31979L0795[1]

A Bizottság irányelve (1979. július 20.) a gépjárművek visszapillantó tükreire vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 71/127/EGK tanácsi irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításáról

A Bizottság irányelve

(1979. július 20.)

a gépjárművek visszapillantó tükreire vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 71/127/EGK tanácsi irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításáról

(79/795/EGK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a legutóbb a 78/547/EGK irányelvvel [1] módosított, a gépjárművek és pótkocsijaik típusjóváhagyására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1970. február 6-i 70/156/EGK tanácsi irányelvre [2] és különösen annak 11., 12. és 13. cikkére,

tekintettel a gépjárművek visszapillantó tükreire vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1971. március 1-jei 71/127/EGK tanácsi irányelvre [3],

mivel az eddig szerzett tapasztalatoknak köszönhetően és a technika jelenlegi színvonalát figyelembe véve teljesebben és szigorúbban lehet megfogalmazni a vonatkozó rendelkezéseket és azokat a tényleges vizsgálati feltételekhez jobban hozzá lehet igazítani;

mivel a 71/127/EGK tanácsi irányelv előírja, hogy a vezetőülésből beállítható külső visszapillantó tükrökre vonatkozóan műszaki előírásokat kell megszabni, amint ezt a műszaki fejlődés lehetővé teszi;

mivel az ezen irányelvben előírt intézkedések megfelelnek a gépjárműágazat kereskedelme technikai akadályainak felszámolásáról szóló irányelveknek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításával foglalkozó bizottság véleményének,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 71/127/EGK irányelv a következőképpen módosul:

1. A 3. cikk (2) bekezdésének utolsó albekezdése a következőképpen módosul:

"Nem áll fenn megfelelőség az első albekezdés szerint jóváhagyott típussal, ha nem teljesülnek az I. melléklet 2. pontjának követelményei."

2. A 7. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"(1) 1980. február 1-jétől a tagállamok a gépjárművek visszapillantó tükreivel kapcsolatos okokból:

a) - nem tagadhatják meg egy gépjárműtípus tekintetében sem az EGK-típusjóváhagyást, sem a 70/156/EGK tanácsi irányelv 10. cikke (1) bekezdésének utolsó francia bekezdésében említett okirat kiadását, sem a nemzeti típusjóváhagyást, vagy

- nem tilthatják meg e járművek forgalomba helyezését,

ha az adott járműtípus, vagy járművek visszapillantó tükrei megfelelnek ezen irányelv rendelkezéseinek;

b) - nem tagadhatják meg sem az EGK-típusjóváhagyást, sem a nemzeti típusjóváhagyást valamely visszapillantótükör-típusra, ha a visszapillantó tükör megfelel ezen irányelv rendelkezéseinek, vagy

- nem tilthatják meg a visszapillantó tükrök forgalomba hozatalát, ha azok el vannak látva az ezen irányelvben meghatározott EGK-típusjóváhagyási jellel.

(2) 1981. október 1-jei hatállyal a tagállamok:

a) - nem adnak ki a 70/156/EGK irányelv 10. cikk (1) bekezdésének utolsó francia bekezdésében említett okiratot olyan járműtípusra, amelynek visszapillantó tükre nem felel meg az ezen irányelvben foglalt rendelkezéseknek,

- megtagadhatják a nemzeti típusjóváhagyás kiadását olyan járműtípusra, amelynek visszapillantó tükrei nem felelnek meg az ezen irányelvben foglalt rendelkezéseknek;

b) - nem adnak ki EGK-alkatrésztípusjóváhagyást valamely visszapillantó tükör-típusra, ha az nem felel meg az ezen irányelvben foglalt rendelkezéseknek,

- megtagadhatják a nemzeti alkatrész-típusjóváhagyás kiadását valamely visszapillantó tükör-típusra, ha az nem felel meg az ezen irányelvben foglalt rendelkezéseknek.

(3) 1984. október 1-jei hatállyal a tagállamok

- megtilthatják a járművek forgalomba helyezését, ha azok visszapillantó tükrei nem felelnek meg az ezen irányelvben foglalt rendelkezéseknek,

- megtilthatják a visszapillantó tükrök forgalomba hozatalát, ha azok nincsenek ellátva az ezen irányelvben megállapított EGK-alkatrésztípusjóváhagyási jellel."

(3) Az I., II. és III. melléklet helyébe ezen irányelv I. II. III. és IV. melléklete lép.

2. cikk

A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 1980. február 1-jéig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

3. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 1979. július 20-án.

a Bizottság részéről

Étienne Davignon

a Bizottság tagja

[1] HL L 168., 1978.6.26., 39. o.

[2] HL L 42., 1970.2.23., 1. o.

[3] HL L 68., 1971.3.22., 1. o.

--------------------------------------------------

I. MELLÉKLET

1. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1.1. "Visszapillantó tükör": bármely olyan berendezés - kivéve az olyan összetett optikai rendszereket, mint a periszkóp -, amely a 3.4. pontban meghatározott látótérben, a tiszta hátralátást biztosítja.

1.2. "Belső visszapillantó tükör": az 1.1. pont szerint meghatározott berendezés, amely a jármű utasterében rögzíthető.

1.3. "Külső visszapillantó tükör": az 1.1. pont szerint meghatározott berendezés, amely egy jármű külső felületére szerelhető fel.

1.4. "Kiegészítő visszapillantó tükör": az 1.1. pontban meghatározottól különböző berendezés, amely a járművön belül vagy kívül rögzíthető, amennyiben megfelel a 2. pont szerinti rendelkezéseknek, a 2.1.1., 2.2. és 2.3.4. pontban foglaltak kivételével.

1.5. "Visszapillantótükör-típus": olyan berendezések, amelyek a következő lényeges tulajdonságok tekintetében nem különböznek egymástól:

1.5.1. a visszapillantó tükör fényvisszaverő felületének méretei és görbületi sugarai;

1.5.2. a visszapillantó tükör szerkezete, alakja vagy anyagai, beleértve a felépítménnyel való csatlakozás elemeit.

1.6. "Visszapillantótükör-osztály": egy vagy több közös jellemzővel, egy vagy több közös funkcióval rendelkező visszapillantó tükrök összessége. A belső visszapillantó tükrök az I. osztályba, a kiegészítő belső visszapillantó tükrök az Is osztályba tartoznak.

A külső visszapillantó tükrök a II. vagy III. osztályba tartoznak.

A kiegészítő külső visszapillantó tükrök a IIs. és a IIIs. osztályba vannak besorolva.

1.7. "r": azoknak a görbületi sugaraknak a középértéke, amelyek a melléklethez csatolt 1. függelék 2. pontjában leírt módszerrel a fényvisszaverő felületen mérhetők.

1.8. "Fő görbületi sugarak a fényvisszaverő felület egy pontján (ri)" az 1. függelékben meghatározott készülék segítségével kapott értékek, a fényvisszaverő felületnek az ívén mérve, amely a tükör középpontján a b szegmenssel párhuzamosan halad keresztül a 2.2.2.1. pontban meghatározottak szerint, valamint az erre a szegmensre merőleges íven mérve.

1.9. r

=

r

+ r′

1.10. "A tükör középpontja": a fényvisszaverő felület látható területének felületsúlypontja.

1.11. "A visszapillantó tükör alkotórészeinek görbületi sugara": egy olyan körív "c" sugara, amely leginkább megközelíti az adott rész lekerekített formáját.

1.12. "A vezető szem-pontjai": két olyan pont, amelyek egymástól 65 mm-re vannak, és a vezetőülésnek a IV. mellékletben meghatározott R-pontja felett függőlegesen mérve 635 mm magasságban fekszenek. A két pont összekötő egyenese derékszöget alkot a jármű hosszanti függőleges középsíkjával. Ennek a két szem-pontot összekötő szakasznak a felezője a jármű függőleges hosszanti középsíkjában fekszik, amelynek át kell haladnia a vezetőülésnek a jármű gyártója által meghatározott középpontján.

1.13. "Ambinokuláris látás": a jobb és bal szem monokuláris látóterének egymásra településéből adódó teljes látótér (lásd az alábbi ábrát).

+++++ TIFF +++++

1.14. "Járműtípus a visszapillantó tükörre tekintettel": olyan gépjárművek, amelyek azonosak a következő lényeges sajátosságok tekintetében:

1.14.1. a felépítménynek a látóteret korlátozó sajátosságai;

1.14.2. az R-pont koordinátái;

1.14.3. a visszapillantó tükrök előírt elrendezése és típusai.

1.15. "M1 M2, M3, N1 N2, N3 járműkategóriák": a 70/156/EGK irányelv I. mellékletében meghatározott járműkategóriák.

2. VISSZAPILLANTÓ TÜKRÖK EGK-ALKATRÉSZ-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

2.1. Általános előírások

2.1.1. Minden visszapillantó tükörnek beállíthatónak kell lennie.

2.1.2. A visszapillantó tükör fényvisszaverő felületének egy olyan házban kell elhelyezkednie, amely a kerületén minden helyen és minden irányban "c" ≥ 2,5 mm nagyságú lekerekítési sugárral rendelkezik. Ha a fényvisszaverő felület a házon túlnyúlik, a "c" görbületi sugárnak a házon túlnyúló részének legalább 2,5 mm hosszúságúnak kell lennie, és a fényvisszaverő felületnek a házba vissza kell húzódnia, ha a házhoz viszonyítva a legmesszebbre kinyúló helyen a jármű hosszanti középsíkjával közelítőleg párhuzamos, vízszintes irányban 50 N erőt alkalmaznak.

2.1.3. Ha a visszapillantó tükör sík felületen van felszerelve, akkor legalább "c" =2,5 mm görbületi sugárral kell rendelkeznie a visszapillantó tükör összes olyan részének, ideértve a 2.4.2. pont szerinti vizsgálat után a tartószerkezethez rögzítetten maradó összes részt, amelyek statikus körülmények között a berendezés bármely beállításánál potenciálisan érintkezésbe kerülhetnek: belső tükrök esetében egy 165 mm átmérőjű gömbbel, külső tükrök esetében pedig egy 100 mm átmérőjű gömbbel.

2.1.3.1. A 12 mm-nél kisebb átmérőjű vagy átlójú felerősítési furatok és hornyok éleire nem érvényesek a görbületi sugárra vonatkozó, 2.1.3. pont szerinti követelmények, feltéve, hogy le vannak tompítva.

2.1.4. A tükröt a járműre erősítő berendezésnek olyan tervezésűnek kell lennie, hogy a szerkezet felerősítési felületét legalább részben metssze egy olyan 50 mm sugarú henger, amelynek tengelye a forgástengely (vagy az egyik forgástengely), amely/amelyek körül ütközés esetén a visszapillantó tükör a kívánt irányba fordul át.

2.1.5. A külső visszapillantó tükrök 2.1.2. és 2.1.3. pontban említett részei, amelyek legfeljebb 60 Shore A. keménységű anyagokból állnak, kivételt képeznek az előírások alól.

2.1.6. Belső visszapillantó tükrök olyan részeinél, amelyek 50-nél kisebb Shore A. keménységű anyagokból készültek, és amelyek merev tartószerkezetre vannak felszerelve, a 2.1.2. és 2.1.3. pont követelményei csak a tartószerkezetre alkalmazandók.

2.2. Méretek

2.2.1. Belső visszapillantó tükör (I. osztály)

a = 15 cm ×

1 +

1000r

2.2.2. Külső visszapillantó tükör (II. és III. osztály)

2.2.2.1. A fényvisszaverő felület méreteinek olyanoknak kell lenniük, hogy e felületre a következőt lehessen rárajzolni:

- egy 4 cm magas derékszögű négyszög, amelynek alapja "a" cm hosszú,

- egy szegmens, amely párhuzamos a derékszögű négyszög magasságával és amelynek hossza, cm-ben kifejezve "b" értékű.

2.2.2.2. Az alábbi táblázatban meg vannak adva "a" és "b" legkisebb értékei:

Visszapillantótükör- osztályok | Járműkategóriák, amelyek számára a visszapillantó tükröket tervezték | a | b |

II. | M2, M3, N2 és N3 | 171 + 1000r | 20 |

III. | M1 és N1 | 131 + 1000r | 7 |

2.3. Fényvisszaverő felületek és visszaverődési tényezők

2.3.1. A visszapillantó tükör fényvisszaverő felületének vagy síknak, vagy domború gömbfelületűnek kell lennie.

2.3.2. Különbségek a görbületi sugarak között

2.3.2.1. A különbség ri vagy r'i és rp között egyetlen referenciapontban sem haladhatja meg 0,15 r értékét.

2.3.2.2. Az egyes görbületi sugarak (rp1, rp2 és rp3) és r közötti különbség nem haladhatja meg 0,15 r értékét.

2.3.2.3. Ha "r" nem kisebb, mint 3000 mm, akkor a 2.3.2.1. és 2.3.2.2. pontban közölt érték helyébe 0,25 r lép.

2.3.3. "r" nem lehet kisebb az alábbi értékeknél:

- 1800 mm a II. osztályú visszapillantó tükröknél,

- 1200 mm az I. és III. osztályú visszapillantó tükröknél.

2.3.4. A melléklet 2. függelékében közölt módszer szerint mért rendes visszaverődési tényező nem lehet 40 %-nál kisebb.

Kétállású ("nappali" és "éjszakai állású") tükröknél a "nappal" állásban a közúti közlekedésben használt jelölések színeinek felismerhetőknek kell lenniük. A rendes visszaverődési tényező értéke az "éjszakai" állásban nem lehet kisebb 4 %-nál.

2.3.5. A fényvisszaverő felületnek a 2.3.4 pontban megállapított jellemzőket rossz időjárás melletti hosszabb használat után is meg kell tartania.

2.4. Vizsgálatok

2.4.1. A visszapillantó tükröket ütközéses vizsgálatnak és a tartókarra vagy tartószerkezetre erősített házra kifejtett hajlításvizsgálatnak kell alávetni a 2.4.2. és 2.4.3. pontban leírt módon.

2.4.1.1. A 2.4.2. pontban elrendelt vizsgálatot nem kell elvégezni azoknál a II. és IIs. osztályokba sorolt külső visszapillantó tükröknél, amelyeknek a tükörbeállítástól függetlenül a jármű műszakilag megengedett össztömege mellett egyetlen alkatrésze sincs 2 m-nél kisebb magasságban a talaj felett.

Ilyen esetekben a gyártónak olyan leírást kell szolgáltatnia, amelyben pontosítják, hogy a visszapillantó tükröt úgy kell felszerelni, hogy alkatrészei közül a műszakilag megengedett össztömeggel terhelt járműnél egy se lehessen 2 m-nél alacsonyabban a talaj felett a járművön való bármely lehetséges beállításnál.

Ha igénybe veszik ezt az eltérést, akkor a tartókart el nem távolíthatóan el kell látni a

+++++ TIFF +++++

jellel és a típusbizonyítványban ezt hitelesíttetni kell.

2.4.2. Ütközéses vizsgálat

2.4.2.1. A vizsgálóberendezés leírása

2.4.2.1.1. A vizsgálóberendezés egy egymással derékszöget bezáró vízszintes két tengely körül kilendülni képes ingából áll, amelyek közül az egyik tengely merőleges az inga "kioldási" pályáját tartalmazó síkra.

Az inga vége egy tömör, 165±1 mm átmérőjű, A 50 Shore keménységű 5 mm vastag gumiborítással ellátott gömbből álló ütközőfejet tartalmaz.

Egy berendezés biztosítja a kar által a kioldási síkban felvett legnagyobb szög meghatározását.

Egy, az inga szerkezetéhez erősen hozzárögzített tartószerkezet szolgál a próbadaraboknak a 2.4.2.2.6. pontban meghatározott ütközésállósági követelményekkel összhangban való megtartására.

Az alábbi 1. ábrán vannak feltüntetve a vizsgálóberendezés méretei és kialakítása.

+++++ TIFF +++++

1. ábra

2.4.2.1.2. m

= m

d1).

2.4.2.2. A vizsgálat leírása

2.4.2.2.1. A visszapillantó tükröt úgy kell a tartószerkezetre felerősíteni, ahogyan azt a visszapillantó tükör gyártója, vagy, ahol ez értelmezhető, a jármű gyártója ajánlja.

2.4.2.2.2. A visszapillantó tükör helyzetbe állítása a vizsgálathoz.

2.4.2.2.2.1. A visszapillantó tükröket úgy kell elhelyezni az ingás ütközéses berendezésen, hogy azok a tengelyek, amelyek a vizsgálat kérelmezőjének a tükör járműre való felszerelésére vonatkozó előírásai szerint vízszintesek és függőlegesek, hasonló állásban legyenek.

2.4.2.2.2.2. Ha a visszapillantó tükör az alaphoz képest beállítható, akkor vizsgálati helyzetként a kérelmező által előírt beállítási tartományon belül az inga előtti kitérés számára legkevésbé valószínű állást kell választani.

2.4.2.2.2.3. Ha a visszapillantó tükör az alaphoz képest beállítható, akkor a beállító berendezéssel a foglalat és az alap közötti legkisebb távolságot kell beállítani.

2.4.2.2.2.4. Ha a fényvisszaverő felület a házon belül belállítható, akkor állását úgy kell megválasztani, hogy a járműtől legtávolabb eső felső sarka a házhoz képest a legtávolabbra álljon előre.

2.4.2.2.3. A belső tükörrel kapcsolatos 2. vizsgálat esetét kivéve (lásd a 2.4.2.2.6.1. pontot), az ütközőfej középpontján keresztülmenő vízszintes és hosszanti függőleges síkoknak az inga függőleges helyzetében keresztül kell haladniuk a tükör középpontján, mint ahogy azt az 1.10. pont meghatározza. Az ingalengés hosszirányának párhuzamosnak kell lennie a jármű hosszanti középsíkjával.

2.4.2.2.4. Ha a 2.4.2.2.1. és 2.4.2.2.2. pont alatt meghatározott, az ütközőfej újbóli felfelé mozgására vonatkozó beállítási feltételeket a visszapillantó tükör alkatrészei akadályozzák, akkor az ütközéspontot az illető forgástengelyhez, vagy elfordulás-tengelyhez képest merőleges irányban el kell tolni.

Ennek az eltolásnak nem szabad nagyobbnak lennie, mint amekkora a vizsgálat végrehajtásához elengedhetetlen; a következőképpen kell korlátozni:

- vagy az ütközőfejet határoló gömbnek legalább érintenie kell a 2.1.4. pontban meghatározott hengert,

- vagy az ütközőfej érintkezési pontja a fényvisszaverő felület szélétől legalább 10 mm távolságban legyen.

2.4.2.2.5. A vizsgálat során az ütközőfejet a függőlegeshez képest 60°-os ingaszögből indítják, az ütközőfej az inga függőleges állásában ütközik a visszapillantó tükörnek.

2.4.2.2.6. A visszapillantó tükör ütközéses vizsgálatát az alábbi feltételek szerint végzik:

2.4.2.2.6.1. Belső visszapillantó tükrök

- 1. vizsgálat: - Az ütközési pontnak meg kell felelnie a 2.4.2.2.3. pontban meghatározottnak. Az ütközőfejnek becsapódásakor el kell találnia a visszapillantó tükör fényvisszaverő felületét.

- 2. vizsgálat: - Az ütközési pont a ház szélén van olyan módon, hogy az ütközés a tükörsíkkal 45°-os szöget képez és a tükör középpontján áthaladó vízszintes síkban található. Az ütközőfej ütközésének a visszapillantó tükör fényvisszaverő felületén kell bekövetkeznie.

2.4.2.2.6.2. Külső visszapillantó tükrök

- 1. vizsgálat: - Az ütközési pont megfelel a 2.4.2.2.3. vagy 2.4.2.2.4. pontban meghatározottaknak; az ütközésnek úgy kell megtörténnie, hogy az ütőfej a visszapillantó tükör fényvisszaverő felületét találja el.

- 2. vizsgálat: - Az ütközési pont megfelel a 2.4.2.2.3. vagy 2.4.2.2.4. pontban meghatározottaknak; az ütközésnek úgy kell megtörténnie, hogy az ütközőfej a visszapillantó tükröt a fényvisszaverő felülettel átellenes oldalon találja el.

2.4.3. Hajlításvizsgálat a nyélre rögzített házzal

2.4.3.1. A vizsgálat leírása

A visszapillantó tükör házát úgy kell vízszintesen egy berendezésbe befogni, hogy a tükörtartó beállító alkatrészei jól rögzíthetők legyenek. A tükör házának a beállító alkatrész befogási helyéhez legközelebb eső végét a legnagyobb kiterjedés irányában egy 15 mm széles merev ütközőfelület fogja meg, amely átfedi a tükör házának teljes szélességét.

A tükör házára a másik végén egy ugyanilyen ütközőfelületet helyeznek fel és erre adják rá az előírt próbaterhelést (2. ábra).

A háznak az a vége, amely szemben van azzal, amelyre az erőt kifejtik, az egyszerű ütköztetés helyett be is szorítható, amint azt a 2. ábra feltünteti.

Példa a visszapillantó tükör házán hajlításvizsgálatára szolgáló berendezésre

+++++ TIFF +++++

2.4.3.2. A vizsgálati teher nagysága 25 kg. Ezt 1 perc időtartamig tartják fenn.

2.5. A vizsgálatok eredményei

2.5.1. A 2.4.2. pont szerinti vizsgálatoknál az ingának úgy kell folytatnia mozgását az ütközés után, hogy a kar helyzetének vetülete a kioldási síkban legalább 20°-os szöget képezzen a függőlegessel.

A szög mérése ±1° pontossággal történik.

Ez a követelmény nem alkalmazható az olyan visszapillantó tükrökre, amelyeket a szélvédőüvegre ragasztanak rá; ezek tekintetében a 2.5.2. pont követelményeit alkalmazzák a vizsgálat után.

2.5.2. Ha a tükörtartó a 2.4.2. pontban leírt vizsgálat során eltörik, olyan visszapillantó tükrök esetén, amelyeket a szélvédőüvegre ragasztanak rá, a megmaradó rész legfeljebb l cm-rel nyúlhat az alaplemez fölé, és a próba után megmaradó összeállításnak meg kell felelnie a 2.1.3. pontban megállapított követelményeknek.

2.5.3. A 2.4.2. és 2.4.3. pont szerinti vizsgálatok során a tükörnek nem szabad eltörnie. Mindazonáltal megengedett a tükör törése, ha teljesül a következő feltételek egyike:

2.5.3.1. a töredékek a tükörház hátoldalán maradnak, vagy a házzal mereven összekötött felületre tapadnak; az üveg részleges leoldódása a hátlapról azonban megengedhető, feltéve, hogy az a repedés egyik oldalán sem haladja meg a 2,5 mm-t. Az ütközési ponton megengedett, hogy kisebb szilánkok az üvegfelszínről leváljanak;

2.5.3.2. a tükör biztonsági üvegből készül.

2.6. Az EGK-alkatrész-típusjóváhagyás feltételei és az alkatrészek megjelölése

2.6.1. Kérelem az EGK- alkatrésztípus-jóváhagyás megadására

2.6.1.1. A visszapillantó tükörre vonatkozó EGK-alkatrész-típusjóváhagyás megadására a kérelmet a kereskedelmi név vagy védjegy tulajdonosának, vagy meghatalmazott képviselőjének kell előterjesztenie.

2.6.1.2. Minden egyes visszapillantótükör-típusra vonatkozóan mellékelni kell a kérelemhez a következőket:

2.6.1.2.1. egy műszaki leírás annak/azoknak a járműtípusnak/járműtípusoknak a megjelölésével, amelyhez/amelyekhez a visszapillantó tükröt/tükröket szánták;

2.6.1.2.2. megfelelően részletes rajzok a visszapillantó tükör azonosításához, a beszerelési utasításokkal együtt, a rajzokon jól láthatónak kell lennie az EGK-alkatrész-típusjóváhagyási jel számára előirányzott helynek;

2.6.1.2.3. négy visszapillantó tükör: három visszapillantó tükör a vizsgálatokhoz és egy visszapillantó tükör, amely a laboratórium rendelkezésére áll minden olyan vizsgálathoz, amely később szükségesnek bizonyulhat. További próbadarabok válhatnak szükségessé a laboratórium megkeresésére.

2.6.2. EGK- alkatrésztípus-jóváhagyási jel

2.6.2.1. Az EGK-alkatrész-típusjóváhagyási jel egy olyan téglalapból áll, amelyben egy "e" betű van elhelyezve, amelyet annak a tagállamnak a jelzőszáma vagy betűkódja követ, amely kiadta az alkatrész-típusjóváhagyást.

1 Németország,

2 Franciaország,

3 Olaszország,

4 Hollandia,

6 Belgium,

11 Egyesült Királyság,

13 Luxemburg,

18 Dánia,

IRL Írország.

A típusjóváhagyási jel továbbá egy EGK-alkatrész típusjóváhagyási számot is tartalmaz, amely a téglalap közelében található.

Ez a szám abból az alkatrész-típusjóváhagyási számból áll, amely az illető típusra kiállított bizonyítványon szerepel (lásd a II. mellékletet); e szám előtt két számjegy áll, amely megfelel a 71/127/EGK tanácsi irányelv legutóbbi módosítása sorszámának, amely az EGK-alkatrész-típusjóváhagyás megadásának időpontjában hatályban volt. A sorszámot és a bizonyítványon feltüntetett alkatrész-típusjóváhagyási számot kis csillag választja el egymástól. Az irányelv sorszáma 01.

2.6.2.2. Ezt a típusjóváhagyási jelet (jelzés és szám) úgy kell elhelyezni a visszapillantó tükör egy lényeges alkatrészén, hogy az letörölhetetlen, és a visszapillantó tükörnek a járművön való elhelyezése után is tisztán látható legyen.

Példák EGK-alkatrész-típusjóváhagyási jelekre [1]

+++++ TIFF +++++

A fenti, EGK-típusjóváhagyási jellel ellátott termék egy I. osztályba sorolt tükör (belső visszapillantó tükör), amely Németországban (e 1) kapott típusjóváhagyást 01 * 1471 számon.

+++++ TIFF +++++

A fenti, EGK-alkatrész-típusjóváhagyási jellel ellátott termék egy IIs. osztályba sorolt tükör (kiegészítő külső visszapillantó tükör), amely Franciaországban (e 2) a 01 * 387 szám alatt kapott típusjóváhagyást.

3. A JÁRMŰRE VALÓ RÖGZÍTÉSRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

3.1. Általános előírások

3.1.1. A visszapillantó tükröket olyan módon kell rögzíteni a járművön, hogy azok ne mozduljanak el olyan mértékben, hogy észrevehetően megváltozzon a mért látótér, és ne rázkódjanak olyan erősséggel, hogy ezáltal a jármű vezetője az észlelt képet tévesen értelmezze.

3.1.1.1. A 3.1.1. pontban megállapított feltételeket be kell tartani, ha a jármű legnagyobb tervezési sebességének 80 %-áig terjedő sebességgel, de legfeljebb 150 km/h-val halad.

3.1.2. Az M2, M3, N2, és N3 kategóriájú járművekre II. osztályba sorolt külső visszapillantó tükröket, az M1 és N1 kategóriájú járművekre pedig II. vagy III. osztályba sorolt visszapillantó tükröket kell rögzíteni.

3.2. A visszapillantó tükrök száma és elhelyezése

3.2.1. A visszapillantó tükröket úgy kell elhelyezni, hogy a jármű vezetője a vezetőülésből rendes vezetési helyzetben át tudja tekinteni a jármű mögötti úttestet.

3.2.2. Minden M1 és N1 kategóriájú járművet belső és külső tükörrel is fel kell szerelni. Az utóbbit a jobb oldali forgalmú tagállamokban a jármű bal oldalán, a bal oldali forgalmú tagállamokban pedig a jármű jobb oldalán kell rögzíteni.

3.2.2.1. Ha a belső visszapillantó tükör nem felel meg a 3.4.2. pontban megállapított követelményeknek, akkor a járművön egy kiegészítő külső visszapillantó tükröt kell rögzíteni. Ezt a jobb oldali forgalmú tagállamokban a jobb, a bal oldali forgalmú tagállamokban pedig a jármű bal oldalán kell rögzíteni.

3.2.2.2. Amennyiben a belső visszapillantó tükör nem teszi lehetővé a kilátást hátrafelé, akkor alkalmazása nem kötelező.

3.2.3. Az M2, M3, N2 és N3 osztályú járművek mindkét oldalán egy-egy külső visszapillantó tükröt kell rögzíteni.

3.2.4. A külső visszapillantó tükröknek a szélvédőüveg ablaktörlő által tisztított felületén át, vagy az oldalablakon át kell láthatóknak lenniük. Ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni az M2 és M3 osztályú járművek esetében azokra a külső visszapillantó tükrökre, amelyek a jobb oldali forgalmú tagállamokban a járművek jobb oldalán és a bal oldali forgalmú tagállamokban a járművek bal oldalán vannak elhelyezve.

3.2.5. A látótér vizsgálatánál olyan járművek esetén, amelyeket ráépített vezetőfülkés alvázként vizsgálnak, a gyártónak meg kell adnia a felépítmény legnagyobb és legkisebb szélességét; szükség esetén ezeket a szélességeket profiltáblával kell szimulálni. Minden vizsgált jármű- és tükör-összeállítást fel kell tüntetni a típusbizonyítványban.

3.2.6. Két síkból álló tükör vagy kettős tükör alkalmazása nem megengedett, ha mindkét síkra szükség van a látótérre vonatkozó követelmények teljesítéséhez. Ha viszont a főtükör megfelel a II., illetve III. visszapillantó tükör osztályra vonatkozó követelményeknek, akkor az ilyen tükör megengedett. A segédtükröt tekintetbe kell venni a talaj feletti magasság és a kinyúlás meghatározása szempontjából, a 3.2.10. ponttal összhangban. A segédtükör házának továbbá meg kell felelnie a 2.1.2. pontban meghatározott feltételeknek.

3.2.7. A vezető oldalán az előírt külső visszapillantó tükröt úgy kell elhelyezni, hogy a jármű függőleges hosszanti középsíkja és a tükör középpontján, valamint a járművezető két szemének pontja közti 65 mm hosszú szakasz középpontján keresztülhaladó függőleges sík által bezárt szögnek legfeljebb 55°-nak kell lennie.

3.2.8. A visszapillantó tükörnek a jármű felépítményének körvonalán túli kinyúlása nem lehet lényegesen nagyobb annál, mint amennyi a 3.4. pontban a látóterekre megállapított követelményeknek való megfeleléshez szükséges.

3.2.9. Ha a külső visszapillantó tükör alsó éle terhelt járműnél az úttest felett 2 m-nél kisebb magasságban van, akkor ennek a tükörnek nem szabad 0,20 m-nél jobban kinyúlnia a jármű visszapillantó tükrök nélkül mért legnagyobb szélességén.

3.2.10. A 3.2.8 és 3.2.9 pont követelményeire is figyelemmel a visszapillantó tükrök túlléphetik a járművek megengedett legnagyobb szélességeit.

3.3. Beállítás

3.3.1. A jármű vezetőjének rendes vezetési helyzetben képesnek kell lennie beállítani a belső visszapillantó tükröt.

3.3.2. A járművezető oldalán elhelyezett külső visszapillantó tükörnek beállíthatónak kell lennie a jármű belsejéből zárt ajtónál, miközben az ablak nyitva lehet. A tükör helyzete azonban kívülről reteszelhető lehet.

3.3.3. A 3.3.2. pont követelményei nem alkalmazhatók azokra a külső visszapillantó tükrökre, amelyek egy ütést követő elfordulás után beállítás nélkül kerülhetnek újra eredeti helyzetükbe.

3.4. Látótér

3.4.1. Általános előírások

Az alábbiakban meghatározott látóterek olyan, két szemmel történő látásra vonatkoznak, ahol a megfigyelő szemei egybeesnek az 1.12. pontban meghatározott "járművezetői szemének pontjai"-val. A látótér kijelölése a 70/156/EGK irányelv I. melléklet 2.6 pontja szerint menetkész állapotban lévő járművel történik, amelynek egy elülső ülésén egy 75 kg ±1 % súlyú utas ül. Ezeket a látótereket olyan ablaküvegen keresztül kell létrehozni, amelyeknek a felületükre merőlegesen mért fényáteresztési tényezője legalább 70 %-os.

3.4.2. Belső visszapillantó tükör

A látótérnek olyannak kell lennie, hogy a jármű vezetője át tudja látni az úttestnek legalább egy olyan sima és vízszintes részét, amelynek középvonala a jármű függőleges hosszanti középsíkjában van, 20 m széles, és a járművezető szemének pontjai mögötti 60 m-től a horizontig terjed (3. ábra).

3.4.2.1. A látótér csökkentése fejtámaszok és olyan berendezések által, mint napellenzők, hátsó szélvédő-törlők, ablak fűtőberendezések, megengedett, feltéve, hogy ezek az előírt látóteret 15 %-nál nagyobb mértékben nem csökkentik egy függőleges, a jármű hosszanti középsíkjára merőleges helyzetű síkra kivetítve.

3.4.3. Bal oldali külső visszapillantó tükör jobb oldali, jobb oldali külső visszapillantó tükör bal oldali forgalom járműveinél

3.4.3.1. A látótérnek olyannak kell lennie, hogy a jármű vezetője át tudja látni az úttestnek legalább egy 2,5 m széles sík és vízszintes részét; ezt a jobb oldali forgalom járműveinél jobbról, a bal oldali forgalom járműveinél balról a jármű függőleges hosszanti középsíkjával párhuzamos, a jobb oldali forgalom járműveinél a bal oldali legszélső pontot, a bal oldali forgalom járműveinél a jobb oldali legszélső pontot érintő sík határolja; ez a rész a járművezető szemének pontjai mögött 10 m-re lévő ponttól a horizontig terjed (4. ábra).

3.4.4. Jobb oldali külső visszapillantó tükör a jobb oldali forgalom, bal oldali külső visszapillantó tükör a bal oldali forgalom járművei számára

3.4.4.1. A látótérnek olyannak kell lennie, hogy a jármű vezetője át tudja látni az úttestnek legalább egy 3,5 m széles sík és vízszintes részét, melyet a jobb oldali forgalom járműveinél balról, a bal oldali forgalom járműveinél jobbról a jármű függőleges hosszanti középsíkjával párhuzamos, a jobb oldali forgalom járműveinél a jobb oldali legszélső, a bal oldali forgalom járműveinél a bal oldali legszélső pontot érintő sík határol; ez a rész a járművezető szempontjai mögött 30 m-re lévő ponttól a horizontig terjed.

3.4.4.2. Továbbá a járművezetőnek át kell tudnia tekinteni a szemének pontjain keresztülhaladó függőleges sík mögötti 4 m távolságtól az úttestet 0,75 m szélességben (4. ábra).

3.4.5. Látáskorlátozás

A fent meghatározott látóterek megszabásakor nincsenek tekintetbe véve az olyan látáskorlátozások, amelyeket ajtókilincsek, kontúrlámpák, irányjelzők, a hátsó lökhárítóvégek, a felépítménynek a fentebbiekhez hasonló részei okoznak.

3.4.6. Vizsgálati eljárás

A látótér megállapítása úgy történik, hogy erős fényforrásokat helyeznek a szem-pontokra és mérik a fényt, amely egy függőleges ellenőrző ernyőre esik. Más egyenértékű módszerek is alkalmazhatók.

+++++ TIFF +++++

[1] A rajzon szereplő számok csak tájékoztatásul szolgálnak.

--------------------------------------------------

II. MELLÉKLET

MINTA AZ EGK-ALKATRÉSZ-TÍPUSBIZONYÍTVÁNYRA

+++++ TIFF +++++

--------------------------------------------------

III. MELLÉKLET

MELLÉKLET AZ EGK-JÁRMŰTÍPUSBIZONYÍTVÁNYOZ A VISSZAPILLANTÓ TÜKRÖKRE VONATKOZÓAN

(A gépjárművek és pótkocsijaik típusjóváhagyására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1970. február 6-i 70/156/EGK tanácsi irányelv 4. cikkének (2) bekezdése és 10. cikke)

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

--------------------------------------------------

IV. MELLÉKLET

A H PONT MEGHATÁROZÁSÁRA ÉS AZ R ÉS H PONTOK VISZONYLAGOS HELYZETÉNEK IGAZOLÁSÁRA SZOLGÁLÓ ELJÁRÁS

A 77/649/EGK irányelv III. mellékletének vonatkozó részeit kell alkalmazni.

--------------------------------------------------