A Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf.5024/2016/5. számú határozata

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének a telekadóról szóló 44/2009. (12. 12.) számú rendeletének törvényességi felülvizsgálata tárgyában

Az ügy száma: Köf.5024/2016/5.

A tanács tagja: dr. Kozma György a tanács elnöke, dr. Balogh Zsolt előadó bíró, dr. Kalas Tibor bíró

Az indítványozó: Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (Szeged, Pf. 408)

Az érintett önkormányzat: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata

(Hódmezővásárhely, Kossuth tér 1.)

Az ügy tárgya: Telekadó-rendelet törvényességi felülvizsgálata

Rendelkező rész

A Kúria Önkormányzati Tanácsa

- megállapítja, hogy Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének a telekadóról szóló 44/2009. (12. 12.) számú rendelete 2. § (1) bekezdése "V. körzet V/6. Az V/1-V/5 közé tartozó területek kivételével minden terület 140 Ft.", valamint 2. § (2) bek. "V. körzet külterület" szövegrésze törvényellenes, ezért e rendelkezéseket 2016. december 31. napjával megsemmisíti;

- megállapítja, hogy Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének a telekadóról szóló 44/2009. (12. 12.) számú rendelete 2. § (1) bekezdése 2014. december 31. napjáig hatályban volt "V. körzet V/6. Az V/1-V/5 közé tartozó területek kivételével minden terület 80 Ft." szövegrésze törvényellenes volt;

- megállapítja, hogy Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének a telekadóról szóló 44/2009. (12. 12.) számú rendelete 2. § (1) bekezdése "V. körzet V/6. Az V/1-V/5 közé tartozó területek kivételével minden terület 140 Ft.", valamint 2. § (2) bek. "V. körzet külterület" szövegrésze, továbbá a rendelet 2. § (1) bekezdése 2014. december 31. napjáig hatályban volt "V. körzet V/6. Az V/1-V/5 közé tartozó területek kivételével minden terület 80 Ft." szövegrésze nem alkalmazhatók a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt 7.K.27.759/2015. számú folyamatban lévő perben, valamint valamennyi, a megsemmisítés időpontjában valamely bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyben;

- elrendeli határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét.;

- elrendeli, hogy határozatát - a Magyar Közlönyben való közzétételt követő nyolc napon belül - az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon hirdessék ki.

A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

[1] A gazdasági társaság adózó tulajdonában áll Hódmezővásárhely külterület 01957/1 helyrajzi számú, kivett szemétlerakó telep elnevezésű, 39 ha 9257 m2 területű ingatlan. Az ingatlan 2012. január 1. napjától telekadó hatálya alá tartozik. Az adózó a telekadó bevallási és befizetési kötelezettségének nem tett eleget. Hódmezővásárhelyen az ingatlanok a telekadó fizetési kötelezettség alapján 5 körzetre tagozódnak. A perbeli ingatlan a Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének a telekadóról szóló 44/2009. (12. 12.) számú rendelete (a továbbiakban: Ör.) alapján az V. körzetbe [Ör. 2. § (2) bekezdés] tagozódik, a telekadó mértéke m2-ként 2012-2014. évekre 80 Ft, 2015. évtől 140 Ft [Ör. 2. § (1) bekezdés].

[2] A telekadó alapja 395 547,3 m2. A telekadó alapjául szolgáló földterület forgalmi értéke szakértői ingatlanértékbecslés szerint 2012-2014 között 49 510 000 Ft, 2015-2016-ban 51 510 000 Ft. A telekadó mértéke az annak alapjául szolgáló földterület forgalmi értékéhez viszonyítva eszerint 2012-2014 között évente 64%, míg 2015-2016 folyamán évente meghaladja a teljes forgalmi értéket.

Az indítvány és az önkormányzat álláspontja

[3] Az adózó közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti keresetet terjesztett elő, melyben kérte az elsőfokú és az azt helyben hagyó másodfokú határozat hatályon kívül helyezését. Álláspontja szerint az Ör. alapján olyan mértékű helyi adó bevallására köteles, ami ellentétes a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvénnyel (a továbbiakban: Htv.) és az Alaptörvény XXX. cikkével. Ebben a körben hivatkozott a Kúria Önkormányzati Tanácsa több döntésére is. A fentiekre tekintettel egyúttal indítványozta az Ör. 2. § (1)-(2) bekezdésének megsemmisítése iránt a Kúria Önkormányzati Tanácsa előtti eljárás kezdeményezését.

[4] Az Önkormányzat érdemi ellenkérelmében az Ör. megjelölt rendelkezéseinek felülvizsgálatára irányuló nemperes eljárás kezdeményezését és ennek alapján a folyamatba helyezett peres eljárás felfüggesztését nem ellenezte.

[5] A bíróság előtti peres eljárás folyamatban léte alatt Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Jegyzője a felperes terhére a perbeli telek után 2012-2016. évre összesen 205 684 596 Ft telekadó-különbözetet és adóhiányt állapított meg, 41 136 919 Ft adóbírságot szabott ki, valamint a késedelmi pótlék összegét 14 412 176 Ft-ban állapította meg. Az adózó adóhatósági eljárás felfüggesztésére irányuló kérelmét arra hivatkozással utasította el, hogy álláspontja szerint az eljárás addig folytatható, amíg a bíróság nem kezdeményezi az Ör. törvénybe ütközésének és alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló eljárást.

[6] A Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a per tárgyalását felfüggesztette, és indítványozta az Ör. 2. § (1) bekezdése "V. körzet V/6. Az V/1-V/5 közé tartozó területek kivételével minden terület 140 Ft.", valamint 2. § (2) bek. "V. körzet külterület" szövegrésze törvényességi vizsgálatát, a törvényellenesség megállapítását és a perben való alkalmazás kizárását és alkalmazásának általános megtiltását. A rendelet 2. § (1) bekezdése 2014. december 31. napjáig hatályban volt "V. körzet V/6. Az V/1-V/5 közé tartozó területek kivételével minden terület 80 Ft." szövegrésze törvényellenessége megállapítását ugyancsak kérte.

[7] Indítványának érvelése szerint az érintett Önkormányzat megsértette a Htv. 6. § c) pontjában foglaltakat, valamint a hivatkozott rendelkezések az Alaptörvény XXX. cikk (1) bekezdésébe és a 32. cikk (3) bekezdésébe is ütköznek.

[8] A bíróság hangsúlyozta, hogy a telekadó fizetési kötelezettség és a mulasztási bírság is az Ör. vitatott rendelkezésein alapul. Következtetése szerint ha a telekadó fizetési kötelezettség mértékét meghatározó jogszabályi rendelkezések törvényellenesek, akkor a mulasztási bírság kiszabása is jogellenes lesz.

A Kúria Önkormányzati Tanácsa döntésének indokolása

[9] Az indítvány megalapozott.

[10] Az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdése "a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között" hatalmazza fel a helyi önkormányzatokat rendeletalkotásra. Az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésébe, amely szerint "[f]eladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot".

[11] Helyi adók bevezetésére a Htv. 1. §-a hatalmazza fel az önkormányzatokat, melyek a Htv. rendelkezéseinek keretei között élhetnek az adómegállapítás jogával.

[12] A Htv. 6. § c) pontja három kritériumot rendel az adómérték meghatározásához: az önkormányzat az adómértékben a helyi sajátosságokat, az adóalanyok teherbíró képességét és az önkormányzat gazdálkodási követelményeit érvényesítheti.

[13] A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Köf.5001/2013. számú határozatában - az Alkotmánybíróság határozataira utalással - megállapította, hogy "a vagyoni típusú adók célja az arányos közteherviselés elvének megvalósítása: a vagyonadó alapja minden adóalany vonatkozásában ugyanaz, a vagyontömeg, jelen esetben az ingatlantulajdon. Az adókötelezettség törvényi okból, a tulajdonolt vagyontömegre tekintettel keletkezik." Ez azt jelenti, hogy a kötelezettség tartalma, mértéke a vagyontömeg értékéhez - amely egyben az adóalany teherviselő képességét is jelenti - igazodó kell legyen. "Ez az alapja a vagyonadók esetében az adózókkal szembeni azonos (önkormányzati) jogalkotói elbánásnak. E megállapítás normatív alapját elsődlegesen az Alaptörvény XXX. cikk (1) bekezdése adja, e követelményt az önkormányzati jogalkotó esetében ugyanakkor a Htv. 6. § c) pontja közvetíti"

[14] A teherbíró képességgel összhangban nem állóként semmisítette meg az Önkormányzati Tanács Zalaszentiván Község Önkormányzata által alkotott rendelet telekadó mértékét megállapító rendelkezéseit (5081/2013., MK 2013., 42. szám). A Kúria ebben az esetben azt állapította meg, hogy az adótárgy értékének közel 70%-át kitevő mértékű éves telekadómérték számottevően eloldódott az adóztatott vagyontömeg értékétől.

[15] Az Önkormányzati Tanács fentiekben hivatkozott határozataiban utalt arra is, hogy a helyi sajátosságok között értékelendő - az adóztatott vagyontömeg értékét is befolyásoló tényezőként - a telek hasznosítása, funkciója, belterületi, külterületi besorolása, belterületi elhelyezkedése, egyéb fizikai adottsága (pl. a telek hasznosíthatóságát kedvezőtlenül, avagy éppenséggel kedvezően befolyásoló helyi körülmények). Ezért a Köf.5001/2013. számú határozatában értékelte azt a körülményt is, hogy az önkormányzat a telekadó megállapításának alapjaként az adóval érintett telkeket övezetekbe sorolta.

[16] Az Ör. 2. § (1) bekezdése a telekadó mértékét az V. körzet V/6. pontja alá tartozó felperesi külterületi telek vonatkozásában 2012. január 1. napjától m2-ként 80 Ft-ban, míg 2015. január 1. napjával hatályba lépő módosulást követően m2-ként 140 Ft-ban határozta meg.

[17] A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Köf.5.045/2013/6. sz. határozatában kimondta, hogy normakontroll eljárásban nem értékelhető olyan körülmény, amely szerint a Htv. 6. § c) pontja szerinti teljesítőképességre utaló körülmény megvalósul azzal, hogy az adózó fizetőképes vállalkozás. A teljesítőképesség ugyanis az adótárgy értékével áll összefüggésben. A vagyonadó mértékét a vagyontárgy értékével összefüggésben kell elsősorban mérlegelni, tehát az nem szakadhat el az adótárgy értékétől.

[18] Az ingatlanforgalmi szakértő értékbecslése a földterület forgalmi értéket kisebb eltérésekkel 50 000 000 Ft körüli összegben állapította meg. Ehhez képest az adóteher adóévenként előbb mintegy 32 millió Ft (64%), majd adóévenként a becsült értéket meghaladó több mint 55 millió Ft.

[19] A Kúria Önkormányzati Tanácsa osztja az eljáró bíróság megítélését, miszerint az adózó vállalkozás ilyen mértékű megadóztatása súlyos aránytalanságot eredményez. Az Ör. vitatott rendelkezései ezért ellentétesek a Htv. 6. § c) pontjában foglalt előírásokkal mivel a telekadó mértékének meghatározásakor nincsenek tekintettel a helyi sajátosságokra és az adózóknak a telektulajdonhoz kötődő ésszerű teherviselő képességére. Emellett az Alaptörvény XXX. cikk (1) bekezdésében foglalt arányosság követelménye sérül.

[20] Az indítványozó bíróság arra is helyesen mutatott rá, hogy a telekadó-fizetési kötelezettség és a mulasztási bírság is az Ör. 2. § (1)-(2) bekezdésein alapul. Ha a telekadó-fizetési kötelezettség mértékét meghatározó rendelkezések törvényellenesek, akkor értelemszerűen a mulasztási bírság kiszabása is jogszabály-ellenes lesz. Jelen esetben a helyi adóhatóság alkalmazta az Ör. ezen rendelkezéseit.

[21] A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 55. § (2) bekezdése értelmében "[h]a az önkormányzati tanács megállapítja, hogy az önkormányzati rendelet vagy annak valamely rendelkezése más jogszabályba ütközik, az önkormányzati rendeletet vagy annak rendelkezését megsemmisíti, megállapítja a hatályon kívül helyezett önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése más jogszabályba ütközését (...)". Az 56. § (5) bekezdése értelmében "[h]a az önkormányzati rendeletnek a bíróság előtt folyamatban lévő ügyben alkalmazandó rendelkezésének megsemmisítésére, illetve más jogszabályba ütközésének megállapítására bírói kezdeményezés alapján kerül sor, az önkormányzati rendelet megsemmisített, illetve más jogszabályba ütközőnek ítélt rendelkezése nem alkalmazható a bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyben, valamint valamennyi, a megsemmisítés időpontjában valamely bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyben."

[22] Mivel a Kúria Önkormányzati Tanácsa lefolytatott eljárásában azt állapította meg, hogy az Ör. 2. § megtámadott rendelkezései ellentétesek a Htv. 6. § c) pontjában foglaltakkal, ezért a törvénysértés megállapítása mellett, a Bszi. rendelkezéseire tekintettel a folyamatban lévő perben (perekben) elrendelte azok alkalmazásának tilalmát.

A döntés elvi tartalma

[23] A telekadóról szóló szabályozás során a törvényben meghatározott elvek alkalmazása körében igazodni kell ahhoz a szemponthoz, hogy az adómérték az adótárgy telek forgalmi értékéhez képest ne legyen túlzott.

Alkalmazott jogszabályok

[24] 1990. évi C. törvény 6. § c) pont

Záró rész

[25] A Kúria a határozat közzétételéről a Bszi. 55. § (2) bekezdés b) és c) pontjai alapján határozott. A határozat elleni jogorvoslatot a Bszi. 49. §-a zárja ki.

Budapest, 2016. december 13.

Dr. Kozma György s. k.

a tanács elnöke,

Dr. Balogh Zsolt s. k.

előadó bíró,

Dr. Kalas Tibor s. k.

bíró