BH 2005.4.150 I. Nem mentesíti az uralkodó tagot a többségi, illetve közvetlen irányítást biztosító befolyás megszerzésének bejelentése alól az ellenőrzött társaság változásbejegyzési kérelmének benyújtása [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 292. § (1) bek.; 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 22. §].

II. A Gt. 292. § (3) bekezdésében szabályozott objektív felelősség időbeli terjedelme a többségi, illetve közvetlen irányítás megszerzésére vonatkozó bejelentés elmulasztásának időpontjában - azaz a befolyásszerzéstől számított 30 nap elteltével - kezdődik és a késedelmes bejelentés teljesítésének időpontjáig tart - Az ellenőrzött gazdasági társasággal szemben ez alatt az időszak alatt keletkezett tartozásokért terheli teljes és korlátlan felelősség a befolyást szerzőt [1997. évi CXLIV. tv. (Gt. ) 292. § (3) bek.].

A jogerős ítéletben megállapított és a felülvizsgálati kérelem elbírálása körében jelentős tényállás szerint a nyilvános kibocsátású R. 96 kötvények kibocsátója az R. Kft. II. r. alperes, forgalmazója az Rb. Rt. III. r. alperes volt. A III. r. alperes vállalta, hogy a kötvényeket lejárat előtt is bármikor visszaváltja a tájékoztatóban írt feltételek mellett. A II. és III. r. alperesek 1996. október 15-én forgalmazási szerződést kötöttek, mely szerint a kötvénytulajdonosoktól a kötvényeket a III. r. alperes vásárolja vissza. Ezt megelőzően 1993. január 1-jén az I. és III. r. alperesek ún. megbízásos pénztárszolgálati szerződést kötöttek, mely szerint a III. r. alperes saját pénztárainak kialakításáig az I. r. alperes mint megbízott a saját pénzkészleteiből pénztárszolgálatot teljesít a III. r. alperes részére az R. bank Rt. I. r. alperes budapesti pénztáraiban. Ezt követően 1995. augusztus 24-én az I. és III. r. alperesek olyan megállapodást kötöttek, melyben a III. r. alperes megbízta az I. r. alperest azzal, hogy a kötvényeket bizományosként forgalmazza.

A kötvények forgalmazása és visszavásárlása a megállapodások szerint történt 1998. július 10-éig. Ebben az időpontban azonban az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (továbbiakban: ÁPTF) határozatával felügyeleti biztost és helyszíni ellenőröket rendelt ki az I. r. alpereshez. A felügyeleti biztos az 1998. július 14-én hozott utasításában megtiltotta az I. r. alperesnek - többek között - az R. 96 kötvények visszavásárlását. Az ÁPTF az 1998. szeptember 4-én kelt újabb határozatában a korábbi határozatának túlnyomó részét szeptember 7-i hatállyal hatályon kívül helyezte. A felügyeleti biztos az 1998. szeptember 7-én kiadott ügyféltájékoztatóban közzétette, hogy az R. 96 kötvények kifizetését a forgalmazást végző III. r. alperes 1998. szeptember 8-ától felfüggeszti. Ettől az időponttól kezdődően az R. 96 kötvények visszavásárlására nem került sor.

A felperes 500 000 Ft névértékű R. 96 kötvényt vásárolt, melyeknek visszavásárlását kérte a II. és III. r. alperestől, de nevezettek a visszavásárlást megtagadták.

1998. szeptember 4-én az I. r. alperes közgyűlése az alaptőke leszállítása mellett döntött, egyidejűleg elfogadta, hogy a IV. r. alperes - az Országos Betétbiztosítási Alap - az I. r. alperesben közel 100 tulajdont szerezzen 3,1 milliárd Ft rendelkezésre bocsátása mellett.

Az I. r. alperes ellen 1999. január 19-én felszámolási eljárás indult, melynek közzétételére 1999. február 25-én került sor. A II. r. alperes ellen 2001. január 26-i, míg a III. r. alperes ellen 1999. július 10-i kezdő időponttal indult felszámolási eljárás.

A felperes eredeti keresetében 500 000 Ft, ennek 1998. szeptember 8-ától a kifizetés napjáig járó évi 20%-os kamata egyetemleges megfizetésére kérte kötelezni az alpereseket kártérítés jogcímén. Arra az esetre, ha a IV. r. alperes marasztalását a bíróság nem látná indokoltnak, kérte annak megállapítását, hogy a IV. r. alperest teljes és korlátlan felelősség terheli az I. r. alperes mindazon tartozásaiért, amelyekre az I. r. alperes vagyona a felszámolási eljárásban nem nyújt fedezetet.

A per tartama alatt, 2000. június 2-án, a II. r. alperes a felperes követetéséből 320 000 Ft-ot kifizetett, ezért a felperes keresetét a tőkéből fennmaradt 180 000 Ft-ra és kamataira leszállította. A IV. r. alperes marasztalását elsődlegesen kártérítés címén a Ptk. 339. §-ának (1) bekezdése, valamint a Gt. 296. §-ának (3) bekezdése alapján kérte. A IV. r. alperessel szemben másodlagos keresetét a Hpt. 72., 76. és 104. §-ára, továbbá a Gt. 296. §-ának (1) bekezdésére, valamint a 292. §-ának (1) és (3) bekezdésére alapította.

Az alperesek a kereset elutasítását kérték.

Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az I., II. és III. r. alpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek 15 nap alatt 180 000 Ft-ot, ennek 1998. július 15-étől a kifizetés napjáig járó évi 20% késedelmi kamatát és 20 000 Ft perköltséget, míg ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy a teljesítéssel egy­idejűleg adja ki a II. r. alperesnek a perbeli kötvényeket azzal, hogy a teljesítéssel a felperes köteles elől járni.

A Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság a felperes és az I. r. alperes fellebbezése folytán hozott ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett rendelkezését részben megváltoztatta és az I., II., III. r. alpereseket egyetemlegesen terhelő marasztalás összegét 326 398 Ft-ra, ennek 1998. szeptember 8-ától 2001. december 31-éig évi 20%, 2002. január 1-jétől 2003. december 31-éig évi 11%, ezt követően az éves költségvetési törvény szerinti; további 320 000 Ft-nak 1998. szeptember 8-ától 2000. június 2-áig évi 20% késedelmi kamatára felemelte azzal, hogy a felperes az ítéletben írt kötvényeket a teljesítéssel egyidejűleg a fizető alpereseknek köteles kiadni. Mellőzte az ítéletből, hogy a teljesítéssel a felperes köteles elöl járni. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Határozatának indokolásában tényként állapította meg, hogy kötelmi jogviszony - kötvény-adásvételi szerződés - a felperes és III. r. alperes mint a kötvény forgalmazója között jött létre. A III. r. alperes kötelezettséget vállalt arra, hogy az általa eladott R. 96 elnevezésű kötvényeket - a kamattal együtt - bármelyik munkanapon megvásárolja. A vételár kiszámításának módját a kötvény tartalmazta. A III. r. alperes a kötvények visszavásárlását 1998. szeptember 8-án megtagadta, ezzel megszegte a felperessel kötött kötvény-adásvételi szerződést. A Ptk. 313. §-a szerint a jogosult választhatott a késedelem és a lehetetlenülés következményei között. A felperes a lehetetlenülés jogkövetkezményeként a Ptk. 312. §-ának (2) bekezdés alapján kártérítést kért. A kár bekövetkezésének napja az a nap, amikor a kötelezett a visszavásárlást nem teljesítette, a felperes kára pedig az az összeg, amelynek kifizetése a fenti napon elmaradt.

A másodfokú bíróság rámutatott arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság a Gfv. X. 30.266/2000/7. számú végzésében más ügyben megállapította: az I., II. és III. r. alperesek között az I. r. alperes által irányított szoros együttműködés, gazdasági kapcsolat állt fenn. A II. és III. r. alperesek létrehozásának az volt az indoka, hogy a bank eredményességét elősegítsék. A II. és III. r. alperesek vezetői az I. r. alperes bank alkalmazottai voltak, nevezettek csak az I. r. alperes jóváhagyásával köthettek szerződéseket. A reálcégek mögött állt az I. r. alperes tőkeállománya. Nyilvánvaló, hogy e banki háttér nélkül nem kerülhetett volna sor milliárdos nagyságrendű kötvény kibocsátására és forgalmazására. A perbeli kötvényeken a "reálbank csoport" felirat és a bank logója szerepelt. A szórólapokon és ügyfél tájékoztatókban a többes számban megjelenő kötelezettségvállalás "visszafizetjük" is erre a bankcsoport kapcsolatra utal. Az I. r. alperes banknak tehát tulajdonlás nélküli ellenőrző szerepe volt a II. r. és III. r. alperesek felett - ahogyan azt az ÁPTF 1998. március 8-án vizsgálati jelentésében is megállapította. Ezért az 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 2. számú melléklete 2/1. pontjában írt bankcsoport jött létre az I. r. alperes és a 2.2 fogalom-meghatározása szerint bankholding vállalatként működött II. és III. r. alperes, mint járulékos vállalkozások tekintetében is.