabad végei kopásálló pánttal vagy kupakkal vannak ellátva.

Ezek a hosszúságmérők az I., II. vagy III. pontossági osztályba tartoznak.

9.2. Egy darabban készített, merev vagy félmerev fém vagy egyéb anyagú hosszúságmérők

Névleges hosszúság: 0,5-5 méter.

A referenciahőmérséklet bizonyos esetekben eltérhet 20 °C-tól.

Ezek a mértékek folyadékok szintjének ellenőrzésére használt mérőpálcákat is magukban foglalnak.

A merev mérőpálca vége ütés- és kopásálló végződéssel vagy kupakkal van ellátva. Ütődéskor nem kelthet szikrát.

Ezek a hosszúságmérők a II. pontossági osztályba tartoznak.

9.4. Acélszalag-hosszúságmérők

9.4.1. Véglapos, végvonalas vagy összetett hosszúságmérők tekercselőn.

Névleges hosszúság: 0,5-10 méter; az 5-10 m-es mértékek lapja íves keresztmetszetű.

Ezek a hosszúságmérők tokban lehetnek, melynek a méretei a mérésre használt részbe tartozhatnak, főként belső méretek mérésénél. Ezeknek a hosszúságmérőknek a szabad vége rögzített vagy csúszó kampóval vagy rögzítőnyelvvel van ellátva.

Ezek a hosszúságmérők az I. vagy II. pontossági osztályba tartoznak.

9.4.2. A névleges hossznál nagyobb hosszúságok mérésére tervezett véglapos vagy végvonalas hosszúságmérők

Névleges hosszúság: 5, 10, 20, 50, 100 vagy 200 méter.

A húzóerőt, mely kb. 50 N, fel kell tüntetni a hosszúságmérőn.

A szabad vég magában foglal a névleges hosszúságba bele nem tartozó fogantyút vagy gyűrűt.

Ha a fogantyúk beletartoznak a névleges hosszúságba, úgy vannak felépítve, hogy az illesztésük semmilyen pontatlanságot ne okozzon a mérésnél.

Ezek a hosszúságmérők az I. vagy II. pontossági osztályba tartoznak.

9.4.3. Nem a névleges hosszúságnál nagyobb hosszúságok mérésére tervezett végvonalas vagy összetett hosszúságmérők tekercselőn.

Névleges hosszúság: 5-200 méter.

A referenciahőmérséklet bizonyos esetekben eltérhet 20 °C-tól.

A vonóerőt (kb. 50 N-os) feltüntetik a mértéken.

A szabad vég magában foglal a névleges hosszba nem beletartozó fogantyút, gyűrűt vagy kampót.

Ezek a mértékek az I. vagy II. pontossági osztályba tartoznak.

9.5. Összetett fémből készült, feszítő súllyal ellátott merülő szalag, folyadékszint mérésére

Névleges hosszúság: 5-50 méter.

A referenciahőmérséklet bizonyos esetekben eltérhet 20 °C-tól.

A szalag helyes kihúzásához szükséges húzóerőt fel kell tüntetni a hosszúságmérőn.

Ezt a húzóerőt kell kifejteni a hosszúságmérőn feszítő súly segítségével, amelyen fel kell tüntetni annak saját tömegét.

A skálakezdet fő osztásjelét a megfelelő formájú feszítő súly alja képezi. A feszítő súly olyan anyagból készül, ami ütközés esetén nem kelt szikrát.

A feszítő súly stabilan vagy leszerelhetően csatlakozik a szalaghoz oly módon, hogy ez a csatlakozás vagy kapcsolat ne okozzon hibát.

A szalag teljes hossza milliméter osztású, az osztás a feszítő súly sima oldalán folytatódik.

A hosszúságmérő másik végére csévélre szerelhető.

Ezek a hosszúságmérők az I. vagy II. pontossági osztályba tartoznak.

A hosszúságmérő feszítő súllyal történő használata esetén a hibahatár nem kisebb, mint 0,6 mm.

--------------------------------------------------

Lábjegyzetek:

[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 31978L0629 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:31978L0629&locale=hu

Tartalomjegyzék