BH+ 2003.7.337 I. Egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságnak csak egyetlen tagja lehet. A cég egyetlen üzletrésze több személy tulajdonában nem állhat. Ebből következően az egyetlen üzletrész átruházás folytán sem kerülhet közös tulajdonba [1988. évi VI. tv. (régi Gt.) 183. § (2) bek. c) pont, 189. §, 223. §, 231. §, 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 18. § (1) bek., 18/B. § (2) bek.].

II. Egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság üzletrésze meghatározott hányadának átruházására csak az üzletrész szabályos felosztása - önállóan forgalomképes üzletrészhányad kialakítása - után kerülhet sor. Ugyanez vonatkozik a vételi jog engedésére is [1988. évi VI. tv. (régi Gt.) 183.§ (2) bek. c) pont, 184. §, 223. §, 231. §, 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 18. § (1) bek., 18/B. § (2) bek.].

A cégjegyzék szerint a kéttagú cégként 1990. november 29-én alapított I. r. alperesnek 1995. szeptember 26-tól kezdődően egyetlen tagja a II. r. alperes volt. A felperes 1994. június 2-től 1996. szeptember 9-ig - másik két ügyvezető mellett - önálló cégjegyzésre jogosult ügyvezetője volt az I. r. alperesnek.

A II. r. alperes, mint az I. r. alperes egyetlen tagja 1996. szeptember 9-én készítette el az I. r. alperes alapító okiratát, mely a felperest már nem tünteti fel ügyvezetőként és nevezett ügyvezetői tisztségének lejártára és ügyvezetőkénti visszahívására is utalt. Az I. r. alperes cégjegyzékét vezető cégbíróság 1996. október 21-én meghozott végzésével a létesítő okirat e módosítását a cégjegyzékbe bejegyezte és a felperest 1996. szeptember 9-i hatállyal törölte a cégjegyzésre jogosultak sorából.

Az II. r. alperes képviselője 1996. május 14-én felperesnek ajándékozásra és vételi jog engedélyezésére vonatkozó ajánlatot tett, amelyet a felperes 1996. május 29-én elfogadott.

Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy a felperes és a II. r. alperes között 1996. július 1-jei hatállyal érvényes ajándékozási szerződés jött létre, melynek folytán a felperes térítésmentesen megszerezte az I. r. alperes törzstőkéjének 5%-át 8 921 050 Ft értékben, továbbá a felperes ugyancsak 1996. július 1-i hatállyal vételi jogot szerzett az I. r. alperes törzstőkéjének további 5%-ára 8 921 050 Ft értékben.

Megállapította az elsőfokú bíróság, hogy "a felperes 1996. július 1. napjától 1997. június 30-ig terjedő időtartamra, 1996. június 27-től egyedüli, szabályszerűen kijelölt ügyvezetője az I. r. alperesnek". Kötelezte az I. r. alperest, hogy az 1996. június 27-i taggyűlési határozatok alapján 30 napon belül vezettesse át az I. r. alperes cégjegyzékét vezető bíróságnál a felperes tulajdonszerzését és ügyvezetői minőségét érintő változásokat. Megállapította az elsőfokú bíróság, hogy az I. r. alperes 1996. szeptember 9-i taggyűlésén hozott valamennyi határozat és az azok alapján elkészített alapító okirat érvénytelen, ezért e taggyűlési határozatokat, valamint a cégbíróság végzésének a felperesre vonatkozó rendelkezéseit hatályon kívül helyezte.

Kötelezte az alpereseket, hogy fizessenek meg a felperesnek 15 napon belül egyenként 210 000 Ft - 210 000 Ft perköltséget, az ezt meghaladó keresetet pedig elutasította.

Az elsőfokú ítéletben kifejtettek szerint azzal, hogy az ajándékozásra és a vételi jog engedélyezésére vonatkozó, a II. r. alperes képviselője által 1996. május 14-én tett ajánlatot a felperes 1996. május 29-én elfogadta, a felek között az ajándékozási szerzodés, illetve a vételi jogra vonatkozó megállapodás 1996. május 29-én létrejött, éspedig függetlenül attól, hogy a bekövetkezett változások bejegyzése az I. r. alperes cégjegyzékét vezető bíróságon - a tulajdonosi képviselők akadályoztató magatartása miatt - elmaradt. Miután az I. r. alperes taggyűlési határozatait ebben az időszakban a tulajdonos döntései helyettesítették, nem tulajdonított jogi jelentőséget annak, hogy az I. r. alperes 1996. június 27-én e kérdések megtárgyalása céljából tartott-e taggyűlést.

Az elsőfokú bíróság az I. r. alperes 1996. június 27-i taggyűlési jegyzőkönyvében rögzített határozatok alapján és az egyéb bizonyítékok értékelése mellett állapította meg, hogy a felperes ügyvezetői megbízatása, illetve "egyedüli" ügyvezetői megbízatása" mely időtartamban állt fenn. Rámutatott arra, hogy miután 1996. szeptember 9-én az I. r. alperes már többszemélyes társaság volt, döntések meghozatalára csak a taggyűlés lett volna jogosult. A felperes, mint ügyvezető 1996. szeptember 9-ére nem hívott össze taggyűlést, azon a társasági szerződés előírásai ellenére valamennyi tag nem vett részt - nem volt jelen a felperes - így a szabálytalanul összehívott, határozatképtelen taggyűlés érvényes határozatot nem hozhatott. Az I. r. alperes 1996. szeptember 9-én kelt alapító okirata - melynek elkészítésénél az is figyelmen kívül maradt, hogy az I. r. alperes ekkor többszemélyes gazdasági társaság volt - érvénytelen. Az érvénytelen alapító okiratnak megfelelő változás bejegyző végzés pedig jogszabálysértő volt.

A felperes visszahívásáról a visszahívásra jogosult taggyűlés az 1998. évi VI. tv. (régi Gt.) 183. § (2) bekezdés e) pontjának megfelelően nem döntött. A felperes visszahívását tartalmazó felmondólevél pedig - mivel R. K., ekkor már nem volt jogosult ügyvezetőként eljárni - illetéktelen személytől származott.

Az elsőfokú bíróság ítéletének a felperes keresetének helyt adó rendelkezései ellen az alperesek fellebbeztek, kérték annak megváltoztatását és a kereset elutasítását.

A Legfelsőbb Bíróság, mint másodfokú bíróság ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett rendelkezéseit megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alpereseknek 389 442 - 389 442 Ft első- és másodfokú perköltséget.

A másodfokú bíróság döntését a következőkre alapította:

A régi Gt.183. § (2) bekezdés c) pontjára és a régi Gt. 184. §-ában írtakra tekintettel az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságként működő I. r. alperes alapítójának kifejezetten döntenie kellett volna üzletrészének felosztásáról ahhoz, hogy létrejöhessen az a forgalomképes üzletrész, amely jogügylet tárgya lehet. (Egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság üzletrésze közös tulajdonba nem kerülhet.) A II. r. alperes mint alapító azonban az üzletrész felosztásáról nem döntött, ennek hiányában viszont a felperes és a II. r. alperes között nem jöhetett létre érvényes üzletrész átruházási szerződés.

A II. r. alperesnek a vételi jog gyakorlásától függő feltétellel határoznia kellett volna üzletrészének felosztásáról, továbbá - a régi Gt. 223. §-ából következően - a vételi jog engedésével egyidejűleg felfüggesztő feltételhez kötött társasági szerződéssel kellett volna rendeznie a szerződő felek jogi helyzetét a több személyessé váló kft.-ben. Mindezek hiányában vételi jog engedésére vonatkozó érvényes szerződés létrejöttének kérdése fel sem merülhet, ezért megalapozatlan a felperes vételi jog létrejöttére vonatkozó keresete.

1996. június 27-én az I. r. alperesnél tagváltozás nem következett be, a felperes ügyvezetői tisztsége pedig fennmaradt, így nem következett be olyan adatváltozás, amelynek cégbírósági bejelentése - sértve a felperes érdekeit - elmaradt. Az elsőfokú bíróság, mint peres bíróság azonban semmilyen körülmények között nem adhatott volna helyt a felperes annak a keresetének, mely az I. r. alperes cégbírósági nemperes eljárás kérelmezésének kötelezésére irányult. Amennyiben ugyanis a felperes jogi érdekét a cégjegyzékben szereplő valamely adat, jog vagy tény, illetve mindezek hiánya sértené, akkor jogsérelmének megszüntetése érdekében a cégbíróságon törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésére lenne jogosult.