BH 2020.11.320 I. Hálapénz az a juttatás, amelyet az egészségügyi szolgáltatás igénybevételét követően a beteg vagy hozzátartozója hálája, köszönete jeléül a szolgáltatásban közreműködő egészségügyi dolgozónak nyújt. Az előre - az egészségügyi ellátás, gyógykezelés megkezdése előtt - adott előny nem hálapénz, és az sem, amelyet a beteg nem saját elhatározásából, nem önként szolgáltat.

A kért és ennek eredményeként kapott juttatás tehát nem sorolható a hálapénz kategóriájába. Kérés alatt értendő minden olyan magatartás - így a célozgatás, a szokásokra történő figyelemfelhívás stb. -, amely az önkéntességet, s ennek folytán a juttatás hálapénz jellegét kizárja.

II. Az önálló intézkedésre jogosultság, mint a speciális alanyiság szempontjából a konkrét tevékenység végzésének, egyes döntési jogosultság meglétének, egy adott folyamat (kezelés) mikénti elvégzésének van jelentősége. A főorvos kétségtelenül olyan döntéseket hoz, amelyek a beteg sorsát érintőek, és ezek nem kizárólagosan terápiás jellegű döntések lehetnek. Ilyen feladatok közé tartozhat egy műtéti időpont (sorrend) kiválasztása, keresőképtelen állományba vétel, zárójelentés kiadása, a beteg további kezelési irányának, mikéntjének meghatározása.

Ilyen jellegű tevékenységnek jogtalan előny adásához kötése, ilyen tevékenység végzéséért jogtalan előny kérése nyilvánvalóan azt jelenti, hogy az adott döntési, ezáltal hatalmi helyzetben lévő személy e helyzetét felhasználva (kihasználva) kíván anyagi előnyhöz jutni.

Az orvosi tevékenység végzése körében, ezen (az adott tevékenység végzésével egyébként értelemszerűen összefüggő, meglévő hatalmi) helyzetnek ilyen módon való kihasználása, egyes résztevékenységek áruba bocsátása nem csupán az egészségügyi intézmény szervezetrendszerében az eszközbeszerzések során, hanem az orvos-beteg viszonylatában, a gyógyító tevékenység körében is felmerülhet, ami ezáltal fokozottabb társadalomra veszélyességet jelent, és szigorúbb büntetőjogi megítélést eredményez [1978. évi IV. tv. (korábbi Btk.) 252. § (1) bek., (3) bek. b) pont].

[1] A kerületi bíróság a 2018. március 29. napján meghozott ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki 9 rendbeli - egy esetben folytatólagosan elkövetett - vesztegetés elfogadásának bűntettében [2012. évi C. tv. (a továbbiakban: Btk.) 291. § (1) bek., (3) bek. c) pont]. Ezért a terheltet halmazati büntetésül 2 év szabadságvesztésre, 3 év orvosi foglalkozástól eltiltásra és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a terhelt a szabadságvesztés-büntetésből legkorábban a büntetés fele részének kitöltését követő napon feltételes szabadságra bocsátható. A terhelttel szemben 320 000 forint erejéig vagyonelkobzást is elrendelt, kötelezte az eljárás során felmerült 13 830 forint bűnügyi költséget megfizetésére.

[2] Kétirányú fellebbezések alapján eljárva a törvényszék a 2019. március 22. napján jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta. A terhelt cselekményeit 9 rendbeli - egy esetben folytatólagosan elkövetett - vesztegetés elfogadása bűntettének [Btk. 291. § (1) bek., (2) bek. b) pont II. ford.] minősítette. A szabadságvesztés-büntetés tartamát 1 év 6 hónapra, az orvosi foglalkozástól eltiltás tartamát 2 évre enyhítette, a közügyektől eltiltás kiszabását mellőzte, a szabadságvesztés-büntetés végrehajtását 4 évi próbaidőre felfüggesztette. A terheltet 200 napi tétel pénzbüntetésre is ítélte, egynapi tétel összegét 3500 forintban állapította meg, így mindösszesen 700 000 forint pénzbüntetést szabott ki, melynek meg nem fizetése esetére rendelkezett annak átváltoztatásáról. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

[3] Az irányadó tényállás lényege szerint a terhelt 2007. október 1. napjától 2013. június 30. napáig a b.-i kórház-rendelőintézet és baleseti központ közalkalmazotti jogviszonyban álló orvosa volt, melynek során feladatkörébe tartozott a betegek egészségügyi ellátása, műtétek és egyéb orvosi beavatkozások végzése. A terhelt beosztása szerint főorvosként tevékenykedett, munkaköri leírásának tartalma alapján feladat- és hatáskörébe tartozott egyebek mellett a szakdolgozók tevékenységének irányítása, ellenőrzése, a részlegre beosztott osztályos orvosok tevékenységének irányítása és ellenőrzése, a betegek napi gyógyszerelésének elrendelése, műtétek végzése, asszisztálása, konzervatív kezelés folytatása, a kórteremben fekvő, nem műtétes betegek orvosi kezelése. Munkáját az osztályvezető főorvos ellenőrizte. Hatáskör címszó alatt szerepelt a munkaköri leírásában, hogy szakorvosként teljes felelősséggel végezheti a betegellátást, képzettségének megfelelő operatív és konzervatív ellátást, azonban közvetlen felettese utasításait szakmai és szervezeti kérdésekben figyelembe kellett vennie.

A kórház főigazgatói utasításának mellékletét képező előzetes munkáltatói hozzájárulás értelmében az egészségügyi intézmény dolgozói tevékenységükre tekintettel díjazást (hálapénzt, tárgyi ajándékot, szolgáltatást) - egyebek mellett - azzal a feltétellel fogadhattak el, hogy a díjazás tényét és nagyságrendjét nem köthették ki, a gyógyító vagy diagnosztikai tevékenységsor lezárulta előtt nem kérhettek és fogadhattak el díjazást, illetve a díjazás ígérete, reménye vagy realizálódása nem befolyásolhatta a betegekkel történő bánásmódot, az érintettek semmilyen előnyt nem élvezhettek. A hálapénz (és egyéb díjazás) kizárólag e feltételek betartásával, a beteg elégedettsége kifejezésének jeléül volt elfogadható.

A terhelt 2009. június hónap és 2013. május 15. napja közötti időszakban - az 1-9. tényállási pont alatt írtak szerint - több alkalommal oly módon törekedett jövedelmének kiegészítésére, hogy az általa kezelt betegektől, illetve ismerősüktől az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott egészségügyi ellátásért jogtalan vagyoni előnyként pénzt kért, illetőleg az önként felajánlott vagy átadni szándékozott díjazást kevesellve nagyobb összegeket kért.

A tényállás egyebek mellett tartalmazza:

- 2013. június 10. napján K. A. sarokcsonttörés miatti műtétét követően elbocsátását megelőzően, a zárójelentés kézhezvételekor elégedettsége kifejezéseként önként 10 000 forint hálapénzt szándékozott átadni a terheltnek, aki a pénzt látva megkérdezte a betegtől, hogy ugye ezt nem gondolja komolyan, illetve közölte vele, hogy a műtét és a pénzösszeg nincs egyensúlyban, akinek vitorlázgatni van pénze, annak van pénze műtétre is; végül pedig megjegyezte, hogy ezt a pénzt pont öt perc alatt elissza a haverjaival; felszólította a beteget, hogy gondolja át, mert jön még varratszedésre (tényállás 1. pontja).

- 2009 júniusában N. L.-né hálája jeléül műtétet követő gipsz levételekor egy kb. 10-12 000 forint értékű könyvet akart átadni a terheltnek, aki azt azzal utasította vissza, abból nem tud pelenkát venni a gyerekének, mire a beteg 30 000 forintot adott át a terheltnek (tényállás 2. pontja).

- 2009. november 9. napján térdízület-sérülés miatt megműtött T. K. beteggel közölte, hogy 50 000 forintot fog kérni a beavatkozásért és a varratszedésért, melynek oka, hogy most drágább az élet, kocsival jár be a Balatonról, és két gyereke van; illetve T. K. barátjának, S. T.-nek a későbbi műtétje is ennyibe fog kerülni (tényállás 3-4. pontja).